+  Roxfort RPG
|-+  2002/2003-as tanév
| |-+  Hertfordshire, egyetemváros
| | |-+  Griffendél Godrik Akadémia
| | | |-+  Nagyelőadó
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: 1 2 [3] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Nagyelőadó  (Megtekintve 2789 alkalommal)

Serena Fawley
Játékmester
***


Csillagszemű

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #30 Dátum: 2022. 04. 01. - 20:35:20 »
+3

Aboriginals


outfit

2003. március 25.

Nagyon vártam már ezt az órát. Ebben a témában nagyon képben voltam. Nem is lehetett másképp, hiszen Dorian alapvető témája az ősi kultúrák vizsgálata volt, és én is éppen eleget jártam keltem a világban, hogy megismerkedjek különböző varázstársadalmakkal.
Nem volt túl sok szép emlékem Ausztráliáról, de a mágiájuk, az ősi tudásuk lenyűgöző volt, és elég hosszú időt el is töltöttem ott, így gyorsan le is csaptam erre a témakörre. A kidolgozásban Dorian is segített egy kicsit, jó volt együtt dolgozni, és láttam, hogy örült, hogy segíthet. Adott is pár tippet, és én is előszedtem az ausztrál relikviáimat és el is hoztam bemutatásra.
A prezentációkat Sophie kezdte, egy japán törzset mutatott be, aztán jött April egy koreai előadással. Utánuk két src jött, akiket annyira nem ismertem, inkább csak láttam őket már más órán is. Az egyikük a sumérokról tartott kiselőadást, a másik pedig Egyiptomról.
Úgy döntöttem, nem várom tovább, következzenek az ausztrálok.
-Sziasztok! - álltam ki a tanárnő és a társaim elé. - Én az ausztrál őslakókat, vagyis az aboriginalsokat választottam. Tudni kell róluk, hogy sok-sok törzsre tagolódnak, mégis a mágiájuk nagyon hasonló, és találhatóak azonos motívumok. Most ezeket szeretném kiemelni, mintegy átfogóan végignézni az ausztrál varázstudományok alapját.
-Még ha nem is jártatok Ausztráliában, az Ulururól már mindannyian hallottatok. Ez egy szent hely, az őslakosoknak egy vallási és mágikus központ. Ez Ausztráliának gyakorlatilag a közepén helyezkedik el, és a törzsek mitológiája a sziklához köti a sámánjaik varázserejét.
Közben elővettem egy képet az Ayers Rockról, és felmutattam.
-Van egy érdekes elmélet, miszerint a hegyet mágikus erő védi attól, hogy "lerombolják" vagy hogy mugli behatások érjék. Ugyanis, ha valaki innen elvisz egy követ, folyamatos balszerencse éri. Valószínűleg tényleg kialakítottak köré egy védővarázslatot, és így próbálják a negatív, emberek okozta hatásoktól megvédeni szent helyüket.
Ekkor a kezemben vettem egy követ és felmutattam, majd miközben elkezdtem beszélni, körbeadtam a követ:
-Ne ijedjetek meg! Ez a kő nem az Ulururól származik - mosolyogtam. - Viszont az ősz törzsek sámánjai erősen kötődnek a földhöz, a természethez. Ők pálcák helyett ilyen köveket hordanak maguknál, hogy felerősítség a mágiájukat. Ezeket a köveket gedjinek hívják, és nagyjából tényleg hasonlóan viselkednek, mint a mi pálcáink. Kezdő varázslóként a kezükben tartják, de később már elég, ha a kő a zsebükben van, vagy a közelükben.
-Az aboriginal törzsek sámánjai főleg a természeti mágia alapjait követték: csillagászat, gyógynövények ismerete, alapvető átváltoztatások. Viszont a legerősebbek képesek voltak állattá is átváltozni, így segítve törzsüket. Nálunk ez animágiaként ismert, de ez közel sem annyira kifinomult változat, mint amit mi, jelenleg ismerünk és alkalmazunk.
-Az ausztrál mágiában nem az idézések a fő mágia előhívók, ők inkább a zenei motívumok felé indultak el a mágiafejlődésben. Ők zenével és dallal hívják elő magukból a mágiát, és inkább átrévülnek, átszellemülnek egy-egy varázslat elvégzése közben, mint koncentrálnának, mint mi.
-Végezetül a négy nagy ősz szellemet szeretném bemutatni: a Szivárvány Kígyót, Baiamét, Dirawongot és Bunjilt.

