+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Egyéb
| | | |-+  India Zayathri
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: India Zayathri  (Megtekintve 137 alkalommal)

India Zayathri
Boszorkány
*****


az Orákulum

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2020. 03. 20. - 15:38:44 »
+1

INDIA ZAYATHRI


        Alapok

jelszó ||Nézd Ellioooot, ez egy tévééé
így ejtsd a nevemet ||India Zájátri
nem ||
születési hely, idő || Új-Delhi; 1964. 09.22.
horoszkóp ||szűz
kor || 36
vér || mugli származású
munkahely || Roxmortsi otthonában praktizál, időnként a Gyöngyzug Teaházban is tart csoportos szeánszokat
 


         A múlt

Tisztán emlékszem a percre, amikor anyám bejött a szobámba, kézen fogott és leültetett az ágyamra. Tudtam, hogy baj van, láttam a szemén. Mégsem kérdeztem semmit. Valahol mélyen talán már tisztában voltam a sorsommal, annyiszor hallottam a szüleimtől, hogy "jól kell férjhez menned."
- Jaya… Tudom, hogy ezt nehéz lesz elviselned. De a családunk érdekében muszáj – kezdte anyám. Én, a tizenegy éves gyermek együttérző mosollyal bújtam közelebb hozzá.
- Mi a baj Mama? – kérdeztem kissé félénk hangsúllyal.
- A miniszter egyik főtanácsosa kiszemelt téged. Az ő felesége kell, hogy legyél. Ne aggódj, nem öregember, még csak harminckét éves – magyarázta biztatónak szánt hangsúllyal.
De én cseppet sem éreztem magam biztonságban. Nem akartam egy idegen férfi felesége lenni, aki akár az apám lehetne. Sőt, egyáltalán nem akartam senki felesége lenni. Tudtam persze, hogy mire a frigy valóban megköttetik, addig még négy-öt évig itthon élhetek, a családom körében, s csak utána kell ténylegesen hozzámennem ehhez a valakihez.
- Fontos ember… Apád nem utasíthatja el… Összeomlana a nehezen felépített pozíciója, ha kitudódna, hogy nemet mondtunk – alig hallottam a szavakat, mintha ekkor már a testemen kívül kerültem volna. Éreztem, ahogy a könnyek végigfolynak az arcomon. Szótlanul bólintottam, hadd higgye anyám, hogy elfogadom a sorsom. Megsimogatta az arcomat, letörölve néhány könnycseppet, majd így szólt:
- Jó kislány. - és kiment az ajtón.
Én még egy pár percig teljes sokkban ültem az ágyon, aztán hirtelen bevillant a levél! A levél, amit féltve őrizgettem a fiókom mélyén. Gyorsan kikerestem és újra elolvastam.

Tisztelt Miss Sengupta,

Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a ROXFORT Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Mellékelten megküldjük a szükséges tankönyvek és felszerelési tárgyak listáját. A tanév szeptember 1-jén kezdődik. Legkésőbb július 31-éig küldjön baglyot nekünk.

Tisztelettel:

