+  Roxfort RPG
|-+  2002/2003-as tanév
| |-+  Hertfordshire, egyetemváros
| | |-+  Hertfordshire városa
| | | |-+  Merlin Kutatóközpont Mágikus Szeszélyügyi Kirendeltsége
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Merlin Kutatóközpont Mágikus Szeszélyügyi Kirendeltsége  (Megtekintve 841 alkalommal)

Mrs. Norris
Maffiavezér
***


,, a T E J hatalom ,,

Elérhető Elérhető
« Dátum: 2020. 07. 12. - 14:56:16 »
+2

Elliot O'Mara pennájából




A híres Merlin Kutatóközpont, ahol számos tudós végzi kutatásait, Herdfordshire városában újabb, gyorsan felépített, mugliktól gondosan elzárt épületbe költöztette be egyre csak bővülő Mágikus Szeszélyekkel foglalkozó osztályát. A hatalmas épületben számos iroda és labor áll az ide érkező kutatók számára. Az ideérkező egy hatalmas, csillogó, hófehér márványlappal burkolt csarnokba érkezik. Szemben egy robosztus, aranyozott ajtó áll, mely a hatalmas előadó terembe vezet. Jobbra és balra lépcsők kígyóznak felfelé, az egyik a könyvtárhoz és a kávézóhoz vezet, a másik pedig a munkaterület felé.

Naplózva

Gabriel F. Milton
Minisztérium
***


Elérhető Elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2021. 10. 19. - 21:23:30 »
+3

TO; Edward & Reginald


2002. november 08.
Meeting


Különleges elbeszélgetés a Miniszterelnök úrral. Ez volt életem egyik legfurcsább élménye, legalábbis azokat az élményeket számba véve, amikre emlékszem. Még októberben történt, hogy a megbízást kaptam, mint kiderült két másik társammal együtt. Mondjuk, lennének kérdéseim azzal kapcsolatban, hogy egy ex-aurort miért is vonunk bele bármilyen folyamatban lévő nyomozásba, de megbízom a döntésben, és mint olyan, nem is teszem majd szóvá. Végül is, van rá realitás is, ha alaposan belegondol az ember.
Edwarddal mondhatni már összeszokott páros vagyunk, mégis sajnálom, hogy Metz nem vesz részt aktívan a feladatban. Azt hiszem, jobb lesz hozzászoknom, hogy a háború végeztével egyre jobban elsodródunk majd a munka szempontjából. Meg kell ezt majd vele beszélnem, tudom mennyire fontos vagyok, és azt is, ha megint történne velem valami, ne gondolja azt, hogy bármit tehetett volna értem.
Visszatérve a feladatra, amit kaptam. Valahogy nem lepett meg azok alapján, amit eddig megtudtunk. Várható volt, hogy a Szeszélyügy nem boldogul majd. Nem is értem, miért húzták eddig a dolgot, hiszen a fenyegetés már évek óta itt van közöttünk. Ha sikerült volna beépülni, egy korrupcióra hajlamos auror… Oké, ez biztos nem én lettem volna, és végül is ki tudja, hogy jelenleg nincs ilyen. Talán ez is az oka annak, hogy a megbízatás titkos volt, és nem tud róla más csak mi hárman.
Egy rövid bagolyváltás után megbeszéltünk a kollégáimmal egy találkozót a Merlin Kutatóközpont egyik használaton kívüli kutató termébe. A Miniszter úr kérése volt, tekintve, hogy talán ő is felbukkan itt. Persze, ez még közel sem biztos, de nem árt felkészülni rá. Az épület kávézó részében magamhoz veszek egy csésze forró italt, majd megindulok vele a kérdéses terem felé. Nem tudom más ideért-e már, de az biztos, hogy hamarosan kiderül.
Hosszú napok állnak mögöttem. Mindamellett, hogy el kellett végeznem a feladataimat, még ez után is kutattam. Van néhány informátorom, akiket ki tudtam kérdezni róla, de nagyon kevés tudott bármilyen információval is szolgálni. Kénytelen voltam bevetni magam a Mungóba, kikérdeztem barátomat is, de itt sem tudtak sokat segíteni. Talán csak a rossz embereket vettem célba, de ennek most már nincs is annyira jelentősége. A vérmágia egy olyan része a mágikus világnak, amiről még annyira nem tudunk sokat, és ezért nem is csodálom, hogy ez a Rend ezzel kapcsolatban akar bármit is végrehajtani.
Kopogás nélkül hatolok be a terembe, majd le is dobom magam egy székre. A kávét magam előtt pihentetem az asztalon. Igazából eszem ágában sincs beleinni, de legalább jól mutat ott az asztalon. Ezúttal Agielt hoztam magammal, aki csendben lefekszik a székem mellé, majd felemeli a fejét, amikor nyílik az ajtó.
- Szép jó napot, kolléga.
Felállok, hogy kezet fogjak a társammal, aztán vissza is huppanok, amíg mindenki meg nem érkezik, addig leginkább azon gondolkodok, amit sikerült megtudnom. Nem tudom, hasznos lesz-e, de jelenlegi állás szerint, talán minden hangyafasznyi információ is jól jöhet.
- Érdekes feladatot kaptunk, igaz? Vajon hasznunkat is veszik vagy ez csak egy próba? – kérdem társamtól, és igazán érdekel a véleménye, mert több lehetőség is megfordult a fejemben azzal kapcsolatban, hogy miért éppen mi és most lettünk kiválasztva.
Naplózva


Edward Nott
Minisztérium
***


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2021. 10. 20. - 20:42:12 »
+3

To Gabe & Reg

   

2002. november 8.