Elővettem még néhány képet, amiket majd felmutatok.
-A Szivárvány Kígyó a teremtő istenség megfelelője az ausztrál mitológiában. A teremtés során előjött a földből és megteremtette a hegyeket, dombokat, árkokat, ahogy ki-be mászott a földben. Természetesen a mitológia szerint ő az Uluru megalkotója is.
-Baiame az égből érkezett és ő teremtette a folyókat és az erdőket. Ő ismertette meg az emberekkel az élet törvényeit, a tradíciókat, a zenét és a kultúrát. Ha Ausztráliában jártok, figyeljetek arra, hogy a nevét nem szabad kiejteni, alapvetően a nők ezt az ábrázolást sem láthatják - felmutattam a képet. - Khm... azt hiszem érthető, miért.
-Dirawong azt tanította meg az embereknek, hogyan éljenek a földön, hogyan gazdálkodjanak, és bevezette őket az össes fontos rituálé és ceremónia alapjaiba, ami az életükhöz szükséges.
-Bunjilról tudunk a legkevesebbet. Ő egy ékfarkú sas, aki a szelet hozta e világra. Azonban a szél túlságosan felerősött, így nem csak a kellemes szellő, hanem a viharok, áradások, ciklonok is megjelentek.
-Azt sosem sikerült bebizonyítani, hogy ezek a szellemek emberek voltak-e, akikről a legendák szólnak vagy varázslények. Az ausztrál mágiatörténészek próbálnak bizonyítékokat találni, de nem sok hiteles irat maradt fenn.
-Köszönöm szépen a figyelmet! A követ majd kérem vissza, mert az én balszerencsém fogja azt követni, aki elrakja.
- vigyorogtam rá a többiekre, és leültem a helyemre.
Naplózva


Jasper Flynn
Mandragóra Gyógyítóképző Ispotály
***


"Flynn"

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #31 Dátum: 2022. 04. 01. - 21:01:57 »
+3

a soha el nem készült előadás


2003. március 25.

outfit
 
„your future need you
your past doesn’t”


