Roxfort RPG

2003/2004-es tanév => +18 => A témát indította: Mrs. Norris - 2015. 09. 24. - 21:27:38



Cím: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Mrs. Norris - 2015. 09. 24. - 21:27:38
Tethys a PlayWizardban adott fel hirdetést, itt fogadja a kuncsaftokat.
Ezt a helyiséget meghagyta eredeti mivoltában. Tetszett neki a nyers stílusa.
Körben található egy-két tartó, ahol lovaglópálcák, kisebb ostorok, bilincsek találhatóak. A helyiségben egyáltalán nincs ablak, így itt sosem tudni pontosan milyen napszak van. Van itt néhány szék is, ezek a bolt stílusát idézően faragott virágmintásak. Ezen felül található a pince sarkába tolva egy nagy, díszesen faragott asztal is, amire az igazán rossz kuncsaftokat szokta felszíjazni.

A Roxmosrtsban található Fekete Kazuár nevezetű hely pincehelyisége.

(http://i58.tinypic.com/64nq5w.jpg)


Cím: Re: A pince
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 25. - 17:14:22
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=2pREWCA9FYg&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I&index=96)


Még mielőtt lementek  volna megbeszélték a részleteket. Az, hogy Tethys hibátlannak látta a testét kicsit szorongással töltötte el. Ugyanis a hátán lévő hegeket már semmiféle bűbáj nem tudta összeforrasztani, mire a gyógyítására került volna a sor. Túl késő volt, hogy bármit is tegyenek ellene. Cain pedig nem reagált a fent elhangzottakra semmit inkább mély hallgatásba burkolózott.

Tethys gerjedelmét hallván kéjes morgás hagyta el a torkát. Már, hogy ne lenne kedve behatolni! Huszonöt éves felnőtt férfi hatalmas szexuális étvággyal. És még úgymond sosem tapasztalta meg milyen a női hüvely melege.  Meg ugye ott volt a másfajta étvágya is, na az utóbbi okozta a gondokat. A nő vágyainak hallatán pislogott párat, majd feszült csendbe merült.

Az a szabály, hogy nem szükséges magázódnia Cain számára érvénye vesztett volt, el sem tudta képzelni hogy közemberek nyelvén beszéljen, az addig rendbe volt, hogy őt tegezik a játék során, de véletlenül sem kívánta  a felette domináló Tethyst lekezelni. Ha már úr, akkor száz százalékig úr. Ha már mások ribanca akkor pedig a legnagyobb mit a föld hordott a hátán. Még mielőtt belépett volna a dohos pincébe egy rövid értekezésben kinyögte a biztonsági szót.

- Nos… szerintem legyen a szavunk.. a kék. De sajnos, ha rám jön az éhség… mármint rosszul leszek, nem fogok tudni ilyen dolgokkal foglalkozni. Biztos benne hogy így is vállalja a velem történő foglalkozást? –nézett mélyen a nő gyönyörű szemeibe, tejesen elvarázsolta a hideg jellemű asszony  földöntúli szépsége.

~Vágyak… valósággá tétele. Tethys nem tudod még kivel beszélsz szerintem… Ha a vágyaimat valósággá tehetném itt már fél órán belül senki sem élne~ lépkedett a lefelé vezető lépcsőkön, majd elkezdődött a játék.

*

A pince dohos szaga ismerős illatként járta át Cain érzékeit. Oh, igen az apja is a pincében kínozta! Gatyájában szorongó hímtagján vágycseppek jelentek meg. Hozzá kellett érnie és nadrágon keresztül megszorította, így könnyítve kínjain, nem törődve mozdulata állatias voltával. A kínzókamrában nagyobb volt a fény mint fent, Cain szemeit ostorcsapásként érte a világosság, éppen takarta volna el fehér ujjaival amikor Tethys keze hirtelen kicsapódott és a sárkánybőrkabátja köré fonódott. Az a vékony kis teremtés  emberfeletti indulattal lökte rá egy faragott székre. A fa úgy csapódott bele a hátába, hogy biztosan látni lehetett a nyomát a bőrében. Fel sem ocsúdott meglepettségéből mikor egy lovagló ostorral verték pofán. Kék szemei kitágultak és hálás fény csillogott bennük. Az ütés mentén felnyílt a bőre és egy vékony vércsík folyt végig az arcán. Olyan emberfeletti kéj öntötte el testét, amit gyilkolás előtt érzett. Hideg kígyózó energia öntötte el a helységet, szája gúnyos vigyorba torzult.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/180563358515ab587bdbbad2324ee9fe_zpsjndskpoo.jpg)

- Úrnőm! Eszem ágában sincs összemocskolni önt!  Kérem utasítson rendre, hogy kedvére tehessek!- szólt kéjtől ittas hangon kicsit szemtelen éllel, kezeit megadóan maga mellett pihentette és lazán a székhez dőlt. Eddig minden a legnagyobb rendben haladt , bár kicsit feszélyezte, hogy esetleg kiderül milyen is a háta. Mindegy, ő fizet... Nincs felette  senki  rangban, hogy megítélje a külsejét, főleg nem olyan aki csak pénzért hajlandó hozzá érni.


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 25. - 18:26:58
Cain Angifilius

+18

(http://i59.tinypic.com/2rzb4aq.jpg)

Kellemes dallamok (https://www.youtube.com/watch?v=iZo1caNeCQ0)

Tethys agya megint olyan hangosan zakatolt, hogy szinte ki lehetett hallani. Kék? Azt meg miért?
Nem tudta hova tenni a gondolatot. Azzal különösen nem tudott mit kezdeni, hogy a férfi megint visszakérdezett, hogy biztosan el meri-e vállalni a fölötte való uralkodást. Egész testében remegett a vágytól, hogy a férfi testén valamilyen változást eredményezzen. Mellbimbói már olyan kemények voltak a fantáziálásától, hogy csodálkozott, miért nem vágták még ki könnyű szövésű csipke korzettjét. Ilyenkor ugyanis szerette, ha keblei az ütések ritmusára ringatóztak, így csak a fűző tartotta őket a helyükön.

Miközben jöttek lefelé a lépcsőn, kiszúrta, ahogy Cain roppant illetlen módon igazít egyet nadrágján. Most már aztán igazán kíváncsi volt, mit rejtett a feszes, sárkánybőr nadrág. Megint magával ragadták indulatai és elképzelte, ahogy a férfiról levarázsolja a nadrágot és az meredező, kéjtől el-elcsöppenő hímtagjával magáévá teszi a sarokban álló asztalon. Nem is értette mi van vele. Sosem történt még, hogy Dantén kívül más férfiról fantáziál, leszámítva azt a különleges arcú dán hírességet, aki a minap boltjában járt. Eddig egyedül róla jutottak eszébe bűnös fantáziák.

~Elég!- kiáltott magára. Nem szabad elfeledkeznie arról, milyen veszélyes Cain. Hiába erőszakolná meg itt helyben. Nem ezért fizettek neki… Bár… Ezt ingyen is vállalná, sőt… ~

Miután arcul ütötte Caint meglepődve vette észre, hogy az ahelyett, hogy meghunyászkodva, védekező pózba vágta volna magát, kezeit maga mellett hagyva kéjesen somolygott. Egész este most érezte először azt, hogy a férfi nagyon kanos. Örömmel vágódott volna az ölébe, hogy illatozó fürtjeit kezei közé kapva arcát mellei közé rántsa. Kikötözze a falhoz és addig élvezkedjen rajta, amíg a férfi elájul.

-Hmm… Nem tudsz elszakadni a nemesi modorodtól, igaz, Te kis aranyvérű szépfiú? Legyen, játszhatunk így is. De mivel ellentmondtál a szabályaimnak, már rosszul áll a szénád, pedig még szinte el sem kezdtem – sziszegte indulatosan Tethys. - Ha igazán a kedvemre akarsz tenni, megszabadulsz a felsőtested beborító ruhák tömkelegétől. Látni akarom, amint a hófehér bőröd a kezem alatt változik át.

Szemeivel is vetkőztette a nemest, akit láthatóan zavarba hozott azzal, hogy a felső ruházatát levetette vele. Kis idő elteltével rájött arra is, miért. Amint a férfi ráterítette finoman kidolgozott kabátját a szék támlájára, egy óvatlan mozdulattal közszemlére tette sebekkel tarkított hátát. Tethys elkapta a pillanatot, és földöntúli kéj öntötte el. A férfi félig térdelt a szépen megmunkált széken, így a lány a háta mögé lépett és önmagát is meghazudtoló mozdulatot tett. Fentről lefelé végigsimította Cain hátát.
Amint elérkezett a derekához, még közelebb hajolt és egy darabon végignyalta a férfi térképszerű hegekkel befuttatott bőrét. Olyan forró hullámok jöttek a csípője irányából, hogy valószínűleg ezt Cain is megérezte. De nem derült ki, hogy valóban így van-e, mert ezúttal a férfi selyem boxeros fertáját vette célba ostorával. Amíg az imént simogatta a nemes hátát egyik kezével, addig a másikkal kigombolta a nadrágját, ami szinte már lepattant róla. Amikor a gombokhoz ért, érezte, hogy milyen elemi erők tombolnak a keze alatt…


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 25. - 19:33:22
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)


- Tudja … Én minden helyzetben úriember maradok Úrnőm!- válaszolt Tethys számon kérő kérdésére játékosan. Majd nagy levegőt vett a parancsa hallatán. Szóval le kell vetkőznie, ennyire kíváncsi lenne a madame arra, hogy hogy mutat meztelenül? Hát legyen. Nem kellett sokáig várni, munkába is kezdett tüstént.

Cain felállt és mélyen a nő arcába nézett, mialatt színpadiasan kihúzta a jobb, aztán bal kezét a kabátból. Lassú és elnyújtott mozdulatokkal tette meg összes lépését, tudta hogy izmainak tánca szinte elvarázsolja a szexuális indulatoktól túlfűtött nőt. Idáig érezte tocsogó bugyijának szagát. A mézédes illat felerősödött és hüvelynedv aromája vegyült belé. Vajon minden kuncsaftja így felizgatja? Ennyire perverz lenne? A férfi megharapta szája szélét, annyira erősen, hogy éles szemfoga kicsit felkarcolta azt. Lehunyta hosszú fekete szempilláit és mélyet szívott a sebből…

~igen… igen , igen!~ zakatolt a fejében kéjesen saját vérét kóstolván. Miután kibújt ruhájából és megmutatta testét az úrnőjének megfordult és feltérdelt a székre azért, hogy csillogó bőrgatyájában megfeszüljön a segge, lassan ráterítette a kabátot a támlára. Úgy mozgott, mint egy sztriptíztáncosnő, tán fel is merülhetett Tethys fejében,  hogy a nemes tükör  előtt gyakorolja a csábítást. Már nyúlt volna hátra, hogy lehúzza a sok ezüstláncot amit balga módon magára tekert, de egy óvatlan pillanatban a láncok zuhataga felemelték  fekete haját és érezte amint megüti a pince dohos levegője a bőrét. Ennyi. Itt van vége mindennek.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/11143279_1641128696145638_8015657576862064093_n_zpstkvwujul.jpg)

- Hogy mi…?- kérdezte a hirtelen hátán átfutó meleg ujjak érintésére. Először meglepte a lány gesztusa aztán elöntötte agyát a düh. Aljas módon mögé lopódzott, hogy így gúnyolja ki az ocsmány hegektől barázdázott testét? Ez valami vicc? Az ujjak időközben az abnormálisan vékony derekához értek, kirázta a hideg, majd egy nedves puha nyelv futott végig a gerincén. Mialatt lefoglalta az őt érő sokkhatás, orvul előhalászták hatalmas hormonoktól illatozó farkát.
 
Cain leszegte a fejét és fújtatva lassan kiengedte orrán a levegőt hogy lenyugodjon,  ám egy ostor csapott csodálatosan kerek valagára. Térdig érő lakkcsizmájával hatalmas lendülettel elrúgta a széket a szoba végébe, ezalatt zsebeibe dugta a kezét, annyi lélekjelenléte maradt hogy ne hagyja őket elől...

A kemény faragott műremek ripityomra törve végezte a szoba végében. Megfordult, mialatt kiszabadította a hímtagját az elő nedvétől síkos tenyér szorítása közül. Cain lenézett a kéjsóvár madame arcára, a férfi szemeiben üresség tükröződött. Különös módon a seb már megvarasodott az arcán, a szájába harapott kis heg pedig szintén megalvadt, csak a vörös száraz darabkák jelezték , hogy beharapta saját ajkait.

Némán nézte a nőt, lejátszódott  a fejében amint a vékony nyaka köré fonja hosszú ujjait és addig szorítja, amíg el nem fogy belőle a szusz, félig letolt gatyában, csillogó farkával igazán különleges hatást keltett. Annak ellenére, hogy nagyon gusztusosan nézett ki, félelmetes energiahullámot lövellt ki magából, torkából lassú és állatias morgás szabadult fel.

Még egy lépéssel közelebb lépett a nőhöz, kinél másfél fejjel magasabb volt. Csak azért nem szúrta hason Tethyst a hímtagjával mert annyira állt, hogy szinte a hasához simult.


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 25. - 20:54:08
Cain Angifilius

+18
(http://i62.tinypic.com/23k1yzr.jpg)
Nem csalódott, valóban hatalmas szerszámot rejtett a kínosan méretre szabott nadrág. Szinte kiabált azért, hogy megmarkolják. Túl kicsi volt ő ahhoz, hogy ilyen csábító dolgoknak ellenálljon. Arra azért ügyelt, hogy ne izgassa fel magát túlzottan, mert akkor minden dolog, ami a fejében lejátszódott valósággá válik…
Miután hatalmasat ütött a gyönyörű fenékre, a varázsló válaszul dúvad módjára a sarokba taszította a székét és kiszabadult puha ujjai szorításából. Szemeit a boszorkára szegezte. Tethys meghökkenve vette tudomásul, hogy a szeme semmilyen érzelmi változást nem tükröz. Micsoda egy beteg ember lehetsz te…- gondolta kéjesen. – Tényleg kemény kezek kellenek ide…
Amint ezen gondolkodott, tekintete Cain arcára tévedt. A korábbi felbuzdulása nyomán okozott ütésnek gyakorlatilag már csak hűlt helyét találta ott. Önkéntelenül kiszaladt a száján egy halk: -Ó!
Bár ezt leginkább annak tudta be, hogy a nemes olyan közel jött hozzá, hogy kéjes nedvektől síkos farka cirádás vonalat húzott a köldöke felé. Ilyen közelségből már jól hallotta a gyomra mélyéről jövő, szinte már állatias morgást. Ha nem lett volna dolga már korábban vérfarkassal, most valószínűleg kedvesen ácsorgott volna a férfi előtt, kezébe vette volna legnemesebb részét és a csúcsra repítette volna. De ennél jóval okosabban járt el.
Feltűrte hosszú, zsabós inge ujját, hogy ne zavarja a munkában, s egy pálcaintéssel levarázsolta a nemesről a maradék ruhát is. Cain nem tudott mit kezdeni a hirtelen reakcióval, de szinte felocsúdni sem volt ideje, mikor Tethys elrikkantotta magát.

- Incarcerous !

 Amelynek nyomán egy pillanat alatt kötelek fonódtak a férfi karjaira úgy, hogy végük egy oszlopra tekeredett, esélyt sem hagyva Cain hátsó gondolatainak. Már volt rossz tapasztalata a túl huncut férfiakkal, ezért pontosan tudta, hogy mi a dolga. Szerencséjére akkor volt kéznél a híres sebgyógyító kenőcséből, másként a nyaka úgy festene, mint Cain háta.  

- Nos, most már látod, hogy jár az, aki csak úgy rámordul szerény személyemre. Ne gondold, hogy megúszod ennyivel! – süvöltötte a még mindig erős merevedéssel küzdő varázsló felé.

Hogy tovább csigázza a férfit, szemeit forgatva erotikusan megnedvesítette ajkait és hófehér ujjaival végigsimított forrón illatozó nyakán. Ki akarta deríteni, hogy mi lehet Cain. Normális ember nem ad ki ilyen hangot, akármennyire is kívánja. Vérfarkas biztosan nem lehet. Akkor micsoda?
Egy dologban biztos volt. Ennek a végére akart járni. Kíváncsisága mindig is beteges volt,de ezúttal komolyan túl készült lépni minden határt.
Elment az eszköztárhoz, majd rövid ideig tartó motozás után egy szegecses végű ostort húzott elő. Testével pont kitakarta, amit csinált, így Cain kíváncsi tekintete elől rejtve volt.
Miután ismét a férfi látókörébe ért, magához húzta az egyik széket és biztos távolságban helyet foglalt a férfival szemben.
Egy ideig ruháját igazgatta, levett magáról néhány réteget, hogy még könnyebben mozoghasson. Próbaként csapott néhányat a levegőbe. A szegecsek apró, fém csengőkként csilingeltek a levegőben.
Kecsesen feltette bal lábát a szék ülőkéjére, éhesen Cainra emelte tekintetét és lesújtott az ostorral.
Nyomában velőtrázó sikoly hangott fel, megbolygatva a helyiség addigi viszonylagos nyugalmát. Felszakadó bőr hangja süvített át a légen.
Tethys felemelte tekintetét és ismét a varázslóra pillantott. A lány arcát vércseppek tarkították és zihált a kíntól. Ugyanis nem Caint, hanem saját magát büntette meg.
Megérdemelte a sok bűnös gondolatért, bizonyára ez játszódhatott le Cain agyában, de nem így volt.
Tethys egy gonosz játékot űzött vele. Azt akarta elérni, hogy a varázsló felfedje valódi énjét.
Most türelmesen várt.


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 25. - 22:33:17
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=w3mn7EC-skg&index=101&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/38c18d802368f5244c798104d4419b1b_zpsyh74dlyt.jpg)

Cain észrevette ahogy arcát vizslatták, fehér ujjait a seb helyére tette, hát igen az már kezdett összehúzódni. Ennél durvább eszközökre van szükség, hogy nyomot hagyjanak rajta, ennek mestere pedig az apja volt. Nem maradt sok ideje mozogni mert egy pálcasuhintás során lerepült róla a nadrágja, éppen végignézett volna magán de egy rontás következtében szoros hurkok szorultak csuklói köré, kezeit egymáshoz bilincselve, a fő szár pedig egy oszlophoz szegezte.

Feldúltan és megszégyenülve állt, gyűlölettől ittas tekintettel nézte úrnőjét. Úgy érezte végre emberére akadt, pedig vágyott rá Tethys, orrát csapkodta lucskos hüvelyének szaga. Mégsem omlott karjaiba úgy mint az összes többi. Nem értette a dolgot. Gondolkodása primitív szintekre csúszott. Elborította az éhség, kezdett belőle kiszakadni az emberi mivolta. A kéj, a megalázás és a háta miatti megszégyenülés hozta ilyen helyzetbe. Ha a nő békén hagyja hegeit, akkor nem tartanának most itt. Biztonsági szó? Azt mégis minek? Tethysnek lesz rá szüksége…. Cain tombolt a dühtől. A nő pár szigorú mondatot intézett felé, minek hatására felhúzta ínyét mint a kutyák, kivillantva szemfogait.

- Kíváncsian várom a megtorlást kisasszony!- sziszegte mérgesen, még mindig a hátát ért abúzus felett agonizált. Tett pár hamari lépést a nő felé és megpróbálta kezeiről letépni a kötelet, de az nem engedett, kéjes hörgések közepette konstatálta hogy bőre felső hámrétegét kikezdte a szúrós anyag. A rabláncai ellen vívott harcát Tethys kis mutatványa törte meg, ahogy lassú mozdulattal megsimította saját nyakát. Mintha csak érezte volna, hogy Cain átharapni készül és már korántsem a játék heve miatt. Gyönyörűen ívelt nőies szemöldökei összeszaladtak, majd újat rántott karjain, de a kötelek nem engedtek. Forró kéjes érzést követően marták mélyebbre magukat  fehér bőrébe. A szövetnedv pézsmás és állatias illata fészkelte bele magát kifinomult orrába.

- Ah Merlin!- nyögött fel a kötelek szorításától. Ember így még nem örült fájdalomnak mint ő , de örömét elnyomta a bosszúság amit a lány nem várt viselkedése okozott.

~Mit tud rólam? Tán legilimentor? Olvas a gondolataimban~ dühöngött Cain .  A hátát is rögtön megtalálta, most a torkát mutogatja neki az arcátlan kéjhölgy! Ábrázata eltorzult az indulataitól. A nő hátát fordítva elment a falra szerelt eszköztárához és levett valamit, direkt háttal állva neki, titkolózva cukkolva  a felajzott bestiát.

A nemes elfojtott levegővel nézte Tethys minden mozdulatát. Egy jól megkoreografált minta alapján járt el, minden mozzanata tökéletes volt és hatásvadász. Ez a nő kurvának született. Cain farka még megalázottsága ellenére is úgy állt, mint a győzelmi zászló… Nem bírta sokáig , érezte hogy hamarosan bekövetkezik a magömlése. Na ezt nem akarta,hogy kiszolgáltatva lespriccelje  a saját arcát. Szinte biztos volt, hogy belemegy a hajába. Kényelmetlenül fészkelődött, összekötözött kezeivel próbálta kicsit lefelé nyomni a férfiasságát.
A nő csak annyira távolra rakott le egy széket, hogy Cain még  elérje a cipője orrát . Pupillái kitágulva követték a leeső ruhadarabokat, Tethys kezdett egyre kevesebb textilt viselni, így mutatva meg vékony, de formás testét. Hatalmas keblei minden egyes mozdulatára puhán megremegtek. Cain megpillantotta a szegecses végű ostor, arcára kiült  a megrökönyödés.

- Ó igen! Igen.. IGEN! - búgta selymes hangon, teljesen megfeledkezve eddigi dühéről és várta, hogy a fémszegecsek nekivágódjanak testének, vért és kiszakadó szövetdarabokat robbantva ki fehér izmaiból. Legnagyobb meglepettségére Tethys nem rá sújtott le, hanem saját magára.

~Istenek! Nem…ez már sok, ez nem lehet…~

 Cain erőtlenül rogyott le a földre, szája tátva maradt a döbbenettől és ágyéka berobbant. Pont olyan pózban tartotta fejét, hogy jó része az arcába omlott. Hangtalanul élvezett el, hirtelen és gyorsan. Nyitott , reszketeg ajkai közül zihálása közben nyálcseppek hullottak a földre, saját spermája megolvadva cirógatta végig nemesi arcélét, igazán mocskos és homo erotikus képet alkotva róla.

- Maga meg mit…- de nem tudta befejezni a kérdést, hasában az orgazmus helyét kínzó fájdalom töltötte meg. Az éhség olyan erősen csapott le rá, hogy nem tudta kimondani a biztonsági szót.

-Arrrgh!- üvöltötte állatias hangon.

Két karjával támasztotta meg összeroskadó testét, hosszú haja a földre omlott, fekete palástként borítva be a nyirkos padlót. Állatias hörgések és zihálások között szívott bele a meleg vér és hús bódító esszenciájába. Nem tudott megmozdulni úgy érezte, hogy egyetlen egy lépésre tartogatja minden erejét, de akkor megzabálja  a nőt. Felfalja, elkapja és nem ereszti, meg fogja enni! Utána pedig  a pökhendi testvérével végez!  A hulláikat szépen egymás mellé fogja ültetni , a vérükkel pedig kidekorálja az üzlet falait.

~VÉR, VÉR, VÉR ,VÉR ,VÉR VÉR~

Csapódott tudatába több ízben, mialatt minden egyes elhangzott szó mellé bevillanó képek árasztották el lelki szemeit: Tethys véresen, Tethys kitépett mellkassal, mert szép nagyok a mellei. Dante arca elpocsékolva mert csinosabb, mint az övé... kihűlő tetemek, forró vér!!!!

Hörgései közepette hisztérikus és idegesítően magas hangon kezdett kuncogni, lassan felemelte fejét, szájából ömlött a nyál, szemeiben nem lehetett mást látni, csak kavargó kék fényeket.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Alucard.Hellsing.full.1325480_zpsdydh3cyk.jpg)


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 26. - 00:01:14
Cain Angifilius

+18
(http://i62.tinypic.com/2nsz97d.jpg)

Purrr (https://youtu.be/D1-7E_j-ZmA)


Érezte, ahogyan felszakított combján a hézagok meleg vérrel telítődnek, majd a sötét nedű szépen lassan a padlóra csöpög és csinos tócsákat hoz létre. Izmai rángatóztak a fájdalomtól, de arcáról nem lehetett leolvasni semmit. Éppen ellenkezőleg. Sejtette, mit gondolhat róla a férfi, ezért még rá is játszott. Oldalra se pillantva, száját félig nyitva hagyva hangosan és kéjesen felnyögött. Ennek nyomán hallotta, hogy Cain a földre rogy. Odakapta a tekintetét és így az első sorból nézhette végig, amint a nemes félig a földre, félig a saját arcára élvezett el. Megkötözött keze miatt nem tudott mozdulni, ezért meglehetősen kínos képet festett nemrégiben az ajtón betoppanó önmagához képest. Arca és haja csillogott a ráfröccsenő írmagtól, a korábbi arcsérülés utáni odaszáradt vér is az arcán volt még, mindeközben megizzadt kiszolgáltatott pozíciója miatt is. Tethys-nek szinte megesett rajta a szíve. De azt valahol a bolt bejárata előtt felejtette.
Így csak az futott át a fején, hogy kedve lenne szétkenni a testén a lassan zselés állagúvá száradó anyagot. Szétkenné a saját testén, majd várná Cain reakcióját.
Réveteg álmodozásából egy hangos morgás riasztotta fel. Csak most eszmélt rá, hogy a varázsló még mindig a földön fetreng, szinte önkívületi állapotban. Tethys nem tudta mire vélni a reakciót, mivel 5 perce nincs, hogy elélvezett. Csak annyit látott a férfi arcán, hogy éhes. Nem is értette, hogy miért nem ismerte fel eddig ezt a hangot. Azonban most örömmel konstatálta, hogy végre tudatára ébredt. Hogy tudta a választ, mindjárt teljesen más képet festett az elmúlt eseményekről.
Lassan figyelte a saját mocskában fetrengő nemest, akit az imént még halálra erőszakolt volna.
Cain valamiféle artikulálatlan visítást préselt ki magából, így Tethys érezte, nem engedheti ezt tovább. Odaintette egyszerű lovaglóostorát és néhányat rávágott a férfi testére. Felszisszent a gyönyörtől, amikor a csattanó bőr hangja megütötte fülét.

-Miféle viselkedés ez? Ha jól emlékszem nem adtam semmiféle engedélyt arra, hogy ilyen mocskosan viselkedj. –tudta, hogy valami nagyon brutális dolgot kell kieszelnie, hogy észhez térítse a varázslót. A válasz szinte magától értetődő volt.
  
-Most azonnal fogd meg szépen a hajadat és töröld fel vele a mocskot, amit te magad okoztál. Te tehetsz róla, hogy így néz ki itt minden. Egy nyamvadt kvibli is többet ér most nálad. Még egy sárvérűt is hamarabb a lábaim közé engednék, mint most téged. Nézz magadra, mit látsz? –szavai szinte tőrként döfték át a csendet.

Úgy látta, működik a dolog, valahol ott bent a piperkőc Cain sírva fakadt, hogy csodálatos fekete fürtjeivel kell a retket felkaparnia maga körül.

-Na, siess csak, nem érek rá egész nap. –sürgette a lány.

Hogy még jobban kikészítse az idegeit, tiszten távolságban tőle lehajolt, hogy a csizmájából elővegye a sebgyógyító kenőcsöt. A mozdulat nyomán nemcsak csodásan vékony alakját tudta megcsodálni Cain, hanem azt is észrevehette, hogy a lányon egyáltalán nincs semmiféle fehérnemű.
Gondolatban már a következő mozdulatait tervezgette …


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 26. - 00:40:52
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)

Egy csepp vér, még egy csepp vér. A földre kövér könnyekben hullott a vörös nedű, elárasztva tömény illatával Cain agyát. Megrészegülten próbált a földön kúszva a fél méterre lévő kis cseppnyi vérhez csúszni, mialatt végighúzta magát a hideg , spermás kövön. Nem érzett mást csak vérszagot és azt, hogy minden cseppjét ami a földre hullott meg kell hogy kaparintsa. Az ostor susogva hasított keresztül a teremben, forróságot sütve bőrébe . Pattogva csípte karját, hátát és meztelen seggét. Nem törődött vele, csak fetrengett a földön, a vér felé vergődve. Azt nem mondanám, hogy nem volt kedvére a dolog de nem érdekelte más, csak Tethys testnedve.

„Engedély… mocskos viselkedés… mocsok….MOCSOK! ” –jutottak el a tudatáig a szavak, csak részleteket hallott, semmi mást. Nem tudta értelmezni az elhangzott mondatokat.  Megőrjítette a vér szaga, nem volt képes felállni mert az ereje kezdte elhagyni, minden izmával azon feszült, hogy eltépje az őt fogva tartó kötelet. Haja kócosan hullott az arcába, volt ami beleragadt a spermába. Józan állapotában visítva rohant volna haza hajat mosni, de ez nem az a nap volt. Itt most ennél izgalmasabb dolgok voltak folyamatban.

A számonkérés kicsit visszarángatta a valóságba, de nem annyira, hogy ne akarjon szánkózni a padlón Tethys  felé. Hátaiban recsegve feszültek az izmok, farkán megszáradt örömnedve ami kissé odatapasztotta a kőhöz. Méltatlanabb helyzetbe max  megboldogult Rupert hozta, amikor napokra a pincébe zárta mindenféle mellékhelység és fürdőlehetőség nélkül. Réveteg arccal nézett a nőre, nem értette mit akar tőle, valamit a hajával? Miről beszél ez?

-Mrrrrrrggrrmmpf- válaszolta torokból és homlokkal a padlóba fejelt. Nem túl erősen, csak annyira hogy tompa puffanásként törje meg a pince csendjét. Nem tett kárt magában, de érdemben csak ennyit tudott reagálni.

 Majd halk motozás törte meg a  kínos némaságot,  Tethys lehajolt és csizmájából elővett egy kisdoboz kenőcsöt, a perspektíva megengedte azt, hogy a nemes észrevegye nincs úrnőjén alsómenü. Cain farka újra megmozdult, a hideg kőhöz préselődött és kellemetlenül húzta meg fitymáját az oda ragadt dzsuva. Nyomorult helyzetbe került én mondom nektek.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Alucard.Hellsing.600.1894747_zpsuz2y91k8.jpg)


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 26. - 01:34:58
Cain Angifilius

+18
(http://i58.tinypic.com/98ec06.jpg)

Purrr (https://youtu.be/WKeA8Xb_kO4)



Miután látta, hogy Cain nemhogy nem kezdi el takarítani a mocskot maga körül, hanem még inkább belefetreng, igencsak felmérgesedett. Egy pillanatra elhitte, hogy képes kirángatni őt ebből az állapotából. Ezek után a mai szeánszot lezártnak tekintette. Nagyon csalódott saját magában, egyedül akart lenni. Habár remekül érezte magát, nem bírta volna tovább ütlegelni, vagy más módon kínozni a földön megalázódva vergődő embernek látszó tárgyat.
Pálcája egyetlen mozdulatával felrántotta Caint a mocsokból. A delejesen fehér test cuppanó és reccsenő hangok kíséretében elvált az őt fogva tartó kőpadlótól és kicsivel természetesebb pozícióban az oszlopnak támaszkodott.
Tethys kicsit közelebb lépett, kínosan ügyelve arra még így is, hogy ne legyen túl közel a férfihoz.

-Habár a mai nap nem egészen úgy sült el, ahogy akarta, azért remélem jól érezte magát nálam. Én nagyon élveztem az ön társaságát. Hogy biztosítsam arról, milyen hálás vagyok a mai estéért, engedje meg, hogy adjak önnek valamit.

Odaintett egy széket, és kényelmesen helyet foglalt, a szorosan oszlopnak kötözött, fújtató, morgó nemestől alig karnyújtásnyira. Ezután szinte azonnal elkezdett levetkőzni. Az egész nem tartott tovább, mint néhány perc tekintve, hogy már csak két réteg volt rajta. Pőre teste izzadtan csillogott a mágikusan felerősített fényben, ami most egy intésre kicsit halványabb lett. Kedvenc székén ült, ami csak úgy ragadt az este folyamán rákerült különféle nedvektől. A repertoárt a boszorkából csöpögő izgalmi váladék is bővítette.
Cain még így is iszonyúan izgató volt. Tethys-nek nem kellett sokat gondolkodnia azon, mit tesz következőként. Egyik kezével a mellét nedvesítette meg, másik kezét pedig combjai közé csúsztatta . Egész este arra várt, hogy végre történjen valami. Miközben saját magát izgatta, egy pillanatra sem vette le tekintetét a meggyötört férfiról, akinek a látványtól újból eget rengető merevedése lett és pénisze vége hívogatóan csillogott.
Így telt el a percek, amíg Tethys hangosan el nem élvezett. Orgazmus utáni kábulatában odalépett Cainhoz és csatakos kezét végighúzta az arcán. Gyorsan és határozottan rántotta el azért, hogy a kedves kuncsaftnak nehogy falatozni támadjon kedve belőle

-Kezdetnek szerintem legyen elég ennyi. Remélem hamarosan viszont láthatom –duruzsolta Cain fülébe.

Majd pálcát markoló kezével bonyolult mozdulatot tett, aminek nyomán kitárult a pincébe vezető ajtó és rövidesen Dante sietett be rajta egy tálca teával és Cain orvosságával. Nem kérdezett semmit, csak sokat mondó pillantással végignézett a varázslón és Tethys már gyógyuló sebén.

Úgy gondolta, ez nem a legalkalmasabb pillanat a kérdésekre…


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 26. - 02:50:17
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)

Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=GAiceRuLX1I&index=100&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Alucard.Hellsing.600.1702284_zps3chkllmw.jpg)

Cain földön zajló vonaglását egy hatalmas rántás törte meg, Tethys hirtelen hozzá szegezte az oszlophoz. Feje nekiütődött a kőnek, haja borzasan tekeredett össze vissza izmos teste körül, arcán sperma és vér és ezen összetevők masszájába ragadt hajtincsek éktelenkedtek. Normál esetben már üvöltött volna kínjában, de nem volt észnél. Messze volt még a fürdés. Igazán fájt neki a padlótól való elválás, farka hegye piros volt, de nem zavarta meg abban, hogy továbbra is lelkesen álljon. A nő pár lépést tett felé, érezte bőrén testének hőjét és ágyéka izzását. Vér, mézes esszencia és buja hormonok illata járta át Cain fehéren feszengő húsát. Izmain az idegek úgy pattogtak mintha stikkelne. Vastag ajkait szétnyitotta ezalatt fehér szemfogai megcsillantak a fényben. Szájával lélegezte be a lány kipárolgását, mintha így akarná megenni a lelkét.

- Jó…- préselte ki magából az emberi szavakat és várta amit adnak neki, elképzelni sem tudta mi lesz az.  Jó nagy ütést várt az arcára, vagy esetleg valami szikés, borotvapengés játékot, de semmiféleképpen sem azt, hogy a lány elkezd önkielégítést végezni! A maradék ruháit ledobva a széket közelebb igazítva ült le Cainnal szemben. Combjait illetlenül széttárva kezdett el dolgozni saját magában. Hosszú szőke haja ráborult tökéletes testére, fehéren duzzadó keblei le-fel mozogtak az izgalomtól, mellbimbói keményen meredeztek Cain bódult arcába. Túl sok volt neki ez így egyszerre.

Megkötözött kezeit farka elé rakta és a kötéllel egy folyamatosan súrlódó hang kíséretében elkezdte hímvesszőjét dörzsölni. Olyan érzés volt mintha smirglihez szorítanák a pöcsét, a sodort spárgadarabok végigkarcolták fehér eres farkát, minek hatására sziszegve dobta hátra fejét. Szemeit Tethysen tartva folytatta a mozdulatsort, nem érdekelte ahogy széthorzsolja magát.

A nő izgalma egy csillogó foltban a székre csorgott, Cain ezt látva gyorsabban kezdte mozgatni összekötözött karjait, puha ajkai közül érkező állatias morgások sóhajokba fulladtak. Testéből kéjes energia szállt a pincére, forrón és perzselőn terítette be a helységet, gyökércsakrájából indulva mozdította meg solar plexusát, ami kisugározta a térbe bódító sötét hatalmát. Tethys ez alatt az ujjait a saját hüvelynedvébe mártotta és szétkente a testén, a nemes kitágult szemekkel nézte minden mozdulatát. Amint Tethyshez is elért Cain részegítő rezgése lélegzete felgyorsult és hangosan elélvezett.

A félvámpír nem volt tudatában annak mit csinált, de valójában szexmágiát alkalmazott a szőkeségen. Saját vágyait kiterjesztette a szobára s uralma alá vette a nő energiáit így okozva neki örömet. Olyan fegyver volt a kezében, melyet ha direkt alkalmazott volna bármelyik asszonyt képes lett volna megszerezni, de ő ki butus volt. Nem tudta hogy milyen adottságok és lehetőségek rejlettek tökéletesen  megkomponált testében. Tethys orgazmusa láttán újra elévezett, ismételten egy adag spermát lőve a mellkasára és állára. Rettenetesen feszélyezte a dolog. Fel sem ocsúdott az átélt örömökből, amikor a laposan pislogó Madame elé lépett, és illatos ujjaival összekente az amúgy sem tiszta arcát.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Sinbaru.full.593121_zpsczapqdsu.jpg)

A férfi ajkain is áthúzta puha  kezét, majd gyorsan elrántotta azt, amit igen okosan tett hiszen a félvámpír rögvest kapott  az ujjak után, mint valami veszett állat. Fogai összecsattantak a levegőben, szomorúan harapta meg a semmit. Majd Tethys lucskát érezve arcán körbenyalta ajkait és lehunyta fekete szempilláit. Minden ereje elszállt, az oszlopnak roskadva feküdt hátravetett fejjel, majdnem elaludt. Már közeledhetett a hajnal, az a bizonyos gyomorból történő szédülés kapta el ami általában a gyilkolásai után szokott bekövetkezni. Tethys megjegyzését elengedte a füle mellett, éhsége és fáradtsága mellé düh is vegyült érzelmeibe, nem volt biztos a következő alkalomban. A haja egy merő sperma, a háta pedig gúny tárgya lett. Olyan mértékig megszégyenült, amire nem készült. Saját magát élvezte arcon. Kétszer is! És a háta…

Bosszús elmélkedését a berobbanó pinceajtó hangja törte meg, a kalózruhás szépfiú egy tálcával sietett feléjük, majd Cainra nézve megtorpant. Nagyon kellemetlenül érintette a nemest, hogy egy másik férfi bámul az arcába úgy, hogy közben sperma csöpög róla a padlóra, furcsa érzések kavarogtak benne a szituáció kapcsán.

~Remek.. biztos elégedett a látvánnyal. Nem gondoltam volna, hogy ma még a szemem elé kerül …~

Nem tudott mit kezdeni a körülményekkel. Úgy hitte, hogy nem fogja többet látni Dantét az este folyamán. Erre tényleg itt nézi a farkát az az idegesítő kis pöcs, majd kiesik a szeme. Lehet , hogy saját neméhez vonzódik?

~Nem csodálnám ~ erősített meg Cain feltételezéseimben.

Éhes volt, fáradt, ideges, elégedetlen és még ez is! Nem akart mást csak meginni az orvosságát és minél előbb elhúzni a csíkot. Már kezdett az emberi tudatához közelíteni, de szemeiben sunyiság csillogott. Azon gondolkodott, hogy vajon eloldozzák- e , hogy megigya a teát? Van- e benne annyi erő, hogy az idegesítő alkalmazott fejét összecsapja  Tethysével és utána kizabálja a torkukat mohóságtól röfögve? Cain szemmel láthatóan még nem volt rendben önmagával. Közben gondolataiban erősen a reklamáció felé tendált. Tethys vajon minden egyes vendégét megmutatja kiszolgáltatott valójában a kis idegesítő ficsúrnak?


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 27. - 13:00:15
Cain Angifilius

+18
(http://i62.tinypic.com/ru02l5.jpg)

Purrr (https://youtu.be/6xBwYm0cZfQ)


- Dante, most egy nagyon különleges kuncsaftom lesz. Valószínűleg egy zsák galleont fog itt hagyni, úgyhogy arra kérlek, nagyon csendben foglald le itt magad, és ami a legfontosabb, hogy semmilyen körülmények között ne próbálj meg belesni az ajtón. Megértetted?  - jutott eszébe a figyelmeztetés, amit még a vendég érkezése előtt mondott neki a lány.
A fiú kelletlenül, de igent mondott, legszélesebb mosolyát előhúzva odalépett nővéréhez és hosszan megcsókolta.

- Azért ne feledd, amit szoktál mondogatni nekem.  Nem kell ezt nagyon komolyan venni, hiszen csak játék.

Hamarosan meg is érkezett az idegen. Túllépve az első megdöbbenésen, hogy nem megint egy kopaszodó, pocakos törpe lesz Tethys aznapi játékszere, valami egészen furcsa érzése támadt. Sosem tapasztalt még ehhez foghatót. Vagyis de, azonban ez sosem tört még rá, csak Tethys társaságában. Az ajtón belépő férfi a legszebb dolog volt, amit talán valaha látott. Erre a gondolatra, mintegy visszaigazolásként pénisze megmeredt csíkos, testhezálló nadrágjában és érezte, amint az izgalmi váladék odatapasztja a szerszámot alsóneműje finoman szőtt anyagához. Határtalan zavarának hisztérikus stílusban engedett utat, miután a férfi hölgynek szólította.
Miután végre eltakarodott a színről nővérével együtt, volt ideje elgondolkodni azon, ami az imént történt.

~ Hogy történhetett ez? Hiszen Tethys még csak nem is volt a képben… Csak nem???~ -elmélkedett, s egymás után többször lejátszotta fejében a jelenetet. Férfi-pillantás-merevedés,férfi-pillantás-merevedés…
~ Ez a helyzet roppant kiakasztó…~


Hogy önmagát és meredező péniszét teljesen megnyugtassa újból elmélyült hőn szeretett könyvében.
Dante lassan olvasnivalója végére ért, amikor meghallotta, hogy kattan a zár a pinceajtón. Már majd megette a kíváncsiság, hogy mi az istent művelhetnek lent ennyi ideig. Tudta, hogy az ajtó nyílása nyomán Tethys hamarosan kidugja fejét az ajtón. Azonnal otthagyta a könyvet és fejvesztve elrohant teavizet forralni, út közben felkapva a rejtélyes üvegcsét, amit a férfi korábban az asztalra tett. A lány raktárában volt a vízforraló és a teafű sok más rejtélyesebbnél, rejtélyesebb kinézetű üvegcsével. A nővérére jellemző precizitás miatt nem maradt titok egyik üveg tartalma sem. Mindegyik szép nagy betűkkel feliratozva, betűrendben sorakozott. Tudta, hogy Tethys a teáit is a növények közé téve tartja. Mivel kedvence a nepáli zöld tea volt, kezét az n betűs polcra téve haladt, hamar meg is találva a keresett teafüvet. Ekkor azonban kikerekedett a szeme. A polcon, közvetlenül alatta az „Ópium” feliratú üvegcsét találta. Azonban nem volt sok ideje a meglepődésre, mert hallotta, ahogy kitárul az ajtó. Rádobott mindent a tálcára és nagy levegőt véve elindult a pincébe.
Az elé táruló látványtól kis híján rosszul lett. Tethys anyaszült meztelenül, vérző combbal állt a helyiség közepén, az idegen össze-vissza álló hajjal, ugyancsak meztelenül az egyik oszlophoz kötözve, arcát és haját beborította valami, amit fél merev szerszáma nyomán spermának azonosított. Azonban miután meglátta a hatalmas hímtagot, nem bírt megmozdulni. Agyában kéjes gondolatok támadtak, tekintete fel-alá járt a kiszolgáltatott helyzetben lévő, még így is letaglózóan szép férfi hibátlan testén. Nem törődött azzal, hogy Cain arca állatias vicsorgásba torzult. Forró érzés öntötte és férfiassága a korábbihoz hasonlóan megmeredt. Kis híján a nadrágjába élvezett az elé táruló szívdöglesztő férfitól.

~ Ez nem maradhat így! Tethys előtt nem fedhetem fel ezt a beteges hajlamom!- gondolta, miközben érezte, hogy a lába közt meredező méretes szerszám újból lüktetni kezd a pumpáló vértől. Jobb ötlete nem lévén visszatért korábbi hisztérikus hangneméhez~

- Tethys! Mit keres ez még itt? –kiáltott irritáló fejhangon nővérének. –Egyáltalán miért vagy te is meztelen? És miért vérzel? Én ezt egyszerűen nem értem.

***

(http://i62.tinypic.com/16i7cb4.jpg)

megintcsak Purrr (https://youtu.be/QQPJYnr48yU)

Tethys megrökönyödésében egy pillanatig szóhoz sem tudott jutni. Még mindig erőtlen volt eget verő orgazmusa után. Olyan erővel robbant ki belőle az izgalom, amilyet még sosem érzett és nem tudta mivel magyarázni a különös bizsergést sem, amit előtte érzett. Ezért így csak bámult hisztérikusan őrjöngő testvérére. Nem tudta feldolgozni, hogyan mondhatott ellent kristálytiszta utasításának, amit órákkal azelőtt meghagyott neki. Soha nem jöhet le ide senki.

- SOHA !!! Azt mondtam, soha nem jöhetsz le ide Dante! Azt hittem van annyi értelem abban a buta, szőke fejedben, hogy ezt felfogd. Hogy merészelsz így beszélni egy vendégről? Felfogod egyáltalán, mint tettél most? – üvöltötte magán kívül Tethys.

Formás keblei csak úgy ugráltak mellkasán az indulattól. Egy pálcalendítéssel az asztalra varázsolta testvére kezéből a tálcát, majd a következővel szívfájdító reccsenéssel leszakította róla a csodásan szabott ruhát.

- Úgy látom sosem tanulsz, de most egy életre megjegyzed, hogy nem cselekedhetsz az akaratom ellen.  

Egy pillanat alatt Dante mellett termett és a földre taszította őt. Anélkül, hogy komolyabban végiggondolta volna, mit tesz, felvette a földön heverő lovaglópálcát és minden dühét a fiúra szabadítva ütlegelni kezdte, ahol csak érte. Dante sikoltozott fájdalmában és próbálta megakadályozni, hogy az ütések elérjék a testét. Igyekezete azonban hiábavalónak bizonyult. Addig hófehér bőre most piroslott a rámért ütésektől, néhány helyen pedig vérző sebek jelentek meg.

-Tethys! Hagyd abba kérlek…- kérlelte testvérét az ekkor már síró Dante. Tökéletesen eldolgozott, füstös szemfestéke két fekete csíkban folyt le gyönyörű arcán.


A lány azonban kérlelhetetlen volt. Elvakította a düh, hogy ellent mondtak neki. Parázsló gyűlölet égett az arcán és egyre inkább érezte, hogy ez a világ legjobb dolga. Szabályok nélkül kiélni minden elnyomott vágyát.
Eközben ügyet sem vetett a mögötte szenvedő Cainra…


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 27. - 15:52:08
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=BktpEE8Y04E&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I&index=103)

~ Ez tényleg a farkamat bámulja, ez nem lehet igaz! Undorító! Arcátlan kis buzi! ~

Arca eltorzult a kiszolgáltatottságában érzett dühtől, még nem tért annyira magához, hogy erélyesen megkérje az úrnőjét, hogy pucolja el innét alkalmazottját. Nagyon kellemetlenül érezte magát, már jó ideje mindenféle vágyaktól és indulatoktól fűtötten állt az oszlopnál, erre még ez is...

- Tethys! Mit keres ez még itt? Egyáltalán miért vagy te is meztelen? És miért vérzel? Én ezt egyszerűen nem értem.

Cain vérig sértve fordult a férfi felé, nőiesen tökéletes jobb szemöldöke majdnem átugrotta homlokát, megköszörülte torkát és kipréselt nagy nehezen pár emberi mondatot. Lassan az összes energiáját felemésztette mára.

- Már elnézést, de mégis mit gondolt mivel foglalkozik a kedves főnökasszonya ? Egyébként is, magának semmi keresnivalója idelent! Vagy ez valamiféle bizarr szokás maguknál? Van képe felelősségre vonni kenyéradóját?! –

Szinte hörgött a dühtől, meg még más egyéb indulatoktól is, spermája lassan kezdett az arcán megbőrösödni, bőrét kellemetlenül húzta. Nem hitte el, hogy ilyen helyzetbe került. Először is a sebein gúnyolódnak, utána meg addig hergelik amíg nem kezd el a saját mocskában csúszni-mászni mint valami állat. Többször a saját arcára élvezett  a haja tiszta ragacs írmagjától, most meg ez… ez a kis... valami, mert férfinak nem nevezhető ugyebár... nézegeti a farkát és tág szemekkel kérdőre vonja úrnőjét. Mintha bármi köze lenne a főnökéhez...

Cain legszívesebben azonnal hazament volna fizetség nélkül, de nem tudott, mert egy oszlophoz volt még mindig kötözve, anyaszült meztelenül, talpig testnedvekkel borítva. A fáradtság is egyre jobban elöntötte testét, nem vágyott másra csak a teájára és arra, hogy megtisztálkodva belecsapódjon simogató selyemágynemű közepébe. Éhes is volt, de már nem úgy mint egy ragadozó, hanem fájdalmasan és kínzón, mint egy beteg ember. Állkapcsában az ízületek összehúzódtak és rángatóztak, fogai többször összekoccantak , néha pedig görcsösen egymáshoz préselődtek. Már kezdte volna csikorgatni őket, amikor a Madame visító hangja verte fel a pince egyhangúságát.
 
- SOHA !!! Azt mondtam, soha nem jöhetsz le ide Dante! Azt hittem van annyi értelem abban a buta, szőke fejedben, hogy ezt felfogd. Hogy merészelsz így beszélni egy vendégről? Felfogod egyáltalán, mint tettél most?

Cain is látta, hogy ez nem játék, csendben kitágult szemekkel figyelte az eseményeket. A pucér szőkeség hirtelen mozdulattal pattant ki a székből még mindig saját vérétől és hüvelynedvétől szutykosan. Az alkalmazott kezéből kirepülő tálca éppen annyira csapódott neki az asztalnak,  hogy egy kicsi kilöttyenjen Cain teájából, a nemes minden hirtelen zajra úgy kapta oda fejét,  mint egy ijedt őz. Érzete amint azok ketten  totálisan megfeledkeznek róla . Dante testéről szétszaggatva robbantak le a textilek, a fiú anyaszült meztelenül állt a terem közepén. Meglehetősen nagy és nedves farkán hangulatosan csillant meg a fény.

-Khhhh…- hagyta el Cain ajkait egy meglepett hang. Leszegte fejét és próbált nem a másikra nézni, de a sötét hajfüggöny mögül néha azért oda-oda sandított a megalázottságtól és egyben ijedségtől rettegő társára. Egy tejszőke hajú, rettentően nőies arcú férfi állt előtte, szintén istenes méretekkel megáldva, vékony lányos testtel. Ha lett volna rajta két mell, akkor tökéletes női mása lett volna tomboló úrnőjének. Cain szégyentől ittasan lesütötte a szemét.

~ ez…ez..~ beharapta ajkait. Lehet apjának igaza volt, számtalanszor olvasta a fejére, hogy biztosan a saját neme is izgatja. Lehet tényleg igaz volna? Nem az nem lehet a nőkre izgul az illatuk és arcuk, buja testük minden vágyát kielégítette, sosem gondolt  férfiakra. Sosem!

 Újra megnézte magának a fiút, tejfehér bőre volt és nagyon karcsú teste. Nem volt gebe, de sokkal rosszabb fizikuma volt mint Cainnak. Míg a nemes mellkasán volt hús addig neki csak halvány ívek jelezték, hogy némi izom is tapad csontjaihoz. V vonala jól kivehetően futott egészen merev péniszéig, ami alkatához képest igen jó húsban volt.

~Én nem… én ezt nem!~ inkább Tethysre nézett. Döbbenten vette észre hogy a két ember rendkívüli hasonlóságokat mutat… Csak nem testvérek? Tág szemekkel figyelte a beteges családi perpatvart, Tethys vörös arccal újra felkiáltott.

- Úgy látom sosem tanulsz, de most egy életre megjegyzed, hogy nem cselekedhetsz az akaratom ellen!

A nő remegett az indulatoktól, úgy tűnt nem tetszik neki feltételezett testvére tiszteletlen viselkedése, lelökte a döbbenettől megdermedt fiúcskát a kőre, kinek már az elejétől fogva állt a cerkája de most megrándult a büntetés szelétől és nagyobb lett, meztelen teste úgy csattant a földön mint egy adag frissen mosott ruha.

~Merlin...! ~ Cain felemelte a fejét és a dühtől ringatózó fehér eres melleket figyelte.

- Tethys…- rebegte kiszáradt ajkakkal. Szerette volna, ha azonnal eleresztik, hogy hazamenjen. Már az összes  gyilkolási vágy kihunyt benne. Fáradt volt és zaklatott. Ugyanis éppen az imént  méregette gazdaszemmel  egy másik férfi péniszét. Ezt pár napig még emésztgetnie kell. Majd a sötét gondolat is belekúszott a tudatába, hogy ezek ketten lehet vérfertőző kapcsolatot folytathatnak. Lehet ezek ketten testvérek és úgy… szeretik egymást mint férfi és nő? Cain farka ismét megmozdult.

-Nem nem!- mondta magának hangosan és próbálta összekötött kezével a helyén tartani egyre nagyobb méreteket öltő szerszámát.

- Nem , nem nem! Merlin könyörgöm ne!- vergődött az oszlophoz kötözve, úgy vonaglott mint egy ringyó. Bizonyára a sugallat izgatta fel, hogy két testvér egymással hál, nem pedig Dante ütésektől hurkásodó háta és valaga. Az ostor minden egyes csattanása zene volt  a nemes füleinek, ajkait szétnyitotta és hangosan zihálni kezdett. Ezalatt  állatias ösztöneitől vezérelve újra saját magát dörzsölgette.