Ha a minisztérium nem is képes elérni, hogy “jól” viselkedjek, talán Hopkirknek majd sikerül. Az utóbbi hónapokban eleve miatta vállaltam eszméletlen mennyiségű túlórát - nos, főleg, hogy őt elkerüljem, ami végülis sikerült - de az önéletrajzomban is jól mutat majd ez az időszak. Nem úgy, mint az, mikor a családomat vadásztam a halálfaló bűntetteikért, vérárulóként. És végül csak azért nem kerültek az Azkabanba, mert én kitagadottként mégis megkaptam az örökségem. De ez egyik önéletrajzomba sem fog bekerülni, csak én tudok róla, meg néhány bizalmasom. Mint például a kutyám.
Hádész nem olyan típusú munkakutya, mint Milton képzett ebei, de azért hű társ és profi segítség - csajozásban. Legalábbis idáig az volt a nagy, bolyhos, busa fejével, már-már tolakodóan barátságos modorával, és a sármos gazdájával, akinek amúgy semmi szüksége extra marketingre a nőszerzéshez, de így szórakoztatóbb volt. Az ebadta most viszont elkezdett kellemetlenül viselkedni, és összerágta a leendő-ex, ex-leendő Mrs. Nott  márkás, Jimmi Choo papucsát, így kénytelen voltam ma egész nap magammal hurcolni, mert szobakutyaként is valószínűbben túlél némi terepmunkát, mint az összezártságot a dühös asszonnyal. Ma mondjuk nem is igazi terep, csak kihelyezett irodai meló akadt.
Szóval az amerikai akita által vontatottan érkezem meg a kutatóközpontba, merthogy kíváncsi természet, és elég termetes ahhoz, hogy jelentős erővel feküdjön a pórázba. Apatikus nyugalommal unom meg a huzavonát és rántom vissza, mire beszédes szeme sarkából kajlán rámsandít, aztán csak hajlandó normálisan lépkedni mellettem. Ami nem is baj, mert a másik kezemben egy papírmappát fogok, és azt nem kellene elejteni, mivel jól jöhet még a mai ülésen. Nem mintha vastag papírstócot képezne mindaz, amit a vérmágiáról tudunk, de legalább jegyzetelni lesz mire. Toll is van a mappában, ami magától írja fel az elhangott okosságokat. Mert hogy én nem fogok körmölni, az biztos.
Ahogy a csillogó márványon ballagok, aprót sóhajtok. De utálom a papírmunkát! Hagynom kellett volna, hogy Hádész megegye azt is. Sőt, ette volna meg inkább azt, nem a nyüves papucsot, most nem kellene egész nap vele izmoznom, meg megint visszahúznom, hogy a csicsás bejárati ajtón ne kaparásszon a méretes körmeivel.
- Szép jó napot, kolléga.
Milton köszön rám, én pedig a hónom alá csapom a mappát, hogy szabaddá váljon a jobbom, és elfogadhassam a felém nyújtott kezet. A kutya csak azért nem borít fel minket, mert megáll megszaglászni a pasas gatyáját.
- Jobbat, Gabe ...
Kelletlenül dörmögök, nem is titkolom hogy nem lelkesedem az ilyen projektekért, mikor szájtépés meg okoskodás a feladat, és nem mondjuk… Behatolás? Kingsleynek meg  Macmillannek amúgy is körbe kellene néznie a háza táján. Egy valamire való női aurorunk sincs, még kritika éri a parancsnokságot, hogy hátrányosan megkülönböztetik az ellenkező nemet. Lehetne itt több csaj. Jobb szórakozás lenne ülésezni.
Hádész közben meglátja a másik kutyát, és mint aki teljesen elfelejtkezett a pórázról (valószínűleg így is van, mert nagyjából ennyi az esze), megpróbál odafurakodni hozzá. Megint visszahúzom a nyakörvénél fogva, hogy csórinak a szeme dülled, de nem akarom, hogy az a másik kutya esetleg belekapjon, amiért ilyen kajla. Mondjuk annyi rajta a bolyhos bunda, hogy az igazából megvédené, ráadásul fajtájához híven akkora, mint egy kisebb borjú, de ártatlan kutya-lelki világán lehet, csorba esne az őt ért attrocitástól, és azt se szeretném.
- Bocs ezért, muszáj volt magammal hoznom.
A fejemmel a fekete-fehér négylábú felé biccentek.
- Ellesz itt mellettünk. Majd… Hozzákötöm… Valamihez...
Körbenézek, de az asztalt, meg a székeket, de még a pódiumot is simán elvontatná, más berendezési tárgyat meg nem látok, ami alkalmas lenne. Hádész pedig határozottan körbeszaglászna, szóval inkább engedem egy keveset, hogy gyorsba felfedezze a termet, engem maga után cipelve, mint valami fura személyes testőrt. A másik kutyától tiszteletteljes távolban tartom, aztán én is odavonszolom az én kutyámat Milton meg a szoborszerűen fegyelmezett ebe mellé, és magam is helyet foglalok. Meg próbálom rávenni a szőrgombócomat is.
- Ül…?
Hádészra nézek, az meg vissza rám, idétlenül lógatja a nyelvét, majd tovább szaglász, és még próbál szabadulni egy kicsit, mielőtt kedvesen és megadóan ledobná magát a székem alá, négy lába négy felé. Alig fér be a falábak közé.
- Fekszik, na.
Igazából nem erőltetem meg magam, hogy a jólneveltség vagy a különösebb eszesség látszatát keltse szegény jószág, de most már remélhetőleg nyugton lesz, míg ülésezünk. Ami valljuk be, nem lehet türelempróbálóan hosszú idő, tekintve az információhalmaz nagyságát, amivel erről a témáról rendelkezünk. Van egy kevés terepen szerzett kellemetlen tapasztalatunk, ám az nem sok, nem is igazán tudatos. De itt majd talán kiderítünk valamit… Aha. Valamit, amit egy rakás kocka agytröszt hónapok óta nem tud, valószínűleg mi fogjuk majd megfejteni. Egy kifejezetten terepre szakosodott auror, egy auror, aki az utóbbi időben kétszer majdnem meghalt, meg egy korán nyugalmazott auror, akit vérfarkas-kór fertőzés miatt százalékoltak le, és aki hamarosan meg is érkezik. Mondjuk ő biztos sokat tud első kézből a vért érintő mágiákról.
- Üdv!
Felállok, és kezet nyújtok Cobhamnek. Hádész felkapja a fejét az új ember jöttére, és gyanakodva szaglász a levegőbe.
- Maradsz… Bocs ezért… Gondoltam ez ma belefér ...
A kutya felé bökök, és ahogy visszaülök, meglapogatom a széles homlokot jó erővel, hogy kushaggyon csak tovább a földön. Csodák csodájára most engedelmeskedik, sőt, fülét-farkát behúzza, onnan figyeli az új jövevényt de nem is baj. Vicces kontrasztot mutat Milton kutyájával, akinek úgy tűnik, sokkal nagyobb a fegyelmezettsége.
- Érdekes feladatot kaptunk, igaz? Vajon hasznunkat is veszik vagy ez csak egy próba?
- Érdekes, hogy mi kaptuk. Talán arra a tapasztalatainkra kíváncsiak, amiket a terepen szereztünk a vérmágiával kapcsolatban. A Zambini rezidencián például volt alkalmunk belekóstolni, mi?
Milton felé pillantok  cinkosan, bár ami őt érte ott… Poén lenne, ha nem emlékezne, és mégis azért volnánk itt, hogy azt átgondoljuk, ami akkor történt.
- Engem mondjuk csak megszúrt az a nyavalyás gyomnövény, amin felmásztunk. De úgy tudom, sok tömegrendezvényen, ahol a Szeszély felütötte a fejét, okoztak növények vagy egyebek különös sebeket és mérgezésszerű utóhatásokat.
Elgondolkodtam, vajon ki kéne-e itt térnünk ezekre a dolgokra részletesen. Van a mappámban néhány nyomozati anyag, főleg interjúk szemtanúkkal, diákok meg egyebek beszámolóival. Akiknek elég élénk a fantáziájuk, még egy rózsatövis szúrásába is tkot látnak. Ingoványos talaj ez.
- De vannak ennél gonoszabb, a vért érintő mágiák és átkok is...
Jelentőségteljesen Cobham felé sandítok. Tulajdonképp van bennem valamiféle bajtársias, együttérző felháborodás. Személy szerint igazságtalannak tartom, ami vele történt. Nem lett alkalmatlan igazából a további munkára, és ezt a vezetőség is tudta, de lefeküdtek a köznép elítélő véleményének. Elküldték tanárnak - fájdalomdíjként? Most meg, hogy minden segítségre szükség van, persze felkeresik. Szép tőle, hogy eljött. Én nem tettem volna. Legfeljebb, hogy jól bemutassak nekik. Most se biztos, hogy eljöttem volna, de ez még mindig jobb program, mint otthon magyarázkodni az életünkért a két havi fizumba kerülő papucs felett.

Naplózva

Reginald Cobham
Akadémiai tanár
***


Ex-Auror - Griffendél Godrik Akadémia tanára

Elérhető Elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2021. 10. 22. - 12:34:37 »
+2

Meeting

Őszintén szólva nem bántam, hogy a Miniszter Úrtól felkérést, vagy ha úgy tetszik utasítást kaptam arra, hogy vegyek részt egy nyomozásban. Hivatalosan a testületből nyugdíjazva lettem korengedményesen, és bár addig a hivatásomnak éltem, azért nem panaszkodhatom a formára, amiben megvált tőlem a "cég". Ami azt illeti, szükségem volt erre a pofonra, illetve minden egyes pofonra, amit akkoriban kaptam. Változtam tőle, ez kétségtelen. Megtanultam végérvényesen a leckéket és azokon belül leginkább azt, hogy az életben mi, mennyire fontos. Keserű volt az orvosság s az is merőben kétséges még, hogy mennyit fogok ebből profitálni, vagy, hogy a gyakorlatban alkalmazhatom e mindezt?
Az azonban bizonyos volt, hogy még most sem szűnt meg bennem a szolgálni akarás, már ha a társadalmunk érdekeiről volt szó. Ez a nyomozás pedig nagyon is ebbe a kategóriába esett. A helyzet egyáltalán nem volt rózsás jelenleg meglátásom szerint: nem tudtuk pontosan, hogy ki- és mi célból fenyeget minket, hogy kik titulálják magukat Rend-nek, és mivel szemben jelentik ők a rendet... a legutóbbi háború előtt azt legalább tudtuk, hogy ki és milyen célból fenekedik ellenünk, tudtuk, hogy kik szorulhatnak perifériára, kikre csapnak le, ha hatalomra kerülnek. És így sem tudtunk elégségesen felkészülni. A Minisztérium elbukott akkor. Most mi rá a garancia, hogy jobban tudjuk magunkat védeni? Shacklebot persze jó államférfi, veterán a Főnix Rendjéből. De kérdés, hogy ez mennyiben lesz elég... Scrimgeur is egy kemény auror volt.
Szóval szépen összeszedtem magam a telő hold okozta nyúzottság ellenére is és a helyhez megfelelő ruha magamra öltése után el is hagytam a kis birtokom, hogy a kapun kívülről hoppanáljak Hertfordshire-be. A járás annyira nem volt idegen, hiszen egy ideje már itt tanítottam s egész otthonosan mozogtam már, bár az is igaz, hogy a Kutatóközpontban nem sűrűn akadt dolgom. De a hely könnyen meglett és a beléptetési procedúrák után pontosan a megbeszélt időre meg is érkeztem.
- Szép napot mindenkinek! - köszöntöm belépésem után a többieket, egy-egyférfias kézfogással is kiegészítve szavaim, ahogy közelebb érek Miltonhoz és Notthoz. Korábban a Zambini házban is együtt folytattuk le a vizsgálatot, bár eltérő csoport felosztásban és ha jól emlékszem, az Milton számára lett elég kellemetlen kaland. De az megnyugtat, hogy ezúttal nincsenek zöldfülűek, sármőrök, makrancos hölgyek a körben. Alapvetően senkivel sem volt semmilyen gondom, de... ez így szakmaibb és jobb. Helyet foglalok én is az asztalnál, amíg a többiek szavait is figyelem. Papírjaim finoman le is teszem a politúrozott öreg bútorlapra.
- Ugyan, nem tesz semmit... - legyintek a kutya kapcsán, akinek gyanakodása annyira nem lep meg, ki tudja mennyire érzi rajtam a farkast... akárhogy is, az álltaokhoz kicsit más viszony fűz a kórnak köszönhetően s végső soron vele is zöld ágra tudnék vergődni, csak hát a gazda jelenlétében erre nincs szükség.
- Egyet értek Edward-al, a korábbi nyomozási tapasztalatunk szerepet játszhat, bár szerintem van itt egy bizalmi kérdés is, a jelek szerint minket találtak elég feddhetetlennek és felkészültnek ehhez. Szóval nem gondolom, hogy próba lenne. - jegyzem meg végiggondolva a dolgokat kicsit, mert alaposan már ezt átrágtam magamban korábban s ennek hála volt azért valamiféle kész válaszom.
- Esetemben pedig a testületen kívüliség szabadabb mozgást és a minisztériumi rintettség elleplezésének lehetősége is adott... ha úgy tetszik, feláldozható névtelen figura. - teszem hozzá egy halvány mosoly kíséretében, mert esélyesen ez is taktikai megfontolás volt a rutinom mellett, már a házkutatás esetében is. Velem nem kellett olyan formán hivatalosan elszámolni mint a többiekkel, kevésbé keltettem feltűnést. És mondhatjuk, hogy nélkülözhető is voltam... vagy feláldozható...
- Ami a vért illeti... az alagsori bájitalkonyha felderítését én végeztem. A fiolák egy komoly hányadában vért mutatott ki a laboráns varázslók vizsgálata, ráadásul döntő többségben elhunytnak-, vagy eltűntnek nyilvánított személyek vérét frissen tartó igézésekkel konzerválva. - szavaimat követően kis szünetet tartva hagyom, hogy feldolgozzák az információt, mert a lenti kutatásból Milton az armilláris gömb-el foglalkozott, Edward pedig fent gyűjtött bizonyítékokat. Amennyire tudom, az eredmények eddig nem kerültek alaposabb vizsgálatra a nyomozásba illesztve. Picit igazítok a papírjaimon, az egyiket átfordítva.
- Előkerült továbbá a bájitalkonyhában a Tűz és vér. A vérmágia szent könyve című tiltott kötet is. Mindezt figyelembe véve szerintem jó okunk van feltételezni, hogy bárkik is alkotják a Rend-et, a céljaikat kiterjedt pusztítással-gyilkosságokkal akarják elérni. A minták és a könyv alapján pedig arra következtetnék, hogy minimum inferus-okra alapoznak, mint "közkatonákra" szemben a korábbi sötét mágusok mozgalmainak leszakadó társadalmi rétegeket célzó toborzásaival. - összegzem végül a gondolataimat azoknak az anyagoknak a nyomán, amiket személyesen láttam és amikhez jobban hozzáfértem. Az ügy miatt hivatalosan is belenézhettem már újra több dologba, ugyanakkor nem mélyedtem még el a teljes iratanyagban eléggé.
- A korábbi ügyek anyagaiból mit tudunk még? Van netán valami közös szál, ami az eltűnések-gyilkosságok között húzódik? A szimbólum és a lista feltűnése nyilvánvaló... ezen felül gondolom.
Naplózva

