+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Caden Yates
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Caden Yates  (Megtekintve 899 alkalommal)

Caden Yates
Eltávozott karakter
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2016. 03. 05. - 22:59:36 »
+2

CADEN YATES


Ha leesel valahonnan - lehetsz jó ember vagy rossz -, biztos, hogy a földön kötsz ki.



         Alapok

jelszó || Dumbledore átka mindenkit utolér.
így ejtsd a nevemet || Kéden Jétsz
nem || férfi
születési hely, idő || Rochester, 1983. 11. 11.
horoszkóp || Skorpió
kor || 15
vér || Mugliszületésű
évfolyam || 4. évfolyam


         A múlt

Az ember soha nem tudhatja, mit hoz számára a jövő, de nekem egyszer volt egy álmom. Ebben az álomban felnőttként szerepeltem, mint elismert átoktörő és különböző embereknek meséltem a kalandjaimról, ők pedig úgy hallgattak, mintha minden szavam aranyat érne. De ezeket az embereket most én érdekeltem, a személyem, a történetem. Szép álom volt és már nem egyszer álmodtam ezt. Vajon ha valamit sokszor megálmodunk, az valóra válik?
~~~
- Ön Rochesterben született, Mr. Yates? – nem tudom ki kérdezi, nem emlékszem az arcára, sem a hangjára, csak a kérdésre. Egy apró mosoly csúszik az ajkaimra, miközben bólintok és eszembe jut a város. Ha mondanom kellene egy helyet, ahol bármikor szívesen vagyok, akkor az a szülővárosom, aminek sokat köszönhetek. Többek között a szüleimet, vagy a történelem iránti rajongásomat. Ez egyfajta hobbi, vagy kikapcsolódás nálam és talán én voltam az egyetlen a Roxfortban, aki tényleg érdeklődött ez iránt a tárgy iránt. Emlékszem, mikor az egyik évfolyamtársam ezt perverziónak nevezte, én meg nem értettem, miért mondja. Nekem ez olyan természetes, mint a légzés.
- Igen. Tudja, Rochester egy történelmi város, életem egy jelentős részét ott éltem le, a szüleim is ott születtek. Nos, mint azt tudják, a szüleim muglik, az apám történész, az édesanyám pedig a helyi gimnáziumban kémiatanár. – szünetet tartok és közben figyelem a reakciókat. Mindig ez van, amikor mágiával rendelkező embereknek próbálom elmagyarázni, hogy mi is az a kémia, nem értik. Emlékszem, mikor bekerültem a Roxfortba, nekem pont az ellenkezőjével kellett szembesülnöm, fogalmam nem volt róla, mi micsoda, ezért elkezdtem összehasonlítgatni a mugli tantárgyakat a roxfortiakkal. Mondanom sem kell, hogy nem volt benne túl sok sikerem, mert például olyanokat, mint az átváltoztatástan, vagy a bűbájtan, nem tudtam hová tenni. Két hasonlóságot találtam csupán, az egyik a bájitaltan volt (otthon is a varázslók kémiája megnevezést használtam rá, talán anyám ezért is érzett arra késztetést, hogy erre a tárgyra mindig felhívja a figyelmem, úgy mint, tanuljál és társai), a másik a mágiatörténet. Két kapaszkodó az eddigi világomhoz, na nem mintha annyira kellettek volna, de mégis jó volt találni. Sokkal hamarabb lett otthonosabb ez a hatalmas kastély.
Látom, hogy az egyikük már nyitná a száját, hogy feltegye azt az igen jogos kérdést, hogy ugyan mi a Merlin angyalkás alsóneműje az a kémia, de még mielőtt megszólalhatna, megadom rá a választ. – A kémia gyakorlatilag a bájitaltan a mugliknál. – nem teljesen, de megelégszenek ezzel a variációval, senki sem hoz fel semmi kontrát, senki sem járt mugliismeretre. Mondjuk nem kötelező és tudom, hogy egyes varázslóknak mi a véleményük róla.
- Milyen volt muglik között felnőni? – köszönöm, valaki feltette a nap első igazán hülye kérdését, gyanúm szerint lesz itt még bőven és ez csak az előfutára volt a továbbiaknak, mégis valahogyan válaszolni kellene rá. De mégis hogyan? Igazság szerint, ha 11 éves koromban nem jön a levél Roxfortból, akkor a varázslásról csak azok a muglik jutnak eszembe, akik kalapokból, meg egyéb helyekről nyulakat húzgálnak elő.
