+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Jason MacKiney
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Jason MacKiney  (Megtekintve 1125 alkalommal)

Jason MacKiney
Eltávozott karakter
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2014. 05. 09. - 18:26:20 »
+1

JASON ALEXANDER MACKINEY

 

In the end only truth will survive, no matter what you sacrifice



         Alapok

jelszó || "Peace kéne. Meg Hope. Ez két japán cigi."
így ejtsd a nevemet || Jészon Mekkíni
nem || férfi
születési hely, idő || Freeville (Skót felföld), 1981. december 13. – Freeville
horoszkóp || nyilas
kor || 16
vér || Félvér
 évfolyam || Ötödéves


         A múlt

 Gyerekkor

Freeville apró városka a semmi közepétől kettővel ballra, egyenesen az „Isten háta mögött” feliratú leágazás után. Valószínűleg térképeken sem szerepel különösebben, mégis, nekem talán ez volt a legfontosabb hely az életemben. Itt nőttem föl, és itt született meg a Négyek Bizottsága. Kifejtem.
 A városka többségében muglik lakta, mégis található itt talán két varázslócsalád. Az egyik a miénk, és talán ez a család lakja legrégebben a várost, de kinek számít ez most? A másik meg olyan látványosan el van foglalva saját magával, meg azzal az arany vérével, hogy igazából nem is foglalkoztunk egymással soha. A lényeg az, hogy nem voltam eleresztve barátokkal a magam idejében. Két barátom volt csupán az ikernővéremen kívül, akik mugli születésük ellenére már egészen korán mutatni kezdték a varázslás képességének jeleit. Ez a négy gyerek hozta létre a Négyek Bizottságát a roxforti levelek érkezése előtti nyáron. A cél egyszerű volt: barátok maradunk, nem számít, mi történik, segítjük egymást, és nem lesznek titkaink egymás előtt. Azt hiszem, egészen jó kis kötelék volt ez, ha egy Sötét Nagyúr kellett ahhoz, hogy szétzúzza.
 Hogy miként telt a gyerekkorom? Jól, azt hiszem. Ha az embernek van egy ikertestvére – főleg, ha az illető lány –, ziher, hogy sosem unatkozik. Én legalábbis nem tettem. Néha magammal rángattam őt, hogy fölfedezzük a várost környező erdőt. Persze, mindig visszaértünk azelőtt, hogy a szüleink aggódni kezdtek volna miattunk, már akkor is ügyeltem erre. De emlékszem, az egyik ilyen kiruccanásunk alkalmával futottunk össze Kaetonnal és a húgával, Florával.

Roxfortos évek

 Én, Maddy és a Bizottság másik tagja, Kaeton egyszerre kaptuk meg a levelünket a Roxfortból. Emlékszem, úgy rohant át hozzánk, mint akit üldöznek. Az ő húga iszonyatosan irigy volt ránk, és mi nem is próbáltuk lecsillapítani őt. Őszintén szólva túlságosan boldogok voltunk ahhoz, és tudtuk, hogy még akkor sem ér véget a barátságunk, ha a Süveg másik házba oszt be bennünket.
A Beosztási ceremónián láttam először Őt. Sosem voltam még szerelmes életemben, de abban a pillanatban belezúgtam egy lányba, de úgy, mint még soha életemben. Emlékszem, Kaeton mennyit cukkolt azzal az évek során, hogy nem merek elhívni sehova, de nem mertem. Nem vagyok valami bátor ember, és rettegtem attól, hogy visszautasít. Így aztán maradtak a vágyakozó pillantások, és a kuncogó régi barát, akárhányszor a lány elhaladt mellettünk, nekem meg majdnem kiesett a szemem a helyéről.
 Az első év a felfedezés jegyében telt el, bár abból maradt még éppen elég a másodikra is, amikor már hozzánk csapódhatott a Bizottság utolsó nőnemű tagja. Azt hiszem, én voltam a józanság, a visszafogó tényező, bár tény, párszor megkaptam, hogy összezúzom a többiek buliját. Talán így is volt, nem tudom, de azt igen, hogy abban az évben nem veszített pontot miattunk a házunk, pedig nem egyszer történt meg, hogy tilosban jártunk. Azt hiszem, Kaetonnak köszönhetjük, ő volt a lángész, aki mindig el tudta kerülni a prefektusokat, sőt még Friccset is. Kineveztük az egyik üres tantermet a Bizottság székhelyének, és azután ott gyűltünk össze.
 Ez az évünk volt az, amelyikben beállt némi… gyökeres változás. Megvallom hősiesen, nem drukkoltam Potternek a Trimágus Tusa elejétől, voltak nagyobb gondjaim is. Ez volt ugyanis az első alkalom, amikor kinyílt a csipám valakivel szemben.