Gabriel F. Milton
Minisztérium
***


Elérhető Elérhető
« Válasz #4 Dátum: 2021. 10. 28. - 20:08:16 »
+1

TO; Edward & Reginald


2002. november 08.
Meeting
16+

Nem mondom, hogy teljesen szükségtelen ez a találkozó, de nem tudom, mi értelme. A jelentéseinket odaadhattuk volna Kingsleynek ő meg majd kezd vele valamit, amit akar. Végül is, erről a találkozóról nem kell majd beszámolnunk, szóval hacsak véletlenül be nem esik egy kikérdezés miatt vagy mégis nem kér valamilyen információt róla, akkor csak nekünk fontosak ezek az információk. Persze, az más kérdés, ha mondjuk valamilyen terve van még a továbbiakban is velünk, és ehhez szükséges a felkészültségünk. Tiszteletből nem olvastam a gondolatait, de ha legközelebb találkozunk, akkor talán mégis meg kéne tennem. Nem szeretnék valamibe úgy belekeveredni, hogy nem látom a végét. Az értelmét, hogy úgy fogalmazzak.
Agiel az első érkezőnél felemeli a fejét, majd figyelni kezd. Érzi a másik kutyának az illatát. Hagyom, hogy odamenjen a másik kutyához, kell a szagminta, de amint túl vagyunk a kézfogáson a kollégámmal, ő is visszatelepszik mellém.
- Ellesz itt mellettünk. Majd… Hozzákötöm… Valamihez…
Meglep, hogy nem tud mit kezdeni a kutyával. A kutya azt teszi, amit parancsolsz neki, és ha nem teszi, akkor meg kell fenyíteni. Tanítani, oktatni és vezetni. Nekem sem volt könnyű először a kutyákkal, de már tudják, hogy hol a helyük.
- Engem nem zavar, de ha ennyire izgága, akkor nem lesz gond majd Cobham mellett?
Mind tudjuk, hogy Reginaldot miért százalékolták le. Vagyis, küldték el korengedménnyel. Nem véletlen nekem sem, hogy Agielt hoztam magammal, talán ő lesz az a négy kutya közül, akit a legkevésbé fogja zavarni a vérfarkas vér. A feladat végrehajtásában azonban nem nagyon számít, hogy mégis mi a helyzet.
Mikor megérkezik a kollégám, felállok és vele is kezet fogok, a mellettem fekvő kutyára pedig ráparancsolok, hogy maradjon a helyén. Látom rajta az izgatottságot, és hogy utána járni a dolognak, mert ő egyértelműen veszélyesnek ítélte meg az érkezőt. Hogy kicsit eltereljem a figyelmet a kutyákról, inkább felteszek egy kérdést, amin keresztül vagy elcsevegünk picit, vagy mindjárt le is leplezzük, hogy mire jutottunk.
Hogy mégis miért mi kaphattuk ezt a feladatot nem tudom. Mind a hármunkban meg van a megfelelő potenciál. Talán az emlékeim elvesztése miatt még én is lennék közülük a leggyengébb. Annyira nem hiányoznak, hogy a munkámban hátráltassanak, de olyankor, mint ez a mostani pillanat is, azért nagyon tudnak hiányozni. Amikor az a ház szóba kerül, ahol az átokhegemet kaptam, felállok és az ablakhoz sétálok, úgy teszek mintha nagyon gondolkodnék azon, ami ott történt. Egyik kollégámnak sem mondtam el, hogy nem tudom mi történt ott.
- Nem hiszem, hogy Kingsley szerint feláldozható lennél.
Igyekszem megnyugtatni a kollégámat, és elhessegetni ezt a felmerült tévhitét. Aztán ki tudja, talán még fajul majd odáig a helyzet, hogy mind feláldozhatóak leszünk ilyen-olyan indokkal. Hátat fordítok az ablaknak, és úgy hallgatom a már meglévő információkat.
- De vannak ennél gonoszabb, a vért érintő mágiák és átkok is…
- A komolyabb fekete mágiával foglalkozók megesküsznek rá, hogy annál erősebb összetevő nincs, mint a vér. Főleg, ha nem csak általánosságban akarunk elkészíteni egy bájitalt, hanem kifejezetten valakinek. A szer annál erősebb, minél több vér található benne az áldozattól. Ugyanakkor bizonyos bájitalok esetében akár egy csepp is elég.
Azért még előkerül a Zambini ház, és ez nem baj. Reginaldnál vannak onnan a legfontosabb információk. Inferusok… Azt kellene a leginkább elkerülni, mert bár könnyű őket elpusztítani, egy kis tűz megteszi, nagy számban, főleg az olyanokkal szemben, akik nem elég képzettek, tökéletes ellenfelek lehetnek.
- Mivel nem tudjuk kik alkotják a Rendet, tételezzük fel egy pillanatra, hogy a vér talán nem is Inferusokhoz kell, hanem csak ahhoz hasonlókhoz. Mi van akkor, ha az Imperio tiltott átkot esetleg sikerül úgy megalkotniuk, hogy ne kelljen az illető közelében maradniuk, hanem távolról is tudják irányítani, így pedig akár élő katonákként is alkalmazhatók. Egy erős varázsló esetében vagy egy nagy tudással rendelkező esetében sokkal veszélyesebb is lehet, mint egy inferus.
Tudom, hogy elég gyenge lehet ez az érvelésem, és nem is tudom elképzelni, miként lehetne ezt megvalósítani, de nem is én vagyok a tudós, hogy ezt a kérdést megválaszoljam. De egyébként nem elvetendő ötlet, hogy a vér segítségével akár inferus szerű lényeket is létrehozhatnak élő emberekből, és az meg olyan lenne, mint egy élőhalott vagy zombi, ahogy a varázstalanok hívják őket.
- A korábbi ügyek anyagaiból mit tudunk még? Van netán valami közös szál, ami az eltűnések-gyilkosságok között húzódik? A szimbólum és a lista feltűnése nyilvánvaló… ezen felül gondolom.
- A lista… – Visszamegyek az asztalhoz és kiveszem a dossziéból a két listát, ami eddig kikerült. - Nézzétek meg a két listát. A különbségek szemmel láthatóak. Vannak nevek, akik már nincsenek rajta és vannak olyanok, akik igen. Van olyan, akiről tudjuk, hogy elhunyt, de van olyan, aki csak eltűnt. Egy valami azonban szemet szúrhat.
Rámutatok egy névre a lapon. Az az egy név, ami nagyon is eltér a többitől. Ki van húzva. Nem tudjuk pontosan mi történt a Foltozott üstben a nyáron vagy korábban mi lehetett, de az, hogy ezt a nőt életben hagyták anélkül, hogy bármi baja esett volna, szerintem elég sokat mondó.
- Esmé Fawcett neve csak ki van húzva. – Előveszem a vallomását a nyáron történtek után, és az összegyűjtéseket is a többi tanútól. - Senki nem tudja milyen átok lett rá kimondva. Az biztos, hogy a felfordulás közepette egyszer összeesett, majd pedig felébredt, de pontosat senki nem tud. Mi van akkor, ha az ő vére más? Ha esetleg elvezethet egy megválaszolatlan kérdéshez? Ha esetleg ő nem volt alkalmas valamire, miért hagyták életben?
Ha a Szeszélyügyön fontosnak tartanák ezt az információt, akkor biztos behívták volna már, de mi az akadálya annak, hogy ez nem történt meg? Egyszerűen nem jelent meg? Behívták egyáltalán vizsgálatra?
- Szerintem beszélnünk kellene vele, akár hármasban is, de nem szabad kihallgatásnak tűnnie. Én próbáltam rátalálni, kerestem a nyilvántartásokban is, de egyszerűen nem tudtam elérni. Mintha a föld nyelte volna el, egy baglyomra sem válaszolt, nem jelent meg, mikor behívtam a parancsnokságra, a háza pedig valószínűleg Fidelius bűbájjal védett.
Naplózva


Edward Nott
Minisztérium
***


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #5 Dátum: 2021. 11. 07. - 22:15:53 »
+1

To Gabe & Reg

   

2002. november 8.


