Vadrandi-vonal

ümmm.
ja, asszem én is, én is

Én is szeretnék játszani. 

Na nézzük

jovok.

Margery – Mira – Jay

Margery Winters éppen a kora esti járőrözést végezte, mint elkötelezett prefektus, a déli szárnyban, mikor megpillantotta Jay Hanselt a nyitott Bájitaltan szertár előtt. Csak ahogy közelebb vette észre, hogy annak minden szekrénye ki van forgatva, alapanyagok hevernek a földön. Nem volt hát rest, azonnal ráfogta, az egyébként ártatlan, csak rosszul időzítő Mr. Hanselre, hogy márpedig ő a bűnös és azonnal jelenteni fogja Tachibana professzornak a dolgot. Az éppen arra létező Mirát is elkapta, mondván, hogy ő a szemtanúja a dolognak, igaz a lány éppen csak befordult a sarkon.
Csak akkor gondolkodott el, hogy esetleg adnia kéne egy esélyt a magyarázkodó fiúnak, mikor az már háromszor mondta el, hogy de ő csak a klubhelyiségbe akart menni. Így hát végül feladva a dolgot, kijelentette, hogy nézzenek szépen körbe abban a szertárban és ha találnak rá bizonyítékot, hogy valaki más a tettes, illetve Mira és Jay segítenek elkapni az illetőt, akkor nem lesz semmi féle jelentés Tachibana professzornak. Mira persze nem nagyon értette, hogyan lett belőle is gyanúsított…

Conan – Scarlett – Piper

Piper Walsh sosem rajongott a tündibündi helyekért, így a Mérges Banya Fogadó sem tűnt éppen ideális helynek. Talán ezen éppen csak az javított valamennyit, hogy a pubrészen volt egy hatalmas festmény, ahol egy mérges arcú boszorkány időnként rákiáltott a belépő vendégekre, többek között olyasmit, hogy: „Merlin segge is szebb a képednél!” Mr. Walsh nem mosolyodott el ezen, csak várt és várt az áldozatára, egy bizonyos szőke hölgyre. Ő utána küldték éppen.
Scarlett csendes lány volt, nem zavarta, hogy egyedül ücsörög a pub egyik asztalánál egy finom vajsör mellett, könyvvel a kezében. Ezért is lepődött meg egy kicsit, mikor Conan leült az asztalához. Hogy miért tett így a fiú? Hát azért, mert éppenséggel sehol máshol nem volt hely, de még a festmény is ráparancsolt: „Ülj le arra a lapos hátsódra, kölyök!” Miss Bridget a kiáltásra összerezzent, annyira, hogy kiöntötte a vajsört, amin egy pincérlány elcsúszott, nyálkás, trutyis zabkását ejtve a már amúgy is ragadós padlóra. Azonnal szabadkozni kezdett, hogy hozza a pálcáját és azonnal eltakarít, ám még mielőtt visszatérhetett volna, Mr. Walsh áldozata is előkerült. Így hát a férfi felpattant az asztaltól, hogy meginduljon a hölgy felé, de még mielőtt elérhette volna a talpa beleragadt a mágikus nyavalyába. Elvágódott, egyenesen a két fiatal asztalára… akik tökéletes bűnbaknak tűntek a kialakult káoszért.

A játékok játszódhatnak jelenben, múltban, jövőben. Ahogy jól esik! A többi már rajtatok múlik.
Kellemes szórakozást!

A jelentkezés újra indul!

Jelentkezem egy játékra!

jelentkezem!  

NEMNEMNEM NEM randizok. NEM

Jelen

Sally - Theo

Sally, mint olyan gyakran, megint belebotlott egy kisebb fiúseregbe, mikor végig sietett a folyosón, majd bekanyarodott balra és végül jobbra. Megborzongott, ahogy a négy-öt srác kisebb körbe állva vihorászni kezdett valamin, az fel sem tűnt persze neki, hogy mindez nem is az ő érdeme, hanem valami magazint lapozgatnak azok ott nagy bőszen. Pánik. Úrrá lett rajta a pánik így egy gyors hátraarccal végig rohant a folyosón, majd az első lányvécébe vetette be magát. Egészen pontosan, Hisztis Myrtle mosdójába, majd be is menekült volna az egyik fülkébe... ám onnan egy sápadt szellemalak bukkant elő. Erre pedig felsikoltott.
Nos Theodora sem volt éppen a helyzet magaslatán azon a napon. A keze tele volt ugyanis a tankönyveivel, amiket éppen a tintától áztatott táskájából mentett ki. A körmei alatt is megült a fekete folyadék, bepiszkolta a tenyerét és az egyenruháját. Ilyen állapotban rontott be a mosdóba, ám azonnal el is ejtette a könyveit, mikor meghallotta Sally sikolyát, majd a sértett Myrtle bömbölését.

