+  Roxfort RPG
|-+  Időn kívüli játékok
| |-+  Kalandok kikalandozóhelye / Játéktér (Moderátorok: A Dementor, Csámpás)
| | |-+  Ostara ünnepe
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: 1 2 [3] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Ostara ünnepe  (Megtekintve 538 alkalommal)

Jasper Flynn
Mandragóra Gyógyítóképző Ispotály
***


"Flynn"

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #30 Dátum: 2022. 03. 12. - 00:12:56 »
+4

ostara ünnepe


2003. március 21.
mindenki

outfit
 
„sprint time”


A tűz mellett állva, közelebb vontam magamhoz Sophie-t. A felszólításra elhúztam a fejemről a koszorút, majd lendületesen hajítottam a lángok közé. Az illatok bódító sötétséget simítottak a szememre. Csak elaludtam, pánik és gondolkodás nélkül… és utána nem éreztem mást, csak forróságot, remegést. Mélyen aludhattam, mert csak egy-egy fény villanást fogtam fel, egészen addig, míg fel nem keltem.
Ahogy kinyitottam a szememet, az arcomba vörös tincsek voltak… felettünk az ég húzódott, nagyon kéken, nagyon ragyogón. A kora reggeli órák lehettek. Kellett egy pillanat, hogy felfogjam, mindaz amit látok Sophie haja és az ÉG. Az ég, ami alatt anyaszült meztelenül feküdtem a buli összes résztvevőjével.
– Merlinre! – Rezzentem össze immáron másodjára és odalent azonnal magam elé kaptam a kezem. Nem láttam persze sehol a ruháinkat, mert mégis miért lett volna ott. – Hol vannak a ruháink?! – Egy nő felkiáltott a szervezők közül… de engem nem a termékenység érdekelt, hanem az, hogy miért látja mindenki Sophie-t meztelenül. Ekkor láttam meg a másik oldalamon Serenát, ugyanolyan meztelenül, mint magamat és Sophie-t.
Naplózva


 

Sophie Vanheim
Moderátor
***


Let's say sunshine for everyone

Elérhető Elérhető
« Válasz #31 Dátum: 2022. 03. 12. - 00:18:21 »
+3

ღ Virágözön ღ

viráglányok és virágfiúk
(2003. március 21.)


Furcsa hűvösségre ébrezek, mert nem szeretem ezt az érzést. Annyira menekülhetnékem van, és az arcomat belenyomom Jasper meztelen mellkasába, miköznen a szemem lehuynva van, és mégis a takarót keresve nem találok semmit, és akkor ébredek rá, hjogy amúgy alattam nem a puhga ágy van, hanem fű, és... és valahogy erre hirtelen kinyílik a szemem, ami megakad jasper meztelen testén, az égen és Jasper mellett fekvő meztelen Serenán, aki gyanúsen közel hever a mi kupacunkhoz, miközben hallok valami nőt kiabálni, én meg csak összehúzom magam és nagy szemekkel bámulok magam elé, miközben egy halom pucér test hever szanaszét a födlön.
- Mi törtééént, és... miii...meg hooogy, meg miééért - akadok ki, és hirtelen felpattanok, mert kedvem lenne pánik-rohangálni.... Semmi nincs körülöttünk csak az ég és a fű...Próbálom összeilleszteni a képte, hogy Serena és mi... vagy hogy és miért... de semmire nem emlékeztem, és... csak a ruháimat akarom, meg...  egy időnyerőt.
- Ez most... ez most házasság törés?... Vagy jegyeségtörés?
Naplózva


Aiden J. Fraser
Varázsló
*****


Pirkadatkor a hajnalba olvadok

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #32 Dátum: 2022. 03. 12. - 00:23:19 »
+3

S erdődben többé ne nyíljon más,
Csak olcsó ciklámen.

boys & girls
(2003. március 21.)


Hűvös szél érintett meg, miközben a jól imsert testmeleget éreztem magamon, és a súlyt, azt az összekeverhetetklen Elliot súlyt, miközben olyan furcsán otthonos volt ez az érzés, annál inkább volt idegen a környezet. Egy kiabálásra nyitottam ki a szemmeet lustán, félug, még mindig minden porcikám gyűlölt korán kelni, ekkor láttam meg a reggeli felhős égboltot, és a férjemet ahogy felém hajolt, és megcsókolt. Nem is fogllakoztam smemi mással, se a köuelünkben meztelenül fetrengő alakokkal, sem a pánikka, csak közelebb vontam magamhoz ELliotot és ízleltem a csókokat és az érintéseket, miközben végigsimítottam a testén. Ketten voltunk, most is. csak ketten.
Naplózva


Serena Fawley
Játékmester
***


Csillagszemű

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #33 Dátum: 2022. 03. 12. - 00:30:39 »
+3

Ostara


outfit

2003. március 21.

Arra ébredtem, hogy hideg van. Bakker, miért van ennyire hideg? 
– ÉS EZZEL TERMÉKENNYÉ TETTÉTEK AZ OTTHONUNKAT! – Hallottam egy nő hangját, és legszívesebben kinyírtam volna. De annál sokkal rosszabb volt, amikor közelebbről hallottam Jasper hangját:
– Hol vannak a ruháink?!
Ó, ne. Ne, ne, ne. Kinyitottam a szemem, és láttam, amit nem láttam: nem voltak rajtam a ruháim. Nagyjából senkin nem volt ruha körülöttem. Az első pillantásom Jasperre, és a meztelen testére téved.
-Ó, bocs. - motyogtam, és gyorsan a hasamra fordultam. Mert inkább a meztelen fenekemet nézzék, mint az elülső részemet. Reméltem, hogy a pálcám még meg van, mert akkor a roxforti kiruccanás helyett, inkább a szobámat választottam volna.
-Egy élmény volt veletek ez az Ostara ünnep, srácok. - szóltam, és inkább hazahoppanáltam.
Nem sok tényleges tapasztalatot szereztem. Ez az egész lehetett volna április elsején is. Nagykából ugyanannyi értelme volt.
Mégis alig vártam, hogy elmesélhessen Doriannek, megkérdezhessem a tojásról, és odabújhassak hozzá, hogy felmelegedjek.
Talán még vissza is megyek a Roxfortba? - gondoltam magamban.
Naplózva


