+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Egyéb
| | | |-+  Sephora Tonkin
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Sephora Tonkin  (Megtekintve 691 alkalommal)

Sephora Tonkin
Boszorkány
*****


a pultoslány

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2019. 01. 25. - 07:34:16 »
+1

S E P H O R A   T O N K I N


Az alkohol, akár egy gyors puszi, átmelegít....

Alapok

jelszó ||  "ahova Elliot bácsi befér oda be is megy..."
így ejtsd a nevemet ||  Szefóra Tonkin
nem ||
születési hely, idő || Bristol; 1975. 05. 18.
horoszkóp || bika
kor || 24
vér || félvér
munkahely || pultos a Három Seprűben
 


Az életem egy párbeszédben


- Foglalkozása? – nézett rám nagy szemekkel és érdeklődést tanúsítva megengedte magának, hogy közelebb hajoljon. Úgy jó tíz centiméterre lehetett az arcomtól. Nagyon kellemetlen volt. Szinte éreztem a leheletét. Azt is, hogy mit evett egy órával ezelőtt. Talány törvényszerű, hogy ezek mind halat akarjanak ebédelni?? De azért:
- Pultos – válaszoltam automatikusan. Majd letekintettem a földre. Egyszerűen nem értettem, miért kell ilyen cizelláltan kérdezgetni.
- Na, ne szórakozzon velem!  Magából sokkal többet nézek ki. Hát ennyire futotta a Roxfort után?! – nagyot sóhajtottam, elgémberedett végtagjaimat a lehetőségeimhez mérten próbáltam tornáztatni. Ez a lábujjaim mozgatásáig terjedt, abban a bélelt kis lyukban, amit a muglik meg a varázsvilág is cipőnek neveznek.
- Na, mi az? Nem hallotta?!  Kíváncsi vagyok, rendkívül kíváncsi, azért is üldögélünk itt – hát igen. Én meg koncentrálok. Most éppen arra, hogy ne akarjak nyitott szemekkel elaludni.
- Azt hiszem, ennyire. De ha gondolja, az Ön megnyugtatása végett, majd elvégzek valamit – olyan jelzésértékűen néztem el a válla felett, mintha ott se lenne, nem is hozzá beszélnék, hanem inkább azokhoz a piszkosszürke bútorokhoz, akik már egy jó ideje hallgattak minket. Milyen kár, hogy őket soha nem veszi számításba senki.
- Lehet egy kérdésem? – bólintott, így igennek vettem. Tudni akarja, hogy mi foglalkoztat. Haladás, de már mind a ketten elég fáradtak vagyunk.
- Muszáj ezt ilyen komolyan venni? – néztem fel a föld kémlelésének intenzív aktusaiból, de az arca továbbra is rezzenéstelen maradt. Ez megrémített. Féltem, hogy ki fog akadni.
-  Figyeljen ide! - kezdett bele a doktori disszertációba.
- Ez nem az első eset. A  néni elmondása, a dokumentációink szerint, már tizedjére tette… - elmosolyodtam. Milyen beleéléssel tud erről beszélni. Ez a szakma tényleg neki való.
- De mit? Mondja már ki! Nevezze meg a tárgyat! – annyira nevetséges az egész, hogy biztosan attól tart, hogy el fogja röhögni magát közben.
- Maga fagyit lopott, és ezért indítottunk eljárást Ön ellen – ja, vagy úgy. Így mindjárt másabb. Tehát csak erről tudnak - finoman nyaltam végig ajkaimon, melyek eléggé kiszáradtak a beszéd, vagy nem, inkább a hallgatás közben. Több órája faggattak és tették fel ugyanazokat a kérdéseket, újra meg újra.
-  Miért, maga soha? – keserűen nyelt egyet. Nyilván eszébe jutott néhány emlékkép, de jobb volt úgy csinálni, mintha ártatlan lenne, egy olyan ma született fehér, szőrös állat. Néha szótalálási nehézségeim vannak, de mindjárt eszembe fog jutni. Még pár másodperc. Bárány.
- Maga nem kérdez, hanem válaszol, megfelelő intenzitásban és mennyiségben – igaz, igaz. Hogy is felejthettem el…
- Tehát gyerekesnek tartja a viselkedésemet és annyira elfogadhatatlannak, hogy már tizedjére is itt kell ücsörögnünk egymás társaságában? – arcát a kezébe temetve bámult engem. Néha anyám is ezt csinálta, amikor már nem bírta tolerálni a butaságaimat.
- Igen, igen.  Gyerekesnek tartom és ezért kijár a büntetés. Minden ilyen alkalommal be fogom hozni – Nagyszerű. Kissé elhúztam a számat.
- Mondja, tud kukucsjátékot játszani?– érdeklődve pillantottam fel. A kérdésemre olyan beletörődően hunyta le a pilláit. Tehát tudja, miről van szó. Azt hiszi, teljesen meghibbantam, pedig most kezdtem el igazán a játékot.
- Akkor tegyük fel, hogy most behunyja az egyiket és mire kinyitja, minden kérdésére válaszolni fogok  – belement, de mindkettőt lehunyta. Másodpercek teltek el. Eleinte nem voltam biztos abban, hogy futni hagy, de aztán láttam rajta, hogy ő se akar tovább kínozni, így megragadtam az alkalmat. Minden erőmmel azon voltam, hogy kijussak az épületből, kiérve pedig belenyúltam a zsebembe. Nagy lelkesedéssel húztam elő egy rágót,  – amit igaz, loptam -  de lehet, hogy neki kellett volna adnom. Azért mégiscsak empatikus vagyok.