~ez… gusztustalan.. mocskos.., istenek mentsetek meg ettől a fertőtől, amibe belekeveredtem! Hogy lehetséges, hogy ezek ketten… ~ hasonló szaggatott mondatok zakatoltak fejében, miközben a kínoktól üvöltöző férfit és a felette álló ringó keblű csodát bámulta. Lassan apró kis sebek nyíltak a vöröslő bőrön, Cain a vér és a másik férfi kiszolgáltatottsága láttán nem bírta tovább türtőztetni magát.

-Tethys! Hagyd abba kérlek…!- rimánkodott a földön heverő Dante, ekkor a nemes röhögve saját magát kényeztetve odaordított, selymesen búgó hangon, nyáladzó szájjal.

- Ez a minimum a  tiszteletlenségéért! Tethys ne kímélje, sosem fogja megtanulni mi a jó modor!- közben saját farkával a kötélcsomók között aligha volt meggyőző amint az etikettről ágált. Az ütlegelés tovább folytatódott, s mikor a legnagyobb csapás érkezett Dante testére , az sikoltva ájult el a padlón. Cain abban a pillanatban a harmadik adaggal lőtte magát arcon, fejét nekivetve az oszlopnak  ordítva élvezett el, mint egy állat. Sokáig tartott, élete eddigi legnagyobb orgazmusa rántotta össze izmait.
 
 Minden ízében remegett, ha eddig fáradnak érezte magát most jutott el oda, hogy nem lett volna képes még egy hajszálat sem kitépni a két gyönyörű lényből. Megszégyenülten, bűnösen szuszogott és nem értette magát. Nem értette mitől izgult fel ennyire, csak remélni tudta , hogy a testvérszex gondolata hajszolta bele az élvezetekbe. Ezzel nyugtatta magát, mialatt nem akart egyszer sem a meztelen Dante testére nézni.

~így van… nem Dante volt, aki felizgatott, hanem ők  együtt, ketten. Ez biztos! Nem vagyok…nem vagyok… én… NEM SZERETEM A FÉRFIAKAT!~ nem mert Tethysre nézni, elég volt mára az őrületből! Elég volt a szégyenből! Had menjen végre haza, soha többé nem jön vissza! Csak had igya meg a teáját , csak annyi ereje legyen , hogy az utcára tudjon sétálni és többet nem látják, ez halálbiztos! Soha többet!

- KÉK! Tethys… kérem! KÉK! Könyörgöm! Elég! Elég legyen ebből! Mint Cain Angifilus az Angifilus család utolsó nemesi sarja parancsolom azonnal engedjen el, hogy megihassam az orvosságomat! - ordította leforrázva,  a  szavak indulatoktól dörrenve hagyták el már majdnem sírásra görbülő ajkait.


Cím: Re: A pince 18+
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 27. - 17:23:28
Cain Angifilius


(http://i62.tinypic.com/n56bty.jpg)

Purrr (https://youtu.be/Obo4ewznBLM)



-Ez a minimum a tiszteletlenségéért! Tethys ne kímélje, sosem fogja megtanulni mi a jó modor!
-hallotta felcsendülni maga mögött az oszlop foglyaként tartott Caint.


Egy pillanatra hátrapillantott a férfira, aki megint lüktető pénisszel vonaglott. A boszorka nem tudta mire vélni újbóli felindultságát, ezért betudta annak, hogy élvezi azt is, mikor mást büntetnek.
Mérge egy cseppet sem hagyott alább, így a még érintetlen bőrfelületekre mért csapásokkal folytatta tovább testvére okítását. A fiú már nem bírta tovább a kiképzést és elalélva nyúlt el a padlón.
Szinte ezzel egy időben megint zajok hallatszottak a háta mögött. Cain üvöltve élvezett el, Tethys ezt kéjes vigyorral vette tudomásul, nem is törődve tovább a férfival.
A varázsló tettével azonban teljesen kizökkentette a korábbi agyi állapotából, és elkezdett ráeszmélni, hogy gyakorlatilag ájulásig verte imádott testvérét. Végignézett törékeny, lányos kis testén. Most egy merő vér volt és lilás, kékes dudorok éktelenkedtek rajta. Hibátlan sminkje elfolyt, fehér haja beleragadt könnyeibe és saját vérébe. Félig merev férfiassága ernyedten pihent feldagadt combján. Tehetetlen dühében saját magára is rávert néhányszor, de ez nem segített a tényen. Combját ejtett sebe felszakadt és csinos füzérként a bokája felé csorgott belőle a vörös nedű.
Mérhetetlen sokkját nem tudta másként feldolgozni, így hangosan elüvöltötte magát és térdre rogyott alélt testvére mellett. A meleg testnedvek lágy szirupként ölelték körbe a bőrét, ő pedig tehetetlenül átadta magát nekik. Ekkor újból hangos szavak hangozottak fel mögötte.

- KÉK! Tethys… kérem! KÉK! Könyörgöm! Elég! Elég legyen ebből! Mint Cain Angifilus az Angifilus család utolsó nemesi sarja parancsolom, azonnal engedjen el, hogy megihassam az orvosságomat. kérlelte magából kikelve a férfi.  

A szavak isteni szózatként csengtek a fülében. Nem vágyott már semmire sem, csak hogy eltüntesse Dante testéről az önmaga által okozott sérüléseket és kitörölje fejéből az elmúlt néhány pillanatot egészen addig, hogy bejött a pincébe.  

A nemes jelenléte most már mérhetetlenül bosszantotta, hát még fellengzős stílusa. Nyilván nem akarta úgy útjára bocsátani, hogy nem adja oda neki az orvosságát, mert az itt látottak alapján, bizonyára ma is megölne valakit. De minél hamarabb házon kívül akarta már tudni. Eszébe jutott egy remek megoldás.

Sietve felment a boltbéli raktárába, magához vett egy kisebb fiolát és visszatérve a teás tálcához lépett. Háttal volt Cainnak, így az nem vehette észre, hogy egy kicsiny, ezüst kanállal a gyógyszere mellett belekever valami mást is a teájába. Azt a kicsiny üvegcsét hozta el magával, amit Dante korábban fent kiszúrt már, miközben a teát kereste a polcok között. Az ópium bizonyára jó hatással lesz majd a varázslóra. Pálcájával intett egyet, így a kötelek immár csak a derekánál fogták körül Caint, majd kellő magasságban a szeme elég lebegtette a szép porcelánpoharat, benne a remélt megnyugvással.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 27. - 19:06:51
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=jeo3an2M_Lo&index=95&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/1262677-bigthumbnail_zpsfuooidxu.jpg)

- Most meg mi van? –kérdezte Cain feszülten a bűntudattól földre rogyó Tethyst , ki előtte még saját magát is megütötte párszor. Nem értette az egészet. Ezek nem normálisak, őrültek! Betegek egytől- egyig. Még ő neki égett a pofája, amikor egy-két gyilkosság után a tükörben pózolgatott. Hogy képesek ezek egyáltalán egymásra nézni? Nagyon megszerette volna kérdezni a nőtől, de úgy érezte nem alkalmas… meg amúgy sincs túl sok közük egymáshoz.

- Úgy néz ki… nem csak nekem van szükségem az önuralom gyakorlására, igaz hölgyem?-Szemétkedett látványosan a lány kínjait nézve. Igazán rosszul érezhette magát, hogy beteges és perverz vágyaitól fűtve szinte butára verte az amúgy sem okos testvérkéjét. Cain egyre biztosabb lett abban, hogy ezek rokonságban állnak egymással. Meg is érdemli Tethys , hogy rosszul érezze magát kicsit, Cain utolsó erejével gúnyos arckifejezéssel, torz mosollyal élvezkedett a bánkódó nő kínjain. Úgy gondolta elégtételt szerzett, nem csak neki tapostak a lelkébe végül.

Halkan nevetett a bosszankodó lány villanó tekintetén, a nő meztelenül viharzott fel az emeltre, majd kisvártatva visszajött és még valamit szöszmötölt a pohara felett. Cain értetlenkedve és türelmetlenül állt az oszlophoz szegezve, miközben egy pálcasuhintás leoldozta kezeiről a béklyókat. Fehér bőrébe véres és nedvedző, égő járatokat vájt a súrlódás, ujjait ökölbe húzta kétszer-háromszor, majd automatikusan hosszú hajába túrt, ami hangosan sercegve vált el saját izgalmától iszamós arcáról.

- Édes Merlin, ez… ez gusztustalan! –méltatlankodott miközben összeszáradt tincseivel hadakozott. Hideg farka ernyedten  tapadt nedves  combjaihoz, mindene viszketett alig várta, hogy megtisztítsa magát az erre alkalmas bűbájjal. Még mielőtt kilépett volna az ajtón szeretett volna túlesni a metóduson. Úgy látta két kijárat van, egyik lent a pincéből nyílt a másik pedig fent a boltban ahol belépett. Azt tervezte fent fogja elhagyni az üzletet, hiszen pálcája még mindig ott pihent a pulton. Ezalatt a nő hallgatagon oda levitáltatta a bögréjét, Cain pedig remegve nyúlt érte. Már nagyon ki voltak az idegei.

~VÉGRE~ s hátravetve fejét döntötte magába a vasszagú masszát, bár némi furcsa új íz is vegyült bele. Nem látta, hogy Tethys még valami mást is adott neki. Az ópium elfeketedett leve már régen legurult a torkán és elkezdett munkához látni, poharát elemelte az ajkaitól és felnézett. Lassan realizálta a szörnyű helyzetét.
 
- Maga… maga… mit adott nekem?- nézett a nőre vádlón, de haragja lassan elszállt. Bódító és euforikus érzés töltötte el lelkét, teljesen ellazult. Éhsége elmúlt és idegessége , minden gyilkos indulata eltűnt. A nyomott és visszafogott üresség öntötte el a testét, arca kisimult.

- Mivel mérgezett meg átkozott boszorkány?!- suttogta lágy hangon és nekiszédült az oszlopnak. Ernyedt kezéből a földre  zuhant a csésze, darabokban hevert a pince padlóján. Feje oldalra fordult, s szemeiből kiszökött a fény. Üres tekintettel meredt maga elé, s szája sarkából egy kis nyál csorgott hófehér, izmos mellkasára.

- Tethys… mit… maga … ópiumot adott nekem? – hörögte a bájitalmester kéjtől ittas hangon. Tudta jól a tüneteiből, hogy mivel van dolga még ha életben nem alkalmazott magán kábítószereket. A mákgubó körkörös metszéseiből nyerik ki a fehér tejet mely a levegőre azonnal sötét színűre oxidálódik. Pipából szívva és szájon át fogyasztva is be lehet venni. Cainnal az utóbbi történt. Már gyermekkora óta vergődött a különböző mágikus lények zsigereiből porított szerekkel, de ez mindent felülírt. Az éhsége és a gyomrát nyomorgató fájdalom azonnal megszűnt. Ó igen boldog nyugalom öntötte el kíntól reszkető testét, talán így még képes lett volna behatolni is... gyilkolás nélkül… életében először! De biztosan nem Tethys lesz az, akin leteszteli. Már megint a szex körül járt az esze pedig már három orgazmuson volt túl és le volt szedálva.

- Hogy merészeli?- suttogta laposan pislogva remegő szempillákkal. Nem érzett már semmilyen kínt a gyomrában. Ez érthető is volt , az ókortól kezdve fájdalomcsillapításra alkalmazták a szert. Becsapta idegrendszerét, hiszen az anyag a gerincvelőn keresztül jutott el az agyba. Istenek! Csodálatos kemikália!

Idegsejtjei nem tudtak különbséget tenni a növényi és endogén ópiátok között. Jutalmazó központja pedig a szer hatására azonnal bekapcsolt, így okozva a nyugalmat és kínok enyhülése mellé földöntúli boldogságot. Soha nem tapasztalt ehhez fogható állapotot !Pupillái tűhegynyire szűkültek és a légzése olyan lassúvá vált mintha meditálna. Tudta, hogy ez az állapot nyolc-tíz órán keresztül fog tartani és végig fenséges boldogság fog uralkodni rajta. Egyszerre kívánta pokolra és magasztalta mennybe bűnös és beteges úrnőjét. Magától egész biztosan nem nyúlt volna ilyen veszélyes szerhez. Kicsit úgy érezte mintha megerőszakolták volna.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 27. - 20:17:33
Cain Angifilius

+18

(http://i60.tinypic.com/2dmdxmd.jpg)

Purrr (https://youtu.be/dixsFSqdjmU)

Cain mohón lehúzta a teát. Jól van. Innentől kezdve nincs más dolga, csak várni…
Hallotta, ahogy a nemes lassan ráébred, hogy nem csak a bajára szolgáló gyógyírt kapta meg, hanem a lelkére is kapott egy kis tompítót. Látta, amint a kezdeti felbőszült arckifejezése hamar eltűnik átadva helyét egy eddig ismeretlen, teljesen másként komponált ábrázatnak. A varázsló kábultan megtántorodott, elejtve a csészét, ami szívfájdító csörömpöléssel esett ezer darabra. Bár ez a kis rendetlenség már igazán nem volt számottevő, ha a lent keletkezett károkat nézzük. A varázsló szinte öntudatlanul vergődött, mintha nem lenne ura saját mozdulatainak.

-Ópium! Ügyes! Ön valóban olyan nagy tudású, ahogy sejtettem. Úgy találtam, a jelenlegi állapotában nem engedhetem el, mert talán még bennem is kárt tenne. Végtelenül röstellem, hogy át kellett verjem, de szerintem ez a legkiválóbb megoldás önre nézve. Javasolnám gyakoribb alkalmazását, bár ezek után nem tudom, mennyire fogadja meg a tanácsaimat.

Minden szava a valóságot tükrözte. Soha nem tudott volna elképzelni olyan embert, akinek ennyire szüksége lenne kábítószerekre. Meggyötört a lelke, a testét mások gyötörték, szörnyű lehet ezzel a teherrel egyedül megbirkózni. Ő maga sem lenne normális, ha az anyja kínzásait és aberrált viselkedését egyedül kellett volna elviselnie. Mások szemében lehet, hogy ő is aberráltnak tűnt, de a helyzetéhez képest teljesen normálisnak tartotta magát. Viszont továbbra sem hagyta nyugodni a gondolat, hogy Cain valamiféle szexuális varázslatot végzett el rajta. Nem volt emberi sem az orgazmusa, sem az az energia, amit a testén érzett előtte.

~ Mi vagy Te Cain? Kinek köszönheted, hogy ilyen furcsa szerzet lettél? ~

Remélte, hogy a kérdéseire választ fog kapni és még találkozik a rejtélyes úriemberrel.
Miután pálcája segítségével alaposan megtisztította a ruháját, felöltözött, Dantét is valamelyest rendbe tette. A fiú még mindig nem tért magához. Ezért csak az oszlopnak döntötte a fejét. Miután végzett az ideiglenes renddel, Cainhoz fordult és róla is eltüntette az este kellemetlen, látható emlékeit.

-Nos, úgy vélem, végre van olyan állapotban, hogy megszabadíthatom a köteleitől.

Szavai nyomában eltűntek a rögzítő alkalmatosságok. A gyakorlatilag éber álom állapotában lebegő Cain dülöngélve elindult előre, viszont csak a szemközti oszlopig jutott, ahol Dante feküdt aléltan. Meg akart támaszkodni a kőfalban, de csak azt érte el, hogy beesett a fiú mellé. Hosszú, immáron makulátlan fürtjei polipkarok módjára terültek szét a földön.

A lány már annyira kimerült lelkileg, hogy képtelen volt bármiféle reakciót produkálni az elterülő nemes láttán. Inkább aggódva figyelte a hirtelen megszelídült gyilkos mozdulatait..



Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 27. - 21:03:34
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=VdV1Zc_PFdg&list=PLkoYV2-4zLEfLwtGHdixTzsVSIq_kFdom&index=5)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Cadis.Etrama.Di.Raizel.600.1018557_zpsr9r2wk6n.jpg)

- Ópium!- Csendült fel Tethys büszke megerősítése.

- Ügyes! Ön valóban olyan nagy tudású, ahogy sejtettem. Úgy találtam, a jelenlegi állapotában nem engedhetem el, mert talán még bennem is kárt tenne. Végtelenül röstellem, hogy át kellett verjem, de szerintem ez a legkiválóbb megoldás önre nézve. Javasolnám gyakoribb alkalmazását, bár ezek után nem tudom, mennyire fogadja meg a tanácsaimat.

Cain gyakorlatilag nem tudott megszólalni. Nem érzett haragot, sem semmit. Nem volt ura önmagának és most nem úgy ahogy megszokta. Nyugalom, bódultság, fáradtság öntötte el és minden kíntól mentes mámorban lebegett. A tisztító varázslat végigfutott a testén, érzete amint minden mocsok lepereg róla, haját megborzolta Tethys energiája, útjában felfelé emelte az arcát, így ízlelve meg a nő erejét. Most már nem ragadt össze semmije sem. Miután Tethys eloldozta a köteleket megtántorodott. Esetlenül dőlt neki a mögötte álló építészeti elemnek, majd nagy levegőt vett és elindult az asztal felé, hogy visszavegye a ruháit.

~Hogy fogok így egyáltalán kijutni innen? ~ gondolkodott zavarodottan és próbálta a szervezetébe került új anyagot megszokni. Remélte, hogy az első alkalom ilyen csak és amint picit hozzászokik könnyebb lesz a mozgás. Nem látott mást maga előtt csak az asztalt, minél hamarabb haza akart jutni. Nem volt sok hátra, csak egy oszlopot kellett elhagynia és már közel volt  a megváltás… amikor hirtelen valamiben megbotlott. Dante ülő helyzetben dőlt neki a falnak, Cain pedig nem volt éppen az észlelési skálája tetején, óvatlanul beleakadt a pihegő , agyongyötört testbe.
 
-Ahhh!- kiáltott ijedten, közben elesett a fiú kinyújtott lábaiban. Arccal előre csapódott bele a kőkemény padlóba, zuhanása következtében eleredt az orra vére.

- Ezt már komolyan nem hiszem el!- fújtatott félig nevetve és esetlenül oldalra fordította fejét. Dante teste a lába alá került, ha kicsit hátrébb lett volna most pontosan a fiú ölben feküdne, kinek puha farka a mellkasához simulna, de így csak a sípcsontja ért forró öléhez.

~Hála az isteneknek!~ még belegondolnia is rossz volt, hogy egy másik férfinek a pénisze... Nem! Az sosem történhet meg!

Felemelte a fejét, mialatt hosszú fehér ujjaival kitolta mellkasát a padlón, éretlen fekvőtámasznak tűnő mozdulatot tett. Fekete palástszerű hajzuhataga ismételten láttatni hagyta sebekkel borított hátát. Hátranézett és a lázas álmában fetrengő lányszerű arcot pásztázta réveteg szemmel.

~nem ez már tényleg nem lehet igaz, ez nem velem történik~ gondolta hüledezve, majd megpróbálta kezeivel előre húzva magát eltávolítani a másik férfi testéről.

- Tethys… így nem vagyok képes hazamenni. Valamit azonnal találjon ki, mert gondolom önök sem tervezik itt tölteni a hátralévő tíz órát!

Lábai végül felszabadultak és apró, sápadt gombóccá húzta össze magát a hideg kövön. Fehér kezeit maga elé emelve nézegette ujjait, majd közé temette az arcát és előre-hátra dülöngélt, várva a megoldást.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 27. - 22:39:53
Cain Angifilius

+18

(http://i61.tinypic.com/2ihkyet.jpg)

Purrr (https://youtu.be/6EefPcht54c)

Hallotta, amint a férfi furcsán fújtatva próbálja összekaparni magát Dante mellől. Meglehetősen megalázó helyzetben volt, Tethys még talán nevetett is volna, ha nem kívánta volna már minél távolabb a háza tájáról. El kellett ismernie, hogy talán kicsit mellélőtt az adaggal. Enyhe bódultságot akart elérni a mágusnál, ehelyett sikerült nagyjából egy agyhalott majom mozgáskoordinációjával felruháznia. Nem adott többet neki, mint amennyit ő maga kipróbált legelső alkalommal. Nem gondolta volna, hogy Cain ilyen kis mennyiségtől kifekszik, igaz, elég gyenge fizikumú. Ezt nagy hibának rótta fel magának. Kikerekedett szemmel figyelte, amint a még így is szívdöglesztő szexdémon akrobatikázik Dante mellett. Az erőlködéstől megfeszültek az izmai, hosszú haja folyvást az arcába omlott, szabad utat engedve Tethys kíváncsi tekintetének, aki igencsak kihasználta a helyzetet még így is. Ahogy etrengölte magát a földön, a boszorkának feltűnt, hogy az orra vére is eleredt az esés következtében.  Egy gyors pálcaintéssel helyre tette arcán a dolgokat.
Tovább szenvedett a földön még néhány percet, majd végül kétségbeesetten elkiáltotta magát:

-Tethys… így nem vagyok képes hazamenni. Valamit azonnal találjon ki, mert gondolom önök sem tervezik itt tölteni a hátralévő tíz órát.

Majd magzatpózba összehúzta magát.

-Nos, eltalálta, nem marasztalnám ma már tovább. Volna olyan jó, hogy felül?

Ezzel felemelte varázspálcáját és elkiáltotta magát:

- Invito Naloxon!

Cain belőtt állapotán ugyanis csak ez segített. Azoknak szokták adni, akik túladagolják magukat.Intravénásan, vagy bőr alá juttatva szoktak beadni kb 10 milligrammot,de nekik nem kellett ekkora mennyiség. néhány mikrogramm elegendő lesz. Hiszen tudta jól, hogyha túl sokat ad belőle a varázslónak, azonnal kijózanodik és ki tudja, milyen hangulatban lesz. Miközben elkapta a felé suhanó üvegcsét, úgy döntött, hogy kimér neki éppen annyit, hogy kicsit összébb kapja magát, de még mindig kellően el legyenek tompítva érzékei. Titkon reménykedett benne, hogy felkeltette annyira a nemes érdeklődését a szerrel kapcsolatba, hogy majd vesz is belőle, vagy alkalom adtán vissza is jön majd, hogy vegyen még belőle. De haladjunk csak szép sorban. Odament az asztalhoz, s az egyik kiskanalat teáscsészévé alakította át. Ebbe töltött a már jéghideg teából, kimérte a kellő mennyiségű naloxont és alaposan elkeverte. Odament Cainhoz és mosolyogva átnyújtotta neki.

-Igya meg, ettől hamar jobban lesz. Ám mielőtt sietősen távozik, meg kell kérdeznem, hogy állhatok még rendelkezésére valamiben? – engesztelésül olyan szemekkel nézett a férfira, amitől bármelyik varázslóról lepattanna a nadrág…
De az éjszaka alatt kiderült, hogy Caint nem akármilyen fából faragták…

levezetésképp (https://youtu.be/U1ei5rwO7ZI?t=37s)



Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 27. - 23:27:27
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=kDhdaLNrhVo)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/12029214_1056083794410602_416005909_n_zpsjon6svae.jpg)

Remegve kuporgott  a pince kövén, közben a hullámokban rátörő hányingerrel küzdött, fehér ujjait szájára szorítva guvadt a szeme.

~Haza akarok menni, nem bírom! Mi ez?! Istenek segítsetek, nem bírom! ~ zakatoltak gondolatai miközben a tér hullámzó tengerre emlékeztette, ami szép is lett volna, ha  nem gyomorból érzi az egészet. Megpróbálta elengedni a haját, mert éppen már abba kapaszkodott, erősen hasonlított egy őrültre. Magához képest kócosan térdelt fel karikás szemekkel, miközben fél kezével az asztalt szorongatta. Remegés futott végig a testén, hangosan fújtatott. Nagyon nem állt jól a szénája.

- Köszönöm…- vette el hálásan a bögrét és leküzdötte a teát, többször tévedt cigányútra, de visszanyelte. Meztelenül kuporgott a földön, haja a lábira tekeredett, nem festett túl jól. Kisvártatva látómezeje kitisztult és elmúlt hányingere. Az asztalra támaszkodva, nyögések közepette feltápászkodott, majd megdörzsölte kék szemeit. Nem érzett haragot, mert még mindig a nyugtató hatása alatt állt. Ez volt Tethys szerencséje. Újra beállt a békés eufórikus állapot, minden rosszullétet mellőzve. Tethys kedvesen intézett kérdésére azonnal válaszolt, nem törődve a helyzet bizarrságával. Most már úgy érezte minden mindegy.

- Nos… érdeklődni szeretnék, hogy tudna még adni ebből a szerből… mondjuk kezdésnek egy kiló is elég lenne .- Nem igazán zavartatta magát, hogy pucéran álldogál. Mi is zargathatta volna meg emberfeletti békéjét?

Mialatt a válaszra várt elvette szépen összehajtott ruháit az asztalról és felöltözött.  Újra úgy festett mint annak előtte. A lakkcsizma és drága bőrök rengetegében úgy nézett ki mint egy  földre szállt szex isten. Bár fényét kicsit koptatta, hogy előre hátra hintázott és üres szemekkel akkorákat pislogott mint aki életében először szembesül a világgal több éves vakságát követően. Azonfelül hosszúra növesztett körmeiről lepattogott a körömlakk.

- Továbbá- kezdte el mondatát a megszokott modoros stílusában és kurvás mozdulattal hátradobta a haját:

- Szeretnék valamiféle segédeszközt is vásárolni mellé. Úgy vélem túlságosan sok volt nekem, hogy rögtön a véráramomba került az opiát,  dohánnyal keverve valószínűleg jobban tudnám hasznosítani…

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/060b1934c66c286dbe4dab1b92e3b212_zpslrncsh5i.jpg)

Némi szégyen futott át rajta, de csak egészen halványan. Azok után amilyen állapotban látták már nem érdekelte. Mind férfiasságban mind nemesi voltában kudarcot vallott,  most már teljesen mindegy, ha némi  drogot is vásárol a végén. Nem hitte volna, hogy a hőn vágyott tanári pálya amit elképzelt magának ilyen szélsőségesen fog valami másba fordulni. Egész gyerekkorában arról álmodott, hogy majd tisztelni fogják egyszer a sok szenvedéséért cserébe és megbecsülik… hát jól sikerült.

Mialatt kopogva felsétált a lépcsőn,  maga mögött hagyva a  meztelen Dantét, Cain még vetett rá egy gyors búcsú pillantást. A fehér test összetörten támaszkodott neki az oszlopnak, olyan gyorsan szedte a levegőt mint egy haldokló kis madár. Undorodva összehúzta szemeit és elindult a bájitalboltba.

~ Remélem soha többé nem kerülsz a szemem elé… te kutya!~ dohogott magában, nem is értette  hogy miért gyűlöli ennyire az éles nyelvű ficsúrt. Talán a tiszteletlensége hergelte így fel?  Mikor felértek az üzletbe újra megcsapták a különös illatok. Pálcája ott hevert a pulton ahogy rájuk bízta, fehér kezeivel magához húzta és elrakta a nadrágjába.

~ Valamit ki kell találnom, hogy ne kelljen többet találkoznom velük. Remélem egy kiló bőven elég lesz. Aztán majd magamnak elkészítem a szert. Soha többé nem jövök ide! Soha!~

Ezalatt már szedte is elő az előre megbeszélt fizetséget és várta , hogy megmutassák neki a pipákat. Ugyanis feltételezte, hogy ha ópiumot tart a boszorkány akkor hozzá való eszközöket is tud prezentálni.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 28. - 01:13:45
Cain Angifilius

+18

(http://i57.tinypic.com/29kp6av.jpg)

Purrr (https://youtu.be/_YqWfZfbxR4)

Láthatólag másodpercek alatt normálisabb színt kezdett ölteni Cain arca. Ez határtalan elégedettséggel töltötte el Tethys-t, ugyanis ez azt is jelentette, hogy nagyon közeledik a búcsú pillanata. Elmélázva nézte a nemest, ahogy alaposan megkomponált mozdulatokkal felemelkedik a földről és mellé sétál.
Hmm… Tetszett a földöntúli lebegés? Hát azt nem is csodálom. Tethys hosszú másodperceket töltött annak felidézésével, amikor Dantéval próbálta ki először az ópiumot. Már nem tudott visszaemlékezni, melyikükben merült fel először, hogy kipróbálják, de sosem fogja megbánni. Azóta is tart olykor itthon, ki tudja mikor fog jól jönni.

-Hogy tudnék-e adni? Hogyne. Azonban ilyen mennyiségben nem tartok magamnál, mert úgysem használná el senki, de ha óhajtja, tudok még rendelni. Viszont remélem megérti, hogy csak itt tudja átvenni, mert a baglyokat mostanában is gyakorta ellenőrzik. Önt sem szeretném bajba sodorni. Nálam nagyjából negyed kiló van most raktáron, azt készséggel odaadom önnek engesztelésül azért, mert nos… nem alakult túl zökkenőmentesen az első ittléte.

Eközben Cain lassan felöltözött. A lány ámulva nézte, ahogy a nemes újból visszaszerzi belépésekor árasztott dicsfényét. Igaz, még kicsit zavartnak tűnt a tekintete.

-Nos, habár jómagam ellene vagyok az ilyen dolgok vegyítésének, az ön döntésébe nem szólok bele. Azért óva intem az ópium rendszeres használatától, mert nagyon rút dolgokat tud művelni az ember bőrével. 

Beszéd közben Cain arcát fürkészte, esetleges támadási szándék után, de a nemes arca olyan sima volt, hogy Tethys nyugodtan sétált fel előtte a lépcsőn.
Nem tartott túl sokféle pipát, ezek is főleg hasis szívásra voltak alkalmasak. De a célnak persze tökéletesen megfeleltek.
Kitette a nemes elé, hadd válassza ki a 12 féle pipából, amelyik neki tetszik. Mialatt a férfi gondolkodott, elsietett az ópiumos üvegcséért, hogy azzal is teljen az idő.
El sem hitte, hogy nem sokára csak kettesben lesznek Dantéval.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 28. - 02:37:32
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=BktpEE8Y04E&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I&index=103)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/5143a3d99768535dfbf0327c254d5681_zpsjbfwiu1d.jpg)

Cain idegességében csak pislogni tudott, mintha nem akarta volna tudomásul venni, hogy folyamatosan újra és újra el kell jönnie az ópiumáért. Nagyon nehéz volt mákvirágoz jutni a szigeteken és nem voltak meg hozzá a kellő kapcsolatai, hogy otthon tudjon termeszteni.  A baglyokat pedig folyamatosan ellenőrizték, így nem kockáztathattak, ahogy mondani szokás: a kényszer nagy úr. Legutóbb akkor érezte magát ennyire nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak miután ember vért vett. Lehet, hogy így napokig, vagy akár hetekig is kibírja majd ölés nélkül, nem tudhatta előre , ki kellett kísérleteznie. Lehet hogy így még szexelni is tudna? Lehet kevéssé lenne frusztrált ha végre valahára élő nőbe márthatná szűz farkát?

- Hát ezt szomorúan hallom .- Adott hangot nemtetszésének olyan éllel, amiből tisztán éreztette beszélgetőpartnerével, hogy nem tervezett többet betévedni. De ugye Cain esetében egyre gyakoribb  az a mondás, hogy : mágus tervez, Merlin végez.

- Legközelebb két hét múlva jövök, addigra rendeljen meg egy kilót! Nem kívánok minden héten kuncsorogni a narkóért, amit rám tukmált!- vágta oda foghegyről.

-A szerelmes rokonát pedig utasítsa jó modorra mert úgy tűnik, hogy innentől kezdve a kapcsolatunk hosszan tartó lesz! Bármennyire nem vágyunk rá így hárman… nem úgy mint a maguk esetében, igaz? -nézett vádlón Tethys arcába, kíváncsi volt hogy a nő mint reagál arra, hogy rájött a bűnös , vérfertőző viszonyukra.

Nem nagyon tudott haragudni mert idegrendszere még vagy tíz órára le volt kötve a bódulattal, de azért oda-oda csípett. Valahol hálás is volt a nőnek, de tudta hogy csúnya játékba kezdett. Szüksége volt a drogra, jobban mint a porított zsigerekre. Azt várta, hogy hazamenjen és újra érezze azt a fantasztikus szédülést amit az elején, csak bent a puha ágyában nem törődve semmivel és senkivel. Hiszen már nincsenek tervei teljesen mindegy mivel tölti az idejét. Lehet az az élvezetek hajszolása, gyilkolás vagy drogozás. Édes mindegy!

 - Nyugodjon meg Skarsgard kisasszony, ha tudná az én bőrömmel milyen ronda dolgokat műveltek… De hiszen látta is, nem igaz? –célzott a lent történt közjátékukra Cain , egyáltalán nem baráti hangnemben. Lehet , hogy nyugodt volt, de hogy seggfejebb is az is biztos.

Mivel nagyon gyors volt a regenerációs képessége biztos volt benne hogy az ópium nem fog nyomokat hagyni rajta, hiszen öregedni sem normális ütemben öregedett. Betudta a jó genetikájának. Továbbá nem érdekelte az sem ha sértő a viselkedése, hiszen magát is sértettnek érezte. Még pár nap kellett neki mire feldolgozza a lent történeteket. Valószínű, hogy Tethys sem számított ennyi meglepetésre az este folyamán. Jobb lett volna megölni valami olcsó rihe-rongyot a Zsebpiszok közben, akkor még mindig kiskirálynak tartaná magát az éjszakában. Zakatoló gondolatait és saját maga elemezgetését egy hosszú bőrtok csattanása zavarta meg.  A nő szó nélkül dobta a pultra a 12 pipát tartalmazó táskát, Cain közelebb hajolt és fehér ujjait az álla elé tette. Szemei kékjét hosszú fekete pillái árnyalták, száját kicsit megharapta miközben válogatott. Majd végül az utolsó pipához érve lelkesen így szólt.

- Ez lesz! Milyen csodálatos darab. Úgy látom antik… olyan mint én,  története van!

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/opium_pipe_zpsbd5qmir4.jpg)

A választása a leghosszabb pipára esett, látszódott hogy múlt századi darab. 43 cm hosszú rózsafából faragott eszköz, bronz fejjel és jáde kőből faragott szipkájával tökéletesen illett Cainhoz. Igazán magas árat kért érte a madame, de nem volt határ a költekezésben, ha a nemesről volt szó. A férfi fizetett majd illedelmesen de hűvösen elköszönt és elindult a találkozói pontra. Nem csókolt kezet.

Megtörten sétált ki az üzletből. Nem így tervezte az estéjét, rengeteg új dolgot tanult meg saját magáról. A leginkább azt, hogy mennyire egy kiszolgáltatott , magányos és gyenge ember. Amíg ő hazamegy az üresen kongó kúriájába azok ketten még ha bűnben is , de ott vannak egymásnak. Neki meg semmije sem marad, csak az ópiumos köd és a vér, amit oly nagy mohósággal hajszol… Lakkcsizmája kopogását lassan elnyelte a közeledő hajnal, valahol az utca végén bódító illat csapott az éjszaka szellőjébe, így kísérte Cain útját hazáig, hol Morpheus karjaiba rogyott. Nem maradt egyedül, hiszen ott voltak neki a sötét és buja álmai és féktelen a  vakarózással töltött órák…

Köszönöm a Játékot Skarsgard kisasszony!


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 28. - 18:04:24
Cain Angifilius

+18

(http://oi57.tinypic.com/jtm1aq.jpg)

Purrr (https://youtu.be/TkLT5krv_6c?list=PL4yYFtIyTsFexmlBonZy7-QXUk9XdWA-s)


A nemes pikírt megjegyzését eleresztette a füle mellett. Most azonnal tudott volna szerezni több kilónyi anyagot is akár, de esze ágában nem volt. Tudta, hogy nagy hasznot fog még kovácsolni abból, hogy ismeri a férfit. Még nem tudta pontosan hogyan, de valami azt súgta neki, hogy nem szabad veszni hagynia egy ilyen kapcsolatot. Tudta, hogy valamilyen úton-módon rá fogja bírni a behatolásra. Nem tudott volna normálisan tovább funkcionálni anélkül, hogy listáján ne húzhassa ki Caint.
Azonban arra a savas kommentre, amit Dantéval kapcsolatban mondott, kis híján felzaklatódott.

~Most komolyan azt gondolod Cain, hogy ezzel megsértesz?  Ó, ha tudnád hány ennél undorítóbb és fájóbb kijelentést tettek már ránk az évek során…~   - révedezett magában Tethys.
A legkevésbé sem szerette volna azonban, hogy a találkozójuk csúcspontja átmenjen egy erről folyó vitává, ezért csak annyit mondott szűkszavúan:

-Nos, valóban. Olybá tűnik, hogy a közeljövőben gyakorta meg fog fordulni nálunk. Dantét megkérem majd, hogy fogja vissza magát. Jó modorú fiatalember ő, csak a külsejét érintő megjegyzéseket nem kezeli olyan jól, mint a legtöbben. Ebből kifolyólag eléggé haragtartó is, ezt kérem nézze el neki. De egészen bizonyos vagyok abban, hogy a maihoz hasonló incidens nem fog többet előfordulni- fejtegette Tethys magabiztosan.
Továbbra is legkedvesebb arcát mutatta, pedig a fejében még mindig az a kép villant, hogy leláncolja a pincében nemest és pörög a farkán napokig.
A boszorka saját leleményességét dicsérte, hogy eszébe ötlött az ópium. Másként ki tudja, meddig lent szenvedtek volna még. Cain arcán is látta, hogy szíve szerint teljesen másként viselkedne most, de a drog letompítja érzékeit. Csak remélni tudta, hogy egészen hazáig kitart ez az állapot és felindultságában nem követ el szörnyű tetteket. Valahogy magát érezné hibásnak, hogy felbőszítette a nemest azzal, hogy nem tudta teljesen kordában tartani…

Persze, hogy látta a hátát. Azóta is forró hullámokban tör rá a vágy, hogy megint hozzáérhessen a különlegesen texturált bőrfelülethez. Kora gyermekkora óta hihetetlenül vonzották az érdekes, vagy éppen furcsa állagú tárgyak, illatos emberek. Ezért is tartotta felettébb szerencsésnek a Cainnal való találkozást. A férfi bőre ellenállhatatlan, ritka növények illatát ontotta magából és a hátán a hegek… Több volt, mint csodálatos.
Miután a nemes kiválasztotta az egyetlen valamire való kinézetű pipát Tethys lassan elkezdett aggódni. Ez a férfi tényleg hamar függő lesz. Látta rajta azt a fajta izgalmat, amiről olyan sokat olvasott korábbi tanulmányai során. Hiába tudja tökéletesen, hogy mit okoz testével a szer nem akar majd ellenállni neki, sőt. Hagyja, hogy édes méreg módjára elpusztítsa és még élvezni is fogja. A boszorka csak remélni tudta, hogy nem lesz igaza. Ugyanakkor eszébe ötlött, hogy ebből még hatalmas előnyt is kovácsolhat, hiszen Cain kiszolgáltatott lesz majd, így bármit megtesz azért, hogy hozzájusson a normális élet látszatának fenntartásához szükséges mennyiséghez.
A varázsló kiegyenlítette a számlát, majd sarkon fordult és valami köszönés félét motyogva kilépett a bolt ajtaján.
Miután a férfi sietős lépteinek zaja elhalt a távolban hangos sóhaj tört ki belőle. Nem gondolta volna, hogy ennyire nehéz estéje lesz, a kellemes sorok mögött nem sejtett vadállatot. Hiába a nagy anyagi haszon, ezúttal egy cseppet sem motiválta, hogy a soknál is még több pénzre tegyen szert. Elvégre megtehette volna, hogy egy másodpercet se dolgozzon. Pusztán szerette művelni, amit csinált. De egy dologban most egészen biztos volt. Jó ideig a nevét sem akarta hallani Cainnak. Addig legalábbis egészen biztosan nem, amíg ki nem verte a fejéből a lent történteket.
Miután teljesen lenyugodott egy kissé magához vette pálcáját, becsukta a boltot és lement a pincébe rendet tenni.
Dante még mindig ájultan hevert a pincében Tethys legnagyobb bánatára. Odahajolt hozzá és a fent magához vett kenőccsel bekente a sebeit és zúzódásait. Mire mindegyik nyomtalanul eltűnt, egy halk „Reparo” után összeforrt ruháit is ráadta a fiúra. Már csak egy dolog maradt hátra.

(http://i58.tinypic.com/1z345s7.jpg)


Purrr megintcsak (https://youtu.be/9nk_WHHTQtY)


-Exmemoriam!
-mondta halkan a lány, hogy a kellemetlen emlékek eltávozzanak testvére fejéből.
Bárcsak ő is kitörölhetné azokat a pillanatokat, amikor elveszítette uralmát a tettei fölött… Nagyon vágyott már rá, hogy hazamenjenek és egy hangulatos vacsora kíséretében elfelejtse a mai nap megrázkódtatásait. Utána pedig beülnek majd egy kád vízbe, ahogy szoktak és Tethys végre megkapja azt a kielégülést, amire egész nap várt már. Elhessegette a gondolatot, hogy most igazán mástól szeretné ezt megkapni, helyette halkan elmormolt egy varázsigét.

-Stimula!

Ennek nyomán Dante mélyeket pislogva felnyitotta gyönyörűen ívelt szemeit és kérdőn Tethys-re pillantott.

-Elment már az a tahó? Mi történt?
-Menjünk haza, akkor elmesélek mindent.

Boldog volt, hogy ők itt vannak egymásnak és szánakozva gondolt Cainra, aki most egyedül kóvályog ódon kastélyának végtelenjében…


Nagyon köszönöm a remek játékot kedves Cain Angifilius úrfi !


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 30. - 15:14:36
Tethys Skarsgård

(http://m.cdn.blog.hu/ri/ritkanlathatotortenelem/image/Napi/20/unnamed.png)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=MYSVMgRr6pw)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/3575cd7e5be885dde0a45e702ab73a12_zpsiefleunc.jpg)

Nem akarta elhinni, hogy megtörték ezt a csodálatos és egyben történelmi pillanatot. Még életében nem ért így férfihoz, ha emberi tudatánál van, leharapta volna tőből az ujjait és Dantét halálra pofozta volna hangos szitkozódások közepette.  Viszont most sokkal jobban élvezte a selymes puha bőr csúszását, ami vértől és verejtéktől volt nedves. Hosszú fehér ujjai éppen beférkőztek Dante nadrágjába és már majdnem hozzá ért a forró és nedves makkjához, amikor Tethys mérges arca törte meg a szentséget! Pedig ez volt élete legjobban vágyott pillanata, bár erről jó maga sem tudott ez idáig. Egymásba fúródó indulatos tekintetüket nem más szakította meg, mint az apjától is jól ismert átok lesújtó csapása.

Tethys dühe egyenesen rázúdult az ostoron keresztül, olyan ütést mérve az arcára, hogy feje hátracsapódott és testével nekivágódott a falnak. Koponyája a betonnak ütközött útjában fekete tincsek röpültek, megszédülten rogyott össze mint egy kártyavár. Dante sápadt és elvérezni készülő teste élettelenül hullott a földre, mikor egy pukkanással megjelent alatta egy fehér párna. A vámpír olyan emberfeletti dühöt érzett, hogy azt nem tudta emberi nyelven kifejezni így csak odamordult ordenáré hangon.  Elvették tőle az ételét! Nem akarta elhinni, hogy ez a nő ilyen aljas módon fog eljárni vele. Még nem volt kielégülve teljesen, egy hétig nem evett majd mindent kihányt, talán kétszer ennyi vér rakta volna rendbe.  Bár tudjuk, hogy miután eltöltötte gyomrát kiokádta volna üvöltve az egészet pár óra múlva, főleg amiatt mert  az emberi fele a narkó hiányában romokban hevert. Nem volt elég hát, hogy alapból képtelen volt feldolgozni a vérmennyiséget, az elvonási tünet is kínozta.

Ha még nem hitte volna, hogy nem kell eléggé aggódnia akkor tévedett. Tethys gyengepontja Dante volt, hiszen a mai látvány,  mind a múltban történt dolgokra emlékeztették. Ismételten a halál markából kellett kifeszegetnie naiv testvérét, bár azzal nem számolt hogy innentől ez egyre gyakoribb közös program lesz hármójuk között. Amolyan kis játék. A nemes nem ismerte még eléggé a beteges családot, hogy tudja most nagyon kihúzta a gyufát. Tethysben nem csak a gyerekkorukban átélt szörnyűségek elevenedtek fel, hanem valami új kínzó érzés is. Ez idáig egyedül övé volt Dante. Senki másé… Nos a dolgok igazán érdekes fordulatot vettek pár óra leforgása alatt.

 Cain idegesen fetrengett a földön mint egy büdös bogár, miközben egy-két tollat hagyott maga mögött a padlón. Próbálta magát felhúzni a méltatlan pózból, hogy kitekerje Tethys nyakát, de nem várt meglepetés érte. Imperio átokkal láncolták le tudatát és nem volt képes megtörni azt, esetlenül zuhant vissza a földre. Túlságosan elborította az állatias düh, hogy ellent tudjon állni. Tethys elviharzott mellette és feltépte a pince ajtót, majd egy egyáltalán nem kedves mozdulattal megfogta a nemes hosszú haját és emberfeletti erővel bedobta a mélységbe nyíló lépcső tetejére. A félvámpír elhűlve érzékelte az oldalába rúgó csinos lábat, majd a lépcsőfokok kellemetlen ütéssorozatát testén, amint megindult lefelé a lendülettől. Nem tudott védekezni, egyszerűen legurult a lépcsőkön és egyenesen a pince hideg betonjába csapódott. Ennél a pontnál ment el az eszmélete…

*

Nem volt magánál amikor a kalodába került, elvesztette a teljes tudatát és a kontrollt teste felett, közben bizonyára őrjöngött de erre már nem emlékezett. Mikor újra magához tért értetlenkedve nyitotta fel szemeit. Félmeztelenül függött kezeinél fogva egy ketrecben. Azt hitte rosszul lát. Egy madárkalitkához hasonlító rácsos valami vette körül, izmos karjai fájdalmasan feszültek feje fölé, a kaloda tetejéről ugyanis bilincsek tartották így feszítve meg rángatózó testét. Egyedül a lábai voltak szabadon, de nem örülhetett annak sem mert térdelő pozícióba helyezték. Nem tudott felállni, csak szánalmasan rugdosta a levegőt.

- Tethys!- Üvöltötte magából kikelve a nemes a sokszor átkozott nevet. Az őt ért ütések hatására visszaszerezte teljes tudatát. De ennek nem igazán örült, mert hirtelen lepörgött a szeme előtt az elmúlt pár óra.

-ISTENEK! –ordított fel undorodva, még mindig érezte Dante ízét a szájában. El nem tudta képzelni mi történhetett, hogy egy másik férfira ilyen szemekkel nézett. Minden összeomlott, az eddigi kép amit magáról alkotott most olyan messzinek tűnt mint a mai este vége. Legszívesebben addig mosta volna a fogait, amíg nem kezd el vérezni az ínye. Lement volna a pincéjébe, hogy fejét a falba csapkodja míg el nem ájul, aztán hívott volna egy kurtizánt. Nőket akart, rengeteg nőt és visszaigazolást,  hogy vágyik az érintésükre! Nem lehet igaza az apjának! Ő nem meleg! Nem szereti a férfiakat! Ez képtelenség!

Elkapta az undor emellett nem volt elég , hogy felötlött benne minden egyes érzés és emlék amit saját neméhez tartozó lányos kvibli ébresztett benne, de belecsapott testébe az elvonási tünet által gerjesztett kín. Mert ugye még azóta sem jutott hozzá az anyaghoz, amiért olyan nagyon remegett.

-MERLIN SEGÍTS! Tethys azonnal jöjjön ide! Mit képzel mit művel velem?  Azonnal tolja ide a képét átkozott boszorkány! Én nemes vagyok, ezt nem fogja megúszni szárazon!  Egyszer másszak ki innen felgyújtom az egész kócerájt! Tethys az istenek verjék meg! Mit tett velem?! Maguk betegek! Megfertőzték a tudatomat mindenféle mocskossággal! Rászoktatott az ópiumra! A beteges hajlamú öccse megátkozott, azonnal szedje le rólam ezt a bűbájt!!! - izmai ismételten remegős táncba kezdtek meggyötört testén,  s a hideg izzadság is elborította. Hasa csak azért nem fájt annyira mert Dante meleg vérével eltelítődött, amint erre gondolt felkavarodott a benne lévő nedű és kezdődött elölről ugyan az ami a napokban. Veszetten fulladozott és lihegett, a drogért érzett olthatatlan szomja öklendezésre késztette. Egyszerre fázott és öntötte el a meleg, pupillái a fények ellenére is kitágultak. Sürgősen ópiumra volt szüksége, hogy ember módjára tudjon viselkedni. Nem bírta tovább elviselni a rosszullétet. A drog és ő eggyé váltak a héten, örök rabszolgaságba vetette a fizikai függőség összes tünetétől vonagló férfit.
 
-Tethys! Azonnal hozzon anyagot! Könyörgöm! Meg fogok halni, nem bírom tovább! – Megalázottan váltott hangnemet, miközben combizma és mellkasa magától ugrált. Teste csatakos volt az izzadságtól. Hangjában kín és könyörgés egyszerre érződött, kellemes muzsika volt ez a bosszús félvéla lány füleinek.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 09. 30. - 21:24:05
Cain Angifilius


(http://oi58.tinypic.com/2h4m62f.jpg)

Purrr (https://youtu.be/Kby8c6rox3Y)



Figyelte a lassan egészségesebb bőrszínt öltő Dantét a heverőn, testvére begyógyult sebére nézve elmerengett,s próbálta felidézni a pillanatot, amikor őt falta fel kis híján a vérfarkas.
Kis tapasztalatlan volt még, azt hitte, elbír vele egyedül. Azt találta ki, hogy ha valami eldurvul, majd köteleket varázsol elő. A dolog igazán remekül működött, a férfi kezes bárányként viselkedett domina kezei alatt. Mivel a mágusnak lábfétise volt és imádta, ha csinos lábakkal az arcára és a testére lépnek, Tethys ebbéli vágyait elégítette ki. Azonban nem számolt azzal, hogy a drágán csináltatott fűzője egy óvatlan pillanatban leszakad róla. A vérfarkas már előtte is erős izgalmi állapotban volt, de mikor meglátta Tethys előbukkanó hatalmas melleit, nem tudott uralkodni meredő férfiasságát és azonnal magáévá akarta tenni a lányt. Mivel a boszorka semmi ilyesmire nem vállalkozott, menekülőre fogta a dolgot. Pálcáját botor módon a lépcső melletti szekrényen felejtette. Azért akart elszaladni, de a vérfarkas gyorsabb volt nála és egy rántással ledöntötte a lábáról. Mivel már jó ideje nem ivott bájitalt, az izgalom előhozta állatias énjét. Nem erőszakolta meg Tethys-t azonnal, hanem elkezdte a húsát tépni. A boszorka érezte, amint a tűéles fogak átszakítják a bőrét és a húsába marnak. Forró vére patakokban kezdett folyni, összekenve félig lógó ruháját és szabadon ugráló dús kebleit. Miután ezt a férfi észrevette, két kézzel, dúvad módjára beléjük markolt és végignyalta őket. Lassan masszírozta a puha női ékeket, majd hirtelen a lányba vágta méretes szerszámát. Tethys velőtrázóan felsikoltott az erőszakos behatolástól. Miközben a földön magáévá tette a lányt, tovább ette a megkezdett falatot. Tethys lassan hallucinálni kezdett a vérveszteségtől. Azt képzelte, hogy a férfi azért jött, hogy őt boldoggá tegye, s mikor rászólt a lányra, hogy kóstolja meg a saját, kitépett húsát, örömmel falta be. Tudta, hogy ez a dolog csak azért történik, hogy ők ketten örökre együtt legyenek. Saját húsa és vére is csak tetézte az elmebaját. Érezte ugyan, ahogy lüktetve ömlik a vére a földre, s lassan megalvad a hideg kövön, de nem érdekelte. Inkább belenyúlt és a vérfarkas mellkasára kente. Ettől az annyira felizgult, hogy a boszorkából kihúzva magát a gyönyörű mellek közé élvezett. Ez volt az egyetlen dolog, ami megmentette Tethys életét. Amire a vérfarkas magához tért az önkívületből, a boszorka elvánszorgott a pálcájáért és nyomban gúnyba kötötte. Szerencsére tapasztalt bájitalkeverő volt már akkor is, így gyorsan el tudta látni magát. Nyomtalanul nem tudta helyrehozni a hiányzó részeket magán, de a seb súlyosságát tekintve remekül járt el. A jobb váll a mai napig látszik egy „n” alakú sebhely, amit mindig gondosan elfed hosszú hajával.

Lassan kezdte összeszedni a dolgokat, hogy tisztán lásson. Cain valószínűleg vámpír, vagyis csak félig lehet az. Dante olyan megboldogult, őrölt arckifejezéssel nézte, hogy biztosan valami aberrált bűbájt küldött rá. Tethys nem tudta felfogni azt, amit látott. Egy férfi pőre felsőtesttel simogatta az ő Dantéjának minden porcikáját és forró csókban forrt össze vele. Ahogy erre gondolt a jelenetet, ami fogadta újra és újra lejátszotta az agya. Dante vonaglik, Cain a nadrágjába nyúl bele éppen és úgy csókolják egymást, amit ő még sosem látott.
Miután ezt megint felidézte, mérhetetlen szomorúság, kétely és tomboló düh kerítette hatalmába. Elsőként disaudióval lenémította maga körül a teret, hogy senki ne lehessen fültanúja szenvedésének. Hirtelen az őrület csalhatatlan jeleit vélhetjük felfedezni rajta. Amint a kis képek le peregtek a szeme előtt, folyamatosan előre-hátra dülöngélt, összetört, levert tárgyakat, a hajába túrt, kitépett belőle. Végül térdre rogyott és hangos zokogásban tört ki. Ebben a zokogásban benne volt minden, ami valaha sérelemként érte. A folyamatos kínzás és megaláztatás, amit az anyja okozott neki, a fájdalom, amit azért érzett, mert elítélték testvérével való szerelme miatt, a kényszerházassága, a mindennapi szenvedései ezalatt, a vérfarkassal történt erőszak és végül a mai eset. Annyira fel volt zaklatva, hogy a kezében tartott pálcából csillagszóróként pattogtak ki a fénycsóvák, félő volt hogy lángra lobbantja az egész helyiséget. Az elsorolt sérelmek mindegyik elkövetője elnyerte már méltó büntetését és eggyé vált a halállal. Már csak egyetlen valaki volt, akin féktelen dühét ki tudta élni. Ez a valaki Cain volt. Véget vetett a némító bűbájnak és munkához látott.


