+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Kincsesláda
| | |-+  Eltávozottak kincsei
| | | |-+  Sophie Flores (Moderátor: Sophie Flores)
| | | | |-+  Strand
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Strand  (Megtekintve 4265 alkalommal)

Sophie Flores
[Topiktulaj]
*****


az útkereső

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2015. 05. 05. - 17:50:34 »
0


Cael                    Matt                    Dom
Naplózva


Sophie Flores
[Topiktulaj]
*****


az útkereső

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2015. 05. 08. - 21:02:38 »
+1

  A strandolás előtti napom kész káoszként indult.Reggel eszembe jutott, hogy hazajön Brian és megállapítottam magamban, hogy nem lenne szerencsés anyáékkal hagyni. A bátyám az a fajta fiú aki nem szeret otthon ülni, hanem bejárja egy nap alatt a várost ezért úgy gondoltam elhívom őt is a strandra. Végül is mi baj lehet belőle, csak három fiúval leszünk, biztos van valami közös témájuk. Ezután elővettem a fürdőruhám és rá kellett döbbennem, hogy kinőttem. A papucsom sincs jobb állapotban, Miranda macskája kaparófának használta.

  Mikor megérkezett idősebbik testvérem, elmentünk egy ruhaboltba és vettünk mindkettőnknek fürdőruhát és papucsot, ugyanis kiderült, hogy Brian otthon hagyta a sajátját. Be kellett vallanom, nem küldhettem vissza Pernmarchba. Furcsa, hogy mindig vele járok vásárolni. Miranda és anya nő létükre utálnak vásárolni, de Brian mindig szívesen elkísér és általában segít a választásban. Elég sokszor kísért már el üzletekbe, ezért neki is kialakult egyfajta női ízlése, ezáltal simán megmondja mi áll jól vagy mit kellene hanyagolni.

  Reggel testvérem csomagolt egy kis ennivalót egész napra, majd elindultunk. Ebben a korai órában még elég kevesen vannak az utcán. Szerencsére tudom hol van a strand, mivel az Abszol útra menet elhaladtam mellette egy párszor az utóbbi hét évben, de eddig még sosem mentem be, ezért elképzelésem sincs, milyen lehet. Mikor odaérünk a bejárathoz, még senki sem áll a kasszánál, ezért továbbmegyünk az utcán, egészen az Üstig. Egy kávé azért jól esne, ezért mikor bemegyünk a jelenleg néptelen kocsmába, kérek két csészével. Leülünk egy asztalhoz, majd eszembe jut, hogy pont ennél az asztalnál ültünk, mikor megszerveztük ezt az egészet. Elnevetem magam, majd mikor látom, hogy Brian már megitta a kávéját, én is gyorsan elszürcsölöm és ránézek az órámra. Tizenöt perc van nyolcig.

  Mikor visszaérünk a strand bejáratához, már van egy rövidke sor, de a fiúkat még nem látom.
  -Mit csináltál Franciaországba? Hogyhogy elutaztál Németországból?-kérdem, mivel én is csak tegnap tudtam meg, hogy már megint váltott. Szerintem már nincs olyan állás amit eddig nem próbált ki, bár ki tudja. Most már saját vállalkozást kéne alapítania.
  -A könyvkereskedés nem nekem való. Egy sportboltban kezdtem el dolgozni. A németek meg olyan ízléstelenek, a zászlójuk is bizonyítja.-ahogy beszél egyre szélesebb a szája, ezzel is bizonyítja, hogy nem ez az oka a költözésnek. Az üzleti dolgait már megszoktam, hogy nem mondja el, de ettől függetlenül minden váltásakor rákérdezek.
Naplózva


Caelius Edevane
Eltávozott karakter.
*****


V. évfolyam, a legcukibb mardekáros

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2015. 05. 11. - 18:28:14 »
+2

