Izabella De Noir

IZABELLA DE NOIR

   Alapok

Jelszó || "Peace kéne. Meg Hope. Ez két japán cigi."
így ejtsd a nevemet || Izabella Dö Noár
nem ||nő
születési hely, idő ||London; 1965, február, 17
horoszkóp || vízöntő
kor || 33
vér || arany
munkahely || Szent Mungó Varázsnyavalya és Ragálykúráló Ispotály

   A múlt

Virágok és díszes szalagok sokasága borította el a mandragóra Gyógyítőképző hófehér márványpadlóját. Az utat az ajtóig királykék liliomok mutatták, alattuk örökzöld fenyőágakkal. Ékes, égkék kristályok fénye borította el az előcsarnokot, amint azok a levegőben lebegtek. A hatalmas kétszárnyú ajtón, türkiz masnik voltak, és az ajtó keret végig virágfüzéreket viselt. Odakint varázslók és boszorkák a könnyeikkel küszködve várták az ifjú menetelőket. Egy közepesen nagy harang szava törte meg a csendet és léptek hangjai hallatszottak. Kettes oszlopban menetelő, világoskék selyem talárt viselő boszorkák és varázslók jelentek meg a kétszárnyú ajtóban. Némelyiknek még néhány könnycsepp is végig csordogált az orcáján. Mind mosolygott, boldogok voltak. Egy fekete bőrkötésű könyvet szorongattak, kezükben amin a következő állt: „Diploma”
A díszes menet, amint a hatalmas márványlépcső végére ért szétszéledt és ki-ki a saját családjához rohant, hatalmas szülői ölelésre. Csak egy diák maradt, aki nem rohant sehova sem. Lassú léptekkel a kijárat felé vette az irányt és, amint biztonságos környékre ért hoppanált.
A forgó színkavalkádból hirtelen éles kép tárult elé. Egy hatalmas kovácsoltvas kerítés, kusza mintái emelkedtek a magányos frissdiplomás fölé.A kerítés két oldalán zöld sövény kísérte útjára a hazatérőt. A sövény végén fekete lépcső húzódott, két oldalán vaskorláttal szemben pedig egy hatalmas fekete ajtó tárult ki. A helységben nem volt helye szeretetnek, hűvös volt és rideg. A színek, mintha kihaltak volna, csak zöld, szürke, fekete, ezüst s barna melankóliája fogadott. Jobbra egy tágas helység volt. Közepén egy méregzöld bársonykanapéval és az ahhoz tartozó karosszékekkel illetve egy üvegből készült dohányzóasztallal. A bordó falakon régi felmenők festményei vizslatták a kék taláros hölgyeményt. Mert, hogy a magányos menekülőnk és bájos ifjú hölgy volt. Egy kör alakú vörös szőnyeg terült egy a bútorok alatt, néhány szegletén kivillant a fekete márványpadló. A helység végében egy hatalmas kandalló volt, benne égő dacos lángokkal. A kandalló eleje felé egy termetes alak magaslott, háttal az ifjúnak, meredten bámulva a harcias lángokat.
-Apám!- szólt óvatosan a bájos teremtés, majd mire a sötét alak a válla fölött hátratekintett, finom, gyakorlott mozdulatokkal meghajolt.
-Apám, megszereztem a diplomámat. Immár újdonsült gyógyító vagyok – felelte halkan a leány, hangjában apró öröm hallatszott, tekintete viszont félelmet sugárzott. Türelmetlenül várt a válaszra, de az nem érkezett sehonnan.
-Apám, kérlek… Mondj valamit, akármit! – hangja még mindig halkan csengett, nem várt semmi jót.
-Mégis mit vársz, mit mondjak lányom? Netán azt várod, hogy örüljek annak, hogy koszos sárvérűeket és félvéreket fogsz dédelgetni?!- kérdezte a férfi hangjában maró gúnnyal és haraggal.
-Az nem számít, hogy én mit akarok? Én ezt választottam, ehhez van tehetségem – mondta értetlenül a lány és közelebb lépett az apjához, aki addigra a lánya felé frodult farkasszemet nézve a könnyekkel teli sötétbarna szempárral.
-Vajon hol ronthattam el? Átkozom azt a napot, amikor nem tettem semmit az ellen, hogy a lányomat a Hollóhátba osszák! Az vette el az eszedet! A Mardekárba többre vihetted volna, mint egy nyomorult gyógyító!- csattant fel a férfi.
-Miért mondasz ilyet?- kérdezte a lány, miközben arcán patakokban folyt végig a könny.
-Én mindent megtettem, hogy megfeleljek de neked sosem voltam elég jó!– zokogta kétségbeesetten.
-Estére pakolj össze. A nagyanyádhoz költözöl. – jelentette ki az apja rezzenéstelen hangon és otthagyta zokogó lányát. A leány térdre rogyott könnyei a finom szőnyeg szálait áztatták. Keze remegve a pálcájáért nyúlt és egy suhintással magához hívta a bőröndjét. Ruhái, könyvei és egyéb tárgyai a bőrönd mellé sorakoztak. Keze könnytől nedvesen megsuhintotta a pálcát, mire az abból kitörő ezüst fénycsóva a felsorakozott dolgokat lezsugorította és a bőröndbe helyezte. Néhány pillanatig még a tűz lángjaira meredt, majd felegyenesedett és ládájával a kezében elhagyta a rossz emlékekkel teli családi házat. A hatalmas kovácsoltvas kapu bezárult mögötte. S ő ismét egyedül maradt. Védtelenül, szeretetre éhezve.

