|
Cím: tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság. Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 08. 25. - 20:09:06 (https://data.whicdn.com/images/269261207/superthumb.png?t=1481117642) (https://data.whicdn.com/images/264270156/superthumb.jpg?t=1477694765) Hullámzó dombok emelkednek, csillagképek rezegnek benned, tavak mozdulnak, munkálnak gyárak, sürög millió élő állat, bogár, hinár, a kegyetlenség és a jóság; nap süt, homályló északi fény borong - tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság. 18+ erotikus versek Cím: elégia Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 09. 28. - 15:26:47 Jöjj, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem, vágy kínoz, mikor nem szeretkezem. S mint harcos, ha ellenségre talál: lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll. - elégia a vetkőzésről Cím: fülledt éjszaka Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 10. 19. - 13:31:34 Hány napja lettem szerelmes beléd? Most végre itt nyújtózunk egymás mellett, mellemtől alig ujjnyira melled és rajta két korall viaszpecsét. Farkasszemet nézünk. Pupillád sárgás szikrákat szór. Ajkunkat nyaljuk - párzás előtt hajlékony, játszó párducok. Beléd harapnék, de remegni kezdek. Vajon tudod-e, amit én tudok, hogy két ágyék kevés a szerelemhez? - Faludy György: Fülledt éjszaka Cím: óda Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 10. 30. - 19:40:33 Mint alvadt vérdarabok, úgy hullnak eléd ezek a szavak. A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd. De szorgos szerveim, kik újjászülnek napról napra, már fölkészülnek, hogy elnémuljanak. De addig mind kiált - Kit két ezer millió embernek sokaságából kiszemelnek, te egyetlen, te lágy bölcső, erős sír, eleven ágy, fogadj magadba!... - József Attila: Óda Cím: Priapos Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 10. 31. - 20:36:46 nyafog, ne kínozzák, míg először olajozzák; félre-rándul kis popója, most avatja hódolója. Nem kell hozzá emberöltő, síkosan csúszkál a töltő. S ezentúl csak becsapás a szemérmes nyafogás. Weöres - Priapos Cím: Hópihék Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 11. 15. - 20:54:32 Gerince mint jégleple síkon kis sátrak elnyúlt tábora – halánték-tája tóvidék, s mikor feláll, oly mámorítón arányos mint nagy hópihék. Cím: Májusfa Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 11. 24. - 16:17:47 ...Májusfám vastag is, hosszú is, jókora, Fölmereszti sudár, duzzadó frissességét, Hegyével böködi a tündökletes ég kék Sátrát, s beverni őt nem kell épp nagy csoda. - Beroalde de Verville Cím: Azt hiszem Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 11. 27. - 19:04:42 Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. De láthatod, az istenek, a por, meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel közéd-közém, hogy olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma. Ilyenkor ágyba bújva félek, mint a természet éjfél idején, hangtalanúl és jelzés nélkűl. Azután újra hiszem, hogy összetartozunk, hogy kezemet kezedbe tettem. - Pilinszky: azt hiszem Cím: Re: tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság. Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 11. 30. - 19:13:57 S ne félj te sem, ne fuss előlem, inkább csittítsd a szenvedést, csukott szemmel szoríts magadhoz, szorits merészen, mint a kést Légy vakmerő, itélj tiédnek, mint holtak lenn az éjszakát, vállad segítse gyenge vállam, magam már nem bírom tovább! Pilinszky: Tilos csillagon Cím: Nászdal Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 12. 09. - 10:50:07 Bontsd ki a gyönyör rejtekébül forrón lihegő sötét öled, míg büszke combjaid felett az irigy vén hold is kibékül! Gyönyörünk csak álom, röpke láng s ezer csillagszemét reánk fordítja a nagy éj vidáman Add csókod innom, s én a kéj* mustjával áldozok tenéked a szűziesség templomában Christian Günther - Nászdal Cím: A bujaság szonettjeibõl Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 01. 21. - 22:00:32 Tárd szét a combod, hogy bódulva nézzem farod tövét s a kéjek völgyes fészkét Látvány amelytõl dagad minden érzék! Fészek mely méltó, hogy Édent idézzem! S míg ennyi csábon szemem égve néz szét, s csókolni õket, vágyam kelni érzem: Nárcisszként nékik tükrét tartja készen hasam alatt a szent szerelmi készség Cím: Éjjel Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 03. 07. - 19:34:28 Látlak a sötétben, érzem érintésed, rajtam fut át, bennem dobban szívverésed, szikrákat csiholsz ki sejtjeim mélyéből, fellobban a fényük vágyunk éjjeléből. Nem kellenek szavak, mégis súgok egyet; ez a szép bűvige, amely megteremtett. Ősi ösztön sodor, közeledik a vég – addig szítod tüzem, míg a világ elég. Cím: Szonett Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 03. 19. - 18:42:40 Tárd szét a combod, hogy bódulva nézzem farod tövét s a kéjek völgyes fészkét Látvány amelytől dagad minden érzék! Fészek, mely méltó, hogy Édent idézzem! S míg ennyi csábon szemem égve néz szét, s csókolni őket, vágyam kelni érzem: Nárcisszként nékik tükrét tartja készen hasam alatt a szent szerelmi készség. ,,Ah, jer az ágyba! vár a lázas éjjel! készülj, kis szajhám, készülj! Jer az ágyba vad gyönyöröm alatt zúzódni széjjel! Gyere már! Ördög bújjon vén anyádba! “,,Jövök, mucuskám! Ily isteni kéjjel lecsalhatsz a legmélyebb alvilágba. Ó, nincs, ki többre vágyna s kevésbé elégedne meg csekéllyel, mint én! — Jerünk már, lubickolni, ágyba!" - Bujaság szonettjei Cím: ölelj meg Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 06. 10. - 15:34:54 Szorítsd körém öled piros rózsáját, amíg mézédes, szédült vonaglásunk, a kis halál, mindkettőnk lényén átjár; s ha vágyam maghal, hamarost feltámad; csókolj tovább, hogy ismét nekivágjunk a kurta napnak s rövid éjszakának. Cím: Egy szenvedély margójára Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 08. 30. - 13:43:58 Egy szenvedély margójára A tengerpartot járó kisgyerek mindíg talál a kavicsok közt egyre, mely mindöröktől fogva az övé, és soha senki másé nem is lenne. Az elveszíthetetlent markolássza! Egész szíve a tenyerében lüktet, oly egyetlen a kezében a kő, és vele ő is olyan egyedűl lett. Nem szabadúl már soha többé tőle. A víznek fordul, s messze elhajítja. Hangot sem ad a néma szakitás, egy egész tenger zúgja mégis vissza. - Pilinszky Cím: Szonettek Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 11. 04. - 18:53:32 z vagy nekem, mi testnek a kenyér s tavaszi zápor fűszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg; csupa fény és boldogság büszke elmém, majd fél: az idő ellop, eltemet; csak az enyém légy, néha azt szeretném, majd, hogy a világ lássa kincsemet; arcod varázsa csordultig betölt, s egy pillantásodért is sorvadok; nincs más, nem is akarok más gyönyört, csak amit tőled kaptam s még kapok. Koldus-szegény királyi gazdagon, részeg vagyok és mindig szomjazom. - William Shakespeare -
Powered by SMF 1.1.13 |
SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország |