Edwin Everfen

Mottó

„Aki igazat mond és megnyílik másoknak, sebezhetővé válik. Mégis légy őszinte és nyílt!”

Alapok
jelszó || „A jellem amelytől ember az ember, porból és szennyből a jellem emel fel.”
így ejtsd a nevemet || Edvin Evörfen
nem || férfi
születési hely, idő || Amszterdam; 1981. augusztus 30.
horoszkóp|| szűz
kor || 17
vér || fél
évfolyam || hetedik

A múlt

Gyerekkor

Edwin egy szerény amszterdami lakásban született, egy fiatal pár gyermekeként. Mindkét szülője az angol varázsvilágból menekült el a háború elől, és annak végével vissza is költöztek oda. Vér szerinti szülei szegények voltak, apja alkalmi munkákból tartotta el őket, édesanyja pedig pultosnő volt, de a viszonylag kevés játék ellenére is boldog kisgyerek volt.
Csak három éves volt, amikor a családja széthullott azzal, hogy édesanyjánál halálos betegséget diagnosztizáltak, apja pedig otthagyta őket. Amikor anyja már képtelen volt ellátni, apja bátyja vette magához, mint saját fiát, a kis Edwin pedig még nem is fogta fel igazán, mi történik. Bár benne maradt a furcsa érzés, sokáig nem jött rá, hogy akikkel él, nem a vér szerinti szülei.
A fiú már egészen korán elsajátította azt a morális kódexet, ami a személyisége gerincét képezi: mindenkivel legyél kedves, őszinte, soha ne bánts senkit, kerüld a konfliktusokat, legyél becsületes, segíts annak, akinek segítségre van szüksége! Annak köszönhetően, hogy így nevelték, Edwint soha nem kellett leszidni, soha nem kellett neki megtiltani semmit sem, így a nevelőszülőknek soha nem volt vele annyi problémájuk, mint a három vér szerinti gyerekkel.
Edwin a legidősebb unokatestvérével, Timmel alakított ki igazi, bensőséges testvéri viszonyt, a Roxfort előtt ő volt az egyetlen igazi barátja, éppen ezért őt is nagyon letörte, amikor kiderült róla, hogy nem örökölte a szülei varázserejét. Részben a számára ismeretlen és érdekes világ varázsa, nagyobb részben a fogadott öccse miatt ő nem akart a Roxfortban tanulni, a muglik között akart élni. Életében először vitatkozott a nevelőapjával, aki végül rábeszélte, hogy tanuljon varázslónak, és utána menjen csak a mugli világba.