Mira L. Wyne
Minisztérium
***


Jenkibogyó

Elérhető Elérhető
« Válasz #34 Dátum: 2022. 03. 12. - 00:56:17 »
+4

A ...festésbe egész könnyű belefeledkezni, bár ahogy sorra kerül a tojások átadása egymásnak, azér eszembejutnak a korábban fejtegetett dilemmák, amit Mira is észrevesz. Nem meglepő mondjuk, nekem minden aggodalmam az arcomra van mindig írva. Vagy remélhetőleg csak a legtöbb.
-Nyugi, ha kikel, felneveljük- viccelődik, ami azér visszacsalja a mosolyt az arcomra - illetve a bizonytalan ottlévőt kanyarítja a hagyományosan humorosabbra.
-Azér... fura lenne, ha tényleg.
A túz körüli tánc megintcak egy magával ragadó programpont, eleinte kicsit aggódok - főleg a legutóbbi ahhoz kapcsolódó élmények fényébe - hogy Mira hogy fogja viselni, de a jelek szerint beválik a napszemüvege. Sokkal jobb érzés, hogy bódulva kapaszkodik a karomba, mint amikor a félelemtől és régi traumáktól lesokkolva...
A velünk elsötétülő világ ad egy kis okot aggodalomra, de ma ez is sokkal elfogadhatóbb, mint amire az utóbbi hónapokban rosszabb napjaimon gondolni tudok.
Hűvösre ébredek.
Ébredek?
Kifejezetten világosabb van. Meg hűvöebb. Gyanúsan. A karom érez melegebbet, és ahogy álmatagon arra nézek, látom, hogy az ér hozzá Mira ...meztelen oldalához, ahogy a füvön heverünk?
Még fel sem fogom a bővebb környezetünket, közelebb mocorgok hozzá, hogy magammal betakarjam. Neki is hűvös lehet, legalább az egyikünk ne fázzon.
Ahogy aztán onnan nézelődök ébredezve, és felfogom hol, mitöbb hogyan vagyunk, próbálok mégjobban takaróvá válni. Én majd beérem annyival, hogy a hátam felől látszok, ő annyival több irányból maradhasson takarásba. Gyönyörű látvány amúgy, soha nem vitatnám, de na, az csak egyesekre tartozó dolog...
Hogy a ruháinkat hogyan fogjuk levadászni, az még egy következő kérdés, mer mintha azok nem a közelbe lennének.
Naplózva


Mirabella Harpell
Griffendél
*


boszorkány

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #35 Dátum: 2022. 03. 12. - 01:02:11 »
+4

Oszt’ arra?
2002. március 21.

 


flower


Szóval pucéran ébredek. Végülis, lehetne rosszabb is. Meghahattunk volna. Vagy engem akár ki is csaphatnak. Ja nem, ez azért rosszabb ezeknél, de csak mert nem csak Luna van itt velem, hanem még egy rahedli ismerősöm, akinek egy darabig nem fogok tudni a szembe nézni - de most max oda, de inkább jobb rájuk se, mivel mindenki más is alulöltözött. Próbálok belesüllyedni a földbe úgy hason, ahogy vagyok, mert ez stratégiailag minden fontos területet fed, kivéve talán a lökhárítót, de az még hagyján. De a föld nem nyel el, szóval… Szóval amíg mindenki szintén azzal van elfoglalva, hogy pucér, és hol a ruhája, addig én az egyetlen biztos pont felé indulok meg, és megszerzem Lunát. Először csak a karját, de aztán rámborul, és eléri, hogy ne is akarjak arrébb menni annyira. Olyan biztonságot adó így… De azért na. Egy kicsit az eszem noszogat, hogy csak fel kéne öltözni.  Így már valahogy el lehetne jutni a ruháinkig, ugye? Ugye?
- Ott egy póló… Nem érdekel, kié, szerezzük meg - suttogom,  nem is kell hangosan beszélnem, mert a célzott fül igencsak közel van.  És mint egy fura falusi vetélkedőn, ahol nem háromlábú verseny van, hanem… ez… szóval megindulunk. Kicsit több a táv, mint egy karnyújtás, úgyhogy pici kukackodást is be kell vetni.Szóval lehet, hogy valamelyikünké a póló, de lehet, nem, mindegy, ruhadarab, hol a pálcám, tiplizzünk.
- Hát ez… élmény volt. Biztos. Valamilyen. Gondolom jó is - vigyorgok rá Szöszkére szégyenlősen, aztán már azon kezdek agyalni, hogy egyrészt hogy fogok visszajutni a Roxfortba ezek után úgy, mintha mi se történt volna, másrészt hogy fogok enni az ottani ételekből, amiket javarészt nyilván a környező területeken, speciel éppen itt is termeszthetnek. Idén gondolom sok zöldség lesz a menün… És még mindig nem tudom eldönteni, hogy jó-e, hogy nem sokra emlékszem a történtekből, vagy inkább rossz, de egy biztos, azonosítatlan bájitalokat többetnem iszogatok. Csak Lunával kettesben.


Naplózva

Oldalak: 1 2 [3] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország


Az oldal 0.209 másodperc alatt készült el 33 lekéréssel.