+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Kincsesláda
| | |-+  VEGYES CSAPATOK
| | | |-+  Silver moon
| | | | |-+  Piper Walsh
| | | | | |-+  Kolduló kobold (Moderátor: Piper Walsh)
| | | | | | |-+  Kotnyeles kölyök
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Kotnyeles kölyök  (Megtekintve 72 alkalommal)

Piper Walsh
[Topiktulaj]
*****


Az ügyeletes rosszfiú

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2020. 01. 26. - 18:27:52 »
+1

Cardiff




A belváros egyik utcácskájának eldugott részén, ahol este nincs
világítás, kapott helyet Piper új patikája. Ezúttal sokkal jobban
körbevéve mindenféle óvintézkedéssel, mint a korábbi.
De hát tudjuk, semmi sem tökéletes.
Naplózva


Kashmir Echo
Minisztérium
***


mirr-murr

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2020. 01. 31. - 19:43:52 »
+1

✰✰✰
2001. január - 26;
Na de kérem, ez legális?


♡Piper♡



18 plussz mert cukin mocskos a szám 



A Minisztérium a szokásosnál is unalmasabb a téli időszakban, olyan unalmasan holtágas, és bagózik nagy ívből még a félbemaradt ügyekre is, mondván, majd egyszer meg lesznek oldva. Én meg utálok unatkozni, basszameg! Idegesen lógatom a keresztbe vont lábamat az asztalom előtt, miközben mérgesen bámulom az előttem lévő aktákat a lezáratlan ügyekkel. Hát most kedvem lenne az összeset beletuszakolni a táskámba, nekilódulni és mindenek a végére járni. Csessze meg a sok tök, aki itt mereszti a seggét. Most komolyan, másból sem állnak ki, csak kávéznak, Szombati Boszorkány vagy Prófétát olvasgatnak, és annyira andalítóan nagy tunyaság van itt, amióta nagyjából az összes ex-halálfalót kézre kerítették, mintha nem lenne dolguk. Kurva gáz. Kurvára gáz. Mintha egy csapásra mindenki jó lenne. Közben a fertőt még meg se szagolták. Hát csodálatos bagázs komolyan, legszívesebben feltépném a miniszter ajtaját, hogy a pofájába ordítsak, de hát mit érdekli őt olyan magasról ennek az egész rendszernek a működése, hiszen, hogy is mondják. "Béke van." Béke akkor lesz, a megdöglik az összes ember és cső. De most annyian vannak, mint a csótányok, és olyan nehezen is lehet őket kiírtani, még a legmakacsabbakat is alig lehet kézre keríteni, de persze itt már igazából nincs is dolgunk mégis miről pofázok. Minden rendben van.
Unottan hajigálom a hátam mögé a dögunalmas mappákat, baszki, nincsen egy se ami csak feleannyira is, de legalább izgalmas? Már nem is tudom hanyadikat baszom a földre, amikor megakad a szemem, egy majdnem év eleji akta, amin valami fószer patikájáról szól, ahol illegális termékeket is árulnak. Hát nagyszerű. Komolyan mindjárt beleszédülök annyira izgis. De a nevén megakad a szemem, és rémlik, hogy én írattam neki egy ilyen levélszerűséget, hogy meglátogatjuk. Óóó, igen még utána is néztem annak az ipsének, de valamiért holtágra jutottam mindig. Mintha nem is létezne. Oké, Kas, ez kell neked. Felpattanok, egy lelkes vigyorral a szám sarkában, felkapom a bőrkabátomat, és el is indulok, hogy felkeressem ezt a rendkívül jól menő patikát. Talán jó lenne játszani is. Legyünk betegek? Olyan rémesen lelombozó lenne csak úgy a Minisztériumtól belecsobbanni az ügybe. Óó, játszunk csak, Mr. Sunyin vigyorogva rágyújtok egy cigire, majd a másik oldalon elegánsan távozok a mosdófülkéből. Úgysem keltek túl hivatalos minisztériumi dolgozó látszatot ezzel a fekete szereléssel. De a hivatalos öltözet követése csak a nyomiknak való.
Kint csípős unalmasan angliai tél van, a hűvös az arcomat pirosra csípi. A vállamon megigazgatom a bőr hátizsákomat, és kellően nyomott depresszív fejet veszek fel, míg oda nem érek ehhez a fura patikához, ami ráadásul nem is Londonban van. Na midnegy sosem árt egy kis városnézés, szóval egy sikátorba húzódva el is hopponálok a vársoba. Nem viszem túlzásba a munkámat, leállok nézelődni, veszek cigit, osztok néhány autogrammot azoknak, akik felismernek, betolok egy süteményt meg kávét is, mert miért ne? Nincs a nyomomban senki, és egyedül sokkal nyugisabb nézelődni is. Ha már idáig eljöttem ennyi jár nekem. De ahogy délutánra fordul az idő, csak ráveszem magam, hogy felkeressem a patikát. Szóval lehangolt arc elő, kislányos elveszettség elő, a pasikból sok mindent elő lehet hozni.
- Óh, jó napot kívánok - lépek be a helyiségbe és egy rövid, de gyors felmérés alapján leszűröm, hogy egész pofás hely. A hangom kicsit letört, kicsit szomorú.
- Az utóbbi időben rendkívül szomorú a hangulatom, tudna nekem ajánlani valami hangulatjavítót? - pislogok a férfire nagy szemekkel. Az sem különösebben izgat, ha átlát rajtam. Szeretem a játékommal tesztelni az embereket. Hogy mennyire jó emberismerőek, vagy tapasztaltak. És azt is, hogyan lépnek ilyenkor.
Naplózva


