Legutóbbi hozzászólások: Eric R. Lestrange

Oldalak: [1] 2 3 4

#1 Múlt / Anglián kívüli részek / Re: Koh Mak szigete

Dátum: 2024. 01. 22. - 00:14:08

let’s stay as far as we can

M.M.

-Legalább megérted a dolgot… -kicsit megkönnyebbülést okoz, hogy elmondhattam, hogy végig gondolja és átérzi, nem is számíthattam volna jobb reakcióra. Sőt, talán az ahogyan megnyilvánulnak rajta az érzelmek és felismerések arra sarkall, hogy én is újra gondoljak ezt azt és más szemmel lássam a teljes képet.
-Talán ha őt kérdeznénk, teljesen más képet kapnánk, mindig két oldala van a sztorinak… vagy több. Lehet hogy egy nap kiderül, minden esetre én biztosan nem állok készen arra, hogy ismét megalázkodjak előtte. Az is lehet hogy rosszul látom, de aki szeret az nem hagy el és menekül előled a fél világon keresztül, mintha attól félne, hogy meg akarod ölni, ahelyett, hogy megbeszélné a dolgot. Mindenestre továbbra sem értem, hogy miért lettél legnyagobb ellenzékből legnagyobb pártfogóvá? - de szinte biztos, hogy én is hibás vagyok. Hogy miért, azt még nem tudom pontosan. -Itt van Lea egyik levele . - a kezembe veszem az egyik levelet és meglóbálom a levegőbe.
- Szerinte én tettem tönkre a gyerekkorát, az életét, és most súlyosan meg kell fizetnem érte, de látni se akar még csak annyira se, hogy megátkozzon. Nem is értem Blairrel miért nem jönnek ki jól, anti-fan klubbot is nyithatnának.- szinte mintha ez lett volna a végszó, két gyönyörű thai lány érkezik teával. Az egyik mosolyogva meghajol Mathias előtt és a háta mögé sétál, majd kérdés és engedély kérés nelkül elkezdi a vállát maszírozni, a másik lány ugyan így jár el velem is. -Csak törődj bele és élvezd a helyi vendégszeretet. Amúgy is, a hivatalos ügyekkel végeztünk, mesélj arról mi a helyzet otthon. - közben elkezdem összepakolni és eltenni a leveleket, hogy ne is lássam őket. Hírek érdekelnek, pletykák, meg a masszázs... semmi más.

#2 Múlt / Anglián kívüli részek / Re: Koh Mak szigete

Dátum: 2024. 01. 21. - 12:57:57

let’s stay as far as we can

M.M.

-Hát pont ezt próbálom értésedre adni. Nem mondhattam el. Modest sosem kért semmit az elmúlt… közel két évtizedben; Ezen kívül. Amikor téged arra kértelek ne faggas, nem faggattál, a húgod meg nem tudott leszállni a témáról. Persze, biztos nem volt neki egyszerű, mert hát nem ez az első dolog, amit eltitkoltunk előle, úgyhogy gondolom betelt a pohár. - az eltitkoltunk szó többes számát direkt megnyomom, utalva a Sötét Nagyúrnak tett szolgálataink részleteire, amitől mindig is óvtuk B.-t. -Végülis két hónap alatt megoldódott az ügy. - értem, hogy miért gondolja, hogy volt itt több is, ami miatt Blaire lelépett, és valóban volt is, de ezt mégis hogyan magyarázzam meg neki? Sosem ismerte a kapcsolatunk igazi dinamikáját, hacsak nem bújt az ágyam alá. Azért valamit még mondanom kell, de ez komoly fejtörést okoz. -Valóban kőkemény, ahogy mondod… . - mint én, pont ezért voltunk olyan jó páros… - És pont ezért a vitáink is mindig… nos, hevesebbek voltak, mint kellettek volna, hogy legyenek. Olyan gombokat nyomogatunk egymáson, hogy néha repülnek a vázák meg az átkok. Rendszerint így szokott ez kinézni: összeveszünk, kibékülünk, szexelünk. Ha nem gond, akkor a szexuális életünkbe nem avatnálak be. - végig szalad a gondolataimon Lea szexuális helyzetben és elfintorodom, borzasztóan mocskosnak és helytelennek érzem, hogy a hugomat így képzeljem el, gondolom Mathias is hasonlóan érez, hacsak nincsenek ismeretlen és fura perverziói. -Az utolsó vita a hálószobában tört ki, és fogalmazzunk úgy, hogy rosszkor vágott a fejemhez rossz dolgot. . - az emlék végig suhan a gondolataimon és még mindig felidegesít, évek teltek el, de ha a helyzet megismétlődne, ugyan úgy reagálnék, mint akkor, és nem is szégyenleném magam érte.
-De úgy sejtem nem is ez volt az igazi oka annak, hogy elment. Arra jutottam, hogy egyszerűen elege lett belőlem, meg belőlünk. Túl fiatalon túl sokat vártunk tőle, túl hamar nőtt fel, és besokallt. Hiba volt keresni. Ahogy az egész kapcsolat hiba volt… Látod, végülis neked lett igazad. - én is hallom a hangomban a lemondást és az árnyalatnyi keserűséget. Nem véletlenül maradtam itt, ezt talán már Monty is láthatja, mint ahogy azt is, hogy talán tényleg nem kellett volna idejönnie, hogy hazarángasson.
-A Wizengamot miatt haza fogok menni, de a hugodra nem vagyok kíváncsi.- ha a sértettségem kézzel tapintható, hát legyen az, pont elég megalázó volt, hogy Blaire úgy menekült a fél világon keresztül előlem, mintha megölni akarnám. Köszönöm, de több sértést nem viselek el.