(http://oi60.tinypic.com/aaujj5.jpg)

Purrr (https://youtu.be/Kby8c6rox3Y)


Eltökélte, hogy addig kínozza a mágust, amíg az az összes beteg, gyilkos titkát kifecsegi neki. Ezután megfenyegeti, hogy elmondja ezeket az auroroknak, így egy életre a rabszolgájává és kiszolgáltatottjává teszi. Elsőként rákényszeríti, hogy üzenjen a hoppanáló emberének, hogy minden rendben, semmi szükség odarendelnie senkit. Hogy ezt véghez vigye, nagy mennyiségű ópiumra és egy nagyon erős kézre volt szüksége.
Amint lehaladt a lépcsőn, azonnal megcsapta az izzadság és megszáradt vér szaga. Undorodva fordult el a férfitól és első útja a fegyvertároló szekrényhez vezetett. Felkapta az első, kezébe kerülő ostort és Cain elé állt.  

-Tethys! Azonnal hozzon anyagot! Könyörgöm! Meg fogok halni, nem bírom tovább! –kiáltotta felé kétségbeesve Cain. A lány megvető arccal nézett rá :

-Ne gondold, hogy egy percig is érdekel, amit mondasz. Ha szépen válaszolsz a kérdéseimre, kapsz egy csókot drága Morpheus barátodtól- itt meglengette a jobb kezében tartott kis szelencét. – Ha azonban rosszul válaszolsz, vagy látom, hogy kezdesz elszemtelenedni, vagy netán azt látom, hogy hazudsz… nos…- itt felemelte a baljában tartott igencsak baljós kinézetű, fém nyelű bőrostort. Apró mérete ellenére sem kecsegtetett sok jóval, Cain felismerni vélte azt a szerszámot, amivel legutóbb Tethys saját magát sebezte meg.
-Nos, kezdjük csak mindjárt az elején. Mit tettél Dantéval, hogy nem lökött el magától, mintha egy gennyes kelés lennél? Egyáltalán mi vagy Te? Hm??? És jól fontold meg a válaszod!  Nem fogadok el ellenkezést…Nem hiszem, hogy megengedhetsz az állapotodban rossz választ - szavainak nyomatékot adva rásózott egyet a férfi mellkasára, hogy az lássa, nem a levegőbe beszél. Az ostor nyomán apró, vérző sebek jelentek meg az izzadságtól csillogó, tökéletes felsőtesten. Tethys élvezettel nézte, amint a nedű lassan lecsorog Cain mellkasán. Mielőtt elért volna a nadrágjáig, odalépett hozzá és lenyalt belőle egy kicsit.

A vérnek elégtétel íze volt


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 09. 30. - 22:42:25
Tethys Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/12023166_1055274657824849_619344289_n_zps4fb5gne5.jpg)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=ROywHJgbYgM)

Tethys végre megérkezett a pincébe és se szó se beszéd, egy csúnya pillantás kíséretében a kínzóeszközös szekrényhez lépett és kivette azt a szerszámot, amivel szép nagy húscafatokat tud kitépni az emberből. Cain könnyes szemekkel nézte amint éppen megfenyegetik, taknya-nyála egybefolyt, mert az orra még mindig el volt dugulva és a szemiből megállíthatatlanul ömlöttek az ópium megvonásától a könnyek. Tűhegynyi pupillái nem tudtak jobban összeugrani még akkor sem , amikor olyan stílusban beszéltek vele, hogy képes lett volna miatta ölni.
 
- Skarsgard! Azonnal fejezze be a szerepjátékot, most nem fizettem be ugyanis egy körre sem!- Pofázott vissza a mérges vélának degradálóan, miközben izmai úgy rángtak, mint a kocsonya. Amikor meglátta a dobozt még jobban remegett mint annak előtte, tudta hogy az ópium egy karnyújtásnyira van tőle.

- Adja ide az ópiumomat, mit szórakozik? Maga szoktatott rá! Fizetek érte, ha akarja többet is! Csak adja ide és utána hazamegyek, adjon egy évre elegendő anyagot, sőt mondok jobbat!  Nem fogok többet bejönni innentől az üzletbe, a házimanó fog vásárolni, eresszen el! – látványosan reszketett a narkóért , igazán szánalmasnak nézett ki ahogy így könyörgött. A pökhendi flegma szépség teljesen ki volt szolgáltatva és nem úgy ahogy élvezni szokta.

- Mit tettél Dantéval, hogy nem lökött el magától, mintha egy gennyes kelés lennél? Egyáltalán mi vagy Te? Hm???- A kérdést követően pedig lesújtott az ostorral. A múltkori izgatónak tűnő eszköz egyáltalán nem töltötte el kéjjel. Az ópiumért epekedő, legyengült testét úgy rázta meg a fájdalom, hogy majdnem elájult. A szeme láttára röpültek ki saját izmából a hús és vér darabok, ajkait egy néma sikolyt követően átharapta. Lenyaklott feje elé hosszú hajkoronája borult, úgy tekergett a kaloda aljában, mint egy sereg támadó fekete mamba . Hallani lehetett amint kibuggyanó vére ráömlik a fémketrec talapzatára. Ez alatt Tethys elé lépett és arcátlan módon lenyalta vérét. Cain állatias hangon ordított fel dühében és megpróbált előre lendülni, hogy ellökje a nőt. Miután rájött, hogy úgy vergődik mint egy kislány befejezte a próbálkozást és zihálva a nő arcába nézett. Szája vicsorba torzult, megvillantva átlagnál nagyobb szemfogait.

- Nem értem miről beszél! Nem voltam magamnál azt sem tudom hogy kerültem ide! Tegnap éjjel a szobámban tartózkodtam, amikor hirtelen összeestem! Azóta nem tudom mi történt! Elfogyott az ópium és nem válaszolt a levelemre, mind a maga hibája! Ön megbízhatatlan, nem tudja hogyan szolgája ki exkluzív vevőkörét! Én nem tettem semmit, alig emlékszem valamire annyit tudok mondani, hogy az öccse megátkozott és bűnös dolgokra kényszerített! Azonnal hozza ide, hogy leszedje rólam ezt… ezt az undorító…. Nem is tudom mi ez! Mégis miféle játékot művelnek maguk? Mi kell Skarsgard? Hmm? Pénz?! Mi a fenét akarnak tőlem? Mi baja van maguknak? Már nem elég a beteges kapcsolatuk bele akarnak keverni másokat is? És mégis mit képzel, mi vagyok? Mi ez a kérdés egyáltalán, hogy mi vagyok? Aranyvérű vagyok, az Angifilus család utolsó leszármazottja és ha innen kijutok én leszek az utolsó akit valaha látott Tethys! Mert esküszöm az összes ősi istenre, hogy kitekerem a nyakát! Adja ide a kibaszott narkót MOST! Mert nem bírom! Az istenek verjék meg!

 Cain életében nem káromkodott, de most igencsak kikelt magából. Fogai közül nyál fröcskölt Tethys felé és szemei úgy izzottak, mint még soha. Igen , ez volt az a düh amit csak az apja tudott előcsalni belőle. Intelmeit egy levegővétellel hadarta el szinte üvöltve és fuldokolva. A színes fellegek rászálltak tekintetére és nem gondolt már másra csak hogy Tethys nyakát szorongatja és közben röhög. Mindeközben a hányinger és az izzadság nem maradt abba, nem kellett sok hogy kidobja a taccsot.

- Adja ide, nem bírom, nem bírom tovább! Az istenit már! – szakadt fel belőle egy őrült üvöltés. Érezte a dobozból áradó szagot, kifejezetten jó szaglásáért most átkozta magát, nem tudott másra gondolni csak az ópiumra . Teste össze-össze rándult egy nagyobb izomgörcs kíséretében.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 01. - 01:33:56
Cain Angifilius


(http://i60.tinypic.com/20l074h.jpg)

Purrr (https://youtu.be/_9vx_oj0SWA)


Mit kezdjen, akit elitélt,
de fölmentett később az ég,
megvonva tőle a halált,
mikor már megadta magát?

Kit mindenétől üresen
talált a szörnyű kegyelem,
megsemmisülten, mielőtt
a semmi habjaiba dőlt!

Mit kezdjen itt! Közületek
talányait ki fejti meg?
Szorongva anyját kémleli:
ha elzokoghatná neki!

Fogódzanék akárkibe,
de nem lesz soha senkije;
szeméből, mint gazdátlan ág,
kicsüng a pusztuló világ.




A férfi artikulálatlan üvöltéssel reagált szemtelen tettére és vergődött, mint egy bogár, aki a hátára fordulva nem tud mihez kezdeni. Igen, ez valóban édes elégtétel. Mindazért amit elkövetett és amit el fog követni. S szenvedni fog mások bűneiért is. Látta Cainon, hogy megfáradt a létben, de egy cseppet sem sajnálta. Kicsorranó vérének látványa csak még inkább tüzelte vágyát.
A mágus komoly fejsérülést is szenvedhetett ma, mert olyan dolgokat üvöltözött, hogy ő nem tett semmit, Dante átkozta meg. Azt sem értette, hogy mit akarnak tőle. Tethys élesen válaszolt.

-Tudod ugye, hogy az egész, amit itt összehordasz egy szemenszedett hazugság…Tudod, honnan tudom ezt? Onnan, hogy Dante kvibli. Még egy békatojást sem tudott megbűvölni soha életében. Ami pedig a pénzt illeti… Vered itt magadat a nemesi, meg az aranyvérű származásodra. Én is aranyvérű vagyok, a családom régebbi gyökerekre nyúlik vissza, mint a tied. A Malfoyokkal és Lestrange-ekkel emlegettek minket hajdanán…l
Ahogy ezt üvöltötte Cain arcába csak még inkább fellobbant benne a vágy, hogy jól helyre tegye a nagypofájú nemest. 
-Az is nagyon aranyos, ahogyan fenyegetőzöl egy olyan kalodába zárva, amit mágikus zár is véd, azt pedig aligha tudod leszedni a pálcád nélkül. Ó igen! És az a hangnem, amit megütöttél, csak még inkább eltávolított téged a drágalátos ópiumodtól. Azt akarom, hogy szenvedj! Érted Angifilius?! Szenvedj azért, amit tettél. Hacsak nem vagy hajlandó szépen válaszolni a kérdéseimre. Tényleg nagyon egyszerű szabályos ezek, hogy az elbódult kis elméddel is egyszerűen felfoghasd őket.
Kezdjük csak elölről még egyszer
l- miközben ezeket a szavakat mondta, lassan megint Cain elé lépett és egy szívecskét rajzolt a nemes véráztatta mellkasára.- Mi vagy te? És mit tettél Dantéval? l

Az utolsó szó nyomán olyan erővel ragadta meg a mágus jobb karját, hogy körmei a puha bőrbe vájtak


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 01. - 02:50:28
Tethys Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/avatar_1441717343_2196_zpsisqwophr.jpg)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=19ep5H6sNMg)

Mikor Cain végighallgatta Tethys monológját a pedigréjét illetően hangosan felröhögött. Drogra éhes szemei kezdődő őrület felé citáltak.

- Hajdanán… emlegettek… hát ennyi amire büszke lehet! Csakhogy az én nevem még aktuális!  Ugyanis keveredett a vérünk mind Malfoy és mind a Lestrange családdal is , közeli rokoni szálak fűznek minket egymáshoz ! De álljon már meg egy perce… Komolyan ezt akarja megvitatni, tényleg? Ha arra kíváncsi kinek nagyobb a farka szerintem akkor én nyertem HÖLGYEM!- ez a hölgyem olyan hangsúllyal volt Tethys fejéhez vágva, hogy szinte belekapott a menetszél. Tovább hallgatta a vagdalkozó nőt, látszódott, ahogy egyre inkább elhagyja a józan esze. Hogy miért? Nos a tény arcon csapta, hogy Dante kvibli.

~Nem.~

- Maga téved, Dante nem kvibli valamit csinált velem ebben egészen biztos vagyok! Istenekre esküszöm nem tettem semmit! Nem voltam magamnál! Tethys ez nem játék eresszen el de tüstént és adjon ópiumot! Ha kell, akkor itasson velem veritaserumot!  Esküszöm, hogy nem tudom mi történt! Ne merjen engem hazugsággal vádolni átkozott, perverz banya! És ne tegezzen! Megiszom, azt a nyomorult szart aztán adjon végre drogot! Nem látja, hogy milyen állapotban vagyok? Fizikai függőségem van! Bármelyik pillanatban leállhat a szívem! Maga nem normális! Tegnap már egyszer elájultam! Bájitalmester vagyok az egyik legjobb a szakmában, tudom miről beszélek! Nézze meg a pupillámat,  ha nem hisz nekem!

A nő mintha meg se hallotta volna az utasításokat megint elé lépett és idegesítően csinosra manikűrözött körmével egy kis piros szívecskét rajzolt Cain mellkasára a félvámpír vérével. A nemesen végigszaladt a gyűlölet, legszívesebben letörte volna azt. Látta a lelki szemei előtt Tethys visítozó arcát amint az egyenként hátraroppantott ujjait figyeli egy székhez kötözve. Cain életében először nagyon illetlen dolgot tett. Mivel tudta, hogy még véletlenül sem tud mit tenni a nő ellen, egy jó nagyot a lábai elé köpött és a tőle telhető legdühösebb tekintetével nézett  bele az  indulatoktól torzuló arcba. A nemes pupillája egy aprócska pont volt összesen, fehér képéről ömlött a veríték.  Tethyshez intézett mondatait utálkozva sziszegte a köpés nyomán.

- Mi az, hogy mi vagyok? Nem értem a kérdést! Mire célozgat? Nem tettem semmit! Dante művelt velem valamit! Undorító az egész! Ha nem hisz nekem hozzon bájitalt úgyis ugyan ezt fogom mondani! Ne merjen még egyszer hozzám érni Tethys egyszer úgyis el kell hogy engedjen! Be vagyok biztosítva, még félájultan is hallottam , hogy hat órájuk van és utána kijönnek az aurorok! Adja ide az ópiumot mert meg fogok halni! Ez nem játék!

Majd újabb görcs rántotta össze meggyötört a testét, mellkasán felváltva ugrált a mellizma, s gyomrába éktelen fájdalom nyilallt. Érezte amint torkában egyre csak nő a nyomás, nem csak az elvonási tünet hanem a szokásos vérhányás ideje is eljött. Égnek emelte fejét, hogy visszanyelje a pár órája elfogyasztott vért, de az újból a szájába tolult. Nem törődve semmivel üvöltve elkezdte kiadni magából Dante vörös vérét, Tethys szeme láttára. Embertelen mennyiség csattant a betonra, felfröcskölt a nő arcára. Cain ismételten kezdett szörnyű állapotba kerülni. Amíg nem kap ópiumot addig fog hányni újra meg újra,  amíg el nem pusztul. Eddig is csak Dante elorzott vére tartotta benne a lelket. Hallotta , hogy Tethys üvöltözik vele , de nem tudott vele törődni mert csak öklendezni és visítozni volt képes. Mindene remegett, az ájulás kerülgette. Biztosan régen a padlón feküdt volna, ha nem tartják meg a bilincsek haldokló testét.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 01. - 13:31:34
Cain Angifilius


(http://i58.tinypic.com/28qr95l.jpg)


Purrr (https://youtu.be/8nXAiPPgFVc?t=43m10s)


Nem hitt a fülének. Cain még ilyen helyzethez is a származását fitogtatja. Ha nem lettek volna tervei, most azonnal megkínozta volna. De úgy istenesen. Bár a piperkőc nemesnek már az is hatalmas trauma volna, ha a haját levágná. A jelenlegi helyzetében azonban talán két ostorcsapást sem élne túl. Nem akarta megölni azért. Bármennyire is jól esett volna látni, ahogy kihuny a fény abban a gonoszan csillogó, jégkék szemeiben.

-Tudom, hogy drogra van szükséged, hiszen én magam mutattalak be a mámoros érzésnek, bár azt nem gondoltam volna, hogy ennyire buta leszel és feléled az összeset. Még hogy Dante nem kvibli… Életében egyetlen alkalommal volt a Roxfort környékén, amikor a születésnapján elvittem Zonko csodabazárába, a hoppanálás vizsgám után. Ugyanaz a Dante, akinek a vérét szívtad és kis híján megerőszakoltad.
Látom, már teljesen az ópium beszél belőled. Lehet tényleg nem lesz más lehetőségem, hogy kiszedjem belőled az igazat.


Ekkor Cain Tethys lábai elé köpött.

~Nocsak... Egy igazi kis vadállat lett a finom nemesből. Jól van, tényleg kezdi kienni a józan eszét az őrület.~

Látta, ahogy a férfi dühtől eltorzult arccal üvölt felé. Váltig bizonygatta, hogy ő ugyan semmit nem tett. Ez eszébe jutatta, hogy a hoppanáló férfit is biztosítaniuk kell arról, hogy a mágus teljesen jól van már.
Ezt erősen megcáfolta Cain következő tette, amikor tekintélyes mennyiségű vért hányt ki, beterítve jó néhány négyzetmétert a pincehelyiségben és a tőle néhány méterre álló Tethys arcát is. A lány undorodva vette tudomásul, hogy Dante vére fröcsköl az arcába.

Ez így nem maradhat. Bármennyire is sajnálta a nehezen elkészíthető Veritaserumot, azonnal ki kellett szednie minden elérhető információt a mágusból, amíg az el nem ájul erőtlenségében. Pálcájával intett egyet és egy kicsiny bájitalos üvegcse surrogó hang kíséretében a kezébe repült. Első ránézésre akár egy üvegnyi víz is lehetett volna, átlátszó felületén meg-megcsillant a pince világítása.

-Nos rendben Cain. Te kérted. Mindent el fogsz nekem mondani. –ezzel egy széket tett a mágus köpésén túlra, biztos, ami biztos alapon. Odalépett a verődő férfihoz és az üvegcsét a szájához emelte. A mágus már annyira le volt gyengülve, hogy a szérumból sok a mellkasán csorgott le, mert a száját sem bírta rendesen egy helyben tartani. Látta, ahogy a szeme Tethys-re fókuszál, így tudta, csak igazat fog hallani a következő órában. Azonban rettentően gyönge volt már. Mivel a boszorka úgy gondolta, hogy a cél szentesíti az eszközt, ezért megvágta magát és vérét egy frissen elővarázsolt pohárba csorgatta. Tudta, hogy Cain magától nem inni meg, ezért imperioval rákényszerítette. Miután látta, hogy kicsivel jobban néz ki, íratott vele egy levelet is. Pergament és pennát varázsolt elő a semmiből, és a következőt diktálta Cainnak:


Mélyentisztelt Uram!
Én, Cain Angifilius, tudatom teljes mivoltában kijelentem, hogy a Skarsgrad család rendben ellátott, további szolgálatai alól mentesül ma éjszakára. A bolt tulajdonosa személyesen fog engem hazaszállítani, amint ezt igénylem.
Köszönöm a segítségét,

Cain Angifilius

Amint Cain végzett a levéllel, elsietett és egy bagoly lábára téve az üzenetet. A madarat kidobta a hűvös éjszakába és visszatért vendégéhez. Azon nyomban elkezdte feltenni neki a kérdéseit.

-Kezdjük mindjárt a legelején. Jól sejtem, hogy maga valóban ölt már embert? Meséljen róla egy kicsit. Kik voltak azok és milyen módon oltotta ki az életüket? Mi vitte rá ezekre a cselekedetekre?
-Ha ezzel végzett, mesélje el a választ a kérdésemre, miszerint micsoda ön valójában? Mi volt az a varázslat, amivel Dante elméjébe hatolt? Mik a tervei szegény fiúval? Ne feledje, hogyha végzett, jutalmul elkábíthatja magát a drágalátos ópiumával

Tethys győzelemittas arccal ült a teljesen megalázott mágus előtt. Lábait keresztbe tette és türelmesen várt.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 01. - 15:54:24
Tethys Skarsgård


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=VUs-GJx0-Ng&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I&index=66)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/05b16bdf604528ea6bdff07339d3d32b_zpsyaz91zwj.jpg)

A rosszullét olyan szinten az uralma alá vette a testét, hogy bármire képes volt. Mindenbe bele egyezett csak hogy újra érezze Morpheus csodálatos érintését. Mindenre hajlandó volt, Cain eladta magát Tethysnek azért, hogy fizethessen a méregért amire rászoktatták. Mikor megerősítette a nő,  hogy Dante kvibli úgy érezte hogy a szíve ketté szakad a tomboló indulataitól. Nem értette magát, sem a helyzetet, arca lángba borult a szégyentől.

- Ugyanaz a Dante, akinek a vérét szívtad és kis híján megerőszakoltad.

Ez a mondat egy életre belé égett. Ő soha nem tenne ilyet, főleg nem egy férfival. Egész életében Rupert terrorizálta és kínozta. Ezerszer hányta a szemére, hogy nem férfi mert ugyan úgy néz ki mint az anyja egykoron. Ő egészséges szexuális indulatokkal megáldott ember és ezt az is bizonyította, hogy rengeteg escortot hívott meg.  Teljesen rendben ment minden addig a pontig, amíg nem került volna behatolásra sor, de akkor az éhesebbik fele szabotálta a dolgokat nem pedig az, hogy a saját neméhez vonzódna.

- Nem tudom mi történt Tethys, valószínűleg valamit rak a párologtatójába, ami különös hatással van az érzékekre, ugyanis az öccse a legkevésbé sem ellenkezett! Tán valamiféle bűbájt szór szét az üzletben, ami mindenféle beteges indulatokat gerjeszt, hogy jobban fizessenek a vendégek? –Szuszogta rekedt hangon, ugyanis a gyomorsav teljesen kikezdte a torkát. Szája sarkait bemarta a hányás és kellemetlenül berepedt a bőre, minden egyes kimondott szónál csípett és viszketett. Az életét tudta volna adni egy fogkeféért, de előtte egy jó adag ópium sem ártott volna. Mellbimbói megkeményedtek a lúdbőrözéstől, amit kínjaiban érzett.  Tethys egy széket húzott a kaloda elé, nem sok jóval kecsegtetve a jövőre nézve. Igencsak kihallgatás szaga volt a helyzetnek.

 -Nos rendben Cain. Te kérted. Mindent el fogsz nekem mondani.

Szólt pökhendien a félvéla miközben a kezébe hívott egy üveg igazságszérumot. Cain nem tudta elképzelni sem, hogy egy decije is benne maradhat. Kiszolgáltatottan állta mikor is nő rászorította kezét állkapcsa ízületére és szája önkéntelenül kinyílt olyan módon, ahogyan a háziállatokat kényszerítik a gyógyszer lenyelésére. Véres nyálcsík rugózott fogai között. Ajkait felfeszítve öntötte bele a bájitalt, miközben kis patakokban csordogált le kétoldalt az állán. Mialatt itatták folyamatosan jött vissza, olyan küzdelem volt ez Cain perisztaltikus mozgása ellen amit senki sem tudott legyőzni. Aztán végre elfogyott az üveg egész tartalma, mindenki leizzadt.

- Átkozott! –fulladozott a saját nyálától Cain, miközben mérgesen prüszkölt, még az orrából is a szérum csordogált. A nő elégedetten lökte hátra kezei között tartott fejét, vigyorogva várta  a hatást. Cain szemei kitágultak bár még pupillái ugyan olyan apróak voltak, mint előtte. A nő odavarázsolt egy poharat majd hirtelen mozdulattal feltépte saját csuklóját, bele engedve illatos vérét.

- Maga meg mit művel???- Nézett rá Cain idegesen és ismételten lejátszódott az előző jelenet, csak most a madame a vérét kényszerítette le a torkán.  Imperio segítségével ösztökélte az összehúzott szájú félvámpírt, aki hősiesen küzdött az ízületei nyomása ellenére is.  Cain a vér ízének hatására lehunyta szemeit és úgy ivott mintha kötelező lenne, sőt nagyon is élvezte. El is felejtette, hogy éppen abból táplálkozik akit jelenleg a legjobban utált. Hasonló íze volt mint Danténak mégis más aromával bírt. Tethys véréből sütött a romlottság. Kínzó érzéssel szakadt el szomjas ajka a pohártól, s kéjesen megnyalta a fogait. Önkéntelenül ezt lehelte a nő felé.

- Még…!

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Sinbaru.full.593121_zpsczapqdsu.jpg)

 De nem kapott többet. Gyomorbántalmai ismételten rendeződtek, szája sarkán lévő repedések szépen lassan halványulni látszódtak. Bár még rázta a hideg, sokkal jobb bőrben érezte magát, mint annak előtte. Miután kitisztul a feje a vér íze után érzett kéjtől tovább haladtak az események. Tethys egy pálcasuhintással leoldotta a kezeiről a bilincset és szintén mágia segítségével megíratta vele a levelét. Cain közben magából kikelve szitkozódott, de drog után remegve körmölt , mint a kisdiákok.

- Tethys ezt nem ússza meg! Ha megöl, akkor mindenki tudni fogja, hogy ön áll emögött!- vicsorgott Cain, elfehéredő ujjakkal szorongatva a rácsokat. A véla egy szemtelen mosoly kíséretében tépte ki  kezéből a pergament, majd tíz percre eltűnt. Ez alatt a  vér és a veritaserum kifejtette teljes hatását. A férfi innentől kezdve csak az igazat mondta az elkövetkező egy órában. Élete legnagyobb balgasága volt ezt a módszert javasolni. Kínos hatvan perc elé nézett ugyanis.

*

Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=mZsXmD-XfA4&index=68&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

Az első kérdéstől kirázta a hideg és összeszorult a gyomra. Ölt-e már embert? Nos a válasz azon nyomban kibukott belőle.

- Igen öltem .- Suttogta és háttal a rácsnak dőlt, majd szépen lassan lecsúszott a hideg fém talpazatára, teljesen összeomlott a döbbenettől, nem számolt ugyanis azzal hogy Tethys gyanakodna rá. Haja szégyentől és félelemtől torzuló fehér arcába hullott. Tudta, hogy innentől a nő azt csinál vele amit akar. Nincs megállás.

- Megöltem... legalább tíz örömlányt az elmúlt egy hónapban. Az egyik eset az újságokban is szerepelt. Szexuális szolgáltatást szerettem volna igénybe venni, de mikor… behatolásra került sor a betegségem eluralkodott rajtam. Én nem akartam őket bántani! Nem tudtam mit csinálok és ők sem menekültek! Elárasztott egy érzés és sodródtam az árral! Nem vagyok bűnös én beteg vagyok! Egyetlen egyszer gyilkoltam szándékosan, de arra megvannak a nyomós okaim… Amióta ópiumhoz nyúltam nem követtem el egyetlen bűncselekményt sem! Tartom a diétámat és elnyomom ezeket… az indulatokat… vagy ösztönöket a droggal!- mérgesen ökölbe szorította a kezét és körmei a saját tenyerébe vájtak. Most már egészen biztosan nem  normális , hogy saját magát keverte bele ebbe a helyzetbe. Innentől kezdve Tethys játékszere lesz, hacsak nem fogja jelenteni és végzik ki az Azkabanban.

- Ezért nem etikus, hogy nem írt vissza! Ezért használtam  el ennyit, hogy ne öljek! Tudja jól mi vitt rá!  Az éhség vitt rá Tethys! Az éhségem! Beteg vagyok és ezzel visszaélt! - nézett vallatójára gyűlölettel teli szemekkel, igazán szép férfi volt még úgy is, hogy egy adag véres hányásban trónolt. A következő kérdés következett, amitől már égnek állt a haja. Tethys a mai nap során többször szegezte neki.  

~Mi ez a kérdés, hogy micsoda vagyok valójában? Mit akar ez tőlem? Mire megy ki ez az egész, nem látja, hogy ember vagyok?!~

- Ember vagyok Tethys az istenek verjék meg! Ember vagyok! Mi más lennék? Vagy a származásomat firtatja? Ha kell nézze mega családi albumomat, aranyvérű vagyok!  Maga nem normális, maga őrült! Örültebb mint én, nekem van mentségem! Papírom van arról, hogy beteg vagyok, minden az állapotomnak tudható be, de önnek a lelke beteg! Átkozott!

És jött az utolsó egyben legkínzóbb dilemma. A kérdés olyan volt, mint egy jól irányzott kegyelemdöfés.  Cain egyenesen Tethys arcába bámult, látni lehetett amint elönti a pír. Hasában újra érezte a különös érzést, remegett de nem fájdalmasan , a szívverése pedig felgyorsult. Eszébe jutott a tejbe ontott méz és a fahéj illatú puha haj. Dante vértől nedves ajkai és víz ízű nyála. Bőre érintésék puhasága és a törékeny ,nőies lénye.

- Könyörgöm Tethys fejezze be, ne kínozzon tovább!- kezét a hajába túrta mint az őrültek és hangosan felzihált. Nem akarta kimondani, de kénytelen volt. Életében először sírt nyilvánosan mások előtt, könnyektől maszatos arccal nézett fel a nőre és megeredt a nyelve.

- Nem tettem semmit az égvilágon! Az öccse, amíg haldokoltam… felém nyúlt és én… én. –hangja elcsuklott. Erőt vett és újra kezdte.

- Majdnem meghaltam, de ő odajött. Dante sírt miattam, aztán hirtelen… éreztem a lelkét a szívemben. Életemben… nem érintettem még ennyire ártatlan lényt! A kínjai és a fájdalmai, a mindent elsöprő kedvessége annak ellenére amin keresztül ment… minden a részemmé vált, olyan érzés kap el,  ha rá gondolok hogy elsírnám magamat a gyönyörűségtől…- a nemes a szájára szorította  kezét és Tethys elnyúló arcába bámult, folyamatosan ömlöttek a könnyei, nem bírtak megállni. Hangosan felnyögött az összetóduló érzelmeitől. Soha nem gondolta volna hogy ilyen mondatok fogják elhagyni ajkait.

- Dante vágyait is éreztem, éreztem hogy teste felforrósodik az érintésem nyomán és úgy kíván engem ahogyan én is őt! Az enyém akart lenni és nem ellenkezett, mindenét nekem akarta adni és én szívesen fogadtam! – ismételtem eltakarta szégyentől égő arcát és szenvedéstől teli hangon felzokogott.

- Istenek! Könyörüljetek rajtam bűnös vágyaimért ! Én férfi vagyok! Én nem tehetek ilyet! Mit tett velem Tethys, mi van a levegőben? Maga tudja jól hogy ez nem természetes! Mit művelt velünk? Tervezte ezt is ahogy a drogra szoktatásomat igaz? Mit akar tőlem az isten verje meg?! Mit csinált velem, mit csinált velem, amitől úgy érzem, hogy az öccse a legszebb lény a földön amit valaha láttam!!!!- úgy üvöltött a pincében, hogy valószínűleg még a boltban is lehetett hallani. Hangja szenvedélytől és kíntól izzott. Minden egyes kimondott mondata után gyorsabban vert a szíve, ágyékát elöntötte a forróság, már a gondolattól is. A tiltott érzések rettenetes mértékben feltüzelték. Miután megvallotta érzéseit, amivel saját maga sem volt tisztában egy apró remegő fehér csomóvá húzta össze magát és elkezdte a fejét a vaslemeznek csapkodni.

- Merlin ments meg! Könyörüljetek rajtam istenek! Mi ez az érzés, nem tudom magamat türtőztetni! Mentsétek meg bűnös lelkemet! Légy Átkozott Tethys! Undorító! GUSZTUSTALAN!

 Olyan erővel verte magát a talapzathoz, hogy félő volt megöli saját magát. Látszódott, hogy a szégyen és a meglepettség egyszerre táncolta körül, az őrület szirmait szórva köré. Saját gondolataitól megrökönyödött , férfiasságban vetett hite lassan odaveszni látszott. Még apja legdurvább kínzásai sem voltak ehhez a lelki gyötrelemhez mérhetőek, amit éppen az imént élt át. Lassan egy finom vérpatak kezdett az orrából folyni, de ő nem állt meg.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 01. - 19:35:34
Cain Angifilius


(http://i60.tinypic.com/2cfs7l5.jpg)


Purrr (https://youtu.be/onRk0sjSgFU)


Ahogyan hallgatta Cain kétségbeesett próbálkozását arra nézvést, hogy ő márpedig semmit nem tervezett a testvérével, nevetni támadt kedve. Méghogy Tethys szór szét bűbájokat az üzletben, hogy a belépők megzavarodjanak érzékeikben? Teljességgel nonssense. Habár azt kívánta, bár létezne ilyen bájital, vagy illóolaj…

Az önként nyújtott áldozat nagyon tetszett Cainnak, még akart belőle. Látszott rajta, hogyha kezei szabadon lennének, most azonnal kiharapná Tethys torkát és addig szívná a vérét, amíg az utolsó lélegzetvételét meghallaná. De nem igazán volt ebben a helyzetben. Inkább olyan volt, mint egy vergődő kismadár a ketrecben: törékeny és sebezhető.

A Veritaserum azonnal elkezdett benne működni, amint a szájához ért. A vér már megtette a kellő hatást, úgyhogy a következő órát bizonyára túléli mindenféle kellemetlen következmények nélkül. Feszülten figyelte a mágus minden rezdülését, aki hosszú, önmagával való viaskodás után kinyögte:

-Igen, öltem…

Tethys látta rajta, hogy teljesen összeomlott saját szavaitól. Pontosan ezt a reakciót várta. Csak úgy ömlöttek belőle a szavak. A boszorka csak kapkodta a fejét a sok információ nyomán. Sodródott az árral… tartja a diétáját… Idegesen mondta ki a szavakat, amik nem saját akaratából hagyták el a száját. Látszott rajta, hogy már megbánta elhamarkodott kijelentését, miszerint Tethys használjon rajta Veritaserumot. Ezt nem mondta ki hangosan, szavakban csak Tethys-t kérte számon, hogy etikátlanul viselkedett vele.

-Értem én, hogy a betegsége miatt használt el ennyit. Arra is rájöttem már, hogy ember. De mi ez a betegség Cain? Valami aberráció? Nem normális mivolta az embernek, hogy mások vérére vágyakozzon… Mi több, az sem normális, hogy megöli őket ilyen alkalmakkor. Mesélte, hogy egy alkalommal a behatoláskor hatalmába kerítette a betegsége és ekkor megölte a lányt. Mikor legelőször nálam járt és a szabályokat beszéltük meg, kikötötte, hogy nem kerülhet sor koitális aktusra. Mikor jeleztem ebbéli szomorúságomat, ön nem fejtette ezt ki részletesebben. Mi volt ennek az oka? Miért nem akarta az aktust? Vagy arról van szó, hogy ön a betegsége miatt még sosem…?

Tethys révetegen figyelte Cain reakcióit, miközben a nemes egy ázott kis verébhez hasonlóan bánatosan ült kalitkája mélyén, egy cseppet sem rákészülve a rá váró húsba vágó kérdésekre. Látta, ahogyan a férfi kínosan zavarttá kezd válni, kezeit őrült módjára a hajába túrta és előre hátra hintázott ültében.

-Könyörgöm Tethys fejezze be, ne kínozzon tovább! – fakadt ki és könnyei elkezdtek patakzani. Mivel kezei láncra voltak verve, nem tudott nekik megállt parancsolni, vagy letörölni őket. Tethys elég közel ült hozzá, így feltűnt neki, hogy a könnyek nyomán Cain szempillái összecsomósodnak.

~Ez meg micsoda? Miből vannak a könnyeid neked?~

Kisvártatva megszólalt Cain és elmesélte, hogy mi történt, amikor megérkezett a boltba és Tethys még nem volt itt.
Olyan szavakkal beszélt testvéréről, amit soha nem is képzelt el. Ha nem a boszorka szerelmetes testvéréről lenne szó, Tethys valószínűleg sírva fakadt volna. Hosszasan beszélt neki arról, hogy mennyire letaglózta Dante ártatlansága és angyali kinézete. Zavarba ejtő részletességgel beszélt arról, hogy mennyire kívánja Dantét és hogy érezte, a fiú is ugyanennyire vágyja őt. A lelkét érezte magában, amikor a vérét itta, s tudta, hogy boldogan szaladt volna a halál karjaiba is, ha Cain úgy kívánja.  Tethys látta, hogy mennyire szenved a kimondott szavaktól a férfi, zokogott és saját maga elől próbált meg elbújni, mert szégyellte, amit beszél. Váltig bizonygatta, hogy ő férfi és nem egészséges hogy így érez, de azt érzi, hogy Danténál szebb lényt sosem hordott a hátán a föld. Ezt olyan hangerővel üvöltötte, hogy az alvó fiú felriadt a boltban. Folyvást azt hangoztatta, hogy Tethys megfertőzte és miatta nem tudja türtőztetni magát és undorodik saját magától. Úgy látszott valamiféle roham kerítette hatalmába, mert elkezdte a fejét teljes erőből a rácshoz csapkodni. Tethys tudta, hogyha így folytatja, hamarosan tényleg meghal végelgyengülésben.

Úgy gondolta, hogy kezdetnek ennyi elég is lesz, ezért gyorsan intett egyet pálcájával, aminek nyomán hamarosan újfent egy üvegcse jelent meg, ezúttal egy nagyobb fajta. Imperioval rávette Caint hogy megigya, mert nem akarta, hogy megölje saját magát. A Béke Elixírjét gondolta a legjobb választásnak ebben a helyzetben. A pince közepén állva figyelte, ahogy a mágus szépen lassan megnyugszik. Tethys tudta, hogy a hatása jó sokáig fog tartani. Addig még bőven marad ideje kérdéseket feltenni. De egy időre hagyta, hadd elmélkedjen a varázsló..

***

(http://i60.tinypic.com/2ng7xxz.jpg)

megintcsak Purrr (https://youtu.be/eqkgpHnp7Tg)

Dante hirtelen felriadt álmából. Nem értette mit keres a heverőn és miért van egyedül. Felrémlett benne a jelenet, amire legélénkebben emlékszik. Nedves ajkak, jégkék szem.
JÓÉÉÉÉÉG!!! Tényleg megcsókolta őt Cain. Nem gondolta volna, hogy egyszer tényleg bekövetkezik az, amivel annyira sokszor csúfolták már. Hogy a saját neméhez is vonzódni kezd. De nem érdekelte most ez az egész. Nagyokat pislogva körbenézett és csücsöríteni kezdett. Hallotta, hogy a pince felől üvöltő férfihangok jönnek. Csak nem? Sebtiben felpattant, de kis híján arcra is esett. Ekkor jutott eszébe a kép, hogy Cain száján vér folyik le, mégpedig az ő vére. A gondolattól először kirázta a hideg, de miután többször lepergett a jelenet lelki szemei előtt érezte, hogy megint felforrósodik a teste. Sorban peregtek le előtte a jelenetek újra, meg újra. Mikor Cain letépte róla az inget, szinte megint érezte, ahogy végigszaladnak a hosszú ujjak gerincén és a fenekébe markolnak. Az érdes nyelvet is újra a nyakán képzelte, a hideg ajkak érintését a csuklóján… Nem tudta kontrollálni magát, mert duzzadó férfiasságáról majd lepattant a kis feszes nadrág. A tudat, hogy Cain még a közelben lehet, még jobban feltüzelte. Visszafeküdt a heverőre és a kéjesen nyögő mágust képzelte magára. A gyönyörű képek hatására férfiassága csak úgy csillogott az izgalmi nedvektől. Miközben puha kezeivel saját magát kényeztette, újraélte a lopott pillanatokat. Nem tartott neki sokáig a csúcsra jutni, amikor lányos hangos felnyögve elélvezett. Remélte, ezt Cain is hallotta a pincében, akármit is csinál ott…


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 01. - 21:39:51
Tethys Skarsgård


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=VUs-GJx0-Ng&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I&index=66)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/11377985_1636531663230733_1329562620_n_zps3a7fsuna.jpg)

Míg a fejét a földbe csapkodta már hallotta a következő kérdéssorozatot. Nem volt hajlandó válaszolni, de teste szenvedett már mindenféle tünetegyüttestől amik kiszolgáltatták a nőnek:  Igazságszérumtól, ópiummegvonástól és véréhségtől. Nem bírta idegekkel, azon munkálkodott, hogy itt ebben a pillanatban öngyilkos legyen, ha megpróbálják megfékezni akkor leharapja a saját nyelvét, innentől úgyis mindegy, érezte hogy az Azkabanban fog kikötni.  Elhűlten ismételte fejében a mondatait újra meg újra. Nem akarta elhinni, hogy ez valóság és nem egy rémálom. A szabadság ami után úgy vágyódott,  a pokolba vezette. Neki sosem lett volna szabad emberek közé mennie. Soha!

- Auuuuuuurrrgh!

Önbántalmazását a ma este többször is alkalmazott Imperio átok törte meg, Tethys belemarkolt a hajába, úgy rángatta fel a földről vérző fejét, majd egy újabb üveg löttyöt erőszakolt belé. Azonnal tudta, hogy mit kapott, a Béke elixírjét diktálták bele, hogy ne lehessen öngyilkos. Annyira utálta a lányt, hogy nem talált rá szavakat.

- Rohadna meg a pokolban, egyszer a kezeim közé kerül, megölöm!- üvöltötte Cain kínjában az elixír után közvetlenül. Magához képest higgadt volt, sajnálatos módon az öngyilkossági vágyát elvágták. A nő csendben visszaült a székbe és várta a további válaszait. Cain a földön térdelt még mindig, hányásban, vérben és könnytengerben. Kezei egymáshoz voltak bilincselve, kis utat engedve a mozgásnak, apró lánc feszült a két fehér csukló közt. A kényszer, hogy feleljen ismételten elöntötte tudatát.

- Nem vagyok aberrált!- dörrent fel a nemes, bár nem éppen erről tanúskodtak megvallott tettei és vágyai. Ő viszont szentül meg volt győződve róla, hogy teljesen normális.

- Gyermekkorom óta beteg vagyok! Apám nevelt fel, mert anyám a születésemkor meghalt. Apám mindig is szűkszavú volt, de annyit én is tudok, hogy elvileg anyám akkor betegedett meg, amikor én velem lett várandós. Az otthon talált orvosi dokumentumokból azt olvastam, hogy … nagyon hirtelen megöregedett… aztán elvérzett.  – Szavai úgy zúdultak ki remegő ajkai közül, mint a nagy nyomású vízsugár a csapból. Már nem sírt, bár az ópiumszomj ugyan úgy kínozta, Tethys vére tudott csak enyhíteni a tünetein. Mivel nem ivott meg egyszerre több literrel így úgy nézett ki, hogy benne marad. Bár benne ez egyáltalán nem tudatosult, hogy így kéne minden esetben eljárnia. Imádta halmozni az élvezeteket.

- Nem tehetek róla nem én irányítom magamat! Éhes vagyok és ezért ölök. Gyerekkorom óta kínzó éhség gyötör. Nem járhattam iskolásba, magántanulóként kellett mindent elvégeznem. Csak a speciális étrendem tudott enyhíteni a tüneteken. Számtalanszor kaptam rohamot, amikor gyilkos szándékok vezéreltek. Olyankor… olyankor büntetett meg apám. A tüneteim abban nyilvánulnak meg, hogy mentális, fizikai kimerülés során megéhezem. Ez addig erősödik amíg nem jutok ételhez. Rengeteg orvosi kartont tudok felmutatni, apám pedig  neves medimágus volt! Nem találtak gyógymódot, sem a rohamokra sem pedig a fényérzékenységre. Én találtam fel az első olyan kenőcsöt ami nem csillog a bőrön és véd a nap ellen. Így tudok kimenni a házból.  – itt kis szünetet tartott, hogy erőt gyűjtsön a további válaszaira.

- Tudom,  hogy nem normális… hogy megölöm őket, ezért szoktam rá az ópiumra Tethys. Maga direkt játssza a hülyét? –vicsorgott a nő felé. Utálta ismételni magát. Aztán jött a mindent elsöprő második legrosszabb kérdés az este során.

-  Mikor legelőször nálam járt és a szabályokat beszéltük meg, kikötötte, hogy nem kerülhet sor koitális aktusra. Mikor jeleztem ebbéli szomorúságomat, ön nem fejtette ezt ki részletesebben. Mi volt ennek az oka? Miért nem akarta az aktust? Vagy arról van szó, hogy ön a betegsége miatt még sosem…?

A nemes vörös arccal bámult maga elé, párbeszédük fonalát egy üvöltés törte meg a felső emeleten. Cain és Tethys egymásra meredtek, nem fájdalmas nyögés volt ez, hanem kéjjel teli női sikoly és ezt mindketten tudták. Borzasztóan nagy csend ülepedett a pincére, az alapból fülledt levegő megtelt hormonokkal. Cain idáig érezte Dante édes spermájának illatát. Ennek következtében, ha már nem volt elég baja elöntötte ölét a forróság. Kezeit önkéntelenül is maga elé rántotta, ezzel akarta izgalmát leplezni, de fordítva sült el. Mozdulata mindent elárult.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/hqdefault%204_zpsetlux0jq.jpg)

Most kezdődött az este legviccesebb része. Élesben tapasztalhatjuk meg ugyanis Cain és Dante lelkének összefonódását, mindenki számára tanulságos lesz. Amint Cain elkezdett begerjedni Dante fent arra lehetett figyelmes, hogy érzi merre van gazdája s bár éppen az imént könnyített magán újra vágyakozni kezdett. Cain izgalmát érezte ugyanis felforrni csenevész testében. Nem is csoda , hogy a  kis takarítóruhás barátunk tüstént elindult a pince irányába ,hogy parancsolójának kedvére tehessen. BŰN!

Lent a pincében a kínos közjáték után Cain megpróbálta terelni a témát , mert nem volt képes zöld ágra vergődni az érzésivel, így úgy érezte inkább beszél arról , hogy szűz minthogy látványosan gerjedjen a beteges nővér öccsére.

-IGEN ÍGY VAN! ÉN …én még… - maga elé meredt nem hitte el  ,hogy huszonöt éves felnőtt férfiként, úgy hogy annyira tehetős hogy élete hátralevő részében ha az ujját sem mozdítja akkor is van pénze, azt kell üvöltse egy ketrecbe zárva, miután megvallotta esküdt ellenségének, hogy az öccse lett élete első szerelme, hogy:

-SZŰZ VAGYOK TETHYS! IGEN! Szűz vagyok bassza meg! Az vagyok! Most boldog? – úgy szedte a levegőt mintha az utolsó kortyokért küzdene.

- Nem tudok behatolni, abban a pillanatban ölök! Marad a magányos , szánalmas faszverés egész életemben! Örül?

Vörös arccal emelte fel fejét. Tethys tágra nyílt szemmel nézett Cainra arcán szánalom és döbbenet egyszerre ugrált versenytáncot, de ennél borzasztóbb dolog is történt. A félvéla mögött a lépcső aljában meglátta Dantét. A fiú mindent hallott, Cain majdnem elájult ijedtében. A srác nem mosott kezet, olyan szex szagot hozott magával a pincébe, hogy vágni lehetett a levegőben. Hősünk gyorsan maga elé nézett, s nagyon ügyelt rá, hogy kezeit maga előtt tartsa.

~Merlinre esküszöm, nem fogok soha többé bántani egyetlen egy embert sem, csak had menjek haza!~

- Tethys! Könyörgöm, most már mindent tud! Könyörgöm, adjon drogot és engedjen haza! Nem fogok beszélni senkinek arról, amit velem művelt! Azonnal haza akarok menni! Többet nem látjuk egymást, a házimanó fog jönni a cuccért! Könyörgöm!


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 02. - 12:16:18
Cain Angifilius


(http://i61.tinypic.com/2enb12o.jpg)


Purrr (https://www.youtube.com/watch?v=Iuf1RmDxiuU)


Dante lágyan osont el a heverőtől a pince bejáratáig, hogy megbizonyosodjon róla, valóban Cain van-e odalent. Még nem is látott rendesen, mert annyira kikészítette az előbbi kis közjáték. Rátapadt az ajtófélfára és hallgatózott. A fenekét a falnak vetette és egyik kezével a haját tekergette.  Csücsörítve próbálta kiszűrni a lentről szűrődő hangokat. Miután nem hallott semmilyen más hangon Tethys-én kívül, unatkozva elkezdte belülről rágcsálni a száját és tovább birizgálta a haját. Azonban ekkor ismeretlen érzés hasított belé. Megint Cainra gondolt, azonban újra olyan vágy töltötte el, mint amikor néhány órával korábban ajkaik eggyé váltak és érezte, amint a mágus öle forrón az övéhez préselődik. A gondolatra, hogy Cain valahol a közelben van, megint fellángolt benne az olthatatlan vágy, hogy odaszaladjon hozzá és a nyakába ugorjon. Vagy az ölébe. Most inkább az utóbbi miatt indult meg vak ló módjára a bejáraton keresztül. Mielőtt belépett volna, belesett és látta, hogy Tethys neki háttal foglal helyet egy széken, s mikor tovább vándorolt a tekintete, rátalált arra, amit keresett. Cain valóban lent volt a helyiségben, eléggé legyengülten, bilincsre verve. Miután Dante lesomfordált a lépcső aljára, tekintete összetalálkozott Cainéval. A fiú maga sem értette hogyan, de érezte, ahogy a varázslónak összerándulnak az izmai és féktelen vágy tör rá. Ezzel egy időben saját testén is megint látni vélte a Cain iránt izgalma határozott jeleit.  Ekkor kiáltotta el magát a mágus:

-IGEN ÍGY VAN! ÉN… én még…
-SZŰZ VAGYOK TETHYS! IGEN! Szűz vagyok bassza meg! Az vagyok! Most boldog?
- Nem tudok behatolni, abban a pillanatban ölök! Marad a magányos, szánalmas faszverés egész életemben! Örül?


Dante erre felkapta a fejét. Abban a pillanatban, hogy Cain száját elhagyták ezek a szavak, egy vetítővászon gördült a szeme elé. Rajta az unatkozó, kéjes arcú mágust látta, aki meredező férfiasságával a kezében ül az ágya szélén. A fekvő alkalmatosságot fekete szatén ágynemű borította, amely Cain minden mozdulatára susogó hanggal reagált. Lelki szemei előtt látta, amint Cain kiül az ágy szélére és meglátja saját magát a tükörben. Gyönyörű arca éhes vigyorba torzul tükörképe láttán. Jégkék szemeivel lassan végigpásztázza művészi kidolgozású mellkasát, lesiklik a v vonalára, majd onnan a vágytól elcsöppenő, marokra fogott szerszámára. Fekete haja ében függönyként söpri combjait, miközben csuklója fel-le mozog. Rövid idő múlva elélvez, és halkan Dante nevét suttogja, miközben folyamatosan a tükörbe néz, pillantása Dante szemébe fúródik. Ennek következtében, a megbabonázva álló Dante a lépcső aljából eltántorog az első oszlophoz és Cain arcába nézve hangosan nyögve a nadrágjába élvez. A pincében elég világos volt ahhoz, hogy láthatóvá váljanak korábbi ténykedésének nyomai. A hasa környékén már kocsonyásodó, fehér ondó éktelenkedett. Nem tudott uralkodni magán és kezét Cain felé nyújtotta a levegőben, miközben a nevét mondva térdre rogyott. Arcán vékony sugárban könnyek jelentek meg.
-Tethys! Miért bántod őt? Hát nem érted, hogy SZERETEM? –szavai végét már üvöltötte Dante.

***

(http://i57.tinypic.com/fn8euw.jpg)

újfent Purrr (https://youtu.be/MTGlrcReWrk)

A lány ekkor eszmélt rá, hogy Dante a pincében van. A szavak hatására megszólalni is alig tudott. Értette, hogy valami gonosz varázslat, vagy akármi volt az, amit Cain öccsén alkalmazott, de egy percig sem gondolta volna, hogy ez ilyen hihetetlen agymosást végzett testvérén.
Révetegeden nézett maga elé, felidézve az elmúlt napokat. Egy pillanatig sem látta Dantén, hogy bármiféle jele lenne ennek az őrületnek. Lehet, hogy csak akkor van ez, ha a mágus a közelben van? Egyáltalán mi ez az őrület? Mi az, hogy szereti? Egy férfit?
Fejében őrjöngve üvöltő dervisként rohangáltak a gondolatok. Eszébe ötlöttek azok a pillanatok, amikor még kisebb korukban velük egy idős rokonok jöttek a birtokra és csúfolták Dantét.

-Nézzétek már meg, pont olyan, mint Tethys. Igazából ő is csak egy lány.

-Hehehe! Igen! Biztosan ő is a kisfiúkat szereti. Ilyen mozgással egyébként sem lehetne fiú.

-Persze hogy nem, csak rá kell nézni… És még csak nem is igazi varázsló.

A gyerekek Dante köré sereglettek és az általuk kántált rigmusokkal elkezdték körbeugrálni.

-Kvibli kislány! Nem vagy srác. Varázsló sem, hát mi vagy? Kvibli kislány! Nem vagy srác. Varázsló sem, hát mi vagy?...

Dante a kör közepén összekuporodva várta, hogy abbahagyják. Szürke szemeiben könnyek csillogtak. Nem értette miért bántják őt. Semmi rosszat nem tett velük, hát miért szekálják azzal, amiről nem is tehet?

Ekkor Tethys mentette ki szorult helyzetéből, de a későbbiekben is ott maradt benne a tüske, mint emlékeztető, hogy testvére valóban lehet, hogy nem csak őt szereti. Úgy érezte mindig is, hogy csak azért nem kezdett fiúkkal, mert Tethys-en kívül sosem találkozott szinte mással. A lány nem bírta tovább ezt az őrületet és visszarogyott a Cain előtt levő székre. Úgy érezte mindennek vége. Már kínozni sem volt kedve a mágust. A világa egy pillanat alatt omlott össze, mint egy kártyavár. Ha nincs neki Dante, akkor mi értelme van az életének? ...