A jelen

Hogy ki vagyok? Egy fekete hajú lány, aki a kocsmában szokott kiszolgálni mindenféle vendégeket. Az az ember, aki érti, ha azt mondod: Sephi, a szokásosat, vagy meghallgat, ha az alkohol fogságában kedved támadna ahhoz, hogy elmeséld, milyen volt az eddigi életed.

Szeretek lopni is, ez igaz. De inkább apróbb tételeket: csokikat, rágókat, fagyikat. Olyan dolgokat, amikről tudom, hogy nem fognak jelentős anyagi károkat okozni, de viszonylag gyors élvezethez juttatják az embert. Persze, Peter is, de az egészen más. És nem is tartozik rátok.

A Roxfortot, annak rendje és módja szerint elvégeztem. Nem a legjobb eredményekkel, de én… anyámmal ellentétben meg voltam elégedve magammal. Még szerencse, hogy nem olyan a személyiségem, hogy mindent a lelkemre vegyek, különben az egész életem arról szólt volna, hogy bizonygassam, elég jó vagyok.
A kapcsolatunk most egészen elfogadható, főleg mióta Peterrel együtt vagyunk. Ő tanácsolta azt is, hogy keressem fel és kezdjünk el újra beszélgetni. Tök jó receptötletei vannak, nem is gondoltam volna.

Ja, azt el is felejtettem, imádok főzni. Igazi gasztromágus vagyok. Az egészen egyszerű ételektől a viszonylag kihívást jelentő bizarr gourmet finomságokig, mindent el tudok készíteni.  Peter legalábbis meg van elégedve velük és ez így nekem tökéletesen megfelel.

Az eddigi említésekből már kitalálhattátok, van egy nagy és egyetlen szerelmem: Peter. Az összeismerkedésünk kicsit bohókás volt, a rendőrségen futottunk össze, őt is éppen ki akarták hallgatni. A cigarettás doboza belsejébe írtam fel a számomat, s őszintén szólva, nem is bizakodtam abban, hogy a későbbiekben keresni fog, de szerencsére másképp történt. Aztán az életemnek egy viszonylag intenzív szakasza következett: rengeteget randiztam és nem is akartam mással találkozni. Peter éjjel, Peter nappal…..valahogy szétfolyt az az idő az ujjaim között, amit vele töltöttem. Minden egyes pillanatát nagyon élveztem és nem is áll szándékomban elfelejteni.

