- Mondd... Úgy mégis milyen más reakciót vártál tőlem? Felálljak, megcsókoljam a kezed, térdre rogyjak és ódákat zengjek rólad? Alap, hogy eldobom a csikket, bárki is jelenjen meg. Nem hiányzik nekem, hogy emiatt meghurcoljanak. Rólad meg ki is nézné az ember, hogy egyből pálcát ragadsz elkábítasz vagy valami feka trükköt dobsz be, amitől fél napig kómázok és egyből Pipogyi tanárúrhoz rohansz, hogy: "Jújjj tantó bácsi nézze csak mit fogtam! Rajtakaptam! Rossz griffis pfuj." Utána meg hugyozásig ugrálnál és csillogó szemmel várnád, hogy ugyan már adjon egy kis fiolával a zsírból amit a feje búbján tenyészt. De reménykedem, hogy semmi ilyesmi nem fordult meg a fejedben és remélem, hogy rossz ember ismerő vagyok.
Dúlt fúlt magában Kane, bár sok oka nem volt rá, hisz nem bántotta meg és jelen álláspont szerint nem is készült felnyomni őt valamelyik tanárnak. Vagy épp a falra.
- Háháhá! Nekem? Félnem? Ugyan mitől? Nem félek, de nem tenne jót az imidzsemnek, ha idő előtt haza térek. És nagyáltalánosságban én űzöm a tréfát másokkal. Ez az én kenyerem. Nem kell ide a konkurencia.
Széles mosoly ült ki a fiú arcára. Nem akar bunkó lenni, de szeretné ha mihamarabb kibújna a szög a zsákból. Feltéve, hogy ki kell neki bújnia. Gyanakvása kezdett alábbhagyni. Remélte, hogy a lány is így gondolja és betudja bizonyítani, hogy Kane téved. Bár csekély az esélye, hogy megbocsát, Ő ilyeneket nem szokott csinálni, de valamelyest kiengesztelné.
- Szóval? Akkor te melyik táborhoz tartozol? Azokhoz, akik hűen nyaldossák Piton talpát, vagy azokhoz, akik közömbösek? Vagy talán te is egyedi vagy?
*Mint én.*

A kutya se tudja mennyi ideje ülhetett ott Kane a padon. Talán öt perce vagy egy negyed órája? Fogalmatlanság. Teljesen elvesztette időérzékét, meglehet, hogy már a vacsorának is vége lehetett, amikor is újra nyílott az ajtó. Kane egy pillanatra megmerevedett. Hirtelen egy középmagas szőke vadmacska jelent meg mellette.
*Na most végem lebuktam. Ráadásul mardekáros. Tuti felnyom Dumbinál...*
A srác fejében minden minden elképzelhető dolog felmerült, hogyan védhetné meg magát. Szabad keze már a pálcája felé siklott és a döbbenettől még a füstöt sem fújta ki. Meglepődését csak tovább növelte, hogy a lány elsőre nem is foglalkozott azzal, hogy ő épp mit csinál. Ami pedig ezután következett az már túltett minden határon. A lány leült mellé és rágyújtott. Eddig nem látott még még ehhez fogható dolgot. Ezt mind a jelenetre, mind a lányra is lehet érteni. De Kane maradt inkább a jelenetnél.
A lány hirtelen kezet nyújtott felé, legalábbis ő így érezte és illedelmesen bemutatkozott. Egyből leesett, hogy egy jómódú és feltehetően gazdag kékvérű család egyik legkülöncebb tagjával ráz kezet épp. Próbálta nem mutatni felé, hogy mennyire meglepődött és visszaköszönt.
- Kane Sullivan.
Tekintetéből kifürkészhetetlennek találta, milyen szándék vezérli, ezért fenntartja magának a csapda vagy csíny lehetőségét. Próbált higgadt és nyugodt maradni. Talán egy revans van épp készülőben. Fel sem merült benne, hogy szimplán ismerkedik a lány, hisz nem az emberszeretetükről híresek a mardekárosok. Nem tellt bele sok idő és Carmen folytatta a beszélgetést. Mihelyst elhangzott a kérdés eszébe jutott mit is csinál épp. Egy jól irányzott mozdulattal elpöckölte a csikket jó messzire a hídtól és remélte, hogy mélyebbre esik mint lehetne. Nem akar egy terhelő bizonyítékot viszont látni.
- Hmmm fogalmam sincs. De már nem.
Egy ideig csak nézte, mit csinál a lány. Újra és újra gyújtja meg a cigarettákat. Nem tűnik idegesnek. Szimplán... Hát őszintén Kane fogalmatlan, mit is mondhatna, vagy fűzhetne a Carmen nevű jelenséghez. Szemével óvatosan követi a lány minden mozdulatát. Cigiről cigire, cigiről a flaskára. Elsőre valami mást képzelt el, mi is jelenhetne meg a kezében. Furcsa ez a helyzet, mi több már idegesítő. Carmen felé nyújtja a flaskát, anélkül, hogy ő beleinna, ezzel még jobban táplálva gyanúját az átverés felé.
- Kösz nem...- hangzik automatikusan a válasz.
Jól tudja, hogy idegentől ismeretlen tárgyat, italt elfogadni, egyenlő lehet a halállal. És nem lenne helyes meggondolatlanul cselekednie.
Kane már türelmetlen. Nagyon is az. Véget akar vetni ennek a valaminek. Végére jár és gyorsan megszólal:
- És ha szabad kérdeznem mi járatban vagy te erre fele ilyenkor?