Nem, határozottan nem rajongok a tudományos munkáért. Ugyan mi a jó abban? Tudom, ez is fontos része a munkának… De minthogy annyira se nem szórakoztató, se nem látványos,  mint például képen küldeni az ellent egy csinos, zöld sugaras jóéccakáttal, engem annyira nem köt le.
Most azonban megerőltetem magam. Talán valóban, az idekerülésünk bizalmi kérdés is, ahogy Cobham mondja. Ez kicsit hízelgő gondolat. Amint hallgatom a többiek megközelítéseit, az is megfordul a fejemben, hogy talán nem is olyan rossz ötlet a vérfrissítés a kutatói munkában. Elvégre, mi más szemmel nézünk az egészre, egész más szögből közelítjük meg a problémát, mint a porosodó kutatók, akik már ráálltak egyfajta gondolatmenetre. Mr. Monstro könyvtárhuszár kockái… Ahogy eszembe jut, hogy az a pasas vezeti ezt az ügyosztályt, akinek eredetileg a feleségemet szánták, kicsit megnő a lelkesedésem, hogy összeszedjem magam, és legyűrjük az itteniek eddigi eredményeit. Főleg Monstro-ét. Ha itt bármire rájövünk, azt személyesen fogom az orra alá dörgölni. Tartós tintával írva.
És hogy feláldozható-e bármelyikünk? Talán. Elgondolkodva ingatom a fejem a kolléga megjegyzésére. Inkább Miltonnal értek egyet, Kingsley nem pazarol jó embereket feleslegesen. Macmillan már más tészta. Őt meg éppen az se zavarná, ha mindhárman öngyilkos akcióba kényszerülnénk. Kicsit elsomolyodom magamban a gondolatra. Valószínűbb, hogy a papírmunkába halok bele, mint hogy terepen hagyom ott a fogamat. Bár az utóbbi szebb volna. De legjobb lenne mindenhogy elnapolni még egy kicsit a dolgot, legvalószínűbben egyébként is a nejem fog a sírba tenni, a saját két kis csinos kezével, álmomban.
A vérről és a gyűjtött anyagokról szóló résznél lustán kihalászom a mappából az ön-jegyzetelő pennát, meg a pergamentekercset, és a közeli dobogóra helyezem. A tollra bökök a pálcámmal, mire az készségesen megáll a papír felett, majd szorgalmas jegyzetelésbe fog. Majd a végén kozmetikázzuk, de jobb, ha mindent rögzít, ami itt elhangzik. Sose volt türelmem a hosszú és bonyolult kirakósokhoz, de a nyomozás az más. A kirakós nem sík, hanem három dimenziós, és a darabok alaktalanok, és sok szempont szerint összeilleszthetők. De valahogy rendet kéne tennünk.
Amikor a vérmágiáról mindent megbeszéltünk, és a toll abbahagyja a körmölést, közbeszúrom:
- Ha így megfelel, az most mindent rögzít, később majd kiemeljük a lényeget, és rendbe szedjük az anyagot aszerint, hogy mik a Rend feltételezett céljai; kik a lehetséges és kik a már biztosan tagok, milyen fegyvereik vannak és hogyan harcolnak, illetve ebből következően a leglényegesebb, hogy hogyan kerülhetünk velük szemben lépéselőnybe, és hogyan győzhetjük le őket. Vagy egy helyes irodista kisasszony ezt már megteszi helyettünk - teszem hozzá kaján vigyorral és legyintek is hozzá. A találkozó végére gondolom több összefüggést fogunk látni, jobban össze tudjuk majd foglalni amit tudunk.
- Egyébként ezek közül néhányról már vannak félinformációink. Azt például a közös rémálmot elszenvedők beszámolóiból tudjuk, hogy a Rend nagyonis élő, és ara méltó embereket (is) próbál beszervezni a sorai közé. És úgy tűnik, a vérük nem ahhoz kell, hogy a mágia sötét erőivel rákényszerítsenek bárkit a tagságra, eddig inkább szóval és fenyegetéssel, kínzással győzködtek. Legalábbis akikről mi tudunk. Az inferusok előálltása lehet egy lehetséges felhasználási mód, erre a jövőben kellene bizonyítékot vagy cáfolatot keresni.
Ahogy Milton elénk tolja, szemügyre veszem a listát. Bólogatok, Fawcett kisasszony esete több, mint gyanús. Nagyon egyetértek azzal, hogy ezt a nevet le kell informálnunk, méghozzá alaposan.
- Amennyiben szándékosan nem reagál a minisztérium hivatalos megkeresésére, azzal azt gondolom, a nyomozás akadályozását súrolja. Az pedig tulajdonképp bűncselekmény. Kíváncsi vagyok, tisztában van-e a kisasszony ezzel a ténnyel, mert a törvény nem-ismerete ugyan nem ment fel… De a megismerése esetleg motiválhat. Ha nem bűnöző, és nem is szeretne az lenni, akkor erre már csak előkerül. Ha pedig bűnöző, akkor úgyis nekünk kell előkeríteni. De mindenképp érdemes lenne vele beszélni, és inkább szép szóval megnyerni őt, amennyiben lehet. El is oszthatjuk a jó zsaru, rossz zsaru szerepeket, és ha csak egyikünknek megnyílna, az már siker volna.
Elgondolkodom, vajon ki melyik szerepet vállalná, de aztán tovább gondolkodom, ahogy a lap tetején a kerek formát nézegetem. Eszembe jut róla az arany karikákból álló szerkezet, ami korábban a birtokunkba került.
-  A legérdekesebb bizonyítékunk eddig az armilláris gömb. Mióta eltulajdonítottuk… khm… koboztuk Highgate-ből, mintha elmaradtak volna a tömegrendezvényekről a Szeszély szabotációk, nem? Vagy legalábbis… Megváltoztak. Vegyük a furcsa Valentinnapi tömeges hallucinációt két éve Madam Pudifootnál. Vagy az Illúzionista estjét, vagy a Hatodik Csillagleső fesztivált, vagy a furcsa közösségi rémálmodást egy éve…
Először magam is csak tapogatózok, aztán már részletesebb felvetést fejtek ki a kollégáknak:
- Arra gondolok, hogy az érintettek mind különös, hallucináció-szerű dimenzióváltásos élményekről számoltak be. És nem működött a varázserejük sem ezekben a másik terekben, vagy csak kis mértékben, sikertelenül. Az első tömegrendezvény, amelyen nem tört ki ilyen botrány, és nem volt efféle különös másik helyre/világba kerülés, az a Palacsinta nap volt. Ami pontosan aznap volt, mint mikor mi behatoltunk a Zambini rezidenciába, és megszereztük az arany gömböt.
Tartottam egy lélegzet-és gondolat-vételnyi szünetet, magam is még átgondolva, milyen összefüggéseket fogok ebből levonni. Persze elképzelhető, hogy tévedek, de…
- A következő nagyobb eset a túszejtés volt a nyáron. És bár a Rend nagy erővel képviseltette magát, és a káosz is nagy volt… Ott nem volt kirándulás másik dimenzióba. Nem volt akadálya a varázslásnak sem. Viszont a túszejtők igencsak erőszakosan követelték vissza a gömbjüket. Az elkobzott armilláris talán nem csak egy szokványos csillagászati eszköz. Talán nem a csillagok szféráit jelképezik a gyűrűi, hanem esetleg a valóság különböző síkjait, és ezzel bizonyos embereket valahogy más tudatállapotba vagy hallucinált valóságba képesek juttatni. Talán a vérrel, amit az áldozatoktól szereztek? Ha a vérmágia erre is alkalmas. Bár az még mindig kellhet nekik másra is.
Persze, lehet, hogy tévedek. Meg az is lehet, hogy feltaláltam a spanyol viaszt, és ezt már rég leírta valaki egy korábbi jelentésben, amit lusta voltam elolvasni. De inkább hangozzék el kétszer, mint egyszer sem. És ha már a rend gömbölyded dolgainál tartottunk, ráböktem a listák alján helyt kapott szimbólumra is.
- Én nem mennék el emellett sem. A két listán is ott van.  Az áldozatokon is ott volt sokáig, lssan gyógyuló sebként. Többször említik vallomásokban, fel-felbukkan a Rend tagjainak nyakában is, és egy ízben véletlenül épp Fawcett kisasszony nyakában látták, az Imbolc bálon, amit aztán eltulajdonított tőle egy, az Illuzionistához igencsak hasonlatos ellenséges alak. Nora Potts holtteste mellett is ott volt ez a jel, a lány saját vérével felfestve. Mégsem tudjuk, pontosan mit jelent. Sejtéseink vannak csak.
Belelapozok a papírjaimba. Furcsálltam, hogy például a Roxfortban történtek kapcsán senki sem ismert fel ebben a jelben egy rúnát. Meg sem válaszolták a kérdést, vagy ha mégis, volt, aki például csak a mugli elektronikus eszközök be és kikapcsoló gombjának jelzését vélte csak fefedezni benne.
- Lehet éppen a halál ereklyéi közül a pálcának és a kőnek a jele, de miért éppen csak ennek a kettőnek? A kő elveszett, a pálca megsemmisült. A görög phi nagybetűs változatára is hasonlít… - túrok bele megint a papírjaimba, majd kihalászok egyet, amin a titkárjaim közül valamelyik biztosan sokat dolgozott, mert egész részletes.
- Ami az aranymetszés szimbóluma. Meg még… Sok minden másé. De lehet akár egy rúna is, amit eddig számításba sem vettünk?



