Up on Melancholy Hill
There's a plastic tree
Are you here with me?
Just looking out on the day
Of another dream
Gőzöm sem volt arról, hogy mit dolgoztak Aidenék, de igazából én se kérdeztem annyira, Megszoktam, hogy a bátyám bizonyos dolgokat eltitkolt és akkor azt sosem tudtam belőle kiszedni. Én bezzeg nem titkoltam semmit, Estherrel is őszinte voltam, amikor Lennel berúgtam, és elfelejtettem neki szólni, hogy későn jövök. Apa mid a kettőnket őszinteségre nevelt, de tudtam, hogy nem ilyen fekete-fehér a világ. Aiden sok mindent azért titkolt el, hogy kevésbé fájjon. Én meg akkor is őszinte voltam, ha másnak fájt. De nem firtattam tovább, csak gyorsan összeütöttem a gyrost, hogy legyen mivel lemenni a partra. Tavasz volt, nem volt az a nyári hőség, de én mindig be voltam pörögve ha itt voltunk. Egyszer télen is belementem a vízbe, akkor is, ha utána megfáztam, és anya ordibálását kellett hallgatnom, hogy miért fürüdtem itt télen a tengerben. A tengert és a repülést imádtam a legjobban, na jó, csak Esther és Olivia után.
Már vártam, hogy idehozzam őket, és ha kicsit nagyobbak lesznek, akkor alig vártam, hogy a fiainkat is megtanítsam szörfözni, ahogy apa is tette velem. Nem iagzán zavart, hogy nem lesznek aranyvérűek, mindig is tudtam, hogy nem fogom ezt a szarságot követni. Untam már, és nem attól volt valaki értékes, hogy elvileg aranyvérűek voltunk. Volt itt is sok szemét. Anya sose bírta ezt elviselni, és rengeteget veszekedtünk emiatt, de apa lassan beletörődött. Talán látta, hogy muszáj a dolgoknak változniuk. Anya azt hiszem ezt csak az ostrom után látta be, de az a nap megváltoztatott minket talán örökre. Én boldog voltam így, és a gyerekeimre se terheltem semmit egy megkötött jövőképpel. És nem is tudtam elképzelni szerethettem volna-e mást úgy, mint Esthert.
- Jó, de ne nézd a pucér fenekem, míg átöltözöm, Aiden kicsinálna - mondta Elliot, mikor elküldtem fürdőgatyát cserélni. Erre csak felröhögtem, és intettem neki. Én is átvedlettem a cuccomat, míg elpakoltam a cuccainkat, és én is felvettem a fürdőnadrágot.
Ahogy megjelent Elliot és végigmért csak büszkén kihúztam magam. Örültem, hogy ha másban nem is voltam jobb Aidennél, legalább erősebb és izmosabb voltam. Meghagytam az egójának azt, hogy két perccel hamarabb született meg, és hogy magasabb volt nálam, de az erőt azt magamnak akartam. Mondjuk kellett is, hajtóként jó kondiban kellett lennem. Na meg nem akartam öregkoromra valami plöttyedt vénember lenni.
- Jó a sapkád - vigyorogtam el a bókja után és a kezébe nyomtam a strandkendőket. Az egyiken griffmadarak voltak, a másikon meg unikornis. Chrissie mindig mintásakat akart, így nagyjából mindenkinek mintás kendője volt. - Kövesd a Mr. Görögfélistent - húztam ki magamat és peckesen megindultam a maradék dolgokkal a tengerpart felé. Közel volt hozzánk, kicsit a szél is fújt, megmozgatta a hullámokat, amiket annyira imádtam. A parton sem volt szinte senki, csak sirályok vagy éppen napozó teknősök. Tetszett ez az idő is, az izgatottság miatt nem is fáztam.
- Nem lesz nagyon hideg a víz? - kérdezte Elliot, mire megvontam a vállamat.
- Majd utána felmelegszünk - mondtam nagy vígan, és a homokba lepakoltam a cuccainkat, volt benne kaja és tök finom limonádé is, amit még gyorsan összeütöttem, míg Elliotra vártam. Na meg mézsör is, de az majd csak a víz után fog igazán jól esni. Beleállítottam a szörfdeszkámat is. Nélküle nem is lett volna értelme eljönni ide.
Békés volt a táj, a nap is kellemes meleget adott, de a nyári időhöz nem is ért fel.
- Na, Elliot, bejössz velem a deszkán a vízbe? - kérdeztem lelkesen. Mintha Aiden említette volna, hogy ő se tudott úszni, de mellettem mindenki biztonságban volt. Csak a vízben lehetett igazán jó élmény találkozni a delfinekkel. Jó érzés volt itt lenni, a gyerekkori nyaralásaink emlékét idézte fel bennem a hely.