Roxfortos évek

Amikor felszállt a vonatra, Edwint sokkolta az, hogy elszakad a családjától, de viszonylag gyorsan összebarátkozott néhány elsőssel, köztük későbbi legjobb barátjával, Ian Lowsleyval. Mire a vonat pöfögve begördült, és beszállt a csónakba, már szinte teljesen elszálltak a kétségei, a kezdeti bátortalansága. Az egyetlen dolog, ami miatt lelkiismeret furdalása volt, hogy egyedül hagyta az öccsét.
Nem értette meg teljesen, mi történik az iskolában az első évben, de átragadt rá is az a félelem, amit a kővé dermedések okoztak, ennek ellenére is megtartotta azt a vidámságot, kedvességet, segítőkészséget, ami olyannyira jellemző volt rá gyerekkorától kezdve. Bár igazán közeli barátból soha nem volt neki több egynél, kifejezetten kedvelt lett az évfolyamában, év végére már egy évfolyamtársa sem hívta Everfennek, mindenki Edwinnek szólította.
Talán első éves korában dőlt el, hogy rossz lesz bájitaltanból és sötét varázslatok kivédéséből, míg az előbbit tanító tanártól félt, és a rossz eredményeit követő nyilvános letolások ezt csak fokozták, a legtöbb fiúval együtt gyorsan leszűrte az utóbbiról, hogy inkompetens, hogy inkompetens. A többi tárgyból viszont jól teljesített, különösen Bimba, Filtwick és McGalagony professzornál, bár az utóbbitól szintén tartott eleinte.
A nyarat szinte teljes egészében Timothyval töltötte, akivel elkezdtek kungfuzni, csak hogy mindketten ráunjanak július közepére, folytassák a futballal, hogy nyár végére abba is beleunjanak. Ekkor kezdődött meg az a folyamat, aminek eredményeképpen öt év alatt tizennyolc különböző sportot próbáltak végig, csak hogy mindbe beleunjanak. Edwin mégsem érezte ezt soha elpocsékolt időnek, örült minden percnek, amit az öccsével tölthetett.
A dementorok jelenléte a második évben rányomta a bélyegét mindenki hangulatára, de a tizenkét éves fiú így is a vidámabbak között maradt, a közvetlen környezetében ellensúlyozta az általános rossz hangulatot. Edwin és Ian barátsága még szorosabbá vált. Amikor Lupin professzor helyett Piton professzor vett át néhány SVK kurzust, és a vérfarkasokról kért egy házi dolgozatot, Ian elárulta Edwinnek, hogy vérfarkas. Annak ellenére, hogy egy kicsit megijedt, Edwin szinte azonnal kijelentette egy ölelés kíséretében, hogy ettől ők még barátok maradnak.
Edwin és Timothy a nyáron eldöntötték a vízilabdáról, a kosárlabdáról, a kézilabdáról és a krikettről is, hogy az nem nekik való, mielőtt Edwin visszautazott a Roxfortba. Ellentétben a legtöbb emberrel, ő nem drukkolt senkinek, sokakkal ellentétben sikeresen felismerte, hogy a Trimágus Tusa célja a varázslók közelebb hozása egymáshoz. Tizenhárom évesen, életében először próbált közeledni egy lányhoz. A szintén tizenhárom éves litván Durmstrangos lánnyal, aki az egyik hetedéves bajnokjelölt húga volt, ugyan viszonylag nehezen kommunikált, de valószínűleg alakult volna közöttük valami, ha egy felsőéves indulatból nem törpézi le őt egy ütközés után. A magassága azután olyan kisebbségi komplexust okozott, hogy nem volt képes többé a lány szemébe sem nézni, és azóta is úgy érzi, ha lánnyal beszélget, hogy viccesnek tartják a magasságát. Ennek ellenére is megtartotta azonban a barátságát a lánnyal, akivel havonta levelet vált.
Bár nem volt kifejezetten rossz tanuló, Edwin első sikerélményei a harmadik évében jöttek, amikor felvette a Mugliismeretet. Köszönhetően a folyamatos érdeklődésének, szeretetének a másik világ iránt, és annak, hogy az anyjával és az öccsével folyamatosan erről beszélgetett, osztályelső lett a tantárgyból.
Edwin egy dologért drukkolt: hogy bárki nyer, mindenki sértetlenül megússza a tusát, úgyhogy különösen letörte Cedric halála, még ha nem is igazán ismerte a prefektust. Az volt az első alkalom, amikor felfogta a halál jelentését, és amikor elkezdtek emlékek feltörni a halott anyjáról.