Domville ott állt a folyosó közepén. Eredetileg csak el akartam haladni mellette, Kaetonnal órára igyekeztünk. Egy csapat Mardekárost kikerülni azonban nem apró munka, és éppen csak egy másodpercet késlekedtünk. Ennyi azonban elég volt ahhoz, hogy halljam, ahogy a haverjainak dicsekszik a hódításaival. Alapvetően is felfordult a gyerektől a gyomrom, de abban a pillanatban valami más is elöntött, és nem utolsósorban azért, amit hallottam.
 – És képzeljétek, Sunberry, tudjátok, az a kis hugrás szőke, na, ő aztán igazán kis készséges… – eddig jutott a hangos mondandójában.
 Bumm. Nem tudom, mikor fordultam meg, azt sem, mikor szorult ökölbe a kezem, csak azt tudom, hogy úgy orrba vágtam a srácot, hogy két lépést tántorodott hátra. A haverjai bambán néztek egy másodpercig, de még Kaeton is. Tőlem nem várták ezt. Ezt a másodpercet arra használtam fel, hogy utána ugorjak, és folytassam a püfölését, szó, hang nélkül, amíg még a meglepetés ereje tart.
 Halk nyögésekből tudtam, hogy Kaeton is beszállt. Amikor három perccel később szétválasztották a verekedő csapatot, láttam, hogy az ő orra eltört, szeme feldagadt. Nekem két fogam esett ki, szám sarka felszakadt. Mégis egymásra vigyorogtunk, és még a büntetőmunkát is szívesen végeztük el.

A negyedik évünk visszatért a megszokott mederbe. De még mennyire… Azonban nem lehetett eltagadni, hogy sötét felhők gyülekeznek az égen, ezt még mi is tudtuk, még mi is láttuk. Nem voltam a DS tagja, nem voltam a legfontosabb emberek közelében. Azt hiszem, megint bejátszott nálam az, hogy minél inkább meghúzom magam, annál több esélyem van.

Háború

Az ötödik év. Az első évem a legjobb barátom nélkül. Ő és a húga elszaladtak, elmenekültek. És hiába van ott nekem Maddy, iszonyatosan más az élet így. Főleg, hogy minden megváltozott, és én látom magam előtt, hogy még akkor sem lesz vége ennek, ha valaha legyőzik a Sötét Nagyurat. Mert miként élhetnénk a régi életünket, ha emberekre kellett kimondanunk a Főbenjáró Átkokat? Miként térhetnénk vissza az életünkhöz, ha az elmúlt évben azt sem tudom, a legjobb barátaim, a Bizottság fele él-e, avagy meghalt.

         Jellem

A szívén viseli a dolgokat. Néha ki sem mondja – ahhoz túlságosan is bátortalan –, de tény, hogy könnyű a lelkéig jutni, akár kedves szavakkal, akár akkor, ha valaki bele kíván taposni. Nem nehéz őt megbántani, de annál nehezebb a bizalmába férkőzni, a barátságáról nem is beszélve. Márpedig a barátai és a számára igazán fontos emberek az egyetlenek, akikért ki is áll. Nem hiába volt az ő ötlete a négyes „szövetség” szorosabbra fonása, ahogy az is, hogy ha új embert akarnak beengedni, azt mind a négyüknek el kell fogadnia.
 Jó humorú személy, aki még saját magán is képes nevetni – márpedig elég gyakran ad okot a többieknek rá. Kissé ügyetlen ugyanis, néha képes a saját lábában is elesni. Némi önbizalommal talán ki tudná küszöbölni ezt, abból azonban erős hiánnyal szenved. Éppen ezért, hiába szeret repülni, sosem csatlakozott a háza csapatába, még csak meg sem próbálta. Önbizalomhiánya miatt immár ötödik éve nem meri randevúra hívni a lányt, aki tetszik neki, ráadásul most már nincs is olyan, aki folyamatosan biztassa.
 A Négyes Bizottságában ő volt a Legóvatosabb. Ő volt az, aki tisztelte a szabályokat, aki visszafogta a többieket, nehogy túl messzire menjenek. Pontosan tudja a határokat, és kínos pontossággal igyekszik nem átlépni azokat olyan mértékben, hogy abból baja származhasson bárkinek is. Ő maga lepődött meg legjobban a harmadik évben történt kirohanásán, és azóta már sokkal jobban titkolja a benne lakozó agressziót.
 A béke, a békesség az, amit mindennél előbbre valónak tart, és ez az egyetlen olyan ok, amiért tényleg kész harcba vonulni.