Piper Walsh
[Topiktulaj]
*****


Az ügyeletes rosszfiú

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2020. 02. 02. - 13:27:23 »
+1




Kashmir Eho

+18
Nyomokban káromkodást tartalmaz


Nem is tudom, hogy örüljek, vagy sem ennek a mai nyugis napnak. Végre senki sincs a nyomomban, nincs egyetlen kínos esemény, megbízás vagy bármi hasonló. Szabadon lehetek a patikámban és dolgozhatok ki új és hatásos mérgeket, amiket aztán jó áron el tudok adni. Ha már egyszer minden lehetőségem adott hozzá. Most már csak az kell, hogy leteljen ez a pár óra, ami a nyitvatartásból van vissza, és utána sok szempontból is, szabad leszek. A karácsonyi események után Jeremynek nem kevés erőfeszítésébe került, hogy elterelje rólam a figyelmet, így most tényleg nyugton maradok egy picit.
Persze, hülyék mindig lesznek, akik azt hiszik, hogy egy kis bájital és megoldják még a legpitiánerebb gondjukat is. Ilyen nem létezik. Ha valaki minden gondját meg akarja oldani az legyen öngyilkos. Vagy kérjen meg valakit, hogy ölje meg. Mondjuk ilyen jellegű szolgáltatást is lehet kérni tőlem, de azért nem híresztelem azonnal. Még akkor sem, ha valaki rákérdez. Soha nem lehet tudni, hogy mikor téved be véletlenül egy auror. Egyszer már ráfáztam, mint utólag kiderült, de még egyszer nem akarom felrobbantatni a boltomat. Harmadszorra már nem biztos, hogy újra tudok kezdeni mindent az elejéről.
Egy recept összetevőit és mennyiségeit nézem, amikor hallom, hogy megkondul az ajtó felett lévő csengő. Csak egy pillanatra nézek fel, és nézem meg magamnak a bőrkabátban besétáló nőt. Szemrevaló teremtés, remélem nem valami hülyeség miatt jött, mert az nagy csalódás lenne. Hagyom, hogy nézelődjön, van elég fiola és üvegcse kirakva és felcímkézve. A legtöbben egyébként sem szeretnek azonnal letámadni a problémájukkal. A legtöbben azt hiszik, hogy érdekel a gondjuk. Tévednek, baromira nem. Az érdekel, hogy minél hamarabb tűnjön el a boltomból és hagyjon itt jó sok pénzt. Vagy legalábbis nyögje ki, hogy mit akar.
- Jó napot! – köszönök azért vissza, aztán térek is vissza a saját dolgomhoz.
Pont egy számolás közepén tartok, muszáj arányosítanom, mert nagyon nagy baj is lehet abból, ha nem a megfelelő mennyiséget használom fel. Szóval pont ennél a számolásnál tartok, amikor megszólít. Hogy rohadjon meg, nem tudott volna várni még egy percet. Sóhajtok egyet, majd válaszolok neki.
- Menjen el szórakozni, vagy szexeljen egyet és máris rendbejön a hangulata – mondom fel se nézve a papíromból. – De ha ezek nem válnak be, akkor utazzon el vagy hagyja ott a munkáját.
Ez a legnagyobb hülyeség. Miért egy patikába kell bemenni, ha valakinek nem jó a hangulata. Az a legnagyobb faszság, annyi módon fel lehet dobni. Nekem egy jó kis kínzás és már lényegesen sokkal jobb. De azért nem leszek tahó, a fonalat már elvesztettem picit, szóval felnézek és elmosolyodom.
- Magácska igencsak csinos. Nem lehet, hogy a párja baszik… pardon, nem foglalkozik eleget önnel? Keressen egy szeretőt és meg is van oldva a hangulatjavítás. Nem ajánlom, hogy bármiféle ilyen jellegű bájitalokhoz forduljon.
Sóhajtok egyet, aztán folytatom a számolást. Remélem ennyi elég is volt, és elmegy lassan, ha átesett az első sokkon. Mert általában ez szokott lenni. Megsértődnek és elmennek. Azzal fenyegetnek, hogy többé vissza se jönnek, de tudom, hogy ez nem így van, mert máshol nem kapnak olyan illegális szereket, mint nálam. Az ajtó harangocskája viszont csak nem akar újra megcsendülni.
- Szüksége van esetleg más valamire? – kérdem kicsit türelmetlenül.