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 02. - 14:12:02
Tethys Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/1262677-bigthumbnail_zpsfuooidxu.jpg)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=gFkbn-zYPFs&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I&index=140)

Nem. Ez már sok volt. Cain bár még mindig a nyugtató bájital hatása alatt állt, de volt egy határ amit nem lehetett idegekkel bírni és az a határ akkor lett átlépve amikor Dante  a szemeibe nézve egy oszlopnak rogyva elélvezett. Száját kéjesen szívta be és kirobbant Cain felé a mindent elsöprő orgazmusának energiája. Nagyon kényelmetlenül érintette a nemest, hogy a pulzusa még jobban felgyorsult a jelent láttán, az illatoktól pedig önkéntelenül megnyalta a száját. Egyszer érjen haza… biztosan beveti magát a könyvtárba, hogy találjon erre valami gyógymódot, vagy rájöjjön a különös átok eredetére.

~Ez az arcomba nézve elélvezett… Ez… ez már sok! Ez nem lehet igaz! Mi ez az őrület?! ~

 Kimeredt jéghideg szemekkel nézett a földre rogyó fiú arcába és fejében tizedmásodpercek alatt legalább hússzor játszódott le Dante ezt követő vallomása, újra és újra.

- Tethys! Miért bántod őt? Hát nem érted, hogy SZERETEM?

Cain soha életében nem hallotta még ezt a szót. Vagyis hallani hallotta, de senki sem mondott neki ilyet.  Nem ismerte azt az érzést milyen, amikor bárki is szeretné, milyen szeretve lenni. Édesanyja az ő születésével sorvadt el utána pedig szadista és bosszúszomjas apja kínozta. Elismerést egyedül a magántanároktól kapott, vagy néha napján egy két hajborzolást gyermekkorában nőktől, de azt a szépségének köszönhette. Az escortok is mindig megkívánták a testét, de az sem érzelmekről szólt főleg, ha Cain szemszögét nézzük. Neki az inkább volt egy kegyetlen játék, amolyan a határaival való ismerkedés, mint érzékiség. Tanult mozdulatokat és azt, hogy hogyan kell megérinteni egy női testet úgy, hogy szinte azonnal a rabszolgájává tegye azt. A legelső alkalommal egy idősebb kurtizán vezette bele az élvezetbe és okította a hús gyönyörére. Úrnője tanítása annyira nagyszerűen sült el, hogy partnerei kéjtől rázkódva vesznek el karjaiban még annak ellenére is , hogy behatolás nem történik. Látta lelki szemei előtt a formás érett szépséget, ahogy hatalmas mellei ugrálnak feje felett ettől picit megnyugodott. Olyan leckét kapott, melynek emlékére máig beleremeg a háta.  Különös volt, hogy Dante is ugyan így tett, amikor a tanultakat alkalmazta. Ez azt bizonyította, hogy nincsen túl nagy különbség a nemek között, ha bujaságra kerül a sor. A kósza gondoltra összevonta szemöldökét és gyorsan elhessegette bizarr érzelmeit, meg fogja találni a gyógyírt erre a rontásra ez biztos! Az életét tette volna rá, hogy Tethys csinált velük valamit, csak ő sem számolt a következményekkel. Lehet , hogy egy újfajta ajzószert kotyvasztott, amit rajtuk tesztet le. Simán kinézné belőle.

~Szeret~

Tethys ez alatt döbbenten roskadt a székbe és látszódott amint elönti a féltékenység és  a kín . Hát Cain nem volt a legjobb abban, hogy felismerje mások érzelmeit de tudta , hogy ez a mostani szituáció még inkább mélyíti egymás iránt érzett gyűlöletüket. Ugyanis Tethystől egyetlen kicsi öccsét éppen most szakítja el. Először zavarba jött, de lejátszódott benne, hogy másfél- két hét alatt mennyi problémát okozott neki a kurtizánnal való ismeretsége. Első alkalommal a hátát csúfolta meg, utána pedig összemocskolta, mint valami állatot a saját spermájában fürdött a földön fetrengve. Rászoktatta a drogra és utána direkt nem adott neki, ezzel majdnem megölte. Most pedig kínozza és zsarolja, kihallgatja.

~ Nyomorult ribanc… Mostantól közös kenyér lesz a szenvedés,  azt elhiheted…~

Caint nagyon kellemetlenül érintette Dante iránt érzett vágya, de teljes mértékben elhitte, hogy ezt a nő művelte velük és nem fogja mással tölteni szabadidejét csak azzal, hogy szépen nyugodtan kikutassa a gyógymódot. Viszont még egy motiváció született meg benne abban a pillanatban, amikor a fájdalomtól és csalódottságtól összerogyó nőt figyelte. Azt akarta, hogy Tethysnek fájjon. Annyira fájjon, mint neki amikor majdnem belehalt az elvonási tüneteibe. Lehet, hogy a félvéla tudta őt az ópiummal zsarolni, de Cain megkapta az aduászt.

- Dante!- Suttogta kínoktól, sírástól és szomjúságtól kérges hangon. A fiú úgy nézett fel rá mintha a legnagyobb ajándékot kapná éppen meg a földön, tekintete hálásan csillogott a neve hallatán.

- Hozzon nekem ópiumot! Tekerje bele egy cigibe, fele-fele arányban vegyítse a leggyengébb dohánylevelükkel! Siessen! –utasította a fiút lúdbőrös testtel. Érzete amint egy különös energiahullám robban ki lényéből és a szolgálatkész Dante felé árad. Ez parancs volt. Cain még Tethys vérétől eltelve képes volt használni az erejét. Nem tudta, hogy mi hogyan működik benne, de amíg nem kínozták a vértől való megvonási tünetei igen nagy hatást tudott gyakorolni a fiúra. Nyilván embervér hiányában ezek a képességei alább hagytak.  A feltápászkodó síró szőkeség láttán elöntötte a hatalom simogató bizsergése. Nem akarta elhinni, hogy ereje van valaki felett. Simán megtudná enni úgy, hogy az mosolyogva nézi üres tekintettel, ahogy kiszakadnak belőle az izmok. Túl jó!

- Ez az Dante, ön nagyon készséges fiatalember! Már nem tudok várni, hogy megkóstoljam az ajándékát! Élvezet lesz a számban érezni az ön kezei által gyúrt… dohányárút. És most iparkodjon!

 Lehelte kéjesen a kétértelmű mondatot, úgy hogy közben Tethys arcát figyelte. Olyan szélesen vigyorgott a lelke mélyén, hogy ha a nő látta volna biztos ájulásig pofozza az önelégült hímet. Cain nem foglalkozott a felé nyúló könnyes szemű, spermás hasú Dante képével, ezzel a látomással majd otthon megbirkózik. Elásta a tudata mélyére a bizarr jelenetet, hogy majd egy kis drog mellett elmerengjen a múlton, szinte biztos volt, hogy napkelte előtt a saját lábán fogja elhagyni az üzletet egy hétre elegendő narkóval. Megvárta, hogy az örömtől epekedő kvibli felmenjen a lépcsőn, majd elégedetten Tethysre nézett.

- Skarsgard! A helyzetünket tekintve mindketten egymás csapdájába estünk. A következő az ajánlatom. Ön most elenged engem egy hétre elegendő anyaggal. Mivel nem tudok magamon uralkodni bűvöljön meg egy tárgyat amiből tíz óránként kiesik egy kis golyóvá dolgozott darab, ugyanis pipázni szoktam. Olyan technikával készítse el a dobozt, amit semmiféleképpen nem tudok kinyitni, lehet elfelejtette de bájitalmester vagyok és nem ismer határokat az étvágyam .- itt hatásszünetet tartott.  Tudta jól Tethys, hogy éppen az öccse megzabálásával is fenyegetőzik, nem csak azt ecseteli, hogy mennyire nem képes uralkodni magán.

- Ön órák óta kínoz engem Tethys, kihasználva betegségemet és azt, hogy megmérgezett az ópiummal amit arra használtam, hogy ne öljek. Ha esetleg feljelenteni támad kedve, akkor magával együtt csuknak le bűnrészesség vádjával ugyanis: tiltott szerekkel kereskedik, de ha ez nem elég kihasználva a hivatalosan elismert betegségemet zsarolt és kényszerített. Tudja mire hölgyem? Ne is mondjon semmit, válaszolok! Ölésre. –ismételten tartott egy kis szünetet hogy a saját lelke poklában égő nő még rosszabbul érezze magát. Cain elvigyorodott a szenvedéseit látva.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/12048696_1060303000655348_1523364294_n_zps0b7wsb2z.jpg)

- Amiért nem ad drogot ön ugyan úgy saras abban, hogy gyilkoltam. Amikor ki fogják hallgatni tudni fogják, hogy ön tisztában volt vele hogy én mire használom a kábítószert. Szerintem tovább fog ülni, mint én. Míg nekem elismert gyógyíthatatlan kórságom van, magának addig bűnlajstroma. Ha kihallgatnak és megitatnak szérummal nem tudnak kivégezni mert beszámíthatatlan állapotban gyilkoltam a betegségemtől vezérelve. Ne tudja meg milyen pletykákat hallottam az Azkabani női foglyokról. Kár lenne elpocsékolni egy ilyen csinos arcot… Ugyanis biztos lehet benne, hogy kigyúrt rövid hajú leszbosziak öklöznék nulla-huszonnégy órában addig amíg gátrepedést nem szenved... – kedves mosoly.

- Oh és még valami… Látom önnek igazán fontos az öccse. Látom a féltékenységet és a kínt az arcán Tethys és ez a legjobb dolog a földön amit valaha tapasztaltam. Amint hazaérek rá fogok rántani többször arra a pillanatra gondolván , mikor megláttam a kíntól eltorzuló arcát!- Cain hangosan felröhögött szellemességén, tényleg kiveri rá otthon, néha ami vicc az nem is vicc ugyebár.

- Úgy tűnik, hogy az átok amit rajtunk alkalmazott nem úgy sült el ahogyan várta. Biztosan szeretett volna velünk hármasban henteregni…-  Egy rövid időre elmélázott  a lelki szemei elé táruló jelenet felett . Két adag szőke hajat markolt egyszerre a kezében,  fátyolos tekintettel pislogott a két testvér a fölöttük álló Cainra, szájuk szorgosan dolgozott.

~Merlin!~

 - Nos nagyon ajánlom, hogy találja ki mivel tudja ezt a bűbájt megtörni, azért is mert magának sem jó , hogy a háziállatom ez a szerencsétlen kvibli! Én magam is ekképp fogok cselekedni amint kiengedett innen végre és oda adta az egy hétre elegendő ópiumot. Jövő héten pedig el fogok jönni és megbeszéljük, hogy ki mit kutatott az ügyben, hogy megoldódjon ez a kellemetlen helyzet. Nos, ennyi lenne. Maga is saras, én is saras vagyok. Próbáljuk megoldani aranyvérűek módjára. Ha maga köp velem együtt fog a börtönbe vonulni, ha bármi trükkön töri azt a csinos kis szőke fejét, az öccse… pocsékba fog menni!

Ennél a pontnál betegesen torz arcot öltött fel, nem sok jóval kecsegtetve a jövő elé nézve. A halálos fenyegetés igazán komoly volt, főleg amiatt mert Dante különösen ízletes darabnak bizonyult. Cain nem viccelt, látta hogy úgy mozgatja a srácot,  mint egy babát, imádta az érzést.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Alucard.Hellsing.600.1875534_zpscgfj1csy.jpg)


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 02. - 23:39:12
Cain Angifilius


(http://i61.tinypic.com/sy5vn9.jpg)


Purrr (https://youtu.be/BinwuzZVjnE?t=34s)


Dante csak térdelt tovább a pince közepén és reménykedve pillantott fel Cainra. Nem gondolta volna, hogy ezek a szavak valaha el fogják hagyni a száját. Ő maga sem értette, hogyan történhetett ez. Teljesen zavarban volt. Azóta ezen elmélkedett, hogy először meglátta Caint a boltba lépni. Nem hitt abban sosem, hogy létezik szerelem első látásra, de ez tényleg az volt. Teljesen úgy érezte magát, mint akinek a fején széttörtek egy tojást, nem volt tisztában azzal, mit fog csinálni a következő percben. Csak a pillanatnak akart élni, valahogy ezt érezte a sejtjeiben, ezt szívta be a levegővel együtt, ami Cain édes aromáját rejtette magában. Azért ült továbbra is a hideg kövön, mert teljesen össze volt zavarodva, ugyanis Tethys-t is szerette. Minden porcikájával kívánta a lány, a testének minden négyzetcentijét szerette a magáénak érezni. Azonban, mikor lejött ide és meglátta, mit csinál Tethys Cainnal, mintha emléktörlést hajtottak volna végre rajta. Kizárólag a mágus és az ő képe volt tiszta. Örökké az övé akart lenni és csak az övé. S akár Tethysen is átgázol, ha a boldogságuk útjába akar állni. Dante felpillantott megint Cainra, akinek arcán zavar és nyugtalanság kavargott. Mintha meglepték volna a hallott szavak.
A férfi egyszer csak a nevét mondta.


~Szólított! KIMONDTA A NEVEM~
-ujjongott a fejében. Egészen biztos volt abban, hogy ő is viszontszereti. Úgy lehelte a nevét, ahogy an csak igazi szerelemesek szoktak egymáshoz beszélni. Nem akart azonnal felpattanni, hogy ne látszódjon rajta, mennyire lázba hozza már az is, ha Cain megszólítja. A fejében újra és újra kimondta Cain hangján a nevét. Olyan érzés volt füleinek, mint egy nedves téli fuvallat, ami egyszerre lehűt és felforrósít. Csillogó szemekkel felemelte a fejét, hogy mit szeretne Cain.

- Hozzon nekem ópiumot! Tekerje bele egy cigibe, fele-fele arányban vegyítse a leggyengébb dohánylevelükkel! Siessen! – utasította ellentmondást nem tűrő hangon.

Dante érezte, amint egy láthatatlan erő felemeli. Azonnal meg kell tennem, amit Cain kért. Nagyon jó fiú leszek és biztosan megjutalmaz majd. Egy csókot biztosan nem utasítanék vissza. Vagy mást… Hallotta, amint Cain ecseteli, mennyire várja már azt, amit 2 perce kért a fiútól.

~Nem szabad késlekednem! –mondogatta magának. Azt mondta élvezet lesz a szájában. TE JÓ ÉG!!!~

Érezte, amint megint rendetlenkedni kezd valami a csípője tájékán, ezért gyorsan felszaladt a lépcsőn, amíg tudott logikusan gondolkodni. Nővére raktárába vitte a lába, ahol kikereste az ópium feliratot a precízen címkézett üvegcsék között.

~Hogyan is mondta Cain?~
Nem volt nehéz felidéznie a fejében selymesen édesnek hangzó szavakat. Rögvest elkezdett a dohányleveles dobozban keresgélni, ahol erősség szerint voltak növekvő sorrendbe téve a levelek, kis selyemzacskókban. Kivett egy keveset a leggyengébből és egy mozsárban apróra törte. Melléporított egy keveset az ópiumból, majd végül egy ezüstkanállal alaposan összekeverte őket. Egy egészen apró, gazdagon díszített aranykanállal beleadagolta a cigarettahüvelybe, majd csavart egyet a végén. Mosolyogva képzelte el Cain arcát, amint beleszív és hálásan megsimogatja a fejét a jó munkájáért.

***

(http://i59.tinypic.com/jtuj3n.jpg)


Devastated (https://youtu.be/2fngvQS_PmQ)


Tethys teljes letargiában ült a széken. Úgy érezte nincs semminek értelme. Látta, amint Dante teljesen megtáltosodva, boldogan üget felfelé a lépcsőn. Mikor kilépett a fiú a pincéből, Tethys úgy érezte, hogy a lelkéből is magával vitt egy darabot a kedves szőkeség. Sohasem érzett féltékenységet még. Dante volt az, aki ezt együttlétük során folyamatosan megtapasztalta. A boszorka hamar érő típus volt és a Roxfortban is körberajongták már a fiúk, igaz őt sosem érdekelték, de Dante az otthon magányában ezeket az eseményeket lesújtónak és szívfájdítónak élte meg. Minden levelében kérdezte Tethys-t, hogy a fiúk rajonganak-e még iránta. Beteges féltékenysége egy idő után már nagyon bosszantotta Tethys-t, ezért hamar elkezdte ezeket az incidenseket letagadni, habár többször voltak olyan helyzetek, amik miatt Dante hatalmasra nőtt, sárgaszemű démonként számolt volna le a fiúkkal.
Azonban ez most nem ilyen eset volt. A belülről emésztő féltékenység olyan elemi erővel emésztette, hogy nem is hitte el, hogy ilyen érzés létezik. Annyira magába volt merülve efelett érzett bánatában, hogy szinte alig hallotta Cain szavait. Néhány hangfoszlány jutott csak el a füléhez. Egyáltalán nem is érdekelte a mágus mondanivalója. Szavaiból csak a keserűség és a gonoszság csengtek. Ha valamikor, most aztán egyáltalán nincs szüksége ilyen társaságra. Pláne nem arra az emberre, akit legszívesebben fellógatna az oszlopra selymes, ében hajánál fogva. Hogy csak a legenyhébb halálnemet említsük azok közül, amik megfordultak Tethys fejében az elmúlt percben. Azonnal kívül akarta tudni az ajtaján ezt a… ezt a… csábítót. Igen. Ez talán a legjobb szó. Egy gaz csábító, aki belibegett a Dantéval közös életébe, hogy aztán a csodás testével és duzzadó… izmaival elvegye tőle azt, aki a legfontosabb neki. Még fogalma nincs arról, kivel kezdett. Egyáltalán nem is sejti, mennyire meg fogja járni ezt.
Rámeredt Cain gyűlöletes arcára és szép vonásait lecserélve, hozzá hasonló kinézetet produkált. Úgy festettek, mint két acsarkodó kutya, akik bármelyik pillanatban egymás torkának ugorhatnak. Erre a jelenetre tipegett be Dante, aki Cain frissen sodort ópiumos cigarettáját lobogtatta, mint egy győzelmi zászlót.
Volt itt győzelem. Csak épp nem Tethys-nek… Ezt sajnos be kellett látnia. De felvirrad még az a nap, ebben egészen biztos volt. Tettre kész arccal vigyorgott rá Cainra, aki nagyot szívott a hőn áhított drogból. Arcát egy pillanatra enyhén pirosra festette a felparázsló dohány és ópium keveréke. Lassan fújta ki a füstöt, kiélvezve minden pillanatát.

-Nos, rendben Cain. Engedek a zsarolásának. Odaadok magának annyit a szerből, amennyit kér, csak hordja el magát a pincémből. Egy darabig meg ne lássam a környékünkön. Megvárom, hogy ezt elpöfékelje, de utána kipenderítem innen.

Ezzel hátat fordított a mágusnak és felcsörtetett az emeletre, hogy kimérjen kellő mennyiséget a gaz csábítónak.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 03. - 01:28:38
Tethys Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/3a424475259da95e3120a8dff1c0ee22_zpsbkrayjz7.jpg)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=xt32oxizn4M&index=110&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)


Cain arrogánsan nézte, ahogy Tethys arcán körtáncot járnak a rosszabbnál-rosszabb érzések. Csendben figyelték egymást egy darabig, majd a nő végre reagált.

-Nos, rendben Cain. Engedek a zsarolásának. Odaadok magának annyit a szerből, amennyit kér, csak hordja el magát a pincémből. Egy darabig meg ne lássam a környékünkön. Megvárom, hogy ezt elpöfékelje , de utána kipenderítem innen!

A félvámpír győzelemmámorban úszott, addig amíg Dante le nem hozta neki az ópiumot. Azért még annyi energia  maradt benne, hogy a megtörten elvonuló Tethys után mosolyogva integessen. Szánalmasan remegő , fehér kezekkel kapott a drog után, majdnem elsírta magát örömében. Nekidobta magát a rácsnak, miközben jó nagyot slukkolt a csodából. Arca a hirtelen felvöröslő parázsban rendkívül ördöginek tűnt, szempillái pedig lassan laposan vetettek árnyékot jéghideg íriszére. Fél kezével lazán tartva szívta befelé a négy napja áhított anyagot, miközben fokozatosan elzsibbadt mindene. Érezte, hogy az összes nyugtalansága elszáll, ő volt a király. Morpheus újabb kéjes csókolt lehelt Cain testébe, lassan elmúlt az izzadás és a hidegrázás is, fehér mellkasa már nem ugrált őrült módra. Az elvonási tünetei egy pillanat alatt elmúltak, úgy érzete apja megölése után ez volt élete egyik legszebb pillanata.  Most a lúdbőr a jóleső rushtól rázta ami végigszántotta teljes lényét. Az ópiumos füstöt az őt bámuló kvibli arcába fújta.

- Dante… igazán lekötelez!- Nézett kedvesen a fiú felé. Undorodott magától, de tudta mit kell tennie. Kicsit hátrébb dőlt, hogy v vonala még jobban kidudorodjon, vontatottan emelte a cigit a szájához és csillogó nyelvét kicsit kidugta, így nyalva meg a füstszőrűt. Kényesen ügyelt rá, hogy mikor újból elemelte szája és aközött egy szép íves nyálcsík csillogjon.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/polls_1131168669_nathaniel_5823_985604_answer_5_xlarge_zpstsf1hckh.jpeg)

- Hmmm Dante, nagyon jó munkát végzett, öröm a számban érezni az igyekezetét. – Majd mélyen a fiú szemibe nézve beleslukkolt újra s lent tartotta a füstöt. Ez alatt szabad kezével megigazított egy ,, véletlenül" előre zuhanó fekete tincset. Látta amint a szerencsétlen szőkeség nem tud magával mit kezdeni az izgalomtól. Éhes szemekkel figyelte minden mozdulatát.

~Undorító~

 Gondolta a nemes, mialatt előrébb lépett, hogy teste nekipréselődjön a hideg fémrudaknak. Dante csak egy karnyújtásnyira volt így premier plánban láthatta amint a férfi mellbimbói megkeményednek a hűvös rács érintésétől. Cain kicsit kettényitotta száját, s ráengedte fiú arcára a füstöt. Annyira mesterkélt volt minden mozdulata hogy sírt belül, azért mert Tethys nem látta.  Meg kell hagyni így is jól alakultak a dolgok. Azt akarta Dante ne tudja a fejéből kiverni ezeket a pillanatokat. Bajt és viszályt akart keverni a testvérek között. Így Tethys is jobban fog iparkodni, hogy leszedje a rontást róluk. Na meg az sem volt elhanyagolható, hogy imádta a nőt bosszantani, egyetlen fegyvere volt ellene az öccse iránt érzett beteges szerelme és féltékenysége. Cain lassan elszívta az egész szálat, majd egy gyors mozdulattal Tethys székére pöccintette a csikket, ha visszajön a banya és pakol, ott lesz a kedves kis szuvenír ami majd rá emlékezteti, örömében majdhogynem tapsikolt. De most fontosabb dolga is akadt mint elrejteni a húsvéti tojásokat a kínzókamrában. Fehér kezeit a rácsokra kulcsolta s mélyen Dante szemébe nézett. Minden kimondott szava fájt neki, de abból merített erőt, hogy ez csak a bűbáj feloldásának érdekében teszi és nem utolsó sorban azért, hogy a madame szenvedjen.

- Remélem, hogy majd gondol rám Dante amíg távol vagyok… hamarosan találkozunk. Egy hét múlva ismételten el fogok jönni önökhöz...  – dorombolta behízelgő módon, a legszebb  hangján amit kitudott csikarni magából egy másik férfi felé. Mindeközben kis hívogató energiahullámokat eregetett , hogy odacsalogassa fiút. A kvibli tett előre egy erőtlen lépést, ez is volt a veszte. Cain a gallérjánál fogva odarántotta a rácshoz, törékeny teste nyikkanva csapódott a fémnek.

- Addig is, hogy ne felejtsen el, itt egy kis búcsú ajándék…- mosolygott Cain csábítóan két centire a fiú orrától. A nemes úgy nézett ki a félhomályban, mint egy komolyabb arcú nő. Vastag ajkait megnedvesítette nyelvével és lehajolt a fiú remegő szája felé. Ezalatt elengedte a gallért s jobb kezét a fiú arca köré fonta, bal mutatóujjával pedig végigsimította a farkát, lassú kéjes mozdulattal. Megcsapta a hormon és az édeskés mézes tej illata, a fahéjas esszenciájú haj úgy omlott a vállaira mint a selyem. Cain még nyitott szemmel nézett Dante szürke, vegyes érzelmektől kitágult tekintetébe.

~Ilyen közelről egészen lányosnak tűnik…~ nyugtatgatta magát, miközben a ragacsos nadrágot taperolta. Érzete amint Dante spermája benedvesíti a kezét, úgy csillogott mintha meztelen húsáról gyűjtötte volna össze. Igazán sok jött belőle ahhoz képest milyen apró termetű volt.

- Dante maga egy igazi kis disznó ugye? Szeret elélvezni igaz? – cukkolta tovább a férfi, majd hirtelen spermától nedves ujjait a fiú szájába dugta, hegyes körmeivel felkarcolva a torkát. Cain ettől a mozdulattól igazán belelkesedett, annyira tetszett neki a fiú vonaglása, hogy elfelejtett magázódni.

- Takarítsd le a kezemet Dante! De aztán csillogjon!!! Nyald le a mocskodat, ez az! - hangzott el a parancs hidegen. Cain igazán élvezte, hogy ennyire ki van neki szolgáltatva és látta a fiúnak ez szintén nagyon tetszik. Nem volt min meglepődni a múltkor azt is szerette, amikor nővére majdnem hülyére verte . A szőkeség egyáltalán nem ellenkezett , Cainnak immár két ujja volt a szájában és a nyála összekocsonyásodott, legalább annyira mintha egy kemény mélytorkozást kapott volna. A nemes a gondolattól felizgult, nem bírta tovább féken tartani elnyomott vágyait. Eképpen tanakodott magában.

~ Na jó ezt most akkor abbahagyom… Hm. Nem!...  Ez csak egy kis móka és a szent cél érdekében teszem… Oh istenek!  Ez élvezi ezt ! ~

Nem tudta abbahagyni, éppen egy perverziója közepén volt. A fiú elpirulva csukott szemmel fuldokolt az ujjaitól nyelvét ügyesen előre tolva, Cain teljesen begerjedt hiszen a napokban nem nagyon tudott a szexszel foglalkozni , nagyobb baja is volt annál. A fiú csodálatosan szép volt, nem is tűnt férfinak . Bár a  mostani helyzetében ahogy egyre jobban elöntötték ösztönei még inkább izgatta a dolog bűnös vonatkozata. Sőt egyenesen felrobbant a gatyája annyira szűk lett. Úgy érzete sokkal jobb, ha nekinyomja magát Dante nedves alsóneműjéhez , hogy érezze a fiú nem kispályással van dolga. Dante az érintésre megremegett és teljes testével Cainhoz dőlt. Kéjesen szuszogott a szájában dolgozó ujjak és a nekiszoruló hímtag erőszakos érintésétől.

- Szereted a megalázást ugye Dante? Hm? Soha nem fogod magadról lemosni, hogy köcsög vagy ezek után, remélem tudod! Tetszik ahogy a farkam neked szorul mi? Szeretnéd megfogni ugye? Nos talán majd valamikor… lehet egy hét múlva , vagy lehet egy hónap múlva megengedem a szádba vedd! Mert látom nagyon ügyes vagy! Dante te perverz vagy, teljesen el vagy veszve! Nézd meg magadat hogyan nyomod hozzám azt a kislányos testedet! Micsoda szégyen!

A szavak teljesen ösztönösen hagyták el vastag ajkait, imádta amit csinál. Legszívesebben ott helyben szétalázta volna a fiú gyönyörű arcát, csak mert szebb mint az övé, csak mert egy férfi és gusztustalan hogy ilyen vágyakat kelt benne! Annyira beteg volt az érzés, hogy ez túllicitálta azt is amikor az escort az anyját játszotta el a kádban, pedig úgy érezte annál már nincs feljebb. Egy hirtelen mozdulattal kihúzta kezét  a fiú szájából aki azonnal összeroskadt és zihált. Hangosan harákolt és öklendezett, kis véres nyálat köpködve a földre. Szőke haja elpiruló arca elé hullott. Cain boldogan nézte szenvedését és felkacagott.

- Nézz rám!- parancsolta a görnyedő Danténak, aki fájdalmai és rosszulléte ellenére kiegyenesedett , látszódott, hogy szégyelli amit csinált.

- Nagyon ügyes voltál Dante, ezért megjutalmazlak!- lehelte kéjesen, s közben lenyalta ujjairól a fiú nyálát. Víz és némi édeskés esszencia jutott a szájába egyáltalán nem undorította a dolog. Elkapta a kvibli derekát és magához rántotta, a nemes hatalmas farka a hasához szorult még gatyán keresztül is érezte , hogy ez a méret büntet. Cain ez alatt megcsókolta újból olyan forrón, mint első alkalommal az emeleten. Nyelveik összeértek, nem túl durván csak egy kicsit. Az izgalom elárasztotta a szobát, ahogy a szex kipárolgó illata is. A félvámpír újra érezte a finom vérét a szájában, de mivel már Tethys megöntözte nem akarta kitépni a torkát, gyilkos ösztöneit megelőzve elhúzta fejét, a fiú egy darabig követte szájával majd szomorúan figyelte a rács túlsó végébe dőlő varázslót.

- Dante… megtiltom, hogy Tethys egy ujjal is hozzád érjen, abba belehalnék! Te innentől az én tulajdonom vagy! - A feszülő nadrág nyomatékot adott megjátszott szavainak. Istennek érezte magát, aki mások élete felett képes dönteni, úgy érezte tökéletes tervet szőtt. Nem akart magának otthonra egy férfi játékszert sem. Ez csak átmeneti állapot volt, amit a bűbájnak köszönhettek. Teljesen megtudta magát győzni erről,  úgy érezte hogy ha hazamegy akkor enyhülnek majd a tünetek. (Nem.)  Tethys eközben már rég félúton volt a pince felé. Nem tudni, hogy mikor érkezett meg mivel a két jó barát egymással volt elfoglalva. Igazán izgalmas!


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 03. - 13:16:42
Cain Angifilius


(http://i62.tinypic.com/69dcvd.jpg)

Purrr (https://youtu.be/bYFuwKfd2EA)


Dante figyelte, amint Cain mélyen szippant a végre kezébe kerülő anyagból. Keze remegett a kéjtől, hogy végre megkaparinthatta a hőn áhított bódítót. Nagyon közel állt hozzá. Ezért azt is láthatta, amint kirázza a hideg és minden szőrszála az égnek áll. Kéjesen tüdőzte le a füstöt, amit kisvártatva Dante arcába eregetett. Búgó hangon mondott köszönetet Danténak, aki a lábán alig tudott állni az elhangzott szavaktól. Cain látta ezt és csak még jobban produkálta magát. A hatás ezúttal sem maradt el. Mikor kimondta, hogy a szájában érzi a fiú igyekezetét, egyenesen ledermedt. Nem is feltételezte, hogy a mágus játszik vele. Szinte tátott szájjal nézte a kecses, szinte nem is evilági lényt, amint kisöpör egy tincset az arcából. Örömmel fogadta, hogy Cain megint felé fúj kábító leheletéből, ami másodszorra már kicsit meg is zavarta eddig sem teljesen tiszta gondolatait. A férfi közelebb húzta magát Dantéhoz fémkalitkájában. Úgy festett, mint egy egzotikus, ritka madár, ami csak arra vár, hogy valaki szabadon eressze. Csábosan duruzsolt a fiúnak, szavaival mézelte elméjét, hogy az még inkább eszét vesztse. Ha nem ismerte volna, Dante azt gondolta volna róla, hogy ő is véla felmenőkkel rendelkezik, annyira a hatása alatt volt. Megint az a láthatatlan erő mozdította meg lábait, ami korábban. Izmai teljesen átforrósodtak a hívó öleléstől. Hamarosan megint találkoznak… El sem tudott volna képzelni most ennél szebb szavakat. Egyáltalán miért kell elmennie? Olyan jó helye van itt. Csak szabadon kellene engednie és boldogan tengetnék napjaikat. Szinte lelki szemei előtt látta, hogy milyen kellemes programokat csinálnának együtt. De legelsőként megint a száján akarta tudni Cain hideg csókjait, ezzel együtt forró ölének lüktető nyomását is az ágyékán akarta érezni, ahogy nekipréselődik feszes nadrágjában, ezzel hihetetlen merevedést okozva neki. Nedves gondolataitól megrészegülten még közelebb botorkált a rabláncon tartott Cainhoz, aki ezt habozás nélkül kihasználta és magához rántotta a fiút. A hideg ujjak a nyakához értek, azonnali feszülést okozva a fiú nadrágjában.

- Addig is, hogy ne felejtsen el, itt egy kis búcsú ajándék… -duruzsolta lágyan a fiú füleibe, aki már eddig is pattanásig feszült idegekkel, kapkodva szedte a levegőt.
Most olyan közel volt Cainhoz, hogy érezte ópiumos leheletét és bőrének lágyan hívogató édességét. Ellágyuló arccal figyelte, amint Cain csábítóan megnedvesíti ajkait, s hideg ujjait finoman állkapcsa köré fonja. A mágus bizonyára érezte folyamatosan gyorsuló pulzusát, mert másik kezének mutatóujját lassan végighúzta a szinte szétrobbanó férfiasságát rejtő, szűk szabású nadrágon. Miután pupillái akkorára tágultak szürke szemeiben, mint egy gomb, Dante nem tudta tovább türtőztetni magát és halk, elnyújtott nyögés kíséretében ma harmadszor élvezett el. Most már igazán koszosnak érezte magát. Igazságtalannak érezte, hogy Cain nem tesz semmit, ő mégis annyira kikészül, hogy szinte érintésekre sincs szüksége ahhoz, hogy a csúcsra jusson. Ez a férfi annyira megőrjítette, amit még Tethys-nek sem sikerült soha elérnie, pedig néha már a lány puszta gondolata is merevedéssel töltötte el. De nem akart most Tethys-re gondolni. Minek is tenné, amikor itt van neki Cain, a maga éteri tökéletességével. Úgy érezte megszűnt tér és idő, csak ők ketten léteznek ezen a földön. Még az is csodásan hangzott, mikor Cain disznónak nevezte.

~Igen, egy disznó vagyok. Össze vagyok mocskolva a vágytól, hogy végre összeforrjunk megint. De ezúttal igazán eggyé akarok válni veled~ -gondolta, miközben a szájába vette a mágus ujjait.

Olyan hevesen kezdte el nyalogatni őket, hogy enyhén felsértették a szájában levő vékony szövetet. Édes, vas ízű folyadék csorgott le a torkán, aminek nyomában kirázta a hideg. Eszébe juttatta azt, amikor anyja egy furcsa szertartásán vért itatott vele. Ettől a gondolattól még jobban elkezdett visszakozni, de Cain szorosan tartotta, így úgy gondolta, hogy felesleges ellenkeznie. Beletörődve vette tudomásul, hogy már két vékony ujj tetszeleg a szájában olyan mélyen, hogy enyhén fuldokolt is közben tőle, de még volt helye lélegezni. Azonban a fuldoklástól elkezdett megint felizgulni, azt is élvezte, amikor nővére enyhén fojtogatta szex közben. Legszívesebben most azonnal szájába vette volna Caint, annyira megfeledkezett kéjes izgalmában a nemek közötti határokról. Maga sem értette hirtelen támadt gondolatait, de miután látta, hogy Cain erőszakosan felé tolja vágytól duzzadó ölét, egyáltalán nem tudott már gondolkodni. Önkívületi állapotban volt a forró testrész közelségétől. A kezében akarta fogni, a szájába venni. Sorban villantak fel lelki szemei előtt a lehetséges módozatok, de mindegyik olyan volt, amit még sosem képzelt el, hiszen egy férfival szerepelt bennük. Ennek ellenére kéjesen nyögött fel, amikor a képek végére ért. Közben Cain azt suttogta a fülébe, hogy hamarosan a szájába veheti a lüktető férfiasságát. Nem is hitte el, hogy ilyen dolog létezik. Minden mást figyelmen kívül hagyott a füle. Csak ezek a szavak csengtek a fülében. Ebben a pillanatban rántotta ki Cain a szájából dolgos kezeit. A fiú fulladozott a hirtelen tüdejére szabadult levegőtől és érezte, hogy tovább csordogál a vér a tüdejére, úgyhogy gyorsan kiköpte a földre, aminek nyomán vékony, véres nyálcsík húzódott az ajkaira. Nagyon zavarba jött, mert sosem köpött még senki előtt, sajnálta, hogy pont az istenített személy előtt kell ezt megtennie. Közben Cain szorgosan tisztogatta le ujjait, majd hirtelen magához szorította a fiú törékeny testét és újból megcsókolta. Dantéból kiment az a maradék akaraterő is, amit tiltakozásra tett félre. Olyan vadul csókolt vissza, hogy ezúttal szinte eszméletét veszítette. Cain dús ajkai lágyan fonódtak össze az övével. Közben érezte, hogy Cain hihetetlen méretei nekifeszülnek a derekának. Önkéntelenül is az jutott eszébe, hogy azonnal magában akarja érezni. Azonban a csók amilyen hirtelen jött, úgy el is múlt. Arca ugyanabban a helyzetben maradt, ahogy Cain otthagyta. Úgy érezte magát, mint akit fejen ütöttek. Ebbéli állapotában hallotta a fülében visszhangzó szavakat.

-Te innentől az én tulajdonom vagy!

Úgy érezte, hogy most már akár meg is halhat, mert ennél jobb úgysem lesz.

***


(http://i62.tinypic.com/2rdgbas.jpg)

Purrr (https://youtu.be/Hb7L3ZEg_K4)

Tethys amilyen gyorsan csak tudta, bepakolta az összes ópiumot egy papírszatyorba. Nem hitte el, hogy legyőzték. Mérgében megbűvölte Cain mámoros csomagját. Az ópiumot egy kicsi, gazdagon díszített, lakkozott dobozkába tette, amit először tágító bűbájjal kezelt. Nagyjából fél kilónyi anyagot tömött bele. Ezt követően olyan bűbáj bocsátott rá, hogy naponta csak egyszer lehessen kivenni belőle anyagot, mégpedig egy használatra elegendőt. Ha Cain többször próbálná meg felnyitni, a doboz szélén tűéles fogak jelennek meg és hangos csattanással gazdája kezére harapnak, így megakadályozva az esetleges túlhasználatot. Sajnos ma nem tudott másként keresztbe tenni a férfinak, de úgy érezte ez volt a legkevesebb, amit megtehetett.
Elégedetten csomagolta be végül az „ajándékot”, majd visszament a pincébe, hogy végre valahára megszabaduljon Caintól ma estére .
Visszaérve döbbenten tapasztalta, hogy Dante szinte önkívületi állapotban fetreng a földön, miközben Cain diadalittasan néz a belépő Tethys-re. A lány már nem bírta ezt a megaláztatást. Csak egyedül akart lenni a gondolataival és kiadni magából féktelen dühét.
Intett pálcájával, ami leoldotta az ártást a Caint tartó bilincsekről. Nem tudta tovább elviselni, hogy egy levegőt kelljen szívnia a varázslóval...


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 03. - 14:29:57
Tethys Skarsgård
(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Act.6-Isaak_zps6mnvfdgv.jpg)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=H7bqZIpC3Pg&index=157&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

Fehér csuklóiról eltűnt a hosszú szemű bilincs, majd a kaloda rácsa is kinyílt egy lassú nyikorgással. Tethys mindezt annyira távolról oldotta meg amennyire csak tehette, így jelezve undorát. Cain peckesen sétált ki a ketrecből, mint egy báró. Még mindig keményen álló férfiasságán igazított egy kicsit.

~ Istenek… nem gondoltam volna, hogy egyszer egy másik férfi miatt fogok így érezni… Mindegy, nem fog ez sokáig tartani, türelem…~

Nem érdekelte, hogy Tethys mennyire tartja már úriembernek, kapcsolati státuszuk igen hamar megváltozott, úgymond belsőséges családias hangulat alakult ki hármójuk között igen rövid idő alatt. A mozdulat során kicsit összehúzta szemeit. Ha hazament ezen segíteni kell, ez így nem maradhat!

- Nos Tethys, minden alkalommal öröm magával üzletelni! Egy hét múlva újra találkozunk, ha megbocsájt most pedig felmennék a kabátomért, igazán drága darab és nem tervezem itt hagyni. Remélem elkészítette amit kértem, ha nem akkor más finomságok után fogok kutatni…

Úgy sétált el Dante mellett, hogy mikor haját megigazította a földön összeroskadó fiú bőréhez érjen. Az illatos fekete lepel érintésére libabőrös lett a kvibli erőtlen kis karja.  Szegény Dantén látni lehetett, hogy szégyenkezik és egyre csak az itt történteken gondolkodik. Cain imádta, hogy a puszta érintésétől is elélvez. Igazi kis játékot talált magának. Tethys dühösen meredt rá, hatalmas mellei le-fel ugráltak a mérges levegőkapkodástól, így szórakoztatva a nemes látóidegeit. Cain kiélvezte a pillanatot és hosszú ujjait Dante fején pihentette, szinte majdhogynem azon támaszkodott, ezzel jelezve dominanciáját. A fiú ragyogó szemekkel nyugtázta az érintést, a nemes lehajolt és végigsimította a hófehér hibátlan arcot és bizalmaskodva így szólt.

- Aztán ne feledje amit kértem… hamarosan találkozunk Dante! – színpadiasan felemelkedett és megborzolta a szőke hajzuhatagot, olyan játékosan mintha egy kiskutyát jutalmazna meg az apportírozást követően. Kecses léptekkel elhaladt Tethys mellett felemelt fővel, vastag ajkai gúnyos néma kacajba fordultak, vállaival érintette a véla vállát. Hihetetlenül nagy királynak érzete magát, ebben az ópium is segített neki. Pupillái ismételten kitágulva foglalták el kék íriszét.

- Apropó! Még valami…- fordult a lépcső közepéről a nő felé, mintha éppen most jutna eszébe az-az égetően  fontos dolog, bár már Dante simogatásakor eltervezte a most következő mondatait.

- Mivel kényszerített, hogy baglyot küldjek a hoppanáló escortomnak ezért szeretném, ha hazaszállítana! Ugyanis senki sem fog nekem hoppanálni az éjszaka közepén. Szóval jobban teszi, ha segít hacsak nem akar még fél napra marasztalni… Gondolom már járt Hertfordshire –ben igaz? Nekem mindegy hol rak le, hamar hazaérek. Szóval miután kitombolta magát várom fent!

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Madara-itachi-uchiha-7719266-390-311_zpsdkfhgtze.jpg)

Elsütött egy szívdöglesztő mosolyt, majd felért és belépett az üzletbe. A sejtelmes hangulatú szoba mindig vér és sperma szagban úszott, kényelmetlenül újra farkára igazított.

~Fenébe már! ~

A drága darab a sarokban hevert még az éjszaka elején esett le róla, miközben Tethys az ostorcsapásával a falhoz teremtette. Mérgesen vette fel a kabátot, ami egy átlagos keresetű mágus több havi fizetésébe került, izmos fehér karjára akasztotta és várta a nőt. Ez alatt megpillantotta a csinos kis lakkozott dobozkát az asztalon, igazán tetszett neki a kivitelezés. Miután kisvártatva felért Tethys , egy bájmosollyal nyugtázta a dolgot.

- Nos Tethys, egy élmény volt! Kérem, vigyen haza. A pénzt majd holnap küldöm bagollyal, mert félig a halál markában elfelejtettem aprót dugni a zsebeimbe.

Mondta mindezt olyan hangsúllyal mintha valami olcsó mulatságot tartana póklábszerű ujjai között. Majd végzett a mondandójával s barátságosan nyújtotta a kezét és várta a hoppanálást.

- De , ha gondolja haza is kísérhet és oda adom rögvest! –újabb vigyor.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 04. - 13:28:03
Cain Angifilius


(http://i59.tinypic.com/wvbv5h.jpg)

Purrr (https://youtu.be/vvvvcpwFw5o)


Mikor Dante látta, hogy Cain megszabadul béklyóitól úgy képzelte, a mágus egyből odalép hozzá és újból megcsókolja. Így némán figyelte, amint úgy sétál felé, mintha övé lenne a világ. A fiú még mindig meg volt döbbenve a nemes méretein, ami a lámpa alá érve még jobban látszottak. Hamar oda is lépett hozzá. Dante rögvest kihúzta magát, mint a jó diákok, s várta megérdemelt jutalmát. Cain haja selymes függöny módjára simult a bőréhez, aminek nyomán borzongás futott végig a testén. Hiába volt tőlük néhány méterre Tethys, az első gondolata az volt, hogy a csodás, ében hajzuhatagba kapaszkodva magára rántani Caint és itt helyben az övé akarna lenni. De erőt vett magán és visszatartotta érzéseit. Nagyon nehéz volt ez, mert a nemes búcsúzóul és talán hálája jeléül a fejére tette a kezét, majd lassan végigsimította a fiú arcát. Dante szívverése úgy felgyorsult, mint egy rajongó tini lányé, kis híján elájult. Arca még másodpercekkel az érintés után is jólesően bizsergett. Tekintetük egy pillanatra megint eggyé vált, mikor így szólt Dantéhoz :

- Aztán ne feledje, amit kértem… hamarosan találkozunk Dante!

A fiú teljesen magán kívül volt az örömtől, hogy hamarosan újfent látja. A buksisimi pedig kifejezetten jól esett neki. Egészen biztos volt abban, hogy ma szépeket fog álmodni. Habár felrémlett neki a mai kifejezetten sajnálatos pillanat, ami beárnyékolta örömét. Az a jelenet villant fel neki, amikor Cain a szájába téve ujját megsebezte a torkát. Megint rettentő gyerekkori emlékek tolultak hősünk agyába azokból az időkből, amikor még anyjuk életben volt. Gyakran vitte Dantét a furcsa aranyvérű szertartásaira, ahol az egyik alkalommal vért itatott vele annak reményében, hogy ettől kigyógyítja a kvibliségből. Persze a módszer nem vált be és anyja efelett érzett csalódottságát mind Dantén vezette le. A fiún válogatott kínzásokat prezentált, majd kivitte a sziget legtávolabbi pontjára és ott hagyta. Elmondta a fiúnak, hogy csak azért nem végez vele, mert nincs más fiú örököse. Dante az emléktől kis híján elsírta magát. Cain ebből szerencsére semmit nem vette észre, ugyanis azzal volt elfoglalva, hogy nővérét alázza.

***

(http://i59.tinypic.com/2d78o46.jpg)

Purrr (https://youtu.be/rI9Ka55iEC8)


Tethys pulzusa már eddig is az egekben volt, de mikor közelről látta, hogy Dantére milyen hatással van a mágus, legszívesebben apró darabokra szakította volna szét, megátkozta volna a kis darabokat, újra összerakta és felgyújtotta volna. Úgy érezte, hogy véglegesen elveszíti azt az embert, aki a legfontosabb volt neki. Korábbi ármánykodása a kicsi lakk dobozkával távoli emlék volt csupán, nem érezte, hogy elég nagy büntetésnek a mágus számára, de nem tudott mást tenni. Tudta, hogy bármit is cselekszik, ezek után annak a levét mindig Dante fogja meginni. Fájt a szíve, hogy semmit nem tehet elveszett testvéréért. Remélte, hogy hamarosan kellő büntetéssel tud majd előállni a félvámpírnak. De egyelőre a jelenre kell koncentrálnia, hogy ne uralkodjanak el felette az indulatai, mert ha nem figyel, véletlenül puszta kézzel megfojtja Caint. Nagyon jókor jött a gondolat, hogy féken tartsa magát, mert a mágus széles vigyor kíséretében megkérte, hogy fuvarozza haza, ha már elküldte az egyetlen embert, akivel mágikus úton közlekedni tud. Mikor az imént azt gondolta, hogy nem lehet rosszabb… Nos, nagyot tévedett. Lélekben már készítette magát, hogy semmilyen acsarkodó megjegyzést ne tegyen a varázslóra, inkább próbáljon meg hűvös, leszarom-stílusban maradni. Sajnos azonban sosem erről volt híres. Persze, hogy járt Hertfordshire-ben, nagyjából bekötött szemmel is megtalálná azt a giccses, hófehér vityillót, ahol Cain lakik. Különben is pár évet lehúzott itt az egyetemen, ahol kedvenc helye az Árnyas Pagony volt, habár hétvégente mindig széles ívben elkerülte, az idegesítő gyerekek miatt.  
Mérgesen csörtetett fel az emeletre, ahol a mágus már az elbűvölt kis dobozkával a kezében állt, csodás, tollas kabátjában, földöntúli szépségével beragyogva a félhomályos szobát. Tethys elborzadt saját magától, mert miután ezt meglátta, megkeményedtek a mellbimbói. Remélte, hogy a dög ezt véletlenül sem vette észre.

- Nos Tethys, egy élmény volt! Kérem, vigyen haza. A pénzt majd holnap küldöm bagollyal, mert félig a halál markában elfelejtettem aprót dugni a zsebeimbe.


-A legkevésbé sincs szükségem a mocskos pénzére, nekem is van belőle elég. Öntől pedig végképp nem fogadnék el többet semmit, ha egy mód van rá. Legyünk túl ezen, mert már a teámat szürcsölgetném a saját otthonomban úgy, hogy maga nincs ott. Remélem megérti…

- De, ha gondolja haza is kísérhet és oda adom rögvest!

-Az imént próbáltam diszkréten a tudomására hozni, hogy amint lehet, nem tartanék igényt tovább a társaságára, de úgy látom, nem sikerült ezt megérteni. De sebaj. Csak ön után.

Tethys szélesre tárta a Kazuár bejáratát, hogy még véletlenül se kelljen közel mennie Cainhoz. Már későre járt az idő, senki sem volt Roxmorts utcáin.

-Készen áll? –kérdezte kelletlenül Caintól. Egy cseppet sem izgatta a varázsló válasza. Vizionálta lelki szemei előtt a new orleans-i stílusban épült giccstömeget, majd egy pukkanás kíséretében meg is érkeztek. A hertfordshire-i levegő nyálkás volt ez időtájt, kiválóan illett Tethys hangulatához. Ha nem Cainnal lenne itt, szívesen nosztalgiázott volna az egyetemvárosban. De mihamarabb túl akart lenni ezen és otthon lenni.
-Nos, remélem nem várja el, hogy a bejáratig elkísérjem, mert búcsúcsókra aztán nem számíthat tőlem. A minél későbbi viszontlátásra - morogta hidegen a varázslónak, majd egy sötét pillantást követően köddé vált.
Hangosan csattogó léptekkel lépett be újfent a bolt ajtaján, majd gyors bűbájok segítségével rendet tett. Lement az unottan ülő Dantéhoz, majd kedves szavakkal szólt hozzá.
-Tudom kedvesem, hogy most nagyon mérges vagy rám. Nem tudom, hogyan fogjuk megoldani ezt a problémát, de remélem mihamarabb találunk rá megoldást.
Dante kelletlenül tápászkodott fel, majd reménykedve az emeletre sandított.

-Cain itt van még? Illően el akartam köszönni tőle- mondta pislogva.

-Nem, nincs. Szerintem már el is felejtett téged, szóval itt az ideje, hogy Te is kiverd őt a fejedből. Most pedig itt az ideje, hogy hazamenjünk.
Kézen fogta Dantét és szinte maga után húzva a bolt elé cipelte. Újfent hangos pukkanás következett, aminek nyomán megjelent barátságos fényeket ontó otthonuk. A manó már bizonyára aggódott, hol kódorogtak ilyen sokáig. Dante kitépte a kezét nővére szorításából, majd beszaladt az ajtón. Tethys hallotta, ahogy felszaladt az emeletre és bevágta maga mögött a szobája ajtaját. A boszorka ott állt a szépen rendben tartott kert közepén, a halkan csobogó szökőkút mellett. Még sosem érezte ennyire egyedül magát. Nagyon remélte, hogy valamit ki tud eszelni Cain ellen, mert ez helyzet tarthatatlan volt. Lassan elindult ő is a bejárat felé, majd reményekkel telve becsukta maga mögött az ajtót. Régen nem volt már ennyire kimerülve.

Köszönöm a játékot, Angifilius úr. Roppant élvezetes és tartalmas volt ;)


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 04. - 14:52:45
Tethys Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/180563358515ab587bdbbad2324ee9fe_zps3kpnyzzk.jpg)


Kis zene (https://www.youtube.com/watch?v=z6ftio2Bcaw)


A varázsló értetlenkedve hallgatta Tethyst. Szóval fizetnie sem kell innentől az anyagért. Nagyon ki lehet lelkileg a boszorkány, ha ilyeneket beszél. Nem törődött tovább a dologgal, boldogan rántotta meg gyönyörű ívű vállait.

- Ha nem, akkor nem! De remélem tudja hogy,  egy hét múlva újfent jövök, hogy utántöltse a dobozt. Nem fog olyan könnyen megszabadulni tőlem tekintve , hogy rászoktatott a drogra és egyedül önt ismerem mint elosztót. Iparkodjon feloldani a rontást amit ránk szabadított. Ma egész éjjel kutatni fogok Tethys, jobban teszi ha ön is ekképpen cselekszik! Ne raboljuk egymás idejét…

Ez alatt csendben az utcára léptek, a hajnali szellő finoman cirógatta meg a nemes arcát, büszkén lehunyta dús szempilláit és nagy levegőt vett. Érezte amint mindenféle , számára izgató szagoktól végre kitisztul az elméje. Úgy remélte, hogy mire hazaér a különös vágyai is alábbhagynak, lehet a levegőben volt valami…

 - Készen áll? - kérdezte a nő hidegen, majd nem foglalkozva a válasszal megragadta Caint és hoppanált. Minél hamarabb szeretett volna megszabadulni a  nagypofájú nemestől és hazamenni.

Pont a kúria elé érkeztek meg. Nem nagyon értette az aranyvérű, hogy Tethys honnan tudja a pontos lokációt , de örült. Mezítláb volt ugyanis és a mellkasa, álla vértől és hányástól volt maszatos. Háza kísértetiesen magasodott föléjük, a varázsló érkezésére maguktól remegtek meg a kovácsoltvas kapuk és hangosan nyikorogva engedtek utat a ház urának.