Kane a mai napját bájitaltannal zárta, már ami a tanulmányi részét illeti. Közeledik a tanév vége és eléggé leterheli. Mostanság nem jut sok ideje szocializálódni vagy épp kedvenc hobbijára, bosszúságot okozni minden egyes járókelőnek, aki jár vagy kel. Lassan és erőtlenül nyitja ki a kaput, amin keresztül kijut az összekötőhídra. A lemenő nap utolsó sugarai félelmetesen vakítóak, ha az ember egy természetes fénytől elzárt világból a szabadba lép. Miután kilép a hídra Kane széttárja karjait, zsákjától görnyedt hátát kihúzza és jó nagyot szippant az arra járó tavaszi szellőből. Kicsit idiótának tűnhet, de ha valaki három órát tölt egy olyan helyen, ahol kevesebb a fény, mint az Azkabanban, akkor már vágyik egy kis friss levegőre. Az idő így, május fele a megszokott formáját hozza. Kellemes tizenöt - húsz fok. Nem is lehetne ennél jobb. A hídon már égnek a fáklyák. Másik oldalán távolodó fekete árnyak. A nap még egy utolsót integet az iskola felé és végleg nyugodni tér. Kane rádöbben, hogy egyedül van a hídon. Ez épp egy jó alkalom arra... arra...
- Hogy elszívjak egy jó cigit.
A fiú táskája alacsony ívben repül egy pad felé, melyet kiszemelt magának, hogy megpihenjen és ellazuljon egy kicsit még vacsora előtt. Csörömpölés és huppanás. Bájitalos üveggel teli táskája után Kane is letelepszik. Talárja belső zsebéből egy jó előre elkészített rakétát húz elő. Még mielőtt elkezdné eme tiltott élvezeti szer használatát, óvatosan körbenéz, ki kóvályog erre fele, nehogy aztán
vacsora helyett egy az igazgatói szobában töltse az estéjét. Most megnyugtató látványt nyújt az üres híd. Lassan elő veszi pálcájátés szájához emeli.
-Faya blaze to cali weed...