Erősség || Pontosan tudja, hol vannak a határok, jól repül, barátságos, jó humorú, még magán is képes nevetni.
Gyengeség || A szabályok tisztelete, bátortalanság, visszahúzódás, bájitalokhoz semennyit sem ért, vigasztalásban nem a legjobb.


         Apróságok

mindig || A Négyek Bizottsága, történelem, latin nyelv, repülés, az otthona, a szabályok határán táncolás
soha || Sötét varázslatok, céltalan kegyetlenkedés, a muglik ok nélküli vegzálása, a tény, hogy két jó barátja is bujdosni kényszerül, büntetések
hobbik || Latinul tanul (meglehetősen gyatrán megy), mágiatörténetet vagy mugli történelmet olvas.
merengő || A legjobb a beosztási ceremónia, amikor találkozott azzal, akibe szerelmes. A legrosszabb a pillanat, amikor a Roxfort Expresszen ült, és rájött, hogy Kaeton és a húga nem jönnek vissza az iskolába.
mumus || (jelenleg) barátainak holtteste, és a tudat, hogy nem segíthetett rajtuk.
Edevis tükre || (jelenleg) A baráti társaság, új együtt. (korábban) Adey és ő, együtt.
százfűlé-főzet || piszkossárga, éretlen alma-illatú.
Amortentia || A tavaszi/nyári eső illatát
titkok || Soha nem tudta senki a barátain kívül, hogy szerelmes Adelaide Sunberry-be.
azt beszélik, hogy... || Az ominózus verekedés után elterjedt, hogy a legkisebb ingerre is képes nekiugrani valakinek.
[font]


         A család

apa || Richard MacKiney, 41 éves, félvér varázsló
anya || Anne-Marie MacKiney, 39 éves, félvér boszorkány
testvérek ||  Maddison MacKiney, ikernővér, kapcsolatuk is eszerint alakul.
állatok || Altair, macskabagoly, a Roxfortba való felvétele után kapta ajándékba.

         Külsőségek

magasság || 165 cm
testalkat || Sportos
szemszín || Csokoládébarna
hajszín || Világosbarna
kinézet || Ő a szürke egér. Ő ül a hátsó padban, ő húzza ki magát a klubhelység nagy beszélgetéseiből. Mindent megtesz azért, hogy észrevétlen legyen, de mivel az évek jóképű gyereket neveltek belőle, ráadásul a centikkel sem bántak szűkmarkúan, ez nem igazán sikerül neki. De mindenképpen azon igyekszik, hogy a lehető legkevesebb feltűnést keltse, a lehető legkevesebb figyelem irányuljon rá. Ha barátai és az ikernővére nincsenek mellette, inkább csapott vállal sétál, de ha a közelében vannak azok, akikben megbízik, máris kihúzza magát.



         A tudás

varázslói ismeretek || Az első négy év anyagát kisebb lyukakkal ismeri, repülésből, SVK-ból és átváltoztatástanból a legerősebb, bűbájtanból gyengébb, valamivel a csoport mögött kullog, míg bájitaltanból egy valóságos troll. Mágiatörténetből azt, ami érdekli, kifejezetten jól tudja, de ami nem tudja megfogni, azt még ütvefúróval sem lehet a fejébe verni.
felvett tantárgyak || Mugliismeret, repüléstan
pálca típusa || Tíz hüvelyk, cédrus, egyszarvúszőr
RBF || ––



         Egyéb

avialany|| Callan McAuliffe
Naplózva

sol
Vendég

« Válasz #1 Dátum: 2014. 05. 11. - 09:09:52 »
+1

Üdvözöllek az oldalon!

Egy nagyon aranyos és korrekt
előtörténetet írtál!
Jasont egy egyszerű és ártatlan
embernek ismertem meg, és
bevallom, ezt üdítő volt olvasni!
Remélem, Adelaide-dal jól alakulnak
a dolgok, és a Háború végével újra
összeállnak a Négyek!

Ezennel ezt az előtörténetet
elfogadom!
Nem is volt kétséges, hogy
hova osszon a Süveg,
biztos nagy örömmel üdvözöl
téged aaaa

H u g r a b u g!

Hamarosan baglyod érkezik
tennivalóidról!
Jó játékot kívánok! Mosolyog
Naplózva
Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2024. 01. 16. - 17:42:28
Az oldal 0.114 másodperc alatt készült el 30 lekéréssel.