Minerva McGalagony
igazgatóhelyettes

Első olvasásra szinte semmit nem értettem ebből a levélből azon kívül, hogy boszorkány, varázsló és iskola…Vagyis értettem, persze, hiszen tökéletesen tudtam angolul, csak felfogni nem tudtam. Hogy én boszorkány lennék?
Nos… ahogy elmerengtem ezen, rá kellett jönnöm, hogy nem is olyan hihetetlen a dolog. Az elmúlt években nem egyszer történtek velem megmagyarázhatatlan dolgok ugyanis. Legutóbb például néhány hónappal a levél érkezése előtt, mikor anyám elvitt egy jósnőhöz, hogy megnézze, mi a sorsom, mikor fogok férjhez menni.
Az asszony nagy tiszteletnek örvendett Új-Delhiben, számtalan jövendölése vált már valóra. Legalábbis az elégedett kuncsaftok ezt mondták… Azok persze, akiknél nem vált be a jövendölése, vagy olyat hallottak, amit nem akartak, már nem ajnározták őt ilyen lelkesen.
Szép, patinás házban lakott, melyben kialakított egy külön jövendölőszobát. A szoba igen pici volt, így amikor anyámmal letérdepeltünk Jasmine elé, hamar betompultunk a levegőtlen szobában, ahol egy rendkívül erős illat terjengett. Felismertem: jázmin illat volt.
- Jasmine…. A lányom, Jaya hamarosan tizenegy éves lesz. Eladósorba kerül. Kérlek mondd meg, mikor megy férjhez? Gazdag kérője lesz? – kérdezte anyám, mohó csillogással a szemében, miközben engem a rosszullét kerülgetett. Igyekeztem a számon át venni a levegőt, hogy ne kelljen ezt az émelyítő szagot éreznem minden belégzésnél és közben a fejemet lehajtva, erősen pásztáztam a díszes szőnyeget, hogy elvonja a figyelmemet…
- Máris nézem Kashvi – felelte bódító hangon Jasmine, és egy tálcát tett le elénk, amin egy üres, kívül fekete, belül hófehér csésze volt mellette egy hozzáillő kancsó, amiből teát töltött.
- Tessék – nyújtotta felém a csészét behízelgő mosollyal, mire kénytelen voltam felemelni a tekintetem a földről.
- Mielőtt meginnád, a bal kisujjaddal háromszor lögyböld körbe a teát jobbról balra, az óramutató járásával ellentétesen. Aztán egy korttyal idd ki az egészet – hangzottak el az instrukciók és én azoknak megfelelően cselekedtem.
A tea szerencsére egész jóízű volt, és én kevésbé émelyegtem most, hogy egy kis folyadékhoz jutottam. Visszanyújtottam a csészét Jasmine-nek, aki pár másodpercig összevont szemöldökkel nézte a belsejét, majd erősen hümmögni kezdett.
- Mi az? Valami rossz? Ugye nem? – kérdezte anyám izgatottan.
- Nos... az nézőpont kérdése Kashvi – mondta halkan Jasmine, majd hozzám fordult.
- Kedvesem – ekkorra már teljesen eltűnt a korábbi behízelgő mosoly az arcáról.
- Férjhez fogsz menni, igen… de nem most, hanem csak tíz év múlva. A házasságod boldogtalan lesz. Szenvedni fogsz…A férfi, akit szeretsz, ellened fordul majd – nézett mélyen a szemembe.
Én ugyan nem vettem komolyan mindezt, de ettől még nem esett jól hallgatni ezeket a szavakat.
– De nem ez lesz a legfájdalmasabb számodra. Hanem, hogy… sosem születik gyermeked – folytatta, és erre már kirázott a hideg. Fájt, amit mondott.
- Ellenben… a veszteséged némi kárpótlásra lel…az égtől hozzám hasonlóan megkapod a látás adományát, sőt, még többet is...olyan tehetséget, ami egy rejtett világ kapuját jelenti számodra... és ami hamarosan fel fog tárulni előtted.
Anyám sápítozva állt fel, hogy „őt átverték, ez biztosan nem így lesz és gyere Jaya, menjünk innen!”
A barátnőit óva intette attól, hogy ők is felkeressék Jasmine-t, és igyekezett minél rosszabb hírét kelteni, nehogy bárki komolyan vegye a jósnőt, annyira haragudott rá a szerencsétlen jövendölés miatt. Ezek után nem csoda, hogy életbevágóan fontosnak érezte, hogy kiházasítson, amint az első előkelő kérő megjelent.
Én persze a szökésemet tervezgettem attól a naptól, hogy közölte velem, férjhez adnak. A szökés maga nem volt egyszerű, ki kellett várnom az ideális pillanatot, amikor nem figyelnek rám. Szerencsére nem kellett sokáig várnom erre sem, hiszen a nővérem esküvőjét néhány héttel ezután tartottuk. Jól tudtam, hogy a hosszadalmas készülődés során anyám aligha fog tudni figyelni rám, hiszen mindig is hiú volt… Társadalmi események előtt órákat töltött a szobájában a barátnőivel, hogy a lehető legcsodásabb formáját nyújtsa. Egy éjjel, amikor a szüleim aludtak, anyám táskájából sikerült kilopnom egy nagyobb összeget, amit aztán a kedvenc játéktigrisembe rejtettem. Akkor már tudtam varrni, így ez nem okozott gondot számomra. Anyám égen-földön kereste a pénzt, de nem találta, s végül is elkönyvelte, hogy a zöldségesnél lophatta meg valaki, amit nem vett észre. Rólam és a nővéremről amúgy sem feltételezte volna, hogy bármit is ellopnánk, hisz abban a hitben élt, hogy engedelmes, istenfélő gyerekei vannak….
A nagy napon tehát kihasználtam a kavarodást, és az előre összekészített táskámmal, ünneplőruhában kiszöktem a kertbe, ahol egy fa mögött sikerült átöltöznöm egy kevésbé feltűnő szerelésbe.
Arcomat fátyol takarta, s amilyen gyorsan csak lehet, elszaladtam a környékről, hogy a szomszédság le ne buktasson. Mikor Új-Delhi vonatállomására értem, egy furcsa macska nyávogott nekem. Nem tudtam mire vélni, hogy mégis mit akarhat tőlem, de szinte csalogatott magával egy néptelen zsákutcáig, ahol egyszer csak átváltozott egy középkorú, komoly arckifejezésű, különös ruházatú nővé.