   Gyermekkor
Egész életében apja szilárd elvárásainak próbált megfelelni, mire rájött, hogy ő más mint a többi De Noir. Szigorú nevelésben volt része. Az apja próbálta beleerőszakolni a De Noir-ok tartását és megvetését, amíg az anyja megtanította, hogyan viselkedjen hölgyként. Testvérével Matthias-szal mindig is nagyon jól kijöttek és segítették egymást. Nem éreznek különösebb szeretete az apjuk iránt, félnek tőle. Amikor a Hollóhátba került az apja nem bírt a szemébe nézni. Foggal körömmel küzdött azért, hogy ott maradhasson. A tanulásba vetette minden erejét és kiszabott maga elé egy célt, miszerint ő gyógyító lesz. Az anyja támogatta ebben de az apja mélységesen megvetette érte. A Roxfortos évei átlagosan teltek. Gyermekkorától arra nevelték, hogy megvesse a fél és sárvérűeket de ő sosem viszonyult úgy hozzá, mint ahogy azt elvárták tőle. Segített mindenkinek, akinek szüksége volt rá. Húsz éves korában kezdett el nyíltan szembeszállni az apja akaratával. Elsőként nem állt át a Sötét oldalra. Tanulmányait tovább folytatta a gyógyítóképzőben. Az apja nem finanszírozta tovább a tanulmányait, így saját magának kellett rá megoldást találni. Keményebben hajtotta magát, mire megszerezte az ösztöndíjat. Miután lediplomázott kitagadták és a nagyanyjához költözött.

Roxfortos évek
Szorgosan tanult, fegyelmezetten és jól viselkedett. Mármint a legtöbb tanára így vélekedett róla, pedig az utóbbi koránt sem volt igaz. Számtalanszor merészkedett be a tiltott rengetegbe éjnek idején. Sokszor szökött ki Roxmortsba. Tudta jól, hogy a szellemszállás csak afféla látványosság, mintsem valódi kísértetház. Imádta a tesztrálokat, rengeteget látogatta őket. Szerette megleckéztetni azokat, akik a kisebbeket bántották. Mindezt persze nem egyedül tette. Ott volt neki a legjobb barátnője Ophelia Thornton, aki mindig szívesen résztvett ezekben az akciókban. Iza – mert jobban szerette ha így hívják - élénken érdeklődött a gyógyítás iránt. Szabadideje nagy részét a gyengélkedőn töltötte Madam Pomfrey társaságában, aki megtanított neki egy két alapot.

Főiskolai évek
Minden idejét a tanulásba fektette. Nem nagyon érdekelte más csak az, hogy a vizsgákon kimagasló eredményeket érjen el. Ez számára azért volt fontos, mert úgy tartotta, hogy a gyógyítói elhivatottság rengeteg felelősséggel jár, és ehhez elengedhetetlen a pontos, kimagasló tanulmányi eredmény, hogy a leendő pácienseit a tőle telhető legjobb módon tudja ellátni.

Iskola utáni évek
Miután lediplomázott, az apja elküldte otthonról, mondván, hogy nem tetszik neki a pályaválasztása. Ezek után a nagyanyjához költözött, aki lelkesen támogatta Izát. Sikeresen elhelyezkedett az általános medimágusi képesítésével a Szent Mungó Varázsnyavalya és Ragálykezelő Ispotályban. Azóta ott van, főként gyermekekkel foglalkozik.

Háború
Rengeteg sebesült gyermeket szállítottak hozzá a csata után. Sokan a karjai között haltak meg. Borzalmas volt látni, azon első és másodéves diákokat, akik először néztek szembe képzett halálfalóval. A többség nem élte túl a találkozást, vagy mindössze néhány napig maradt életben. Ez az időszak nagyon megviselte, tehetetlen volt a hatalmas sérülésekkel szemben, amit egy gyermeki test már mágia segítségével sem képes regenerálni.

   Jellem

Iza kedves lány, de ugyanakkor szenvedélyes és sokszor sértő és mogorva is tud lenni. Ugyanakkor ravasz és agyafúrt is tud lenni. Ismeretlen emberekkel szemben elég komoly, és megfontolt. Bár néhány esetben igen vakmerő. Nem riad vissza semmitől, de roppant érzékeny lélek. Nehezen bízik meg másokban. Néha szarkasztikus.