#3 Múlt / Anglián kívüli részek / Re: Koh Mak szigete

Dátum: 2024. 01. 20. - 23:51:50

let’s stay as far as we can

M.M.

"Bár meghatalmazása van, szart bele az egészbe Eric.” Erre kissé felhúzom az orrom. Modest sosem szarik bele semmibe, sőt… Nott nevére és a jelentőségteljes pillantásra kajánul elmosolyodom.
-Vagy úgy. Akkor ez egy szép kör lesz, bár hivatalosan csak abba köthetnek bele, ami Bellától örököltünk, és ha el is koboznak ezt azt, anélkül se fogyunk ki a pénzből a következő pár generáció során… Hacsak nem a hugomon múlik. Épp valami méregdrága marokkói hotelben lebzsel. - újabb sóhaj. Szóval elérkeztünk a nagy sztorihoz. -Blaire és én… nos biztos emlékszel,... Taiden Archeronra. - valamiféle megerősítésre várok majd folytatom.
-Ha van Leánál kattantabb, hát ő az volt, amikor Modest előásta valahonnan és befogadta, mint az összes kivert kutyát, aki az útjába kerül. Tudod milyen a nagybátyám… nem tud nem segíteni az embereknek, muszáj neki, különben nem is tudom… különben békák potyognak a seggéből vagy valami. . - nem áll szándékomban elbagatellizálni a dolgot, de fontos, hogy Mathias értse, honnan is indult a probléma.
-Na, hát a két szellemi fogyatékos egymásba szeretett, és aztán két szellemi fogyatékoshoz híven felrobbantották a fél házat, amikor valamiért szakítottak. Ismered Lea hangulat ingadozásait, melankólikus művész lelkét… a kirobbanásait. Sosem tudtam vele mit kezdeni. 11 év van köztünk, és semmi közös nincs bennünk, és már fiatalon rám maradt… De hát ezt tudod. - de hogy jön ide Blaire? Olvasom ki a tekintetéből.
-A szakításuk után Leát el kellett vinni, Modest természetesen azonnal akcióba lendült, mindent megszervezett és hazaindultunk vele németországba. Blaire annyit tudott, hogy üzleti úton vagyok. Nem akartuk, hogy Lea a Szent Mungóba kössön ki. Csakhogy. . - és itt jön a problémás rész:
-Amikor oda értünk, Modest ex felesége már ott várt minket. Vagy 4 évvel korábban lépett le a művésznő, azt se tudta senki, hogy terhes. De az volt… És pont akkor, aznap döntött úgy, hogy nem akar többé anya lenni, nevelje a kislányt az apja. - valahogy a szavak egyre gyorsabban szaladtak ki a számon, vissza se lehetett volna fogni őket.
- A kislány nem maradhatott egy házban Leával, Lea nem maradhatott Modest nélkül, úgy hogy hazavittem magammal. Modest annyit kért, hogy adjak neki pár hónapot, hogy tisztázza a dolgokat az exével. Nem tudtam nemet mondani, hiszen tulajdonképpen ő segített nekem, ahogy máskor is és mindig, sőt, rajta kívül kevesen álltak köztem és Azkaban közt. Persze Leának azonnal keresett egy barátságos szanatóriumot, amit csak művészi elvonulásnak becézünk, és el is küldtük az alpokba, amint lehetett. Modest persze egyből visszajött Londonba, de addigra már késő volt. A kislány folyton rám volt tapadva, szegény össze volt zavarodva, nem beszélte a nyelvet, és hiába mondtam, hogy nem az enyém, hiába kértem, hogy várjon egy kicsit a magyarázatra… Blairről beszélünk. A kislány korban stimmelt, és kinézetre pont azokat a tökéletes Dietricht géneket öröklte, mint én is, hiszen Modest és anyám ikrek voltak. Ennyi elég volt Blairenek, hogy azt higgye, amit akart. Hát ennyi… - a végére már enyhe könyörgés is vegyült a lázas magyarázatba. Valahol nevetséges ez az egész, és biztosan elkerülhető lett volna... de a mi családjaink szeretik a nehéz utat választani.