A metró hirtelen fékezése félbeszakítja a hosszúra nyúló ásítást, úgyhogy azzal a kezemmel is gyorsan a kapaszkodó után kapok, amelyikkel addig a számat takartam. Sokkal kényelmetlenebbre sikerült az alvás most, hogy Alex otthon van, és egy kicsit lejjebb hűltek azok a lángok, bár talán az is közrejátszott, hogy megittam éjfél körül egy liter kólát.
 Még egy megálló. Vetek egy gyors pillantást Mattre és Domra, miközben azon gondolkozok, hogy elmondjam-e nekik a dolgot részletesebben is. Azt persze elárultam, hogy egy lány miatt tűntem el egy teljes napra, de azt még nem meséltem el, hogy mennyire komoly. Mindenképp el kéne nekik mondani, csak azt nem tudom, hogy a strand előtt, vagy utána kéne megtennem. Lehet, hogy tönkre vágnám az egész fogadást, meg elrontanám az értelmét, ha elárulnám, hogy a másik lánnyal sokkal többről van szó, és hogy nem igazán akarok semmit Sophietól. Bár, akkor is van értelme az egésznek, ha csak Matt meg Dom versenyez, és előbb-utóbb úgyis megtudják. A metró megáll, mi pedig gyorsan kiverekedjük magunkat az ajtón.
 - Figyeljetek... lehet én feladom a fogadást. Az a csaj, akivel tegnapelőtt voltam, szóval... vele komolyabbak a dolgok. Szóval feladom a fogadást.- nem tudom, hogy akkor is kihátrálnék, ha nem érezném azt a lány felé, amit érzek, de őszintén szólva nem hiszem. Egy hete még eszembe sem jutott volna, hogy leragadjak egy lánynál, ne akarjak több fele is próbálkozni egyszerre, de egy hete még csak az érdekelt, hogy kipipálgassak dolgokat, mint az első barátnő, az első csók, meg ami utána jön. Most már sokkal lényegtelenebbnek tűnnek ezek a dolgok.
 Annak ellenére, hogy már nem akarok kipipálni semmit Sophieval a képzeletbeli könyvben, tudom, hogy jól fogom érezni magam. Remélhetőleg Dom és Matt azt fogják hinni, hogy ez csak valami taktika, úgyhogy nem rontottam el a játékukat, ezt pedig talán megerősítem majd néhány sunyibb próbálkozással is. Nagyon kíváncsi vagyok, melyikük lesz a győztes. Fogalmam sincs, mire ugranak a lányok, főleg az idősebbek, milyen duma, arc, test kell hozzá. Hirtelen nem is tudom, melyikükre fogadnék. Igazság szerint soha nem gondolkoztam rajta, hogy melyikük milyen, már barátok vagyunk majdnem négy éve. A gondolataimból egy, a metróba lefelé tartó lány szakít ki, nem csak azért, mert a felkötött pólója miatt elég sokat lehet látni, hanem mert támad egy kicsit szemét ötletem.
 - Mostanában ez a divat a muglik között, Matt. Már az, hogy így felkötik a pólójukat, hogy látni lehessen a hasukat.- felhúzom az egyszerű, világoskék pólót, hogy valahol a gyomrom magasságában csomót kössek rá, Matt pedig követi a példámat. Domnak mindig jobban mentek ezek a típusú viccek, ő kicsit jobban ismeri a muglikat nálam, meg el kell ismerni, jóval okosabb is nálunk. Össze is vigyorgok vele, ahogy egy kicsit lemaradok Mattől, hogy kikerüljek a látóköréből.
 Ahogy közelebb érünk a strandhoz, és Sophie látótávon belülre kerül, gyorsan kioldom a csomót, hogy a pólóm visszacsússzon a helyére. Ennyi előnyt szereztem Domnak, bár nem egyértelmű, hogy a csajnál mi lehet az előny. Még azt is kinézem neki, hogy bejön neki Matt így, még ha Dom gondoskodott róla, hogy a ruházata többi része is elég röhejesen fessen. Sokáig persze nem lesz rajta úgysem.
 - Szia! Régóta vársz?- csak miután megszólítom, veszem észre, hogy a fickó valószínűleg a lánnyal van, és egy kicsit lejjebb is hervad a mosolyom. Persze, mivel úgysem akarok tőle semmit, különösebben nem érdekel persze, ha van pasija, de egy kicsit azért durva így is, hogy csak így hülyített minket, főleg, hogy nem is mi nyomultunk rá, hanem ő jött oda. - Ő a barátod?
Naplózva

Dominic Till
Eltávozott karakter
*****


V. Mardekár - The Green Knight

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2015. 05. 18. - 21:26:49 »
+3

-Na héló, héló! Az úgy nem járja, Edevane.- Protestálok szinte egyből, ahogy Cael elmondja a fennállást, és hogy visszalépne.
-Ez kiheréli az egész fogadás értelmét, ha visszavonulsz, amikor valami nem tetszik. Ha bátor voltál bevállalni, legyél bátor tartani is.- Okítom barátomat a dolgok mikéntjéről fogadás terén. Én se lépek vissza, pedig megvan a magam véleménye is. Direkt "nem vettem észre" Merelke egyébként elég intenzív próbálkozását aziránt, hogy Sophie mesterkedését leleplezze, mert inkább érezze magát hülyének, mint ilyen forró fejjel összevesszen egy nála ennyivel idősebbel. Mindkettőre mondhatnám, hogy nem kell félteni, de pont emiatt pont félteni kell őket. Mondjuk mert a kiscsaj csak gyanú alapján is késsel hadonászott. Inkább nem foglaltam olyan állást, amiből a végén még sérülés lehet.
De én se szállok ki a fogadásból csak azért, mert Sophie elég egyértelműen szórakozik velünk. Lehet, hogy nem nyerésre fogok játszani én se, de legalább szórakozok egyet én is.

-Na várjál, segítek! Azt így szokták.- Oldom ki és kötöm újra Matt pólóját egy kicsit magasabbra. Miután én lakok egy mugli városrész közepén, eggyel jobb alibim van érteni a mugli divathoz. Én csak ugye segítek, kijavítom a kivitelezés maradék hiányosságait. Én ártatlan kis angyalka. Mondanom sem kell, a szandál-zokni páros és a tüdőgatya magasságig felhúzott térdnadrág kinek is volt az ötlete Matt mai viseletéhez.
Ahogy Cael lemarad cinkosan összevigyorogni velem, gyorsan Matt hátára bökök, majd a "+ S" kézjeleit formázom, és remélem, hogy ennyiből lejön neki az ajánlatom: próbáljuk meg összehozni Sophie-val. Ha már mi a magunk okaiból nem nyerésre játszunk. Bár rólam eddig csak én tudom.
Ezután meg sitetek is vissza előrébb, hogy ne legyen feltűnő Mattnek, hogy a háta mögött diskurálunk-e valamit. Ugyan, részletkérdés, hogy egész eddig aláásni próbáltam az újabbik tervemet.

Lévén a legjáratosabb a mugli pénzekkel - bár nagy problémát szerintem Caelnek sem okozna - én intézem a belépőinket, majd miután ezzel végeztem, felzárkózok a többiekhez, akik közben úgy tűnik, meg is találták Sophie-t.
-Szia...sztok.- Egészítem ki a köszönésem, ahogy látom, hogy a lány is hozott még valakit a múltkorhoz képest, mint mi Mattet.
Naplózva

Matthew Fawley
Eltávozott karakter
*****


Lord Chaos, V.