A nyáron a teniszen, a tollaslabdán, a karatén és a bokszon volt a sor- utóbbit Edwin rekordgyorsasággal utálta meg, amikor Dudley Dursley egyetlen ütéssel betörte az orrát. Ez a nyár volt neki a legnehezebb: amikor rákérdezett a kis londoni bérlakásra, amire régről emlékszik, a szülei felvilágosították arról, hogy ők nem az igazi szülei, az igazi apja pedig elhagyta, mert félt vállalni. Edwin hetekig úgy érezte, hogy az apja azért hagyta ott, mert ő csinált valamit rosszul, azért nem kellett neki, mert valami baj van vele. Csak akkor nyugodott meg kicsit, amikor elárulta Timothynak, hogy nem vér szerinti testvérek, és őt ez nem zavarta. Az is sokat segített neki, hogy Ian és a nevelőszülei támogatták.
Edwint, hasonlóan szinte mindenki máshoz az iskolában, kifejezetten taszította Umbridge mézes, alattomos gonoszsága. Életében először állt ki tanár ellen, amikor szóba került Voldemort visszatérése, igaz, bocsánatot kért és visszavonult öt pont levonása és a büntetőmunka ígéretének hatására, köszönhetően annak, hogy már elterjedt a főinspektor büntetőmódszere.
Amikor az egy évvel felette járó Ernie a DS gyűlést reklámozta, azok között volt, akik elmentek a Szárnyas Vadkanba, és Dumbledore Seregének alapító tagjai lettek. Gyorsan megjegyezték őt a többiek arról, hogy, bár nagyon keményen próbálkozott, az egyik legügyetlenebb tagja lett Dumbledore Seregének. Nem volt képes megtanulni semmilyen varázslatot rendesen, aminek a célja az volt, hogy másoknak ártson, csak a lefegyverző bűbáj, a pajzsbűbáj, és, érdekes módon, a patrónus bűbáj ment neki jól.
A sorozatos kudarcok ellenére Edwin nem lépett ki Dumbledore Seregéből, egyrészt azért, mert rengeteg új barátot szerzett, másrészt azért, mert úgy érezte, ha ezt is feladja, mint a sportokat szokta, akkor semmivel nem jobb az apjánál. A fő ok viszont Luna Lovegood volt, akibe szinte egész évben szerelmes volt, annak ellenére, hogy mindössze három mondatot váltottak, és az is a morzsás szarvú szapirtyókról szólt.
A nyáron sötét hangulat lengte be az Everfen házat. Edwin nevelőapja most először nem engedte neki és Timothynak, hogy a nyár melegebb estéit kint, a lombházban töltsék ketten, és legalább egy szülő mindig elkísérte őket a vívásra/birkózásra/judora/pingpongra/floorballra. Edwin tudta, hogy nevelőanyja nem számít varázslónak Voldemort követőinek szemében, ő is érezte, milyen sötétre fog fordulni a családja sorsa, ha a Sötét Nagyúr győzedelmeskedik.
Edwin ötödik éve jobbára azzal telt, hogy átölelgette az RBF miatti stressztől sírva fakadó évfolyamtársait, megnyugtatta, bátorította őket, még akkor is, ha tudta nagyon jól, hogy némelyik tárgyból ők sokkal jobbak nála valójában. Ő nem félt annyira az RBF-ektől, mert olyan munkát nézett ki magának, amihez bőven elegendő a Mugliismeret RAVASZ. Amiért aggódott, az a családja volt, mindig sokkolták a Prófétában olvasott szörnyűségek. Az év első hónapjaiban többször is álmodott a családja haláláról, ezen csak az javított, hogy lemondta a Reggeli Próféta előfizetését, és nem olvasta többé a híreket.
Ebben az évben érkezett meg a Roxfortba a vér szerinti húga, Merel Everfen, akiről sokáig azt hitte, hogy másodfokú unokatestvér, csak a téli szünetben tudta meg, hogy a húga. Azóta folyamatosan figyeli a lányt, de még nem talált megfelelő alkalmat rá, hogy beszélgessen vele. Félt tőle, hogy mit szólna hozzá a lány.
Bár nem tartotta korrektnek, hogy Dumbledore előnyben részesíti a griffendéleseket, letörte az ettől az apróságtól eltekintve számára szimpatikus igazgató halála, aki addig biztonságérzetet nyújtott a kastélynak, halálával a sötétség teret nyert.