#4 Múlt / Anglián kívüli részek / Re: Koh Mak szigete

Dátum: 2024. 01. 20. - 23:00:39

let’s stay as far as we can

M.M.

Monty ércelődésén vele nevetek miközben kényelembe helyezem magam az asztal mellett. -A Lestrange név sokakat taszít, és sokakat vonz… nem olyan értelemben, ahogy én szeretném. - közlöm enyhe vállvonogatással miközben előásom és az asztalra dobom a halom levelet.
-Dietrichtnek lenni egyszerű. - felbontom az egyik levelet Leától, majd ahogy beleolvasok szó nélkül félre is teszem. Ezt nem oszthatom meg Mathiassal anélkül, hogy előbb elmesélném neki azt a bizonyos sztorit. A következő Modesttől jött, ezt ugyan végig olvasom, de nem kommentálom. Ez ugyanaz a sztori, Leáéra rakom. Utána egy Wizengamot levél kerül a kezemb amit gyorsan átfutok.
-Örökség… hagyaték… bizonytalan eredetű tárgyak és ingatlanok… feketemágia….. - morgom az orrom alá. Az összes hivatalos levél ilyen.
-Bár Modestnek meghatalmazása van intézkedni minden ügyemben, úgy látszik van itt olyan kényes téma, ami személyes jelenlétet igényel. És ki az a Melania Hopkirk? Borzalmas…. - hangos sóhaj szalad ki belőlem, nem tudom visszafogni. Nem akarok ezzel foglalkozni. Lea levelei engedélyekről, pénzről, hasonlókról szólnak, meg persze arról, hogy menjek anyámba.Modest levelei engedélyekről, pénzről és hasonlókról szólnak, meg persze menjek haza, minden rendben lesz és hiányzom a családnak.
-Nem vár rám szép élet otthon… 50ezer galleon, jesszus Lea… …. - újabb leveleket dobok a halmazra, pár semlegeset Mathias elé teszek, ezekben csak unalmas pénzügyek vannak és felszólítások. Gondolom feltűnik neki, hogy nem minden levelet kommentálok hangosan, van amit egyenesen elteszek a táskába.
-Vannak itt olyan levelek is, amik ahhoz a bizonyos vitával kapcsolatosak, ami miatt Blair világgá ment. - töltök magamnak egy pohár vizet, mert kezdek rosszul lenni. A valóság nem nekem kedvez, ahogy általában sem, de ez most sok sebből vérzik.

#5 Múlt / Anglián kívüli részek / Re: Koh Mak szigete

Dátum: 2024. 01. 20. - 22:04:32

let’s stay as far as we can

M.M.