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #4 Dátum: 2015. 05. 19. - 17:06:28 »
+3

18+

Ekkora baromságot, mint a metró, vagy mi. Annyira örülök, hogy nem kell folyton ilyenekkel utaznom, kész örökkévalóság a mugliknak ide-oda eljutni. Nem csoda hát, hogy nincs idejük semmire, ebben a rohanásban nekem sem lenne. Meg ez a tömeg, hogy a fenébe fogunk egyáltalán leszállni. Meg mindenki úgy néz, biztos mert igen menő ruhákat aggatott rám Dom, gondolom csak a legmenőbbek hordanak ilyen cuccokat, bár inkább ne legyek az, ahogy érzem magam bennük. De ha megint csak Dom szívat, esküszöm most már elküldöm a p*csába, aztán lesz ami lesz és öltözködöm, ahogy nekem tetszik. Egyik mugli srácon sincs a nyakáig a gatya, meg ennek a pólónak is elég fura okádék zöld színe van. Édes lesz a bosszúm…
Először nem hiszem el, amit hallok. Cael a csajozás nagymestere, minden kislány adonisza ki akar hátrálni a fogadásból. Micsoda barom, egy napot van egy lánnyal aztán már is a tenyeréből eszik, hogy lehet pont neki így elcsavarni a fejét. Elrontja pont azt amiért jöttünk.
- Meghúztad? Mert ha nem akkor csak ne visszakozz és legyél benne a dologban. – Közben átfut az agyamon, hogy ez talán csak taktikai lépés a részéről, de gondolhatja, hogy nem hiszem el, hogy pont ő nem akar több botot tartani a fene nagy tüzében. A magam részéről meg amúgy is mindegy melyikünk nyer, lényeg, hogy közben jól szórakozzunk. Aztán ki tudja, bármi lehet a dologból bármelyikünknek, bár jó lenne Cael előtt befutni, hogy lássa nem minden csaj olvad el tőle az első percben.
Fura ez a mozgólépcső, mindig elámulok rajta, hogy milyen technikákkal próbálják meg helyettesíteni a mágiát ezek a muglik.
Szemem épp csak egy pillanatra akad meg a sokat mutató lányon, aki lefelé jön és mielőtt még elgondolkodhatnék azon, hogy miket lehetne vele művelni, Cael már magyaráz, mutogat. Felkötött pólóval elég baromnak néz ki, ennyire meg én sem vagyok hülye, hogy elhiggyem, hogy minden mugli így jár. Jó oké a lánynak sexy volt, de egyrészt én lány se vagyok, másrészt viszont nekem úgyis van mit mutogatnom, ha a srácok, már otthon hagyták a kocka hasat, úgyhogy bele megyek a kis játékba. Meg még talán Sophie is értékelni fogja, hogy mekkora egy idióta vagyok. Talán pont így szerezek előnyt.
Csak vigyorgok és csóválom a fejem inkább, mint egy tejbe tök, mikor Dom segít rendesen megkötni a polómat, most komolyan erre mit lehet mondani. Annyira furán érzem magam, hogy mire észbe kapok már a bejáratnál vagyunk, eddig csak a szembejövőket meg a felkötött pólót bámultam.
Cael elindul, én követem vakon, aztán rájövök, hogy a célpont látótávolságba került, Dom meg csak hadd szórakozzon a mugli pénzekkel, nekem az amúgy is kínai.
-Szia. – mosolygok, de mikor leesik a tantusz, hogy pasival jött Sophie Cael mögé hajolok.-Ez meg ki a tököm? – igyekszem köhögésnek álcázni, de az sem érdekel ha meghallja, ha a pasiját hozta, akkor nagyon vidám napra számíthatunk. Meg jót röhöghet, hogy három palimadarat is fogott, nem semmi a csaj. Ügyes Flores, ügyes!
Naplózva


Sophie Flores
[Topiktulaj]
*****


az útkereső

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #5 Dátum: 2015. 05. 22. - 21:42:24 »
0

  Ahogy várjuk a fiúkat, egyre több ember áll be a sorba. Még nem tartom jó ötletnek, hogy beálljunk, de amikor meglátom a két fiút ahogy közrefognak egy harmadikat, majdnem elröhögöm magam. Gyanús ez nekem. Ronda, zöld póló ami fel van kötve, valamint zokni-szandál párosítás. Kétségtelen, aranyvérű akit megszivattak.Dom elmegy jegyet váltani, a másik kettő pedig összesúg Briant szemügyre véve.
  -Sziasztok! Ő Brian, a...-mondanám tovább de testvérem félbeszakít és engem is meglep. -Igen, a barátja vagyok. Netán problémád van valamivel?-ezek után szerintem nem mer majd senki sem kötözködni, ugyanis egy hangos csontropogtatást követően egy-egy erőteljes kézfogást vált a fiúkkal. Tartja a mértéket,de azért morzsolgatja a valószínűleg jjóval gyengébb kezeket.
  -Elviselhető ideje. Nem tudom pontosan, elég korán jöttünk és elmentünk az Üstbe. De javaslom menjünk be és pakoljunk le, utána majd beszélgetünk. -ahogy elindulok a bejárat felé hallom a hátam mögött lévő fiúkhoz intézett kérdést.

  -Milyen idősek is vagytok? -ó igen, a szokásos alapkérdések. Ez még csak a kezdet fiúk, vigyázzatok vele mert nem egy szelíd teremtés, ha rólam van szó.  Bármikor, mikor itthon van, azonnal rohan, ha segítség vagy csak szimplán társaság kell anyáékon kívül.
  Ebben is nagyon külömbözik Mirandától. Ő sosem állt ki értem és nem fogta a pártom egy olyan döntésemnél sem, mivel kapcsolatban anyáékkal vitáztam. Őt csak a macskája, Retikül érdekelte. Nem szerette azokat a tárgyakat, elfoglaltságokat vagy akár könyveket, amiket Brian és én. Miranda más volt, mint mi és mindig más is lesz.