Naplózva

Reginald Cobham
Akadémiai tanár
***


Ex-Auror - Griffendél Godrik Akadémia tanára

Elérhető Elérhető
« Válasz #6 Dátum: 2021. 11. 19. - 12:44:42 »
+2

Meeting

Az mindenképp örömmel tölt el, hogy újra végezhetem a munkámat. Nem mondom, hogy az oktatói karrierrel nem vagyok elégedett, de ez akkor is egy másodlagos dolognak érződik ahhoz képest, amit több, mint tíz évg csináltam szívvel-lélekkel. Szóval alapvetően energiával feltöltötten érkezem meg a megbeszélésre és az sem hátrányos, hogy jó és rutinos kollégákkal ülhetek asztalhoz. Na meg az ebeikkel. De a farkasok az állatok felé mindig is egy kicsit más kapcsolódással bírtak, van valamiféle elemi összhang ami miatt végül azért mégsem olyan nyugtalanok. Mi pedig foglalkozhatunk a munkával.
-Valóban a primitivizmusba visszanyúló, ősi erőről van szó, amennyiben lehántjuk róla a mindenféle társadalmi konstrukciókat-képzettársításokat. A könyv, amit a házkutatás során lefoglaltunk egy elég sokat forgatott példány és nem véletlenül került tiltólistára. A vérmágiát leginkább pusztításra kiaknázó formulákkal van tele. - bólintok Milton szavaira. Kétségtelenül fontos szerepet tölt be a Rend terveiben a vér, bár ennek a szerepnek a mibenlétét kéne meghatározni s erre valamelyest próbálunk is kisérletet tenni. Nekem is van egy megfejtésem, Milton már a mágikus tudományok feszegetésének határai felé halad a maga felvetésével, amelyet Nott részben azért cáfol.
- Az ugyan tény, hogy hosszú ideig és tömegesen fenntartott imperius átok nehezen kivitelezhető s ennek egy alternatívája lehetne a vér útján történő irányítás akár. Azonban a vérmágia tudásom szerint inkább egyéni tulajdonságokhoz kötődik élők esetében, semmint a névmágiához kötődő hatalomgyakorló funkciókhoz. És Edward-nak abba kétségtelenül igaza van, hogy akit eddig a Rendből cselekedni láttunk, azok eléggé tudatuknál lévő alakok voltak, semhogy irányítottnak véljük őket. Annál is inkább, mert a kutatás során találtunk olyan vért, ami egy éve halott egyénhez tartozott s aki semmit nem tett a Renddel kapcsolatban. - összegzem a magam véleményét, egyszersmind tovább is gondolkodva valamelyest a témakörön. A vér hordoz személyes tulajdonságokat, s talán inkább itt lehet a titok nyitja. A mugli genetikának megvan a mágikus vonatkozása is, ez kétségtelen.
- Miss Fawcett ügyét ha kérhetem, akkor hagyjátok csak nekem. Van olyan minőségű... hmm személyes kapcsolatom a hölgyeménnyel, ami nagyobb sikerrátával kecsegtet. Nem biztos ez sem, mert exek között a kommunikáció lehet göröngyös, de abban biztos vagyok, hogy bármilyen idézéssel szemben többet érhetünk el így. A kényszerítést pedig egyelőre hagyjuk,ha kérhetem. Ha nem járok sikerrel, akkor más eszköz nem marad persze. Javaslom, hogy most csak azt szedjük össze, amire szeretnénk tőle választ kapni. - ez egy olyan akadály, amit meg kell ugrani és igazság szerint nekem kéne megtennem. Nem csak a nyomozásban akadály ez, hanem számomra is. Esmé azon emberek "előkelő" listáján szerepelt, akikkel, ha nem muszáj nem nagyon akartam már ebben az életben szóba állni. Ugyanakkor valamennyire tudtam arról, hogy keresztül ment jó pár viszontagságon és a szép emlékekre való tekintettel annyival jöttem neki, hogy a hivatali zaklatást megspóroljam neki. És ez is olyan csata volt, amit meg kellett vívnom magammal.
- A listákat összehasonlító elemzésnek vetettem alá én is és az elérhető információk alapján az elhunytak sem a Rendhez kötődő aktivitásokban, sem a Szeszély vonatkozásában nem merülnek fel áldozatként. Van, akit egyszerűen muglik öltek meg. Életkorban, nemekben és foglalkozásban sincs olyan kimutatható egyértelmű mintázat, ami támaszt adna, a vérségi származásról nem is beszélve: bár az aranyvérűek száma egyébként igen kevés, többnyire félvérű mágusok szerepelnek. Ami érdekes lehet esetleg, hogy egymáshoz közel álló vagy szorosabb kapcsolatban lévő személyek is találhatók a listán, egy hálózatelemzést talán megérdemelne a dolog. - nézem át a jegyzeteimet, hogy Milton listás gondolatai után a magamét tárjam a többiek elé, részben az eredményeimmel. Amiknek első sorban az lehet a haszna, hogy ki tudunk zárni a nyomozásból több tényezőt is. És ha minden ésszerűtlennek bizonyulót kizártunk, akkor végül csak a valóság marad... ez a klasszikus módszer hasznos lehet.
- Szerintem az egyetlen logikus magyarázó elv a listára az, hogy az egyének vérében lehet valami, ami után kutatnak. A Csillagleső fesztivál alatt például a vallomások és a szakértői látleletek alapján minden résztvevőn vérzéssel járó testi traumát állapítottak meg, vagyis mindenki szenvedett önkívületi állapotában valamilyen sérülést. Elképzelhető, hogy ez egy mintavétel volt. - tárom elő a magam hipotézisét, hogy aztán Edward felvetései következzenek az események összegzésével társítva. Figyelmesen hallgatom mindazt amit mond s a megfelelőnek ítélt pontokon le is jegyzek egy-egy gondolatot, fontosnak vélt információt.
- Akkor lényegében kijelenthetjük, hogy a gömb esélyesen az a mágikus tárgy, ami a Szeszélyt generálta. Azt nem gondolnám, hogy vérrel működtették, inkább valami mágikus kísérleti tárgy lehetett a varázslás határainak kitolására. De ez csak egy feltevés. - összegzem azt, ami bennem Edward eszmefuttatásából a gondolatmenet végére kibontakozott bennem. Ez már nagyon olyan terep kezd lenni, ahol csak sötétben tapogatózunk és a szimbólum is ebbe a kategóriába esik. Picit lapozok a papírjaim között, majd mikor megvan a megfelelő, újra felnézek.
- Az ereklyék létezése még csak nem is konszenzuális tény a mágusvilágban. - biccentek a szavakra, miszerint azok amennyiben léteztek, a feltételezés szerint elpusztultak. Sokat nem tudunk róluk, csak azt, hogy pár évvel ezelőtt mintha a kérdezősködés kicsit megnőtt volna körülöttük és a szimbólum is fel-feltűnt volna helyeken, olykor feszültséget generálva.
- A Spellman Szótagképtár egy kiadásában sem találkoztam vele, a legrégebbi fellelhető példányokat is átnézve, így a rúna opció kieshet. Az aranymetszés nekem jobban beleillene a képbe mint elképzelés, mert valamiféle társadalommérnöki igényt látok ebben társaságban.
Naplózva