A romosnak és düledeznek tűnő kilátó alján megállok. A vagyonomra tett megjegyzés elgondolkodtat, mert bár remek lakosztályom van a Monty villában, nem szeretnék oda költözni. Mégiscsak el kellett volna olvasni a leveleket? Mögöttünk a part hosszan nyúlik, időközben az éttermek zsúfolttá váltak, ahogy a másnapos fiatalok szép lassan előkerültek onnan, ahová a tegnapi buli sodorta őket. Egy pillanatra visszavágyom, de aztán Mathias kérdő tekintete visszahúz a valóságba.
-Biztonságos… nem olyan régi mint amilyennek tűnik. - mutatok a létra felé, ami felvezet a kilátóba, és azonnal megindulok előre és fel. Odafent nincs semmi, csak pár egyenes deszka a talpunk alatt és körülöttünk derékig érő, ferdén összeeszkábált korlát szerűség, ami nem valami biztató első ránézésre, de én már tudom, hogy semmi baj. A kerítés egyik tartó oszlopához érintem a pálcám, amire egyből eltűnik egy darab korlát és a levegő délibáb szerűen hullámozni kezd.
-Csak utánad. - engedem előre. Zuhanás helyett természetesen szilárd talajra ér a lábunk, méghozzá puha szőnyegre. A szememnek kell egy pillanat mire megszokja a hely félhomályát és a színek forrgatagát, a fények játékát. A színes kendőkből épült hatalmas sátor egy igazi labirintus, amiben egy egész palota elférne. A háttérben továbbra is ott morajlik a tenger, a sós víz illatába azonban nehéz, édes füst keveredik. Itt már nincs meleg, sőt, mintha kissé hűvös lenne a nagy forróság után. Keylee azonnal előttünk terem. Hosszú, egyenes, fekete haja a derekáig ér, tökéletes testét a kendőkhöz hasonló, ám jóval könnyebb anyag fedi, ami nem bíz sokat a képzeletre, mégis ő a legtöbb ruhát viselő nő ezen a helyen.
-Mr. Dietricht! - kezdi a nő örömködve. Ezt elfelejtettem említeni Mathiasnak, ezért gyorsan figyelmeztető pillantást küldök felé. “Ne említsd a Lestrange nevet.” Üzenem nem létező telepatikus képességemen keresztül, remélem veszi az adást.
-Ilyen korán… és milyen jóképű idegent hozott. A szokásos masszázs helyét szeretné a szokásos lányokkal? - kérdezi kedvesen. A tulajdonos asszonynak van valami szívmelengetően aranyos a modorában, ami a helyieket idézi, bár ő maga nem egészen idevalósi. - Nem, köszönöm Keylee, majd később, most fontos tárgyalni valónk van. Ha az egyik kisterem szabad, inkább oda térnénk be, mert asztalra van szükségünk. - “nem fekvő alkalmatosságra.” Teszem hozzá magamban. - Ami a lányokat illeti…- itt Mathiasra nézek egy pillanatra, mérlegelve a lehetőségeket. - … teát hozzanak egy kicsit később. - Keylee figyelmesen hallgat majd helyeslően bólogat, meghajol és elvezet minket egy hosszú folyosón. Jobbra, balra fordul az út, elhaladunk behúzott függönnyel elválasztott helyiségek mellett, kisebb asztalok, lámpások, szobrok és csobogók kísérik az utunkat, átvágunk egy kisebb kert helységen is, ahol egy-két ember a szökőkút szélén ülve beszélget. Útközben halkan megjegyzem Mathiasnak:
-Igaz, hogy ez napközben csak egy túl csicsázott masszázs szalon, de délutánra már nem az lesz. - végülis megérkezünk egy terembe, melynek minden oldalán sötétkék és ezüst kendők szolgálnak fal helyett, ahogy mindenhol ezen a helyen. Középen egy alacsony asztal áll, körülötte négy színes puffot helyeztek el. Szerencsére a mellettünk levő kis zugok üresek, így teljesen csendes a hely. Keylee egyik alkalmazottja azonnal előbukkan egy kis ezüst tálkával, melyből fehér, édes füst száll fel, és leteszi az asztal közepére. Egyáltalán nem zavaró az illat, és szép lassan ellazítja az embert. Talán valamiféle opiád származék lehet, vagy ahhoz hasonló… sosem kérdeztem rá. A hatása elenyésző az alkoholhoz képest, azonban a gátlásokat hamarabb lerombolja. Egy másik felszolgáló egy kancsó hideg vizet hoz és poharakat hozzá, majd gyorsan távozik is.
- No lássuk, hol kezdjük kedves barátom?

#6 Múlt / Anglián kívüli részek / Re: Koh Mak szigete

Dátum: 2024. 01. 20. - 14:44:24

let’s stay as far as we can

M.M.

Cassia jelleméhez híven üres fecsegéssel tölti ki a csendet, magas orrhangon nyafog az egyetemről, a barátairól meg a tengerpartról. Amint Mathias megszólal, minden szavát hűen issza, kiskutya szemekkel pislog rá, és minél jobban próbálkozik bevágódni, annál szánalmasabbá válik. Amikor megismertem még próbálta eljátszani a jól nevelt úrilány szerepét, persze már akkor is átlátszó volt. Aztán szépen lassan előtört belőle az igazi személyisége. Blair és Lea a puszta létezésükkel elnémítanának egy ilyen jött ment, felkapaszkodott amerikai lányt, de ezt nem kötöttem az orrára, úgyis csak pár héteig marad itt, és ő talán a legértelmesebb és legszórakoztatóbb választás, főleg este. Másik nagy előnye, hogy amíg velem van, nekem meg sem kell szólalnom, hiszen szívesen beszél helyettem is.
- Bocs, haver. - mondom gyorsan, amikor a lány hallótávon kívül ér. Vajon érezte, hogy útban van, vagy csak egyszerűen elunta magát. Mindegy is. - Tudod milyenek ezek… Majd a partyban lehet, hogy jobban megkedveled - teszem hozzá szórakozottan. Közben a pincér felfigyelt rá, hogy Mathias már a ciginél tart, és én sem eszek már, ezért eltünti az asztalt és helyére egy dohány asztal kerül kávéval és hamutállal. - Köszönjük. - pénzt nyomok a kezébe, jelezve, hogy elmehet, így is tesz. - Meglepően sok előnye van a buta társaságnak, majd egyszer rájössz. - válaszolom a kérdésére. Sajnos túl hamar visszatér a lényegre, hiába próbálok időt húzni. Ahogy a levelekre célozgat én is rágyújtok majd a kávé felé nyúlok. A háttér cincogás és viháncolás megint megüti a fülem, most hogy Cassia már nem duruzsol nekünk, egyre sürgetőbbé válik, hogy tovább álljunk. - Igazából foggalmam sincs, hogy mit akar a Wizengamot, mert tényleg nem olvastam a leveleket. A vádak alól felmentettek, a többi nem izgat. - és egyébként ez a teljes igazság, de ahogy Mathias komor arcára nézek beadom a derekam, tudom mit vár. - Jó legyen… menjünk, Keyleenél kapunk szabad termet, ahol senki nem fog minket zavarni. Elmondom a sztorit, te elmondod a tiédet, elolvassuk a leveleket, aztán megyünk bulizni. Deal? - kiiszom a maradék kávét, megvárom, hogy befejezze ő is, ha akarja, majd felállok és vissza megyek a hátizsákomért. Pólót nem veszek fel, csak a hátamra kapom a fehér szövet táskát, és világoskék fürdőgatyám zsebébe teszem a pálcát. Ha nem tiltakozik, felőlem mehetünk. - Egyébként borzasztóan népszerű lennél ezen a parton, a csajok versenyt szerveznének, hogy eldöntsék ki ülhet melléd a reggelinél - próbálom lazára fogni a dolgot, sok kellemetlen perc vár ránk, nem kell, hogy azonnal kezdődjön. - Gyere megmutatom a törzshelyet. - előre mutatok a parton egy régi elhagyatott fából tákolt kilátóra, aminek a lábai majdem a vízbe érnek. Nincs messze, de közel sem, arra felé már nincsenek se napágyak, se emberek ebben a napszakban. Este majd más lesz a helyzet, de egyenlőre egy lélek se indul arra rajtunk kívül. -Addig is elmesélhetnéd, hogy hogyan találtál meg. - a kislányok hangosan sóhajtoznak, ahogy elsétálunk előttük, de más nem igen figyel fel ránk, ahogy neki vágunk a 20 perces sétának.