Háború

A nyáron a golfon, a rögbin, a kendon és a triatlonon volt a sor, amiket most Edwin kivételesen jobban erőltetett az öccsénél, lassabban adta fel, csak akkor volt hajlandó váltani, amikor Tim már tényleg szenvedésnek érezte, amit csináltak. Próbált belekapaszkodni a nyárba, félt visszamenni, és amikor a Mágiaügyi Minisztérium elesett, és bekövetkezett a rendszerváltozás, könyörgött a nevelőszüleinek, hogy ne kelljen visszamennie, hogy hagyják el az országot. Ők azonban úgy döntöttek, hogy úgy fognak élni, mint eddig, nem hagyják hátra mindenüket, Edwin ezért kénytelen volt visszamenni.
Köszönhetően a magas empátiaérzékének és viszolygásának az erőszaktól, Edwin sokkal rosszabbul élte meg azt, amikor megkínoztak valakit, még rosszabbul, mint egy átlagos gyerek. Sokáig nem mert nyíltan felszólalni a Carrow testvérekkel szemben, még akkor sem, ha számára visszataszító dolgokat tanítottak és még visszataszítóbbakat műveltek a társaival. Az egyetlen jó dolog, ami történt vele az első félévben, hogy az anyját felmentették a sárvérűség vádja alól.
Hónapokat vívódott, hogy válaszoljon-e a Sereg érméjének hívására, végül két dolog volt, ami arra inspirálta, hogy csatlakozzon. Az egyik Neville Longbottom volt, akiről az egész iskola suttogott, és akinek a bátor kiállásából ő is erőt merített, a másik pedig egy harmadéves sárvérű lány volt, akit megmentett néhány különítményestől- igaz, így ő kapta azt, amit a lánynak szántak, nagyon csúnyán megátkozták, napokig nem bírt lábra állni.
Amikor gyanítani kezdték, hogy ő is a megújult DS tagja, Edwin csatlakozott azokhoz, akik a Szükség Szobájában bujkáltak. Bár részt vett az éjszakai kisurranásokban és falfirkakészítésben, ő inkább hangulatfelelősként funkcionált, a hosszú, sötét időt túlélő optimizmusa, kedvessége és naivitása oroszlánrészt vállalt abban, hogy a Szükség Szobáján kívül tartsa a depressziót.
Edwin nem harcolt annyira aktívan, mint a legtöbb DS tag, mivel a többiek tisztában voltak a hiányos harci képességeivel, először az evakuálásnál, azután pedig a sérültek ellátásánál kellett segédkeznie. Csak a csata közepén űzött el három dementort a patrónusával, illetve a végén fegyverzett le egy halálfalót hátulról. A csatát, csodával határos módon, teljesen sértetlenül vészelte át, legalábbis testben, lélekben rengeteg fájdalmat okozott neki a sok halál és szenvedés, ami körülvette.
A háború után Edwin hazautazott, és úgy tűnik, az íjászkodás képében Timothyval megtalálták az első sportot, ami túlél másfél hónapos szenvedélyt. Néhány lelkizős beszélgetéssel és levéllel sikerült túltennie magát azon az időszakon, ami a hatodik éve alatt történt. Életében először hazudott a fogadott öccsének, nem mesélte el neki, mit élt át a hatodik évében.
Egy kicsit fél visszamenni a Roxfortba, de már várja a találkozást a barátaival, illetve a húgával, akinek, úgy döntött, végre elmondja, hogy testvérek.