  Mikor lepakoltam egy fákkal teli szakasz füvére azon gondolkodtam, hogy vajon mért nem jártunk sűrűbben a strandra. Szinte semmilyen családi programunk nincs, ezért is hívtam el bátyámat, hogy egy kicsit együtt lehessünk legalább mi. Más úgysem jönne el a családból, barátaim meg nem nagyon vannak ugyebár.
  -Én elmegyek átöltözni, mindjárt jövök. -ezzel együtt megfogom a táskám és elindulok az öltöző felé, amit idefele láttam. Ahogy nézelődök, nagyon sok együtt játszó vagy beszélgető családot látok. Vidámak és ez összeszorítja a szívem. Már nem azért, nem szeretném, hogy bánatosak és csalódottak legyenek, csak bánt a tudat, nekem sosem volt es valószínűleg sosem lesz már ilyen családom.
  Az öltözőhöz érve nem látom, hogy tele lenne ezért belépek a kis faházba. Körbenézek, majd jobbra fordulok és mivel meglátok egy üres fülkét, célbaveszem és átveszem a ruhám. Megtehettem volna, hogy otthon felveszem a fürdőruhát a ruhaalá, de valahogy nem vonzott ez az ötlet. Mostmár bánom, hogy nem tettem meg.

  Öt-tíz perc múlva érhetek vissza a helyünkre a fiúkhoz, akik elvileg maradtak. Kíváncsi vagyok, mit beszélhettek míg távol voltam.
Naplózva


Caelius Edevane
Eltávozott karakter.
*****


V. évfolyam, a legcukibb mardekáros

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #6 Dátum: 2015. 05. 24. - 17:44:27 »
+1

+12

Ahogy számítottam rá, egyikük sincs elragadtatva attól, hogy kilépek a fogadásból, és azt hiszem, én sem lennék a helyükben. Persze, most már megérteném, milyen érzés, ha szeretsz valakit, mennyire nem tudnád bemocskolni azt a kapcsolatot, de persze, amikor a fogadást kitaláltuk, nagyjából annyit láttam bele egy párkapcsolatba, mint Matt. Talán csak ezért nem leszek dühös rá, meg persze, tudom, hogy mindig így beszél, és ez nem Alexnek szól.
 - Nem, még nem húztam meg, de ettől még...- sóhajtok egyet, nem tudom, hogy kellene elmagyaráznom nekik ezt a dolgot, hiszen nagyon jól tudom, hogy milyen hülyeségnek tűnik ez az egész kívülállóként. Nem tudom, hogy tudnám elmondani, hogy Alexis a legcsodálatosabb lány, akivel valaha találkoztam, a fogadásunk tárgya pedig teljesen üres nekem. Igaz, nagyon szép, de üres. - Jó... de ez köztünk marad, bármi történik.- látszólag beadom a derekam, de már előre tudom, nem fogok nyerni. Muszáj elvigyorodnom, ahogy belegondolok, hogy milyen simán nyernék, ha akarnék, sőt, talán a farzsebemben lévő kis zacskótól is megszabadulnék. Kicsit sajnálom, hogy kárba vész az adottságom, nem tudom átadni másnak a vonzerőmet, most, hogy én már célba értem. Bár hirtelen nem tudom, hogy Dom vagy Matt van-e jobban rászorulva.
 Nehezen állom meg, hogy ne nevessek azon, hogy Matt mennyire könnyen becsapható a mugli ruházkodással kapcsolatban, pedig minimális jó ízléssel szerintem legalább ezt a pólós trükköt nem kellett volna benyalnia. Persze, Sophienak talán ez is tetszeni fog, nem tudom, ő mennyire járatos a mugli kultúrában. Úgy érzem, nem igazán, ha nem járt strandon ennyire hosszú ideje. Elvigyorodok, és bólintok Dom kérdésére. Úgy érzem, ha már ennyit szívattuk szegényt, megérdemli cserébe ezt a csajt. Talán nem is egy éjszakás lesz belőle, Dommal maximum azt tudtam volna elképzelni, nem igazán illik ahhoz a hollós csajhoz. Hozzá szerintem egy vidám, laza, jó szándékú lány illene.
 Mielőtt visszasúghatnám azt Mattnek, gőzöm nincs, ki az öreg, az megválaszolja a kérdést. Ez a Brian már most olyan ellenszenves nekem, mint a legarrogánsabb griffendélesek, amin csak fokoz, hogy kevés híján újra eltöri a kezem, ami még mindig elég érzékeny, nagyon erősen kell koncentrálnom, hogy ne fagyjon le az arcomról az amúgy sem túl hihető barátságos mosoly, és ne kezdjem el a másikkal helyrerakni a csontokat, amikor elenged.
 - Nekem a legkevésbé sincs, Brian.- attól függetlenül, hogy nem akartam a világon semmit a csajtól, mérhetetlenül felbosszant, hogy hülyére vett minket. Persze, a szamárizé meg a konfúziós bűbáj után már tudom, hogy kifejezetten gyenge a humorérzéke, olyan dolgokat tart annak, amik nem azok, legfeljebb megalázóak valakivel szemben. Megalázni valakit csak akkor vicces, ha meg is érdemli. És persze ez kétoldalú, mert a hozzánk hasonló célpontnak ha rálépsz a farkára, a bokádba mar.
 - Most augusztusban leszek tizenöt. Te? Régen végeztél a Roxfortban?- a legkevésbé sem érdekel a válasz, ami kétlem, hogy segít nekünk bármiben. Az biztos, hogy meg fogunk szabadulni tőle valahogy, senki nem csinálhat hülyét belőlünk. Aztán majd Matt eldönti, mi legyen a barátnőjével, ha egyszer már levarrta, bár ami engem illet, nem szívesen tudnék magam mellett ilyen barátnőt. Szerintem úgy ütősebb a story amúgy is, hogy levarrta, megvolt és pattintotta.
 - Oké, mi is átöltözünk, meg lehet le is zuhanyozok.- persze, ezért nem kellene elmenni az öltözőhöz, a törölköző alatt mindenféle gond nélkül át tudnám venni a fürdőgatyám, meg úgy különösebb szégyellnivalóm sincs, hogy feltétlenül kelljen törölköző arra a három másodpercre. Inkább az a célom, hogy Dommal és Mattel megtanácskozhassam, hogy szabadulunk meg Briantől. A biztonság kedvéért el is mutogatom gyorsan, hogy „BX,” amikor úgy érzem, nem figyel. Nekem sajnos főleg olyan terveim vannak, amik irreálisak, vagy amiket nem élne túl, ide Dom agya kell. Persze, ha velünk jön, működhet az is, hogy leütjük hátulról, és bezárjuk valahová, azt nem hiszem, hogy nagyon merne utána bármit csinálni velünk. Fel nem jelent, mert kiröhögné mindenki, hogy három kisfiú elbánt vele, és nem hiszem, hogy az egyik legmenőbb protektor és egy minta auror gyerekével bárki szívózni mer. Ez a csávó amúgy is csak addig tűnik keménynek, amíg erősnek érzi magát.
Naplózva