Ez a nap… nem elég, hogy sorozatban negyedjére ügyeltem a héten, valami nevetséges előadást is össze kellett volna hoznom az egyszál pöcsben táncoló bennszülöttekről. Hát ma nem volt hozzá humorom, az éjszaka két szülésnél is segédkeznem kellett, ami nagyjából annyit jelentett, hogy le-fel rohangáltam két korterem között és egy-egy babát nyomtak a kezembe. Aztán persze, mint egy rongybaba omlottam össze. Így még az utolsó éjszaka sem volt elég arra, hogy nekikezdjek a feladatnak.
Csak Sophie miatt nem akartam lógni. Így amikor beléptem a terembe és megláttam a vörös üstököt, azonnal odasétáltam és mellette lévő üres székre lehuppantam. – Szia Babám… – Hajoltam a füléhez, aztán hátra dőltem. – Kakaós csigás a szád. – Közöltem, majd gonosz vigyorral rákacsintottam és kibányásztam a füzetemet a táskámból, hogy megmutassam Sophie-nak, milyen szép üres. Csak ciccegve megráztam a fejemet.
– Nem volt időm készülni. Már megint. Ez a hét kicsinál. – Magyaráztam és átvetettem mögötte a karomat, hogy egy kicsit megnyugtassam a lelkivilágomat. Elég ciki lesz csak úgy odanyögni, hogy bocsánat, de nem készültem, mert napok óta magzatvízben tocsogok, csak azért, mert elérte Londont a babyboom. Szóval már a fejemben fogalmaztam a szöveget… és közben azon kattogtam, de rágyújtanék egy szál cigire.
– Üdvözlök mindenkit! Remélem kellően izgalmasnak találták a témákat. Ahogy az óra címében is benne van, az idegen kultúrákról és népekről kértem tőletek előadást. Bár tudom, hogy az amerikai indiánok az egyik legizgalmasabb, szándékosan hagytam ki őket, róluk egy szabadon választható órán bezsélgetünk. A feladat tehát az volt, hogy egy harminc perces előadást tarsanak. Kizáró elem volt Európa, hogy egy kicsit kitekintsünk Ázsiára, az Óceániai térségbe és Afrikára, melynek kulturális összetétele csodálatos és érdekes. – Szólalt meg aztán a tanárnő, mikor végre elegen voltak a teremben. Aztán persze túl lelkesnek tűnt, szóval előre szégyelltem magam, hogy letöröm az óra első fél órájában. Narek után jöttem volna én az előadásban, akiről csak annyit tudtam, hogy Oscar Caine-nel nyomul, azzal a furcsa, hullataperolóval. Egy-két egyetemi bulin kívül nem nagyon láttam, akkor meg olyan részeg volt, hogy hiába is váltottunk pár szót, nem emlékezett rám és ha ráköszöntem úgy mereszgette
a szemét, mintha legalábbis zaklattam volna.  
– Természetesen mindegyik kultúrában benne van a mágia, így remélem sikerült midnekinek belecsempésznie, és kiemelnie bizonyos kulturák bizonyos mágikus szokásait is.
Szuper. Hát a kezembe vettem a Csurunga Népét. Nem állítom, hogy nem, de elég undorító volt ahhoz, hogy gyorsan becsukjam. Valahol a nemiszerves részeknél úgy döntöttem, hogy egy olyan órában kell olvasnom, mikor eléggé le vagyok szedálva. Semmi bajom az ausztrál őslakosokkal, de ezek kifejezetten furcsa népcsoportot alkottak. Az átalakulási rítusuk azonban kifejezetten érdekes volt.
A többiek előadása közül csak Sophie-ra figyeltem. Az övé bájos és zavaros volt, szóval tökéletesen hozta a formáját. Néha-néha még rá is kacsintottam, hogy segítsem a zavarát. Érdekes egyébként, hogy Narek majdnem ugyanolyan zavarral fecsegett, mint ő. Talán a művészeti suliban nem elvárás, hogy előadjanak. Ott mindenki olyan furcsán, elvarázsoltan lézeng.
– Tanárnő, én jönnék, de sajnos nem tudtam készülni. Egy hete minden este a Mungóban ügyelek, mert hirtelen mindenkinek szülni támadt kedve… és a kisbabák között nem megy annyira a pö… – pöcslengető mármint, mondtam volna, de elharaptam. – szóval az olvasás. De szívesen beadom írásban. Egy ausztrál népcsoportról írtam volna, akik egy különleges botszerű cucchoz kötik a lelküket, meg ilyesmi. Az ősapjuk meg valami vadmacska.  
Naplózva


 

Evelyn Pye
Boszorkány
*****


Leendő firkász

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #32 Dátum: 2022. 04. 03. - 23:58:10 »
+4

Mindenki



2003. március 25.