Naplózva


Kashmir Echo
Minisztérium
***


mirr-murr

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2020. 02. 12. - 12:37:31 »
+1

✰✰✰
2001. január - 26;
Na de kérem, ez legális?


♡Piper♡



18 plussz mert cukin mocskos a szám



A patika első ránézésre nem tűnik gyanúsnak. Nagyon nem, és ez talán elég is ahhoz, hogy fogjam magam és eltűnjek innen. Talán megtehetném, de kurvára érdekel az, hogy ki ez a pasas. Rábukkantam egy Piper Walsh nevű fickóra is az adatbázisban, de olyan minimális infó volt róla, hogy komolyan szinte hihetetlennek tűnt, hogy egy ilyen ember csak úgy köddé váljon. Lehet meg kéne kérdezni tőle ismeri-e, elvégre a patikusok sok mindenkit ismerhetnek. És ha jól emlékszem az a Walsh is az. Na de mindegy is, először is ártatlanul lépkedek a polcok környékén. Csupa normális cucc, csupa legális felcímkézett gyógyszerek, mindennel együtt ahogy annak szabálya van. Óóó, gyerünk már, legyen itt valami, ami miatt balhézhatok. Légyszi. A Keresztes hapsi megölése után megint minden visszatért a nagyon is dögunalmas kerékvágásba és még a próbák, meg a koncertek sem hoztak izgalmat az életemben. Se a szex.Mindegyik ugyan olyan volt, mindegyik ugyan olyan megszokott és ez felbasz. Kezdek kiégni így közel a harminchoz, mi? Fasza, nagyon fasza. Ha ezzel az üggyel kész vagyok, tuti kiutazom az öcsémhez és addig nyüstölöm őket míg meg nem unnak és míg fel nem töltődöm odakint vidéken, ahol senki fia nem baszogat.
Na akkor beszélgessünk, mert ez egyre bénább, hogy itt nézelődök, és állok egy helyben, mint egy fasz. A fószer nagyon keverget valamit, amire igazán kíváncsi vagyok, hogy mi a rák az, de egyelőre csak puhatolózok, és próbálom őt feltérképezni.
- Menjen el szórakozni, vagy szexeljen egyet és máris rendbejön a hangulata. De ha ezek nem válnak be, akkor utazzon el vagy hagyja ott a munkáját.
Erre drámaian felsóhajtok, fejem az ég felé fordítom, és még hátra is dőlök kicsit. De hát könyörgöm, a patikus a végső megoldás, nem gondolja hogy már mindent kipróbálhattam?
- De annyira nem megy... - közelebb lépek és rákönyökölök a pultra.
- Magácska igencsak csinos. Nem lehet, hogy a párja baszik… pardon, nem foglalkozik eleget önnel? Keressen egy szeretőt és meg is van oldva a hangulatjavítás. Nem ajánlom, hogy bármiféle ilyen jellegű bájitalokhoz forduljon.
- Tudja, mindent megpróbáltam, imádom a szexet, meg minden, de nem elégít ki. Se a bulik. Se semmi. Nincs örömöm a munkába, akkor másikban miért lenne? Nem érdekel az utazás... Ilyen menthetetlen vagyok azt hiszem. Szóval, csak akad itt valami amivel helyre teheti egy fiatal lány szívét... - tolom ki a fenekem és megreccsen a derekam. Baszki, elmacskásodtam. na mindegy, ezt teszi a retkes ülőmunka. - Mondja magának van hobbija? - kérdezem, mintha csak valami ihlet után kutatnék, hogy mit is kezdjek szegény kis életemmel. Közben egy rövid pillantással felmérem a kopasz fejét, hogy az emlékezetembe véssem minden formájában. Ki lehetsz? Ki lehetsz?
Közben hátat fordítva neki ellépek a pultjától, és a tekintetem megakad egy ajtón. Na vajon ott csak a raktár van? De milyne raktár? Elvileg illegális bájitaloknak kéne ott lenniük. De vajon tényleg azokat rejtik?
- Valami ütős és erős szarra - sóhajtok, de ügyelek arra, hogy ne legyen durva a hangom, annak ellenére, hogy hogyan is beszélek, majd visszafordulva ártatlanul a szemébe nézek.
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország


Az oldal 0.049 másodperc alatt készült el 36 lekéréssel.