Dominic Till
Eltávozott karakter
*****


V. Mardekár - The Green Knight

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #7 Dátum: 2015. 06. 08. - 00:48:42 »
+3

(to be sure)12+
-Figyu, te bevállaltad, így jártál. A játék már megy, legfeljebb a célegyenesben majd hagyod magad megelőzni, de addig akkor is játszol, ha szamárságnak tartod.- Zárom le a vitát végre. Talán Cael fogja az utalásomat a véleményemet illetően, de eredményében végülis mindegy. Ha más nem, sportból még maradjunk azért sportszerűek.
-Köztünk, persze. Széthúzás nem lesz köztünk, főleg nem ilyesmin, én nem arra adtam a véremet.- Bólintok rá. Főleg nem Sophie miatt, ha már úgysem olyan komoly verseny lesz, ahogy elnézem.

Na igen, ez az illető hölgy is jöhetett volna erre kicsit később a szintén felkötött pólójával, de ki tudom én ezt magyarázni még így is. Tessék: rétegszokás, a polgárpukkasztóbb fiatalok tüntetnek a korábbi, prűdebb öltözési szokások ellen, egyben kívánatos vonásaikat sem szégyellve, akár formás derék az, akár egy jó kockás hasizom, kinek melyik aktuális. Logikája van? Van. Konzisztens önmagával? Az. Ennyi, érvekkel védhető, mint mugli szokás. Én kérem felkészült vagyok.

Hú. Ez a Brian is egy kicsit durván nyitott, egyből ugrik. Viszonzom a ropogós kézfogását, ahogy a kezemtől kitelik, bár biztos nem olyan erősre sikerül mint neki. De a lényeg az üzenet. Ha így akarod játszani, játsszuk így.
-Októberben tizenhat.- Csak lényegretörően. -Amúgy ők Matt és Cael, én pedig Dom vagyok.- Mutatom be magunkat, ha már a többiek ezt kifelejtették.
Ezután alibiből elmegyünk átöltözni-lezuhanyozni, de amint zárt térben vagyunk és csak mi hárman, meg is kezdődik a kupaktanács. Persze csak szép diszkréten. "WVV", mutatom válaszul, mint a Weasley termékek márkáját, megtoldva szavakkal is:
-Igazán kár lenne, ha szegény Briannek haza kéne mennie, mert rosszul lesz. Mondjuk ha rájönne a... valljuk be: cifrafosás. Nem igaz?- Állapítom meg, miután meggyőződtem róla, hogy elég tiszta a levegő, hogy ne hallja senki, akinek nem kell, majd kérdőn nézek a barátaimra, hogy őnáluk van-e ilyesmi termék a legutóbbi Abszol-utunkról. Ha van, már csak valahogy be kell adni ennek a Brian gyereknek úgy, hogy ne tűnjön fel neki, és sínen is vagyunk. Ezért is lenne jobb valami "természetes" hatású, amiről nem bűzlik, hogy tréfaboltból származik.
És még Sophie-hoz is illene a kezdés, a múltkori tükrében.
Naplózva

Matthew Fawley
Eltávozott karakter
*****


Lord Chaos, V.

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #8 Dátum: 2015. 07. 09. - 16:24:58 »
+2