Sietve rohanok az egyik órámra. Az utolsó pillanatban még akadt egy kis elintézni valóm, de ez miatt most kicsit úgy érzem magam, mintha Alice csodaországban örökké siető nyulacskája lennék. Már messziről kiszúrom a tanárnőt, ahogy a terem felé halad, ezért egy másik útvonalon megpróbálok elé vágni. Nem igazán szeretnék elkésni. Sikerrel is járok, de csak éppen hogy. Abban a pillanatban, ahogy lerakom az ajtóhoz legközelebb eső padra a holmim, meglátom, hogy belép a tanárnő is. Kicsit lihegek még, nem kellett volna ennyit rohanni. Anya biztos meg fog ölni, ha kiderül. Még mindig azzal nyaggatnak, hogy vigyázzak magamra.
Én viszont elhatároztam magam, és nem fogok a betegségem árnyékában élni. Még úgy sem, hogy ez egy olyan eset következtében, mint korábban a zsebórával akár az életembe is kerülhet. Fynn szerint már így is az utolsó pillanatban mentem el hozzá, mi lett volna, ha ezt is lekésem?
Most viszont itt vagyok, azóta egy kis idő is eltelt, mégsem tudom összeszedni magam valahogy. Le vagyok maradva a tanulmányaimban, már a vizsgamunkámat kéne csinálnom, hogy le tudjam zárni az iskolás pályafutásom. Egy oknyomozás közepén kéne állnom, de mostanában erősen elgondolkodtam egy második beavatkozáson, hogy teljesen meggyógyuljak. Viszont ennek is megvan a kockázata, amit nem biztos, hogy vállalnék.
Rendet rakok magam mellett, majd hallgatni kezdem a tanárnőt. A kiküldött bagolyposta szerint fel is készültem az órára, ezért mikor elkezdődnek az előadások, akkor én is a saját papírjaimért nyúlok. Aztán el is káromkodom magam, mert a papírjaim felét otthon hagytam. Nyelek egy nagyot, próbálom felidézni magamban, hogy mik lehetnek a hiányzó adatok, de nem megy.
Mikor rám kerül a sor, akkor felállok és a tanárnő felé megyek, hogy szembeforduljak az osztállyal. Eddig mindenki egész ügyes volt, biztos nagy csalódás leszek majd. De ezt főleg magamnak köszönhetem.
- Én az eszkimókat szeretném bemutatni nektek. Tudom, hogy sokan soha nem fogtok eljutni hozzájuk, tekintve, hogy Kelet-Szibériától Grönlandig az állandóan hideg, havas tájakon élnek.
Próbálok kis humort is belevinni az előadásomba ezzel is feledtetve a tényt, hogy elszúrtam az egészet.
- A hiedelem világuk szerint a szellemi életet hagyományosan animisztikus rendszer jellemezte. Ennek része lehet a sajátos lélekfogalmak, mint például a kettős lélek. Az élőhelyükkel összhangban a hitvilágot áthatja az állatvilággal való kapcsolatokat szigorúan szabályozó tabuk rendszere. Ennek vannak az elejtett állat iránti tiszteletet, az el nem ejtett állat iránti bizalomkeltést célzó elemei is, továbbá a túlzott vadászatot tiltó normái is. A közösségi ünnepek lehetnek évenkénti visszatérőek, kötődhetnek az egyén vagy a közösség életének korszakalkotó eseményeihez vagy álhatnak a sámán szeánszaiból, melyek funkciója szórakoztató, oktató is lehet, de valamilyen krízis elhárításának gazdag hiedelemrendszeréhez is kötődhet.
Ránézek a jegyzetekre, és megnézem a csillagozott részt. Itt ki akartam térni a tabu részére, mint kifejtendő téma. Lehunyom a szemem és összeszedem a gondolataim, majd folytatom.
- A tabu szentként vagy tiltottként megnevezett bármely emberi tevékyenységre vagy szokásra kiterjedő erős társadalmi tiltás vagy tilalom. A tabu megszegését a társadalom általában kifogásolhatónak és elítélendőnek tartja. A szó a polinéz kultúrából származik. Tabu lehet például a vérfertőzés, a kannibalizmus, szexualitás.
Ránézek a tanárnőre, majd a diákok felé, és végül le a papírra, amit a kezeim között szorongatok, majd ismét a tanárnő felé fordulok.
- Sajnálom, elhagytam a jegyzeteim további részét.
Ezzel lelépek a pulpitusról és visszasétálok a helyemre. Annyira azért talán elég lesz, hogy ne bukjam ezt az órát, mert akkor nagyon mérges leszek magamra.
Naplózva


