+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Karakter Kapcsolat Nyilvántartás
| | |-+  Mardekár
| | | |-+  Emily Myra Dean-Morel
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Emily Myra Dean-Morel  (Megtekintve 990 alkalommal)

Emily M. Dean
Moderátor
***


■ Nyolcadév ■ Mardekár ■ Prefektus

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2015. 06. 25. - 02:07:42 »
+2

Kapcsolatok

   
Barátok.
Kérlek, definiáld ezt a kifejezést. Nálunk az ilyesmi nem divat - sokkal inkább szövetségeseink vannak, mintsem barátaink. Legalábbis anyám szerint. Az érzelgősség valahogy nem fér bele a rólunk kialakított képbe. Mégis, ha úgy adódna, hogy neveket kellene mondanom, nem lenne nehéz felsorolnom pár embert. Rövid a lista, és néha talán egyoldalú is, próbálok hinni abban, hogy van, akire számíthatok. Mivel nehezen tudok megbízni az emberekben, gyakran elüldözöm magam mellől a bátor jelentkezőket. Rossz tulajdonságom, hogy félek a csalódásoktól, emiatt még a barátaimmal sem vagyok teljesen őszinte.





Ellenségek.
Utálsz? Az ellenségednek tartasz? Bizonyára okkal teszed. Meglehet, hogy félsz is tőlem, és el kell keserítselek: ez a félelem nem alaptalan. A (szépnek tartott) külsőm talpraesettséget, nagy tudást és különös felkészültséget rejt; nem érdemes szembeszállnod velem. Van a másik eset, amikor anélkül ítélsz meg, hogy ismernél. Ilyenkor azért nem kedvelsz, mert valószínűleg irigykedsz. Aranyvérű vagyok, híres családom van, szép, gazdag, okos vagyok. Igen, van okod, hogy utálj. De ne feledd: ezzel csak megerősíted, hogy valamit nagyon jól csinálok!








Szerelmek.
A legnehezebb dolog számomra. Igazán szeretni és igazán megbízni valakiben. Csalódtam eleget ahhoz, hogy ne nevezzelek a szerelmemnek, de még el se higgyem, hogy tényleg szeretlek. Nem használom ezt a szót szinte soha, mert hiszem, hogy meg van átkozva. Ha mégis ilyen szavakat használok veled kapcsolatban, nagyon különleges ember lehetsz, és te jelented a világot számomra. Bármikor számíthatsz rám, akkor is, amikor mindenki más elfordul tőled. Becsüld meg, mert ha eldobod, garantálom, hogy egy nap hiányozni fog az a gondoskodás és feltétlen szeretet, amit nyújtok neked.







Egyéb.
Egyiknél sem ismertél magadra? Akkor ide tartozol. Talán semlegesen viszonyulsz hozzám? Hallottál már rólam, de nem mertél leszólítani? Titokban rajongsz értem? Összefutottunk párszor? Családtag, rokon, régi ismerős vagy? Mesélj!

Naplózva

Draco Malfoy
Eltávozott karakter
*****


♦ VIII. évfolyam ♦ A Seggfej ♦ Serial Heartbreaker

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2015. 06. 27. - 23:49:24 »
+1

Barát

Tudod, mennyire távol áll tőlem a túlzott érzelgősködés, nem szeretem feleslegesen szaporítani a szavakat, úgyhogy csak annyit mondok: tényleg szerettelek. Talán máshogyan is alakulhatott volna, ha más időkben, más körülmények között vagyunk együtt, de akkor egy másik ember voltam. Nem tudom, hogy bánom-e. Néha igen, mert pár dolog már soha nem ugyanaz nélküled, néha nem, mert rengeteg tapasztalattal kevesebb lennék most, ha együtt maradunk életünk végéig. Azt bánom egyedül, hogy fájdalmat okoztam neked. Bármennyi mentségem van, ezért bevallom, bűntudatom van.
 Kevés barátom van, legalábbis olyan barátom, akikért mondjuk odaadnám a fél kezem, vagy kiszívnék valami mérget a fenekükbe kapott kígyómarásból, vagy akár csak rászánnék néhány órát arra, hogy segítsek nekik, ha már nem látom hasznomat bennük. Talán négy-öt. Téged is közéjük számollak. Talán egyoldalú azután, amennyit ártottam már neked, de akkor is próbálok a barátod lenni, ha most visszakapok mindent. Úgy érzem, tartozok neked ennyivel, és tényleg jól esne, ha boldognak látnálak.
Naplózva