16+

Nem értem én ezt a Cael fiút, eddig is a csajokat hajtotta folyton, mikor meg itt a lehetőség csak hebeg-habog, ha legalább a tökét elkapta volna ez a titokzatos csaj azt mondom oké, legyen egyből jól belehabarodott, de hát úgy fest eddig csak a szája volt nagy. Biztos kapott egy cicivillantást, aztán úgy beleégett a szemébe, hogy azóta sem lát mást.
A válasza a legkevésbé sem nyugtat meg, ennyit erről, többet aztán ezzel a hülyével sem fogadok, főleg ilyesmiben nem, de inkább tartom a szám, ráérek majd a nap végén összeveszni vele, meg hátha addig ki lehet belőle húuni némi információt a vízben, mikor Flores esetleg épp elmegy bambit inni. Na nem baj legalább veszített, ez most már tuti. Már csak Domot kell jól legyűrni és indulhat a móka, mindennek van jó oldala.
Viszont ezt a Florest sem lesz egyszerű az igazság felé terelgetni. Lehet tudja miben fogadtunk és azért hozta el a "pasiját"? Biztos vagyok benne hogy nincsenek együtt, különben szép kis show műsort rendeztek volna nekünk bemutató gyanánt, hogy fiúkák húzás, mert te itt ma nem kaptok csókot. Legalábbis én tuti kitettem volna a táblát a barátnőm arcképével, hogy aki ránéz annak aztán jó éjszakát fogok kívánni, de nem jó éjt puszival.
Na jó ez így valóban bunkónak hangozhatott, ha meghallották amit mondtam, de ilyen vagyok, ha nem tetszik hát istenem. Jó fej vagyok, óvatos leszek, bár szerintem Domnak azonnal lesz valami lekoptatós terve.
- Tizenöt szintén. - válaszolom utoljára és nyújtom a kezem. Ez olyan bocs haver, de attól még a pokolba kívánlak nyújtás. Nem fogsz te ma sokat vigyorogni az tuti. Bemutatkoznom már nem kell, ilyenkor meg tudnám ölelgetni Domot, a felesleges köröket mindig lejárja helyettem. Piros pont barátom!
Öltözés. Ha megint valami csúnya izét akarnak rám adni csúnya verekedés lesz. Igyekeztem figyelni, hogy kin mi van, úgyhogy most már van viszonyítási alapom. De remélem naponta egyszer elég nekik ha leégetnek, főleg ilyenkor mikor épp lányt fűznénk.
Nem bírom mosoly nélkül, hogy Dom mennyire jó ötleteket tud hozni. Én igazából vízbe akartam folytani a csávót, de ez mégis csak humánusabb megoldás, Sophie meg valószínűleg sosem tudja meg ha mi voltunk és még csak el sem akar átkozni.
- Igazán kár lenne. De csak hányós cukorka van nálam. - Ahogy mondom rögtön elkezdek kutatni a táskámban. - Cael nálad van valami erősebb cucc? Amúgy én nem hiszem, hogy a pasija. Meg egyáltalán minek hozta? - Kérdezem, ahogy Dom kezébe adom a kis csomagot, ő a nagy spíler meg az ötletgazda, ossza ki hát ő a fejlövést.
Naplózva


Sophie Flores
[Topiktulaj]
*****


az útkereső

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #9 Dátum: 2015. 07. 10. - 20:02:36 »
+1

12+

  Ahogy visszafelé sétálok, megint látom az egymással játszó és nevető családokat, de igyekszem magam visszafogni. A fák alatt csak egy fiút látok, mégpedig Briant, aki -velem ellentétben- már otthon felvette a fürdőgatyáját. Hogy nem látom a fiúkat, van egy olyan érzésem, hogy nem csak öltözni mentek el, hanem kitalálnak valamit, valószínűleg Brian miatt. Leülök a bátyám mellé, majd mérges arccal kérdezem meg a tíz perccel ezelőtti magánakciójáról.

  - Ez mégis mi a jó büdös franc akart lenni? - bár nem szokásom így beszélni vele, ezt most muszáj volt a megszokottól eltérően kérdeznem. Tudom, hogy szeret és minden áron meg akar óvni úgy konkrétan a világtól, de azért ez mégiscsak sok. - Mi az, hogy a barátom vagy?! - arcomon ugyan már nem látszott harag, de értetlenség és csalódottság annál inkább. Mikor itthon van, természetes, hogy mindent együtt csinálunk, de ezt azért mégsem kellett volna. Még a King's Crossra is mindig eljön velem és ez most majd kifejezetten jól is fog esni.
  - Tudod, mennyire féltelek és... - dadogja, majd végre elég erőltetett hangon, szinte suttogva kinyögi a mondat másik felét is. - És ezek hárman biztos készülnek valamire. - Na mintha ezt eddig nem tudtam volna. Felröhögtem, mire ő kérdőn nézett rám. Én csak legyintettem és rávágtam a válaszom. - Tisztában vagyok vele. - én innentől kezdve lezártam a témát és gyorsan váltok is, hogy vegye a lapot.

  - Idén is kikísérsz a pályaudvarra? - levettem a szemem a partról és ránéztem. Aprót bólintott, mire egy apró könnycsepp gördült le az arcomon. Tizennyolc éve, a születésem óta igazi testvérként szeret és kiáll mellettem, szinte apám helyett apám, ugyanakkor én szinte semmit sem tudtam érte tenni. Az évek gyorsan teltek és ő kiköltözött külföldre, nyáron mégis mindig hazajön és velem tölti minden idejét -persze amikor nem anyáékkal veszekszik a folyton változó munkájáról. Rádőlök a vállára és megint a vízpart felé tekintek. A sziklák felidézik bennem az életemben eddig megtörténő nehézségeket, amikből általában testvérem segített visszaérni a helyes útra, mégis úgy érzem magam, mint egy céltalan, hülye állat. Újabb könnyek szöknek ki a könnycsatornám legmélyéről, de hamar rá kell jöjjek, hogy a  három fiú jön felénk. Igyekszem nem túl látványosan letörölni a könnyeim, de a szemem környéke valószínűleg még mindig csillog a könnycseppektől.