Oscar Caine
Mandragóra Gyógyítóképző Ispotály
***


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #33 Dátum: 2022. 04. 04. - 16:03:10 »
+4

Elszállás Indiáan
2003. március 25.



zene: elloptad tőlem az életem oufit: tavasz van


talán szokottnál hamarabb értem be az órára, de nem láttam sehol Armint. Így hát letelepedtem szerencsétlen Sophie mögé, és állandóan azzal piszkáltam, hogy de nem tudja-e hogy hol van Armin, vagy hogy jön e egyáltalán. pedig fontos dolgok ezek kérem szépen, hogy az ember tudni akarja, hol a férje. Persze, lehet sophie nem nagyon érdekelte egy kicist odavolt ettől az egész előadástól, amire én csak úgy sebtében készültem fe, mert csak lekaptam egy könyvet a polcról, amiből sámánizstikus hangok szűrődtek ki. Nagyon állatnak tartottam, és random felütöttem valahol tegnap este. Ehhez képest Armin tuti, hogy tök sokat készült. Már ha jött. Iagzából tényleg nem tudtam. A tanárnő is lassan megérkezett, én meg türelmetlenül könyököltem a padban, és doboltam az ujjaimmal.
- A feladat tehát az volt, hogy egy harminc perces előadást tarsanak. Kizáró elem volt Európa, hogy egy kicsit kitekintsünk Ázsiára, az Óceániai térségbe és Afrikára, melynek kulturális összetétele csodálatos és érdekes. Természetesen mindegyik kultúrában benne van a mágia, így remélem sikerült midnekinek belecsempésznie, és kiemelnie bizonyos kulturák bizonyos mágikus szokásait is - magyarázta Hardy, miközben lassan végignézett rajtunk én meg igyekeztem továbbra is csak az ajtót szugerálni, hogy jöjjön már Armin. Sophie aztán szépen lassan kivánszorgott, miközben úgy nézett ki, mindjárt összeesik. valami fura népcsoportról magyarázott, akiknek az asszonyaik ijesztően fekete szájúak voltak, amikor beesett Armin és hátrakullogott, én pedig azzal a lendülettel osontam fel hozzá.
- Nyugi, Narek, nem fogok a szamoai nők szexualitásáról dumálni - vigyorodtam el, miközben láttam rajta, hogy majdnem olyan fezsült, mint Sophie. Komolyan nem értettem miért kellett így rágörcsölni az előadásokra. Itt úgysem buktattak meg olyan random hülyeségek miatt, mint a Roxfortban. Közben a többi előadás is lepergett, és mit ne mondjak, elég érdekesek voltak. Főleg au utcsó laza gyerek a füves megmozdulasáaival. MÉg kicsit el is vigyorodtam rajta, de Armin rögtön megszólalt mellettem.
– Ha te ezt mondod a végén, megöllek…  - momrogta, mire csak rákacsinttottam olyan elbűvölően, miközben lassan az én köröm következett.