Semmi energia nem volt a srácban. Ült és nézte az órára érkező diákokat. Ásítás és még egy ásítás. Valahogy fáradtnak érezte magát és nem volt épp a legfittebb, de a kutyát sem érdekelte. Végignézve a társaságon fejcsóválva jegyezte meg magának...
*Nyál, nyál, láw, láw ...Weasleyt nézni szinte fáj... Nál, nyál, még több abban a sarokban is, jobbra, balra…*
-Őrület mikre nem képesek egy nőért... Pfff... Teljesen nem értek semmit. Emberek jönnek, látnak egy nőt, nyáladzás, legyezés... Jó hogy má nem hogy már a szúnyog adjon vért. Hova csöppentem...
Gondolatait próbálja elterelni a szeme elé táruló látványtól. Kicsit kezdi untatni a roxforti nyálözön, amit mostanság tapasztal. Mindenhol csak ilyen szerelmes pár izéket talál akik markolásszák egymást és a másik tüdejéből próbálja kiszívni a levegőt, ami persze fulladáshoz vezet és ezt mámornak élik meg.
Ez így nem jó. Kane nem igazán erre vágyik, bár oké hazudna, ha azt mondaná, hogy ki ne vágyna egy formás...
-Na hagyjuk.
Neki inkább akció kellene. Hiányoznak a jó régi csínytevések, amikor még többet foglalkozott azzal, hogy tönkre tegyen valamit. Most viszont... Építene. Hírnevet, karriert. Alkotna. Maradandót és felülmúlhatatlant. Vágyálmok… Ugyan úgy mint a saját cukrászda Bécsben…
A merengésből, egy ismerős kopogás térítette vissza a jelenbe. A kopogás és a teremben megjelenő alak.
Rémszem Mordon, az auror. Kicsit megrázta a fejét nem igazán akart hinni nekik, de kénytelen volt. Az ő jelenléte arra engedet következtetni, hogy Piton, nem igazán akar megjelenni az órán. Mint az később ki is derült, hogy Piton, aki ha kővé válna, ő lehetne az undor és a gyűlölet szobra, kivétel ez alól a mardekár team, ők megkoszorúznák és sírnának utána, és egyéb… szóval elfoglalt. Általános susmorgás és halk hangzavar kerekedett Mordon láttán.
-Mi a fenét csinálhat. Belehalna, ha nem kínozhatna minket…
Kane legszívesebben öröm táncot járna. Egy óra Piton nélkül. Bár rémszem sem a legjobb, de még messze ő a legjobb fej kettejük közül. Bár egy közös van bennük. Weasleyt megtalálja mind kettő. Erőt vesz magán, mivel látja, hogy Ron nem igazán áll a helyzet magaslatán. Feláll és válaszol.
-Tanár úr. Az előző órán Ravasz szintű varázslatokról magyarázott Piton prof. Ha jól tudom igen. De szerintem jelen pillanatban nem sok ember tudna válaszolni.
Egy másodpercre elcsendesedett, egy újabb kérdést, vagy valami ahoz hasonlót várva. De folytatta.
-Tanár úr, ha szabad kérdeznem. Merre van Piton professzor? Sokáig lesz elfoglalt, vagy egyáltalán nem akar, vagy nem tud visszajönni?
Kicsit akadozott a kérdés, mintha izgulna, de igazából csak a hirtelen ötlet miatt ilyen a hangja. Vissza dobta a labdát a profnak és várta a választ.

- Jajaja... Piton már nem bájitalozik, de nekem még mindig van egy olyan érzésem, hogy te a kegyeire hajtasz vagy nem tudom. Lehetséges ez? -teszi fel a kérdést Suenak, egy nagy mosollyal karöltve.
- Bizonyos esetekben igen, de például, ha egy troll megtámad, és te egyedül vagy és tegyük fel, hogy megvan mindened, ami egy olyan bájitalhoz, ami épp jól jönne, de mire te ahhoz érsz, hogy használni is tudd, addigra laposra ver és a koponyád lesz az új dísze. Tény, hogy jó dolog és ha a bájitalok nagyasszonya akarsz lenni szerintem jó úton jársz, de azért koncentrálj másra is.
Kane hozza a formáját mint mindig.
- Hát repkedek egy kicsit. Ha már egyszer nem kerültem be a kviddicscsapatba... Nem tudják mit hagynak ki... Nem is értem miért nem engem választottak... Úgyhogy fogtam magam és kirepültem egy picit. Így nem nyomaszt annyira.
A fiú lepattant a seprűjéről és letelepedett a lány mellé. Hátát a fának támasztva nézte a lányt.
- Neked mindent drága. Segítek, ha segítséget kérsz. Mire valók a barátok, ha nem erre.
Tekintetét nem vette le a lányról. Valahogy most már jobban érezte magát. Kezdett visszatérni belé a vidámság.
- Azám hallottam hírét. Jó nagy parti lesz. Meg ünnep, meg bál meg kaja, pia. McGalagony csak "oldott hangulat"-ról beszélt, de ez jó móka ám. Nagy buli szokott ilyenkor lenni. Felcsigázott? Hát én már azon túl vagyok. Én már lázban égek. Nagyon várom. Iszonyat parti lesz!
Kane kezdet egy rossz drogosra hasonlítani, ahogy a dologról beszélt.
- Hát igen a halálfaló maszk. Kretén mardekárosok biztos olyanba jöttek volna, de szerintem lesz egy-kettő, aki nem ért a szép szóból. Tényleg, te mit veszel fel? Gondolom plusszba még csinálsz valami pasi fogó bájitalt is hozzá mi? Vagy talán nem is kell? Van már akit kiszemeltél magadnak?