Szerepjáték példa:
- Hé, Tim! Oltsd el azt a cigit! Nem szabad!- miközben felülök a függőágyban, leejtem a Narnia Krónikáit, sőt, kevés híján én is felborulok. Elég sokkoló látvány, ahogy az öcsém beleszív abba a halálrúdba, és kifújja a füstöt. Felállok, és gyors léptekkel teszem meg a három méter távolságot a lombház nyikorgó fapadlóján, még azt is elfelejtem, hogy figyeljek a szálkákra. Megpróbálom kikapni a szájából a cigit, de amikor megfogja a kezem, inkább a mellette heverő dobozt veszem fel. Megtehetném, hogy erővel veszem el, de én az eszére akarok hatni, abból nem tanul, ha erőszakot alkalmazok.
- Nem olvastad el, mi van ráírva? „A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezetében élők egészségét.” Tüdőrákot fogsz kapni! Meg büdös is. És ami a legrosszabb, impotenciát okoz!- köhögök egyet, ahogy Tim az arcomba fújja a füstöt, gyorsan teszek is hátra két lépést inkább, a passzív dohányzás is nagyon ártalmas. És még csak tizennégy éves! Legközelebb meg majd drogozni kezd el. Elfordítom a fejem, amikor Tim letolja az alsónadrágját.
- Hm... nekem úgy tűnik, hogy még működik, látod? Jaj, Ed, legyél már egy kicsit lazább! Egyszer úgyis meghalunk, miért ne szórakozzunk addig?
- Anya nagyon meg fog haragudni, ha megtudja, hogy cigizel.
- Miért, elmondod neki?
- Nem, de...
- Akkor jó, akkor nem tudja meg.- sóhajtok egyet, azután inkább visszasétálok, és ledobom magam a függőágyamba, kívül a halálfüst hatókörén. A könyvemet most nem szedem fel, most egy kicsit csak nézem a hintaágyam tartó kötelet, a szívecskemintákat az alsónadrágomon, az izzadságcseppeket, amit ez a negyven fokos meleg okoz. Iszok egy korty vizet. - Idén sem sikerült barátnőt fognod, Ed?
- Nem. Nem igazán vannak oda értem, a magasabb fiúkat kedvelik.- tüskét érzek magamban, amiért hazudok, amiért nem mondom el neki, hogy min mentem keresztül. Egyáltalán nem érdekeltek a lányok hatodikban, az érdekelt, hogy túléljem az aktuális napot anélkül, hogy engem vagy egy barátom megkínoznának, és nem sikerült, csak tízből kilencszer. Talán jobb, ha nem mondom el... de nem tudok titkolózni. Sokáig biztos nem, muszáj neki is elmesélnem majd.
- Ha vannak ilyen nyújtó varázslatok, akkor azokat majd nyomathatnád rám is, ha megtanultad őket. Pár fronton nem ártana néhány centi.- nevetek egyet, el is felejtem, hogy most komolyabb témákról akartam beszélni. Most jól jönne, ha valaki meghallgatna, de egyszerűen nem érzem olyannak a hangulatot. Aztán, ahogy átnézek a másik függőágyra, rögtön látom, hogy ő is letört valamiért.
- Valami baj van?
- Nem, csak... te is visszamész, Clem és Barny is kezdenek, és tök egyedül fogok maradni. Utálok egyedül lenni... ha most azért álltál fel, hogy ide gyere megölelni, akkor elnyomom ezt a szart a bőrödön!- irányt váltok, és a sarokban kialakított lyukhoz megyek inkább, mintha eleve is csak vécézni szerettem volna. Pedig egy ölelés biztos segített volna, az már azóta segít rajta, hogy megszületett. Pont akkor pöcköli ki a cigit, amikor megfordulok.
- Egy évem van hátra, azután hazaköltözök. Nem kell aggódnod, még legalább négy-öt évet itt fogok lakni, de lehet még tíz is lesz belőle. De ha elköltözök, akkor is nyugodtan meglátogathatsz. Csak bírd ki még ezt az egy évet. Nekem sem volt könnyű kib...
- Timothy Everfen! Elmagyaráznád nekem, hogy mi füstöl a gyepen? Ez minimum két hét szobafogság, fiatalember!- kihajolok az ablakon, és rögtön elkapom anya tekintetét. Nem tudok rá nem úgy gondolni, mint anyára, nekem ő az igazi anyám, és Dave Everfen az igazi apám, és ezen semmi nem fog változtatni. Ahogyan azon sem, hogy Tim az igazi öcsém. Aki szeretett volna Iron Maiden koncertre menni hétvégén.
- Nem Timé a cigi, anya...