- Szervusz Jaya! Minerva McGalagony professzor vagyok, én írtam neked a levelet…. – hangzottak el a szavak, amik máig a fülemben csengenek. McGalagony professzor pontosan tudta, milyen helyzetben vagyok, és eljött értem, hogy vele tartsak a Roxfortba. Attól a naptól kezdve nem használtam a valódi nevemet, mert nem akartam, hogy a szüleim rám találjanak. India Zayathriként éltem életemet, amely 180 fokos fordulatot vett egy szempillantás alatt.
A Roxfortban hamar barátokra leltem, és sikerült beilleszkednem, még úgy is, hogy mind a varázsló közeg, mind a brit kultúra merőben eltért attól, amiben én felnőttem, és amihez hozzászoktam. Nem csak a környezetem változott meg drasztikusan azonban, hanem én magam is. Fokozatosan kinyíltam, szívtam magamba a tudást és boldog voltam. És mindezeken felül: Jasmine jövendölésének egyik fő pontja, melyben jelezte látó képességemet, valóra vált.
Eleinte csak éjszaka, álom formájában jelentkeztek a látomások, amik minduntalan valóra váltak. Voltak egyszerű, mindennapos jelenetek, mint például, hogy a legjobb barátnőm Tris véletlenül felgyújtja bűbájtanon a lebegtetésre kapott tollat, de súlyosabb  jövendölések is… Például hogy két, haragban lévő diáktársam szándékosan megsebesíti egymást párbaj szakkörön. Szerencsére ezeket a jövendöléseket volt kivel megbeszélnem. McGalagony professzor, a házvezetőm mindig meghallgatott. Bár eleinte nem vette igazán komolyan a figyelmeztetéseimet, hiszen nem igazán volt a jóslástan rajongója, később, - amikor már számos alkalommal vált valóra a látomásom -, hallgatni kezdett rám és megtette a szükséges óvintézkedéseket, ha komolyabb bajról számoltam be neki.
Trelawney professzorral is hamar bizalmas barátok lettünk, a tanárnő már az első órán látta bennem a leendő jósnőt, és bátorított a folyamatos gyakorlásra. Órákat töltöttem el nála egy-egy szabad napon, hogy tanuljak tőle. A nyári és karácsonyi szünetet az ő segítségével és közbenjárásával egy elismert jós barátnőjénél, Faithnél töltöttem, aki szívesen foglalkozott velem, sokat fejlődtem mellette.
A diáktársaim persze sokszor kinevettek, mégis miért élvezem annyira Sybill társaságát, de engem cseppet sem érdekelt a véleményük. Tudtam ugyan, hogy mentorom nem tökéletes, de valóban ismerte a jövendőmondás minden csínját-bínját, még ha ő maga nem is tudott ezekkel mindig tökéletesen élni.
A Roxfort elvégzése után Faith mellett tanultam tovább a jós mesterséget Londonban. Ő segített abban, hogy amit látok, azt a megfelelő szavakba tudjam önteni. Szépen lassan sikerült önállósodnom, és saját praxist kialakítanom. Mikor elegendő bevételem lett, elköltöztem tőle, de továbbra is szoros, jó kapcsolatot ápoltunk egymással.
Ekkoriban ismertem meg Ryant, későbbi férjemet. Rendkívüli humorral és sármmal megáldott auror volt, eleinte a tenyerén hordozott, istennőként bánt velem… Megismerkedésünk első napjától a csillagokat is lehozta nekem az égről. Bár hamar megjelent lelki szemeim előtt, hogy kapcsolatunk rosszra fordul majd, képtelen voltam elhagyni őt, annyira szerettem.
Még csak egy hónapja voltunk egy pár, amikor eljegyzett engem, fél évvel később összeházasodtunk. Ekkor váltak valóra azok a látomások, amikről korábban oly botor módon nem akartam tudomást venni.
Ryan egy idő után kisajátított, nem akarta, hogy tovább jósoljak, sőt, senkit nem engedett a közelembe. Mindez odáig fajult, hogy hetekre bezárt a lakásba.
- Az enyém vagy. Senki másé – üvöltötte zokogva, miközben pálcaintéssel olyan erősen szorította a testemet egy láthatatlan kötéllel, hogy majdnem beleroppantam.
Ekkor emelt rám elször pálcát,és én elhatároztam, hogy véget vetek a szenvedésemnek. Minden erőmet összeszedve, Faith segítségével elhagytam őt…De ahogy azt előre tudtam, Ryan nem nyugodott bele ebbe, kitartóan üldözött, és aurorként szinte bárhová elért utánam a pálcája, egészen addig, míg ideiglenesen el nem költöztem Olaszországba. Akkori tartózkodási helyemet Faith ismerte egyedül a titokgazdámként, amíg egy bevetésen a háború alatt Ryan életét vesztette. Ekkor tértem vissza Angliába. Roxmortsban találtam új otthonomra, ahol lassú, kitartó munkával sikerült új praxist kialakítanom. A háború alatt a Halálfalók nem egyszer igyekeztek megkörnyékezni, hogy látomásaim révén információkkal segítsem őket, de minden alkalommal előre láttam érkezésüket és elbújtam előlük, így folyton kicsúsztam a markukból. A Főnix Rendjének viszont egy barátomon keresztül rendszeresen csepegtettem hasznos információkat a Voldemort elleni harcban.
A Roxforti csata óta ismét zavartalanul praktizálhatok, a diákok örömmel járnak hozzám, ahogy az itteni varázslóközösség tagjai is, sőt, vannak, akik egészen messziről hopponálnak ide, hogy jósoljak nekik. Az életem most teljesnek mondható, azt a fájdalmat leszámítva, hogy tudom, sosem adatik meg nekem az anyaság áldása.