- Nos, mivel a szüleim is muglik, így nekem a varázsvilág volt a furcsa elsőre. Nem volt rossz gyerekkorom a muglik között, sőt, olyan voltam, mint bárki más, azzal a különbséggel, hogy világéletemben gyűlöltem az egyenruhát. Tudják, hányszor voltam büntetésben a muglisuliban és a Roxfortban azért, mert valami nem stimmelt? Például tornacipőt vettem fel a talárhoz. – az utolsó mondatnál elvigyorodom. Még Umbridge sem tudott róla leszoktatni az írogatásával, pedig próbálkozott. Ha én egyszer valamihez hozzászokom, akkor arról véres (na de szó szerint? Mikor otthon anyám meglátta, teljesen a plafonon volt tőle, hogy ezt mégis hogy engedhetik, stb.) verejtékkel sem lehet leszoktatni. Ezt a barátaim is tudják rólam, a muglik és a varázslók egyaránt. Így visszagondolva, soha nem volt egyszerű összeegyeztetni a két életemet, merthogy voltak még olyan gyerekkori barátaim, akikkel nem szerettem volna megszakítani a kapcsolatot, de mivel muglik voltak, így nem mondhattam nekik, hogy a Roxfortba járok. Néha nagyon rossz volt, mert eszembe jutott, hogy én gyakorlatilag hazudok nekik és teszem azt mind a mai napig. Míg Roxfortos voltam, a szüleim segítettek a barátokkal való levelezésben, aztán már megoldottam magamtól, muglitechnikával. – Ráadásul világ életemben fociztam és kriketteztem is. – ezt már nem magyarázom meg, minek. Egyrészt nem tudnám, másrészt pedig akkor kibukna az a kérdés is, hogy hogy állok a kviddiccsel. Először is, jelen pillanatban ülök, másrészt viszont elnézegetem, oké, de engem soha nem vonzott úgy, mint egyes évfolyamtársaimat. A köpkő már jobban, bár kifejezetten utáltam, mikor szemen köpött egyik másik „modern ablaktisztító eszköz”.
- Mit szólt, mikor megkapta a roxforti levelét? – fogós kérdés, bár még mindig élénken él az emlékezetemben az az ordas nagy bagoly. Nem is értem, a szomszédok hogy nem hívták ránk azóta sem az állatvédőket, hogy folyton baglyokkal küldözgetünk. Nekem nincs sajátom, egy fekete macskát kaptam, akit elneveztem Salemnek az amerikai boszorkányüldözések helyszíne után.
- Először nem hittem el, azt gondoltam, hogy valamelyik barátom poénkodik, de végül kiderült az igazság. – nevettem fel, majd még mindig széles mosollyal az arcomon folytattam. – Megdöbbentett, hogy a muglivilág mellett van egy másik is, de egyben vonzott is, mert ismeretlen volt és kihívásokkal teli. Én pedig szeretem az ilyet. A szüleim egészen az első évem közepéig nem nagyon tudtak mit kezdeni a helyzettel, aztán folyamatosan küldtem haza a leveleket és akkor már ők is megnyugodtak. A legnagyobb félelmem az volt, hogy a többiek nem fogadnak be, mert mugliszületésű vagyok, de az esetek nagy részében ezzel sem volt gondom.
- Az esetek nagy részében? – hoppá, rátapintott a lényegre. Igen, az esetek nagy részében, kivéve a harmadik évemet, amikor a purgatórium legmélyebb bugyraiba száműztek emiatt. Az egyetlen szerencsém az volt, hogy a családfámban találtak két varázserővel rendelkezőt, így visszatérhettem a Roxfortba, bár ott sem volt jobb. Megtapasztalhattam, milyen köszörűkőnek lenni, de becsületemre váljon, hogy nem hagytam magam.
- Igen, kivéve azt, amikor jóformán törvénytelennek bélyegeztek emiatt. Már akkor is baromira ki voltam emiatt akadva, így utólag pedig egyenesen tombolok. Aki ezt kitalálta, annak nem az Azkabanban lenne a helye, hanem a Mungóban, merthogy biztosan nem komplett. – igen, ezen mind a mai napig felhúzom magam, mert csak a hozzám hasonló mugliszületésűek élték át azt, hogy mindenki átgyalogolt rajtunk, ráadásul teljesen legálisan. Utáltam kilépni a klubhelyiségből, mert valaki mindig megpróbált amorf amőbává átkozni. Aztán jött a roxforti csata és a sok kutyára a már beígért gyorsvonat. Engem koromnál fogva jól kihajítottak a csatamezőről, bár valószínűleg jobb is így, mert koromnál fogva nem voltam egy párbajzseni.
- Mi volt…