Willow Fawcett
Tanár
*****


SVK prof

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2015. 08. 07. - 22:52:11 »
+1



          Először mikor megláttalak, egy nagyon elveszett lányt láttam, aki próbálta helyrehozni, amit még helyre lehet. Hebegtél-habogtál, mégis érződött az elszántságod, ami meggyőzött arról, hogy kérésednek eleget téve különórákat adjak neked. Máig nem bántam meg azt a döntésem. Egy nagyon kedves, okos és figyelmes lánnyal hozott össze a sors a személyedben. Az együtt töltött idő minden percét élvezem, és talán nem is tűnt fel neked, de valójában nem sokat segítettem, mindenre magadtól jöttél rá és tanultad meg.
          Kívánok neked sok sikert a jövőben, remélem minden álmod teljesülni fog. Megtalálod az életben a boldogságot, a szeretetet, és élni fogod az álmod, hogy ne az álmod legyen az életed. Szeretnélek biztosítani róla, hogy ha bármikor szükséged van segítségre, nyugodtan fordulj hozzám, minden tőlem telhetőt meg fogok tenni majd. És még valami. Behajtom az ígéreteket, megyünk színházba, kiállításra, bálba, bárhova.

Naplózva


Elena Pierce
Eltávozott karakter
*****


nyolcadéves szellemlány

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2015. 08. 21. - 01:11:23 »
+1

Szövetséges.

Kár tagadnom, hogy egykor erős negatív érzelmek kaptak gyorsított burjánzásba bennem már a neved hallatán is. Aztán abban a hitben éltem, hogy csupán irigy, meg féltékeny vagy rám, amiért azzal vagyok boldog, akivel egykor te is. És amikor ez a gondolat a masszív gyűlölettel találkozott bennem, csak élvezetet okozott az, ha beléd marhatok, köthetek, keresztbe tehetek neked ott, ahol tudok és úgy, ahogy tehetem. Aztán egyszer csak minden véget ért… szertefoszlott azzal az örömmel együtt, amit „egykor tőled loptam el”. Talán az, hogy kénytelen voltam a csónakodba szállni és veled együtt evezni segített megérteni igazán azt, hogy milyen egy cipőben járni veled. A rosszmájú, vitriolos megjegyzésekből vicces, csipkelődő –baráti, mint ellenséges – megjegyzések lettek, a próbálkozások, hogy kiszúrjak veled inkább kísérletek arra, hogy segítséget nyújtsak, ha szükséged van rá, ellenségedből pedig társad lettem. Valljuk be, a szövetséges jelző is túl erős a nyilvánosság előtt, tehát többről nem is beszélhetünk, ilyen már csak ez a kígyó természet. De nekem elég, ha csupán te tudod, fontos része lettél az életemnek.
Naplózva


Pansy Parkinson
Mardekár
*


ͼ VIII. Mardekár ͽ

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #4 Dátum: 2015. 11. 13. - 22:42:21 »
+2

Dean.