        Jellem

Nyitott, kedves személyiség, akihez bátran fordulhat bárki a problémájával. Munkáját igazi hivatástudattal végzi, fontos számára, hogy a látás adományával segíteni tudjon az embereken. Időnként – ha sok fájdalmas, szomorú látomása van – hajlamos az elzárkózásra és a melankóliára. Ilyenkor akár hetekig nem fogad vendéget, és a természetet járja, hogy újra feltöltődjön energiával.

         Apróságok

mindig || Faith, Sybill, Tara, természet, hóesés
soha || Gyermekházasság, Ryan, bántalmazó kapcsolatok, háború, kuruzslók
hobbik ||  Szeret egy kád forró vízben énekelni, olvasni, koncertekre járni, a barátaival találkozni és Tarát simogatni.
merengő || A legrosszabb az volt, amikor Ryan bántalmazta, a legjobb pedig amikor egy szép őszi reggelen elsőéves diákként úgy ébredt fel és nézett ki az ablakon, hogy végre biztonságban érezte magát a Roxfort falai között
mumus || Ryan varázslattal fojtogatja
Edevis tükre || Egy kisbabát dajkál a karjaiban
százfűlé-főzet || Arany színű, mézízű és gyöngyvirág illatú
Amortentia || A hó illata keveredik a frissen főzött gyógyteáéval
titkok || Senki nem tudja róla McGalagonyon kívül, hogy honnan származik és hogy hívják valójában
azt beszélik, hogy... ||Többször hallotta már, hogy azt hiszik róla, összetöri a férfi szíveket, szerinte ez alaptalan pletyka