  - Ahogy látom mindenkin fürdőruha van. Bemenjünk most a vízbe, vagy még maradjunk a hűvösön? - kérdem elsősorban a fiatalabbaktól. Briant felesleges lenne megkérdeznem, úgyis úszni szeretne menni. Szívesen megnézném a partot a vízből. Meg persze, egy jó kis úszóverseny is jól esne. Mikor még kisebb voltam -olyan 13 lehettem- Briannel ketten kimentünk Portugáliába egy hétre és megtanultam úszni. Akkor még nagyon béna voltam, de mára -a kevés gyakorlás ellenére- egész jól megy.
Naplózva


Caelius Edevane
Eltávozott karakter.
*****


V. évfolyam, a legcukibb mardekáros

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #10 Dátum: 2015. 09. 06. - 19:57:15 »
+2

 Kicsit durva, hogy így kiakadnak ezen a fogadás dolgon mindketten, végül csak vállvonással válaszolok nekik erre. Értelmezhetik akárhogy, meg nézhetnek akármilyen hülyének, hogy máris le akarok ragadni egy csajnál, én nem érzem úgy, hogy korrekt lenne másik irányba is szórakozni ezzel egy időben. De persze, ez nem megcsalás, nem akarok tényleg semmit. Szerintem még az abszolút célegyenes kapujában is képes lennék nemet mondani.
 Akármennyire szeretem Alexet már most, akármennyire felemelő érzés, hogy csak így lett barátnőm, akit úgy érzem, jobban szeretek mindennél és mindenkinél, mégsem szeretném, hogy a barátságunknak vége legyen akármiért. Nem tudom, mit tennék, ha választani kéne, de tényleg bármit megteszek, hogy nehogy elszakadjak a barátaimtól, mert nem töltök velük időt. Ha az kell, majd nem fogok többé aludni.
 Elkezdek átöltözni, de az ötletekre félrehagyom a műveletet, és elvigyorodok, miközben nekiállok keresgélni. Tudtam, hogy Dom kreatív lesz, és Mattnél még eszközök is vannak. A hányócucc mégsem az igazi. Ha valaki hányni kezd, azt sajnálod, ha összecsokoládézza magát, az meg rémciki, és még akkor is kiröhögöd, ha történetesen a halálán van. De azért a hányós cuccal is lehet szép munkát végezni, csak ahhoz úgy kéne időzíteni, hogy mondjuk lecsússzon Sophie melltartója, és akkor hányjon. De az már túl bonyolult, tökéletes dózis és időzítés kéne.
 - Valahol volt, de nem vennék rá mérget... fürdőgatya... papucs... törölköző... háromlábú csokibéka... nemtommi... rókázó rágcsa... cidri cukorka... várj, megvan!- nem tudom, mióta lehet már itt a táskám aljában ez a sok hülyeség, talán a karácsonyi szünetre tippelnék. Akkor akartam megmérgezni magam, hogy megússzam a vizsgákat, de végül megfáztam inkább a hagyományos módon, nem akartam kockáztatni. Megérte nem meginni ezeket, még ha alsógatyában is kellett ülnöm az ablakban fél órát télen.
 - De hogy itatjuk meg vele úgy, hogy ne jöjjön rá?- nem gondolok sokat a csávó szellemi képességeiről, aki tizenévesekkel keménykedik, és hagyja, hogy a nője velük randizzon, az lúzer. - A csaj is megérdemelne amúgy egy adagot ebből a szépségből, de gondolom, egy körre azért jó lesz, ugye?- odadobom Mattnek a fiolát, amit remélhetőleg nem ejt le, de én bizony nem teszek ezért plusz három lépést.
 Gyorsan felveszem a fürdőnadrágom, az alibi kedvéért áztatom magam kicsit a zuhany alatt, azután feszítek kicsit a tükörben, miközben Matték elkészülnek. Most nem szólok bele, hogy Dom hogyan öltözteti fel, hogyan veteti fel vele a fürdőnadrágot például, de azért egy kacsintásfélével jelzek neki, és a sajátomat eléggé lefelé tolom hozzá, hogy hihesse, ez a normális. Az öltözőn kívül persze megigazítom.
 Odafele azért nem bírom ki, hogy vállal ne menjek bele néhányszor Mattbe és Domba, ami valamiért jó érzés. Talán valami ösztönös dominanciajátéknak hódolok ezzel, nem tudom, de azért közben is jár az agyam Sophie öreg pasijának likvidálásán. Minél kevésbé feltűnően kéne. Tudom, Dom jobban kitalálja, mint én vagy Matt, mi a kevésbé bonyolult dolgokat szeretjük, de azért kivételesen lehet enyém is a jó ötlet.
 - Úszunk, nem? Kéne tolni egy versenyt, kíváncsi vagyok rá, hogy én vagy Dominic-e a leggyorsabb.- nem úszok annyira királyul, hogy akár a negyedik helyet is biztosan magaménak tudhassam, de nem is az a lényeg, hanem hogy kifulladjunk kicsit, és inni kelljen valamit. Aztán majd valaki rosszul lesz pár percre rá, vélhetően a benyelt klóros víztől.
Naplózva

Dominic Till
Eltávozott karakter
*****


V. Mardekár - The Green Knight

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #11 Dátum: 2015. 10. 08. - 22:04:00 »
+2

-Majd jól nem mondjuk el neki.- Ajánlom föl a kézenfekvő megoldást. Persze komolyabbra véve a szót jó kérdés, hogy is itatjuk meg a cuccot ezzel a Brian ürgével, pláne, hogy Sophie sem ismeretlen az ilyesmi ügyletekben. Szamárságnak hangozhat, de én már csak tudom, első kézből, hogy nem egy ártatlan virágszál azért, mint ahogy elsőre tűnhet.

-Edevane, a gatyád szökik, vagy te belőle?- Buktatom le Cael próbálkozását Matt újabb ruházkodási átverésére. Én kérem elfogulatlan vagyok. Meg jó buli elhitetni Mattel minden hülyeséget, hogy az a legújabb mugli divat - ami végülis a pólófelkötésnél is igaz ebben a formában, már csak részletkérdés, hogy de a lányoknál - de ha túl sokat csináljuk, főleg egyszerre, még lebuktatjuk magunkat vele. Mára megvolt a muglidivat tanácsadás neki, egyszerre elég ekkora adag. Nem azt mondom, hogy nem adunk neki legközelebb is tippeket, ha mugli ruhát kell venni persze. Jobb móka ez annál. De most célpontot váltunk, mindenki sorra kerül. Végülis ezért vagyunk barátok, hogy mindannyian egyenlően szivassuk egymást. Ez így működik, természet rendje.

