+  Roxfort RPG
|-+  2002/2003-as tanév
| |-+  London
| | |-+  Mágus tér
| | | |-+  Púder és Varázs Mágikus Színház
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Púder és Varázs Mágikus Színház  (Megtekintve 475 alkalommal)

Mrs. Norris
Maffiavezér
***


,, a T E J hatalom ,,

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2020. 07. 11. - 19:40:58 »
+1

Ruby Rider pennájából



A Mágus tér egyik legimpozánsabb épülete, fehér márvánnyal borított falait rögtön észreveszi a térre tévedő varázsló és boszorkány. A bejárat felett arany betűkkel, hivalkodva áll a színház neve: Púder és Varázs Mágikus Színház. Az elegáns épület belül tágasabb, mint amilyennek kívülről tűnik – a hatalmas márványlépcsők különböző termekbe vezetnek, ahol egésznap előadásokat nézhetnek azok, akik meg tudják fizetni a jegyek borsos árát. A színház elsősorban a kifinomult, elit varázslóközösség számára nyújt szórakozást.
Naplózva

Daisy Day
Boszorkány
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2021. 11. 24. - 19:32:44 »
0

♡ hajkatasztrófa♡

☾ 2002. 11. 28. ☽
partner : Yoana: m u s i c b o x öltözet: Fidelity

Na jó, ennek nem így kéne kinéznie nem? Hannah is elég aggodalmas fejet vág. A hajam ugyanis...azt hiszem növekedésbe kezdett. Ráadásul...az ott a fejem tövénél az új haj...mintha zöldes lenne. Ennek határozottan nem így kellene festenie. És pláne nem zöldnek.
- Hannah, szerintem ez nem lesz jó...add a pálcám...Hannah!
Remegő kézzel nyújtja felém, száját a szája elé kapva. Lassan leemeli, és mintha valami elnézés félét tátogna, mert hang egy csepp, de annyise jön ki belőle. Na jó, nézzük csak..nincs semmi baj, mindjárt, mindjárt megoldjuk.
- Excito Leporium!
Semmi. A hajam töve még mindig zöld, és azt hiszem nőtt egy centit is. Hannah meg egyszerűen lefagyott. Elcseszte a hajam, és úgy tűnik, nem olyan egyszerű visszaváltoztatni....mormogok egy néma Trullus szőkét, hogy legalább a színe...de semmi. A hajam töve zöld. Olyan, mintha lehányt volna egy leprikón. Bár fogalmam sincs milyet hánynak, de én valahogy így képzelem el. A hajam hirtelen nő még két centit, amitől Hannah sikkant egyet, és kirohan az öltözőből. Remek. Nem is kellett volna bejönnöm, hiszen ma nem is próbálok. CSak a jelzem és a hajpróba miatt jöttem be, de úgy tűnik lassan én leszek a zöld Rapanzel, ha nem segít visszacsinálni a hajam. Ls nem, az olló nem megoldás, a hajam folyamatosan zöldül. Jesszusom, nem maradhatok így! Az arcom ez enyhe rózsásból keud a méregtől teljesen vörös lenni. Hannah után szaladok, nem hagyhat itt ezzel a fejjel!
- Hannah, gyere vissza!
Hangosan csapódik az ajtó mögöttem. Óvatosan futok le a lépcsőn, a cipő sem könnyíti meg a dolgom. Jaj, basszucskulcs, de csúszós a lépcső! Vagy a cipőm talpa? Igyekszem kecsesen leszükdellni róla, és nem kitörni a nyakam. Pár itteni társulati tag tágra nyílt szemekkel nézi végig a taln furcsának tűnő jelenetet. A fodrász elöl rohan, mintha zokona, én meg utána zöldellő hajjal, ami egyre hosszabb és hosszabb lesz. Veszünk egy hirtelen balra kanyart, átrohanunk egy ajtón, ami úgy csapódík be előttem, hogy kis híján beleszaladok. Nagy nehezen nyitom ki újra, mikor reccsenést hallok. A cipőm sarka megadta magát.
- Hannah, az ég szerelmére, hova futsz? Ne bőgj  máááár!
Megállok, a cipőt a kezembe veszem, úgy lihegem ki magam.
- Jó gyorsan fut, az már igaz. De most komolyan, hova fut?
Na jó, mindegy, úgy sem érem utol. És nem vagyok hajlandó lepkehálóval üldözni egy kis 20 éves forma fodrász lányt. Sántikálva, fél cipővel a lábamon a próbatáblához sétálok. A kettes próbateremben próba van. Nézzük csak..fodrászat...kihúzva. Ügyeletes fodrász, Hannah Campbell. Remek. Így nem mehetk vissza a komédiásba. Hátra arcot vágok, de véltlenül beleütközöm valakibe.
- Áh, szia, bocsánat, hirtelen fordultam meg.
A hajam immár plusz 5 centit nőtt, és a fejem búbja takonyzöld. Tuti azt bámulja. Jesszus, mit gondolhat rólam...
Naplózva

Yoana Bertov
Boszorkány
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2021. 11. 28. - 19:08:27 »
0

 
London, 2002. november


I'm not scared of what you're gonna tell me
And I'm not scared of the beast in the belly