        A család

apa || Akshay Sengupta, 65, mugli származású, gyerekként alig látta az apját, így nem alakult ki közöttük szoros kapcsolat. Egyik családtagjával, így vele sem beszél, mióta elszökött otthonról
anya || Kashvi Sengupta, 59, mugli származású, gyerekként nagyon szerette az anyját, de felnőttként nem jó szívvel emlékszik rá vissza.
testvérek || Daksha Sengupta, 41, mugli származású, gyermekkorukban jó kapcsolatuk volt, de elővigyázatosságból vele sem beszél
állatok ||Tara, a macskája

Családtörténet ||

A Sengupta család közepesen tehetős családnak számít Új-Delhiben. Akshay politikusként igyekszik minél feljebb lépkedni a hivatali ranglétrán, ezért minden lehetőséget megragad az előnyös kapcsolatok megteremtésére. Elsőszülött lányát, Dakshát sikeresen férjhez adta egy rendkívül vagyonos ügyvédhez, és az volt a vágya, hogy Jayát is ugyanilyen ügyesen házasítsa ki, de annak szökésével ez a terve kudarcba fulladt. Nem is annyira lánya elvesztése, mint a méltóságán esett folt volt számára fájdalmas, hiszen ismerőseik szemében egy engedetlen lány, aki megszökik hazulról, rendkívül kínos eset. Jaya anyja, Kishva Angliában született, így brit és indiai állampolgársággal is rendelkezett. Egészen tizenöt éves koráig Londonban élt a családjával, amikor is a szülei úgy döntöttek, ideje férjhez mennie, és egy házasságközvetítő révén kiszemelték neki Akshayt. A frigy már Új-Delhiben köttetett meg, és Kashvi azóta él ott háztartásbeliként. Jaya szökését követően magába roskadt, részben lánya iránti lelkiismeretfurdalása, részben a környezete - alig leplezett - ítélkezése miatt.

        Külsőségek

magasság || 173 cm
testalkat || Nőies alakja van
szemszín ||Barna
hajszín ||Sötétbarna
kinézet ||
Kifejezetten szép, egzotikus nő, a kisugárzásában van valami rendkívül nyitott, mégis sejtelmes benyomást kelt sokakban. Általában csillogó szemmel, mosolyogva jár-kel, sugárzik belőle az élet szeretete. Szeret nőies, színes ruhákban járni, szinte mindig tele van ékszerekkel és előszeretettel sminkeli magát.



        Tudás és karrier
pálca típusa || Kilenc hüvelyk, ébenfa, magja főnixtoll
végzettség || A Roxfortot végezte el

RAVASZ eredmények
Jóslástan K
Mugliismeret K
Asztronómia V
Bájitaltan V
Gyógynövénytan V
Bűbájtan V
Sötét varázslatok kivédése
V

foglalkozás || Jósnő
varázslói ismeretek ||

Ügyesen elboldogul a különböző háztartási bűbájokkal és nem ügyetlen a sötét varázslatok kivédésében sem, igaz, ezutóbbi tudása kissé berozsdásodott. Ha kell, össze tud ütni néhány alapvető bájitalt vagy főzetet is.

        Egyéb

avialany ||Priyanka Chopra
Naplózva


Avery Cassen
Moderátor
***


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2020. 03. 20. - 20:24:48 »
+1

Kedves India!

A történeted egyáltalán nem mindennapi, ahogy te sem. Egy gyönyörű és erős nő vagy, aki úgy tűnik, minden áron eléri, amit akar, akármilyen nehézséget is sodor elé az élet. Ismerem az érzést, milyen mindenféle terv nélkül csak úgy lelépni otthonról, de el se tudom képzelni, milyen lehet átélni ezt ennyire fiatalon.
A képességed különleges, remélem sok feléd tévedőnek tudsz vele segíteni... Tényleg, nincs véletlen egy szabad helyed? Szívesen ellátogatnék, ha úgy van...
Bocsi, elkalandoztam! Szóval nem is kérdés, az előtörténetedet:




Gratulálok!
Az eligazító-pm hamarosan érkezik.
Sok kalandot és izgalmat kívánok, játssz sokat!


Avery

Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország


Az oldal 0.093 másodperc alatt készült el 29 lekéréssel.