~~~
Az álom lassan szertefoszlik, én pedig a szobámban találom magam az évfolyamtársaimmal. Még egy pár percig kapaszkodom belé, hogy ne tűnjön el, de aztán végül elengedem, amikor pedig a mosdóban belenézek a tükörbe, újra a 15 éves önmagam vagyok, aki előtt még ott van minden, amit az álmai beteljesüléséig véghez kell vinnie. Ásítok egy hatalmasat, majd beletúrok szőke hajamba. Végülis Amerika kapitány sem azonnal, ilyen fiatalon lett ismert és elismert, hanem csak sokkal később. Az, hogy Harry Pottert már akkor is ismerték, amikor ő még azt sem tudta, kicsoda, az egyedi eset, szép teljesítmény, de egyedi. Mindenkinek megvannak a maga ambíciói az életben, amiket követnie kell, különben minek létezik? Mélyenszántó reggeli gondolataimat elhessegetem, majd egyszer csak egy üvöltésszerű horkantást hallok. Igen, volt szerencsém a világ legnagyobb horkolóját kifogni szobatársnak, szóval… Vajon horkolásból lehet RBF-et letenni? Mert ha igen, akkor ő pofátlanul nagy előnnyel indul hozzánk képest. Egy tőlem már megszokott gonosz vigyor terül szét hirtelen az arcomon, mikor visszatérek a még alvó szobatársaimhoz. Békésen alszanak és fogalmuk sincs róla, hogy a megtestesült gonosz, maga a Sátán lépett be az ajtón. Akkor hát kettesszámú Yates ébresztési módszer indul. Minél brutálisabb, én annál jobban élvezem…