*Újabb nap egy másik után, egy újabb SVK Pitonnal. Szeretem ezt az órát, csak a tanárt nem. Miért alkalmaznak egy ilyen szadista tanárt ebben az iskolában? Nem lenne jobb helye valahol messze tőlünk? Bár igaz ami igaz a tanítási módszere nem a legjobb, de tud a pali egyet, s mást a sötét varázslatokról és arról, hogy kell kivédeni őket. Bátorítani kell az embert nem lehurrogni, ha nem tud valamit, vagy nem megy valami fényesen a dolog. Bár nekem ez nem jelent problémát. Én pro vagyok. Mint mindig*
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok keringtek Kane fejében, miközben a tanterem felé sétált. A szorgalom nem igazán ismert dolog nála, de az RBF vizsgák után rájött, hogy muszáj, mert így nem tud helyt állni az órákon, így eleget téve saját maga által kitűzött célnak, előre tanult, így felkészülve várja Piton óráját. A mostani viselkedése teljesen az ellentettje annak, amit az előző öt évben mutatott. Kezdett beérni agyilag a gyerek. Több tanulás, kevesebb csíny. És néha napján még más egyéb értelmes dolgon is rajta lehetett kapni. Bár igaz lelombozta egy kicsit, hogy nem került be a kviddics csapatba, de ő anélkül is képes élni. Lassan el is ért a tanteremhez, amelynek az ajtaja nyitva állt. Tudta, hogy nem ő az első, de nem kell elkésni az óráról. A hangok, amelyek kiszűrődtek tudatták vele, hogy páran már bent vannak. Belépett az ajtón és eleresztett egy hangos köszönést. Eléggé hangosat ahhoz, hogy mindenkivel tudassa, hogy itt van, megérkezett, lehet ugrálni az örömtől.
- Szasztok skacok!
Jó volt tudni, hogy Pipipiton prof még nincs bent, még ezért is képes lenne pontokat levonni. Valami azt sugallja neki, hogy a pali utálja, ha valakinek jó a kedve. Átfuttatta szemét a társaságon. Hermione, *Naná hogy már itt van.* aki egy sráccal beszélget, ha jól emlékszik a nevére akkor Ben, de nem venne rá mérget, meg egy másik tag is van benn, akire végképp nem emlékszik, egy hugrabugos csóka,*Fogalmatlanság* nem is vesződik azzal, hogy felismerje. Lassan, laza mozdulatokkal leveti magát egy székre, táskája pedig a földre. Fáradtnak tűnik, némileg az is, annak ellenére, hogy a nap már magasan fent jár az égen. Hátradől a széken és nagyokat nyújtózkodva pislog a semmibe, várva, hogy történjen valami.