- Nos, remélem nem várja el, hogy a bejáratig elkísérjem, mert búcsúcsókra aztán nem számíthat tőlem. A minél későbbi viszontlátásra!

- Pedig izgalmas lett volna, ha elkísér Tethys, ki tudja talán ön is annyira függővé válna tőlem, mint a meleg, kvibli öccse. Egy hét múlva újra találkozunk, üdvözlöm Dantét! –rebegte édes-mézes hangon és dobott gyorsan egy csókot, még mielőtt a boszorkány eltűnt volna. Cain elégedetten indult el az ajtó felé, lassan és macskásan mozgott.

Kiélvezte a meztelen talpa alatt váltakozó textúrákat. Még mindig az ópiumos cigaretta hatása alatt állt, különösen nagy gyönyörűséggel öntötték el a hol selymes, hol szúrós érintések. Amint ajtaja felé igyekezett bevillant a fiú epekedő arca. Nem tudta megmondani mi lehet ez a bűbáj vagy szer melynek hatása alá kerültek. Ujjai alatt ismételten érezte a szatén puhaságú bőr meleg siklását. Lenézett széttárt hosszú ujjaira s behunyt szemmel megszagolta azokat.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/03f20f79d9ac12f67f1310d67e8f2b39_zpsrejvwafg.jpg)


Még érezte Dante spermájának illatatát. Édeskés volt és lágy, nem volt túlzottan sok férfihormon benne, ezen meg sem lepődött, elég volt csak ránézni. Vastag ajkak, hosszú dús haj, hosszú szőke szempillák. Kis szív alakú arc, egyenes orr, szürke szemek és hibátlan bőr.

~Istenek! Ezen nagyon gyorsan javítani kell, ez így nem maradhat!~

Gondolta Cain miközben újfent elöntötte a nemi düh és hangosan fújtatott. Nem akarta ezt érezni, nem akarta Dante arcát vizionálni erekció közben! Sosem tapasztalt hasonlót életében. Gondolt már nőkre akikkel együtt volt , de csak akkor amikor könnyített magán. Dantéra viszont folyamatosan gondolt és csak azt követően került izgalmi állapotba. Ez is bizonyította, hogy  valamiféle furcsa átok vagy méreg hatása alatt áll!  Dante úgy nézett rá a pincében, mintha megszűnt volna minden ami ez idáig foglalkoztatta . Látta Cain a szemeiben,  hogy a szégyen és a vágy úgy önti el testét, hogy szinte beleremeg az a vékony kis háta.

~ Függ tőlem…~

 Ízlelgette a hízelgő gondolatot és meglepő módon tetszett neki. Az tetszett , hogy Tethys agyára mehet és hogy létezik olyan lény a földön aki ekkora rajongással tekint fel rá. Ezt meg is tudta volna szokni, ha nem társulna hozzá mindenféle szexuális aberráció. Bár megjátszotta a csábítót a kalodában mégis…. felizgatta amikor a fiú nyalogatta az ujjait. A vergődése, az illata és arca olyan hatással volt rá, hogy nem törődött azzal a ténnyel , hogy vele azonos nemű. Sokban segítette ezt a tényt elfeledtetni az , hogy nők között is kiemelkedően szépnek számított volna, elég volt az átkozott nővérére nézni. Cainnak volt szeme a szépet felismerni, hiszen saját magát is jóképűnek tartotta és tudatosan élt vissza adottságaival. Lassan a kilincsre kulcsolta hosszú fehér ujjait, majd egy laza mozdulattal belökte a faragott ajtót. Felkészült lelkiekben, hogy kutatással tölti az egész éjszakát. Meg fogja törni az átkot! Olyan nincs, hogy nem oldja fel a rontást! Mindenre képes volt az ügy érdekében, hogy vissza álljon a rend…

                                          
 Köszönöm a játékot Tethys! Hamarosan újra találkozunk!


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 14. - 15:05:36
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Alucard.Hellsing.600.1894747_zps1jdzeuzf.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=vKhEoytKk6U&index=253&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

Érezte, hogy egy langyos meleg tócsa gyülemlik tehetetlen teste alatt. Még élvezte is volna, ha nem a saját véréről lenne szó. Itt fog meghalni, nincs mese. Tethys most végez vele és vigyorgó torz arca lesz az utolsó amit életében lát… A kabát alatt a vér kezdett megalvadni és odatapadni a ruha ujjához. Annyira undorítónak és mocskosnak érezte , hogy nem voltak rá szavak. Viszketett a bőre a szuttyogó anyag mentén. A kés éle kellemes hullámokban ontotta belé a kínt, de farka úgy kókadt el a büröktől, mintha normális érzésű ember lenne. Belül azért égett a kínszenvedés által érzett gyönyörtől, még akkor is ha nem funkcionált a teste úgy ahogy szokott. Lehunyta fekete szempilláit és feje élettelenül oldalra dőlt.  Lassan minden ereje elhagyta. Nem érzett semmit:  éhséget sem fájdalmat, már karját sem érzékelte. Az ópium a bürökkel nagyon csúnya hatást tud kifejteni , mivel a két szer együttese egyenlő a biztos halállal és nem is olyan régen még vígan pipázgatott otthonában. Nagyon bátor volt a véla, hogy ezt megmerte lépni. Vagy inkább bolond…

~ Ez a vég... hát így halok meg! Győzött ez a nyomorult féreg, gratulálok Tethys! Ez volt a nagy terved, hogy megmérgezel mint egy kóbor kutyát. Nem is vártam mást, csak hátulról féreg mód tudsz fölém emelkedni! Biztosan az Azkabanban fogsz rohadni, a manó egy hetes türelmi időt kapott. Ha nem találnak meg , neked annyi. Mindent leírtam otthon, megvan a részletes vallomásom arról amiket műveltél velem! Amint letelt az egy hét a manó megy és leadja  a jelentést! Nem fogod megúszni! Én… én…~

Már gondolkodni sem bírt. Hallotta amint a véla végre elmegy és matat valamit a kis raktárhelységben. Legnagyobb meglepetésére egy tűt érzett a karjába fúródni. Abba, amelyik még nem volt széttrancsírozva. A nő letérdelt és felgyűrte a bőrkabátja ujját. Kényelmetlenül vágott bele húsába a keményen redőződő anyag. Tethys nem törődött ezzel. Úgy tolta bele a tűt hófehér bőrébe,  mintha mindennapos rutinművelet lenne, vénáját az első szúrásra megtalálta. Cain nem nyitotta ki a szemeit, nem akarta látni az önelégült mosolyt, amit valószínűleg folyamatosan produkált ténykedése közben. A tű szúrása nyomán azonnal érezte, hogy Tethys vére áramlik a testébe. Átjárta a forróság és meglepő módon felfrissült. A vámpír fele legszívesebben megfogta volna az infúziót, hogy a nő nyakára tekerje és miközben fojtogatja hátulról tépné ki a torkát.  A kedves gondolatra mosolygott magában, még párszor lejátszotta a jelenetet a fejében. Tehát mégsem akarta megölni, hanem tervei vannak vele.

„ Nemsokára a kurvám leszel… ugye tudod?”

Nem hagyta nyugodni a gondolat. Ellenmérget még nem kapott így a levegőt ugyan olyan kis darabokban szedte, mint előtte. Tüdeje alig bírt megmozdulni, ahogy rekeszizma sem erőltette meg magát munkája közben. Egyetlen egy jóleső érzés volt benne: az afelett érzett öröme, hogy a vérvesztesége során érzett gyengesége kezdett elmúlni, nem szédült és nem zuhant tudata sötét bugyraiba. Nem tudhatta előre, de talán a halál is jobb lett volna számára annál, mint ami a napokban fog következni. Ugyanis ezek után életében nem fog tudni nőkre nézni, ezt előre könyvelheti a kedves olvasóközönség.

Teste tehetetlenül emelkedett fel a levegőben, hosszú fekete haja a föld mocskába ért, úgy söpörte a port a talajon mintha Tethys vele akarná kitakarítani a szobát.

~Nyomorult~

Gondolta magában undorodva. Érezte, amint  végighúzza ápolt , ében sörényét a földön. Nem tudott még csak vicsorogni sem, hiszen az összes izma olyan petyhüdt volt mint egy ragdoll macskának. Tehetetlen teste szépen lassan a pince felé vitorlázott, mögötte pedig peckesen kopogott fogvatartója. Tudta, hogy bebörtönzik nem volt teljesen hülye. Egyre jobban zavarta a kijelentés miszerint kurva lesz belőle. Nem értette a dolgot. Ő képtelen behatolásra… csak nem? Csak nem azt fogja tenni vele amitől a  legjobban retteg a földön? Csak nem idehív valakit aki deflorálja ánuszát?

~Merlin segíts!!!~

Annyira rettegett a gondolattól, hogy egész teste izzadni kezdett. Homlokán két oldalt ömlött le a hideg veríték, ez alatt egyre mélyebbre süllyedt az alagsor felé. El sem tudta képzelni milyen lehet, amikor belé hatolnak és nem is akarta megtapasztalni! Nincs az az isten, előbb lesz öngyilkos! Elharapja  a nyelvét amint erre kerülne sor!

*

Szemei nyitva voltak, közben látta a pince plafonját. Még mindig nem tudott mozogni és megszólalni. Látta amint egy csörlő alá érnek, miről láncok lógnak. Egyre inkább úgy érezte, hogy úgy lesz megerőszakolva mint egy nyomorult, kiszolgáltatott asszony. Nem akarta elhinni, hogy a véla ilyen gonoszságra képes! Nem sok kellett, hogy sírva fakadjon, de nem akarta megadni ezt az örömöt ellenfelének. Rettegését az törte meg, hogy ülő pozícióban egy székbe teremtették. Segge fájdalmasan csapódott neki az egyszerű ülőalkalmatosságnak.

-Ufff!

Mondta önkéntelenül miközben háta is nekiütközött a támlának. Ismerős volt a szék, mintha ezt rúgta volna el a legelső alkalommal. Látszódott, hogy a véla igazán bosszúszomjas és máson nem járt az esze csak Cainon, hiszen első találkozójuk szimbólumára ültette fel. A nemes most már biztos volt abban, hogy a boszorkány egy pszichopata. Az egész hetet az elfogásának tervezgetésével tölthette ahelyett, hogy megpróbálta volna kitalálni mi történt az öccse és közte. Tehát ezért nem  haladt az ügy, hogy megtudja miért  alakult ilyen bizarr érzelmi viszony két hetero férfi között. Vagy legalábbis az egyik fél hetero volt , ez biztos és az pedig: Cain. A láncok csörögve fonódtak a nemes csuklói és bokái köré ezzel jelezve,  hogy valóban bebörtönözték és egy jó darabig nem hagyhatja el a helységet.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/i_won__t_talk_by_audreydutroux-d4vaq8a_zpsewty1mvi.jpg)

A véla egy szó nélkül injektált még valamit a mellette lebegő zacskóba. Pár perc múlva már tudta hogy ellenmérget, mert egyre mélyebben vette a levegőt. Öröme nem tartott sokáig mert egy pálcasuhintással leszakadtak róla drága ruhái, a bőrkabáttal együtt röpült ki a kés a karjából, hiszen a vastag anyag saját maga súlyával tépte ki a tőrt. Az érzés hatására felszisszent, a bökő majdnem belegyógyult a sebbe, hiszen a vérkoktéltól rohamosan kezdett regenerálódni, de ennek hála ismételten vérezni kezdett. Hófehér teste tökéletesen mutatott a gyertyák fényében, teljesen szőrtelen volt, leszámítva szemöldökét, hosszú fekete haját és dús szempilláját. A nő egy darabig gyönyörködött a látványban. Cain tüntetőleg behunyta szemeit.  Amint a boszorkány felsietett,  ő szépen lassan újra tudta mozgatni végtagjait. Először a lábujjait kezdte érezni, majd kezének ujját is megmozdította. Hallotta, hogy amíg ő próbál ismételten emberi állapotba kerülni, addig Tethys fent csapkod és szitkozódik. Gyengén megrántotta száját, még nem volt ura a testének, de egy gúnyos kis mosolyt eleresztett. Örült, hogy okozott némi bosszúságot. Órákig fog tartani, hogy rendbe rakja az üzletét. Tudta, hogy ezt puszta kézzel kell rendeznie és amíg Tethys azon iparkodott,  hogy eltakarítsa a károkat ő addig kitervel valamit. Még vagy egy óra kellett , hogy újra tudjon mozogni. Emlékeibe ötlött , hogy a múltkor Dante úgy ugrott hívására mintha az élete múlna azon, hogy megfeleljen neki. Behunyta szemeit és erősen a fiúra gondolt. Érezte vérének ízét szájában, felidézte az illatát és az arcát. Ajkai kettényíltak az édes emlékektől, de most nem az volt a cél hogy felizgassa magát, hanem hogy : hívjon. Dantét teljes egészében maga elé idézte és amikor már úgy látta lelki szemei előtt, mintha ott lenne tőle egy méterre,  kirobbant mellkasából egy hatalmas energiabomba.

~Dante! Segíts!~

Olyan erősen szólította , ahogyan csak bírta: üvöltött az elméjében. Mivel Tethys vére is szervezetébe került teljesen jól funkcionált a telepatikus parancs. Dante valahol háromnegyed úton a Kazuár felé megérezte mesterének utasítását, kétségbeesését és kiszolgáltatottságát. Érezte, hogy gazdája dühös, megalázott és éhes. Mit több: fogságba esett. Bár nem látta fejében, hogy Cain hol van pontosan és milyen pozícióban,  karjába éles fájdalom nyilallt így tudta, hogy mestere megsérült . Ez alatt legalább eltelt vagy negyven perc. Cain most már beszélni is tudott, így hangosan elkezdett ordítozni, ahogy csak bírt.

- Skarsgard!

Hangja dühösen és mélyen szántotta fel a pince csendjét. Szemeiben ott kavargott az a másvilági fény, amit csak akkor lehetett látni mikor az agya kezdte ledobni a szíjat. Az infúzió kiürült. Egy mérges mozdulattal kitépte vénájából a tűt és kezében tartotta, hogy ha lejön a nő belevágja a torkába. Annyit tudott mozogni, hogy maga előtt szabadon használja végtagjait. Bár a három méteres sugár még nem volt neki megengedve, jól átgondolt okokból kifolyólag.

- Tethys! Azonnal jöjjön ide és eresszen el! Követelem! Mit képzel, hogy levetkőztet? Mi a terve? Rögvest tolja ide  a képét és eresszen el! Adja vissza a ruháimat! Nem méltó ahhoz, hogy egyáltalán rám nézzen! Milyen munka ez? Mit akar tenni velem? Remélem tudja , hogy a manónál vannak a dokumentumok melyben vallomást teszek önök ellen! Nem tud betörni a házba mert olyan védelmet raktam rá amit soha az életbe nem fog tudni feltörni!  A manó pedig a sírba viszi a dokumentumok hollétét! Hallja? Eresszen vagy az Azkabanba kerül, és egész életében rövid hajú, halálfaló tomboyok játékszere lesz!

Halotta amint megállt az emeleten az élet és pár perc múlva már kopogtak is az önelégült kígyó léptei a lépcsőn. Cain idegesen fészkelődött, kezében szorongatva a fecskendőt. Szemei gyilkolási vágytól égtek, mindent elsöprő dühe végig cikázott a pincén és meg sem állt a nőig. Hideg energia süvített felé, ami Cain nem emberi felétől származott. Sajnálhatta, hogy nincs tisztában azzal mi is ő valójában hiszen paralízist is tudott volna okozni, de Tethyssel ellentétben nem ismerte képességeit. A nőn csak egy kötény volt és bugyi.

- Nevetségesen közönséges! Remélem nem azért öltözött így , hogy engem hergeljen! Ha az utolsó luk lenne a földön akkor sem törölném belé a farkamat!

Majd a pince kövére köpött. Igazán illetlen volt! Lelki szemei előtt a következő kedves jelenet játszódott le éppen:

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/5821061611_b5bf74830a_m_zpsaig4sjfa.jpg)


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 15. - 10:17:39
Cain Angifilius


(http://i62.tinypic.com/2j2t2lg.jpg)

Feeling paralyzed (https://youtu.be/kXYiU_JCYtU)


Tethys látta, hogy Caint kiveri a víz, s a bőre sincs túl jó színben. Nem vett különösebben tudomást róla, tudta, hogy nem sokára hatni fog az ellenméreg és rendbe jön hamarosan.
Sokkal nagyobb gondot okozott neki az, hogy a helyiséget kitakarítsa. Teljesen ki volt magából fordulva, hogy valami nem mágikusan elvégezhető dolgot kell tennie. Kúszott-mászott a koszban, amit lehetett, rendben rakta. A pultra nézve összeszorult a szíve… Már hosszú percek óta gürizett, mint a házimanók, amikor éktelen üvöltözés ütötte meg a fülét.
- Skarsgård!
- Tethys! Azonnal jöjjön ide és eresszen el! Követelem! Mit képzel, hogy levetkőztet? Mi a terve? Rögvest tolja ide a képét és eresszen el! Adja vissza a ruháimat! Nem méltó ahhoz, hogy egyáltalán rám nézzen! Milyen munka ez? Mit akar tenni velem? Remélem tudja, hogy a manónál vannak a dokumentumok melyben vallomást teszek önök ellen! Nem tud betörni a házba, mert olyan védelmet raktam rá amit soha az életbe nem fog tudni feltörni!  A manó pedig a sírba viszi a dokumentumok hollétét! Hallja? Eresszen vagy az Azkabanba kerül, és egész életében rövid hajú, halálfaló tomboyok játékszere lesz!

Ezt már nem hagyhatta szó nélkül. Ez a semmirekellő félvámpír genny nem beszélhet így vele. Nyilvánvalóan azt sem hagyhatta, hogy a retkes házimanója aurorokhoz forduljon, ezért úgy ahogy volt, koszosan, felkötött hajjal, egy szál bugyogóban lement Cainhoz. Csak azért alázkodott meg ennyire a varázsló előtt, mert tudta, hogy a mágus embertelen kínokat fog az elkövetkező napokban kiállni, ezért legalább legyen valami öröme neki is. Jót kacagott saját „határtalan” kedvességén, miközben mezítláb ment lefelé a lépcsőn. Lassan leért a kőből készült alkalmatosság aljára és szívet melengetően elmosolyodott. Kevés dolgot tudott volna most felsorolni, ami jobban tetszett volna neki, mint az eltáruló látvány. Cain kiszolgáltatva, teljesen meztelenül lógott az orra előtt. Ez még saját rendezetlenségét is feledtette vele. Kellemes nézelődését a férfi szakította félbe otromba és tuskó megjegyzésével
- Nevetségesen közönséges! Remélem nem azért öltözött így, hogy engem hergeljen! Ha az utolsó luk lenne a földön, akkor sem törölném belé a farkamat! – mondta undorodva a mágus és a földre köpött, mintha valami műveletlen paraszt volna.
Tethys magához sem tudott térni a döbbenettől. A mágus illetlen viselkedése sokkal jobban kiborította, mint szavai.
- Hogy képes így viselkedni? Angifilius maga undorító…
Felfordult a gyomra, ha csak a mágusra nézett.
- Nos, véglény viselkedéséért cserébe ma nem kap ópiumot, majd csak holnap. Ne engem okoljon, ezt kizárólag magának köszönheti. Szép estét…
Ezzel intett a Caint tartó láncoknak, amik teljesen leereszkedtek, hogy a nemes kényelmesen járkálhat, ha akar, de még így is csak egy méterrel a lépcső előtt véget ért. Levitt a férfinak egy nagy kancsóban vizet, hozzá egy poharat. A balesetek megakadályozása érdekében mindkettőt megbűvölte, hogy ne tudjon eltörni és rácsukta a szentségelő, üvöltöző mágusra az ajtót. Nem bírta tovább hallgatni, s különben is terveznie kellett az elkövetkező napok eseményeit. Ha a nyamvadt manójának valóban adott egy vallomást, annak is határideje van. Nem vesztegetheti az időt. Az idő galleon, szokták mondani…


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 15. - 15:23:38
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Valleyhu7%201_zpssqj7ynfs.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=qlEW_mLZ22U)

Tethysen látszódott, amint végigcikázik a düh. Sem a köpés, sem pedig a nemes szavai nem estek jól neki. Cain élvezte a helyzetet nagyon, addig jó amíg a másik sem érzi magát felhőtlenül. Azalatt amíg a véla éhesen méregette a csupasz és fehér testét, addig ő jól leszólta a szabados öltözetű nőt, ha más megvilágításban lettek volna valószínűleg álló farokkal szemezett volna vele, de ugye ellenséges volt  a légkör. Annyira pitiáner volt Cain öröme, hogy lassan mesélőként is szánni kezdem érte.

- Köszönöm ezzel megnyugtatott! Undorodjon is! A fenének sem hiányzik , hogy maga kívánós legyen! Hogy az istenek vernék meg! Nyomorult!

Úgy rázta láncait mintha nem lenne normális, üvöltözése közben köpködött, bár nem direkt. Nagyra nőtt szemfogai közül úgy röpködött a dzsuva,  hogy szinte csillogott a fényben. Nem akarta elhinni, hogy meztelenül kiláncolták egy redves székhez. Annyira megalázó volt a helyzet, hogy rosszabbat el sem tudott képzelni, mindezalatt egyre jobban frusztrálta a dolog, hogy mit akar vele kezdeni a véla. Nem is hagyta annyiban, belekezdett a hisztijébe.

- Azonnal mondja meg mit értett az alatt, hogy prostit csinál belőlem! Ezt nem teheti meg! Nemes vagyok, aranyvérű nemes egy gazdag családból! Engem ismernek! Mégis mit képzel? Azt hiszi ezt annyiban fogom hagyni? Azt hiszi nem lesznek meg a következményei? Tudom ám, hogy nem fog megölni Tethys! Láttam az arcát amint lejött ide, csak nem aggódik? Felnyomom az egész családot, mint a szaros kúpot! A manóm fogja a sittre vágni, egy tetves házimanó által fog elbukni! Érti? Na, mit szól ehhez kisasszony? Hm? Most már nem olyan vidám az estéje igaz? Hogy száradna el!

Még epikusan is hangzott volna kérdése, ha nem ordít úgy, hogy a nyaki vénái szinte kidurrannak a nyomástól. Szemei hidegen csillogtak akár a bokájára és csuklóira tekeredő láncok. A válasz amit kapott a legkevésbé sem volt számára kielégítő, mintha süket fülekre találtak volna jól megkomponált szitkozódásai.

- Nos, véglény viselkedéséért cserébe ma nem kap ópiumot, majd csak holnap. Ne engem okoljon, ezt kizárólag magának köszönheti. Szép estét…

Közölte egyenesen a száraz tényeket Tethys, majd Cain legnagyobb döbbenetére hosszabbra engedte a láncokat (ennek kivételesen örült). Amint megérezte, hogy szabadabban mozoghat felállt a székről és nekifutott a nőnek. Nem foglakozott azzal, hogy férfiassága nevetségesen lobog a lendülettől. Sajnos hiába próbálta teljes erejével tovább húzni magát, a béklyók nagyon erős anyagból készültek és mellé meg voltak bűvölve. Egy nyekkenéssel rándult hátra két centire a nő arcába vicsorogva. Tehetetlenségében állatias hangon ordított . Látszódott a nőn nem várta azt, hogy Cain nekiront, mintha némi félelem csillant volna meg szemeiben. Feltehetőleg hirtelen érintette a gesztusa. A nemes minden egyes izma megfeszült, karjain kidülledtek az erek, homlokán kirajzolódott egy véna az erőlködéstől, nagyon szét akarta törni  a boszorkány fejét.

- Véglény a jó édes anyja az! Hogy a világra szart egy ilyen nyomorult ringyót! Pusztuljon ki a fajtája! Remélem , hogy meddő és nem lesz magából több! A buzi öccse szerencsére nem örökíti tovább ezeket a géneket!

Nem voltak szavak a dühére, de ő hangot adott neki. Holnapig pontosan elér éhsége és elvonási tüneteinek azon fázisába, amikor reszket a hideg verítéktől és izomgörcsöktől fetreng. Nem kellett sok időnek eltelnie , hogy teljesen rosszul legyen. A nő szó nélkül ment fel az emeletre és kisvártatva egy kancsó vizet és poharat rakott a lépcső tövébe, már csak a száraz kenyér hiányzott, hogy teljes legyen a börtönérzés. A véla pont annyira állt messze, hogy Cain ne tudjon benne kárt tenni. A nemes dühében nekivágta a fecskendőt, nem ért sokat vele.  Tovább hisztizett!

- Mégis , hogy gondolta? Mit fogok enni? Hol végezzem el a dolgomat? Mégis hogy képzeli ezt? Hogy fogok tisztálkodni? Egyáltalán mi a francokat akar már tőlem megint? Maga megőrült! Nem normális! Azonnal követelek egy mellékhelységet! Ne merészeljen itt hagyni úgy, hogy nem tudom elvégezni a dolgomat! Nem hozhat ilyen helyzetbe! Beteg állat!

Dühét lassan a félelem kezdte uralni , nem akart ismételtem a fal mellé járni mint annak idején kiskorában. Reggelre megöli magát inkább, minthogy úgy nyisson rá a szemétláda, hogy a pincébe kellett ürítenie és még meg sem tud mosakodni utána. Torka és szíve egyszerre szorult el és leverte a víz, látványosan szenvedett a gondolattól és régi emlékeitől. Tethys kellő intézkedéseket követően elhagyta a helységet, ő sem vágyott arra , hogy Caint ilyen helyzetben találja bármennyire is rühellte. A félvámpír kapott az alkalmon és újra próbálkozott.

- Még nem végeztem! Mondja meg mit akar velem tenni! Ne merjen itt hagyni egy kancsó vízzel! Hogy képzeli? Azonnal jöjjön vissza! Tethys! Nem hallja? Álljon meg!

Cain már fuldoklott a dühtől, de a véla távolodó hátához ordítozott csak. Szó nélkül rácsukta az ajtót, egyedül hagyva a nedves és omladozó pincében. A gyertyák lángjai vészjóslóan remegtek. Nem volt egy kényelmes fekhelye, sem ágya ahova letudott volna dőlni, csak a kínzókamra közepén található asztal. Megfogta a poharat és a vizet és kis sétát követően pedánsan ráhelyezte a pultra. Utálta a rendetlenséget. A széket is odahúzta és leült az asztalhoz mint egy rakás szerencsétlenség. A láncok túlságosan erős bűbájjal voltak felvértezve ahhoz ,hogy eltépje. Annyit tudott volna kiötölni, hogy Tethys torka köré fonja egy óvatlan pillanatban, vagy akit rászabadít azt marja halálra majd fogaival, és a láncokat fogja felhasználni a közelharc során. Ki tudja mekkora darab férfit hoz magával…

~Istenek! Én ezt nem hagyom! Nem hagyom a faromat! Soha! Olyan nincsen, hogy engem valaki… valaki megkúrjon! ~

Mindenre készen állt. Az ópium már csak pár óráig volt képes elnyomni az állapotából fakadó gyomorfájdalmakat. A nő az orvosságával együtt tépte le róla ruháit így nem tudta bevenni azt sem. Holnapra valószínűleg kínoktól és éhségtől őrjöngő örültet fog találni a helyén, aki azt sem tudja mit csinál. Lehet a legjobb lenne ha most azonnal elrágná a saját nyelvét és elvérezne. Nem tudta , hogy mitévő legyen...az élet és halál között cikáztak hisztérikus gondolatai.

~Nem… valószínűleg elenged… csak ki kell várnom, hogy mit akar velem tenni… És utána kivégzem, mint egy szutykos patkányt…~

Már annyi mindent elviselt életében, hogy úgy érzete nem tud a nő újat mutatni neki. Ha azt is kibírta, hogy az apja a csonthártyájáig nyomkodjon platina tűket… akkor az elkövetkező napokat is túl fogja élni. Szerencsére gyorsan gyógyul, így bármit is tesz vele utána nem marad nyoma. Viszont miután ő tesz Tethyssel dogokat, na azoknak lesznek következményei a nő testén.  Lefeküdt azt asztalra és behunyta szemeit, próbált minél kevesebb energiát felemészteni, mert tudta nyomorúságos várakozással teli éjszaka elé néz…

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/9531556effcad3878a330b966f722584_zpsynphqae4.jpg)


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Dante Skarsgård - 2015. 10. 15. - 15:49:14
Cain Angifilius


(http://i58.tinypic.com/16a1yxy.jpg)

Purr (https://youtu.be/df-fSHlK0rM)


Dante még mindig teljesen magába volt zuhanva az élményeitől. Nem értette, hogy változhatott meg ennyire Tethys úgy, hogy ő észre sem vette. Eddig is tudta, hogy ő kifejezetten élvezte a tudatot, hogy a mugli születésűeket üldözték és kínozták. Csak azért nem szállt be ő is a "mókába", mert nem akarta bemocskolni a kezét sárvérűekkel. Ezen kívül saját kedvére is kínzott embereket, de eddig nem gondolkodott el komolyabban, hogy testvérének problémája lenne. Egész odavezető úton azon morfondírozott, hogyan fog közbeavatkozni, hogyan fogja kimenekíteni Caint. De sajnos továbbra sem volt semmi konkrét ötlete, ezért szép arcát a vonat üvegének nyomta és inkább a tájban gyönyörködött. A Roxmorts-ba tartó vonaton zötyögött, így volt ideje gondolkodni bőven. Már éppen vette volna elő hátizsákjából a korábban becsomagolt elemózsiáját, amikor megdöbbentően éles fájdalom hasított a karjába, épp mint korábban az erdőben. Felsejlett benne, hogy Cain hívja, a hely, amin keresztül a vérét itta, megint kapocsként működött kettejük között. Érezte, hogy a mágus szenved és kiszolgáltatott. Tudta, hogy mihamarabb segítenie kell mesterének. Szerencséjére lassan kezdett beesteledni, innen érezte, hogy közeledik. Igaz, eddig még csak egyszer járt Roxmorts-ban vonattal, de azt megjegyezte, hogy legutóbb nagyjából estére ért oda. Tisztában volt azzal, hogy ha Tethys ott marad estére, akkor a Három Seprűből fog magának vacsorát hozni, ezért a házak mögött kell majd elosonnia valahogy. A Kazuár ugyanis Roxmorts legtávolabbi végén volt.
Az állomásra megérkezve azonnal próbált úgy haladni, hogy a lehető legkevesebb emberrel találkozzon, mert félt, hogy valaki összetalálkozik testvérével és lebuktatja. Elég feltűnő jelenségnek számított a hófehér hajával és csinos vonásaival. Legnagyobb szerencséjére hétköznap volt és alig lézengtek néhányan az utcán, így viszonylag hamar odaért a Kazuárhoz. Már csak azt kellett kifigyelnie, hogy testvére bent tartózkodik-e a boltban, mivel mindkét bejárati ajtó riasztóbűbájjal van felszerelve, ami a pincében hallatszik. A bejárathoz osont és be akart lesni az ablakon, de az ólomüvegből hatalmas darabok hiányoztak. Így elég nagy lyuk tátongott ahhoz, hogy a vékony testű fiú be tudjon rajta mászni. Nagyon hálás volt ennek, mivel nem akarta megkockáztatni a lebukást. Átbújt a lyukon vigyázva, meg ne vágja magát, ezután hallgatózni kezdett. A helyiségen látszott, hogy már sokat takarították, de hihetetlen állapotok uralkodtak még mindig. A pult gyakorlatilag már tűzifának se menne el, a bal oldalsó tükörből az üveg teljes egészében hiányzott és még mindig kénes szag terjengett a boltban szokásos szantálfa mellett. Nem hallotta Tethys hangját, ezért korábbi tervéhez híven elhelyezkedett a használaton kívüli helyiségben és elkezdte tervezgetni, hogyan tud segíteni Cainnak varázserő és férfias izmok nélkül. Nagyon remélte, hogy hamarosan kitalál valamit, mert érezte Cain fájdalmát és ezért szinte sírni támadt volna kedve.



Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 16. - 00:26:14
Cain Angifilius


(http://i57.tinypic.com/fkzozb.jpg)

Purr (https://youtu.be/BGk-YmhFyyo)


Mérhetetlenül bosszantotta már Cain viselkedése. Köpködött, artikulálatlanul üvöltözött, káromkodott. Nem tudta elképzelni, hogy min lehet ennyire kiakadva. Az össze felmenőjét elátkozta, úgyhogy szerencsétlenek már legalább 10 perce forognak a sírjukban. Egyre csak azt ismételgette, hogy a manó fel fogja őket adni és a börtönben rohadnak majd meg.
Tethys elégedetten vette tudomásul, hogy a férfit sikerült megakasztania utolsó mondatával, miszerint nem kap ópiumot. Ám mivel épp visszanézett, még láthatta amint a nemes eltorzult, dühtől forrongó képpel rá akarja vetni magát a hirtelen meglazult láncokat kihasználva. Nem volt ijedős lány, de egy pillanatra elhitte, hogy Cain elszakítja az őt tartó erős fémet és kitép az arcából egy darabot. Döbbenet és páni félelem jelent meg ábrázatán, de csak néhány másodpercig, amíg fel nem ért a lépcsőn, hogy aztán pökhendi mosollyal a férfira csukja az ajtót, majd vízzel a kezében tért vissza. Erre is volt néhány keresetlen szava nemesnek.

- Mégis , hogy gondolta? Mit fogok enni? Hol végezzem el a dolgomat? Mégis hogy képzeli ezt? Hogy fogok tisztálkodni? Egyáltalán mi a francokat akar már tőlem megint? Maga megőrült! Nem normális! Azonnal követelek egy mellékhelységet! Ne merészeljen itt hagyni úgy, hogy nem tudom elvégezni a dolgomat! Nem hozhat ilyen helyzetbe! Beteg állat!

Az igazat megvallva Tethys itt hagyta volna a férfit, hogy oda végezze a dolgát, ahová nem szégyelli. De felvillantak előtte régi képek, amikor anyja napokon át kínozta a pincéjükben, s mindössze egy rövid kötélre volt kikötve, mint egy marha az istállóban. A dolgát is csak ott végezhette el, mert anyját a legkevésbé nem hatotta meg, hogy éhes, szomjas, vagy esetleg zavarja, hogy oda kell ürítenie, ahol utána álomra hajtaná a fejét. Így megenyhült szívvel hamarosan egy önürítő vödörrel tért vissza és odacsúsztatta a férfi mellé. Eleinte azon elmélkedett, hogy összeláncolva minden alkalommal kikíséri a dolgára, de nem akart saját magára ilyen feladatokat kiróni. Elvégre nem vécés néni volt…
De Cain csak nem bírta befogni a szépen tetszelgő, de büdös pofáját. Tethys úgy gondolta, egy napra elég is ennyi kedvesség és a mágusra csukta az ajtót. Előtte azért még egyszer kajánul jó éjszakát kívánt. Hihetetlenül dühös volt a férfira. Az mégis mi, hogy elérzékenyült és majdnem megsajnálta? Ez soha többet nem fordulhat elő. Még akkor sem, ha gyerekkori emlékek ugranak elő a fejében. Szánalmas volt az előbb. Ezen pörgött az agya egész végig, miközben a bejárat melletti heverőn megágyazott. A betört ólomüveg ablakkal most nem tudott mit kezdeni, ezért jobb híján egy szekrényt varázsolt elé, mert elég hűvös volt az éjszaka. Régóta nem aludta már ki magát, így elvágódott, mint egy darab fa. Még a sárkánybőr kötényét is magát felejtette, egyedül egy vastag takaróval borította be testét.
Reggel nem tudott sokáig aludni, ahogy korábban tervezte. Készített magának egy teát és teljes pompájában levonult a pincébe, mint egy győztes csata vezére. Hát lent semmi dicsőséges nem fogadta. A korábban ott hagyott csinos, ám meztelen férfi helyett egy előre-hátra dülöngélő, üvöltöző őrültet talált. Amint kinyitotta az ajtót orrfacsaró bűz csapta meg, Cain az éjszaka folyamán összehányta magát, gyomortartalma a lábától nem messze csillogott a földön. Mikor észrevette a boszorkát eszelős, sípoló röhögéssel köszöntötte. Tethys úgy érezte, a férfi az éjszaka nem aludt egy szemhunyásnyit sem és valami elreccsenhetett az agyában, mert folyt az orra, de semmit nem tett az ellen, hogy letörölje. Emellett, miután hosszú percekig bámulta szemérmetlenül a gyönyörű testet, észrevette, hogy az izmai is folyamatosan rángatóznak. Már épp szólt volna valami roppant lealacsonyítót és bántót, amikor Cain remegő hangon, szinte suttogva annyit lehelt:

- Ópiumot…

Tethys teljesen kiborult a látványtól, habár tudta, hogy a férfi teljesen függő, nem gondolta volna, hogy néhány óra leforgása alatt ennyire rottyon lesz. Úgy döntött, hogy először ad egy gyors arcfelvarrást a férfinak, mert nem akarta kinyírni. Elvégre áruba akarja majd bocsátani, előtte mindössze játszani akart egy kicsit még vele. A boszorka elhaladt megint a raktárába és egy újabb infúzióval tért vissza. A lépcsőről intett a csörlőknek, hogy Cain egyáltalán ne tudjon majd tiltakozni az ellen, amit tenni fog. Az infúzióban morfiumot oldott fel vitaminokkal és újfent a vérét elegyítette bele. Látta, ahogy Cain nyugtalanul rángatni kezdi a kezét a vastag tű elől, de egy imperio hamar jobb belátásra bírta. A fém úgy haladt át a bőrén, mint kés a vajon. A hatás már néhány másodperc után szemmel látható volt.  Tethys rögvest eltüntette a nemes arcát szennyező hányás és nyál foltokat, illetve a gyomortartalom is felszívódott a földről rögvest.  

- Nézze el nekem, hogy ilyen helyzetbe hoztam. Nem gondoltam volna, hogy ennyire kikészül, ha elkezdik kínozni az elvonási tünetek. De úgy látom, már kezd jobban lenni. Arra gondoltam, játszhatnánk egy kicsit. Évekkel ezelőtt jártam Thaiföldön, ott pedig tanultam egy remek dolgot, sak yantnak hívják. Ez egy olyan metódus, amelynek során egy hegyes bambusszal, vagy fém tűvel festékanyagot juttatunk a jelentkező bőre alá. Tehát egyfajta tradicionális tetoválásról van szó. Arra gondoltam, hogy kipróbálom. Elég jól beszélem a khmer nyelvet és kitaláltam, mit írhatnánk fel a bőrére. Olyan csodaszépnek és puhának tűnik a combja belső oldala - szavai nyomában odalépett Cainhoz és végigsimította az említett testrészt. A mágus összerándult az érintéstől  – Szerintem itt igazán remekül mutatna a felirat, amit kitaláltam. Azt fogjuk odaírni, hogy ördögi kurva. Igazán szépen fog festeni. Igaz, hogy ezeket elsősorban buddhista szerzetesek alkalmazzák, én pedig nem áldást fogok rád karcolni, de a lényeg, hogy fájjon, nem igaz?

Fogta a korábban szóba hozott fém pálcát, aminek hegye megcsillant a gyertyák fényében, majd megmártotta a fekete festékben és elkezdte a feliratot Cain bőrén, amit korábban felvázolt már az alabástrom felületre. A szöveg eképpen festett:
 
ស្រីសំផឹង មនុស្សអាក្រក់


Szinte Tethys is érezte, ahogy a hegyes tű lassan bemélyed a puha húsba.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 16. - 09:28:21
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/large_zpsv0u7g8d0.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=yN3k6llVclU&index=287&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

Cain első pár órája csendben és eseménytelenül zajlott. Megpróbált aludni. Csak remélni tudta, hogy mire felébred reggel lesz és Tethys már oda is adja az ópiumot úgy, mint a mesékben. Ám mágus tervez, Merlin végez… Cain felébredt hajnali kettőkor arra, hogy éhes. A hasa olyan fájdalmasan kordult meg, hogy visszhangzott a terem. Az asztal tetején kuporgott magzatpózban, mindene el volt gémberedve és fájt. Aztán nem sokkal rá azt is megérezte, hogy rettenetesen fázik de a teste nedves. Úgy izzad mint az állat. Igen, már jócskán eltelt az idő az utolsó szívása óta és nem jutott rendesen táplálékhoz sem. Az a kis adag vérkoktél arra volt elég, hogy ne haljon meg.

- Az istenit!

Ordította bele az éjszakába és viharverten felült. Fekete haja loncsosan tapadt a hátához, a szeménél ugrált az izom. Szó szerint rázta az ideg és verte a víz, mellbimbói megkeményedtek de nem az élvezettől, hanem a kíntól. Érezte amint egy hidegrázás következtében ugrálnak az izmok a hátán, pontosan úgy, mint amikor egy macskának nem tetszik valami.

Idegesen letette lábait a talajra, ami mintha kicsúszott volna alóla: rögvest térdére és tenyerére érkezett. Az ütés hatására még nyomorultabbul érezte magát és átjárta a pince hidege is. Ma még nem is volt vécén, egy szutykos öntisztító vödröt kapott, papírt pedig nem. Majdnem elsírta magát, hogy mégis ezt Tethys, hogy gondolta? Nesze semmi fogd meg jól kategóriába került az ügylet igen hamar.  Nem értette miért tartja fogva azt sem tudta előre mi lesz vele, csak találgatni tudott. Erősen apellált arra, hogy a banya valami markos félóriás legénnyel tér vissza  Zsebpiszok közből aki aláver egy olyat, hogy hetekig fogják foltozni a seggét a Szent Mungóban. Mindezt azért, mert féltékeny az öccsére… Hihetetlen!

- Merlin segíts! Könyörülj meg rajtam! Az istenek verjék meg ezt a mocskos, szutykos szukát! Könyörgöm, most az egyszer csak legyen ez egy rémálom, nem hiszem el már megint, hogy mibe keveredtem!

De kesergésére nem jött sem segítség sem pedig válasz, annál több nyál tolult fel a torkában, s szépen a  padlóra köpte. Érezte, hogy az izomgörcs és hidegrázás mellé már jön is a kedvenc cimborája, a hányás. Nem tudott elkúszni a vödörig így maga elé okádott. Semmi más nem jött belőle csak gyomorsav. A torkát rettenetesen marta. Fél kézzel felnyúlt a kancsóért és a szájába döntötte a vizet. Nagy kortyokban nyelte le, de ez hiba volt. Langyosan és savasan visszajött az egész. A pincét megtöltötte gyomortartalmának a szaga, ahogyan az orrát is. Szemeiben könnyek gyűltek. Hosszú fekete haja nyálasan és hányásosan terült el körülötte, nem tudott eléggé vigyázni ahhoz, hogy ne érjen bele. Láncait csörgetve a falhoz kúszott, hogy védett legyen a háta és apró csomóba kucordott össze a földön.

~Én ezt nem bírom, én megölöm magamat! Én nem fogok így várni reggelig, legjobb, ha végzek magammal, igen! Ez lesz a megoldás! Inkább a halál, minthogy ezt eltűrjem… hogy  férfi létemre összehányva remegve, nyomorúságosan, megszégyenülve találjon rám!~

Miközben saját halálán tanakodott előre- hátra dülöngélt és haját túrogatta. Minden apró zajra felkapta a fejét, pupillái összeszűkültek és elkezdődött az orrfolyás is. Eleinte fehér kezeivel törölgette a taknyot, de az folyamatosan újratermelődött így végül hagyta. A kézfején úgy csillogott az összeszáradt fényes anyag, mintha csigák versenyeztek volna rajta egy nagy szelet, friss uborkáért. A gondolatot ízlelgetve felröhögött és megnyalta . Már nem akart meghalni, egyszerűen semmi másra nem vágyott csak egy nagy adag ópiumra. Nem járt más a fejében csak a csodálatos illata, a mákonyos köd, ami az első perctől kezdve befogadta őt magába és a részévé vált.

- Ópium…

Suttogta maga elé meredve és közben ujjait vizsgálgatta. Körmei alá fekete kosz gyűlt, ennyire rövid időn belül olyan szinten szutykos lett, akár egy hontalan. Vastag ajkai megremegtek, úgy rázta a hideg, hogy fogai néha összecsattantak. Majd megint elfogta a szédülés és pár centivel arrébb hányt egyet. Csak a felső testével dőlt oldalra, haját slendrián módon elfogta, de jutott rá hányás azért bőven. Köpködve ontotta ki magából a gyomorsavat. Torka szálkásra égett tőle és nyelve kiszáradt. Hideg kék szemei őrült fényben csillogtak. Nem tudott mást figyelni csak az ajtót. Az ajtót, aminek kilincse órákon belül megmozdul és Tethys behozza az ópiumot. Hasában az éhség által keltett görcs futótűzként terjedt, minden idegszálával azon feszült, hogy az ajtógombot figyelje, ami kínzóan és hűvösen csillogott a gyertyák fényében. Az idő kegyetlenül lassan telt…

*

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=GURCVd_IZCA&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I&index=288)

~Az ajtó… az ajtó...~

Előre –hátra billent a csodálatosan szálkás, fehér test. A fekete haj ragacsosan himbálódzott maga előtt. Kicsit kikukucskált fehér ujjai mögül és meglátta, hogy a kilincs végre megmozdul. Szemeiben hálás könnyek csillogtak és elkezdett szakadni a röhögéstől. Hát végre megmozdult a kilincs! Az a kis szemtelen, fénylő tünemény! A huncut! Az a kurva!

~Ah kilincs hoztál nekem valamit ugye? Ugye hoztál nekem valamit ? … Olyan éhes vagyok! Tethys éhes vagyok! Ópiumot akarok! Azonnal! Ópium… vér… ópium... vér…~

-Tethyyyyys!

Hörögte vigyorogva Cain eszelős arccal, fején mindenféle dolog folyt. Volt rajta könny, hányás, takony, nyál. A létező összes ember által kreált nedv ott tündökölt a hajában. Mellette hányás tócsák éktelenkedtek. Az önürítő vödröt talán egyszer használta az éjjel amíg még nem volt olyan állapotban, hogy ne tudjon járni. A nő undorodva nézett végig a szobán . Látszódott, hogy erre nem számított. Nem foglalkozva Cain állapotával és a szagokkal, csodálattal bámulta az izzadt szálkás testet, melyen az izmok saját életet éltek. Karján egy picit megfeszültek, majd hirtelen vádliján, aztán megrándult a jobb könyöke, majd hátra feszült a háta nekicsapva fejét a falnak. A vámpír egy darabig a plafonra meredt felhúzott térdekkel, majd még mindig ugyan abban a pozícióban tartva nyakát Tethys felé fordultak tűhegynyire szűkült pupillái. Szemgödrei szürkén és beesetten jelezték, hogy egész éjjel nem aludt, úgy nézett ki mint egy elmebeteg.

- Ópiumot!

Suttogta kiszáradt, fájó torokkal. Nem volt más mondanivalója. Ha nem kap ételt és ópiumot, akkor fél napon belül garantáltan kómába fog esni. Bár ez nála nem tudatosult csak az a mérhetetlen éhség és kín létezett, ami egyre csak nőtt.  Na meg a kilincs… amit egész éjjel nézett folyamatosan, hogy mozduljon már meg végre! És megmozdult… el sem akarta hinni! A nő egy szó nélkül eltűnt, úgy sietett az emeltre mintha az élete múlna rajta, nem akarta ilyen állapotban látni a férfit. Cain nem volt tisztában azzal mi fog történni de kisvártatva kiderült, hogy újabb infúzióval tért vissza. Ő nem akarta azt a kibaszott infúziót, hanem pipát akart és ópiumot! A pipáját akarta, otthon az ágyában és egy finom ebédet! Fekete selyem köntösét követelte nem egy  odvas és hideg pincét, hányás szagot és tűket! Mérgesen odamordult a nőre, aki válaszképpen még a lépcső tetejéről megváltoztatta a csörlők helyzetét. A láncok megfeszültek és végighúzták a kapálózó nemest a földön. A hideg padlón fájdalmasan csúszott végig, lehorzsolva oldalt a  tehetetlen testét. A szövetnedvének szaga az orrába csapott, amitől kéjesen felnyögött. Égető és csípő érzés, ami a súrlódás által keletkezett jólesően szúrt, nem tudta nagyon élvezni mert a hányinger és a remegés elterelte a figyelmét róla. Teste ez alatt a levegőbe emelkedett és csak annyi mozgást hagyott neki, hogy lábujjhelyen kinyújtózva éppen hogy leérjen a földre. Kezei az emelet felé magasodtak, kifeszítve összes izmát. Két lábát terpeszbe kényszerítette az elbájolt lánc, teljesen kiszolgáltatott volt és meztelen. Merő mocsok és maszat. Haja undorító csomókba állt össze, úgy nézett ki mint egy pulikutyának a szőre. Rettenetesen dühítette a nő éhes tekintete, szeme körtáncot járt ugráló izmain és hatalmas farkán. Önérzetesen hörgött egyet.

- Eresszen el az istenit!  Hol az ópiumom? Vigye innen ezt a szart! Az ópiumomat akarom! Az istenek verjék meg, rohadt szivola! Egyszer engedjen ki innen , a vérében fogok fürödni ezt garantálom! Hol az átkozott ópiumom?Meghalok! Nem bírom tovább! Ne nézzen rám! Ne  merjen rám nézni!

Az égnek feszülve ordítozott, miközben a közeledő tű elől táncolt, Tethys idegesen próbálta belenyomni az infúziós kanült, végül imperio átokkal csillapította le szertelen betegét. Miután ezzel megvolt pipiskedve Cain vénájába szúrta a tűt, majd ismételten a levegőhöz szegezte a zacskót, hogy zavartalanul csöpögjön a nemesbe a vér és vitamin koktél. A morfium csak minimális mennyiségben volt felelhető a löttyben, pont annyira volt elég, hogy az elvonási tüneteit enyhítse, de a fájdalmakat ne csillapítsa nagyon az ittléte során. Cain behunyta szemeit megalázottságában és mély levegőt vett. Ez alatt megérezte, hogy egy varázslat éppen tisztába teszi és begyógyítja a horzsolások által okozott sérüléseit. Hajáról és testéről lepergett az egész éjszaka szenvedése. Jóleső érzéssel töltötte el, hogy megtisztul bár az némileg zavarta, hogy olyan ember iránt érez hálát aki minden egyes találkozásuk során megkínozza és megnyomorítja. A belé csepegő morfium és vér szépen szétáradt a testében, az a picike kis anyag is akkora élvezettel töltötte el, hogy felnézett a plafonra és kettényílt a szája. Nem törődött a nő piszmogásával, kiélvezte a pillanatot. Elméje mélyére sodródott, önmagába zuhant és érzékei kicsit lezsibbadtak, bár nem annyira mint az ópiumtól szokott. Ez teljesen új érzés volt. Nem törődve a ténykedő társaságával hangosan felmordult. Az idegtől feszülő teste szépen lassan elengedett, nyaka hátrabicsaklott és haja eldőlt szinte a térdhajlatáig ért ebben a pózban. Hasa kifeszült így jól kivehetővé váltak izmai, v vonala gyönyörű ívben dudorodott és hatalmas farkát sem tudta elrejteni bár most nem is akarta. A kamu endorfinok már régen elárasztották testét, dús fekete szempillái mögül félig nyitott szemmel meredt a plafonra. Ez alatt  a kellemetlen szagok is elmúltak és a pince is megtisztult. Cain lassú sóhajokkal szívta be a levegőt és nyugodt ütemben fújta ki. Már semmi sem érdekelte csak az, hogy végre belőhette magát és újra érezte azt a csodálatos érzést amitől több órán át volt megfosztva. A morfin picit másképpen hatott mint az ópium.  A morfin a fájdalomérző rostokon érkező fájdalom impulzusok transzmisszióját, integrációját és interpretációját befolyásolta.  Másrészt megváltoztatja a fájdalom szubjektív megélését, feldolgozását, gyengíti a fájdalomtól való félelmet és szorongást. Cain többé már nem is gondolt semmi rosszra, sőt amikor Tethys először azt mondta játszani fognak, réveteg tekintettel nézett a véla arcába. Mintha újra a legelső estén lennének, amikor semmi probléma nem volt kettőjük között. Buján mosolygott a javaslat hallatán túl szép volt, hogy igaz legyen.

- Ah Tethys… mit szeretne játszani? Olyan izgatott vagyok!- Lehelte elkenten és kéjelegve Cain. Látni lehetett, hogy a véla mindenre számított csak erre a reakcióra nem. Miközben visszaszólt a félvámpír előre billentette fejét így tincsei játékosan terültek szét testén, mintha direkt akarta volna így rendezni a haját, hogy ezzel hergelje a boszorkányt. Tethys csak azért sem hagyta magát kizökkenteni szépsége láttán, tovább folytatta mondókáját.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/b6717307a11ec158103241c2dc2ba753_zpsohh2fimw.jpg)

Cain figyelmesen hallgatta a nő thaiföldi élményeit, majd mikor elérkeztek a lényeghez szemében megremegett a fény. Bár be volt drogozva és kéjtől kipirult arccal, félig nyitott szájjal figyelte a nő minden szavát, nagyon nem tetszett neki az ötlet, hogy megbillogozzák mint egy marhát.

- Még mit nem! Hogy merészeli? Maga teljesen megőrült? Ennek következményei lesznek! Ne merjen egy ujjal is hozzám érni! Hallja?