 Nem tekintelek a barátomnak, nem is lehetnél az, hiszen annyira különbözünk, vagy lehet, hogy éppenséggel hasonlítunk. Sosem vettem a fáradságot, hogy ezt kiderítsem, Dean. A nyolc év alatt leginkább semleges voltál a számomra, egy szürke kis folt. Amikor aztán összejöttél Dracóval, a kelleténél többet is hallottam rólad, de sokáig nem szúrtad különösebben a szemem. Sőt, azt hiszem illene hálásnak is lennem neked, hiszen te voltál az eset, ami végleg megpecsételte a Dracóval való kapcsolatom. Miattad jöttünk csak rá igazán, hogy nem vagyunk párkapcsolati szempontból kompatibilisek. Aztán szakítottatok és el is tűntél egy ideig a horizontról. Nem is foglalkoztam veled.
 Talán akkor kerültünk mégis közelebb egymáshoz, amikor Draco összejött Hendersonnal. Tudom, hogy ez téged is pont annyira megbotránkoztatott, mint engem. Csendes társak lettünk, akkor, ebben szinte biztos vagyok. Emlékszem, hogy villant össze a tekintetünk, amikor megláttuk őket esetleg a folyosón, vagy egy óra előtt. Te sem szóltál meg én sem, elvégre annyira sosem voltunk jóban, de mindketten tudtuk. Félretéve a szentimentalizmust, leginkább alkalmi szövetségesek vagyunk. Ha úgy diktálja az érdek, összetartunk.
Naplózva


Minerva E. Balmoral
Griffendél
*


the variable

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #5 Dátum: 2016. 07. 06. - 04:48:43 »
+1


arany és egyéb drágaságok


        Te vagy az a szomorú mosolyú mardekáros, akit olyan figyelemmel kísértem a folyosón, mint mások egy szép festményt szoktak méregetni - megfog benne valami, de tulajdonképpen nem tudom megmondani, hogy pontosan mi az, és hogyan nevezhetném meg. Kifinomult és megmunkált műalkotás vagy, de mert távolról látlak csak, még ha itt is állsz történetesen mellettem, valahogy a színeid és a formáid hidegek maradnak, nem telítődnek élettel...
        Ez persze leginkább azért lehet, mert nem is akarod, hogy megszemléljenek. Szép vagy és maradsz, mint egy kifinomult nyakék vagy egy átgondolt sziklakert, de szinte biztos vagyok benne, hogy sosem találom majd meg az okát az elkészülésednek, vagy azt, mit akarsz ábrázolni valójában.
Naplózva

Liam G. Avery
(N)JK
*****


☤ Medimágus ☤

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #6 Dátum: 2018. 04. 14. - 18:08:13 »
0

szemfény

Ó te, lány! Annyi minden fűz hozzád. Annyi jó és annyi rossz. Hol is kezdjem? Hol is kezdődött? Nem tudom.
Kényszer. Ez a legjobb szó rá. Kényszer voltál, te nekem és én neked. Púp a háton, mit nem kívánsz oda. Nem baj, kölcsönös volt. Nem hátráltam meg és nem csak gyermeki kötelezettségeim miatt. Nem csak a családom vagy a becsület miatt. Még csak a hírnevet is leszartam magasról. Vagyok annyira konok ember, akivel nem lehet mit kezdeni. 
Elég volt egy pillantást vetnem rád, ott, a teraszon, a rózsafák tövében hogy tudjam, te különleges vagy. Törékeny kis virágszál, de ugyanakkor olyan erős, mint a szikla, ami ellenáll az állandóan ostromló hullámoknak. Megfogott ez benned az első pillanattól kezdve.
Képes voltál az agyamra menni és mégis a lelkemre hatni. Nevetséges...
A sors azonban máshogy osztotta a lapokat. Hamar kiderült a turpisság, hamar kialakult a szakadék, a morális dilemmák legjava és én csak álltam pislogva. Mire feleszméltem az eljegyzésünk semmis volt, az addig épített képzeletvár romokban. Te szabadon éltél  és én is élhettem, valahogy mégis nehezen ment.
Ezután csak keresni kezdtem a helyem. Megtaláltam az átmeneti lelki békét a tanulásban s ezt követően a munkában is. Elengedtelek. Elfogadtam hogy mire pont megkedveltelek, megszerettek sőt beléd is szerettem volna, már minden megváltozott gyökerestül.
Talán vár egyszer valami, valami új, amitől sokat remélhetek és ami nem te vagy.
Addig meg úgyis bennem kísértesz azokkal a kék szemekkel, melyek időről időre mintha megelevenedni látszanának olyan élének, mintha csak itt lennél és beleborzolnál egy másnapos reggelen a rendezetlen hajamba.

