Roxfort RPG

Múlt => Északi szárny => A témát indította: Susan S. Scott - 2009. 02. 09. - 00:04:23



Cím: Pomona Bimba irodája
Írta: Susan S. Scott - 2009. 02. 09. - 00:04:23
Ha épp nem az üvegházak körül sertepertél, itt lelhető fel a Hugrabug házvezető tanára. Az iroda viszonylag egyszerű. Egy nehéz tölgyfa asztal áll a közepén, mögötte egy kényelmes karosszékkel, előtte két fa székkel. A fal mentén körben szekrények vannak, tele üvegcsékkel, tároló edényekkel, és rengeteg növénnyel. Majdnem a fél üvegház itt is megtalálható...


Cím: Re: Pomona Bimba irodája
Írta: Ethan Wilde - 2009. 02. 21. - 23:44:54
(http://kepfeltoltes.hu/090221/188154745bimba_www.kepfeltoltes.hu_.png)

[ elnézéseit kérvén a késlekedésért ]

? végül is igen, micsoda klassz kis ajtó ez, rusztikusan stílusos nyerseség, nemes tölgyfa erezet; megáll az ész, hogy le tudja kötni az ember figyelmét egy ilyen jól összehozott ajtó - állapítom meg némi kedvetlen iróniával, mikor már vagy kilenc perce szemezek Bimba irodájának bejáratával. Kezdem fájdalmasan töketlennek érezni magam, ami legutóbb másodikban fordult elő ilyen koncentráltan; persze nem egészen arról van szó, hogy nem merek bekopogni a saját házvezetőmhöz, de azért ezt mégis akkor lenne érdemes, amikor már van valami hatásosabb ötletem arra, hogy hogyan is tálaljam ezt az esetet. Lépek kettőt odébb, nekitámasztom a homlokom a falnak, automatikusan tovább gyűrögetem a hátam mögött a hajdan perfektté bűvölt pergamentekercset, és gondolkodom vadul. Bár, ha belegondolok, Raimbourg vezet, mert a levélkéjében valószínűleg csak felsorolta, miféle arcátlan, mocskos szájú, pofátlan, pimasz, tiszteletlen, neveletlen, velejéig romlott fattyú vagyok, mert egy dühödt fél perc alatt mégsem ír az ember pedagógiai regényt, de ezzel együtt még mindig egy pont neki, mert én ha felsorolom az ő jellemvonásait repliként, akkor biztos, hogy vesztettem. De valószínűleg egyébként is. A negatív költői festés eszköze majd jól meggyőzi Bimbát ? akit egyébként sem kell meggyőzni, mert valószínűleg már azóta rühell engem, amióta a szöszi fejemre húzták a Süveget, és az ő házába osztottak, és ez a jegyeim EGK-jának kilengéseivel és az ellógott óráim számának növekedésével csak romolhatott ?, és egy alapos fejmosás után év végéig minden délutánomon kapálhatok a hatszáznegyvenkilences számú üvegház ethanwilde-evő maniókái között, hogy alaposan megbűnhődjek. Nem mintha nem lennék már menthetetlen, de ha azzal nyit, hogy elővesz egy nádpálcát, és ráhasaltat az asztalára, ezek után menten sírva fakadok.
Nem érdekel, próbálom összeszedni magam, és valami fénytől védett, száraz, hűvös helyre zavarni megszeppent, tanácstalan kisfiúénemet, mert ez nem az az alteregóm, amivel vetkőzős pókert nyerek, legfeljebb az amatőr női szíveket lágyítom meg vele ötven felett, de kötve hiszem, hogy Bimbában felébredne a tyúkanyóösztön, ha hirtelen rárontanék, az ölébe ülnék, és zokogva elpanaszolnám, hogy Raimbourg bántott, pedig én csak őszinte voltam, és kimondtam végre, amit egy fél hatodik osztály gondol róla. Még csak nem is akartam rosszat. Annyira. Bekopogok végre, igen, és egyúttal vadul igyekszem letörölni a képemről azt az elszontyolodott, csüggedt, igen-rossz-voltam-néni-de-kaptam-már-érte-ne-tessék-bántani-mindjárt-sírok arckifejezést, hogy helyette, amint megkaptam rá az engedélyt, magabiztos lendülettel léphessek be a Hugrabug ház fejének birodalmába. Nem kell kapálnom, nem kell kapálnom, nem kell kapálnom, hiszek a tündérekben!
- C s ó ó ó k o l o m ? üdvözlöm nagy hangon, reményeim szerint abszolút hízelgő lelkesedéssel, mert ez alapján a hangsúly alapján utoljára a Télapónak örültem ennyire nyolcévesen. ? Nahát, milyen remekül áll ma a haja, ezek az eredeti hullámok és csigák, ez a dús, áradó fiatalosság, és milyen kedves a mosolya, mintha kicserélték volna, drága tanárnő, egyszerűen csodálatosan, nem, nem is, varázslatosan fest, csak nem randevúra készül? ? tódítom, és valószínűleg túlzásba is vittem, de elég kétségbeesett vagyok ahhoz, hogy legalább a frissen kigondolt stratégiát kövessem, hogy valami stratégiát követhessek, mert egyébként csak állnék itt hülyén. Szent ég, ha tényleg minden estémet Raimbourggal kell töltenem, meg fogok őrülni. ? Raimbourg professzor is éppen most említette, hogy teljesen le van nyűgözve a tanárnőtől.. Tök divatossá vált ez a természetes, zöld életstílus, nem? Főleg a manikűr, teljesen odavagyok érte! Izé, apropó Raimbourg.. professzor.. hát szóval.. izé, szörnyű dolog történt, a postabaglyának, Pollie-nak elérte az aranyere a tüdejét, és annyira megviselte a veszteség, ugye milyen közel állt hozzá szegény megboldogult jószág, hogy még nem tudott túllépni a dolgon, és úgy érzi, még képtelen új kapcsolatba kezdeni, szóval még nem tett szert másik bagolyra, és így.. ? nyugtalanul lengetem az össze-vissza gyűrt vádiratot, de persze az istennek se akaródzik átadnom. ? Hát, gondolom, a tanárnőhöz fűződő gyengéd érzelmeit vetette papírra, mert olyan szégyenlős, de.. izé, szóval így óra közben nem nagyon jutott ideje virágocskákat rajzolni a margóra meg ilyenek, de sajnálatát küldi, és majd esetleg valamikor.. öööh..
Még gyűrögetek kicsit a levélen, és közben kezdem egyre sutábban érezni magam, valószínűleg még a szokásosnál is idétlenebbül viselkedek, de nem hiszem, hogy hat év után képes vagyok meglepni Bimbát. Most adjam oda ezt a rettenetes tekercset, amiben ki tudja, mi szól ellenem, s még csak védekezni se tudok a rágalmak ellen? Hosszan, nehezen engedem ki a tüdőmbe rekedt levegőt.
- Eeehm.. tanárnő, szóval hát az úgy volt.. izé.. szóval, volt néminemű kisss.. félreértés mágiatörténeten, mert.. nem is értem.. szóval.. öööh.. na, bevallom, nem fogalmaztam egészen korrekten, és attól tartok ? fűzöm tovább végtelenségig óvatossá vált szavaim végtelenségig húzódó sorát ?, hogy.. nos.. Raimbourg professzor egy kissé.. szóval egy kicsit félreértelmezte a szavaimat, de ez minden, esküszöm ? hatalmas, remegő, ellenállhatatlan bociszemek be, és próbálok nagyon meggyőző arcot vágni. Hátha bejön. Persze. Majd pont most, amikor kéne.