Ares - Clay

Mr. Murphy nem is olyan régen kapta a fülest Lancaster professzortól, hogy egy bizonyos Mr. Coltonnal bizony foglalkozhatna. A Hugrabug ház fejének ugyanis eltökélt szándéka volt, hogy  kicsit helyrerázz a fiú önbizalmat. Így hát az iskola medimágus úgy döntött, hogy elhívja egy kisebb beszélgetésre a fiút, ezúttal a Tanári pihenőbe, ahol kellő mennyiségű kávé mellett éppen volt egy óra nyugalom. Kikészített némi kekszet, teát, kávét, hogy elég békésnek tűnjön az a bizonyos csevegés. Remélte hát, hogy a fiú beavatja mindabba, amin át kell mennie.
Claynek nem igazán fülött a foga ehhez a találkozóhoz, de mivel a házvezetője kifejezett óhaja volt mindez, nem nagyon volt más választása. Persze, ahogy annak lennie kellett, már útközben belefutott néhány srácba, akik röfinek nevezték, majd egy átkot küldtek utána, amitől a fiúnak szimplán elment a hangja. Így hát, mikor a Tanári pihenőhöz ért, csak tátogva tudta közölni Murphyvel, hogy "jó napot!"

A játékok játszódhatnak jelenben, múltban, jövőben. Ahogy jól esik! A többi már rajtatok múlik.
Kellemes szórakozást!

A jelentkezés újra indul!

Na még egy próbálkozás

bevállalok egyet 

Jöhet egy menet

*tüssszennnt*

Mathias - Elliot

Mathias Montrego talán nem annyira szerette a pletykalapok, ott ücsörögve azonban, a medimágus rendelő várótermében, tizenöt perc tömény unalom után, mégis csak a kezébe akadt egy Szombati Boszorkány, címlapján Elliot Foresttel. Régen látta már a férfit s hiányzott is neki a társasága, de az élet úgy hozta, hogy igencsak elsodródtak egymástól. Ezért is lepte meg, hogy mikor felnézett az újabb afférokat tárgyaló cikkből, egykori legjobb barátját pillantotta meg besétálni a folyosóra vezető ajtón.
Elliot O’Mara nem szívesen járt medimágushoz, ám idén már a sokadik alkalommal fájdult meg az egyik foga, méghozzá annyira, hogy az egész fülére és fejére kisugárzott. Odahaza persze be nem vallotta volna, hogy ilyen jellegű problémái vannak, így inkább csendesen, nem túl nagy zajt keltve, bevonult a Mungóba. Annyira belemerült a jeges borogatás szorongatásába, hogy észre sem vette, ki mellé ült le. Sőt annyira figyelmetlen volt, hogy még alaposan meg is taposta szegény Mathias lábát.

Ben – Stella

Stella nem az a típus volt, aki szó nélkül hagyta, ha valaki megsértette. Így volt ez azon a bizonyos keddi napon is, Bájitaltan előtt, mikor Frank, egy másik hollóhátas tehének szólította… természetesen teljesen alaptalanul! Stella tökéletes alakkal rendelkezett, de mint minden nő, az ő hiúságát is bántotta a dolog, pláne, hogy a sértés egy fiútól érkezett. Így hát megfordult és torka szakadtából ráüvöltött a szerencsétlen kölyökre, aki ijedtében még hátrált is egy lépést. Ám éppen ekkor csatlakozott be a vitába Bella, aki éppenséggel pont Frankbe volt szerelmes és lökéssel igyekezett a helyére tenni Stellát.
A lány neki esett az éppen arra lézengő Mr. Frasernek, majd elesett. Kezében szorongatott elme pallérozó főzete, amit éppen a következő órára hozott szorgalmi feladat gyanánt a fiú cipőjére borult, amit láthatóan azonnal megolvaszott és elérte hamarosan a bőrt is. Csak nem gyendélkedő lesz ebből?

A játékok játszódhatnak jelenben, múltban, jövőben. Ahogy jól esik! A többi már rajtatok múlik.
Kellemes szórakozást!

A jelentkezés újra indul!