#7 Múlt / Anglián kívüli részek / Re: Koh Mak szigete

Dátum: 2024. 01. 20. - 13:36:08

let’s stay as far as we can

M.M.

Valamiféle lusta elégedettséggel tölt el, ahogy Mathias elfoglalja a mellettem levő napágyat és leveszi az inget. Lehet, hogy egy kicsit sürgető és talán ingerült is, de jó barát, aki belesimul a helyzetbe. És valóban igaz az is, hogy sosem faggatott, amikor arra kértem, hogy bízzon bennem, és ne kérdezzen semmit. Mathias anno így is tett, de most már felesleges elhallgatni bármit is, sőt, megkönnyebbülés lenne elmondani neki.
“Mégis mit tettél, hogy ennyire megutált?” - ez talán egy kicsit mellbevágott. A szó: utálat… Nos igen. Berögzült mozdulatként maszírozom a szemöldököm, mintha a fájdalmat próbálom kiűzni belőle, de nem mondok semmit, csak hallgatom tovább. Blaire otthon van, találkozhatnék vele. De mi van, ha megint elmenkül? Valóban ennyire utálna? Valószínűleg. Ha most hazamegyek és ráerőszakolom a társaságom, nos, akkor meg is értem, miért utál, és miért menekül.
- Mathias… - kezdem elgondolkodva. - Ha meghallgatsz, elmondok mindent. Végülis már nem titok, de azóta se tud róla senki. - miközben válaszol, megint elnézek az étterem irányába, és meglátom a lányt közeledni, mögötte két pincérrel. Friss jeget hoznak, két üveg pezsgőt, és több tálcánnyi étel lebeg előttük.
- De nem itt. Megebédelünk, elköszönünk a szőkétől, aztán keresünk egy csendesebb helyet. . - közben ideérnek, és valami belső sugallat elárulja a nevét. - Cassia! Hogy te micsoda angyal vagy! - lelkesedem egy sort érte. Cassia felméri az átalakult helyzetet, a cuccaira néz aztán Mathiasre, enyhént felhúzott szemöldökkel konstatálja:
- Látom a vendéged otthon érzi magát.
- Ja igen, Cassia, ő Mathias, Mathias, Cassia. - közben a pincérek egy nagyobb asztalt, székeket, napernyőket varázsolnak mellénk, és megterítenek három főre.
- Majd éhen halok. - A nap egyre forróbbá válik, a pezsgő egyre inkább a fejembe száll. Délután háromra itt a homok is lávává válik majd, és leégeti a bőrt a talpunkról.
- Több mindent is rendeltem, mert a múltkor kitaláltad, hogy direkt éheztetlek. Na meg aztán nem tudom, hogy ez a fiatalember itt mit szeret, úgy hogy van miből válogatni - mondja önelégülten, látszik rajta, hogy elégedett a munkájával és a figyelmességével. Cassia nem is olyan rossz, igazából, egészen megszoktam már, lehet, hogy magammal kéne vinnem.
- Gyertek, együnk. Ebéd után sok megbeszélni valónk lesz Mathiassal, Virágom, úgy hogy elviszem Keyleehez, ott ilyenkor nincs senki. - látszik rajta, hogy nem tetszik neki a hirtelen program változás, ezért hozzáteszem: - Amint végeztünk megkereslek és megnézzük talált e játékot magának Loren és Frank. - kacsintok felé. Ez már tetszik neki. Leülök az asztal mellé, és hagyom hogy a pincér megtöltse az előttem álló pezsgős, vizes, és gyümölcs leves poharakat. Ugyan ezt megteszik a másik két fő előtt is, majd magunkra hagynak. Köszönetképp biccentünk feléjük, a borravalót majd akkor kapják, amikor elviszik a maradékot előlünk.

