+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Kincsesláda
| | |-+  Felnőtt varázslók
| | | |-+  Taiden Archeron (Moderátor: Taiden Archeron)
| | | | |-+  Soha el nem küldött levelek
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: 1 [2] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Soha el nem küldött levelek  (Megtekintve 433 alkalommal)

Taiden Archeron
[Topiktulaj]
*****


▲ S u r v i v o r ▲

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #15 Dátum: 2018. 10. 29. - 18:19:42 »
0

Hiszek önmagamban, egy teremtő lényben,
aki képes élni, s alkotni a fényben.
Hiszek a világban, napfény aranyában,
hiszek a sok újat létrehozó vágyban.

Hiszek a tudásban, ami embert szolgál,
s hiszem, mindenkinek több jár a nyomornál!
Hiszek önmagamban és mindenki másban!
Nem hiszek azonban néma elmúlásban.

Hiszek én a versben, a benne írt szóban,
igaz tanításban, hiszen abban jó van!
Hiszek a világban, megújulni képes,
hiszem jóvá válni mindig lehetséges!

Hiszek szebb jövőben, remény él szívemben,
hiszek Istenemben, ki talán itt lakik bennem.
Hiszek a békében, a lélek szavában,
hiszek szeretetben, és benned, fénylő napsugárban!




..összehajtom..
Naplózva


Taiden Archeron
[Topiktulaj]
*****


▲ S u r v i v o r ▲

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #16 Dátum: 2018. 11. 08. - 23:00:35 »
0

A t h a l e a,

Öröm Lea, öröm járja át a szívem. Egy kismadár landolt ma a kezemen.
Kint ültem, a parkban, hol a diákok olvasnak, zsibongnak, hangosak. Ó jaj, de hangosak!
Nem értem miért, nem tudom hogyan... de öröm volt látni, hogy ez a kicsi törékeny valami
pont entent választott. Pont hozzám szállt, mintha engem akarna, értem repülne.
Téged láttalak benne. A szemeim előtt megjelentél, a szomorkás, okos, mindenttudó ártatlan
mosolyoddal.
Mondd jól vagy? Boldog vagy? Miért nem keresel?
És én miért nem vagyok képes elküldeni egy levelet sem neked?

Bár örökké tartana ez a csöpp öröm. Bár minden kismadár te lennél, és bár mind rám szálldosna...
újra meg újra...


és elfújja a szél...
Naplózva


Taiden Archeron
[Topiktulaj]
*****


▲ S u r v i v o r ▲

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #17 Dátum: 2018. 11. 12. - 21:42:09 »
0


Szívemnek kedves. Szívemből ki nem hunyó,
Mint az ég kékje, soha el nem halványuló.
Te vagy kinek jöttére mosolyom fakad,
S te vagy ki kísért, kósza-álmatag.

Félek, ó félek, messze vagy már...
Olyan messze amerre nem kísért, csak a halál.
Jössz te hozzám? Szeretsz te engem igazán?
Nem tudom, csak azt, e kérdés itt, most megáll.

Olyan vagyok, mint víz nélkül a só,
Te oldasz fel bennem mindent, mindent ami jó.
Keserűség, árnyak, kósza gonosz gondolatok,
Ez maradtam... mindez nélküled vagyok.

Ábránd, kín és annak a keserve,
Talán egyszer máshol más életre lelne.
Jöttöd, ó talán gyógyír lehetne,
De csak ikred keres meg mindig éjelente.

Az a csalfa, az a rossz, az a gonosz,
ki örökkön-örökké rémálmokat hoz.
S bár tudom, hiba, végzetes hiba,
de úgy szeretem őt, mint téged talán soha.


én írtam és megkönnyezem...
Naplózva


Taiden Archeron
[Topiktulaj]
*****


▲ S u r v i v o r ▲

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #18 Dátum: 2018. 11. 17. - 17:01:36 »
0


Hazugság minden, ne higyj el semmit.
Bármi is történik, ne bízz csak védd... védd a fényt, védd a lelked. Védd magad,
kósza tündér!


Összehajtom...
Naplózva


Taiden Archeron
[Topiktulaj]
*****


▲ S u r v i v o r ▲

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #19 Dátum: 2018. 11. 24. - 23:28:27 »
0

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult arcképed,
a szívemben elmosódott a vállaidnak íve,
elsuhant a hangod és én nem mentem utánad
az élet egyre mélyebb erdejében...
Ó de ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben
és elvétett szavamban.
És minden eltévesztett köszönésben.
És minden összetépett levelemben.
És egész elhibázott életemben.
Élsz és uralkodol örökkön,
Amen.
Juhasz Gy.



..elrejtem..
Naplózva


Taiden Archeron
[Topiktulaj]
*****


▲ S u r v i v o r ▲

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #20 Dátum: 2018. 11. 29. - 21:26:27 »
0

L e a,


Soha ne higgy.
Soha már. Nekem se, vagy a szép szavaknak, mert a végzeted édes lesz és kegyetlen.
Soha ne álmodj.
Soha már. Mert félelem kerít hatalmába és megmérgez lassan, apránként.
Soha ne kérj.
Soha már. Mert ha teszed, adós leszel és elveszted a lelked. A becsületed. Az életed.
Soha ne félj, Lea.
Soha már. Mert aki fél az feleannyit is él. Légy bátor, mert Lestrange vagy. Egy fura csoda Strange!
És ne feledd, ó kérlek, ne feledd....
Soha ne remélj.
Soha már. Mert ha teszed, ha hatalmába kerít... akkor elveszel. Mert a remény kósza ábránd, mi belülről felemészt.
Ez tudott.
És én tudom.




..elsodorja a szél..
Naplózva


Taiden Archeron
[Topiktulaj]
*****


▲ S u r v i v o r ▲

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #21 Dátum: 2018. 12. 06. - 07:05:36 »
0

Oh  L e a,


Az élet csupa megnemértettség. Csupa magány. Csupa kín.
Szenvedés, ami átjár, beterít.
Remény, mi elborít, s mint gyógyír vigasztal a legsötétebb órában.
Faillent, ami körülölel, mint a puha takaró a téli hideg estén.
Coupa ábránd, ami csalfatag álomba ringat.

Az élet csupa hit. Csupa kétely. Csupa álom.
Nekem pedig.... csupa te.




..elejtem..
Naplózva

Oldalak: 1 [2] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország


Az oldal 0.055 másodperc alatt készült el 37 lekéréssel.