Ez volt az első munkám az Operaházon kívül. Nyilván ezt is Mr. Sokolov szervezte meg nekem, de nagyjából ennyit tudott tenni. Azt mondták, készítsek egy plakátot a karácsonyi darabhoz, azt kellett bemutatnom.
Izgatottan sétáltam London utcáin. Most már kezdett ismerőssé válni London varázsló része, a varázstalanok - itt mugliknak nevezték őket - világába még nem mertem belépni. Ahhoz sem a bátorságom, sem a nyelvtudásom nem volt tökéletes.
Ez a hely, ahova most tartottam, szintén egy mágikus színház volt. Nem gondoltam volna, hogy itt ennyire aktív a művész élet, Bulgáriában messze nem volt ennyi lehetősége egy alkotónak. Itt minden tele volt színházakkal, múzeumokkal, tárlatokkal - a múltkor is kifogtam egy varázstárlatot, ahova ingyen be lehetett menni! Csodálatos volt. Elmerültem azokban a rendkívüli mozgó festményekben. Lenyűgöző volt.
Most viszont várt a pénzkereset. Szerencsére Mr. Sokolov meg volt elégedve a munkámmal, még ha néha azt is kérte, hogy maradjak a háttérben. Tudtam, hogy Mikhaillal nehezen boldogul néha - hát én is... Mindenesetre a rendszeres jövedelem jól jött, de ezek a kis mellékesek még jobban. Lassan el kellett kezdenem bevásárolni a kisbabámnak, aki már a gömbölyödő pocakomban fészkelődött.
A színházba már jókedvűen léptem be, bár a szívem izgatottan vert. Izgultam, mit fog mondani a rendező a plakátra, amit a hónom alatt összetekerve szállítottam.
Az előtérben nagy volt a nyüzsgés, a pénztárnál állt egy pár a műsort böngészve, a recepción pedig kedvesen segítettek, merre kellett keresnem a rendezőt. Elindultam a kijelölt irány felé, és sejtettem, hogy jó helyen járhatok, mert egyre több zajt hallottam a folyosón. Ajtócsapódás, énekhang a próbateremből, kiabálás, futás hangja - de ezeket mind csak hallottam, de nem láttam.
Egészen addig, amíg be nem fordultam a sarkon, és egy szűkebb folyosóra értem, amit egy zöldes hajú nő állt el, és elég feldúltnak tűnt.
Gondoltam kikerülöm, de ahogy mögé értem, ő is megfordult és belém ütközött.
- Áh, szia, bocsánat, hirtelen fordultam meg. - mondta meglepően kedvesen ahhoz képest, hogy a haja amióta megláttam már 5 centit nőtt.
- Semmi baj. - motyogtam, és a kismama-hasam ellenére megpróbáltam lehajolni a plakátért, ami az ütközéstől leesett a földre. - Minden rendben? - kérdeztem óvatosan, mivel biztosan tovább nőtt a haja.
Naplózva


Daisy Day
Boszorkány
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2021. 12. 01. - 17:26:27 »
0

♡ hajkatasztrófa♡

☾ 2002. 11. 28. ☽
partner : Yoana: m u s i c b o x öltözet: Fidelity

Na jó, reménykedek benne, hogy mégiscsak megáll magától a növésben. De addig is...valamit mégiscsak kezdeni kellene vele. Nem akarok zöld moszat lány lenni. Lesz egy két szavam Hannahoz. És nem azért, mert elbarmolta a hajam, hanem mert így cserben hagyott. Elég faragatlan dolog. A mögöttem lévő alakja hirtelen tűnik fel, legalábbis nekem, aki nem vette eddig észre.
-Semmi baj. -
Lehajol valamiért, amit lehet, pont én vertem ki a kezéből. Ekkor veszem észre, hogy babát vár, és hogy egy plakát van a kezében. Csak lopva figyelem meg, de nagyon szép a grafikája. Ó, és milyen szép részletes!
- Ó, milyen szép lett a plakát!
A hajam mindegyre pedig csak zöldül, és már hat centit is nőtt az öltöző óta. A nő hasa szépen gömbölyödik. De mit illik kérdezni ilyenkor? De ahogy kérdeznék, szerencsére ő megelőz.
- Minden rendben?
Mármint hogy velem? Valamiért úgy meglepődöm a kérdésem, hogy hirtelen nem is tudom, mit feleljek. Valószínű a baba miatt zavarodtam össze, régen láttam terhes kismamát. Én is nagyon szeretnék gyereket, de olyan szingli vagyok, hogy esténként magam kérdezem meg, milyen volt a napom. Sajnos nincs szerencsém a szerelemben. A színházban mindenki vagy barom, vagy munkamániás. Vagy a kettő ötvözete. Ideje lenne macskát beszereznem, úgyis egyedül halok meg. De ezt persze nem zúdítom rá, inkább mivel eszembe jut az egyre zöldellő hajam, megpróbálom megmagyarázni.
- A hajam..ruha és frizura próbára jöttem be, de a fodrász lány valamit elszúrt. A hajam folyamatosan nő, és valamiért zölddell is.
Valamivel meg kéne állítani a növekedést, mert így is hosszú hajam van, és hamarosan le fog lógni a padlóra.
- Nincs esetleg egy ollód? -
Őszintén bizakodom, hogy ez tényleg csak egy kis pár perces magától elmúló félre sikerült bűbáj. A kezében lévő plakátot sikerül kicsit jobban is megnéznem. Csak nem ő csinálta?
- Ezt te csináltad? Nagyon tetszik!
A folyosón ebben a pillanatban halad el Oliver, az egyik kevésbé bunkó, de annál jóképűbb kollégám, aki odavet egy jó a hajad Day-t, majd vigyorogva tovább megy a férfi varroda felé. Én persze erre enyhén elvörösödöm, de ezt simén ráfoghatom kényelmetlen helyzetemre. És hát igen, tulajdonképpen ezért is vagyok vörös.
Naplózva
Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2021. 03. 16. - 09:59:44
Az oldal 0.051 másodperc alatt készült el 32 lekéréssel.