#8 Múlt / Anglián kívüli részek / Re: Koh Mak szigete

Dátum: 2024. 01. 20. - 01:11:58

let’s stay as far as we can

M.M.

Nem is arról van itt szó, hogy a személye zavarna, sokkal inkább a felbukkanása. Tönkreteszi itt nekem az idilli semmit tevésemet, és szinte biztos, hogy akármiért is jött, nem lesz hajlandó egyedül távozni. Bár ne lenne igazam…
- Persze, hogy megkaptam a leveleket - hanyagul a táska felé és az abban levő levél halmaz felé legyintek. Hagyom, hogy elvegye a cigimet, de amikor egy slukk után vissza akarja adni, visszautasítom és újat gyújtok.
- Szívd csak el, mindjárt jön a pezsgő meg valami kaja. Remélem nem megint valami nyúltápot hoz. - továbbá azt is remélem, hogy ez válasz a kérdésére, de egyébként is, a kérdés se volt valami magasröptű. Mi az hogy mit csinálok itt? Kivételesen nem mások szarát oldom meg, például. Többek között.
- Te mit csinálsz itt? Meguntad a ködöt meg a hideget és inkább velem tivornyáznál? Nem hibáztatlak, Öregem, nem hibáztatlak. - persze azonnal a lényegre tér, én meg reflexből felülök, mert véletlenül kivertem a parazsat a cigiből, ami szerencsétlen módon a mellkasomon landolt.
- Valakiről… Hányat tippelhetek? - sóváran az étterem felé nézek, hátha valaki a megmentésemre siet, de sajnos csak egy újabb csapat tini közeledik, akik korábban felfigyeltek Mathiasra.
- Úristen de helyesek, atya ég… és micsoda izmok - hallatszik a háttérből, hangos suttogások egymásba vágva, sok sok kuncogással vegyülve. Újra feléjük pillantok, hogy elcsendesedjenek. Az egyiküknek nagyon kék szeme és fekete haja van.
- Tudod mennyit kerestük….. - Fordulok vissza Mathiashoz lehajtott fejjel, elgondolkodva.
- Nem akarta, hogy megtaláljuk, nem akarta, hogy megmagyarázzam, ami történt… Elment. - Mennyi idő telt el? Egy év? Vagy négy? Mióta vagyok ezen a szigeten? Kit érdekel? Délután öt körül érkezik a társaság többi tagja és hajnalig fogunk inni, táncolni, szexelni. Ebben a sorrendben. Mint minden nap, évszaktól függetlenül.
- De nyugodtan maradhatsz, este Yacht party lesz, szívesen meghívlak. Addig is… mesélj valami szórakoztatót. - egy vállrándítással vissza dőlök a napágyra. Nem fogom magam könnyen adni, ha elhagyom a szigetet, olyan dolgokkal szembenéznem, ami már rég a szőnyeg alá söpörve penészedik.

#9 Múlt / Anglián kívüli részek / Re: Koh Mak szigete

Dátum: 2024. 01. 19. - 23:58:28

let’s stay as far as we can

M.M.

