Roxfort RPG

Hát nem is tudom, nagyon furinak tetszik lenni az elvarászolt álmos fejével, meg minden, bár nagyon szupcsi volt a kirándulgatás meg az evés. Az evés a fontos. Iagzából nem is tudom, hogy mit is gondoljak önnről professzor úr, inkább néz ki egy elveszett, eltévedt, de vészesen túlérett diáknak, mint tanárnak, és így félek nem igen fogom majd tudni komolyan venni, de hát na, mégis csak jobb, mint valami álmos professzort bámulni, aki a rúnák fölött kántál.

Minek nevezzelek? Jó kérdés. Ha én azt tudnám, elmondanám. Eskü.
Minek nevezzelek? Annyi megnevezés létezik, pasim, uram, barátom, párom, szerelmem satöbbi. Valahogy egyiket sem érzem helyesnek.
Minek nevezzelek? Menedéknek? Az vagy, kár tagadni, hozzád menekülnék, ha lehetne, minden elől. Stabil pontnak is nevezhetnélek, most talán te vagy a legállandóbb tényező az életemben. Nevezzelek szerelmemnek? Szeretlek, de ezt valahogy nem érzem elégnek.
Minek nevezzelek? Remélem lesz alkalmunk válaszolni erre a kérdésre.

Sosem hittem volna, hogy összeszedem magam ahhoz, hogy egynél több tárgyat tegyek le ebből az izéből, és hát őszinte leszek, a Rúnaismeret tűnt a legkönnyebnek. Az Alkímia vélatlanül sikerült, de leadni meg nem engedi az a fárfias becsületem. Szóval sajnálom, amiért úgy álítottam be önhöz, mintha éppen szorulásom lenne, nem akartam én így kinézni, csak így jött ki a lépés. Azt kell mondjam olyan elveszett beütése van, mint nekem, mintha csak létezne a világban, mint ahogy én is csak létezek. Lehet kicsit furán méregettem, mert még az előző professzor ábrázatára voltam felkészülve és egy ilyen furcsaságba üttköztem. Az utlsó órán, ahova bekeveredtem egészen beleélte magát a dologba, bárcsak én is ilyen szenvedélyes lehetnék.
Irigykedem. Olyan, aki teljesen elvan így ahogy van, és talán még boldog is? Azt nem tudom de én is szeretnék ilyen egyszerűen elveszi a világban, és abban, amit szeretek. De tudom, hogy ez nekem nem fog menni.

Ha még egyszer ellopod az italomat, esküszöm leütlek! Hát így menjen az ember kocsmába? Egyszer csak megjelenik egy magas, túlzottan is keskeny tahó és egész egyszerűen elveszi a poharát. Felháborító, egyenesen gusztustalan. De te persze biztosan nem emlékszel rám, pedig utánad kiabáltam, hogy "Merlin szaros seggére, én azért fizettem!" Meg sem hallottad talán, mert olyan önelégülten sétált el, mintha csak a tiéd lenne. Nos, Mr., Elliot O'Marával nem lehet szórakozni. Ha még egyszer meglátlak, én is elveszek tőled valamit és az garantáltan nem lesz kellemes.

Amikor bejött első alkalommal, és megláttam a fura, bamba arcát, nem igazán gondoltam, hogy bárhová ki fogunk lyukadni óra végére. Hát, valamit mégis sikerült virítania, amire már nem teljesen emlékszem, mert nem voltam a toppon figyelem-ügyileg. Mindenesetre, még nem adtam le a tantárgyat, szóval lehet még ebből RAVASZ-on is K. De könyörgöm, közöm sincs a RIZSHEZ, ne hívjon így.

Jó kis játék volt a miénk. Egy kis ital és jó társaság mindig feldobja az embert, ahogy minket is most márciusban. Nem is tudom, szerintem jó lenne folytatni azt a történetet, na meg egy kis iszogatás is rám férne... mondd, hogy te még azért emlékszel Edronra... na várj! Neked nagyon is emlékezned kell, hiszen csak a vajsört szürcsölgetted, meg azzal tömeted Merelt. Van köztetek valami amúgy, hogy csak így meghívod egy italra? Nem vagy te egy kicsit túl fiatal tanárnak?  ::)

Igazából mikor egyszer összefutottunk az Abszol úton, nem néztem volna ki magából, hogy szeptembertől professzor lesz a suliban... De ne aggódjon, aztán könnyedén el tudtam vonatkoztatni a lángnyelves-fagyis alakjától! Igazából a Rúnaismeret nem a kedvenc tárgyam, de egész érdekes órákat tartott. Ha esetleg jövőre leadom, az nem maga miatt lesz, tényleg! Még eléggé keresem magam a világban, és hogy milyen szak is való nekem... Talán találkozunk Alkímián?