Végre egy nap, amely sokkal inkább hasonlított az igazi tavaszra. Az ég kék, a hőmérséklet tűrhető, szélnek se híre se hamva. Az eső sem esik már és remélhetőleg egy jó darabig ilyen is marad. Bár ez a brit időjárás eléggé kiszámíthatatlan. Kitudja mikor fordul rosszabbra az idő és mikor fog újra beborulni. Mindenesetre ki kell használni az alkalmat és azt a kevés szabadidőt, amely most Kane rendelkezésére áll. Nem kellett sokat gondolkoznia azon, hogy mit is fog most csinálni. Elővette az ágya alól a Nimbusz 2000-es seprűjét, amit a tizenhetedik születésnapjára kapott a nagyszüleitől. Mitagadás rendesen elvannak eresztve az öregek, el is várta tőlük, hogy valami bomba jó ajándékkal lepjék meg a legidősebb unokájukat. Nem egy mai darab a seprű, de még mindig az élvonalba tartozik és ezt Kane ki is használja, ha kviddicsezni vagy csak szimplán száguldozni van kedve. Vállára vetette a seprűt, de mihelyst kilépett a Kövér Dáma portréján, átfutott a fején a gondolat.
*Itt van ez a seprű. Minek gyalogolok én annyit, amikor repülni is lehet?*
Jól lehet Kane egyszer sem olvasta a házirendet, de valószínűleg van egy olyan pontja, hogy "Tilos a kastélyban seprűn száguldozni!" Mikor okozott neki gondot a házirend? Vagy egyáltalán bármniféle buta szabály. Bár az igaz, hogy nem sűrűn lát diákokat seprűn lovagolva a reggelihez vagy valamelyik órára igyekezni. Valószínűleg keményen büntethetik az ilyen dolgot, de ez izgatta őt a legkevésbé. Gyorsan a lábai közé kapta a nimbuszt és nem tellt bele pár másodperc és már a levegőben is volt. Szédületes sebességgel robogott végig a lépcsők felett. Kevés diák jött vele szembe, de azok is mind félre ugrottak, amikor meglátták, hogy ki közeledik feléjük. Páran szitkozódtak és a fiú felmenőit bíztatták szebbnél-szebb szavakkal, lovakkal és hasonló állatokkal való közösülésre, mások vidáman ordítottak, hogy "Nyomjad neki...Nagy vagy Kane!". Így a seprűvel rekord idő alatt ért le a klubhelyiségből az előcsarnokba. Nem volt sem könnyű, sem túlságosan nehéz a seprű irányítása, annak ellenére, hogy jó pár éles kanyart kellett vennie, nehogy a valamelyik falon találja magát egy festmény mellett szétfojva, mint egy nyamvadt tinta paca. Szerencsére, a nagy tölgyfa ajtó nyitva volt, így lassítás nélkül kiszáguldott a Roxfort birtokára, ahol már nem volt az a mágus, aki letudta volna rángatni a helyéről. Tett egy egészen nagy kört a birtok felett, és keresztül repült a kastélyon. Óvatosan szlalomozott a tornyok között, bár itt kisebb volt az esély arra, hogy valaminek neki ütközik, de nem árt az óvatosság. A kis kitérője után a fekete tó felé vette az irányt. Átrepült pár épületrész felett és máris a tó felett találta magát. Feketébb volt bármilyen löttynél vagy bájitalnál, amit eddig csak látott. Soha sem tudta elképzelni, hogy miért ilyen a színe, de leginkább azt nem szeretné elképzelni, hogy ő, egy szál semmiben, ennek az állóvíznek a közepén, teljesen védtelenül lubickoljon, mitöbb fulldokoljon. Hallott már történeteket, hogy mik élnek ebben a vízben és milyen balesetek történtek azokkal, akik túl közel merészkedtek hozzá vagy épp felelőtlenül megmártóztak benne. Tisztes magassságban repült felette és úgy gondolta, hogy nem érdemes játszani azzal, amit nem ismer, így a part felé irányította seprűjét. Az irdatlan tempó ellenére, amit a jármű produkált, észre vett egy ismerős arcot a part azon részén, amelyet épp célba vett. Sue ücsörgött a parttól nem messze az egyik fa tövében és szemlátomást egy könyvet olvasott. Kane erős késztetést érzett arra, hogy egy kicsit megviccelje a lányt. Természetesen engedett is az érzéseinek. A gyorsan repült a lány felé, de amikor már vészesen közel ért, felhúzta a seprű orrát és egy elegáns mozdulattal meg is állt előtte. Körülbelül szem magasságban lebegett a lány előtt. Kane nem habozott, megszólította.
- Ejj, ejj, ejj. Sensi drága már megint a bájitalok? Nem lesz sok egy picit? A végén még Piton jobban fog kedvelni, mint egy átlag grifist. Bár arra semmi esélyed. Még a hét év alatt sem.

          alapok

teljes név || Kane Sullivan
becenév || Kane
nem || Férfi
születési hely, idő || Southend-on-Sea (Essex) 1980.08.11.
  kor || 17
faj || ember
vér || arany
évfolyam || 6.