Jellem

Edwint nehéz nem szeretni. Mindenkivel végtelenül kedves, jóindulatú, annyira, hogy sokan hátsószándékot feltételeznek a naivitása mögött. Valójában semmi nem áll tőle távolabb, mint a hátsó szándék, tényleg próbál mindenkivel jóban lenni, még azokkal is, akik ellenségesek vele vagy megsértik. Látszólag nem igazán veszi fel a sértéseket, amivel mindennél jobban idegesíti azokat, akik bántani akarják, emiatt és a sok barátja miatt nem is nagyon piszkálja őt senki mostanában.
Edwin többnyire vidám, kedves, előzékeny, az elsők között van, ha valakinek segíteni kell, de mint minden embernek, vannak titkai, amiket nem oszt meg mással, csak a hozzá legközelebb állókkal. Kifejezetten rosszul érzi magát a családi háttere miatt, sokszor úgy érzi, olyanná válik, mint ő. Nem képes azonban gyűlölni az apját, a fő érzelem, amit felé érez, a szomorúság és csalódottság. Titkolja azt is, hogy valójában zavarják azok a megjegyzések, amit a rossz jegyeire vagy a varázstudására, a magasságára vagy az ügyetlen flörtölési kísérleteire tesznek, és a felgyülemlett feszültséget viszonylag gyakran kénytelen levezetni.
A legtöbb varázsvilágról tudó embertől eltérően, Edwin a másik irányba vágyódik, számára a muglik világa az új, érdekes, izgalmas, kihívásokat rejtő. Az álmai között szerepel, hogy megértse, hogy működik a számítógép, és ő is össze tudjon rakni egyet, megtanuljon repülőt vezetni, és még sok ehhez hasonló dolog. Az életét is a két világ között képzeli el az iskola után.
Edwin a végletekig hűséges a barátaihoz és a családjához, és bár nem kifejezetten bátor, soha nem habozik semmit kockáztatni, ha az ő védelmükről van szó. Nem vezető egyéniség, de bármilyen csapatban remekül megállja a helyét, ha megmondják neki, mit várnak el tőle. Bár nem mindig látszik a jegyein vagy a felszínen gyerekesnek tűnő viselkedésén, nagyon intelligens, és ha látja, hogy szükség van rá, azonnal átvált komolyabb hangnemre.
Edwin legnagyobb hibája, hogy nem érti meg egészen, hogy a valódi világ hogyan működik. Nem foglalkozik annyira az eredményekkel, a papírokkal, a pénzzel, a kapcsolatok építésével, nem biztosítja a jövőjét, ami a terveiben már úgyis tökéletes. Emellett bárkinek elhisz bármit, bárkinek ad második esélyt akár tizedszer is, ha az bocsánatot kér. Amikor nincs különösebb tétje, nagyon könnyen felad bármit, szinte minden muglisportot kipróbált, de egyikkel sem jutott néhány hónapnál tovább. Szinte semmilyen esetben nem hajlandó erőszakot alkalmazni, és ha mégis rákényszerül, akkor is idegenkedik tőle, hogy ártson másoknak. Ez, és az, hogy nagyon könnyen felszínre törnek az érzelmei például megható jelenetek hatására, sokszor ölelkezik mindkét nem képviselőivel, kicsit lányossá teszi sokak szemében.

Erősség ||Kedves, jószívű, segítőkész, intelligens, érzelmes, vidám, hűséges, őszinte, erőszakkerülő, viszonylag bátor, csapatjátékos
Gyengeség ||Végtelenül naiv, befolyásolható és hiszékeny, álmodozó, félénk az ellenkező nemmel kapcsolatban, elvont, kissé önállótlan, könnyen irányítják az érzelmei, nem küzdő típus (leszámítva az indokolt eseteket)

Apróságok

mindig|| Roxmortsi hétvégék, Pokémon tazók, regények, kóla, idilli és meleg hangulat.
soha || Hideg, alkoholos italok, cigaretta, erőszak, tartós egyedüllét, sötétség.
hobbik || tévézik, rádiózik, számítógép játékozik, olvas, Pokémont gyűjt, az épp aktuális sportját űzi, edz, a barátaival lóg.
merengő|| A legjobb lehetne bármelyik napja a Roxfortban a barátai között. A legrosszabb, vagy az, amikor megtudta, hogy nem a vér szerinti szülei nevelik, vagy az, amikor néhány különítményes megkínozta.
mumus || Egy ember, aki egy késsel újra és újra kiszúrja a saját regenerálódó szemeit, miközben magas hangos sikít.
Edevis tükre || Magát látja magasabban, pilóta-programozóként, egy csinos lánnyal az oldalán.
százfűlé-főzet || A színe fehér, inkább tűnik egy macska bundájának, mint folyadéknak, az íze pedig kellemes, selyemcukorra hasonlít. Azonban átmeneti fogfájást okoz, amíg a szájban van.
Amortentia || enyhe poros illatot, gépolajat és a régi könyvek illatát érezné
titkok|| Néha alig bírja elviselni, ha sértegetik. Az első kudarcai után fél udvarolni. Szégyelli, hogy alacsony. Sokáig tetszett neki Luna Lovegood.
azt beszélik, hogy... || Hogy meleg (a konfliktuskerülő viselkedés, a furcsa megnyilvánulások és a lányos dolgok, illetve az eddigi teljes barátnőhiány miatt). Hogy megjátssza magát, és egy sokkal sötétebb személyiség lapul a háttérben (sok ember számára érthetetlen, hogy lehet valaki ennyire őszintén kedves és nyílt). Hogy kicsit buta és álmodozó (aki beszélgetett vele komolyabban, rájött, hogy kifejezetten intelligens, de tényleg álmodozó, és néha vak a valóvilág dolgaira).