-Jó ötlet, megnézzük, Cael el tudja-e érni az ötödik helyet.- Vigyorgok vissza a felvetésre, de egy kacsintással visszajelzem, hogy átjött, hogy tervet forral. Biztos nem vagyok, de biztos jobban fog esni egy verseny után bármi fogyasztható, például egy frissítő, és onnan már csak a kivitelezés van hátra az ördögi tervünkből.
Naplózva

Matthew Fawley
Eltávozott karakter
*****


Lord Chaos, V.

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #12 Dátum: 2015. 10. 26. - 23:20:18 »
+3


18+

A százas vigyor rá is íródik az arcomra, ahogy Cael előkaparja a cuccost a táskájából. Náluk van mindenféle ilyen gonoszság és mégis mindig én vagyok Lucifer jobbkeze. Nem is értem hogy van ez. Biztos azért bírnak annyira ezek a kis huncutok, mert mellettem majdhogynem szentnek tudják beállítani magukat. Nagyon szívesen fiúkák, jöttök eggyel.
- Láttátok ti a csávót? Annyi esze van, mint egy döglött patkánynak. Szerintem ha elé nyomom így a cuccot is bezabálja, úgyhogy nehéz dolgunk nem lesz. - kapom el közben a fiolát, de tudja, hogy ilyen fontos a dolog erre idedobja a seggfej. És ha elejtem akkor meg gyorsab felszívom szájba aztán szájon át adom be a csávónak vagy mi a fasz? Mindegy inkább csak megingatoma  fejemet. - Ja a csajt azért leszopatnám egyszer. - lehet pironkodni Cael. A dolgokat a nevükön kell nevezni no.
- Kösz Dom. Cael ha még egyszer leégetsz a mugli ruhákkal esküszöm, hogy megfojtalak álmodban, tudom hol alszol te kis hősszerelmes. - azért ezt odaszúrom a végére, hogy érezze nem is a muglis szivatással van bajom, hanem azzal, hogy háromból most négy lett és ha egy hülye picsát hoz be közénk akkor még meg is verem a fojtogatás előtt. Meg attól is tartok kicsit, hogy átmegy ilyen papucsba meg jófiúba aztán akkor nincs annyi pofon a világon ami józan észre téríti. Jaj nekünk Dom, jaj nekünk!
- Ő én azt hiszem, majd a szélén lubickolok, mert nem akarlak titeket lealázni. - hazudom, hiszen az igazság az, hogy nem tudok valami jól úszni. Vagy is hát úszásnak sem nevezhető az a valami amit produkálni szoktam, éppen annyira elég, hogy ne fulladjak bele. De ennyi. Tíz méter után már lihegek, mint egy barom, pedig amúgy meg futni meg mást tök sokat tudok. Nem nekem való a vízben baszakodás. Viszont elsőnek ugrok be a medencébe, ha már a szélétől sokkal messzebb nem megyek. - Majd bíráskodom innen. - erősítek meg mindenkit abban, hogy bizony én még a vízben is magabiztos vagyok ám. Közben persze alig győzök elkapálózni a menedéket nyújtó parthoz.
 
Naplózva


Sophie Flores
[Topiktulaj]
*****


az útkereső

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #13 Dátum: 2016. 10. 14. - 19:40:39 »
0

Őszintén szólva a válaszuk már nem is igazán érdekel, hanem elindulok a medence felé, és a rajtkőről egy nem túl szép ugrással, de fejjel előre érkezek a vízben. Ennek meg is van a hatása, fürdőruhám felső része fél perce talán látni engedi azokat a csodás domborulataimat, amelyek nem léteznek. Igyekszem visszaráncigálni normális állapotához a ruhadarabot, de nem vagyok benne biztos, hogy egy ilyet nem vesz észre senki. Lényeg, hogy nem szabad magam felizgatni emiatt. Megtörtént, de tíz év múlva már semmit sem fog számítani, és ez a lényeg. Ennek kell előttem lebegnie!

Matt csobbanása elégedettséggel tölt el, de az, hogy bíró lesz, már annál kevésbé. Egy igazi, nagy, egész csapatos verseny kellene ide, de ha nem, hát nem. Laza mellúszással a medence széléig megyek, hogy bevárjam a többieket is. Brian habozás nélkül követi a példámat - nem a ruhás incidensre gondolok, bár ki tudja -, s hamarosan mellettem terem. Az ő ugrása látványosabb és technikájában is sokkal szebb, már amennyire én értek hozzá. Nyilván nem vagyunk szinkronúszók, meg toronyugrók és hasonlók, nem tudhatjuk ezeket olyan jól.
- Amennyiben készen álltok, le kellene tisztázni a szabályokat. Hány kör legyen, illetve ugye a nyertes mit érdemel jutalmul? - kérdőn nézek rájuk, hátha van ötletük.

Körök tekintetében van egy gondolatom, de az nem lenne ide való, és az egy olyan versenyhez illene, amit még Briannel találtunk ki. Abban aztán tényleg mindent lehet. Püfölheted a másikat, maximum tíz másodpercig le lehet nyomni a versenytárs fejét, és még sok más van a "szabályzatban", amire már nem emlékszem, és a kis füzetet sem hoztam el, amibe a versenytípusaink vannak. Kár, pedig gondolhattam volna rá.
- Egy vagy két kör megfelel nektek, fiúk?
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2022. 01. 14. - 09:01:56
Az oldal 0.253 másodperc alatt készült el 44 lekéréssel.