Csattant fel Cain, de nem volt túlságosan meggyőző, mert a nő puha ujjai mentén kirázta a hideg. Régen ért hozzá élő ember és a teste ki volt éhezve minden kontaktusra. Az sem érdekelte, hogy az esküdt ellensége taperolja annak tudatában, hogy hamarosan egy felirattal bélyegzi meg.  Tudata már más dimenziókba emelkedett, ahogy lecsöpögött a morfium egyre nagyobb méreteket öltött benne az eufórikus érzés. Hátravetette a fejét és felhördült, nem érdekelte az sem, hogy mennyire megalázó a helyzet, még többet akart!  Szomorúan vette tudomásul, hogy nem folytatódik a megkezdett simogatás, farka pedig szépen életre kelt. Nem tudta még, hogy ezt nagyon megfogja bánni, ha majd otthon fetrengve visszapörgeti emlékeit, ugyanis józanul avagy sima ópiumtól biztosan nem került volna ilyen helyzetbe. Normális esetben mindenki hadakozásba kezdene, nem pedig álló fasszal várná a következő lépést.  Meghallotta a nő további terveit és kitágult szemekkel nézett a vélára, aki szépen lassan elkezdte a kellő előkészületeket. Stencilt hozott és pennát, az előre megírt szöveget egy vazelines csík felkenését követően a belső combjára helyezte. Cain meg sem tudott szólalni a döbbenettől, csak elkékült fejjel zihált és kapkodta a fejét, önkéntelenül nézve ahogy testére egy ilyen aljas jelölést raknak.

- Ezt maga sem gondolhatja komolyan! Ezt nem hiszem el! Nem gondolja, hogy ezt komolyan megteszi! Nem vagyok a tulajdona! Nem vagyok rabszolga! Azonnal fejezze be! Mire jó ez? Azt hiszi ezek után sértetlenül megúszik mindent? Hát nagyon téved!

De semmi sem zökkentette ki az elszánt nőt, szépen lassan belefogott a munkába. A bambuszba szúrt tüske a gyors és apró ütések hatására mohón injektálta a tintát a fehér bőrébe. Tethys nagyszerűen haladt, hiszen feszes és hibátlan felületen dolgozott, ami szépen vette a festéket. Cain ezalatt egyre csak ordított, szitkozódott, még könnyeket is hullajtott, de a leglesújtóbb az volt, hogy teljesen kemény lett a farka. Nem hitte el magát, az égető és csípős érzés annyira jól esett, hogy nem érdekelte mi történik éppen… a teste másképpen reagált mint ahogy tervezte. Hiába volt felkavaró élmény a légzése lassú volt és a pulzusa is, kiürült a zacskó. Tethys egy pálcaintéssel kitépte karjából a tűt és tovább dolgozott a tetováláson. A lüktető fájdalom mindennél nagyobb kéjt okozott Cain eltorzult érzékelési rendszerében. A nő azon kapta a nemest, hogy tiltakozás helyett kéjesen nyög és liheg. Nem hitt a szemeinek! Ez túl jó volt ahhoz, hogy igaz legyen! A fehér megfeszített test megborzongott és kemény mellbimbók és farok jelezte a kín felett érzett gyönyörét. Hormonok édeskés illatai töltötték meg a teret. Dante bárhol is volt érezte, hogy mestere izgalmi állapotba került. A férfi most már nem azért vonaglott, hogy kiszabaduljon, hanem önkéntelenül rándult meg a tűszúrások nyomán. A belső comb igazán finom és érzékeny felületnek bizonyult. Lehet alapból is élvezte volna, ha önszántából kért volna mintát a testére, de nem tervezte sosem. Most viszont nem foglalkozott ezzel, elvette az eszét az anyag. Cain az alatta térdelő Tethysre nézett, pupillái végre a  normális méretüket öltötték fel, a szoba fényéhez igazodtak, szemében  mérhetetlenül nagy vágy és éhség égett, a lány arcától pedig tíz centire meredezett a nedves farka. Belső combján festék és vér csordogált, a minta félig volt kész de az eleje már meg is keményedett, köszönhetően jó regenerálódó képességének. Bőrében olyan érzetet keltett minta leégett volna a napon. Vészesen közel volt a nő feje a hímtagjához, egy hirtelen indulattól vezérelve oldalas csípőmozdulattal a boszorkány puha arcához nyomta a nedves makkját és buján ezt suttogta.

- Szopj le Tethys!

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/b9c23264fee48a5ca245a555a5ac6deb_zpshkkm1szq.jpg)


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 16. - 13:24:44
Cain Angifilius


(http://i61.tinypic.com/2gvsprc.jpg)

Éhség (https://youtu.be/GPNZlg_a1nU)


Tethys azóta szenvedett, amióta órákkal azelőtt Cain belépett az ajtón. Hozzá volt szokva ahhoz, hogy naponta kúr egy kiadósat és kiegyensúlyozott lesz tőle a hangulata. Azonban ez már napok óta elmaradt. Helyzetét legjobban úgy lehetne leírni, mint amikor egy éppen diétázó ember elé belebegtetünk egy szép szelet csoki tortát. Egy ideig tartóztatja magát, nem vesz róla tudomást, de az édesség egyre csak hívogatja, csábítja a testével. Kéjesen nyújtózkodik felé, míg a diétázó végül feladja és betömi az arcába. Nos, a boszorka most pontosan így érezte magát. Ki volt éhezve. Ezt nem lehet szebben kifejezni. Jó házból való volt, de a testétől sosem tagadta meg, ami járt neki.  Ha pedig egy csodás anyagokba öltöztetett, szép szál farok kínálgatta magát, ő nem tudott nemet mondani rá. Node, ne szaladjunk ennyire előre.

Mikor belépett a pincébe, teljesen kitért a hitéből a látvány hatására. A gyönyörű férfi magából kifordulva, állat módjára viselkedett.  Nem tehetett mást, mint kisegítette szorult helyzetéből. Az emeleten hosszasan gondolkodott, mitévő legyen. Tudta, hogy enyhíteni szeretne az elvonási tünetein, mert nem akarta tébolyba hajszolni a nemest. Így használhatatlanná vált volna és senki nem fizetne neki azért, hogy kéjes perceket éljen át vele. Mert hiába gondolta Tethys, hogy a férfi most csak az övé, eredetileg nem ezért fogta el. Ugyanakkor szűzen sem akarta áruba bocsátani. Ezen a gondolaton sokat morfondírozott. Rájött ugyanis, hogyan állhatna bosszút a máguson. Biztos volt abban, hogy Cain szívből gyűlöli, vagyis még Imperio alatt sem tudná rávenni az aktusra. Azonban eszébe jutott, hogy a férfi eredetileg azért jött, hogy jól helyben hagyja, tehát a fájdalomtól élvez. Nem volt nehéz összerakni a képet. Már csak ki kellett találni a számára legmegfelelőbb módszert a kínzásra.

Több lehetőség is felvillant a szeme előtt, de tudta, hogy mindenképpen olyan metódust keres, amit a nemes sosem feled el. Ezért az egyszerű bondage dolgok kiestek. Elsőként arra gondolt, hogy szúr neki egy piercinget, valami jól látható helyen, de hamar elvetette ezt a lehetőséget, mert az így keletkezett sérülést néhány pillanat alatt el lehet tüntetni. Ő viszont maradandó emléket tervezett a férfi testére. Így jutott eszébe egy Ázsiában tett utazása alkalmával szerzett kelléke, a bambuszra rögzített tűhegyes fém, amit tradicionális tetoválások készítésére alkottak meg. Úgy érezte ez tökéletes lesz. A szerszámot lent tartotta a kelléktárban. Már csak a kellő kúrát kell kitalálnia Cainnak, hogy jobb színben legyen. Elvégre nem akart egy ájuldozó, hányó, teljesen kiszolgáltatott egyénnel hetyegni. Azt akarta, hogy a nemes végig öntudatánál legyen, a kínzó elvonási tünetei nélkül.

Ezért azt találta ki, hogy újfent egy infúziót készít a félvámpírnak. Vitamin szérumot öntött egy edénybe, mellé kis mennyiségű morfiumot. Most nem volt kedve az ópiummal pepecselni, a morfium kényelmes megoldásnak tűnt. Tudta, hogy éhes is lehet már a mágus, ezért azt tervezte, hogy hozat majd vacsorát. Persze szigorúan azután, hogy ő már teljesen jóllakott. Arra is gondolt, hogy a nemes gonoszabbik énjét megetesse. Ezért fogott egy rövidnyelű, gyökerek aprítására szolgáló kést, ami tűhegyes pengében végződött. Tenyerét az üvegedény fölé tartotta, s hirtelen mozdulattal beleszúrta a tőr hegyes végét a húsába. Így nagyjából egy centis vágás keletkezett, amiből nagyon lassan vér kezdett csordogálni. Tethys türelmetlen volt már, ezért a kés élével elmélyítette a vágást lefelé is, így az szélesebb cseppekben esett a lombik felé. Miután ezzel végzett, egy hevenyészett kötést tett a sebre, majd körbepólyálta. Ennél többet nem is foglalkozott vele.

A keveréket elegyítette, amíg teljesen egyneművé nem vált és az infúzióba töltötte. A kis helyiségből kilépve még egy új kanült is magához vett, nem volt sok kedve a másikat keresgélni a pincében. Már előre remegett a tudattól, hogy Cain édes farkát hamarosan magában érezheti. Leérve a férfiba injektálta a hangulatjavítót és megtisztította. Közben folyamatosan jegyzetelt a fejében, hogy legközelebb mit kell még a varázslónak hoznia. Tisztálkodási szereket, törölközőt és toalettpapírt. Kezdő fogvatartó volt még és nem is tervezett Cain után senkivel ilyet játszani.

(http://i59.tinypic.com/2vc9ts1.jpg)

Mrrr (https://youtu.be/QQPJYnr48yU)

Már ekkor izzott a bőre attól, ami következni fog. Elment a bambusz eszközért, körültekintően lefertőtlenítette alkohollal, ahogy a hófehér bőrfelületet is. Szépen felrajzolta a khmer nyelven íródott szöveget és a tűt határozott mozdulattal Cain bőre alá nyomta. A tűhegyes fémnek engedelmesen adott utat a selyempuha felület. A tűt tíz szúrás után kellett újból mártani, igazán jól haladt. Nagyjából a felirat felénél járt, amikor Cain üvöltése nagyon hangossá vált. Tudta, hogy érzékeny területet szurkod, s biztos volt, abban, hogy a mágus nagyon élvezi is ezt. Érezte, ahogy Cain izmai rángatóznak a fájdalomtól, s hallotta, amint a nemes kínjában kéjesen felnyög. Ekkor esett le Tethys kezéről a kötés és a rosszul letakart sebből újból bíborvörös folyadék kezdett folyni. Szerencséjére épp végzett a felirattal, de művét már nem volt ideje megcsodálni.

A boszorka nem is érezte, hogy meleg vére a varázsló gyorsan gyógyuló sebéből csordogáló testnedvvel elegyül, mert Cain gyönyörteli hangja és az arca előtt remegő, gyötrelemtől megmeredt pénisz teljesen elvette az eszét. Így, mikor a mágus egyszer csak nekinyomta arcának az izgalmi váladéktól fényesen csillogó hímtagot és így szólt :

- Szopj le Tethys!

A nő arca eszelős vigyorba torzult és azonnal teljesítette is a kérést. Az izgalom hevében a bambuszt maga mellé ejtette. Olyan mohón falta Cain farkát, mintha sosem kóstolt volna még ilyet. Hát az biztos, hogy ekkora még nem volt a szájában. Dante sem panaszkodhatott a méreteire, de Cain messze felülmúlta a boszorka minden várakozását. Tethys azonban nem érte be ennyivel. Intett néhányat a pálcájával, aminek nyomán egy szék röppent oda hozzá.

(http://i60.tinypic.com/6rk7cn.jpg)

A másik mozdulat után egy sárkánybőrből készült szájmaszk repült a kezébe. A maszkon volt egy nyílás, de azon kis láncszemek voltak, vagyis aki viselte beszélni tudott csak, harapni nem. Tethys-nek pedig pont ez volt a célja. Megkerülte Caint és hátulról az arcára tette a szájkosarat. Most, hogy a mágus teljesen le volt fegyverezve a boszorka teljes magabiztossággal nyalta végig az arcától egészen a farkáig. Egy kicsit méltatta még áldozata kinézetét, de kisvártatva felhajtotta a szoknyáját és jobb lábát a székre téve magába helyezte Caint. A hatalmas, duzzadó szerszám hibátlanul csusszant belé, mert már tocsogott az izgalomtól. Egyik kezével átölelte a mágus izmos mellkasát és lassan fel-alá mozgott. Az élvezet, hogy ő veszi el Cain szüzességét, izgalmát megsokszorozta. Ő, akit a férfi annyira sem becsül, mint egy marék koszt a sarokban. Elégedetten nyögött fel, hogy ebbéli elégedettségét kinyilvánítsa. Miközben kéjesen vonaglott a férfin, közben végig a szemébe nézett és így szólt:

- Hogy tetszik a menet, szépfiú? Ugye milyen jó meleg van ott bent? Annyira jó volna, ha ezt a pillanatot meg tudnám örökíteni. Az édes bosszú pillanata – lihegte Cain fülébe. Érezte, hogy hamarosan elélvez, mert túl régen nem járt már benne senki, Cain pedig túl jó volt minden tekintetben. Hatalmas mellei lassan nekinyomódtak a férfi mellkasának, így az minden szívdobbanását érezte. Tudta, hogy már csak percek vannak hátra abból, hogy elmenjen.

Ekkor, miközben mindketten teljesen másra koncentráltak, halkan kinyílt az ajtó és egy szürke szempár lesett be az ajtón. Tethys épp abban a másodpercben ért el a csúcsra és hangosan elnyújtott nyögés kíséretében végezte be az aktust. A kíváncsi szemekből kövér könnycseppek záporoztak a padlóra..

 


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 16. - 15:03:49
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/e5b31d0fec9abbeb9f0d655c75d0c635-d5a78wt_zpsrb54b3n5.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=B1zCN0YhW1s&index=236&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

Mikor kimondta a cifra mondatot nem is gondolkodott közben. A lány mintha erre várt volna végig, úgy vetette rá magát a farkára. Forró szája azonnal körülölelte és igazán remek vákuumos technikával kezdte szopni az eres vámpírfaszt, nagy gyakorlata volt már ebben.

~Ez egy igazi faszszopó!~

Gondolta a nemes. Nem hitte el ami történik, azt gondolta a nő majd mérgesen belenyomja a tűt a szemgolyójába parancsa hallatán, erre fel rávetette magát és lelkiismeretesen végezte a dolgát, mintha kötelező lenne. Igazán ki lehetett éhezve, pont úgy ahogyan gondolta. Ezek szerint Dante csak egyszer végzett vele… Bár ez sem mosta el a dühét a parancsának megszegése okán. Nem is foglalkozott ezzel sokáig, hiszen eközben zajlottak a dolgok, farka extra érzékeny volt a morfiumtól.

~Ilyen nincs~

Dobta hátra a fejét és nem volt más dolga csak élvezni. A kéjt Tethys forró vérének az illata még inkább fokozta, a lány kezéről leesett a kötés és ráfolyt Cain testére, ettől újra feléledtek gyilkos ösztönei. Arra vágyott, hogy kezeit szabadon használhassa a nőn, de szerencsétlenségére nem tudta. Szerette volna megerőszakolni a száját, hogy szétokádja a pincét úgy, ahogy ő tette pár órával ezelőtt. Tehetetlen dühét csípőjének mozgatásával próbálta kielégíteni, Tethys párszor fuldokló hangot  hallatott, amitől még jobban bevadult.  A láncok ütemesen csörögtek és a nő szájából sűrű nyál csurgott a padlóra. Vérének szaga vicsorgásra késztette a nemest, aki olyan volt ismételten mint egy megvadult kutya. A móka nem tartott sokáig, mert Tethys napok óta nem érzett magában semmit, ideje volt hogy végre megkoronázza Cain kínjainak tetejét. Egy széket intett a férfi elé és gyanúsan gonosz vigyorral egy fekete bőrből készült maszkot is keze ügyébe kerített. Cain zihálva leste, hogy mégis mire megy ki a játék.

- Tethys! Mit jelentsen ez? Mi ez?

Nem volt a düh a hangjában, mert a morfiumtól felszabadult endorfinok és nemi gerjedelme nem hagyta, hogy ilyen érzései legyenek. Ezek mellett megéhezett, a szexuális energiája elszabadult a pincében így borzolva a nő és Dante idegeit. Cain végre újra azt produkálta amit legelőször, a kisugárzása emberfelettien szexi volt . A boszorkány a férfi mögé lépett és ráhelyezte a maszkot, a szája előtt egy szájkosárhoz hasonló szerkezet volt, így tudott beszélni de harapni nem. Rosszallóan összevonta szemöldökét  észrevétele közben. Ezt jól kieszelte a ringyó. Már éppen dühöngött volna egy sort, amikor újra szembe találta magát a nővel  . A hosszú , szőke hajú véla végignyalta illatos bőrét: arcától egészen a farkáig.  Szemeit kéjesen hunyta le s kiszakadt belőle egy nyögés. Nagyon régen nem csinált semmit önkielégítésen kívül, így nem kellett sok hozzá, hogy elélvezzen. Nem értette miért raktak rá maszkot amikor mozdulni sem bírt, de aztán igen hamar rájött. Tethys izgalomtól feszült arccal emelte fel szoknyáját és ölét Cain felé tolta. Nem akarta elhinni! Nem akarta elhinni, hogy tényleg ez következik!!!

 - Istenek! Ne Tethys ne! Könyörgöm ne! Mindent csak ezt ne! Ez nemi erőszak! Ezért még meglakol!

Ordított fel kéjtől és döbbenettől vegyes hangon. Megpróbálta magát hátrahúzni, de csak pár centit tudott mozdulni és hatalmas farka szinte ugyan ott maradt a levegőbe meredve.  Majd hirtelen megérezte a nő nedves és forró érintését, hasonlót még sosem tapasztalt. Testén végigfutott a kéj és egy leírhatatlanul nagy hullámban robbant ki a térbe, ajkai kettéváltak és saját magát nyomta bele a  kínálkozó nőbe. Szemeit lehunyta a szégyentől, olyan volt mint egy állat. Nem érdekelte, hogy Tethys az utolsó ember, akinek valaha is adna egy falat kenyeret éhínség idején, mert most mást adott. Húst. És nem volt rest oda adni, teljesen új élmény volt. Jobb érzés mint a keze vagy egy száj. A nedves hüvely köré szorult. Érezte, hogy Tethys még nem tágult ki rendesen így amennyire tudott mozogni keményen elkezdte döfködni, a lány ennek nyomán felsikoltott. Cain pedig… hát ő totálisan el volt veszve.  A lányból még mindig folyt a vér, fogai úgy csattantak össze, hogy hallani lehetett a szoba leghátsó sarkában is, gyomrából pedig állatias ösztöni morgás indult meg. Gyűlölte a nőt, meg akarta enni, meg akarta ölni azt akarta, hogy fájjon neki, de az csak vonaglott és kéjesen nyögött. Tethys átölelte a hátát mint a szerelmesek és izmos mellkasához nyomta hatalmas melleit.  Nem bírta a puhaságát sem azt , hogy ennyire nedves ott lent.  Nem sok kellett , hogy Cain elélvezzen. Tethys hüvelyének érdes textúrája volt, nem így képzelte azt hitte,  hogy az teljesen sima!  Igazából sosem gondolt bele, hogy milyen érzés lehet egy nőben lenni.  A véla nyakába fúrta fejét és beszívta hormonos és ínycsiklandozó illatát, száját önkéntelenül ketté nyitotta és harapni próbálta a semmit. Közben morgott, mint egy kutya és nyáladzott. A szájkosárról hosszú sávokban csöpögött a nyál, miközben félelmetes hangokkal hörgött és zihált. Csípője pedig nem bírt megállni, mintha sosem fáradna el, most vált teljesen láthatóvá, hogy nem emberi lény hiszen az üteme és ereje nem lankadt egy jó tíz perc alatt sem .

- Hogy tetszik a menet, szépfiú? Ugye milyen jó meleg van ott bent? Annyira jó volna, ha ezt a pillanatot meg tudnám örökíteni. Az édes bosszú pillanata !

Nem tudott érdemben reagálni, nem bírt emberi nyelven megszólalni, csak morogva félszavakat üvöltözött a pince plafonja felé, miközben izgató hangon nyögött, mint egy ördögi kurva.

- Tetszik… Nagyon tetszik! Annyira meleg, mint a véred te rohadék ribanc!

Ezzel le is tudta a beszélgetést.  Még jobban rákapcsolt a mozgásra, a lány meglepetten érezte amint méhszájának ütődik Cain hatalmas duzzadó férfiassága. Nem kellett sok és fájdalomtól vegyes kéjjel kezdett visítani, a nemes szintén a csúcs felé közelített, elöntötte testét a forróság és Tethysre nyomta az energiáját, elképesztő erővel robbant ki belőle az orgazmusa, fejét a nő nyakába fúrta és beleüvöltött a fülébe annyira beteg hangon mint egy jobbfajta metál együttes frontembere a hörgős , disznóvágós résznél. Fogait összeszorította mintha egy elképzelt bőrfelületbe mart volna bele. Ennél viszont érdekesebb dolog is történt: nem húzta ki direkt a farkát, hanem Tethysbe élvezett, így akart kényelmetlenséget okozni a nőnek. A lány érezte amint a forró spermája belé lövell és farka még jobban megduzzad, aztán remeg benne. Ekkor tapasztalta meg milyen is a „Hajnali pirkadat írmagja,,. Valóban nem sima sperma volt ez, nyomában égető érzés következett, majd a szívverése nem lassult le orgazmusát követően, hanem még gyorsabbá vált. Elöntötte a kéj újból, és még többet akart a vámpírtól, de ez nem volt feltétlenül jó. Rettenetesen addiktív volt, mintha bevett volna valamiféle búgatóport, nem érzett hozzá hasonlót sosem! A nő a székre rogyott és kínlódott, mint egy tüzelő macska!  Erre ki kellett találnia valamit sürgősen. Cain ezalatt lehajtott fejjel szuszogott és olyan tekintettel nézett a vélára mint akit meg akar gyilkolni. Így is volt. Most, hogy vége lett a csodálatos násznak nem maradt benne egyéb, mint éhség és gyűlölet afelett amit vele tett. Szemeiben könnyek csillogtak, de nem a szomorúság könnyei voltak ezek, hanem a tehetetlen dühé. Maszkjáról csimbókokban patakzott a nyál. Nem tudott egyebet mondani csak azt, hogy:

-ÉHES VAGYOK!

Vicsorgott rá a nőre állat módjára, szemeiben eszelős fény pislákolt. Hát igen. Erre nem igazán voltak szavak. Tethys meg éppen azon volt , hogy ne dugjon magába még valamit a szobában fellehető eszközök közül.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 16. - 22:59:07
Cain Angifilius


(http://oi62.tinypic.com/316onba.jpg)

Purr (https://youtu.be/Ib_eW9VSUwM)


Nagyon tetszett neki Cain válasza. Még szép, hogy tetszik neki. Elvégre életében először próbálta ki milyen egy nőben lenni. Nem lenne meglepődve, ha ez lenne egyben az utolsó alkalom is. Még mindig hihetetlen volt számára, hogy egy ilyen kinézetű férfi sosem volt még együtt nővel. Jól esett neki, hogy ő volt az, akit elsőként felpróbált. Még akkor is, ha rohadék ribancnak nevezte. Egyre kevésbé érdekelték az érzelmek, ha szexről volt szó. Ez esetben pedig teljesen üzletszerű kéjelgésről volt szó. Nem akart a férfitól semmit, csupán két üzleti partner hált egymással. Igaz, csak az egyik fél egyezett bele.
Részletkérdés.
Úgy érezte, Cain rákapott a dolog ízére, mert hihetetlen sebességgel és erővel döfködte a boszorkát. Még fájt is neki az aktus, amitől csak még jobban élvezte a dolgot. Hangosan vergődött, de ennek hamar vége szakadt. A mágus sokkal hamarabb ment el, mint Tethys. Hihetetlen mennyiségű ondót fröcskölt a boszorkába, arcán gúnyos, önelégült mosollyal. De Tethys csak nevetett rajta. Cain valószínűleg azt gondolta, hogy majd stresszelni fog, mert elment benne. Hát nem így volt. Ugyanis Tethys nem volt fogamzó képes. Már az elejétől fogva rosszul volt attól, hogy férje Olaf csak azért hált vele, hogy gyerekük szülessen. Azonban Tethys sorra elhajtotta őket különböző főzetekkel. Egy idő után megelégelte a dolgot és a Szent Mungóban elköttette a petevezetékét, hogy soha ne születhessen gyermeke. Sajnos nem volt elég energiája ahhoz, hogy kajánul visszamosolyogjon a férfira, mert valami megmagyarázhatatlan dolog történt vele. Sosem tapasztalt még ilyet. Elélvezett, de már folytatta volna tovább. Az orgazmus utáni kielégülésnek nyoma sem volt.

Megint akarta Caint. És megint és megint!  

Bizonyára ez lehet a sokat emlegetett Hajnali Pirkadat Írmagja! Lassan kezdte megérteni, miért voltak annyira oda érte. Ezentúl hitelesen be tud számolni majd a hatásról. No, nem mintha rosszul hazudott volna…
Úgy érezte minden módon ki kell próbálnia az áldásos nedűt, ami szinte kiáltott azért, hogy mindenféleképpen használja fel. A szájába is kent belőle és az arcára is, sőt kicsit még a hajának is adott. Édeskés, mandulára emlékeztető íze volt. Remek, már azt is tudja, milyen olajjal kell majd kevernie. De hogy megkóstolta, még jobban vágyott arra, hogy többet kaphasson belőle. Jobb híján nem tudott mást tenni mint magához nyúlt megint, a férfi előtt. Tethys szinte meg sem hallotta Cain hangos üvöltését, miszerint éhes. Két hangos nyögés között, odadorombolta neki:

- Ha már jóllaktam, te is kaphatsz enni!


(http://i58.tinypic.com/281d05x.jpg)

S ezzel nem is szólt többet a mágushoz, csak folytatta tovább édes kis táncát kis és nagyajkaival. Egészen rövid idő alatt háromszor is elélvezett. A harmadik után kezdte érezni, hogy lassan kiürül a szervezetéből, csak kellemes bizsergést hagyott emlékül maga mögött. A keze tiszta ragacs volt saját magától és az út közben megszáradt Írmagtól. A haja össze-vissza meredezett a négy égtáj felé, a fűzője tetején kilógott a melle, a szoknyája pedig gyűrötten állt rajta. Nem igazán volt nemeshez méltó látvány. Ha lett volna szégyenérzete, most bizonyára leszegett fejjel somfordált volna el. Azonban ehelyett levarázsolta a maszkot Cainról és néhány pálcaintéssel rendet tett. Önmagán is igazított valamelyest.

- Nos Cain, igazán felvillanyozta az estémet. Én mindig betartom, amit ígérek, úgyhogy hozok magának vacsorát és tisztálkodó szereket, hogy rendbe szedhesse magát. Nehéz napon van túl. A marhát szereti? Én csak véresen szeretem. Maga is úgy kapja.

Nem telt bele egy óra és Tethys vissza is tért egy tál gőzölgő étellel, amit letett a lépcső melletti asztalra.

- Bon appétit! Ó és mielőtt elfelejtem, itt vannak ruhák, amiket magára tud húzni a láncaival együtt is. Kap mellé egy adag ópiumot is, hogy lássa, milyen nagyvonalú vagyok

Cain értetlenül állt, mozdulatlanul bámulva az asztalra helyezett vacsorát és a mellé letett ópiumos pipát. Tanácstalanságát hangosan adta Tethys tudtára .

- Miért tart még fogva boszorka? Hát nem azért fogott el, hogy megerőszakoljon? Mit akar még tőlem??? - kiáltotta dühtől remegő hangon Cain.

- Nos, elsőként ki akartam próbálni milyen, ha egy ilyen szép férfit a kurvámmá teszek. Emellett szeretném, ha az elkövetkezendő napokban itt maradna velem. Még szívesen játszanék tovább önnel. Nekem nagyon tetszett a dolog– kacsintott Tethys, mintha legjobb barátok lennének.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 17. - 01:11:51
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/dan_wei_jun_gu1_by_valleyhu-d3kfadk_zpswrzcflo0.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=x8WNn8JRXsw&list=PLYbxGH5GLEwS35tyiuoT_ePm6_OInWCzc&index=14)

Caint igazán kellemetlenül érintette, hogy sírás és visítás helyett csak kiröhögték. Azt hitte kellő bosszú lesz, hogy nem szakítja meg az aktust, de tévedett. Nem tudta mi állhatott a  dolog mögött de nagy megkönnyebbülés volt számára, hogy végre leszakadt róla a lány. Minden egyes porcikáját kirázta a hideg, farkán és heréjén a lány nedvei csillogtak. Legszívesebben egy drótkefével dörgölte volna magát végig, hogy lepusztítsa bőréről a véla minden egyes DNS darabkáját.

 A morfium ugyan még dolgozott benne, de nem evett már lassan két napja csak kétes eredetű dzsúszokat itattak vele, szilárd étel sehol sem volt! Nem hitte el, hogy így vették el a szüzességét, hogy ez vette el pont! Még a legutolsó szutykos Zsebpiszok közi öreg , vén csoroszlyának is hálásabb lett volna mint Tethysnek. Úgy érezte meggyalázták testét. Bemocskolódott az, amire olyan nagy gonddal vigyázott… a gondolatra összeszorította fogait és lenézett a földre. Az apja eleget kínozta és nem maradt megtorlatlanul, hát ez sem fog! Egyszer szabadon kell engednie és akkor azonnal le fog súlytani a nőre!  Tethys a széken pihegett és úgy nézett ki mintha szintén valamiféle drog hatása alatt lenne. Cain tudta magáról , hogy vonzó de nem hitte volna , hogy ennyire jó az ágyban. Lehet a nagy farka érte el ezt az állapotot? Nem tudta megmondani. Tethys ez alatt egyre gusztustalanabb dogokat művelt magával.

~Drága Merlin… ez megőrült! ~

Nem akart hinni a szemeinek. A nő figyelembe sem vette azt, hogy mindjárt elájul az éhségtől:  csak magát macerálta. Rettenetesen abszurd módon kezdett viselkedni. Bár nem tudta a nők mit szoktak szex után csinálni, mert sosem hatolt beléjük és általában megette őket (így elvarratlanak maradtak a szálak). Szóval hősünk elkerekedett kék szemekkel nézte, ahogy Tethys összekeni a hüvelyéből kicsorgó spermájával magát. Cain szenvtelenül bámulta a műveletet, nem volt szégyenlős és neki is voltak érdekes parafiliái. Kimondottan vonzották a testnedvek… de sosem kenné a hajára! Hát ez mi?

- Maga megőrült? Mégis mi a jó francokat művel? Mit csinál! Ez undorító! A hajára keni? Azt a rohadt életbe! Adjon már enni valamit és felőlem azt csinál amit akar csak tűnjön a szemem elő!

Cain tombolt hiszen hajára mindig is nagy műgonddal figyelt, ezalatt a nő különös viselkedését pedig egy önkielégítési roham váltotta fel . A nemes megtörten állta ki a jó fél órát, amíg Tethys rá sem figyelve magát kényeztette. Egyáltalán nem izgatta a dolog, mérgesen meredt maga elé és várta, hogy végre vége legyen. Valószínűleg nimfomániás lehetett, hallott már olyan emberekről akiknek semmi sem elég és folyamatosan hajszolják az orgazmust… Vagy lehet Tethys annyira ki volt éhezve attól, hogy nem hált eleget az öccsével , hogy a józan esze is elment volna?

- Remélem befejezi végre! Nem egy épületes látvány amit nyújt! Úgy néz ki, mint egy kokott akin átment egy román hadsereg!

Ordított rá a harmadik köre után. Ragacsosan állt a pince közepén, farkát húzta a száradó spermájának maradéka. Mindene viszketett, szeretett volna már másik pozícióban is lenni. Éhes volt és nyűgös, most hogy „végre,, elvette a szüzességét ez az ördög és megbillogozta igazán elengedhetné, hogy aztán porrá törje a csontjait és hazamenjen a francba. Tethys eltávolította róla a maszkot és a testnedveket. Így egy fokkal jobban érezte magát. Szemöldökét rosszallóan vonta össze és a boszorkányra rivallt.

- Engedjen már haza! Az isten verje meg!

De nem érkezett semmiféle válasz, a nő magát szedte éppen össze. Lassan újra emberi lénynek tűnt, bár Cain tudta hogy ez csak álca. Ott állt előtte a legnagyobb állat a földön valaha, pontosan fél méterre tőle. Miután megköszönte cinikusan az estét és megígérte, hogy hoz ételt, végre eltűnt a szobából. Cain nem értette, hogy miért nem engedi el végre. Mielőtt lelépett volna intett a csörlő felé és a vámpír újra szabadon mozoghatott. Elfordult háttal és a kérdésre nem reagált semmit. Nem érdekelte már hogyan kapja a marhát, szilárd táplálékra vágyott amilyen gyorsan csak lehet!

*

Mérgében le-fel sétált a pincében , mint egy ketrecbe zárt párduc. Nem tudta mi jöhet még! Még mindig a levegőben lógott annak az esetnek a lehetősége, hogy másféleképpen is megerőszakolják. Kirázta a hideg. Kellemetlenül érintette a tudat , hogy lassan két napja meztelen. A padló nyirkos volt és a levegő dohos. Nem volt semmilyen elfoglaltsága, a morfium kezdett szépen távozni belőle és tudta, hogy az étkezés után ismételten szüksége lesz a drogra. A percek csigalassúsággal teltek, Cain pedig egyre éhesebb volt. Leült az asztalhoz a székre, majd csendben pihent. Rettenetesen fájtak a tagja a több órás kínzás és egy helyben állás következtében. Combja belső felét dühösen vizsgálgatta. Biztos volt benne, hogy létezik módszer amivel el lehet tünteti róla ezt az átkozott billogot. Ha nem elbájolt tintával készült, akkor szinte megoldások tárházát tudta volna sorolni. Maximum az emlékeit nem fogja tudni elfeledni , hogy Tethys miként bánt el vele. Nem baj… addig jár a korsó a kútra amíg el nem törik.  

~Ugye Tethys?~

Soha nem jutott még eszébe az, hogy valamit kitaláljon ami gátolja őt a szex közbeni harapásban.  Lehet, hogy miután kijut innen saját maga is alkalmazni fogja a trükköt, bár akármikor letudná tépni a saját fejéről a maszkot. Eddig csak azért nem tudott behatolni, mert az ölés automatikusan beindult nála.  Mindegy is volt, a friss emlékei hatására egy darabig nem fog nőkkel kezdeni ez teljesen biztos! Elhamarkodott döntése felett nem is gondolkodott sokat, mivel Dante sem járt a fejében. Egyszerűen az égető húzódó érzés zavarta a belső combja felén és az, hogy még mindig nincs elengedve. Ennek nem volt értelme. Gondolatait az ajtó nyikorgó hangja törte meg, Tethys visszatért a pincébe. A lépcső aljánál található pici asztalra szervírozta a várva várt eleséget. Az illat végigszáguldott a szobán és Cain egy szó nélkül ment, hogy elvegye a hőn áhított vacsoráját.

Rettenetesen fáradt volt és ideges. Éhes, nyúzott, a combja égett, a dugástól pedig izomláz gyötörte. Össze volt zavarodva teljesen. A nő még egy adag ruhát nyomott a kezébe tetején parfümmel, dezodorral és vécépapírral, kapott fogkefét is és egy újabb kancsó vizet. Az estéjét pedig egy rövid ópiumos pipa és a drága, kedves  drogja koronázta meg. Értetlenkedve nézte az ellátmányt. Megijedt mert kezdett otthonos dolgokat kapni, remélte ez nem az előszele annak, hogy itt akarja lent tartani élete végéig! Az mondjuk nem lehetséges hiszen a manó egy hét után küldi a levelet a hatóságnak. A nő különösen gyanús kedvességét betudta annak, hogy kielégült.

- Miért tart még fogva boszorka? Hát nem azért fogott el, hogy megerőszakoljon? Mit akar még tőlem???

Kérdezte epésen, a véla arcát figyelve. A válasz hallatán nekidobta a földnek a ruhákat és előre lendült, de a lánc ismételten szabotálta a mozdulatát.

- Én pedig egyáltalán nem élveztem! Remélem magával is ugyan ez fog történni amit velem tett! Hogy bedrogozva megerőszakolják, mert egyebet nem érdemel! Remélem tudja ,hogy bármit ad be nekem csak azért működik kettőnk közt a dolog mert tudat módosítószer hatása alatt állok! Önszántamból az életben nem hálnék magával! Azonnal engedjen el! Ennek semmi értelme, mégis mit akar tőlem? Miért csinálja ezt? Ez nem logikus válasz! Maga hazudik! Vagy megőrült volna?

De nem kapott reakciót, a nő némán elindult az emelet felé. Cain dühödten nézett utána és ordítozott jó szokása szerint, de mintha a falnak beszélt volna. Miután Tethys rázárta az ajtót idegesen nézett végig magán. Először is fel kellett öltöznie, mert nem bírta tovább. Egy ágyékkötőt talált a földön, fog szívva felhúzta  úgy nézett ki benne mint valami egyiptomi isten. Felső testére pedig egy vállánál patentos atlétatrikót vett, el sem tudta képzelni Tethys hol találta, lehetséges ismert egy "rabszolga ruhaboltot ,, a közelben és ott vásárolta. Evés előtt meghúzta a vizeskancsót, mert már tíz órája nem ivott rendes folyadékot, szinte ledöntötte a felét. Miután használta dezodort és a parfümöt,  némi komfortérzettel indult el a nagy asztalhoz a vacsorájával és pipájával.

Fénysebességgel ette a húst. A hasa akkorára volt szűkülve mint egy mogyoró, így a végén megfájdult. Nem tudott gondolkodni logikusan mert olyan fáradt volt, hogy alig látott. A kancsóban található víz  segítségével megmosta a fogát. Örömmel konstatálta , hogy végre minden kellemetlen íz kitisztult a szájából és friss a lehelete. Nem hitte volna, hogy egyszer újra börtönbe kerül egy pincében úgy, hogy az apja már nem is él. Miután végzett lepakolt az asztalról és a gyufa segítségével meggyújtotta a pipát. Lefeküdt a kemény falapra és beleszívott a pipába. Az illatos füst sűrű, kígyózó,  fehér fellegekben lövellt ki ajkai közül. Azonnal elöntötte agyát a kellemes zsibbadás, ez az ismerős és finom érzés olyan volt számára mint egy meleg szerető kéz ölelése.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/49527951_71_zpsdyesu1nx.jpg)

 Minden izma ellazult és elborította az eufória. Kívülről szemlélte az eseményeket , tudta hogy ezek a napok nem fognak sokáig tartani és Tethys kénytelen lesz elengedni. Valószínűleg az öccse iránti féltékenysége vette el az eszét és nem tud logikusan viselkedni, hiszen biztos a halál számára ezek után. Egy bolond nőnél nincs rosszabb a földön, erre rájött. Szépen kibírja a napokat amit együtt kell tölteni vele, aztán pedig bosszút áll. Olyan véres bosszút, amit sosem fog elfeledni. Végre tudott gondolkodni, átlátott mindent és megnyugodott. Már csak az volt a kérdés, hogy ezzel az orvul jött buzisággal mit kezdjen. Nem hitte el Tethysnek amiket mondott. Aki ennyire nem normális egészen biztosan tett valamit. Bármi kitelhet tőle, ezt bizonyítja a mostani helyzet is. El sem tudta képzelni, hogy Dante ha rájönne arra mi történt köztük hogyan reagálna. Mondjuk elég perverz a fiú. Lehet ő is benne lenne a buliban… sőt lehet benne is van! Nem tudni. Majd meglátja mi fog történni a továbbiakban. Lassan a pipája végére ért és hirtelen gyorsasággal nyomta el az álom. Reggelig zavartalanul fog aludni ez egészen biztos. Még annak ellenére is, hogy hiányzik a gyorsan megszokott luxus. Azzal vigasztalta magát, hogy ez csak átmeneti állapot…


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Dante Skarsgård - 2015. 10. 17. - 01:42:08
Cain Angifilius


(http://i59.tinypic.com/dr2uz8.jpg)

Purr (https://youtu.be/B2WvnyssuiQ)

Már teljesen beesteledett, mire először hangokat hallott kintről. Ugyanis Tethys elővigyázatosságból becsukta az ajtót maga mögött, mivel a betört ólomüveg miatt minden zaj kiszűrődött volna az utcára. Tethys hangosan sóhajtozott, aztán elvágódott. Dante, varázstehetség hiányában a vaksötétben ült végig, ugyanis egyetlen ablak volt a helyiségben, az is tejüvegből volt. A fiú azért, hogy hasznosan teljen az idő, szépen elkezdte felvázolni terveit. Eddig annyit tudott kiötölni, hogy amíg Tethys elmegy vacsoráért, beoson a pincébe és valahogy megpróbálja elvágni a láncokat. Rögvest, amint ezt kigondolta, szomorúan rájött, hogy ezt a tervet el kell vetnie. Ahogy testvérét és az elővigyázatosságát ismerte, a láncok bizonyára valamilyen speciális varázslat folytán eltörhetetlenek, vagy egyszerűen olyan anyagból vannak, amit semmilyen itt megtalálható eszközzel nem tud átvágni. Kétségbeesetten kutatott új ötletek után, de eléggé kimerítette az utazás és az éhségtől az agya is lelassult. Úgy döntött, ő is lefekszik aludni, majd másnap eszik valamit. Kiterítette a magával hozott hálózsákot és pizsamát húzott elő a tágítóbűbájjal kezelt hátizsákból. Egy kissé zavarta, hogy a fogait nem tudja megmosni, de most felülemelkedett ezen a tényen igen hamar, mivel azonnal elnyomta az álom, amint teste vízszintesbe került. Álmában azt látta, hogy egy kalózhajóval betöri a pince ajtaját és éles kardjával azonnal elvágja Cain láncait, akinek testét roppant élesen látta maga előtt. Nagyon részletesen végignézett minden apró kis részletet…

- Dante! Segíts!


Olyan élesen hallotta Cain hangját, mint még soha. Biztosan az lehet az oka, hogy nagyon közel voltak egymáshoz, de Dante is forgolódott álmában és szenvedett, mint Cain, néhány méterre tőle. A szőke ifjú saját izzadságában fürödve ébredt, s úgy zihált, mintha maratont futott volna. Kint hallotta, ahogy Tethys dudorászva készülődik. Kíváncsi volt, miért örülhet ennyire a boszorka. Egészen biztosan valami velejéig romlott dologra készül. Talán most fogja lefejni Cain… Cain… nedveit? Rettentően rosszul érezte magát hirtelen. Eszébe jutott az a dolog, amin idefele jövet elmélkedett. Hogy Tethys pont olyan lett, mint anyjuk. Már nem esik jól neki Dante közeledése, kihasznál bárkit a saját céljai érdekében, egyáltalán nem érdeklik mások érzései… Egyre inkább azt érezte, hogy nincs szüksége már rá. Igazából csak egy eszköz, amit használni tud, ha rossz a kedve és szexre vágyik. Sosem dicsekedett vele semmilyen helyen, semmire sem tisztelte a munkáját, folyton kinevette amiatt, hogy ilyen sokat olvas és fiú létére varr, nem büszkélkedett vele senkinek. Dante mindig azt érezte, hogy csak a külseje miatt van vele. Ha nem lenne köztük a vér köteléke, a lány biztosan kidobná az utcára és utána sem nézne. Inkább keresne magának egy új játszópajtást.
Ezek után nem csoda, hogy az étvágya is elment hosszú órákra.

Amíg így elmélkedett az életén eltökélte, hogy amint hazaér, elkezd valamilyen keleti küzdősportot. Legjobb tudása szerint ahhoz nem szükséges testi erő, elegendő hozzá kitartás, alázat és megfelelő egyensúlyérzék. Ezek közül Dante minddel rendelkezett, így reményekkel telve gondolt az eljövendő időkre. Szinte látta önmagát lelki szemei előtt, amint szalaggal felköti hófehér haját és ében yukatában védi ki az őt ért támadásokat, akárcsak egy ninja. Ezen kuncogott egy kicsit, mert meglehetősen szokatlan látványt nyújtott, még így, a fantáziájában is. Mondjuk elég csinosan fest feketében, nem is érti, miért nem hordja gyakrabban. Elmélázott, vajon tetszene-e Cainnak úgy. A fejében erre határozott igen volt a válasz. Ettől a gondolattól egy kissé megrészegülten egy alsóneműt halászott ki táskája mélyéről az eredetileg eltervezett szendvics helyett. Jót mulatott saját szórakozottságán és második próbálkozásra valóban az alufóliába csomagolt ebédet húzta elő a megbűvölt tárolóból. Otthon azt a hideg maradékot kotorta bele egy ételhordóba, ami elsőként a keze ügyébe került. Így sonkás szendvicset evett, mellé paprikát és egy kis hideg csirkét. A helyzetet tekintve, úgy érezte igazi gasztronómiai élményben van része. Fejében az álmában felcsendülő Vivaldi tétel dallamai búgtak kellemesen. Vígan dülöngélve majszolta uzsonnáját, de még mindig mérges volt, hogy semmi épkézláb ötlettel nem tudott előjönni. Érezte még mindig Cain elkeseredettségét és nem tudott mit kezdeni, tehetetlen dühében a földet ütötte.

Rövidesen elementáris erejű rántást érzett. Mintha egy láthatatlan szállal valaki a pince felé húzta volna. Feltápászkodott, majd kiosont a boltba. Szerencsére senki nem volt bent, ellenben tompa kiabálást(?) hallott a pince felől. Terv hiányában úgy vélte, nem árthat senkinek, ha beles. Odalopózott és óvatosan lenyomta a kilincset. Nehezére esett mindezt hangtalanul tenni, mivel egy nagyon vastag, régi ajtóról volt szó. Amint résnyire kitárta fellélegzett, hogy nyekergést nélkül sikerült ezt véghez vinnie. Ám amint kinyílt az ajtó, azt kívánta, bár sose mozdult volna ki a kis helyiségből.

Az elé táruló látványt nem tudta szavakkal leírni. Cain kifeszítve lógott a pince alján, mint egy rongybaba, arcán egy fekete maszk feszült. Rángatózó izmokkal, teljes erejéből hágta Tethys-t, aki szemben volt vele és egy székre támasztotta lábát. Nővére hangosan nyögött, ahogyan vele még sosem. De ez, legnagyobb megdöbbenésére egy cseppet sem zavarta. Viszont az, ahogy Caint látta, teljesen összetörte a szívét. A mágus hangosan zihálva, őrült tempót diktálva döfködte Tethys-t.

Azon vette észre magát, hogy megállíthatatlanul csorognak a könnyei. Szerencséjére volt annyi lélekjelenléte, hogy visszacsukta az ajtót. Mert ezután éktelen zokogás tört rá. A szoba közepéig jutott el, itt szívszaggatóan elkezdett sírni. A szeme előtt újra és újra lepergett a jelenet, egyre közelebbről, egyre részletesebben. A Cain nyakán duzzadó erek, Tethys kéjes arca, a szagok, az üvöltések. Addig-addig vetítette az agya a képeket, s addig hajszolta magát a gondolatba, hogy a testvére egy démon, hogy éppen csak be tudta hajtani maga mögött a kis szoba ajtaját, mert elájult az őt ostromló érzelemtengertől.



Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 17. - 16:49:13
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/600full-michael-tintiuc%201_zpslauuzifh.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=F1YNyZAkdzo&index=138&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

Az ajtó éles csattanására ébredt. Hátába a fájdalom markánsan csapott bele, gerincének minden egyes hegyén ott vöröslött az asztal nyoma. Nyaka el volt gémberedve, szeme össze volt ragadva a könnyektől. Száraz csipák húzták össze szempilláit, valószínűleg álmában sírt, alig akartak kettéválni amikor kinyitotta őket. Felült és körbenézett. Tethysnek nyoma sem volt, ellenben a lépcső menti asztalon ott pihent egy tálca. Félig átsült máj illatától összefolyt a nyál a szájában. Fehér lábait  a pince kövére helyezte és felállt. A trikó idegesítően tekeredett rajta, az ágyékkötő pedig igazán szellősnek bizonyult. Valószínűleg megfázott az éjjel, mert a csontjáig hatolt a hideg. Morogva kinyújtózott majd azonnal a kancsó után nyúlt. Megmosta az arcát és fogát a maradék vízzel. Kicsit a felső testét és férfiasságát is. A hideg poshadt víz kellemetlenül érintette lelkileg, egyáltalán nem volt boldog. Zsörtölődve újra használta a dezodort és a középkategóriás parfümöt. Tévedés ne essék, nem Tethysnek akart tetszeni. Harmadik napja volt a pincében és a haját sem tudta megmosni egyszer sem! Az volt a szerencséje, hogy a drága sárkányvér és holdkőből készült samponjával ápolta, így nem gubancolódott össze annak ellenére sem, hogy nem volt nála fésű. Igazán megérte az árát. Ezt most tapasztalta meg leginkább, hogy ilyen körülmények között is tiszta, kócmentes és illatos maradt a haja.

Csörgő láncok kíséretében a lépcsőnél álló asztalhoz sétált. Egy ezüstálcán hevert a reggelije, mellé egy friss kancsó vizet és egy újabb adag ópiumot kapott. Üres érzelmekkel fogta és vitte vissza a megszokott helyére az ellátmányt. Némán fogyasztotta el a májat, mellé egy szelet pirítós is jutott. Kezdte visszanyerni a testi erejét. Nem kínozta már éhség, sem pedig elvonási tünet. Ez nem biztos, hogy Tethys szempontjából is jó, hiszen elkezdett gondolkodni. Kipihentsége még inkább bátorította, hogy ellenálljon bármi is történjen a továbbiakban. Nem lesz rest a láncokat fegyverként használni, ha úgy adódik . Mire végzett a reggelijével már tervek sorát szőtte hogyan fogja a lányt rábírni, hogy elengedje. Elsőként a tetoválásnak eltüntetése érdekelte, hogy milyen tintából készült.  Utána nem lesz gyáva megkérdezni újra, hogy milyen elmebeteg bűbájjal vagy méreggel torzította el érzelmeit annyira, hogy egy másik férfit kíván. Komótosan begyújtotta a pipáját és elkezdte az ópiumot szippantgatni. Lehunyta szemét az élvezettől. Alig várta, hogy végre otthonról folytassa szokásos tevékenységét a kényelmes ágya tetején, finom és drága textilek között. Efelett érzett elégedettségét csak Tethys tetemének látványa fokozná. Amint esélye lesz megölni ráugrik és nem ereszti, puszta kézzel tervezte lekaszabolni úgy, hogy közben kitépi a torkát fogaival, mint valami megvadult ragadozó.

Nem tudta, hogy átok-e vagy sem az az állapot amibe keveredett, ha nem akkor… mi lesz Dantéval azok után, hogy megölte testvérét? Mármint…  számára a nővére a világmindenség. Hogy fog ezek után hozzá viszonyulni? Biztosan nem állna vele szóba többet…

~ Az isten verje már meg! Hát miket gondolok én???~

 Igazából ez teljesen mindegy! Nem is értette hova gondolt! Kit érdekel, mit érez Dante?  Sőt, csak jó hogy utálja őt, így békén fogja hagyni! Úgy fog tenni Dantéval kapcsolatban mintha nem léteznének érzései és meg fogja keresni a föld legokosabb mágusát , hogy különféle italokkal és varázslatokkal nyomja el elfajzott vágyait. Aranyvérű nemesként nem engedheti meg magának, hogy a jó híre csorbuljon! Még véletlenül sem fog hímringyókat megkeresni, hogy kielégítse aljas indulatait. Kész harcolni  érzései és vágyai ellen, hiszen nem egy állat. Nem olyan mint Tethys! Mire pipája végére ért annyira elszánt volt, mint még soha. Belemegy az összes szexuális játékba amit a nő kitalál és türelmesen megjátssza az  alárendelt szerepet. Van annyira nyugodt az ópiumtól, hogy sikerüljön. Mindent szépen megtesz annak érdekében, hogy hazaengedjék. Nem fog dühöngeni, sem pedig verekedni. Ha azt akarja a nő, hogy meghágja: ám legyen! Sosem okozott neki problémát, hogy erekciója legyen… sőt! Most nagyon okosnak érezte magát. Mindent annak érdekében tesz, hogy esküdt ellensége meglakoljon. Apja halálára 24 évet várt, ez csak pár nap. Édes volt a bosszú íze. Az ajtó hirtelen kitárult és belépett a kígyó. Cain összeszedte magát és felkelt az asztaltól, a tálcán összerakta a szennyes edényeket és odasétált a kis komódhoz ami a  lépcső tövében állt. A nő gyanakodva nézte minden mozdulatát. Lehet arra gondolt , hogy a nemes hirtelen majd nekivágja. Miután pedánsan lerakta a mosatlant,  a boszorkányra nézett és kifejezéstelen arccal köszöntötte fogva tartóját.

- Jó reggelt Tethys! A reggeli igazán ízletes volt… tudja a kedvencem. Mik mára a tervei? Ismételten megkóstolná a farkamat?- Kérdezte dorombolva és hosszú ujjaival végigsimította hasát, majd  a mondata végén a nemi szervébe markolt. Bármire képes volt, hogy szabaduljon. Ha kell akkor halálra keféli a lányt,  nem voltak gátlásai. A szent cél érdekében követett el mindent. Remélte, hogy a nő van annyira szexfüggő , hogy felbuzdul és pörög rajta párszor és azt követően hazaereszti. És akkor … végre lecsap!

- Továbbá érdeklődnék afelől, hogy ez a csodálatos munka…- Itt kicsit megnyomta az utolsó szót.

- Amit olyan buzgóan tetovált rám, hogyan tüntethető el. Nem szeretném ugyanis egész életemben a maga humoros megjegyzését olvasni a bőrömön. Elég lesz a gyönyörű emlékeit idézgetnem… Feltételezem ugyanis, hogy ez az utolsó alkalom amikor mi ketten lefekszünk egymással.

~Az utolsó te rohadék, ezt garantálom! Mert megöllek! Kitépem a torkodat és a habzó véredben fogok ejakulálni, nyomorult szuka !~

Kedvesen elmosolyodott a gondolattól, majd egy rántással letépte magáról az ágyékkötőt és két kézzel a trikóért nyúlt. A patentok a húzástól maguktól bomlottak ki, így teljes egészében meztelenül állt a nő előtt. Teste leírhatatlanul hibátlan volt és szálkás. Csak a tetoválás éktelenkedett rajta, ma reggelre teljesen begyógyult és le is hámlott. Cain akár egy hét alatt úgy nézhetne ki mint egy tetovált szupermodell.  Farka félig meg volt keményedve.