A család

apa || Jed Everfen (biológiai apa), félvér, 37 éves. Edwin nem tudja utálni annak ellenére sem, amit hallott róla, de szomorú miatta, hogy otthagyta őt.
Dave Everfen (biológiai nagybácsi, nevelő apa), félvér, 35 éves. Edwin őt tekinti igazi apjának, a kapcsolatuk viszonylag kiegyensúlyozottnak mondható.
anya || Morgana Everfen (biológiai anya), félvér, 38 lenne, 24 éves korában elhunyt. Edwin nem emlékszik rá igazán.
Meredith (Flowers) Everfen (nevelő anya), mugli-születésű/félvér boszorkány (egy mugli és egy kvibli szülő), 34 éves. Edwin őt tekinti igazi anyjának, a kapcsolata vele stabil, gyakran beszélget vele a muglik világáról.
testvérek || Merel Everfen (biológiai húg), 13 éves, félvér. Edwin sokáig azt hitte, hogy harmad unokatestvére, de nem beszélt vele túl sokat. Mióta megtudta, hogy a húga, nagyon kíváncsi rá, tervezi, hogy közli vele, amikor legközelebb találkoznak (és mint minden emberrel, szeretne jó kapcsolatot kiépíteni vele is).
Timothy (Tim) Everfen (biológiai unokatestvér, fogadott öcs), 13 éves, kvibli. A „testvérei” közül vele a legszorosabb a kapcsolata, egyrészt azért, mert a mugli világban nő fel, és érdeklődik, másrészt próbálja akadályozni, hogy kiközösítve érezze magát a családból. Együtt járnak muglisportolni, és rendszerint együtt is unják meg.
Clementine (Clem) Everfen (biológiai unokatestvér, fogadott húg), 11 éves, félvér. Edwin nagyon szereti őt, gyakran ölelgeti és összeborzolja a haját, bár Clementine már öt éve nem igényli a rajongását. Viszonylag könnyen manipulálja Edwint kiskutyaszemek-hiszti keverékkel. Nem tudja, hogy Edwin nem a vér szerinti bátyja.
Barnabas (Barny) Everfen (biológiai unokatestvér, fogadott öcs), 11 éves, félvér. Edwin úgy képzeli, hogy Barnabas példaképnek tekinti őt, sok időt tölt vele, de amellett, hogy Barny is szereti őt, tökéletesen képes kihasználni a fogadott bátyját, ebben versenyt űz az ikertestvérével. Ő a hiszti-kiskutyaszemek kombináció helyett szépen megcsavart szavakat és üres ígéreteket használ. Nem tudja, hogy Edwin nem a vér szerinti bátyja.
állatok || Mercucio, tengerimalac (1992-1997)
Benvolio, tengerimalac (1997-)
Mordred, a család rotweiler szukája (a névadás a nem megismerése előtt történt) (1990-)

Családtörténet:
Edwin három éves korában került jelenlegi otthonába, miután apja otthagyta őket, anyja pedig már képtelen volt gondozni őt, a fiú pedig a fiatal kora és a trauma miatt elfelejtette az igazi szüleit. Dave Everfen a sajátjaként nevelte fel Edwint, akinek csak tizenhárom éves korában árulta el, hogy nem ők a vér szerinti szülei. Ez egy kicsit letörte Edwint, de nem befolyásolta a jó viszonyát a fogadott szüleivel és testvéreivel.
Dave Everfen egy viszonylag gazdag félvér családból származik, aminek jelenleg ő a feje, megörökölte minden vagyonát. A család, bár nem mozgott olyan körökben, mint az aranyvérűek, köztiszteletben állt mindig, becsületes, intelligens, megbízható varázslókat adott a társadalomnak. A háborúk idején Edwint kivéve, aki segített megvédeni a Roxfortot, semlegesek maradtak.
A Flowers egy mugli család, az első ember, akinek köze van a varázsvilághoz közülük, Meredith Flowers anyja, Isabella Perkins, egy félvér családba született kvibli. A varázserő átugrott egy generációt, Meredith boszorkány lett, és ha nehezen is, de igazolni tudta a származását, úgyhogy elkerülte a Voldemort-féle rezsim legrosszabb szankcióit.