          a múlt

Kane Sulivan egy ír származású angol család egyetlen gyermeke. A szülei Írországban születtek, de Angliában, egy kisvárosban Southend-on-Sea-ban telepedtek le. Elég furcsa, hogy pont itt, amerre a madár se jár, bár ez csak mugli szemmel van így. Nem azt mondom, hogy nem, de kevés van belőlük erre fele. Az apa: Ryan Sulivan egy fogadót üzemeltet a városszélén az itteni mágusok nagy örömére, mivel közel, stávol ez az egyetlen hely, ahol megszálhatnak és vedelhetnek egy jót. Csendes nyugodt környék ez. Vagyis volt amíg egy szép nyári napon Kane a mindig vidám, mindig rosszcsont srác világra nem jött. A család életében minden a fejetetejére állt. Nem elég, hogy a fogadót is kell üzemeltetni, ahol rendjére teltház van még őt is kordában kell tartani. Világéletében egy zsivány kölyök volt és ez most sincs másként. Persze sokat változott azóta, hogy immáron a hatodik évét tölti a Roxfort Boszorkány,- és Varázslóképző Szakiskolában. Valamelyest visszavett a tempóból és most már kezd felnőtt fejjel gondolkozni. Többet segít odahaza a szüleinek. Tökéletesen tud sört csapolni, és majdhogynem kíválóan tud főzni is. A mágia terén sincs lemaradva. Rosszcsont, ámbár zseniális elme. Nagyjából mindenben ott van az elsők között. A hülyeségben is. Elsőben még tényleg azt csinálta amihez kedve volt, rendszerint mindent amit ellehetett rontani azt elrontotta. Amit összelehetett törni azt összetörte. Egy pár büntető óra elég volt ahoz, hogy visszafogja magát, különösen azok voltak a fájó dolgok, hogy a kviddics csapatba való jelentkezéstől is eltltották. Ahogy a tudása nőtt, úgy váltak tökéletesebbé a heccek is. Másodikos ként még csak szimplán trágya gránátokkal dobálózott és ilyen olyan átkokat szórt minden fele, harmadikban és negyedikben párszor előrodult hogy oltári nagy galibát csinált. Példának ott van az elszabadult gurkó. Ügyebár ez meccsen jó dolog, de nem benn a kastélyban. Rendszerint lebukik, de olyan mértékű kihágást még nem követett el, amiért kikellett volna csapni. Rendszeres az összetűzés közte és Frics között. Mrs. Norrist pedig már számtalanszor próbálta eltenni lábalól vagy épp elküldeni melegebb éghajlatokra. Bár most életének nagyrésze inkább a tanulással telik el, szakít időt mindenféle hóbortnak is. Figyelme egyre inkább az átváltozástanra és a mágiának erre a részére öszpontosul. Kiváló érzéke van hozzá. Sikeres RBF vizsgái után csak javult a helyzet. És egyre csak jobb lesz. Míg végül ő lesz az első.

          jellem

Életvidám srác, minden jóban benne van. Nem igazán törődik a szabályokkal, valamelyest ő áll a szabályok felett, legalább is ő így gondolja. Modora mit sem változott az évek során. Továbbra is szókimondó, laza és szarkasztikus. Jellemében egy kis cinizmus is megfigyelhető, egy csöpp nagyravágyással és egy jó nagy adag bátorsággal. Soha sem mondta, hogy az arayn vér kötelez és ezt soha sem fogja másként gondolni. Számára mindenki egyenlő és senkit sem különböztet meg.

          apróságok

mindig ||
- ganja
- whiskey
- mókázás
- mégtöbb mókázás
- kviddics
- tanulás
soha ||
- aranyvér mánia
- halálfalók és egyéb taplók imádata
- megvesztegetés
- csalás
- gerinctelenség
- hazudozás
- gyengék bántalmazása
dementorok || Egyszer kiskorában megverték és ez az élmény elevenedik meg benne.
mumus || Fél a medvéktől.
titkok || Titokban megmérgezett egy férit, amiért az senkiházinak nevezte. Az illető túlélte, de pár hétre kómába került. Fiatal korában megverte pár mugli srác és miután nagyobb lett anyja pálcájával megátkozta őket. Párszor durván fejberugdosta Mrs. Norrist.
rossz szokás || Néha piszkálja az orrát, néha pedig hadar beszéd közben, amelyhez egy elég kemény ír akcentus társul. Dohányzik.

          a család

apa || Ryan Sullivan 39 aranyvérű
anya || Jane Sullivan 37 aranyvérű
testvérek ||  nincs
családi állapot || egyedülálló
állatok || Sean a vadászgörény


          külsőségek

magasság || 180cm
tömeg || 70kg
rassz || európai
szemszín || fekete
hajszín || fekete
különleges ismertetőjel || Raszta haj és egy-két ékszer.
kinézet || Egy magas, átlagos termetű fiú. Haja raszta, általában szabadon van néha összevan kötve. Arca borostás. Ha nem az iskolai egyentalárban feszít akkor általában színes ruhákba öltözik.
egészségi állapot || Teljesen egészséges.


          a tudás

varázslói ismeretek || Öt év tananyaga. Kiváló az átváltoztatástanban, a bűbájtanban és az SVK-ban. Gyógynövénytanból és bájitaltanból úgyszint. Jártas a nonverbális átkok terén. Ismer néhány sötét varázslatot is.
patrónus || Tigris
animágus alak || Csak tanulja.
pálca típusa || 15 hüvelyk tölgyfa pálca főnix toll maggal


          egy darabka belőled

Remélem ezt nem kell megírnom, ha szépen nézek

          egyéb

Metamorf mágus tanonc.