         Jellem

Szeretek több dolgot csinálni egyszerre, például leckeírás közben zenét hallgatni, vagy a nekem unalmas órák alatt pálcika képregényt gyártani a jegyzetem szélére. Vagy előszeretettel dekorálom ki a tankönyveimet, talán ezért is kerülöm el velük a könyvtárat és csak nélkülük megyek be. Ha a könyvtárosnő meglátná, hát nem hiszem, hogy a gyönyörűségtől sírná el magát. Egyébként marha rondán írok, csodálkozom, hogy a tanárok ki tudják betűzni a macskakaparásaimat. Szerintem egy külön kurzust indítottak erre a célra, vagy van valami külön emberük erre. A slusszpoén, hogy rajzolni bezzeg tudok. Amellett, hogy sok dolgot szeretek egyszerre csinálni, sok minden érdekel, viszont megvan a magam kis értékrendje mindenhez. Például, az olyan tárgyakba, amik kevésbé érdekelnek, például a Gyógynövénytan, szinte semennyi időt nem fektetek, maximum lemásolom valakiéről a dolgot, ellenben egy átváltoztatástannal, amit pedig véresen komolyan veszek. Mindennek utánanézek, elolvasok és tényleg érdekel a téma, főleg az animágia, amiről már tudok egy-két dolgot. Na nem átalakulni, csak olvastam róla egyet s mást. Felkerült arra a listára, amit el szeretnék érni az életben, bár ezt a listát én inkább az el fogom érni az életben listaként emlegetem. Borzasztóan makacs vagyok, ha egyszer én valamit elhatározok, akkor nincs az a felsőbb hatalom, ami attól engem eltérít és addig gyűröm a dolgot (tanulom, gyakorlom, stb.) amíg nem jön össze. Magyarul a kitartásommal sincs probléma, mindazok mellett, hogy ilyenkor borzasztó csőlátásom van. És ezáltal rám lehet fogni, hogy igen, törtető vagyok. A céljaim elérésében nincs barátság, a saját érdekeimet nem fogom feláldozni senki miatt és ebből nem is engedek. A makacsságom vezet viszont ahhoz, hogy megyek a saját fejem után, ezáltal akár többször is elkövetem ugyanazt a hibát, mire hajlandó vagyok tanulni belőle. Negatív tulajdonságom az is, hogyha jó vagyok valamiből, akkor képes vagyok elszállni, márpedig én szeretem magamból kihozni a legjobbat. Bár ez nem mindig sikerül és főleg nem mindenből. Kissé forrófejű is vagyok, könnyű engem felbosszantani, ám annál nehezebb kibékíteni. Olyan vagyok, mint az elefántok. Még az évekkel ezelőtti sérelmeimre is pontosan emlékszem a legapróbb részletig és szeretem őket meg is torolni. De önmagamtól soha nem keresem a konfliktust, a jó, építő jellegű vitákat viszont szeretem, amikor nem csak válogatott sértéseket vagdosunk egymáshoz. Nem minden esetben mondom ki kereken a véleményemet, van, hogy megtartom magamnak és csak később használom fel.
Mindezek mellett egy nyitott ember vagyok, jóformán bármivel kapcsolatban, szeretem a társaságot. Illetve pontosítok, társaságban érzem igazán jól magam, bár ilyenkor kell valaki, aki leállít, ha nagyon kezdek főnökbe átmenni.
Imádom a kihívásokat, ha valamin komolyan el kell gondolkodnom és nem feltétlen tudom azonnal megoldani a problémát. Olyankor érzem magam igazán elememben, ha valami megdolgoztat szellemileg, vagy fizikailag. Az egyenes út nekem nem út.

Erősség || Kitartás, öntudatosság, önismeret, szorgalom, nyitottság.
Gyengeség || Makacsság, túlzott önbizalom, haragtartás, törtető, bosszúállás, szeret másokkat ilyen-olyan poénokkal átrázni


         Apróságok

mindig || képregényet, mugli mozi, vajsör, barátokkal lógni, rajzolni
soha || horoszkópok, csokoládé, kudarc, faviccek, bogarak
hobbik || Foci, krikett, rajzolás, papírrepülőket hajigálni a folyosón
merengő || A legjobb emlékem az, mikor először megláttam a Roxfortot és beosztottak egy házba. A legrosszabb, mikor harmadév elején volt szerencsém megismerkedni a dementorokkal.
mumus || Röhögni fogsz, de a szellemektől. Legalábbis amíg a Roxfortban meg nem ismertem őket, paráztam tőlük. Most a bogarakra szorítkozom. Négynél több lábad van? Bocs, ez nem fog működni.
Edevis tükre || Átoktörőnek lenni
százfűlé-főzet || Neonsárga és az íze, mint az édes-savanyú mártás
Amortentia || Esőillat, almás pite, citrusos parfüm
titkok || A legnagyobb titka, hogy állandóan lent lóg a konyhán ingyenkajáért.
azt beszélik, hogy... || Gyűjti mások titkait, de hogy ezt valaha felhasználja-e azt nem lehet tudni.