Ez a hét is elég olyanra sikerült, mint a többi, de mentségemre legyen, hogy a programok nem valami változatosak a kedvenc strandomon. Vagyis, tulajdonképpen ez az egyetlen strand, ahol nem ólálkodnak térd alá érő mini varázsló és boszi porongyok. Ez a két hét meg kimondottan szenvedős, mert a US.-ben iskola szünet van, így az egyébként főleg felnőt társaságokból álló Long Beach-re is beszivárogtak a kiskorúak. Semmi sem bosszantóbb, mint a folyamatosan vihogó tizenéves amerikai teenager kislányok mögöttem egy sorral. Még kedvenc egyetemista barátnőimet is kezdik annyira felidegesíteni, hogy szép lassan már nem jönnek felém. Pedig Dahlia egész jó fogás volt. Meg Azalea és Daisy. Szegények mind valamilyen virágnév divathullám áldozatai, de ez egyben meg is könnyítette a dolgom: nem kell megjegyezni a nevüket, elég Virágomnak szólítani mindenkit, és béke van.
A napozó ágy melletti kisasztalon szokás szerint egy kis vödör jég, benne pezsgő, nyitott táskából félig kilógó pálca és két tucatnyi olvasatlan levél pihen. Ahogy a pezsgő felé nyúlok szinte érzem, ahogy a bontatlan levelek csúfondárosan figyelnek. Levél Matthiastól, Modesttől, a Wizengamottól, Leától és isten tudja még kiktől pontosan.
A pezsgős üveg üresnek bizonyul.
- Sajnálom Virágom, kifogytunk a pezsgőből – fordulok az egyik kedvenc barátnőmhöz, szőke és nincs erős akcentusa.
- Pedig még csak dél sincs – affektálja vissza.
- Tudom édes, de mi lenne ha elfutnál és hoznál egyet? Adok pénzt ebédre is. – mosolyogva megcirógatom a combját, de már alig várom, hogy kivegye a másik kezemből a helyi valutát és induljon.
- Neked bármit szerelmem – dorombolja, és nehezen ugyan, de feláll és elindul. Persze megcsodálom távozó alakját, csakhogy nem sokáig élvezhetem, mielőtt valaki más vonja magára a figyelmem.
- Na bakker, még csak ez hiányzott. – új vendégem szerencsére még nem valószínű, hogy halló távon belül van, de a következő szavakat a süket is meghallaná.
- Cica, két üveggel hozz inkább, vendégünk van. – Kiabálom a lány után, Virágom felemelt kézzel jelzi, hogy hallotta. Ahelyett, hogy az érkezőre koncentrálnék, inkább rágyújtok. Pedig ez egy kimondottan szép, napsütéses, zavartalan és tökéletesen unalmas napnak indult. Hát ez a hét mégsem lesz olyan, mint a többi volt.

#10 Karakterek / Mathias Montrego / Re: Letters for Strange

Dátum: 2018. 04. 07. - 00:18:09

Szóval nem tudod hogy szende, vagy nem tudod hogy szűz? Amennyiben az utóbbi, már értem miért zsörtölődsz ennyit… A nagy igényiddel frusztráló lehet. Kíváncsi vagyok meddig bírod majd. Rosszabb vagy mint a húgod, az se csak veled bunkó. A vádakat már amúgy is kényzelen vagy benyelni, halálfaló cimbora, azt sem mossuk le magunkról. Sok mocsokságot követtem el, de első évesek… Haver, még hogy nekem mocskos a fantáziám…
A húgod korabeliek csak azért meredekek neked, mert túl közel állsz hozzájuk korban, tíz év és ölni fogsz értük. Addigra megtanulod leszarni a korukból adódó hülyeségeiket és élvezni a korukból adódó előnyöket. Tökit is meg lehet szokni, meg rá lehet szokni. Ajánlom, hogy bővítsd a madarászati ismereteid baglyok és egyebek terén, nem tudom, hogy mióta vannak Viharmadarak Britanniában. Ne beszélj zöldségéket.

Legyen két üveg, mert az alapozás reggel hatkor kezdődik.

Eric

#11 Karakterek / Mathias Montrego / Re: Letters for Strange

Dátum: 2018. 04. 06. - 21:22:51

Állandóan csak ez a panaszkodás, neked semmi sem jó? Vicces, hogy a kis agyad azt hiszi ismer, mert ha ismernél, tudnád, hogy nem kell őszig várnom a sör-fesztre. Csinálok egyet, BAZDMEG. Nem is rossz ötlet….
Ha így folytatod B-vel, lehet nem fog meghívni az esküvőjére. De akkor együtt szabotáljuk, majd veszünk paradicsomokat és megdobáljuk, vagy valami.
Dietrichről? Azt hiszed csak veled levelezek? Mikor lett ekkora arcod? Clem hogy viseli? Egyáltalán megtalálja a szád a nagy képeden, vagy nem is próbálkozik a csókokkal? Nekem mindjárt szimpatikusabb lenne, ha más testrészeket részesítene előnyben, de azért na, kislányokról beszélgetünk. ~~Nem mintha nem tudnék a kislányokról mesélni, de szerintem nem szeretnéd tudni...~~. Remélem arra emlékszel, mit hova kell rakni…

P.S Roxmortsban leszek a hétvégén. Kilógsz vagy belógjak?