Gabriel F. Milton
Minisztérium
***


Elérhető Elérhető
« Válasz #7 Dátum: 2021. 11. 20. - 21:17:05 »
+2

TO; Edward & Reginald


2002. november 08.
Meeting
16+

Edward az én megmentőm. Nem igazán akartam jegyzetelni, úgy vagyok vele, hogy mindent megjegyzek, de ha igaz, ami itt elhangzik, akkor azért jobb, ha később is visszanézhető. Biztos vagyok benne, hogy hármunknak van annyi eredménye, ne lehessen mindent megjegyezni egyszerre.
- Ha így megfelel, az most mindent rögzít, később majd kiemeljük a lényeget, és rendbe szedjük az anyagot aszerint, hogy mik a Rend feltételezett céljai;kik a lehetséges és kik a már biztosan tagok, milyen fegyvereik vannak és hogyan harcolnak, illetve ebből következően a leglényegesebb, hogy hogyan kerülhetünk velük szemben lépéselőnybe, és hogyan győzhetjük le őket. Vagy a helyes irodista kisasszony ezt már megteszi helyettünk.
- Egyetértek abban, hogy az a penna készítse el a jegyzeteket, ez esetben legalább ezzel nem kell most foglalkoznunk. Azt viszont ellenzem, hogy még Kingsley előtt láthassa valaki rajtunk kívül. Nem tudhatjuk kit szerveztek már be, és nem lenne jó kiadni senkinek ezeket az információkat.
Ehhez a véleményemhez pedig olyan mértékben képes vagyok ragaszkodni, hogy inkább felgyújtom a papírokat, minthogy kiadjam bárkinek is azokat. De remélem ezzel a kollégáim is így vannak.
Vajon mennyien lehetnek ezek az emberek? Mennyien vannak azok, akik már a Rendnek dolgoznak, és kémkednek, talán pont utánunk is. Nem véletlen az, hogy Kingsley személyesen hívott meg és mondta le mit szeretne.
- Bár fontos lenne kideríteni kik lehetnek már a Rend tagjai, szerintem ez majd később lesz igazán fontos. Gondolom most az emberek védelme miatt akarnak minél több mindent megtudni a vérmágiáról.
Gyorsan előveszem a lapjaimat a lista összehasonlítása miatt, mert mindenképpen be akarom avatni a társaimat a kérdéseimbe, észrevételeimbe azokkal kapcsolatban.
- Miss Fawcett ügyét ha kérhetem, akkor hagyjátok csak nekem. Van olyan minőségű... hmm személyes kapcsolatom a hölgyeménnyel, ami nagyobb sikerrátával kecsegtet. Nem biztos ez sem, mert exek között a kommunikáció lehet göröngyös, de abban biztos vagyok, hogy bármilyen idézéssel szemben többet érhetünk el így. A kényszerítést pedig egyelőre hagyjuk,ha kérhetem. Ha nem járok sikerrel, akkor más eszköz nem marad persze. Javaslom, hogy most csak azt szedjük össze, amire szeretnénk tőle választ kapni.
- Rendben, akkor őt rád bízzuk, de ha nem akar veled sem együttműködni, akkor az lesz, amit Edward mondd, valahogy ki kell szednünk belőle az információkat, és ha nem megy szép szóval, akkor kell mennie erőszakkal.
Talán, ha beszélnénk Kingsleyvel és ő próbálna meg rá hatni, akkor még az is lehet egy megoldás, de ez már csak nagyon végleges esetben, mielőtt még komolyabb erőszakot kéne bevetni ellene. Érdekes felvetéseket hallok az Armilláris gömbbel kapcsolatban, kicsit el is gondolkodok rajtuk, főleg úgy, hogy ezen már én is gondolkodtam, még annak ellenére is, hogy hiányos emlékeim ellenére is össze tudok szedni valamiféle teóriát.
- Mivel a gömbnek a működése nem ismert, nem is lehetünk biztosak benne, kapcsolódik a vérmágiához vagy tényleg csak a Szeszélyért felelős. De a Szeszély működése sem ismert, ezért talán minden összefügg és mégsem semmi semmivel. Én egyszelőre kihagynám a gömböt a számításból, és inkább arra térnék rá mi és hogyan okozza a hipnotikus állapotot ennyi embernél. Mert az nem lehet, hogy valamiféle bűbájt szórnak rájuk. Hallottatok már a tömeghipnózisról? Mi van akkor, ha a vérnek inkább ehhez van köze?
A kérdés már csak az, hogy ha valóban igaz ez a feltevés, és tömeghipnózissal kísérleteznek, akkor hogyan teszik? A mugliknál ezt egy ember teszi, valószínűleg valamilyen varázsló vérrel megáldva hülyíti őket, de ha ez igaz, akkor minden alkalommal ennek az embernek ott kellett lennie. Ha pedig mégsem, akkor hogyan volt képes távolról elérni ezeket az áldozatokat? Annyi kérdés van még bennem ezzel kapcsolatban, amire tudom, hogy most nem fogok választ kapni.
A jelkép megint egy érdekes téma. Sok minden lehet az egyszerű szimbólumtól a komoly megfejtésre váró rúnákig. Viszont én arra is gondoltam, hogy talán túlbonyolítjuk a dolgokat. Mert egyben a szimbólum sehol sem fellelhető, de mi van akkor, ha szétszedjük őket?
- A halál ereklyéit kizárnám. Még akkor is, ha esetleg léteznek, akkor sem gondolnám, hogy sikerült egy társaságnak összeszednie, és még akkor sem gondolom, hogy maga a szimbólum erre utalna. Mi van akkor, ha túlbonyolítjuk a dolgot?
Visszasétálok az ablakhoz és kinézek rajta. Néhány nyomozásom azért tudott félresiklani, mert túlságosan bonyolítottam, de ha kizárunk minden sallangot, akkor nem marad más csak az egyszerű magyarázat.
- Mi van akkor, ha a szimbólum egyszerű jelképek halmaza? Nézzük csak, ott a vonal és a kör vagy adott esetben két félkör. A félkörök lehetnek a szellemi, gondolati nyitottság jövő és múlt felé tekintve. A kör a végtelenség és örök megújulás, míg az egyenes vonal a végtelenség. Tehát lehetne a jelképük jelentése a Szellemi, gondolati nyitottság az örök megújulás jeleként a végtelenségig, tehát örökre.
Hagyom őket, hogy picit gondolkodjanak ezen. Mert miért ne lehetne ez is logikus egy titkos, tudósokból álló társaság esetén. Főleg akkor, ha egy személy, aki tudja irányítani a gömböt, az elmét és a fő motivációja is meg van.

Naplózva


Edward Nott
Minisztérium
***


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #8 Dátum: 2021. 11. 23. - 22:12:13 »
+2

To Gabe & Reg

   

2002. november 8.


- ...Azt viszont ellenzem, hogy még Kingsley előtt láthassa valaki rajtunk kívül…
Megadóan tárom szét a kezeimet, és bólogatok Milton további aggályaira. Mert persze igaza van, de azért én még vigyorgok, mert tudom is, hogy ha ez nem lett volna komolytalanság, azt a csinos-bögyös szőkét kértem volna meg. Persze, ha ez csak valami mezei jelentés lenne, és nem egy kiemelten fontos ügy.
De tovább lendülünk, és igencsak kényes dolgok hangzanak el. Serceg a penna a rövid, beálló csendekben, és egész meglepő, hogy három különböző szemszög összevonásával mennyi hasznos információ gyűlik. És némi pikáns is.
- Miss Fawcett ügyét ha kérhetem, akkor hagyjátok csak nekem…
Ahogy Cobham kifejti, megintcsak huncut somolygás fog el. Zárj össze egy szobába kizárólag férfiakat, és lám, a nők lépten nyomon csak bejutnak mégis.
- Rendben, akkor őt rád bízzuk…
Helyesel Milton, és én csatlakozom hozzá.
- Akkor legyen Fawcett a Tiéd. És miután alaposan megpuhítottad - khm - megkérdezhetnéd, mit gondol, miért van kihúzva a neve a listáról, mikor és hogy került kapcsolatba a Renddel, mit tud még róluk, mi volt vele, meg azzal a nyaklánccal… Meg ilyesmiket.
A listáról szóló részt figyelmesen hallgatom, és azon gondolkodom, nem-e röhögnek jót rajtunk a listaíró Rend-tagok titokban. Még az is lehet, hogy matt részegen ültek a papír felett, és hasracsaptak egy csomó nevet véletlenszerűen, hogy aztán nekünk legyen min rágódni. Egész vicces lehet - arról az oldalról.
- De miért tették nyilvánossá azt a listát? - dőlök hátra elgondolkodva. - Olyan, mintha szándékosan közölni akarta volna valaki a nagy nyilvánossággal. Talán nem is a lista itt a kulcs. Hanem a kontakt. Utána kéne járni, hogy is került a lista a Próféta birtokába, kitől, kihez, mikor ésatöbbi. Lehet persze, amellett, hogy igaz Reg következtetése, sőt a mintavétel majdnem egyértelmű. A tanúk arról számoltak be, hogy a sérülések pár héten belül gyógyultak, de valahogy mégis “nyomot hagyott bennük” az emlék. A listán szereplők közül egyébként mindenki szerzett ilyen sérüléseket…? Mert nem mindenki van rajta, aki szerzett sérülést. Lehet akár valamiféle megfelelőség is a rendezőelv. Talán utána kéne járni, hogy a listán szereplők miben különböznek a többi érintettől, akiket lehagytak róla. Illetve… Hogy miss Fawcett élete miben változott a két lista keletkezése között - morfondírozok hangosan.
A Gömböt jobbára kiveséztük, valószínűleg valóban nem vérrel működik, de gyanúsan köze van a Szeszély generálásához, vagy legalábbis a tömeghipnózishoz, mert amióta az nálunk van, a csoportos hallucinációkra nem volt példa.
A jelkép a legérdekesebb, és a legbizonytalanabb is, ezért jó, hogy mind más ismeretet gyűjtöttünk róla. Milton szavai után csend támad, megint csak a penna kaparászása hallatszik, aztán az is elhallgat, mikor mindent leírt.
- Láttunk már mást is, aki az örökkévalóság hajszolásában szörnyűbbnél szörnyűbb tettekre vetemedett - jegyzem meg morogva, nyilván mind tudjuk, kire gondolok.
- Annak az ügynek a mappájában is szerepel agresszív beszervezési technika, vérmágia, és Trelawney. A jós is eltűnt. Talán megint jósolt valami komiszat, és el akarták hallgattatni. Nem ártana ránézni, hol tart az eltűnése utáni nyomozás.
Nagy sóhajjal konstantálom, hogy lám, mennyit dolgozunk csak azért, hogy egyre több feladatunk legyen. Megvárom, amíg Milton és Cobham  is kifejti a véleményét, aztán ránézek a papírokra, hogy összefoglaljuk, amit tudunk.