Lehet, hogy a Roxfortos diáktársaim lenéznek, mert Sephinek ennyire futotta, de igazából soha nem vágytam többre. A háború során sok mindent láttam és megéltem, s arra az elhatározásra jutottam, hogy ebbe a világba talán én mégsem annyira illeszkedek bele. Mármint igen, nyilván megvannak a képességeim ahhoz, hogy jó dolgokat vigyek véghez, de a fekete mágia és az a sok haláleset, amit tapasztaltam, teljesen elborzasztott. Ezért is választottam egy olyan területet, ahol tulajdonképpen kapcsolatban vagyok az emberekkel, de mégsem kell annyira használnom a varázserőmet. Vagy ha mégis, akkor olyan dolgokra, amik jelentéktelenek, vagy általuk megszépíthetem mások életét.

A múlt

1975. májusában láttam meg a napvilágot, Richard és Barbara Tonkin gyermekeként. A gyermekkorom viszonylag problémamentesen zajlott. Ahogy visszaemlékszem, rengeteget ácsorogtam édesanyám kiállításain, és a sokasodó embertömeg révén, volt olyan, hogy szinte alig vettek észre. De örültem neki, boldogsággal töltött el, hogy édesanyám festményei iránt egyre több az érdeklődő és egyre többen jönnek el ezekre a kiállításokra. Csakhogy ez a kezdeti lelkesedés, nem sokáig tartott... s miután alábbhagyott kerültünk igazán nehéz helyzetbe, illetve amikor édesapám elvesztette a a főoiskolai állását. Azok nagyon kemény időszakok voltak. Ezért, amikor elvégeztem a Roxfortot, nem is volt kérdés, hogy mit fogok csinálni. Számomra a munka egyértelmű volt. És hogy hol kapok állást? Az egyáltalán nem érdekelt. Így amikor láttam egy hirdetést a Három Seprűben, egyből jelentkeztem is rá. Úgy éreztem, nincs más választásom, meg kell ragadnom a lehetőséget.


Jellem

Sephora egy nagyon érdekes személyiség. Sokszor végtelenül gyerekesen viselkedik és abban a hitben él, hogy elbújhat a világ rossz dolgai elől, pedig ez egyáltalán nem igaz. Van is a szobájában egy erre a célra külön elkülönített sarok, szóval, ha elege lesz, idevonul  és nem érdekli a továbbiakban senki és semmi.

Rendkívül bohókás, viccet csinál mindenből, mellette nem lehet szomorkodni. Megtanulta, hogy az élet dolgait egyszerűen pozitívan kell felfognia ahhoz, hogy bevonzza a jó szerencsét. Ilyen jó szerencsének gondolja Petert is és nagyon ragaszkodik hozzá.

Őszinte, nyíltan kimondja, amit gondol. Ő nem fog neked allegorikus képekben beszélni, elvont, átvitt fogalmakba bocsátkozni, ami a szívén, az a száján. Sokszor meg is bánt  másokat, dehát úgy véli  a kapcsolatok alapja a köcsönös bizalom, ami nem alapulhat máson csak őszinteségen.

Beszédes, könnyen barátkozó, jó hallgatóság. Általában a Három Seprűben is körbe veszik az emberek és a problémás esetekhez mindig őt szokták hívni.