Oké, tudja, nagyon idegesíő olyan órán ülni, ahol a fél osztály hülye tyúkokból áll, akik csak azért vették fel az órát, mert maga milyen dögös, és remélem lefektet. Szörnyen kiábrándító és demotiváló ez azok számára akik tényleg tanulni akarnak. Egyébként nem tart rossz órákat, bár enyhén szét van esve. Biztos romokban van a szerelmi élete. De nem semmi, hogy így is ennyi nyáladzó nőszemély ellenére normálisan próbálja tartani az óráit.

Sage, már-már bájos, hogy néha mennyire laza és kölyökszerű vagy. Tényleg értem, miért is kedvelnek annyira a diákok, ahogyan azt is, miért te érzed át legjobban a problémájukat. Mint a tanári kar legfiatalabb tagja ez teljesen természetes. Ugyanakkor néha hallgathatnál a nálad idősebb, tapasztaltabb kollégákra is. Csak egy tanács, ha velem beszélgetnél megint a diákokkal kapcsolatos ügyekről ::)

Roppantul kellemetlen, hogy újra rászoktam a dohányzásra miattad, de túlságosan úgy cigiztél mellettem, mintha közben legalább megfejtetted volna a fekete lyuknak a titkát. Én ezt meg akarom fejteni, szóval már csak tudományos célból is muszáj legalább olyan fejjel szívnom, mint te! Cuki srác vagy, nem csoda, ha egy koravén pasi az évkezdés előtt állandóan piszkál. De ne aggódj, majd én megvédelek!

Bolton professzor, olvastam egy könyvet olyan rúnákról, amikkel el lehet átkozni bizonyos helyeket. Ha meg akarnám átkozni az egyik lányvécét és felvésnék pár megfelelő jelet, kérhetném a szakértelmét? Szívesen kicsinálnám idegileg Aerith-t. Példuál egy olyan rontással, amitől elkenődik a sminkje vagy kócos lesz a haja, akárhányszor besétál az ajtón.

láttam a professzor urat a fűnyíróknál. Remélem most már tudja, hogy azokat nem bajital üvegek megsemmisítésére használják. Elég rossz passzban tetszett lenni. Remélem a szivárvány fing limitált kiadású dobozos innivalóm után jobb lett a kedve!

Túl sokat szerepel mostanában az álmaimban és igazán zavarna ejtően jól flörtöl is benne. Ja és még meg is csókol. A valóságban is olyan kellemesen jól csókol? Ez egy nagyon gonosz módszer arra, higy sokszor álmodozzam magáról, ugye tudja?

Nem magát akartam megcélozni. Bár sűrű bocsánatot kértem, úgy tűnt, nem enyhült meg teljesen. Igazán nagyon sajnálom mégegyszer.

Tudtam én, hogy te vagy itt a legjobb arc. Fiatal vagy, jófej, majdnem annyira, mint én. Azok a táncmozdulatok! Le a kalappal előtted, haver! Szuper, hogy te lettél a Mardekár házvezetője. A srácok megérdemelnek egy jó profot.

Tudom a neved, oké? De akkor is vicces húzni az agyad vele. Igazából teljesen belaktad a szívem, és nagyon jól eső érzés a közeledben lenni. Azt hiszem senkihez sem ragaszkodtam még ennyire. Tudom, hogy aranyvérű vagy és tudom, hogy vannak kötelezettségeid, de hé! Ha ezek nyomnak, akkor csak szaladjunk fel a tetőre, lógassuk le a lábunkat a mélységbe, és cigizzünk egy jót. Én fogni fogom a kezed.

Bocsánat, hogy a minap lehapciztam, tényleg nem volt szándékos, a hideg idő tehetróla, meg kissé a túltolt magához nagyon illő parfüme...