Naplózva

Reginald Cobham
Akadémiai tanár
***


Ex-Auror - Griffendél Godrik Akadémia tanára

Elérhető Elérhető
« Válasz #9 Dátum: 2021. 11. 26. - 12:12:48 »
+2

Meeting


A többiek mindent elmondanak, ami a feljegyzésekkel kapcsolatos, így arra csak bólintok, nekem már nincs mit hozzátennem ehhez Milton álláspontján túl.
- Kétségtelen, hogy a cél az emberek védelme. Viszont ha a módszereiket meg is ismerjük, az még fél siker. A hatékony védelemhez elengedhetetlen a "ki" és a "mikor" kérdése is azon túl, hogy "hogyan"... erre pedig majd élek egy javaslattal, ha végigjártuk az eddigi kérdéseket. - adom is meg a magam válaszát Milton gondolatára azzal kapcsolatban, hogy mi most a célunk. Én például ahogy jeleztem, tovább mennék annál, hogy pusztán tényeket összesítő-rögzítő jelentést írjunk. Javasolhatunk benne lépéseket is és nekem egyébként is lennének terveim, de abba nem keverem bele a Minisztériumot, akkor sem, ha Kingsley egyébként érintett benne. És ha elfogadják amjd, akkor még pár más alkalmazott is...
- Az erőszakot kerülném, régebben túl könnyen is járt el a kezünk és ez csak rontotta az együttműködést. Na meg a háború alatti kegyetlenkedéseket sem emésztették meg könnyen az emberek, meg kell próbálni megmutatni, hogy mi mások vagyunk. Szóval, ha nem tudom... "megpuhítani" - itt macksakörmözök ujjaimmal, de hangszínemből érezhető, hogy szó sincs arról, amit Edward mellékzöngében mondani akart, sőt az érzéseim merőben ellentétesek. - akkor egy jó képességű legilimentor bevetését ajánlanám,mint finomabb eszközt. - nem gondolom, hogy erre szükség van, de amit mondok, azt komolyan is gondolom. Ésszel kell cselekednünk, mert azzal bizony szembe kellett néznem, hogy ha bizonyos dolgokat megteszünk, nem feltétlenül leszünk jobbak azoknál, akiket üldözünk. S akkor mi végre és mi jogon tesszük? Ez persze a személyes dilemmám része volt, a múltam, tetteim viszonylatában kialakult gondolatsor. És mellette ott volt az, hogy bár Esmé-t mint embert bizonyos okokból a hátam közepére sem kívántam, mégis a közös múlt okán azt éreztem, hogy ennyivel tartozom neki.
- A listák mindig Rendhez köthető cselekmények helyszínein tűntek fel. Az, hogy hozzájuk jutott egyértelmű szivárogtatás. Az viszont jó megközelítés, hogy valami alapján szelektálnak, valakit- vagy valamit keresnek. És a jelek szerint vér alapján. Ez összefügghet a vérmágiás vonallal. Elképzelhető, hogy valami különlegeset keresnek. Az a probléma, hogy a Jóslatok Terme pár éve jelentős károkat szenvedett, pedig a listán szereplők alapján érdemes lett volna célzatosan átvizsgálni. Persze még így is meg lehet nézni, hogy kié maradt épségben. És első sorban valóban Miss Fawcett-ét. Már, ha tudunk erre engedélyt szerezni. - gondolom tovább Edward eszmefuttatását és teszem meg az egyik javaslatot, amivel próbálkozhatunk. Persze nem csak ez van elmém tarsolyában, de ez most az aktuális kérdés, miután a gömböt elég jól kiveséztük és annak a vizsgálata már komolyabb elméleti-kísérleti mágusok, a Rejtélyügyi Főosztály hatásköre lenne sokkal inkább. A mi tudásunk egy ponton bőven megáll sajnos. De hát kit mire képeztek ki ugyebár...
- A jelképpel így még kevesebbre megyünk, mint a listával... mert bármit jelenthet konkrétumok híján. Az alapvető probléma az, hogy még mindig nem tudjuk miért cselekednek! Ha belegondoltok, az abszol úti túszejtés-emberrablás esetében is csak egy riasztást küldtek a Minisztériumnak, de deklarált cél, üzenet, követelés nem tartozott ehhez. Minden lépésük terrorcselekmény volt, de a terrorcselekmények mögötti szervezeteknek van vezérelve, célja minden eseten. Most sem hinném, hogy a félelem maga a cél... akkor eleve nem Rend-nek neveznék magukat, hanem mondjuk Anarchiának. - kezdek bele a magam gondolatkörébe, ami a következő javaslatomhoz vezet.
- Én azt ajánlom éppen ennél fogva, hogy foglaljunk a jelentés végébe egy javasolt akciótervet. Érdemes lenne létrehozni a Rend aktivitására egy akciócsoportot, ami csak az ő ügyeik után nyomoz és aminek keretében valaki megpróbálna beépülni közéjük. Kockázatos, de... ez az egyik legjobb esélyünk, hogy bármit is megtudjunk, netán megpróbáljuk dezinformációval bomlasztani a struktúrájukat. - fejtem ki végül a magam ötletét. Persze nem kell ezt elfogadni a többieknek sem, ez csak egy javaslat és ha netán itt még át is menne, akkor sem biztos, hogy a Minisztérium, vagy Kingsley beleegyezik.
Naplózva

Gabriel F. Milton
Minisztérium
***


Elérhető Elérhető
« Válasz #10 Dátum: 2021. 11. 29. - 17:00:17 »
+2

TO; Edward & Reginald


2002. november 08.
Meeting
16+

Úgy érzem, lassan ennek a találkozónak a végéhez közeledünk. Nem csak elkanyarodtunk a tárgytól, de lassan új feladatokat is találunk ki. Ami persze nem baj, jobb ha tisztában vagyunk azzal mi várhat még ránk. Nem hiszem, hogy ez volt az egyetlen külön feladat, amit hármunkra vagy akár egyesével bármelyikünkre rábíztak.
Szerencsére a számomra nagy kérdés szerepe ebben az ügyben hamarosan megoldódni látszik. Kíváncsi vagyok rá, Reginaldnak sikerül-e ténylegesen valamit megtudnia Ms. Fawcett-től. Remélem, hogy igen, mert azzal nagyon sokat segítene nekünk. Persze, még mindig a listát böngésszük, és mint olyan, azért kíváncsi vagyok rá tényleg fontos-e vagy csak találomra felírt nevek azok közül, akiket felismertek valamilyen módon a kalandjaik során.
- De miért tették nyilvánossá azt a listát?
- Azon túl, hogy talán nincs is jelentősége a listáknak, talán tényleg a kontakttal kellene foglalkoznunk. Biztos vagyok benne, hogy vannak már különböző helyre beszivárgott embereik, csak még nem tudjuk milyen mélyen vannak. Talán a lista nem is fontos, hanem az üzenet, ami esetleg mellette volt, csak azt nem hozták le a lapban.
Nem hiszem, hogy a lista más tulajdonságaival nagyon kéne foglalkozni, hiszen erre van már egy csapat. Ha jól tudom Macmillan és a Szeszélyügy is vizsgálja kódfejtőkkel, ha jutottak volna valamire azt megosztották volna Kingsleyvel.
- A Jóslatok terme?
Kicsit ízlelgetem ezt. Bevallom, nem hiszem, hogy köze lenne hozzá. Talán igaz, hogy Trelawney elrablása fontos lehet, hiszen azóta sem került elő, de az is biztos, hogy azóta mióta ő eltűnt elég sok idő telt el, már tudnunk kéne valamiről, ami azzal kapcsolatos. Arról nem is beszélve, hogyha nem férnek hozzá az ott lévő dolgokhoz, akkor miért nem próbáltak meg erőszakkal bejutni? Vagy valamilyen módon kikényszeríteni onnan a megfelelő információt.
- Mi van akkor, ha a jóslástan tanár elrablása csak egy megelőző intézkedés volt? A korábbi események nyomán talán feltételezik, hogy lesz megint egy látomása és akkor azt szeretnék elsőkézből megtudni. Egyelőre nem tulajdonítanék neki nagyobb szerepet, mint ami.
Reginald szavai viszont elgondolkodtatnak. A beépülésen már én is gondolkodtam, sokkal jobb lenne a helyzetünk, mint most, viszont magán akcióba azért nem akarok kezdeni. Talán az lesz majd a következő feladat, de nem tudom, hogy Kingsley még ennyi információ után is kockáztatná bármelyikünk életét.
- Ha valóban ők állnak a Szeszély mögött, akkor fenn áll a terrorizmus veszélye, de amíg erre nincs bizonyítékunk addig nem vádolnám meg vele őket.
Igazából annyi mindennek kellene utánanézni, hogy mi hárman nagyon is kevesek vagyunk hozzá. Ahhoz viszont, hogy egy akció nyugalomban lezajlodhasson, nem kell mindenkinek tudnia róla. Ahogy látom, mindenki összeszedte a gondolatait, meg is beszéltünk mindent, és tudom, még órákig tudnánk vesézni az eseményeket és a végkimeneteleket a saját tapasztalataink alapján, de ennek az összejövetelnek nem ez a célja.
- Tehát akkor, ha összefoglaljuk az eseményeket, akkor megállapíthatjuk, hogy a vérmágiának mindenképpen kapcsolódnia kell a mágiához, akár sötét mágiáról van szó, akár nem. Bájitalok alapvető összetevői lehet és talán valamilyen új módszerrel lehet összefüggésben, igaz? De bővebben vagy szűkebben, nézőpont kérdése majd akkor fog kiderülni, ha tudunk egyeztetni Ms. Fawcettel.
Valamit biztos kihagytam még, remélem kollégáim kiegészítik majd. A szimbólum kérdése persze megint más, sok jelentése lehet, sok variációval, sok olvasattal. Az biztos, hogy köze van a céljukhoz, ha meglesz az egyik, akkor meglesz a másik is.
Naplózva


Edward Nott
Minisztérium
***


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #11 Dátum: Ma - 14:42:52 »
+2

To Gabe & Reg

   

2002. november 8.