Erősség || A gyors felismerés.
Gyengeség || Könnyen megbocsájt, könnyen felejt.

   Apróságok

mindig ||
cigaretta (igen gyógyító létére, de bűbájjal kitisztítja a tüdejét havonta)
mentolos dolgok
macskák
pennák
könyvek

soha ||
Reggeli Próféta (de azért elolvassa)
Bagolyberti féle mindenízű drazsé (sokszor pórul járt vele)
Madam Pudifoot kávézója (túl nyálas)
marcipán
férfias viselet

hobbik || Rengeteget olvas, és szeret történeteket írni. Szeret kint a szabadban gyógynövények után kutatni és azokat otthon szükségszerűen megfőzni. Imád teázni és kávéfüggő, szabadidejében elengedhetetlen ezek fogyasztása. Szeret zenét hallgatni, főleg a híres mugli előadóktól.
merengő || Legjobb: Amikor megkapta az értesítőjét miszerint felvételt nyert a Mandragóra Gyógyítóképző Intézet és Ispotályba.
Legrosszabb: Amikor az apja kitagadta és elküldte hazulról.
mumus || A mumus Izának a halott nagyanyja képében jelenik meg, amint ernyedten fekszik. A nagyanyja halálától fél a legjobban.
Edevis tükre || Az apja elfogadja és végre büszke rá.
százfűlé-főzet || Színe bordó, izé keserű, állaga kissé sűrű.
Amortentia || Finom férfi parfüm szagot, némi rózsa illatot.
titkok || Amikor kislány volt, egyszer elkóborolt a szüleitől a Zsebpiszoközben, ahol egy öregebb varázsló meg akarta erőszakolni. Szörnyű emlék.
azt beszélik, hogy... || A Roxfortban az elsőévesek között az a pletyka terjengett róla hetedéves korában, hogy könyvé változik, amikor nem látja senki. Elragadó és hízelgő pletyka volt a szamára.

   A család

apa || Joseph De Noir; 57; aranyvér ; elfogadható volt a viszonyuk a diplomaosztóig, évek óta nem találkoztak
anya || Katherine Blakcwell De Noir; 53; aranyvér; havonta egyszer küld egy levelet Izának, találkozni évek óta nem találkoztak az apja miatt
testvérek || Matthias De Noir; 25; aranyvér; tartják a kapcsolatot, időnként találkoznak, nagyon jó viszonyt álponak
gyermekek || -
állatok || Seraf, egy szürke, hosszúszőrű perzsacica.

Családtörténet ||
A De Noir család Észak Franciaországból eredeztethető. A legtöbb rokon és felmenő a mai napig Franciaországban él. A vér tisztaságának érdekében minden utódnak a születését követően megfelelő házastársat jelölnek ki. A családban eddig évszázadokig visszamenőleg érdekházasságok kötettek. Az utódok a tanulmányukat befejezve házasodnak és a házasságot követő 3 éven belül kötelesek az első gyermekvállalásra. A család elhelyezkedése az angol aranyvérű családok ranglétráján, középtáj van, a francia aranyvérű családok ranglétráján azonban a felső kategóriába tartozik. Ez azért van mert a családfa nagy rész a szülőföldön maradt, csak néhányan költöztek Londonba. A De Noir családból a XI. századtól nagyrészt a Mardekár házba kerültek az utódok, néhány kivétel persze itt is előfordult. A család inkább húz a Sötét Nagyúr oldalához. A z angliai családfők csatlakoztak a halálfalókhoz. Londonban található az 1800-as években épült De Noir kastély, ahol jelenleg is a leszármazottak laknak. A háborút követően, nem derült ki egyértelműen, hogy a De Noir-ok segítették a Sötét Nagyurat, ezért nem kaptak semmi féle bűntetést.

   Külsőségek

magasság || 173 cm
testalkat || vékony, nőies idomokkal
szemszín ||sötétbarna
hajszín ||sötétbarna
kinézet || Magas vékony, hosszú lábakkal. Széles csípő és karcsú derék, telt keblek, csontos vállak, keskeny nyak. Hátközépig érő, lazán hullámos sötétbarna haj. Finom arcvonások, dús halványrózsaszín ajkak.

   Tudás és karrier

pálca típusa || 12 hüvely, rózsafa, főnixtoll
végzettség || Roxfort Boszorkány és Varázslóképző Szakiskola – kiváló eredménnyel végzett.
Mandragóra Gyógyítóképző Intézet és Ispotály – kitűnő eredménnyel végzett, ösztöndíjas hallgató volt.

foglalkozás || általános medimágus a Szent Mungóban.

varázslói ismeretek ||
Főként a gyógyításra specializálódott, így ahhoz ért a legjobban. Néhány ismertebb átkot és védekező bűbájt ismer, amit a Roxfortban megtanult. Bájitalok elkészítésében jártas.



avialany|| Anne Hathaway