- Látom Tethys, igazán tetszik a látvány. Megtudná nekem magyarázni, hogy mivel bódított el engem annyira, hogy az öccsére izguljak? Most már abba hagyhatja a szertelen kis színjátékát és a hazudozást. Aki képes elrabolni valakit és napokig kínozni az nem hiszem, hogy nem direkt eszelne ki egy ilyen féreg bűbájt, bájitalt vagy akármit! Felejtse el, hogy meleg lennék. Különben képtelen volnék önt megcsinálni. Látja a farkamat? Félig merev. Nos … megszeretném tudni, hogy mit művelt velem, amivel ilyen torz vágyakat ébresztett bennem! Mit csinált velünk Tethys? Nekem tovább kell vinnem a vérvonalat és családot kell alapítanom! Nincs időm játszadozni!

A pince ajtaja nyitva volt így akár Dante is hallhatta azt , amint Cain a szerelmüket mocskos és undorító dologként állítja be. Halhatta, hogy a mágusnak vannak érzései irányában és minden eszközzel azért küzd, hogy ne így legyen. Arra is figyelmes lehetett, hogy Cain éppen szexelni invitálja testvérét. Bár nem láthatott bele fejébe, hogy milyen okokból, így rettenetes kínokat élhetett át szegény fiú. Viszont Cain megérezte Dante szagát, a nyitott pinceajtón keresztül. Idegesen összevonta szemöldökét. Valószínűleg a boltban van! Lehet végig itt volt és Tethys további beteges terveinek a részese? Lehet, szexre fogja őket kényszeríteni? Mik a tervei? Nem akart a dühe miatt kiesni a szerepéből így hallgatott inkább arról , hogy tudja itt van Dante.

- Mondja meg, hogy mi az amitől nem tudok másra gondolni, csak az öccsére! Én nem vagyok hajlandó ezt a játékot tovább űzni, megoldásokat akarok! Megoldást a billogra és megoldást arra, hogy normális életem legyen már amennyire lehetséges! Ha pedig kiszórakozta magát és kielégült, akkor engedjen el!  Itt van, látja? –rántott egyet a farkán, ami megkeményedett. Illetlenül kezébe fogva csalogató mozdulatokat tett vele. Igazán jól alakította a ringyót.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/x_f77c20cd_zps5kb9cg8d.jpg)

- Úgy néznék ki, mint egy buzi Tethys? Szerintem nem! Nézze csak magára vár a farkam, jó nem?  Essünk túl rajta és eresszen el végre! Most már harmadik napja vagyok az istenverte pincéjében! Unom! Rettenetesen unom a helyzetet és nem vagyok hajlandó tovább a kicsinyes családi botrányában részt venni! Nem akarok semmit maguktól, sem pedig az öccsétől! Egyedül azért jöttem, hogy megkapjam a drogot, mert máshonnan nem jutok hozzá és megtudjam mit művelt velem ami miatt minden éjjel kialvatlanul forgolódom, pillangókkal a hasamban mint valami tini lány! Nem tudom mik ezek az érzések és honnan jönnek, de ez nem természetes! Én nem vagyok buzi! Eszembe sem jutott , hogy férfiakkal legyek amíg meg nem ismertem Dantét!- Aztán elhallgatott. Eszébe jutott Piton professzor. Szerette volna azt hinni, hogy gyermekkori rajongás volt. Sőt biztos volt benne. Annyira megzavarodott a napokban, hogy még a gyermekkora példaképét is a szerelmének hitte! Pedig ez teljességgel képtelenség! Kizárt dolog! Elszántan , meztelenül, álló farokkal nézett Tethysre és várta, hogy haladjanak a megoldás felé. Várta, hogy megtudja a tetoválás hogyan tüntethető el, várta, hogy megtudja miként gyógyítható ki ebből az abszurdumból ! De a legjobban azt várta, hogy miután megtudja a válaszokat és kiengedik, addig tépkedje le a húst a visító banya csontjairól míg apró cafatokra nem hullik körülötte a pincéjében. Kis lépésekben haladva tenné, hogy sokáig tartson és közben folyamatosan enné a nőt  a saját szeme láttára. Farka a gondolattól még jobban megkeményedett. Ismét régi önmaga volt. Testéből csak úgy áradt a szexuális energia és a hideg öldöklési vágy.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 17. - 22:08:37
Cain Angifilius


(http://i57.tinypic.com/wlr52v.jpg)

Rage (https://youtu.be/v5NeyI4-fdI)


A félvámpír epés megjegyzéseire nem nagyon tudott hogyan reagálni. A követelőzésétől és dühös felindulásától is megint nagyon bosszús lett. A szex utáni kellemes bizsergés már rég kiment a testéből, így hamarosan újra rátört a vágy, hogy puszta kézzel megfojtsa és egy jelöletlen sírba tegye a megalázott, elgyötört porhüvelyt. Dühösen megfordult és lassan felment a lépcsőn. Útközben még záporoztak a mágus kérdései:

- Ennek semmi értelme, mégis mit akar tőlem? Miért csinálja ezt? Ez nem logikus válasz! Maga hazudik! Vagy megőrült volna?

De mára már nem volt hajlandó többet foglalatoskodni a férfival és egykedvűen rázárta a pincét. Úgy érezte magát, mintha egy gyönyörű, de idegesítő madarat tartana fogva egy hatalmas befőttes üvegben, mikor az ajtót becsukja maga mögött, a hangja eltűnik és csak szemet gyönyörködtető mivolta marad meg.
Most nem volt olyan hulla fáradt, mint előző este, sokat elmélkedett a ma történteken. Élete legnagyobb szerencséjének érezte, hogy megtalálta azt a szócikket a Hibridek és fajok közti keresztezések valós történetében, s egyben legjobb ötletének is tartotta, hogy eladásra kívánta bocsátani az Írmagból készült termékeket. Holnap első dolga lesz reggel, hogy elbájolt üvegcséket rendel, amelyekben nem romlik meg az anyag, amit beletesznek. Nem akarta, hogy az egy cseppet is veszíthessen minőségéből. Még mindig beleborzongott az emlékbe, hogy mennyire szétzilálta tudatát a friss Írmag. Szinte rosszul volt attól, hogy ennyire a befolyása alá került, de jó lecke volt a jövőre nézve. Így legalább tudta, hogy nem szabad magas dózisban alkalmaznia. Kis jegyzeteket készített élményeiről, s listába szedte még hátralévő teendőit. Felírta a pergamen tetejére a megrendelendő lombikokat, azokhoz parafa dugókat, apró tégelyeket az elkészült krémeknek és díszes üvegeket a legnagyobb arányban való higításhoz. Másnap vélhetőleg el is fogja kezdeni a begyűjtést. Jót tesz majd Cainnak a vacsora. Reggelire is valami táplálót fog adni neki, hogy az anyag a legmagasabb minőségben legyen kinyerhető. Elégedetten fordult be a falfelé, hogy terve lassan valóban testet ölt.

Ébredés után nyomban feladta a rendelését és a faluba ment, hogy egy bagollyal elküldje a listát a beszerzőinek. Továbbá írt egy levelet minden olyan nőismerősének, akiről tudta, hogy anyja szeánszaira jártak abban a reményben, hogy egyszer gyermekük fog születni. Ezen felül megfogalmazott egy reklámszöveget is, amivel majd a nagy krémárusító helyeken fogják promótálni a ránctalanító arckrémét.

A ráncos boszorka, nem szép boszorka,
A feszes arcbőr az új módi!
Hajnali Pirkadat Írmagja
Ezt használja, ha van Önben gógyi!


Leskiccelt egy tervet a csomagolásáról is. Elégedetten tette borítékba terveit és elküldte. Visszafelé bement a Három Seprűbe is, hogy reggelit vegyen Cainnak. Hosszan gondolkodás után végül májra esett a választása. Rövidesen egy ezüst tálcán szervírozta a férfinak, aki beléptekor még aludt. A lépcső melletti asztalon nyúlt el, a patentos ruhák nem sokat fedtek el testéből, így Tethys szemeit legeltetve indult el kifelé. Megint kicicomázta magát, mert tudta, hogy ezúttal semmilyen móka nem lesz kettejük között. Csak addig kell parádéznia a nemessel, amíg meg nem érkeznek a kis edényei a boltba. A semmitmondó csevegés mindig is nagy erőssége volt. Így tett szert sok befolyásos barátra is, akiken néhány perc alatt átlátott. De sajnos Cain pont olyan éles eszű volt, mint ő maga. Vele sosem volt könnyű dolga, s már előre félt a kérdéseitől, habár remek hazudozó volt. Amint újból belépett a pinceajtón, úgy érezte, elkezdődött a színházi előadás, a zenészek elkezdték játszani a belépőjéhez szánt zenét. Cain is valahogy ezt érezhette, mert létező legteátrálisabb hangján fogadta:

- Jó reggelt Tethys! A reggeli igazán ízletes volt… tudja a kedvencem. Mik mára a tervei? Ismételten megkóstolná a farkamat? – utolsó szavaival erőteljesen megmarkolta a családi ékszert.

Tethys belement a játékban, a félvámpír így csak megkönnyítette a dolgát.

- Szép reggelt kedves Angifilius! Örömmel hallom, hogy jó az étvágya. Remélem jól aludt, mert nagy szüksége lesz ma az energiájára. A tápláló reggelit is azért kapta, hogy jól bírja a mai iramot – a boszorka minden mondatát úgy csavarta, hogy a férfiban további aktusok lehetőségét tartsa fent. Látta a mágus szemében, hogy legszívesebben hófehér, selymes hajánál fogva a csörlőre kötné és egy tompa késsel kivágná a szemeit, hogy az aztán az arcára folyjon. Ám nem sok időt hagyott gondolkodni Tethys-nek ezen, mert újabb kérdések ömlöttek belőle. Latba kellett vetnie minden színészi tehetségét, hogy a rosszindulat szikrája se tükröződjön csodás vonásain. A nemes ekképpen folytatta:

- Továbbá érdeklődnék afelől, hogy ez a csodálatos munka…- Amit olyan buzgóan tetovált rám, hogyan tüntethető el. Nem szeretném ugyanis egész életemben a maga humoros megjegyzését olvasni a bőrömön. Elég lesz a gyönyörű emlékeit idézgetnem… Feltételezem ugyanis, hogy ez az utolsó alkalom, amikor mi ketten lefekszünk egymással.  

A boszorka nagyon törte a fejét, hogy elárulja-e a titkot Cainnak. Aztán végül arra jutott, hogy a mágus néhány pillanat alatt úgyis rájön magától, ha visszakapja a pálcáját.

- Nos, igazán jóleső érzés azt hallani, hogy gyönyörűnek bélyegzi a tegnap estét. Jómagam is kellemesen szórakoztam. Megfájdul a szívem, hogy azt hallom öntől, megszabadulna a billogjától. A tinta, amit a bőre alá juttattam el van bájolva és csak én tudom a benne rejlő varázslatot megszüntetni. De egyelőre a legkevésbé sem szándékozom ilyesmit tenni. Ó, miből gondolja, hogy ez az utolsó alkalom? – célozgatott Tethys egy félmosollyal az arcán. Azonban rögvest megdermedtek a vonásai,amint Cain egy határozott mozdulattal lerántotta magáról azt a falatnyi ruhát, ami addig mesterien megkomponált testét fedte. Sajnos ilyen esetekben a pókerarca cserben hagyta. Persze ezt a mágus is észrevette és gúnyos megjegyzéseket tett. S megint rákezdett szánalmas kis szenvelgésére arról, hogy ő bizony el lett bájolva, mert csak ezért izgulhat Dantéra. Tethys nem tudott másként reagálni, mint nekidőlt a Cainnal szemközti falnak és hallgatta a monológot, miközben tekintetét fel-le járatta a nemesen, abban reménykedve, hátha így hamarabb abbahagyja. . De nem hagyta. Bizonygatta, hogy neki sosem voltak gyengéd érzelmei férfirak irányában, s Dante az első ilyen. Szavainak meredező hímtagja adott még nagyobb nyomatékot. Ezután hívogatóan intett a méretes szerszámmal, s bizonygatta, hogyha az erősebbik nem iránt vonzódna, bizonyára nem tenne ilyet. Tethys nagyon unta már a dolgot. Érezte az irányába kavargó energiát, ami ahhoz hasonlított, mint mikor Cain előtt kényeztette magát. De összeszedte magát és kirobbantak belőle a szavak:

- Mr Angifilius! Hagyja abba kérem! Készüljön fel, mert nem lesz egyszerű, amit most mondok. Az az igazság, hogy maga egy csatak buzi. Olyan meleg, mint a sivatag délben. Tudja, én nagyon szeretem az öcsém farkát. De maga még nálam is jobban vágyik rá. Elszopogatná, mint egy könnyű mentolos drazsét.
Tethys már nagyon hosszú ideje várt arra, hogy ezeket a szavakat a mágus arcába köpje. Ebben a pillanatban halk kopogást hallott fentről. Tudta, hogy ez a sürgős szállítmánya lesz. Felhoppanált az emeletre és átvette a doboznyi terméket. A nagyjukat kipakolta a földre, s az üvegekkel és dugókkal visszament a pincébe. Elsőként lepakolta őket a lépcsőre és Cain elé lépett. Intett pálcájával és a sárkánybőr maszk halk csilingeléssel a kezébe repült. A férfi mögé lépett és tiltakozása ellenére az arcára rögzítette a bőrszíjakat.

(http://i58.tinypic.com/34zmy5t.jpg)

- Most játszani fogunk egy kicsit. Tegnap annyira jó volt, amikor belém élvezett, hogy úgy döntöttem, a későbbiekre betárazok egy kicsit ebből a nedűből. Régóta nem volt ilyen élményem, de szerintem látta rajtam, hogy nagyon megtetszett a dolog. Ezekbe a kis fiolába fogom gyűjteni. Készen áll?

***

A boszorka néhány óra elteltével elégedetten libegett ki az ajtón, jó néhány csurig töltött, alaposan bedugaszolt lombikkal. Szinte látta lelki szemei előtt, amint az Abszol úton megnyitja legelső pipere boltját, ahol csak a Hajnali Pirkadat Írmagjával telt termékeit fogja árulni. Izgalomba jött, mint egy kis tinilány. A nagy igyekezetben el is felejtette becsukni maga mögött a pinceajtót. Rögvest bedobozolta a termékeket és elszaladt a postára, hogy aztán haza hoppanáljon. Remélte, minden szükséges dolgot el tud még ma intézni és így hamarosan gyártani kezdhette a kozmetikumokat és egyéb kiegészítőket. Aznap késő estig nem tért vissza a Kazuárba, azonban a bejárati ajtót riasztó bűbájjal kezelte, nehogy kintről valaki betörhessen.  




Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 17. - 23:51:15
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Travis-Smith-Obsession-No7-by-Daniel-Jaems-007%201_zpscdniet8u.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=DpoQwffdmiw&list=UU65afEgL62PGFWXY7n6CUbA&index=21)

Mindent elkövetett, hogy ne kapjon dührohamot a nő válaszai hallatán, Tethys azonnal vette a lapot és belement a modoros kis színjátékba. Meg se kérdezte Caint mitől lett ilyen nyálas, úgy tűnt nem sejt semmit. Szinte biztos volt benne, hogy ma is egész nap dugni fognak. Ezt a nő válasza is alátámasztotta , hiszen bevallotta azért adott neki normális ételt, hogy bírja az iramot. Szó nélkül hagyta a dolgot. Viszont a tetoválást érintő válasza már erősen pengette az idegrendszere lágy fonalait.

~El van bájolva… és csak ő tudja rólam eltüntetni… mielőtt meghal, erre rá kell vegyem! Addig nem ölöm meg, amíg nem tünteti el rólam ezt a szart! ~Gondolta fújtatva és gonosz félmosolyba rántotta a száját.

- Hogy miből gondolom, hogy ez az utolsó alkalom? Nos… amolyan médiumi megérzés. Általában ezek nekem mindig bejönnek. Apám halálát is tudtam előre… – Sugallt némi burkolt fenyegetést szertelen mondataival úgy, mint akinek tervei lennének. Voltak is és nem volt rest ezt közölni a nővel. Nem baj, ha nem csak ő szorong. Tethys szemeit is érdekes csillogás járta át a sompolygó vámpír kaján arcát nézve. Furcsa volt, hogy nem húzta fel magát azon amit mondott. Egyáltalán nem jó ez így. Efelett érzett dühét ki is töltötte a nemesen, jól megforgatva benne a kést a következő kérdésére válaszolva. Boldogan közölte, hogy nincs itt semmiféle rontás. Ez csupán természetes gerjedelem és valid az a tény, miszerint saját magától buzi. Tehát születése óta, genetikusan a férfiakhoz vonzódik. Caint ez  rettenetesen nagy dühvel töltötte el. Farkát még mindig kezében fogva beharapta ajkait és eldöntötte nem szól egy árva mondatot sem. Annyira erőlködött közben, hogy szájából lenyelt egy falatot. A vére kedvesen öntözte meg saját torkát. Lehunyta kék szemeit és jól megszívta a sebet válasza előtt.

- Tethys! Ne butáskodjon. Ha buzi lennék, akkor nem lennék képes nőkkel lefeküdni. Ezt minden egyes  melegről el lehet mondani. Tudom, hogy valamit tett velünk! Én azt nem értem egyedül, hogy minek játssza a tudatlant. Miért jó önnek ez az állapot? Másrészt pedig… soha a büdös életben nem venném számba egy másik férfi nemi szervét! Ez undorító és abszurd.

Ezzel lezárta a témát. Szó szerint összeugrott a gyomra. Tényleg nem lehet meleg, mert ez a kép miszerint Dante farkát szopja lehetetlen műveletnek tűnt. Az más kérdés, hogy Dante mit tudna csinálni az övével… De most nem akart ezzel foglalkozni! A gondolattól jólesően kirázta a hideg és elkapta a nőről a tekintetét.

~Na ez így nagyon nem jó… hagyjuk már a hülyeséget! Biztos most is valami füstölővel bódít éppen. Több cucc van ennél  a banyánál, mint egy mexikói drogkartell pincéjében egy éves átlagban… Ezek nem az én gondolataim! ~

Kedves kokettálásukat a fenti ajtón jelentkező halk kopogás törte meg, Tethys egy szó nélkül rohant fel. Cain keményen belevert a falba, így eresztette ki a gőzt a nő viselkedése végett.  Mire a boszorkány visszatért ő már régen nyugalmi állapotba került, sok köze volt ehhez az ópiumnak. Fehér teste izgatóan derengett a remegő fényben. Ha kell, egész nap kefél annak reményében, hogy utána megölheti fogva tartóját.

A nő kipirult arccal tért vissza és különböző üvegcséket pakolt a lépcsőre. A nemes meredten figyelte, hogy mi fog vajon következni. El sem tudta képzelni mire kellenek neki a kis fiolák. Tethys nem húzta meg a csörlőket, úgy tűnt valamitől biztonságban érzi magát. Nyilván tudta, hogy amíg ide van láncolva nem öli meg őt, mert nem tudna kijutni  és előbb halna meg az elvonási tüneteitől , mint mondjuk éhen.  Továbbá az is jól bebiztosította a seggét,  hogy csakis ő az aki eltudja tüntetni a gyalázatos feliratot.  A lány kezében ott termett  a bőrmaszk amit ismét Cain fejére rakott.

- Az isten verné meg!

Üvöltött Cain megfeledkezve magáról, de aztán füstölögve elhallgatott. Az üvegek gyanúsan csillogtak a pince kövén már kérdezte volna , hogy mi történik a továbbiakban, amikor Tethys saját magától tárta fel a tényeket.

- Most játszani fogunk egy kicsit. Tegnap annyira jó volt, amikor belém élvezett, hogy úgy döntöttem, a későbbiekre betárazok egy kicsit ebből a nedűből. Régóta nem volt ilyen élményem, de szerintem látta rajtam, hogy nagyon megtetszett a dolog. Ezekbe a kis fiolába fogom gyűjteni. Készen áll?

Cain először nem talált szavakat a döbbenettől. Úgy nézett a nőre, mint akinek elment az esze. Az abszurd ötleten felröhögött. Nem tudta kínjában normálisan kezelni a helyzetet.

- Istenek! Maga beteg! Ott az öccse farka, miért nem őt feji le? Vagy egy másik férfit! Annyi másik varázsló mászkál a világban… Mi a franc ez, hogy pont az enyémre van szüksége? Ez gusztustalan! Én nagyon-nagyon meg vagyok döbbenve Skarsgard! Mire megy ki a játék mégis?  Gyereket akar tőlem és utána azt , hogy fizessek? Komolyan nem értem!

De nem kapott választ. A nő egy szó nélkül hagyta a kétségei  között. Intett a szobában található egyetlen széknek és ráparancsolt Cainra,  hogy üljön rá. A nemes megszégyenülve, duzzogva foglalt helyet az ülőalkalmatosságon. Csodálatos ívű állát büszkén feltartotta és megígérte magának,  hogy összeszorított fogakkal kibírja a… mintavételt .

~Komolyan nem hiszem el, hogy ez velem történik … Lehet igazából otthon balesetet szenvedtem és álmodom az egészet. Vagy apám halálra kínzott és már régen a pokolban vagyok! ~

Kitartóan nézett a plafon felé hátravetett fejjel, miközben Tethys a széttárt lábai között dolgozott. Nem használta a száját,  sem semmilyen báját. Egyszerűen kiverte a farkát és egy üveget tartott elé amibe mint egy szorgos méhecske a mézet, úgy gyűjtögette Cain ondóját. A nemes  elhatározta , hogy nem ordít, nem káromkodik és nem sír. Fehér farka a több órás nyúzás után kipirosodott és néhol lejött róla a bőr. A boszorkány egyáltalán nem törődött azzal, hogy kidörzsölődik. A legnagyobb probléma az volt, hogy semmilyen erotikus érzés nem támadt benne attól, hogy Tethys hozzá ér. Még az első menet könnyű volt, hiszen ébredés utáni erekciója kisegítette a bajból. De amikor arra gondolt milyen volt a nőbe hatolni felfordult a gyomra. Undorodott. Nem tudta , hogy Tethystől viszolyog éppen vagy az összes nőtől a földön, de legszívesebben sikítva rohant volna haza, hogy soha többé ne kelljen a vélával intim helyzetbe kerülnie!  A boszorkány mindent elkövetett , hogy megpróbálja Caint erekcióra bírni, de sehogy sem sikerült. Kísérletet tett a szájával és a kezével , de semmi sem történt az ég világon!  Mérgében pofán vágta a nemest, kinek feje oldalra bicsaklott a lendülettől. Egy szó nélkül hagyta ezt is. Remélte, hogy végre mérgében elengedi,  de nem így történt. Tethys ismételten átkot szórt rá és közben látványosan remegett a dühtől. Valahol a saját tragédiájaként élte meg, hogy Cain nem tud tőle felizgulni. Bár nem tudom min csodálkozott, hiszen megerőszakolta.  Imperius által arra kényszerítette, hogy csináljon magának erekciót. Próbált Tethys akarata ellen küzdeni, de a nőben akkora volt  a krémek iránt érzett mohóság, hogy nem tudott szembeszegülni a kapzsiság és gonoszság erejével szemben. Cain kezébe vette szomorú pöcsét és lehajtott fejjel elkezdte húzogatni. Közben behunyt szemmel Dantéval való első csókjára gondolt. Nagyon szégyellte magát. Nem hitte el, hogy ez történik vele.  Még a végén tényleg igaza lesz a nőnek!  Miközben lassan újra kemény lett, újrajátszódott a fejében az egész ominózus este.  A vízízű nyála, a fahéj illatú bőr és az édes esszencia… Dante hozzá szoruló kemény farka, fátyolos szürke szeme és így tovább. Hangosan felnyögött miközben hátravetette magát a székben. Annyira bűnös volt és gusztustalan amit csinált, hogy az számára leírhatatlan. Ettől még jobban felizgult.  Már tényleg nem tudta elképzelni, hogy mi van vele. Milyen undorító kínzás ez! Lehet a fejés csak ürügy volt és az volt a lényeg, hogy az öccsére verje ki a farkát a szeme láttára. Lehet Tethys az egészet megtervezte és meleg férfit akar belőle gyártani?  A véla boldogan figyelte Cain ügyködését. Ezt a metódust több órán keresztül játszották el, hol Cain hol Tethys közreműködésével. Meg volt a kulcs: Cain Dantéra gondol így feláll neki és ömlik a drága írmag bele a csilingelő kis fiolákba. Úgy csilingeltek az emeletre siető véla kezeiben, mint képzeletében a levegőből hulló aranygalleonok.

*

Cain megszégyenülten, kimerülten ült a széken. Össze volt roskadva. A láncok össze-vissza tekeredtek a földön. Mindene csatakos volt az izzadságtól, néhol saját spermája foltjai borították. Farka rettenetesen fájt. A nő hátra se nézve rohant az emeletre, hallotta amint kisvártatva elhagyja az üzletet is. A nemes tudta , hogy Dante ott van a közelben. Nem ment sehova, valahol az emeleten bujkált végig. A siető boszorkány nyitva hagyta a pinceajtót.  Pár perc múlva, amint már egyáltalán nem érezte a nő jelenlétét elkezdett kiabálni.

- Skarsgard! Tudom, hogy itt van idáig érzem a szagát! Parancsolom, hogy azonnal jöjjön le! Adjon magyarázatot arra, hogy mit keres itt és mit akar Tethys a spermámmal! Azért van itt, mert valami perverz terv részese ön is? Amolyan húsvéti tojás?

Ezzel befogta a száját. Meztelenül, saját spermájától mocskosan ült a széken egy szado-mazo maszkkal a fején. Várta, hogy Dante végre odatolja a képét. Lábait összezárta, hogy ne az legyen az első, hogy a fiú a farkát nézegeti. Elég volt mára az őrületből!

(http://images.forwallpaper.com/files/thumbs/preview/13/135287__rakudai-ninja-rantarou-doi-hansuke-ninja-mask-red-eyes-black-and-white_p.jpg)


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Dante Skarsgård - 2015. 10. 18. - 00:03:01
Cain Angifilius


(http://i61.tinypic.com/2m4ovud.jpg)

Kicsipici Dante (https://youtu.be/hlVBg7_08n0)

Nagyjából két óra múlva tért magához. Fájt felkelnie a földről, mert elég szerencsétlenül esett. Habár vaksötét volt, azt meg tudta állapítani, hogy csurom vér az arca. Vélhetőleg felsértette valami kacattal esés közben. De még ez sem fájt neki annyira, mint az, amit az imént látott. Szörnyen kimerített fizikailag, hogy ezeket a képeket próbálta távol tartani magától. Megtapogatta az arcát, de nem érezte, hogy meg lenne dagadva, s az orra sem tört el.
- Legalább valami jó is történik ma- dörmögte maga elé sötéten.
Valahogy odahúzta magát hálózsákjához és kitapogatta a csirkehúst. Habár nem volt egy kicsit sem éhes, tudta, hogy ennie kellene valamit. Ezért letuszkolta a torkán a kis falatot és álomba sírta magát. Most meg sem próbált semmiről sem álmodni.
Reggele teljesen eseménytelenül telt, olvasgatott kicsit, majd hozzálátott, hogy átöltözzön. Még mindig lüktetett az agya a tegnapi emlékektől. Ekkor hangos kiabálásra lett figyelmes. Úgy vélte, nem veszi észre senki, ha résnyire kinyitja az ajtót. Így tökéletesen érthetővé váltak a mondatok, amik a pincéből érkeztek.
- Látom Tethys, igazán tetszik a látvány. Megtudná nekem magyarázni, hogy mivel bódított el engem annyira, hogy az öccsére izguljak? Most már abba hagyhatja a szertelen kis színjátékát és a hazudozást. Aki képes elrabolni valakit és napokig kínozni az nem hiszem, hogy nem direkt eszelne ki egy ilyen féreg bűbájt, bájitalt vagy akármit! Felejtse el, hogy meleg lennék. Különben képtelen volnék önt megcsinálni. Látja a farkamat? Félig merev. Nos … megszeretném tudni, hogy mit művelt velem, amivel ilyen torz vágyakat ébresztett bennem! Mit csinált velünk Tethys? Nekem tovább kell vinnem a vérvonalat és családot kell alapítanom! Nincs időm játszadozni!
- Mondja meg, hogy mi az amitől nem tudok másra gondolni, csak az öccsére! Én nem vagyok hajlandó ezt a játékot tovább űzni, megoldásokat akarok! Megoldást a billogra és megoldást arra, hogy normális életem legyen már amennyire lehetséges! Ha pedig kiszórakozta magát és kielégült, akkor engedjen el!  Itt van, látja?
- Úgy néznék ki, mint egy buzi Tethys? Szerintem nem! Nézze csak magára vár a farkam, jó nem?  Essünk túl rajta és eresszen el végre! Most már harmadik napja vagyok az istenverte pincéjében! Unom! Rettenetesen unom a helyzetet és nem vagyok hajlandó tovább a kicsinyes családi botrányában részt venni! Nem akarok semmit maguktól, sem pedig az öccsétől! Egyedül azért jöttem, hogy megkapjam a drogot, mert máshonnan nem jutok hozzá és megtudjam mit művelt velem, ami miatt minden éjjel kialvatlanul forgolódom, pillangókkal a hasamban mint valami tini lány! Nem tudom mik ezek az érzések és honnan jönnek, de ez nem természetes! Én nem vagyok buzi! Eszembe sem jutott, hogy férfiakkal legyek, amíg meg nem ismertem Dantét!
- Mr Angifilius! Hagyja abba kérem! Készüljön fel, mert nem lesz egyszerű, amit most mondok. Az az igazság, hogy maga egy csatak buzi. Olyan meleg, mint a sivatag délben. Tudja, én nagyon szeretem az öcsém farkát. De maga még nálam is jobban vágyik rá. Elszopogatná, mint egy könnyű mentolos drazsét.

Dante úgy érezte, eleget hallott. Cain tényleg azt képzeli, hogy megfertőzték? Ugyanakkor ő, Dante jár a fejében és pillangók kergetőznek a gyomrában? És mik voltak ezek a szavak, amiket Tethys használt? Teljesen össze volt zavarodva. Mégis miért mutogatta neki magát Cain? Sosem érzett még ilyet Dante, de úgy érezte, most felpofozná testvérét. Nem akarta, hogy Cain tökéletes testét testvére mocskolja be. Rosszul volt a tudattól, hogy Tethys-szel hált az az ember, akinél szebbet még sosem látott. Felkavarodott a gyomra a sok gondolattól, ezért úgy érezte, le kell dőlnie egy kicsit. Nem akart álmodni, de mégis képek tolakodtak az agyába. Egy hatalmas házról álmodott. Hófehér, különleges stílusban épült. Lebegett a ház körül. Kíváncsi volt, vajon ki lakhat ott, ezért az egyik felső ablakon megpróbált belesni. Az azonban fel volt függönyözve. Így átsiklott a mellette levő ablakhoz. Bent egy gyönyörűen berendezett szobát látott, barokk stílusú bútorokkal és bézs színű falakkal. Majdnem innen is elúszott, azt gondolván, senki nincs idebent. Azonban hirtelen kitárult az óriási ajtó és a legszebb férfi lépett be rajta, Cain. Az álomban Cain körül tompa köd csillogott, mintha valamiféle varázslény lett volna. Mivel Dante álmáról volt szó, a nemesen zsabós fekete selyeming volt. Alabástrom bőrével csodálatos kontrasztot alkotott a drága anyag. Nem vette észre Dantét, így a fiú tovább csodálhatta, ahogy könnyedén suhan át a férfi a szobán. Ébenfekete haja meg-meglibbent lépései közben. Feszülős nadrág volt rajta, az inghez illő fekete színű és egy elegáns szabású csizma, ami minden lépésére kopogott.
Kopp-kopp.
Nemcsak Dante álmában volt kopogás, hanem a valóságban is, ugyanis zörgettek a bolt bejáratán. Dante felpattant hálózsákjából és az ajtóhoz szaladt. Tethys hangját ismerte fel, amint negédes hangon megköszöni valakinek a gyors munkát. Nővére szavait követően üvegek csörömpölését vélte hallani. A magas, csilingelő hangok elhaladtak a szoba közepén és lassan elhaltak a pince irányában. A fiú kisvártatva feladta a fülelést és úgy döntött, rendbe szedi magát. A szobában talált egy kisebb tükröződő felületet, így alaposabban meg tudta vizsgálni az előző esti sérülését. Arccsontja jobb fele alatt hosszú vágás szaladt végig a füléig, s alvadt vér volt az arcára és nyakára száradva, hozzátapasztva egy nagyobb csomót a hajából. Elővette korábban elcsomagolt szennyes alsóneműjét és a magával hozott ásványvizes flakon segítségével benedvesítette az anyagot, hogy valamelyest megtisztítsa arcát. Egy ideig nem hallott semmiféle neszt, így hozzálátott egy könyvhöz. Nagyjából a könyv feléig jutott, s hallotta, ahogy Tethys dudorászva jön fel a lépcsőn és újból összezörrenő üvegek hangja halad el mellette. Olyan hangot hallott, mintha valaki ragasztószalagot húzott volna ki, s hamarosan a jól ismert riasztóbűbájt is elmotyogta nővére, s halk pukkanással elhoppanált.

Dante úgy érezte, eljött az idő. Már nem érdekelte, hogy nővére mit fog szólni. Meg kell mondania a magáét Cainnak. Ez az. Nem veheti őt tovább semmibe. És mégis hogy jön ahhoz Tethys, hogy kisajátítja szerelmét? Neki is megmondja majd a magáét, de előbb Cainnak fogja elmondani, mit érez. És megkérdi, hogy mégis mit képzelt, amikor a nővérébe mártotta a farkát.
Kiment az ajtón és sietősen megállt a pince előtt. Szegény fiú, ha már ekkor tudta volna, hogy ott lent csak a gyötrelem és szívszaggató fájdalom mételyező fogai várják, a várt ölelések helyett, sosem tette volna be a lábát…
Ebben a pillanatban Cain szólította :
- Skarsgard! Tudom, hogy itt van idáig érzem a szagát! Parancsolom, hogy azonnal jöjjön le! Adjon magyarázatot arra, hogy mit keres itt és mit akar Tethys a spermámmal! Azért van itt, mert valami perverz terv részese ön is? Amolyan húsvéti tojás?

Lábai megint maguktól kezdtek működni és levitték őt a lépcsőn. Cain összetörve ült a széken, a fekete szájmaszkkal az arcán. Dante nem tudta türtőztetni magát és kifakadt.

- Micsoda? Semmi közöm a nővérem beteges dolgaihoz. Különben is, hogy merészel így beszélni velem azok után, hogy félholtra kúrta Tethys-t? Nem gondolt bele abba, hogy hogyan… hogyan fog ez engem érinteni? Ön azt mondta, hogy senki nem érhet hozzám, de ez önre miért nem igaz? Azt sem tudom, megkapta-e, amit küldtem, hiszen semmilyen választ nem kaptam azóta. Azt sem tudom, hogy él, vagy hal-e. Kérem mondja el, miért érzem minden alkalommal, ha megkíván? Azonnal feleljen!

Dante indulatai nyomán nem volt tudatában annak, hogy túl közel ment Cainhoz, akinek a láncai ernyedten lógtak kihasznált teste körül…


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 18. - 01:50:00
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/466e242250b05345cafd4bffcb2261bc_zps4gjiuvdd.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=_T6nUXoGapM&index=27&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

I'm just a pretty boy, whatever you call it
You wouldn't know a real man if you saw it
It keeps going on day after day, son
You faggot, if we don't want none
I'm sick and tired of people treating me this way everyday
Who gives a fuck?!
Right now I got something to say to all the people that think
I'm strange and I should be out here locked up in a cage
You don't know what the hell is up now anyway
You got this pretty-boy feeling
Like I'm enslaved to a world that never
Appreciated shit
YOU CAN SUCK MY DICK AND FUCKING LIKE IT!

I'm just a pretty boy, I'm not supposed to fuck a girl
I'm just a pretty boy, living in this fucked up world!

I'm just a faget!
Faget!
I'm a faget!
Faget!
I'm not a faget
What am I?
Faget!
You mother fucking queers!


Nem kellett sokat várnia azonnal hallotta a közeledő lépteket, mintha parancsa mozgatta volna Dante lábait. Teljesen kitárult a pinceajtó és a szőke fiú meredt rá a lépcső tetejéről. Szürke, karcsúsított szabású öltöny volt rajta és a haja össze volt fogva egy selyemszalaggal. Arca jobb felén a csonttól egészen a  füléig egy vágás szaladt, még nem gyógyult be a sebe. Pár órás lehetett csak, így szövetnedvének kellemes illata Cain arcába csapott. Nem hitte el, hogy újra látja őt! Kék szemeiben megremegett a fény, s szíve össze-vissza vert. Ott állt minden félelmének megtestesítője és meglepően mérges arccal közeledett felé. Cainban ekkor az eddigi különös izgalom befeketedett. Látta, hogy valami nincs rendben és a fiú dühe egy pillanat alatt csapott az arcába amint kérdőre vonta őt. Igen. Kérdőre vonta!

Azok után, hogy megint el lett rabolva és állatias helyzetbe lett kényszerítve akképpen, hogy Tethys kihasználta elvonásai tüneteit ergo: a saját mocskában feküdt úgy, hogy nem zavarta… Azok után, hogy bedrogozták ismételten valami különleges szerrel és szexre kényszerítették! Hogy megbillogozták! A szüzességét egy undorító féreg vette el! Ezek után Dante még üvölt. Vele, aki jóval felette áll mind testileg és mentálisan is!

Cain hasából állatias morgás indult meg és egy szempillantás alatt Dante előtt termett. A fiúnak annyi ideje sem volt, hogy nyikkanjon egyet. A meztelen maszkos férfi mögött elborult a szék a lendülettől. Megfogta két erőtlen karját és berántotta Dantét a pince közepére, miközben oldalra a fiú teste mellé lépett. Így tudta kibillenteni az egyensúlyából. Dante hason csúszva szántotta fel a hideg padlót és lassan megállapodott. Ez alatt Cain bevonult mint egy primadonna, majd megállt a földön vergődő szőkeség felett. Hideg tekintete haragtól izzott. Annyira ideges volt, hogy fehér izmai szinte táncot jártak mellkasán, szeme felett megugrott az ideg. Nem törődött semmivel, azzal hogy ő meztelen és Dante egy férfi, a benne lakozó bestia bosszúért kiáltott. Dante ez alatt éppen hogy megfordult Cain ráült az ölére és két kézzel letépte róla az inget. A gombok halk zörgéssel gurultak szét a teremben. Fél kezével a maszkjáért nyúlt, másik kezével a fehér ugráló nyakat szorongatta. Egy határozott mozdulattal akarta eldobni a bőrszájkosarat, de … az… egyszerűen nem engedett.

- Mi az isten? Ó Tethys te nyomorult! A pokolban remélem egy kondérba kerülünk!

Hörögte idegesen, miközben már két kézzel próbálta lefeszegetni magáról, de az nem mozdult. Valamiféle bűbáj lehetett rajta, ez már teljesen biztos volt. Ezért merte Tethys szabadon hagyni, mert úgy sem volt képes leszedni magáról. Tehetetlen dühétől vezérelve lekevert egy hatalmas pofont az alatta vergődő fiúnak. Akkorát, hogy beleszédüljön. Majd közel hajolva, szinte Dante testére feküdve elmondta a véleményét a kialakult helyzetről.

- Nincs köze a nővére beteges dolgához? Hát mégis akkor ki kefélgeti a saját testvérét, hm? Milyen elfajzott és gusztustalan ember maga Dante? Azt állítja, hogy nincs benne ebben a dologban? Mégis honnan tudja, hogy megbasztam a nővérkéjét, hm? Ha ennyire jól tájékozott, akkor azt is tudnia kéne, hogy bedrogozott és megerőszakolt majd megbillogozott mint egy kibaszott marhát! –Ennél a pontnál Dante hajába kapott és fájdalmasan belevájta körmeit a copfjába. Annál fogva oldalra rántotta fejét és ráhajolt a sebes arcára. Tartott némi hatásszünetet miközben lehunyt szemmel megszagolta a vágást, kinyújtotta a nyelvét és hegyével végighúzta azt. Az a kellemes és oly sokszor vágyott íz újra a szájába csapott. Dante bőrének illata megsokszorozódott a három nap alatt. Nem volt büdös, csak hormonos és állatiasabb. Cain teljesen odáig volt, szájából csorgott a nyál, nem tudott parancsolni magának. Elnyűtt farka hihetetlen, de lassan újra megkeményedett. Hasában a vágy forrón tombolt, szinte lüktetett.

- Miért kéne nekem arra gondolni, hogy mit érez? Nekem maga senkim sem! Nem más, mint egy elvarratlan szál egy problémakörben! Rettenetesen sok gondot okoz a puszta létezése is. Ha nem létezne, akkor egyszerűbb lenne az életem! - Miközben így magyarázott ütemesen rángatta a fiú haját, rettenetesen a lelkébe gázolt az utolsó mondatával.

- Még számon kér? Nyomorult! Tethys első dolga volt, hogy elmesélje hogyan kúrta meg hat nappal ezelőtt!  Hogy is fogalmazott? Áh, megvan! Olyan állatiasan keféltek, mint eddig soha! Engem megerőszakolt a nővére! De maga önszántából baszott! Erre nincs magyarázat Dante!  A saját háza táján söprögessen és az után vonjon felelősségre másokat! –Majd mondatát megkoronázva kitépte a selyemszalagot a hajából, útjában egy két tinccsel. Amint az elszakadt a fehér hajzuhatag kócosan, megtépázva bomlott ki Cain keze nyomán, még nagyobb illatfelhőt szabadítva fel Dante természetes szagából. A nemes felemelkedett, még mindig lovagló pózban ült a fiún. Hatalmas farka teljes nagyságában állt, vágycseppektől izzadt a hegye. Igen, a mostani állapotban azt kell mondjuk tényleg olyan volt mint egy buzi. Aki kizárólag csak férfiakra képes gerjedni. Valószínűleg ez az állapot élete végéig fog elhúzódni és nem fog tudni ellene mit tenni. Voltak próbálkozásai nők felé, de Tethys  örökre elvette a kedvét.

- Megannyi fájdalom ért engem ebben a három napban. Most jön az élvezet!- Vezette fel vészjóslóan terveit és a tehetetlen, fehér, remegő testen végighúzta hideg ujjait. Cain szíve úgy lángolt, mint még soha. Ugyan azt érezte, mint az első csókjuk közben csak most haragot is. Rettenetesen mérges volt Dantéra, hogy miket meg nem enged magának! Féltékeny volt, hogy a parancsa ellenére  a nővérével hált!  A többi kérdésére nem válaszolt. Kínosan érintette őt az ajándék felemlegetése. Mivel élete első ajándéka volt és fontos volt számára ezért nagy becsben tartotta. Ha mástól kapott volna, akkor az lenne kiemelt helyen. Ezzel próbálta mentegetni magát, hogy a ruhája zsebében és a párnája alatt tartja egy másik férfi szerelmi meglepetését.

- Érzi , ha megkívánom Dante? Hm… szerintem ez téves gondolat. De ne izguljon… most valóban érezni fogja!  Féltékeny a nővérére? Kell a farkam? Ne aggódjon. Megkapja!

Hörögte olyan hangon, mint egy állat. Minden kiizzadt szava után hallani lehetett a visszaszívott nyálat amint a garatján rugózott. Míg tagoltan beszélt lélegzete folyamatosan akadozott, akár egy acsarkodó kutyának. Nem volt emberi sehogy sem a dolog. Dante egyetlen mentsvára a maszkban rejlett, bár Cain kezei szabadon voltak. Nem sokáig tudott aggodalmaskodni, mert a nemes a  meztelen mellkasán feljebb csúszott, egészen a nyakához.  Terpeszbe rakott combjaival közrefogta a fejét. Ott volt a szájától két centire a hófehér illatozó pénisz. Ezalatt a vámpír sem lazsált, belenyúlt a hajába és felhúzta földről a fejét, nedves makkjával megnyomta az arcát. Összegörnyedve ült a fiú felett, minden izma külön rajzolódott ki a furcsa póz miatt. Hasa megfeszült, a V vonalán látható erek teljesen kidagadtak amint vért pumpáltak pulzáló farkába. Bal kezével a fiú álla alá nyúlt és a következő tegeződő mondatait intézte felé:

- Ha fogazni mersz esküszöm, hogy puszta kézzel sorban fogom kirángatni őket a szádból. És most láss munkához! Mutasd meg , hogy jobban szopsz mint Tethys!


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Dante Skarsgård - 2015. 10. 18. - 12:26:12
Cain Angifilius

(http://i62.tinypic.com/1zwp2f4.jpg)
Csak a baj, meg a szégyen (https://youtu.be/Zuql9-EsmAY)

Nagyon mérges volt, s nem vette figyelembe, hogy Cain lánca bőven elér odáig, ahol ő áll. A mágus egy könnyed rántással a pince közepére lökte, s ennek hatására teste fájón siklott végig a hideg kőpadlón. A váratlan fordulattól nem tudott azonnal feltápászkodni, vesztére. Csak második próbálkozásra tudott megfordulni. Ekkorra azonban Cain már mellé ért és erőből lenyomta a padlóra, úgy, hogy a csípőjén helyezkedett el. Dühében egy mozdulattal eltépte a fiú ingét, akinek így láthatóvá vált a meglepettségtől fel és le liftező tökéletesen szőrtelen, hófehér mellkasa. A pince félhomályában fehérsége enyhe gyöngyházszínben pompázott. Dante testén hideg remegés futott végig, ami inkább az izgalomnak, mint a félelemnek volt betudható. Férfiassága a meglepő mozdulat hatására azonnal ki akart szabadulni szürke, lenvászon nadrágja fogságából. A mágus, akiről napok óta álmodott tőle néhány centire feszít, anyaszült meztelenül. Ennél jobb dolgot aligha tudott volna elképzelni. Mikor a gondolat végére ért, már teljesen merev hímtaggal legeltette szemeit Cain hibátlan testén. Sajnos ezután nem úgy következtek a dolgok, ahogyan az álmaiban, vagy kéjes fantáziáiban elképzelte. Cain egyik kezét a nyakára tette, de nem úgy, hogy az neki kellemes legyen. Szinte fojtogatta hideg, hosszú ujjaival. Másik kezével az arcára erősített bőrmaszkot próbálta lefeszegetni. Dante tudta, hogy ez nem lehetséges, mert olvasta testvére jegyzeteiben az erről szóló bejegyzést is. Ez is el van bájolva és csak az tudja levenni, aki felhelyezte, hiába bármilyen kétségbeesett próbálkozás. Rövidesen Cain is belátta ezt és abbéli kétségbeesése nyomán, hogy már ezt sem irányítja és Tethys-re lesz utalva a levételekor, izomból arcul ütötte Dantét. Az erőtlen ifjú rövidesen csillagokat látott az félvámpírnak köszönhetően, ám ezek sajnos nem abból a fajtából valóak voltak, amiket annyira szeretett. Puha, gyermeki bőre egy pillanat alatt égővörössé változott és lüktetett a fájdalomtól.Azonban a dolog nem ért véget ennyivel. Cain az arcába hajolt és elsziszegte a válaszokat az indulatból feltett kérdéseire. Majd a létező legkevesebb jóindulattal megragadta a hajánál fogva, ujjait mélyen beletúrva határozott mozdulattal arrébb rántotta Dantét, hogy még közelebb hajoljon hozzá. Ekkor észrevette, hogy a fiú arcán levő seb még nem hegedt be és elkezdte szagolgatni, arcán olyan szakértelemmel, mintha egy sommelier volna, aki a legnemesebb burgundit ízlelgeti. Rövidesen nyelvét is végighúzta a varasodó sérülésen, s elégedetten cuppantott egyet ajkaival. Dante ekkor eszmélt rá, hogy élete egyik legnagyobb baklövését követte el azzal, hogy a lépcsőnél lejjebb merészkedett. Különösen azután lett biztos ez a gondolat a fejében, hogy a mágus nyála nagy cseppekben elkezdett csupasz mellkasára hullani. Nem, itt nem az fog történni, amiért ő idejött. Habár Cain igencsak méretes hímtagja bátorítóan merevedett meg a szeme láttára, az arcától csupán néhány centire. De szavai nem szolgáltak semmi bíztatóval.  

- Miért kéne nekem arra gondolni, hogy mit érez? Nekem maga senkim sem! Nem más, mint egy elvarratlan szál egy problémakörben! Rettenetesen sok gondot okoz a puszta létezése is. Ha nem létezne, akkor egyszerűbb lenne az életem!

Dante érezte, hogy a düh, amivel ideérkezett teljesen elpárolog belőle. Ingerülten válaszolni szeretett volna, de a szavak félúton elhaltak a torkában. Mondatai közben agresszívan cibálta a fiú haját, akinek emiatt kicsorrant néhány könnycseppje. Kezdte egyre rosszabbul érezni magát. Lassan egyik szívsajdító emléke villant fel a másik után. Az anyja erőszakos viselkedése, melynek nyomán hófehér hajából szinte alig maradt a fején, majd ájulásig kínozta;az a jelenet, amikor teát vitt be anyjának és ő lebilincselte. Felrémlett neki az is, amikor Tethys addig verte legutóbb, míg ki nem serkent a vére… De fájdalmai nem értek véget ennyivel.

- Még számon kér? Nyomorult! Tethys első dolga volt, hogy elmesélje hogyan kúrta meg hat nappal ezelőtt!  Hogy is fogalmazott? Áh, megvan! Olyan állatiasan keféltek, mint eddig soha! Engem megerőszakolt a nővére! De maga önszántából baszott! Erre nincs magyarázat Dante!  A saját háza táján söprögessen és az után vonjon felelősségre másokat!

(http://i62.tinypic.com/2yjrgix.jpgf)

Hideg, hideg szél (https://youtu.be/QQGEpKeR1Uc)

A fiú kis híján elájult, mivel a féktelen dühtől Cain kiszakította a nem teljesen jól felkötött masnit, s azzal együtt kitépett vele legalább egy fél maréknyi hajat. A fiú lélekben kezdte újraélni azt az éjszakát, amikor anyja borzalmait ki kellett állnia. Fejbőre lüktetett a fájdalomtól, s Dante legnagyobb rémületére mikor a hajtövéhez értek ujjai bíborvörös folyadék csillant meg rajtuk. A látványtól kapkodva kezdte el szedni a levegőt. Annyira beszippantották az emlékei, hogy az ölén terpeszkedő Cainról szinte teljesen megfeledkezett. Amíg ő azzal küzdött, hogy a sokktól ne felejtsen el lélegezni, ahogy azt egyszer megtanították neki a mágus átlagon felüli altáji adottságai még szembeötlőbb méreteket öltöttek. Természetesen a nemes nem hagyta ezt sem szó nélkül.

- Érzi , ha megkívánom Dante? Hm… szerintem ez téves gondolat. De ne izguljon… most valóban érezni fogja!  Féltékeny a nővérére? Kell a farkam? Ne aggódjon. Megkapja!

A mágus, hogy még jobban demonstrálja Dante feletti testi fölényét, az eddigi helyzetét úgy módosította, hogy a fiú arcát a térdei közé szorította. Dante szóhoz sem tudott jutni, mert eszét vette a látvány. Tudta, hogy ha Cain úgy akarná, halántékánál benyomhatná a koponyáját ebben a pózban és ezzel kiolthatná az életét. Arcán könnyek folytak végig, mert érezte, hogy csak a mágus jóindulatából van még életben. De a gyönyörűen megteremtett farok és a Cainból áradó tömény, szirupos dögös szexualitás, annyira eszét vette, hogy ezeket a tényeket egy időre háttérbe szorította. A nemes nem tétlenkedett és a fiú fejét hátulról megtámasztva még közelebb tolta magát Dante arcához. A felizgultságtól szinte az ájulás szélére jutott ifjú érezte, ahogy Cain makkjának bőre nedvesen mintákat rajzol arcbőrére. Dante úgy érezte, ha nem történik hamarosan valami, a nadrágjába fog élvezni. Közben a hibátlan testet nézte, ahogy a szinte átlátszóan fehér bőr minden centije pulzált a felizgultságtól és idegességtől. Cain, mintha meghallotta volna gondolatait, így szólt.

- Ha fogazni mersz esküszöm, hogy puszta kézzel sorban fogom kirángatni őket a szádból. És most láss munkához! Mutasd meg , hogy jobban szopsz mint Tethys!

Dante egy pillanatig sem habozott, lágy ajkai nyomban körbefonták a duzzadó hímtagot, hogy a létező legjobb kiszolgálásban részesítsék Caint. Nyelvét erősen nekinyomta a testrésznek és lassú mozdulatokkal nyalogatta és ízlelgette. Az még jobb ízű volt, mint képzelte. Az izgalmi váladék édesen terült szét a szájában és átjárta minden testrészét. Egy pillanatra meg is feledkezett arról, hogy halálos veszélyben van.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 18. - 15:07:01
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/61fd20133a69c94f47e2a4e46012e858_zpstygnl2jd.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=adh99_Q735w&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I&index=170)

Cain érezte Dante annak ellenére, hogy megalázva és összetörve fekszik alatta : merev. Arcán ellenben könnyek csorogtak és a szenvedés is kiült rá.