Apróságok

mindig || spagetti, pizza, fagyi, rágó, csoki, üveggolyók, szappanbuborékfújó, vattacukor, kiskacsák
soha || eső, meztelen csigák látványa, mugli járműveket vezetni, megfelelni másoknak, spenót
hobbik || énekel egy hasonló helyen, mint a Három Seprű
merengő || Legrosszabb: elszámol valamit és a fizetése felét meg se kapja a kis bakija miatt
Legjobb: az édesanyjával együtt főz
mumus || attól, hogy elveszíti Petert és egyedül fog megöregedni és macskás hölgy lesz....
Edevis tükre ||  Peterrel egy magasabb szintre lépni - eljegyzés, esküvő, gyerekek
százfűlé-főzet ||  a legrosszabb köptetős szirup és valami állott mocsáríz keveréke
Amortentia || citrom, méz, alma, egy kis tavasz, ősz, tél, frissen mosott ruhák illata, rágó - hasonlók Mosolyog
titkok || régen hitt a fogtündérekben.
azt beszélik, hogy... || festetem a hajam, pedig nem igaz. Mindigis fekete voltam. Kérdem én: Mi ad nekik okot arra, hogy szőkének tituláljanak???!



A család

apa || Richard Tonkin, 53 éves, varázsló, jó kapcsolat
anya || Barbara Tonkin; 48 éves, mugli, viszonyunk elég viharos
testvérek ||  nincsenek testvéreim
állatok || egy macska, a neve: köszméte

Családtörténet ||

Sosem voltunk túl jó anyagi helyzetben, ez kétségkívüli. Már a Roxfortos éveim alatt is éreztem, hogy szorít a cipő, főleg ha a sok mardekáros palentára tekintettem, akik nagy része általában úszott a pénzben. Hát van ilyen. Ettől függetlenül a szüleimmel való kapcsolatom mindig szeretetteljes volt. Tiszteltem és becsültem őket és ez a mai napig így van. Komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy eljussunk oda, ahol most vagyunk, szóval semmi jogom ítélkezni felettük.
Édesapám egy ideig segédtanár volt az egyik mágikus főiskolán, majd később elkezdett mindenféle csecsebecséket árulni. Édesanyám festőművész. Csak sajna a kevésbé megfizetett kategóriából.


Külsőségek

magasság || 173 cm
testalkat || átlagos
szemszín || meghatározhatatlan
hajszín || fekete
kinézet ||
Sephi öltözködése nem túl kifinomult, inkább csapongó érzéseit tükrözi. Ha olyan kedve van, persze, szívesen vesz fel magassarkút, szoknyát, csinos ruhadarabokat, de igazából, ritka az olyan alkalom, amikor ez szükségeltetik. A Három Seprűben annyira nem nézik, miben dolgozik.. és hogy vajsörrel melyik ruhadarabjait öntözzék? Inkább az ilyen elnyúlt, kidobnivaló pulcsijait....



Tudás és karrier

pálca típusa || 13 hüvelyk, ébenfa, sárkányszívizomhúr maggal
végzettség || nincsen végzettsége és nem is tervezi, hogy lesz.
foglalkozás || pultos a Három Seprűben
iskola || Roxfort
szak ||  sohasem érdekelte a felsőoktatás, így különösebben a szakok sem.
varázslói ismeretek || Jártas a háztartási bűbájokban. Szeret bájitalokat kikeverni. Arra is rávehető, hogy a reményvesztett szerelmeseknek kutyuljon valamit, ha nagyon szépen kérik.
A Roxfortból érkező diákok ezt ki is használják és folyton a nyakára járnak.

 Egyéb

avialany || Lydia Graham
Naplózva

Esmé Fawcett
Moderátor
***


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2019. 01. 25. - 19:52:41 »
+1

Kedves Sephi!

Örömmel olvastam soraidat, bár keveset árultál el magadból
mégis úgy érzem, mintha ezer éve ismernélek. Remélem,
a játékok közben majd még jobban megismerhetünk.
Az előtörténetedet ezennel





Gratulálok hozzá. Az eligazító pm-et hamarosan kapod.

Üdvözöllek köztünk

Esmé
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2019. 12. 23. - 05:44:27
Az oldal 0.074 másodperc alatt készült el 30 lekéréssel.