Naplózva


Kean R. Rowle
Minisztérium
***


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #7 Dátum: 2018. 04. 15. - 11:43:38 »
0

Távoli rokon

Biztos, hogy helyes lenne ez a megnevezés? Manapság már egyre közelebbiek a rokonok köztünk aranyvérűek között. Láttalak felnőni, és bár korábban nem érdekeltél, valamennyire mindig is szemmel tartottalak. Pont ezért nem lepett meg az, hogy felkerestél és olyan információra volt szükséged, amit mástól biztosan nem tudtál volna meg. Elbűvölő voltál, határozott és ez meggyőzött róla, ne próbáljam meg terelni a témát, amíg rá nem jövök, valóban jó lenne-e számodra, ha megtudnád az igazat. Azt nem tudom, hogyan befolyásolta az életed, de annyit mondhatok, ha bármikor szükséged lenne valamire, hozzám bátran fordulhatsz.
Naplózva


Blaire Montrego
Hollóhát
*


hatodév ❈ M. kishúga

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #8 Dátum: 2018. 04. 17. - 18:50:07 »
0

best friend evör

Ah Dean! Hát imádlak!
Ez  e g y é r t e l m ű !!!
Kiállhatatlan, konok, makacs, hisztis, gyönyörű és kegyetlen! Olyan vagy, mint én. Vagy én vagyok olyan, mint te? Fene tudja! Látszik hogy egy vér vagyunk, egy család. Le se tagadhatod, hogy hozzánk van a legtöbb közöd. Na jó, tudom, Mathias a szíved csücske, de valójában én is nagyon csipázlak. Tudtad? Nyugodtan ordítsd le a nagy mamlasz fejét bármikor a kviddicspályán, megérdemli!
Komolyra fordítva a szót, örökké hálás leszek, hogy elsőnek jöttél és segítettél nekem, mikor megtudtad mi történt vele. Hogy képes voltál heteken át velem együtt a lelkére beszélni és meggyőzni, jöjjön vissza az iskolába és vizsgázzon le. Olyan ember vagy, aki nemcsak a barátom, de szinte már a nővérem is egyben. Felnézek rád és ez nem sokakról elmondható. Mindig ott leszek neked ha kellek, mert egy egyedi üde színfolt vagy ebben az unalmas iskolában. Vigyázz magadra és ne add olcsón a boldogságod!

És csak úgy mellesleg mondom, Avery rendszeresen megbámul azokkal a nagy, kék szemeivel. Nem tűnt még fel neked?
Naplózva


Mathias Montrego
Adminisztrátor
***


nyolcadéves amnéziás

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #9 Dátum: 2018. 04. 18. - 21:29:57 »
0

Csillámpónis legjobb barát

Nem sok barátom van. Tudod jól. Lestrange mellett az első helyen vagy. A vér kötelez... az apám irányába, a húgom irányába és igen, irányodba is. De nem ezért vagyunk jóban. Nem ezért kedvellek. Nem ezért vagyok hálás a barátságodnak. Ó nem, ez nem lenne elég, és ezzel szembe mennék.
Sokat segítettél. Visszatérni egykori önmagamhoz. Újra felvenni életem fonalát, célokat és álmokat építeni. Visszatérni az iskolába. Feltalálni magam a kviddicspályán. Lekötni a fölös energiáim. Talpra állni, és újra önmagam lenni. Ellőtte pedig ki tudja hány ökörséget éltünk meg. Valóban meztelenül keltél mellettem a Meredező Pálcás este után? Valóban húzóra ittunk meg két üveg lángnyelv whisky-t? Valóban sose csókoltalak meg?
Megannyi emlék, szép és talán kissé szomorkás is, mégis csak annyit jelentenek nekem megkopott múlttal hogy te benne voltál. Már a kezdetek kezdetétől.
Örülök hogy vagy nekem. Még ha az arcomba is tolod azt a plüss csillámpónit...
Naplózva



Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2017. 09. 27. - 08:04:06
Az oldal 0.7 másodperc alatt készült el 38 lekéréssel.