Egy levél

TO; Alice



                     

Kedves Alice!

Azt hiszem, nem örülnél neki, ha most látnál. Azt hiszem, nélküled nem abba az irányba ment el az életem, mint amilyennek eltervezted. Tudod, mikor hősnek rajzoltál le, és azt mondtad, majd megmentem az egész világot. Hát, hogyan tudnám megmenteni az egész világot, ha még téged sem tudtalak megmenteni? Nem, túlzás lenne azt mondani, hogy téged, hiszen még saját magamat se tudtam megmenteni.
De ez a múlt. Újra fogom kezdeni. Gyűjtök hozzá elég erőt, és majd olyan leszek, amilyennek mindig is elképzeltél. Hős leszek, akinek képzeld négy segítő társa is akadt. Biztos kijönnél velük, imádnának. Persze, most már felnőtt lennél, és valószínűleg nem is laknál velünk, de ettől még imádnának téged.
Nos, tudod, soha nem voltam úgy igazán a szavak embere, szóval remélem jól vagy, és minden rendben van veled. Vigyázz magadra.