Külsőségek
magasság || 169 cm
testalkat || izmos, sportos
szemszín || kék
hajszín || barna
kinézet || Edwinnel minden lány randizni szeretne- amíg képen látja. Annak ellenére, hogy helyes, megnyerő külsejű, többnyire vidám és ártatlan, kevés lány tudja őt elképzelni maga mellett alacsony termete miatt, és különösen az ebből fakadó látványos önbizalomhiány miatt. Nem csak egyszerűen alacsony, az egész teste arányosan kisebb öt százalékkal (a lába például csak 39-es). Sokszor nem tűnik többnek tizennégy évesnél, bár erről nem csak a magassága tehet, csak a komolyabb pillanataiban lehet látni, hogy idősebb. Bár mindig váltogatja, mit sportol, a rendszeres edzéseknek köszönhetően elég izmos, kis termete ellenére erősebb a legtöbb kortársánál, viszonylag szépen kidolgozott izomzata van.
Kiegészítőként gyakran hord különböző mugli dolgokat magán (például digitális karórát, ami a Roxfortban ugyan nem működik, mégis hordja, illetve egy hippi szimbólumos medált, de több tucat különböző dolog van, amit cserélget).

A tudás

varázslói ismeretek ||
Edwin jól teljesít Átváltoztatástanból és Bűbájtanból, illetve Gyógynövénytanból és Legendás Lényeg Gondozásából, ebben a négy tantárgyban kifejezetten jónak számít. Az igazi erőssége a Mugliismeret, talán a született mugliknál is többet tud arról, hogyan működik a muglik világa. Viszonylag tűrhető a teljesítménye Rúnaismeretből és Asztronómiából, de nem nevezhető kiemelkedőnek. Mivel lábjegyzet információk ragadtak meg a fejében, gyenge volt Mágiatörténetből. Kifejezetten katasztrofális jegyeket szerzett a Bájitaltan és a Sötét Varázslatok Kivédése RBF-eken, részben azért, mert félt Piton professzortól, az SVK esetében viszont azért, mert nagyon nehezen veszi rá magát olyan varázslatok megtanulására, amikkel árt másoknak. A Dumbledore Seregében töltött idő alatt ragadt rá valami, szobakörülmények között tud inkarnálódott patrónust is idézni (egy tengerimalacot), de még mindig pocsék párbajozónak mondható. A nonverbális varázslatok csak komoly rákészüléssel mennek neki, és akkor is csak akkor, ha csend van. Elvileg képes dehoppanálni (még nincs vizsgája), de viszonylag gyakran ampunoppál, sokszor kivételesen durván sikerült leégetnie magát.

felvett tantárgyak || Mugliismeret, Bűbájtan, Átváltoztatástan, Gyógynövénytan, Legendás Lények Gondozása
pálca típusa || 9 hüvely, mogyoró, egyszarvú szőr mag, nagyon hajlékony (a végletekig feszítve majdnem U alakig hajlítható). A pálca egyszerű, egyenes, egyetlen ismertetőjele, hogy egy mogyorólevél hajt ki a markolati oldalon (ha leszakad, nemsokára újra kihajt), mintha még élne a fa.

RBF ||
Átváltoztatástan- V
Bájitaltan- B
Bűbájtan- K
Sötét Varázslatok Kivédése- B
Gyógynövénytan- K
Mágiatörténet- H
Asztronómia- E
Mugliismeret- K (124%-os vizsgaeredmény, osztályelső)
Rúnaismeret- E
Legendás Lényeg Gondozása- V

Egyéb

avialany|| Sean O'Donell

A karakter Merel Everfen bátyja és Jed Everfen fia.