- Pedig terveztem egy olyan epilógust, hogy szeretkezz ne háborúzz - forgattam meg a szemem miközben lementem ahogy rámkerült a sor, és megálltam a többiek helyén. Nem hoztam képeket, szóval meghagytam mindenkinek a fantáziát. Meg amúgy se volt nálam annyi jegyzet, így kihúztam magam és olyan Caines lazasággal megszólaltam.
- Én az indiai samanizmusról szeretnék beszélni, szóval remélem szállni fogtok ti is velem,hogy szellemes legyek. idnia őslakosai a saorák voltak, akiknek sokban hasonlítottak a samanisztikus szokásaik a szibériai sámánokéhoz. Azonban pár különbség mégis csak akadt. Nem csak sámán férfiak, hanem nők is vannak, és érdekesség, hogy ebben az esetben több volt a női sámán. Egyénkén meg mind a ketten a házasságot a túlvilági szellemlényekkel kötötték. A másik dolog, hogy a szibériai sámánok házastársai, feleségei az égben vagy a sztyeppéken éltek, a szaoráké mind-mind az Árnyak Birodalméban laktak, vagyis az alvilágban.
Persze az emberek furák voltak, ezt eddig is tudtuk, és meg csak nem is a legfurcsább szokásukról esett eddig szó. Iagzából meg is értem őket, hogy miért nem emberekkel kötöttek házasságot.
- Ez amúgy úgy nézett ki, hogy jött egy random szellem, megkérte a fickó vagy a csajt, hogy vegye el, azok nem akarták, végül jött a tipikus erőszakos zsarolás, meg megtébolyítás, aztán csak msuzáj volt elköteleződni. De hát, a házasság már csak ilyen kín és szenvedés ugyebár - köszörültem meg a torkomat de aztán elvigyorodtam. - Egyébként lehettek gyerekeik is az aktuális szellemtől, a föld alatti világban. Enyhén szólva ezek az indiai szellemek még nálam is nyomulósabbak voltak. - Erre megint csak lazán elvigyorodtam, és egy kicsit hatásszünetet tartottam, hogy összeszedjem a gondolataimat. Azért amit elolvastam általában egyből megjegyeztem, csak ki kellett szűrni a lényeges dolgokat a fejemből.
- Amúgy az ellenkező szerencsétleneket betegséggel sújtották ezek a szellemek, hogy aztán a testüket megszállva a jegyesség eléfogadása után elmondják, hogyan lehet őket meggyógítani. Nem pazarolták olyan misztikus utalgatásokra az erejüket, mint a mostani legtöbb misztikusan fura muglifilmekben látni. Fontos eszközük volt a sámánoknak például a létra, amirel transzba kerülés után kezek nélkül felkapaszkodtak, például. Nekik volt erejük a tulvilágról visszahívni a halott lelkeket mondjuk a halál utáni tizedik napon is. Szóval lényegében indiában egyes embereket kiválaszott egy szellem, beléjük szállt, szövetségre lépett velük, hogy aztán médiummá. Szóval ha indiában vagytok, bvigyázzatok, nehogy megkérjék a kezeteket random szellemek - zártam le vigyorogva a ondókámat, és aztán elégedetten leültem Armin mellé.
- Látod, még kiderül, hogy velem jártál jól.
Naplózva