         A család

apa || Steven Yates /43/ Mugli/ Viszonyunk kiemelkedően jó, bármit meg tudok vele beszélni
anya || Nora Yates /44/ Mugli/ Szintén jó viszonyt ápolunk, bár ő a szüleim szigorúbb fele
testvérek || Nincs
állatok || Egy Salem nevű feketemacska

Családtörténet ||
Nem vagyunk se nagy múltú, se semmi egyéb. Nem is tudom, hogy van-e bármilyen extra dolog. Valaki ugyan kitúrta, hogy volt varázsló asszem anyám oldaláról, de kvibli is, amúgy semmi különös. A családomat egyébként pont nem érdekelte, hogy ki háborúzik kivel, mivel a rokonaim nagy része nem is tudott róla. Mármint a mi háborúnkról, az azért nekik is feltűnt, hogy valami nincs rendben. Eltűnések, rejtélyes gyilkosságok, meg hasonló dolgokról számolt be a TV, az újságok meg az összes létező média. Talán téli szünet lehetett, mikor elmentünk a nagyapámékhoz és az öreg fennhangon ecsetelte, hogy ezek miért is vannak. Szidott mindenkit, kezdve a szomszéd kissé hiperaktív gyerekétől kezdve az éppen aktuális pártig, bár ez nála általános volt. Anyámék voltak csak úgy nagyjából tisztában a helyzettel, mert egyet s mást hallottak tőlem a dolgokról, ráadásul az egyik barátom szülei is figyelmeztették őket. Anyám még azon is elgondolkodott, hogy lehet le kellene lépni a nővéréhez, aki Dallasban lakik.

         Külsőségek

magasság || 177 cm
testalkat || Sportos
szemszín || Kék
hajszín || Szőke
kinézet || Sportos kinézetem van, amit szeretek az egyenruhákkal is megmutatni a magam módján. Szőke hajam állandóan szanaszét áll, ezen már nem lehet segíteni, kipróbáltam, maximum ha belenyomom a fejem egy vödör zselébe. Egyébként is néhanapján használok, már amikor nem felel meg az enyhén áramrázott frizura. Gyakorlatilag semmi extrém nincs az öltözködésemben, még fülbevalóm sincsen.



         A tudás

varázslói ismeretek || Főként átváltoztatástanból és mágiatörténetből jeleskedik, mindkettő a kiemelt kedvence is. Amivel a legjobban meg lehet fogni az a bűbájtan, viszont van annyi szorgalma, hogy ez se jelentsen gondot neki, ellenben a gyógynövénytannal, amihez se affinitása, se szorgalma. Az a csoda, hogy abból még nem bukott egyszer sem. Eredményei általában az elfogadható szinten vannak, különösen utálnia kel bizonyos tárgyakat, hogy ne tudjon legalább ennyit kicsikarni magából. Kivétel a már fentebb említett gyógynövénytan. Nyílt titok, hogy azért vette fel a mugliismeretet, hogy legyen egy könnyű Kiválója.
felvett tantárgyak || Rúnaismeret, Számmisztika, Mugliismeret
pálca típusa || 11 hüvelykes akácfa egyszarvúszőrrel
RBF || -




         Egyéb

avialany|| Kenton Duty

Hümm, nem tudom mennyire elfogadható, ahogyan leírtam a karakterem előtörténetét, próbáltam kevésbé megszokott módot választani hozzá.
Naplózva

James Wolf
Eltávozott karakter
*****


• a farkas •

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2016. 03. 06. - 00:38:57 »
0

Üdvözöllek köztünk!

Az előtörténeted elfogadhatom! Nagyon jól és tudatosan felépített karaktert faragtál Cadenből, élveztem olvasni, és abszolút nem volt zavaró, hogy nem lett olyan hosszú. Minden benne volt, ami kellett, és amire kíváncsi lehettem, a karakter jellemét sikeresen átadtad, ráadásul úgy, hogy közben egyszer sem kérdőjeleződött meg bennem, hogy melyik házba tartozik, és úgy éreztem te is legalább olyan jól tudod, mint én, hogy Caden az egyik legjobb lesz itt, úgyhogy házad aaaaaaaaaaaaaaaaa



Gratulálok!
Korábban már kaptál egy üzenetet, az csak pár kattintás, intézd gyorsan el, és hamarosan érkezik az eligazító-PM is. kacsint
 
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2019. 12. 02. - 01:49:16
Az oldal 0.206 másodperc alatt készült el 30 lekéréssel.