Ahogy beszélgetünk, az önjegyzetelő penna szorgosan dolgozik. A sárgásfehér pergament lassan egészen befutják a cirkalmas vonalak sorai, mint a tintaszín erecskék az üres papírt. Így kelti életre a beszélgetésünk ezt az ügyet, mint az üres testet a vér.
Kivesézzük nemcsak a vérmágia tényszerű dolgait, de azzal kapcsolatban Miss Fawcett ügyét, aztán a listákat is. A Rend nyilvánvalóan ott van már mindenhol. Finoman bólogatok Milton erre irányuló felvetésére, bár nem jó nekünk, de igaza van.
A jóslatok terme számomra a híres jósnő eltűnéséből következett, de sok érdekes gondolat indul innen is.
- ...És első sorban valóban Miss Fawcett-ét. Már, ha tudunk erre engedélyt szerezni.
- Egy próbát megér, ha úgyis összefutsz vele.
Mondta persze, hogy elég kusza a viszonya ezzel a kisasszonnyal, de amilyen kiszámíthatatlan a női nem, abból hamar lehet még igen is. Ezt első kézből tudom, hála a legújabb Mrs. Nottnak.
És igen, Miltonnak is igaza lehet. Talán megelőző intézkedés volt. Talán nincs nagy szerepe, és elég annyi, ha csak futólag megemlítjük. Vagy...
- Vagy használni akarják. Mondjuk… Megpróbálják megjósoltatni vele azt, amit vagy akit keresnek, például annak véréből. Mivel a vér nagyon egyedi, személyhez kötődő anyag, erre nem kizárt, hogy alkalmas lehet. De ez tényleg nagyon messzemenő következtetés, igaz, hogy van elég tényszerűbb adatunk is.
És az a sok adat meg összefüggés most már bőven elegendő egy csinos jelentés kidolgozásához. A jegyzet-tekercs egész hosszúra rúg, már félő, hogy letekeredik az asztalról.
Amíg Reginald felveti az akcióterv ötletét, én kelletlenül a kezembe veszem a teleírt papírcsíkot. Az irkálásnál sokkal jobban hangzik a megvalósítás, jelesül például szétrúgni pár varázshuligán seggét. A beépülés is izgalmasan hangzik, kézenfekvő és logikus lépés - lenne - ha a Minisztériumnak szokása volna feláldozhatóként kezelni az embereit. Mert ez… Nagyjából öngyilkos küldetés volna. Kingsley kétlem, hogy belemenne, de legalábbis már nagyon szorongatják a tökeit, ha erre rábólint. Kíváncsi vagyok, ha ebből lenne is valami, ki lenne az a hősies őrült, aki bevállalná, hogy tégla lesz. Mindegy, majd viszek valami szép virágot a sírjára. Vagy küldetek a titkárommal.
Milton összefoglalására bólogatok, és közben lustán a penna után nyúlok, hogy most kivételesen saját kezűleg használhassam. Kutakodni kezdek a jegyzetekben, és aláhúzom amit ő mond, illetve a további lényeges pontokat, meg egy-két dolgot oda is kaparok, ami még szükséges lehet.
Amikor kész, odamutatom a többieknek, és dünnyögve-hadarva sebtében olvasni kezdem, amit már egyszer hallottunk, de most kiemeltem :

- A vérmágiáról a legtöbbet az “Tűz és Vér: A vérmágia szent könyve” című tiltott kötetből tudhatunk. A fekete mágiával foglalkozók megesküsznek rá, hogy annál erősebb összetevő nincs, mint a vér. Mindenképpen kapcsolódnia kell a mágiához, akár sötét mágiáról van szó, akár nem. Primitívizmusba vissza nyúló, ősi erőről van szó. Leginkább pusztításra kiaknázható formulákhoz használják.Egyéni tulajdonságokhoz kötődik, nagyon személyes.  Bájitalok alapvető összetevői lehet és talán valamilyen új módszerrel lehet összefüggésben. Változó, hogy egy varázslathoz, rituáléhoz kitől, és mekkora mennyiségre van szükség belőle.
Felhasználási területei lehetnek különböző bájitalok, bűbájok és rituálék, úgy mint:
- inferusok vagy azokhoz hasonlók létrehozása
- tömeges imperio bűbáj alkalmazása
- elhalt test helyrehozása stb.
A Rendet érintő ügyek és a vérmágia közötti lehetséges összefüggések:
- A listák: Valószínűleg a listán szereplők valamiben különlegesek, vagy megvizsgálandók a Rend számára, az egyének vérében is lehet valami, ami után kutatnak. Valami alapján szelektálnak, valakit- vagy valamit keresnek. Elképzelhető, hogy valami különlegeset keresnek. A két lista között vannak különbségek, de Esmé Fawcett neve csak ki van húzva, ő esetleg elvezethet néhány válaszhoz.
- A tömegrendezvényeken elkövetett terrorcselekmények: ahol a Szeszély felütötte a fejét, mindenki szenvedett önkívületi állapotában valamilyen sérülést. Elképzelhető, hogy ez egy mintavétel volt, vagy talán valamilyen megjelölések voltak - a tanúk arról számoltak be, hogy a sérülések pár héten belül gyógyultak, de valahogy mégis “nyomot hagyott bennük”
- A Tűz és Vér: A vérmágia szent könyve: A Zambini rezidencia bájitalkonyhájából került elő egy sokat forgatott példány, így valószínű, hogy a benne található bűbájok közül a Rend többet alkalmaz, vagy tervez alkalmazni.
- A Zambini rezidencián tett látogatás: az alagsori bájitalkonyhában talált fiolák egy komoly hányadában vért mutatott ki a laboráns varázslók vizsgálata, ráadásul döntő többségben elhunytnak-, vagy eltűntnek nyilvánított személyek vérét frissen tartó igézésekkel konzerválva. Volt, aki szerzett mérgezéssel járó, vérző sérülést.
- A gömb: esélyesen az a mágikus tárgy, ami a Szeszélyt generálta. Ezzel bizonyos embereket valahogy más tudatállapotba vagy hallucinált valóságba képesek juttatni. Talán a vérrel, amit az áldozatoktól szereztek.
- A szimbólum: Nora Potts holtteste mellett ez a jel volt a saját vérével a padlóra festve. A Rend egyik fő emberének a nyakláncán is ez a szimbólum van.Talán köze van valamilyen vérmágiához, vagy ahhoz kapcsolódó egyszerű jelképek halmaza.
- A Rend tagtoborzása: A vért talán arra használják, hogy távolról is irányítható közkatonákhoz jussanak. Lehet, hogy a kiszemeltektől vérmintát vesznek, hogy így vizsgálják, alkalmasak-e soraik közé kerülni.
Trelawney elrablása: lehetett megelőző intézkedés, vagy el akarták hallgattatni.
Akcióterv:
- Érdekes lehet esetleg, hogy egymáshoz közel álló vagy szorosabb kapcsolatban lévő személyek is találhatók a listán, egy hálózatelemzést talán megérdemelne a dolog.
- Utána kéne járni, hogy a listán szereplők miben különböznek a többi érintettől, akiket lehagytak róla. Illetve… Hogy miss Fawcett élete miben változott a két lista keletkezése között - Esmé Fawcett kihallgatása.
- Fontos lenne kideríteni kik lehetnek már a Rend tagjai - bárhol ott lehetnek beépülve.
- A Jóslatok termének épen maradt jóslatai közül átvizsgálni a listákon szereplőkét, első sorban valóban Miss Fawcett-ét. ÉS ránézni, hol tart a nyomozás Trelawney után.
- Meg kéne nézni, milyen varázslatok vannak a  “Tűz és Vér: A vérmágia szent könyve”-ben, és hogy azokból a Rend mit használ(hat), mit fejleszthetett tovább.
- Érdemes lenne létrehozni a Rend aktivitására egy akciócsoportot, ami csak az ő ügyeik után nyomoz és aminek keretében valaki megpróbálna beépülni közéjük, dezinformációval bomlasztani a struktúrájukat.

A fülemet egy masszív, hortyogó hang üti meg, úgyhogy mivel úgyis kifogyok a fontosabbnak ítélt részletekből, érdeklődve felpillantok, melyik kolléga felől érkezik. De minden jel szerint a székem alatt fekvő kutyám horkol ilyen szertelenül, nyála diszkrét tócsában csordogál a padlóra pofájából. Magam se tudom, egyetértek-e vele. Nem szoktam ennyire belemerülni az elméleti munkába, talán a társaság volt rám jó hatással.
Megpiszkálom a lábammal az eb oldalát, mire ő nagy horkanással felkapja a fejét, majd bambán körülnéz, hogy hol is van. Aztán farkcsóválva nyújtózik, majdnem feldöntve a széket, mivel én még rajta ülök. Utána máris játékon jár az esze, de elrántom a foga elől a keresztbe-kasul aláhuzigált és átnyilazott, kiegészített jegyzeteket, mielőtt előadná a tipikus “a kutyám megette a házi feladatom” manővert. Inkább átnyújtom az irományt valamelyik kollégának, közben én is nagyot nyújtózva állok talpra.
- Uraim, szerintem ezt igazán alaposan körbejártuk. Köszönöm ezt a meglepően produktív néhány órát. Valaki egy látogatást a kantinba, mielőtt dolgunkra megyünk? - kérdezem még félig búcsúzóul, hátha más is vágyik most egy hideg sör után a pofázástól kiszáradt torok orvoslására. Akár társaságban, akár egyedül, én azért feltérképezem a kínálatot. Mindenképp húzom az időt, hogy minél később kelljen hazamennem. Melanie haragjának bevállalásánál még a Rend sorai közé beépülés is túlélhetőbbnek tűnik. De az nem volna megvalósítható a kutyával az oldalamon, szóval végül csak rászánom magam, hogy hazafelé vegyem az irányt.

KÖSZÖNÖM A JÁTÉKOT!

Naplózva
Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2021. 06. 18. - 09:05:04
Az oldal 0.147 másodperc alatt készült el 40 lekéréssel.