Diana Hardy
Minisztérium
***


§ dancer in the dark §

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #34 Dátum: 2022. 04. 04. - 19:35:11 »
+5

Let the bells ring wherever they are
'Cause I was there saying


diákok
(2003. március 25.)


Figyelmesen és érdeklődve hallgatom végig az előadásokat, és igazából egészen megkönnyebbülök, hogy mégis csak igazán jól sikerültek. Persze voltak benne kissé összeszedetlenek is, de hát az egyetemisták éppen hogy próbálják túlélni azt hiszem az életet, miközben tanulnak, dolgoznak, és mindenféléket csinálnak.
Az első lány, Sophie meglehetősen aggasztóan fest, szinte látványaosn remeg, amikor belekezd az előadásba. Nem mindekinek a terepe ez, de azért aggasztó, hogy mennyire rá tudnak görcsölni a diákok az ilyen nyilvános szereplésekre. Eléismerően hümmögök, hiszen az ainukról igen csak kevesen tudnak, és még kevsebben mélyednek el, bár ahogy hallgatom, kissé mosolyt is csal az arcomra. Mégis csak nénik és bácsik. Azt hiszem kicsit még érnie kell a felnőtt léthez, és meg kell szoknia, hogy ő is az.
- Igazán érdekes előadás volt Miss Vanheim. Bár javaslom, kicsit tudományosabban fogalmazza meg a továbbiakban az előadását, és kérem hagyjon fel a nénizéssel és bácsizással, nem öt éves már, hanem egy érett felnőtt - válaszolok neki, majd ezt követően a helyére a Mandragórás lány kerül, aki Sophie-nál jóval magabiztosabban kezd bele. Nem megleő, hogy sámánizmus is szóvakerül az órán, kifejezetten érdekes ég rendkívül gazdag témakör.
-  Egy igazán különleges téma, és összeszedett előadást hallhattunk. Magabiztosan és lényegretörően adta elő a témáját, köszönöm - bólintok, és következett is egy elsőéves ismét, aki meglehetősen üde könnyebbséggel állt neki  atémájához, és hát a vöröses tekintet. Most aztán tényleg elgodnolkodom, hogy mégis mi miatt tanítok.
- Úgy tűnik ez az eufórikus témaválasztás nagyon is testhez álló önnek, Mr. Soon. Habár nem aurorságon vagyunk, nem kérhetem, hogy ürítse ki a zsebeit, de ha legközelebb is ilyen átszellemült állapotban jön órára, akkor kénytelen vagyok elkobozni amije van. Mellesleg egészen részletekbemenően készült föl, úgyhogy ezt méltányolom is - mondom, majd sóhajtva várom, hogy mellém keveredjen a következő diák, aki nem más, mint Mr. Narek, aki majdnem annyira izgul, mint az előbb Miss Vanheim. őszintén remélem, hogy nem csak ez a két véglet létezik az egyetem falain belül.
- Nagyszerű előadás volt, Mr. Narek, kíváló, aprólékos kutatást végzett, bár azt hiszem még egy kicsit önnek is gyakorolnia kellene a nyilvános előadásokat. Mindent összevezve ön is, ahogy az előző diákok, remekül felkészült és szép, összetett előadást tartott. Gyakoroljanak Miss Vanheimmel, vagy a tükör előtt - villantok rá egy kedves msolyot, mielőtt még visszatérne a helyére. Őt követte Miss fawley, akinek az arcáról lerít az a jellegzetes izgatottság, ha valami lelkes dologról beszél az ember.
- Köszönjük ezt a rendkívül prezentatív előadást, Miss Fawley, látszik önön, hogy élvezettel merült el a témában. A tárgyi érték pedig csak meg is donbta az órát. Őt követte Mr. Flynn és az ő előadása, ami hogy modnjam, egy kissé hagy némi kívánni valót, bár azt hiszem az arcáról lerí az a sok túlóra és a karikák a szemek alatt. Hát nem sírom vissza az egyetemista éveimet, főleg úgy, hogy két szakot végeztem el.
- Nos, ezt sajnálattal hallóm, holott rendkívül... zavarbaejtő témához nyúlt, ha szabad így fogalmaznom, Mr. Flynn. De elfogadom, és egy hét múlva kérem a részletes beanadóját - sóhajtok fel. Őt követi Miss Pye aki az inuitokról számol be, így megtölti az előző előadás helyetti űrt.... Nagyjából.
- Mi lett magukkal az óra végére? - kérdezem. - Egészen remek előadás lett az első fele, Miss Pye, de kréem legközelebb ne legyen ilyen szétszórt. Az  téma anyaga meglehetősen érdekes és várom az előadásának teljes anyagát bedandó formájában egy hét múlva, Mr. Flynn anyaga mellé. - Utolsónak következik Mr. Caine aki azzal a szokáksos hevenyészett lazaságával.
- Remek előadás, ismét a sámánizmusról, ám igazán örülnék, ha egy kicsit szerényebben állna a témához, és figyelne a szakmaiasságra, mint ahogy azt Miss Vanheimnél is jeleztem. Összességében minden előadással elégedett vagyok, legközelebb egy hét múlva találkozunk - zárom le végül egy szusszanásnyi pihenővel az előadásokat, és szabadon is engedem a diákokat, mert már indekin látszik, hogy menni szeretnének elfelé innen.

Köszönöm mindenkinek a részvételt!
A helyszín szabad!
Naplózva

Oldalak: 1 2 [3] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország


Az oldal 0.135 másodperc alatt készült el 33 lekéréssel.