Eric

#12 Karakterek / Mathias Montrego / Re: Letters for Strange

Dátum: 2018. 04. 04. - 23:52:38

Hogy örülj, most egy ügyes bagolyt küldök. Igaz kicsit óriási és ijesztő szeme van, de ez biztos nem rondít bele a reggelidbe. Tökinek hívom. Barátkozz meg vele. Vannak idegbeteg szokásai, de ügyet se vess rá, amíg szépen szólsz hozzá nem csípi meg a tököd. Amúgy itt semmi érdekes nem történik, régi családi kacatokat túrok, elhoztam ezt-azt Primrose Hall-ból. Leáról semmi hír, de már biztos, hogy Modestnél van. Nem para, feladtam, majd haza jön ha akar. Mellesleg a kis iskolás lányok nem jönnek be, most épp jobb elfoglaltságom van. A hétvégén Párizsban voltam, lehet egy pár napot Londonban töltök aztán tovább állok. Modes megbízott egy Roxmortsi ház csekkolásával, oda akar költözni. Itt a friss pletyi: Dietricht Proff visszatér Roxfortba, végre beadta a derekát.

Eric

#13 Karakterek / Mathias Montrego / Re: Letters for Strange

Dátum: 2018. 03. 05. - 04:14:18

Én elővigyázatos vagyok, haver, emlékszem rá hogy hogyan előzzük meg a bajt, nem úgy mint te…
Lea. Az úgy volt, hogy sikerült megtalálni a címét, és hát betörtem hozzá… betörtem volna hozzá… de elköltözött. Ennek így leírva nem sok értelme, de hidd el, a valóságban még kevesebb. Most már viszont gyanítom, hogy Modestnél van.

Jó hogy elmentem Bostonba, meg kellett volna várnom, hogy kiszabadulj a Roxiból, amikor még csak arra sem méltattál, hogy összefuss velem Roxmortsban? Komolyan? Amúgy én nem gondolom, hogy a srác a haverom, ő él tévhitben. Carice-t nem láttam, de hallom boldog anyuka. Remélem nem az enyém a gyerek…

Nem azért kell asszisztens, hogy melegítse az ágyam, hanem hogy elintézze a dolgaimat Londonba, míg én csupasz seggel csúszkálók a gleccsereken.… Olvass a sorok közt. Egyébként meg unatkozom. Kinéztem egy jó kis helyet, van hó meg melegvizes jacuzzi meg minden, ki kell pihennem a sok stresszt amit a nők okoznak.

Hát, tényleg nekik dobáltam, de nem léceltek le, már hozzá vannak szokva, ha alsógatya landol az arcukba. Ezeket el se lehetne innen kergetni. Csak kéne egy extra mert félek ezek kimúlnak még egy ilyen hét után… Hogy van Blaire?

Eric

#14 Általános / Társalgó :: Vicces dolgok / Re: Aranyköpések

Dátum: 2018. 03. 05. - 00:15:17

Amikor a userek az aznapi játékot elemzik...

NapiMonty

E."részegen odadobálta a ruháit a házimanónak vetkőzés közben" xd
E. ez annyira előttem van xddd

M. amilyen balfasz xD
M. márbocs xD
M. reggel meg pislog hogy wtf?
M. hovatűntmindenki? xD

E. széknek nézte a manót xd

E. van az a részegségi szint sztem xD

M. van xd
M. mikor székre issza a házimanót XDDD

ha valaki nevetni szeretne ITT mindig akad valami vicces

#15 Karakterek / Mathias Montrego / Re: Letters for Strange

Dátum: 2018. 03. 04. - 23:25:34

Szerintem még mindig jobb, ha az emlékezet kiesésedről pletykálnak, mint
nemibetegségről. Amúgy ne aggódj, én is el voltam havazva. Azt hittem meg van Lea aztán kiderül, hogy mégsincs… és mondtam már, hogy akadj le Miniről.

Látom zajlik az élet nálatok, a biztonság kedvéért kérj veszettség elleni bájitalt, nem tudom, hogy a harmadévesek fertőznek-e. Lyanna miatt meg ne parázz, az ilyenek előbb utóbb előkerülnek, de ha a génjeiben van a sértődés, talán jobban jársz, ha mégsem. Szerintem nem ártana, ha előbb elvarnád a régi szálakat - tudom, nem emlékszel rájuk, de mindenki más igen-, mielőtt ezer újat szednél fel, de te tudod, majd ne mond, hogy nem szóltam. Itt is megy a pörgés, elugrottam pár napra Bostonba, el kellett intéznem pár dolgot. Képzeld, belefutottam az ex menyasszonyom férjébe. Szerintem még mindig nem tudja, hogy Carice azért ment hozzá, mert hozzám nem engedték, mert simán lepacsizott velem, mint valami régi haverral. Szegény félnótás…

Húsvét után elugrok Izlandra, sikerült leszervezni mindent. Azon gondolkodom, hogy kéne egy személyi asszisztens, nem tudsz valakit?

Amúgy ja, az üvegek itt is fogynak, kéne még egy házimanó, hogy rendbeszedje a házat a múltkori party után.

Eric

Oldalak: [1] 2 3 4