~ Te teljesen beteg vagy…~

 Lehet kicsit durva volt vele? Talán nem kellett volna azt mondania, hogy ha nem létezne akkor könnyebb lenne neki? Milyen lenne, ha Dante nem létezne többé…? Nem érdekelte! Itt ő volt a sértett fél, ő vele történt katasztrófa ! Őt árulta el Dante amikor megszegte a neki tett ígéretét! Alap , hogy gyötrelmet és kínokat érdemel! Hogy merészel egyáltalán felizgulni? Így meg sem lehet rendesen büntetni! Miután közölte Dantéval a feladatát, előtte hűvös ujjaival végigsimította a puha ajkait, a fiú aki ezidáig a félelemtől és a hisztériától kapkodta a levegőt, most vélhetően a nemi izgalomtól zihált. Nem is volt rest, egy percet sem várt azonnal forró nyelvével végig nyalta Cain makkját, mint aki egészen idáig csakis ezt akarta volna. A félvámpír nem hitt a szemeinek. Ez túl jó volt, hogy igaz legyen! A hátán végigfutott a hideg és fejét hátravetve felhördült. Még egyetlen egy nő sem váltott ki belőle ilyen érzéseket. A forróság elöntötte a testét és szexuális energiája felizzította a levegőt. Amióta meglátta Dantét az ellen harcolt, hogy ez nehogy megtörténjen… de titkon mindig erre vágyott! Minden egyes istenverte éjszaka amikor otthon szégyentől izzadva kiverte  a farkát, erre a pillanatra gondolt. Sokkal jobb volt mint ahogy elképzelte.  A rózsaszín, forró nyelv lassan szántotta végig kő merev farkát így ízlelve meg Cain esszenciáját, izgalmában a nemes folyamatosan termelte a vágycseppeket. Dante nyála és az ő váladékának a keveréke ragacsos ívet húzott kettőjük között, a  gyertyák fényei mámorító csillogásba öltöztették . Nem akarta elhinni, hogy ekkora élvezetet okoz számára, amit a fiú csinál. Miután kigyönyörködte magát a látványban nem bírta tovább türtőztetni indulatait és előre dőlt. Dante szájába nyomta a farkát és két kézzel tartotta magát a földön. A fiú feje a hasánál lehetett, lábaival elengedte a nyakát és erősen elkezdte dugni a torkát. Túl jó volt, érezte nem bírja sokáig. Dante pedig nem akart kiszabadulni, hanem élvezte a dolgot. Sőt! Cain seggébe markolva húzta neki arcát forró öléhez.

A nemes mérges volt, ezért tövig lenyomta a torkán. Nem is érette, hogy nem hányja össze magát, vagy fullad meg tőle… valószínűleg előző életében kardnyelő volt, vagy több faszt fogott mint kilincset. Nem zavartatta magát, egészen addig dugta a forró száját amíg nem érezte , hogy jön a vég. Igazán hamar következett be a dolog, hiszen életében először csinált ilyet egy másik férfival és maga a helyzet bűnössége és perverzsége is feltüzelte. Már volt együtt nőkkel, de olyan volt mint egy önkielégítés. Ez pedig testileg és lelkileg is felpörgette. Tejesen más élményt nyújtott, mint amivel eddig találkozott.  Mikor úgy érezte, hogy hamarosan élvez egy hirtelen mozdulattal kitépte a szájából péniszét és visszaült a fiú nyakára. Dante ajka még nyitva volt és egy egészen hosszú nyálcsík húzódott a nyelve és Cain makkja között. Csodás volt! A legszebb dolog valaha, könnyes arca ki volt pirulva a vágytól, szinte remegett azért, hogy tovább csinálhassa! Cain ismételten összegörnyedve megfogta a fiú arcát és egy hirtelen mozdulattal oldalra fordította a fejét, miközben két ujját az ajkai közé tolta , hogy megujjazza úgy mint  a múltkor.

- Dante… sokkal jobb vagy mint a nővéred!

Morogta Cain kéjjel teli hangon és a fiú bujasággal és szégyennel telt arcát nézve nem bírta tovább. A keze közé szorított állát görcsösen oldalra húzta és nem tudni hogyan,  de egy igazán nagy adag spermával öntözte meg azt. Dante hajába is ment bőven. A nemes ennek különösen örült mert tudta, hogy ez gusztustalan. Bár a fiú nem tűnt úgy, hogy undorodna a dologtól. Így nem lehet büntetni, hogy valaki élvezi a dolgot! Cain ha eddig azt hitte, hogy volt amikor nagyot élvezett tévedett. Életében nem ment el ilyen hosszan és ekkora erővel. Dantét is megcsapta orgazmusának szele, ilyen közel még sosem volt Cainhoz amikor az ejakulált. Átjárta testét a férfi energiája és ezzel magával rántotta őt is. Cain hátravetett fejjel kapkodott a levegőért , egy hangot sem tudott adni mialatt elélvezett. Elakadt a lélegzete is! Miután elült a hullám teljes testével a fiúra dőlt. Pár percig egymáson feküdtek. Elkapta a bűntudat és az undor. Összehúzta szemöldökét és az agresszió olyan mértékben borította el, hogy azokra nem voltak szavak. Álla Dante fejéhez szorult és fújtatva a következő mondatait sziszegte.

- Most pedig Dante… következik a tényleges büntetésed. Ha jól érzem, akkor te még szűz vagy hátul…Tudod én is szűz voltam és a nővéred elvette tőlem azt az élményt amit nem valószínű , hogy vele osztottam volna meg. El tudod képzelni milyen érzés volt nekem,  amikor életemben először pont abba az emberbe kellett belenyomnom a farkamat akit le se köpnék? Nos… ha csak a felét is átéled, én boldogan halok meg! Meg kell bűnhődj amiatt, hogy ellenszegültél nekem! Továbbá… azért is ahogyan beszéltél velem!

Nem tartott sokáig az „idilli” összebújás, ugyanis Cain ismételten felüt a fiúra. Dante nem hitt a szemeinek, a nemes újra merev volt. Bár a farka most már igazán érdekes színekben játszott az eredeti árnyalatihoz képest. Nem foglalkozva a szőkeség reakcióival megfogta két kezét és erőszakosan egy pontba húzta őket, majd miután csuklói egy helyre kerültek bal kezének ujjaival átkulcsolta azokat. Annyira vékony és törékeny volt, hogy pont át tudta érni fél kézzel is. Ez alatt jobb kezével letépett az ingből egy darabot. A drága és finom anyag fájdalmasan hangos recsegésekkel szakadt szét. Miután végzett áttekerte a fiú kezén többször a hosszú fehér textilt, majd amikor biztos volt a szorításában megkötözte. Annyira szorosra, hogy a fehér bőrébe belevájt a rögtönzött kötél és kézfejei elkezdtek kivörösödni és zsibbadni. Az erőtlen testről ekkor a félvámpír lecsúszott.

- Tedd szét a lábaidat!

Parancsolt rá, majd beült a terpeszbe és idegbeteg módon elkezdte lerángatni róla a szürke nadrágot. Hát igen… kiírhatnám,  hogy felnőtt tartalom következik ami nagyon-nagyon nem lesz szép és kedves. De mivel a tizennyolcas részben tartózkodunk ezért kár lenne külön figyelmeztetéssekkel babrálnom. Aki nem bírja az erőszakot most jobb, ha tovább áll!  A kicsavart karú fiú védekezően maga elé próbálta tenni a kezeit, de teljesen fölösleges volt. A nadrágja már le volt tolva a térdéig, aztán szépen lassan a cipőjével együtt a pince falának csapódott. Az öltönye, egy széttépett ing volt rajta összesen és a vámpír. Cain a lába között ült és érezte amint megcsapja Dante testének a melege. Még sosem látott egy férfit sem meztelenül saját magán kívül. A látvány megrészegítette. A hófehér és gyermeki test sokkal kisebb volt és vékonyabb mint a sajátja. Nem voltak izmok, csak egy enyhe csík futott a hasüregétől egészen a köldökéig és halvány V vonala és lapos mellkasa jelezte, hogy nem az ellenkező nemhez tartozik. Mellbimbói picik voltak és rózsaszínek, a bőre tejfehér és a farka hegye is pink. Cain  kitágult szemekkel nézte az előtte feltárulkozó látványt… a kis rózsaszín részek túlságosan… aranyosak voltak!

~ Jóságos ég!~

 Nem bírta magát türtőztetni, végigsimított a mellkason és a gombócba ugrott hason. A fiú háta felemelkedett hídban a hideg érintéstől. Úgy tűnt Dante is élvezi a dolgot: ez nagyon is tetszett neki. Bár szerette volna, hogy féljen tőle de nem tudott fenyegető benyomást kelteni mert éppen remegő szemekkel simogatta a legszebb lényt a földön, amit valaha látott.

- Dante… Soha többé senki sem érhet hozzád! Soha többé senki sem láthat téged így! Ha szembeszegülsz inkább megöllek!

Suttogta elakadó lélegzettel, s közben tovább fogdosta a vergődő testet. Két kezének éles körmeit végighúzta a fiú oldalán, lassan haladt a bordáitól egészen a formátlan kis csípőjéig, majd óvatosan megfogta reszkető combjait és felhajtotta a teste mellé. A fiú misszionárius pózba került legnagyobb szerencsétlenségére. Első alkalommal ugyanis nem éppen a legjobb variáció, mert lent ettől még inkább összeszűkül. A kvibli nem  tudta izgalmát palástolni mert rettenetesen nagy farka volt magához képest. Cain döbbenten nézte a méreteket. Nem bírta még kezelni a dolgot, hogy egy másik farok áll vele szemben. A legnagyobb probléma számára az volt, hogy nem látta undorítónak, sőt szíve szerint megérintette volna.

~Nem… az már túl buzis… én nem fogok hozzá érni soha! Viszont , ha úgy bánok vele mint egy nővel… ez még természetesnek mondható. ~

 A fiú illatai átjárták a szobát. A fahéjas édeskés szag csak még erősebb lett a napok során. Semmi kellemetlen illat nem volt közé vegyülve. Látni lehetett , hogy mosakodott ahogyan csak tudott, viszont a hormonos szagokat nem tudta sima víz eltüntetni ezért kétszer háromszor erősebben érezte Dante ölének az esszenciáját. Az édeskés és fanyar nemi illat olyan hatással volt Cainra mint egy afrodiziákum. Nem hitte el, hogy itt tartanak! Hogy valóságos a pillanat! A nemes ráhajolt Dantéra, a nyitott maszkon keresztül látni lehetett, hogy annyira izgul , hogy szó szerint lihegve kapkod a levegőért. Fehér és izmos mellkasa le-fel ugrált sajnálta, hogy ez a pillanat egy szutykos pincében jön el és nem egy szebb helyen. Próbálta felidézni a sértettségét, féltékenységét és dühét, de mindeközben a szenvedélye söpörte el a józan ész érveit. Hosszú fekete haja illatosan és puhán omlott Dante testére így simogatva őt bőre különböző pontjain.

- Dante! Miért? Mond meg nekem, hogy miért feküdtél le vele! Miért csaltál meg?

A kérdése egyáltalán nem volt dühös, inkább sértett és fájdalommal teli. Hosszú fekete szempillái közül kéken kavargó tekintete könnyektől lett nedves. Mivel a fiú fölé hajolt egy sós csepp Dante arcára esett.  Nem foglalkozott vele, hogy látni mit érez pontosan. Hiszen maga sem értette mit érez, hogy mit csinál éppen, hogy miket mondott ki az imént! Minden határt átlépett, a józan ész halvány vonalát akkor söpörte el, amikor először a fiú arcához nyomta a farkát. Nagyon fogja ezt bánni ami most következik, de még ő sem tudta. Miután megkapta a választ szó nélkül a fiú rectumához nyomta magát. Hatalmas farka nem igazán tudta áttörni a záróizmot ami annyira volt összeszorulva, hogy egy tű se ment volna át rajta. Dante úgy vergődött mint egy fogságba került állat. A fiú hasán többszöri élvezése során amit Cain nem igazán értett hogyan keletkezett és mikor, kocsonyásan állt meg a spermája félig megdermedve. A nemes két ujjával vett belőle és benedvesítette a szűz lukát , majd lassan  mutatóujját használva behatolt úgy, hogy ne sértse fel körmével a szöveteket. Dante úgy tűnt nem igazán élvezi a dolgot, de nem érdekelte. Lassan elérte a fiú prosztatáját és erősen megnyomta, ennél fogva kéjesen felordított.

- Csak nem egy ízletes pontot értem el hm? Élvezed mi? Erre vágytál nem igaz? Mond el milyen érzés! Milyen érzés, hogy megujjazlak Dante?

Cain begyorsított a mozgáson érezte , hogy meleg vér indul meg a  fiú testéből hiszen durva mozdulatokat tett és még sosem hatolt Dantéba senki. Nagyon nagy öröm volt ez számára, olyan volt mintha Karácsony lenne. A fiú csakis az övé, ő veszi el a szüzességét! Még senki más nem nyúlt hozzá ilyen módon! El sem akarta hinni. Dante elrebegte a válaszát és szégyenében elfordított a fejét. Cain elégedetten húzta ki belőle az ujját. Úgy érezte eléggé  kitágult ahhoz,  hogy a következő szintre lépjenek. Nem volt mocskos a keze, a fiú nagyon tiszta volt. Valahogy így is képzelte a dolgokat, nem kellett csalódnia. A kéjtől és kínoktól remegő srácból egy vékony csíkban szivárgott a vér. Nagy szerencséjére a maszk nem jött le Cain fejéről, mert már rég kirágta volna a mellkasát  ez idő alatt.

- Dante… ne fordítsd el a fejedet! Azt akarom , hogy rám nézzél miközben megalázlak! Te innentől senki másé nem lehetsz csak az enyém! Bármi is történjen, nem érhet hozzád senki kizárólag én! Az hittem érteni fogsz a szóból de… úgy tűnik hogy nyomatékosítanom kell a parancsomat!

Majd ezzel lassan előrenyomult a farkával és érezte, hogy a szűk és forró lyuk szépen enged a nyomásnak. Dante azt hihette, hogy egyszer vége lesz a kínnak de nem volt. Cain túl nagy volt ilyet valószínűleg sosem érzett. Fejét újból elrántotta és behunyta szemeit.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/12067412_1715121492044353_181580625_n_zpstizx5qlg.jpg)

- Nem nézel félre Dante! Nem érted? Nézzél a szemembe! Azt akarom, hogy beléd égjen az emlék amikor éppen az asszonyommá teszlek! Na milyen érzés? Nézzél rám, nem hallod? Mond el milyen érzés , hogy benned vagyok! Ha nem teszed akkor a puszta kezemmel öllek meg!

Mivel a fiú nem akarta, hogy Cain lássa az arcát miközben taglalja észrevételeit, ezért a nemes megfogta az állát és erősen kitekerte a nyakát. Láthatta Cain szemeiben az őrült fényt és az izgalmat. Majd a fekete szempillák lassan lecsukódtak a gyönyörtől, mialatt Dante teljes egészében befogadta őt. Olyan kínok közepette amiről álmodni sem mert. Hát megtörtént! Itt vannak ketten és megtörtént. A nemes pedig folyamatosan nyomult befelé a testébe, túl hosszú volt, túl nagy ! Olyan vastag és hosszú, mintha sosem ért volna a végére! Cain nem akart végzetes sebeket okozni, hiszen ebbe akár bele is halhat partnere. Lassan mozgott előre. Teljesen más volt mint egy nő. Szűk volt, nagyon-nagyon szűk és sima. Nem voltak gusztustalan textúrák sem semmi egyéb. Nem hiába nevezték az anális szexet az ókori Egyiptomban az istenek kiváltságának, mindent értett! Úgy érezte magát mint egy ősi isten,  ki egy csodálatos halandót ragadott ki a tömegből , hogy választottjaként örök rabigába hajtsa. Dante úgy ordított mint a sakál, Cain pedig kifeszítette összekötözött kezét a feje felé . Miután teljes hosszában behatolt egy kis szünetet hagyott a fiúnak , hogy hozzá szokjon a méretéhez. Aztán csípőjét hátra húzta és olyan erősen ahogy csak bírt visszatért belé. Dante háta felemelkedett és nyitott szájából kifröccsent a nyál. Ennek a fajta kínnak már hangot sem volt képes adni, könnyek patakzottak arcán és érezte, hogy Cain farka mentén forró és sűrű vér folyik ki testéből. Ez volt a kenőanyag. A saját seggének szűz vére.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Dante Skarsgård - 2015. 10. 19. - 01:59:43
Cain Angifilius

(http://i60.tinypic.com/2af86s.jpg)
Csak egy pokol van. Az, amiben mi élünk most (https://youtu.be/DNPM95iuKKk)

Dante úgy érezte, elszáll minden dühe. Habár még mindig benne volt a halálfélelem, hogy Cain meg fogja ölni, ha nem cselekszik akarata szerint. Nem is tudott volna igazán dühös lenni, mert minden vére alsóbb testtájaiban volt. Ha most hirtelen fel kellene állnia, egészen biztosan összeesne. Valamiért most isteni szerencseként élte meg a dolgot, nem sejthette, mi vár rá.
Egész életében mindössze egyetlen alkalommal volt a szájában egy másik férfi legnemesebb része. Arthur volt ez a szerencsés. Sajnos ez volt az első és utolsó alkalom, amely barátságuk végét is jelentette. A fiú teljesen összetört, mert még sosem tapasztalt ahhoz foghatót s azonnal abba is maradt. Akkor is csodálattal töltötte el, hogy milyen érzéseket vált ki belőle egy vele azonos nemű. Habár sosem foglalkoztatta ez a kérdés különösebben, de mindig is úgy érezte, a lányokban sosem néz meg olyan dolgokat, mint a fiúkban. Korábban voltak Tethys-nek barátnői, akik a szünidőben átjöttek hozzájuk vendégségbe. Még az egyetem alatt is meglátogatták páran. Azonban a fiút minden alkalommal teljesen hidegen hagyták. Amikor valamilyen kutatással kapcsolatban látogatta meg Tethys-t egy lány, Dante csak azért beszélgetett vele kedvesen, mert a lány írnivalója nagyban kapcsolódott az asztronómiához. Viszont mikor legközelebb a lány magával hozta barátját, Dante úgy viselkedett, mint egy ügyetlen tini lány. Mindent folyton elejtett, gyakran elpirult, különösen akkor, amikor kettesben maradtak a fiúval és az megkérdezte, van-e barátnője. Dante csak a fejét vakargatta és zavartan mosolygott.
Amióta megismerte Caint, rá kellett ébrednie, hogy sosem szerette nővérét. Csak a varázserejének biztonsága és vonzó kisugárzása miatt akart tőle bármit. Utóbbiban sem volt egészen bizonyos. Egyszóval egészen biztosan kijelenthetjük, hogy Dante is csak férfiak iránt tudott igaz szerelmet érezni. Épp emiatt dolgozott annyira szorgosan azon, hogy Cainnak minél jobb legyen. Szegényben még mindig az a gondolat munkálkodott, hogy a végén a varázsló megjutalmazza. Látszólag volt tehetsége a dologhoz, mert Cain hangosan felnyögött a kéjtőlés mélyen a torkába nyomta magát. Ütemesen ringatta a csípőjét, s Danténak ez igencsak imponált. Szerette az efféle megalázást, különösen, hogy így elég közel került hozzá Cain és hátsójánál fogja arcához emelte a különleges fogást. Hihetetlenül élvezte a dolgot, pedig érezte, hogy a nehéz döfések felsértik a torkát. Cain energiái teljesen felülírták a józan ész diktálta szabályokat, ezért bírta ilyen jól a kiképzést. Dante észrevette, hogy Cain a szájában lassan még jobban megkeményedik. Nem tudhatta, hogy ez azt jelzi, hamarosan elélvez. Meg is lepődött az arcába fröccsenő, tekintélyes mennyiségű hófehér anyagtól. A Cain testéből áramló hullámok nem hagyták sokáig elmélkedni, így még egyszer nadrágjába élvezett. Ezúttal halkan fel is nyögött, mert ilyen érzést még sosem tapasztalt. Amíg pihegett, Cain is ráborult. Bizonyára őt is kimerítette az eget rengető orgazmus. Rég voltak ennyire közel egymáshoz. Habár feje még tele volt a kéj okozta zavartsággal, pillangók jelentek meg a hasában. Úgy érezte magát, mintha hirtelen 30 emeletet zuhant volna. Ez egészen biztosan csak egy álom, ugyanis mi más magyarázat lehetne arra, hogy ilyen pózban ülnek, egymást szinte átkarolva. A helyzet groteszkségét és a helyszínt leszámítva, mégiscsak gyönyörű pillanat volt ez. Ám sajnos valóban csak egy szemvillanásnyi ideig tartott. A mágus rémes dolgokat köpött az arcába.

- Most pedig Dante… következik a tényleges büntetésed. Ha jól érzem, akkor te még szűz vagy hátul…Tudod én is szűz voltam és a nővéred elvette tőlem azt az élményt amit nem valószínű , hogy vele osztottam volna meg. El tudod képzelni milyen érzés volt nekem,  amikor életemben először pont abba az emberbe kellett belenyomnom a farkamat akit le se köpnék? Nos… ha csak a felét is átéled, én boldogan halok meg! Meg kell bűnhődj amiatt, hogy ellenszegültél nekem! Továbbá… azért is ahogyan beszéltél velem!

Dante elsápadt, amint elértek az agyáig a szavak.Korábban sosem játszott még el a gondolattal, hogy bárki bármit is betegyen neki…oda… Cain méreteit elnézve még a képet sem tudta maga elé idézni, hogy a hatalmas hímtag behatol az ő parányi poplikába. Vagyis inkább nem merte elképzelni azt. Azonban gondolatainak folyamát megtörte valami. Egészen pontosan a szemébe ötlött. Cain újból teljesen merev, lüktető pénisszel állt előtte, bármire készen. Dantén kezdett elhatalmasodni a pánik. A mágus nem a levegőbe beszélt. Ő TÉNYLEG beteszi neki azt, ODA. Már épp tiltakozni és hadakozni kezdett volna, amikor Cain, mintha ezt megérezte volna, az ingéből letépett egy darabot. Dante szinte elsírta magát a szakadó szövet hangjától, mert szétrepedő rektumát vizionálta. Nem jutott túl sok ideje elmélkedni ezen, mert a nemes megkötözte és ráparancsolt, hogy tegye szét a lábait.
Ha mérhető testi erő birtokában lett volna, Dante ennél a pontnál egészen biztosan ellökte volna magától a mágust és elszaladt volna. Azonban szerencsétlenségére egy 12 éves gyerek izomtömegét birtokolta, így esélye sem lett volna Cain feszes, szálkás testével szemben. Az említett lefejtette róla  a ruhát, s végignézett a testén úgy, mintha egy tábla különleges csokoládét csomagolt volna ki. Minden egyes testrészén elidőzött és Dante úgy vette észre, mintha egy kissé könnybe lábadt volna a szeme. Játékosan végighúzta jeges ujjait a pőre testen, amitől Dante kis híján felsikoltott. Mintha egy darab fagyott húst nyomtak volna a bőréhez. Ám ekkor fel kellett ocsúdnia addigi rettegő mivoltából, mert Cain így szólt:

- Dante… Soha többé senki sem érhet hozzád! Soha többé senki sem láthat téged így! Ha szembeszegülsz inkább megöllek!

Annyira megdöbbent a hirtelen hangulatváltástól, hogy egy szót sem bírt kinyögni. A mágus révetegen simogatta fel alá, ami Danténak hihetetlenül jól esett. A bordái körül különösen érzékeny volt a bőre az érintésre, a nemes pedig, mintha megsejtette volna, ott játszadozott ujjaival. Dante ettől újból megkeményedett, s hirtelen előváladék cseppek jelentek meg szép ívű farka végén. Szinte zavarban volt, hogy egy ilyen gyönyörű lény előtt ilyen bűnös gondolatai támadnak. Cain nem igazán érezhetett ilyet, mert szemérmetlenül szex pozícióba helyezte. Miközben ügyködött, közel hajolt Dantéhoz, akit megcsapta a csodás illat, ami a testéből áradt. Továbbra is édeskés, kicsit keserűmandulára emlékeztető aroma lengte körbe.  

- Dante! Miért? Mond meg nekem, hogy miért feküdtél le vele! Miért csaltál meg?
Sosem gondolta volna, hogy ennyire kiszolgáltatottan fogja majd látni megint a csodás férfit. Érezte, hogy lassan egy könnycsepp lecsordul az arcán. Úgy érezte, legjobb tudása szerint kell válaszolnia erre a kérdésre, habár egyáltalán nem érezte helyénvalónak annak fényében, hogy hamarosan behatolnak a seggébe.
- Cain... – ízlelgette szájában a szavakat, majd csak ezt követően mondta ki. – A nővérem elkezdett sejteni valamit. Megneszelte, hogy már nem keresem a társaságát, de leginkább az fájt neki, hogy nem teszem magamévá minden éjszaka. Egyáltalán nem vágytam rá, de ő mindenáron erőszakoskodott. Végül csak azért adtam be neki a derekam, mert hihetetlen vágyakozással voltam telve. Épp aznap volt ez, mikor a csomagot küldtem neked. Elképzeltem, ahogyan kibontod és ettől annyira felizgultam, hogy többször magamhoz kellett nyúlnom. A nővérem kúrása közben is rád gondoltam. Csak ettől bírtam ki vele. De soha többet nem történt meg azóta, erről biztosíthatlak.
Nem is tudott erről tovább magyarázni, mert Cain nekinyomta magát. Dante a legkevésbé sem vágyott arra, hogy a méreten felüli szerszám az ő apró seggébe nyomódjon. Akármennyire is kívánta a nemest, testi előnye most hátrányára fordult. A fiú rettegve próbált meg elhúzódni, még úgy is, hogy kezei meg voltak kötve. A mágus azonban biztos kézzel tartotta.
Érezte Cain is, hogy ez nem fog menni, ezért benedvesítette ujjait a Dante hasára folyt testnedvekből és azokat a fiú rectumába dugta. Dante ettől is felsikoltott már, mert sosem járt még ott senki előtte. Hihetetlenül jó és ugyanakkor szörnyű kín volt.
Mikor Cain megkérdezte, hogy élvezi-e, nem tudott mást kinyögni.

-IGEN!!!– kiáltotta zihálva. Teljesen kettős érzések kavarogtak benne. Érezte, ahogy a lyuknál lévő bőr kezdi túllépni a tűréshatárt és elreped. A mágus még sebesebben dolgozott rajta, amitől Dante csak még inkább sikoltozott.
 
- Dante… ne fordítsd el a fejedet! Azt akarom , hogy rám nézzél miközben megalázlak! Te innentől senki másé nem lehetsz csak az enyém! Bármi is történjen, nem érhet hozzád senki kizárólag én! Azt hittem érteni fogsz a szóból de… úgy tűnik hogy nyomatékosítanom kell a parancsomat!
- Értetteeeeeeem! – kiáltotta Dante, majd szavai hangos sikoltásba mentek át, mert Cain teljes méreteivel beléhatolt. Érezte, hogy rectuma megannyi cafatra hasad szét. Szó szerint rojtosra dugják éppen most. De akkora fájdalmakat élt át, hogy gondolkodni is elfelejtett. Kizárólag azon tudott csak elmélkedni, hogy valaha képes lesz-e ülni.

- Nem nézel félre Dante! Nem érted? Nézzél a szemembe! Azt akarom, hogy beléd égjen az emlék amikor éppen az asszonyommá teszlek! Na milyen érzés? Nézzél rám, nem hallod? Mond el milyen érzés , hogy benned vagyok! Ha nem teszed akkor a puszta kezemmel öllek meg!
- CAIN! –  üvöltötte a mágus nevét. Kínjában nem igazán tudott szavakat alkotni. Könnyei csak úgy patakzottak végig puha arcán. Érezte, amint a mágus még mélyebbre csusszan benne. Szemei kiguvadtak a fájdalomtól. Sosem gondolta volna, hogy épp itt éri ilyen erejű támadás. Érezte, ahogy szétrepedt lukából folyik a vére. Embertelen fájdalmát csak tetézte Cain felbuzdultsága. Egyszerre érezte, hogy meghalna, s emellett az is ott motoszkált, hogy ez nem olyan szörnyű. Azonban Cain újból belédöfött,s ettől kis híján elájult.
- Kérlek… KÉRLEK! Meghalok…- zokogta a mágusnak.
De szavaira nem jött vigasztaló válasz.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 19. - 03:17:54
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/normal_moege_1_zpskbigacd4.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=K2r0ezF4dT0&index=1&list=PLbQl6KKI6pgOqOLbqlNVb9yZpiZIvksgU)

I've killed a million petty souls
But I couldn't kill you
I've slept so long without you

Látta a fiú mérhetetlen kínjait és szenvedését, de nem nagyon érdekelte. Ő most azon volt , hogy megbüntesse. Miközben Dantét döfködte azon mélázott, hogy vajon mennyire életszerű, amit mondott. Beadta a derekát… hihetetlen! Mégis mit csinál Tethys, ha nem fekszik le többet vele? Megöli? Ez még viccnek is rossz! Biztos volt benne, hogy Dante hazudik! A sikoltozó és könyörgő fiúra ügyet sem vetett. Ugyan olyan mozdulatokkal bánt vele, ahogyan eddig is. Mély és lassú döfésekkel adta tudtára, hogy nem hiszi el amit mond.

- Ha rám vágysz, akkor velem kell basznod! Nem a nővéreddel Dante! Megértetted? – Ordította Cain teljesen kikelve magából, majd egy akkorát lökött a fiún, hogy az majdnem elájult. Ez nagyon nem volt szép tőle. A fehér és kiszolgáltatott kis test izzadt a fájdalomtól és lúdbőrözött a kíntól. Ha Cain így folyatja valószínűleg megöli. Ez sehogy sem helyénvaló eljárás! A féltékenység és a düh majdnem széttépte a lelkét. Hogy van képe egy ilyen koholmánnyal kiszúrni a szemét? Beadta a derekát mert nem hagyta békén?  Ez nem érv! A nemes nem gondolkodott már azon, hogy buzi –e vagy sem, a válasz egészen egyértelmű volt. Az , hogy az aktus után nyugodt állapotában hogy fog ezzel szembenézni egészen más kérdés, de most ő volt a világ legféltékenyebb és legfelizgultabb embere egy személyben. Hozzá kell még tenni, hogy bár volt benne ópium bőven a körülöttük párolgó vér szaga igazán étvágygerjesztő volt számára. Folyamatos és ütemes mozgása gyorsulni kezdett, de Dante olyan keserves üvöltésbe kapcsolt, hogy még a vérszag ellenére is kizökkent. A fiú arcán már semmi jele nem volt az élvezetnek, csak a színtiszta kínnak. Eszébe jutott, hogy ő sem különb Tethysnél és lehet Dante nem érdemli meg ezt. Ő is olyan bosszúszomjas mint a fiú nővére.  Még annak ellenére sem érdemli meg a kínokat, hogy parancsot szegett. Nem tudta mi benne ez a különös sajnálat, hogy honnan ered.  Lehet az ópiumtól zápult meg az agya? Nem értette magát, hogy miért ugrott össze a gyomra a kíntól remegő ajkak láttán, de megállt. Zihálva meredt lefelé Dantéra, kinek még mindig a combjaiba kapaszkodott, teljes testével nehezedett rájuk. Dante szemeiből sütött a csalódottság és a kín. A nemes azt érezte nem akarja, hogy a fiú ilyen arccal nézzen rá. Lassan elengedte lábait, amik terpeszben a földre ereszkedtek a vámpír köré, így csípője legalább biztos talajra süllyedt, ugyanis a levegőben lógott. Cain kijjebb csúszott belőle, amilyen gyengéden csak bírt.
Nem tudta mit mondjon, elborzadt attól amit csinált.  A fiú alatt egy vörös vértócsa gyűjt. A nemes egyszerre akarta elpusztítani és magához ölelni a kihasznált kis testet. Legszívesebben most hazarohant volna, hogy egy hétig az ágy alatt drogozzon, miközben azon elmélkedik mit tett vele Tethys, mit érez valójában Dante iránt. Aztán azon agonizálna, hogy ő mit tett a fiúval és agya többször egymás után pörgetné le a szemrehányó tekintetét. Mivel ez a verzió nem létezett (hogy hazamenjen) megpróbálta menteni a menthetőt.

-Dante…

De nem tudott mást mondani. Most kérdezze meg hogy jól van-e? Komolyan? Nem, egyáltalán nincs jól! Izzad, veri a víz, folyik a taknya, nyála és a könnyei. Legnagyobb problémája az volt a fiúnak, hogy egy huszonöt centis farok van a testében ami olyan vastag körbe mint a saját kis csuklója ( ami ebből a szempontból igazán vastagnak mondható). Cain örömmel látta, hogy Dante még jól érezi magát, úgymond áll  a farka. Amikor ránézett a rózsaszín hegyű péniszre, elpirult. Érdekes összhatás a maga nemében, hogy amíg megerőszakol egy másik férfit pironkodva lesi annak nemi szervét. Lassan realizálta, hogy csak úgy tudja menteni a helyzetet, ha bizony… megfogja.

~Egek …!~

Cain igazán tapasztalt volt zsebhoki terén, de nem gondolta volna, hogy egyszer majd egy másik férfin fogja képességeit bemutatni. De más mód nem volt arra, hogy jóvá tegye azt, ahogy az imént járt el. Legalább ha egy picit is jobban érzi magát akkor lehet… lehet, hogy szóba áll vele legközelebb is. Nem értette a motivációit. Valószínűleg ha innen kijut, soha többé nem megy a bolt közelébe. Sem Dantét nem akarja látni! Soha! De most nem ebbe volt, hanem abban hogy ne szenvedjen annyira a fiú mint az előbb. Legjobb lett volna, ha kiveszi a farkát és elhúz a szoba másik végébe, de… túl jó érzés volt, na! Ha életében utoljára csinálják ezt, akkor szeretné a sort befejezni. Majd szomorúan ízlelgeti az egyszeri emléket öreg napjain.

Végre elhatározta magát és lehunyta a szemeit. Ez alatt végig mozdulatlan volt, Dante csak a vívódását láthatta. Majd mikor újra a fiú arcába nézett elszánt tekintettel ám  bátortalan mozdulattal megfogta a farkát. A hideg kéz óvatosan markolta meg Dante meredező és nedves hímvesszőjét. Cainban az eddigi izgalom még magasabb szinteket öltött. Ezt Dante is megérezte mert még keményebben állt benne. A fiú térdei és csípője a földön pihentek ezért már nem feszült meg annyira a teste, ezalatt Cain lassan masszírozta a nedves farkát. Dante lehunyta szemeit.  A nemes tudta , hogy már nem fáj neki annyira mint a kezdetekkor, így lassan újra mozogni kezdett benne. A fiú immár nem ordítozott, hanem nyögött. Cainnak pedig rendkívül izgató volt, hogy partnere végre nem halálsikolyokat hallat,  hanem kéjesen búg. Annyira perverz volt az egész és mocskos! Nem hitte el amit csinál! Mikor már látta, hogy nem szenved a kvibli elengedte farkát és nagy lendülettel megfogta derekát és felhúzta a földről.  Eközben végig benne maradt. A fiú meglepetten került Cain ölébe, aki háttal az ajtónak ügyködött. Egymással szemben voltak, Dante teljes testével a vámpírhoz simult.  Érezte a szívverését és hűvös nem emberi kisugárzását, ez alatt a nemes fájdalmasan leszaggatta a köteleket elvörösödött csuklójáról , így kezei végre felszabadultak. Cain legnagyobb meglepetésére a fiú nem hadakozott vele, hanem szorosan magához ölelte őt! Nem akarta elhinni,  hogy ez vele történik és azt sem amit ebben a percben érzett. Olyan volt… mint ahogy a szerelmet próbálták könyvekben eladni. Dante kéjesen mozgatta a csípőjét már nem érdekelte, hogy vére összekeni a nemes hófehér bőrét, Cain pedig ezt látva szintén úgy nyögött, mint egy ringyó. Legszívesebben letépte volna maszkot,  hogy a fiú bőrét nyalja, ajkait csókolja és végül egye. Csodálatos záró akkord lett volna a sűrű meleg vére a szájában. Gyönyörű nászukat egy kellemetlen zaj szakította meg. Először Dante kapta fel a fejét, nővérével nézett farkasszemet, ki a lépcső tetején állva elejtett ételes dobozzal törte meg a szexuális hangok viharát. Cain tudta jól, hogy Tethys van mögötte. Egy utolsó döféssel sikoltásra bírta Dantét. Kegyetlen állatként járt el.  Tudta, hogy ez fájt neki de azt akarta, hogy a nő agyvérzést kapjon a látványtól. Míg a fiú sírva és megtörten lecsúszott róla, ő mint valami nyertes hadvezér felállt, s szánakozva nézte a reszkető testet. Tethysnek háttal volt még mindig, lassan kinyújtózott akár egy hatalmas és izmos állat. Parádésan fordult meg. A boszorkány jól láthatta , hogy Cain farka úgy áll mint még soha és vöröslik a kiontott vértől. Lába szárán friss és vörös vér csorgott a pince padlójára, combjain pedig szétkenődött mindenféle maszatban.

- Ah Tethys! Üdvözletem! Kicsit korán érkezett! Sokkal jobb lett volna a műsor, ha az öccse teteme fogadja, amit éppen halálra kúrtam !

Ismételten egy seggfej volt, nem érdekelte a földön küszködő fiú, kinek összezavart szívét apró darabokra szaggatta. Most a nagy színpadon állt, mindent el kellett követnie, hogy ma hazajusson! A rózsákat az öltözőbe kérte, indult az első felvonás!


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Dante Skarsgård - 2015. 10. 19. - 13:06:05
Cain Angifilius

(http://oi60.tinypic.com/2ng7xxz.jpg)
Purr (https://youtu.be/uA9-Z_Ine1U)

You know you're in love when you can't fall asleep because reality is finally better than your dreams.

Komolyan nem értette saját magát. Nem volt egy cseppet sem buta, a legnagyobb rosszindulattal sem lehetett volna annak nevezni. Most mégis úgy érezte magát, mint egy agynélküli kretén. Törékeny teste erőtlenül, tehetetlenül vergődött Cain karmai között, úgy játszott vele, ahogy nem átallt. Dante ebben a pillanatban úgy látta, hogy a férfi szégyenérzet nélkül született. Ő mégis egy szó nélkül tűrte. Lassanként érezte, hogy ereje elhagyja, s elájul. Az összes vér, amit 20 éve alatt összegyűjtött egyszerre készült a seggén keresztül távozni, Cain méretes adottságainak áldatlan folyományaként. Ugyanis a mágus a legkevésbé sem értett egyet azzal, amit Dante elmondott neki.

- Ha rám vágysz, akkor velem kell basznod! Nem a nővéreddel Dante! Megértetted? - üvöltötte az arcába a méregtől és a kéjtől eltorzul, szinte állatias hangon. Bosszúból és elégtétel gyanánt még mélyebbre döfte magát, olyan csípőmozgással, hogy egy tangótáncos is elsírta volna magát. Dante érezte, hogy hamarosan eszméletét fogja veszteni a fájdalomtól, s a vérveszteségtől. Újból az a rezgés járta át testrészeit, amit legelső afférjuk alkalmával tapasztalt. Teste pehelykönnyűvé vált és szinte lebegett Cain öltáncától. Olyan volt, mintha hintázna. Boldogan lebegett a semmi közepén, lobogott a szélben, s arra eszmélt, hogy Cain az egyetlen, aki még ezen a földön tartja. Így be kellett ismernie, hogy szüksége van a mágusra. Hiába nem ismerte be a nemes, tudta, hogy fontos számára. Másként miért nem engedi szélnek? Dante felidézte az összes mondatot, amit Cain neki intézett és még bántásai is arról árulkodtak, hogy a fiú igenis nagyon fontos számára. Dante ebben a tudatban hagyta el néhány pillanatra a boldog, fájdalom nélküli űrt, amibe beletaszították a kínok, amiket a félvámpír okozott rectumának. Visszatérve újból torkaszakadtából üvöltött az altáját ért egyre erősödő abúzus miatt. A fiú már tisztában volt azzal, hogy valójában micsoda Cain, ezért nem lepte meg, hogy a földre csorranó vérének illata hatására gyenge testének ostroma még erősebbé változott. Dante ennek következtében olyan halálsikolyt hallatott, hogy ha valaki a közelben áll, egészen biztosan úgy kirázza a hideg, hogy zokogásban tör ki. Arca az eddiginél is elgyötörtebbé változott.Már elfogytak könnyei, amiket kisírhatott volna, így megpróbált a mágus arcára koncentrálni, hátha az egy pillanatra észbe kap és legalább lelassít. Habár nem sírt, de arcára kiült a tehetetlenség minden fájdalma, aminél festeni sem lehetett volna szebbet. Ajkai elnyíltak a visszafojtott sikolytól, s mély, nehéz zihálása még hallhatóbbá vált. A percek óta tartó zokogás miatt nem túl csábos, horkanó hangokkal vette a levegőt, mert a szájában tövig tolt hímtag ott is váladékozó sebeket okozott.Úgy érezte, mintha a mágus lassított volna, mert már nem hallotta a seggének csapódó, véres öl hangját, s mintha nem dugta volna magát tövig. Cain aggódó (?) hangon a nevét suttogta, de semmi mást nem mondott.
Dante elrebegte volna háláját, ha lett volna ereje szavak alkotására. Jelenlegi helyzetében még a légzést is megerőltetőnek tartotta. Maga sem értette hogyan, de formás szerszáma változatlanul az égnek meredt. Ezt Cain is észrevette, s ahelyett, hogy valami gonosz dolgot tett volna, elpirult. Az férfi, aki hosszú percek óta úgy dugja apró testnyílását, mintha az lenne az egyetlen lyuk a Földön, a férfi, aki nőket ölt meg, miután kihasználta őket szexuális játékaihoz, a férfi, aki azért tette be először a lábát a Kazuárba, hogy nővére véresre verje a seggét egy ostorral ELPIRULT. Ha nem éppen egy elég szomorú eseményt írnék most le, azt mondanám, hogy ez az év poénja. De sajnos nem így áll a helyzet...
Az utolsó erejét felélő fiú látta, hogy Cain nagyon elmélkedik valamin. El sem tudta képzelni mi lehet az, sőt már a gondolatba is beleborzongott, hogy vajon mit talál ki a mágus. Mikor megtette, halkan nyögött egyet a meglepetéstől. Ugyanis Cain lassan elkezdte kielégíteni a kezével. Nyomban érezte, hogy ettől a mágus is teljesen extázisba jön. Dante a kezdeti meglepettségen hamar túllendült és újból megtalálta magában azt a tartalékot, amit halálközeli szexuális aktusok idejére tett félre a teste. Mélyről jövő búgó hangot hallatott, mintha egy jaguár lett volna, aki most kapta meg hosszú ideje áhított vacsoráját. Szíve újból hevesen dobogott, nem összevissza ugrált, mint egy ketrecbe zárt kismadár. A nemes továbbra is maradt korábbi helyzetében, de - Dante legnagyobb meglepetésére - a derekánál fogva magához húzta. A két alabástrom mellkas szorosan egymásnak simult, Dante érezte a mágus szívdobbanásait, s ettől még kéjesebben nyögött. Már túllépett azon, hogy fájjon neki az aktus. Közben Cain egy rántással eltépte a kezét fogva tartó könnyű szövetet, s így karjait hálásan a nemes köré fonhatta. Most már bevallotta magának, hogy mióta először megpillantotta Caint, azóta ezt akarta átélni vele. Persze egy kicsit nyugodtabb körülmények között, de így is szinte olyan volt minden, ahogy elképzelte. Teljesen egyszerre mozogtak, hajuk lustán kavargott körülöttük, úgy néztek ki, mintha fekete-fehér selyemsálak fonódtak volna egybe. Szebbet festeni lehetett volna. Dante már csak azt akarta, hogy ez a pillanat sose érjen véget. Sajnos az élet sosem úgy írja a forgatókönyvet, ahogy azt a szereplők akarnák.
Ugyanis ebben a percben feltárult az pinceajtó és a vidám arcú Tethys lépett be rajta, néhány szatyorral és ételhordó dobozzal. Dante szeme kikerekedett a megrökönyödéstől. Ezt vehette észre Cain, aki a korábbi, együtt átélt perceket sutba dobva kilépett a vörös függöny mögül. Hogy még hatásosabb legyen a nyitójelenet, olyan mélyre dugta hirtelen magát, hogy Dante velőtrázó sikolyt hallatott. Ezt követően kipattintotta magát a forró ölből. Dante úgy hullott le róla, mint egy elszáradt, meggyötört falevél, ugyanabba a pózba fagyott, amiben Cain az előbb hagyta. Rettentően szenvedett, s érezte, hogy a felelőtlenül felhasznált tartalékainak nyomban a végére ér. Nem sok volt hátra neki. Sokkal rosszabb állapotban volt, mint mikor Tethys legutóbb rátalált. Mégis azt érezte, hogy ezek után boldogan menne el. Azok után, hogy eggyé vált a szerelmével, boldogan mondana igent a Halálnak...

***

(http://oi57.tinypic.com/29kp6av.jpg)


Tethys úgy lépett be a pince ajtaján, hogy ma roppant produktív lesz. Hozott megint tápláló vacsorát a férfinak. Úgy válogatta az ételeket, hogy minden nyomelemből legyen bennük. Igazán büszke volt aznapi teljesítményére, megtervezte a luxus krém üvegét, mindenkit értesített érkezéséről, egyszóval beizzította az embereket a termékre. Most is reményekkel telve lépte át a küszöböt, remélte, minél több anyagot le tud majd fejni a férfitól holnap, ha ma igazán jóllakatja.
Azonban a látványra, ami fogadta a legkevésbé volt felkészülve. A pince közepén volt Cain, neki háttal, vele szemben az öccse a férfi ölében és olyan aktust folytattak, amit még filmekben sem látni. Egy elég nagy tócsa vér közepén üzekedtek, s a pincét belengte a forró ölelések szaga. Annyira megdöbbent, hogy mindent kiejtett, amit a kezében tartott. A szatyorban levő étel, üveges narancslé, mind-mind hangos csattanással a földre érkezett, ezzel magára vonva a vígan búgó gerlepár figyelmét. Dante sikoltása csak még inkább felborzolta a boszorka idegeit, s csak ezután jött a feketeleves. Cain kirántotta magát Dantéból, így a fiú hátrahanyatlott, mint egy marionettfigura, amit leereszt mestere. Csak épp jelen esetben a mágus lüktető férfiassága volt a tartózsineg. Kényelmesen kinyújtóztatta elgémberedett tagjait, mint aki most ébredt a pihentető alvásból, s lassan talpra állt, mint egy nagyvad. Öccse vére bíborra színezte a férfi ölét, aki még így, elnyűtten is szemtelenül jóképű volt. Cain kihasználta Tethys pillanatnyi döbbenetét és átváltott szokásos hangnemébe, amit a boszorkával szemben szokott alkalmazni.

- Ah Tethys! Üdvözletem! Kicsit korán érkezett! Sokkal jobb lett volna a műsor, ha az öccse teteme fogadja, amit éppen halálra kúrtam !

Lassan, szinte vontatottan beszélt, kiélvezve minden szavának súlyát, amik úgy nehezedtek Tethys-re a történtek után, mintha kövek lennének. Először meg sem tudott szólalni, próbálta megőrizni a józan eszét. Nem igazán értett semmit. Mit keres itt Dante? Szóval hazudott neki a manó. Ha hazaér, biztosan alaposan megbünteti majd ezért. És Cain? Hogy kaphatta el?
Ekkor jutott eszébe, hogy mikor kiment a boltból, nem csukta be maga mögött a pinceajtót. De ezek nem voltak most fontosak. Az öccsét hálta meg éppen most az az ember, akinek a kedvéért kitalálta egyáltalán a kínzást. Erre ő megalázza ilyen módon?

- Hagyjuk a kedveskedést! Hogy merészelt ilyet tenni Angifilius? Egyáltalán hogy került ide az öcsém? És mi ez a rengeteg vér... - a sokktól csak ennyit bírt kinyögni elsőre. Szerencsére volt annyi lélekjelenléte, hogy a díszesen feszítő nemest egy pálcaintéssel a legkényelmetlenebb pózban a feszes láncok alá rántotta. Cain néhány méter repült hátrafelé és megint úgy festett, mint Krisztus kereszten. Lábujjai néhány centivel a talaj fölött lebegtek. Tethys-t ebben a pillanatban semmi nem érdekelte. Válaszokat akart. Meg akarta érteni ennek az őrületnek az okát. Remegett a dühtől ezért le kellett ülnie a hideg lépcsőre. Eleinte nem értette mitől akadt ki a legjobban. Néhány perc után rájött, hogy az zavarja a legjobban, hogy olyan dolog történt az öccsével, amibe nem volt beleszólása, az ő engedélye nélkül történt. Ez pedig elfogadhatatlan.  


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 19. - 14:51:39
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/69c9a4d0f81fa01c11e0a14927e9c4df_zpspoky7cen.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=cnEsU761FgM&index=194&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

A nemes előre hullott fejjel kuncogott. Ó nem érdekelte a véla dühe sem az, hogy szinte kifeszítve lóg a levegőben olyan fájdalmasan mint amit még soha nem tapasztalt. Karjai az égnek meredtek és lábai elemelkedtek a földről. A teste teljes súlya húzta minden egyes ízületét, de édes volt a kín! Dante vére elkezdett a testére alvadni, csodálatos illatát az orrában érezte.  A benne élő bestia szó szerint arcon pörgött, túl jó volt! Túl sok vér, túl sok vér abból az emberből aki minden vágyának a tárgya. Ez a fiú volt a fétise, a legnagyobb bűne és perverziója a világon!  Itt szárad a testére  Dante szüzességének a bizonyítéka, hihetetlen és csodálatos gyönyör ez most! Ha utolsó alkalom is volt mert Dante nem áll vele szóba az sem érdekli! Ezt az élményt örökre elraktározza magában. Aztán ha kijózanodott a fejét fogja a falba csapkodni, hogy egészen biztosan meleg és nincs kiút ebből… Bizonyossá vált számára, hogy ez nem Tethys munkája… de még egyszer meg fogja kérdezni… hátha téved! Miután látványosan és hangosan kiszórakozta magát , újra a nő felé nézett. Tethys megtörten ült a lépcsőn, teljesen megfeledkezett nemesi származásáról ezért tett ilyen illetlen és önfeledt mozdulatot. Látni lehetett alig tér magához a sokktól. Cain szemeiben az öröm szikrája csillogott. A lépcsőn elgurulva és kiömölve feküdtek az ételek, a feljáró oldalfaláról narancslé csordogált a pince kövére. Valószínűleg a banya ezeket ismételten azért hozta, hogy legyen elég ereje a beteges játékaihoz. Na ennek most lett vége. Szinte biztos volt abban, hogy haza fog menni, csak órák kérdése.

- Nos… én is szeretném megtudni, hogy mit keresett itt az öccse, csak elfelejtettem tőle megkérdezni. Nem tudott nekem válaszolni mert tele volt a szája!- Kajánul végignyalta felső ajkát még a szájkosáron keresztül is látni lehetett a kekeckedő mozdulatot. Végig a nő szemeibe nézett. Annyira élvezte a véla dühét, hogy nem lehet szavakba önteni. A farka még mindig keményen állt, annyi adrenalin volt a testében a vérszagtól és a perverziójának kiélése nyomán, hogy nem tudott lecsillapodni. Még mindig Dante meleg és szoros lukát érezte a farka körül,  annyira jó érzés volt hogy a felidézett emlékektől egy pillanatra megremegett a háta.

- A vér? Hát nem egyértelmű Tethys? Még szűz volt a fiú! Úgy mint én… gondoltam kiegyenlítem a  számlát. Ahogyan ön járt el velem kedves Tethys , úgy vettem ki én magam is a részemet a jóból! Azt kell mondanom, hogy az öccse sokkal izgatóbb mint ön. Maga habzik és tág! A lucskának a szagától egyenesen okádnom kell! Ellenben az öccse puha, szoros és selymes belülről. Sőt mi több, olyan a szorítása amiről álmodni sem mertem volna! Hihetetlen és egyben csodálatos felfedezés, hogy mennyi különbség van két testvér között! Mondja, merre vannak eltemetve a kedves rokonai? Őket is kipróbálnám szívesen!

Tett cinikus utalást arra Cain, hogy Skarsgard família összes élő tagját megkúrta. Hát igen, ennél nem volt feljebb! Istennek érezte magát! Mindent kipróbált három éjszaka alatt, amit eddig még nem csinált meg. Rengeteg tapasztalatpontot gyűjtött a jövőre nézve.

- Nos… most, hogy most már végigmentem önökön és belefúrtam magamat az összes Skarsgard lyukba, szeretnék végre hazatérni Tethys! Három napja rostokolok a pincében, állítom most már ez a negyedik. Emlékeztetném, hogy manó izzadva várja mikor küldje a vallomásomat az auroroknak! Van egy ajánlatom! Ha most szabadon ereszt, akkor ma éjjel még nem tépem le az arcát. Hagyok pár napot hogy felkészüljön testileg és lelkileg arra ami a közeljövőben fog történni, hagyom hogy megírja a végrendeletét. Mi fog történni?  Elmondom én magának! Kegyetlenül meg fogom gyilkolni a testvérével egyetemben! Nekem nem jelent gondot kiontani egy emberi életet vagy kettőt, erre már régen rájött! Mindent megteszek , hogy eltüntessem ezt az átkozott családot a föld színéről! Az, amit velem tettek megbocsájthatatlan! Maga bedrogozott és megerőszakolt! Tudom, hogy nem tud a törvény felé fordulni, hiszen senki sem hallgatná meg magát annak olvasatában amit ön ellen vallok! Mindent elmondok, amíg maga mellett semmilyen mentség nem áll, nekem ott van a betegségem! Papírom van róla! Mind szellemileg mind fizikailag érintenek a tünetek, akár őrült is lehetek.  Lehet az Azkabanba kerülök, de magát kivégzik! Ebben teljesen biztos vagyok! Az öccsét pedig azért pusztítom el, mert valóban kényelmetlen gerjedelmeket okoz. Nem engedhetem meg magamnak ezt a szégyenfoltot! Bár meg kell hagyni örök emlék lesz a farkamon vergődő teste.

Itt elhallgatott. A pincében Tethys idegbeteg zihálása és a kvibli hüppögése hallatszott csak. Cain szavai mély sebeket vájtak Dante kis szívébe. A nemes egyszer úgy viselkedik mintha  reménytelenül szerelmes lenne, most meg … meg akarja ölni! Szégyelli, utálja, gyűlöli. Undorodva beszélt, hallani lehetett a hangjában a tette felett érzett megvetést. Nagyzolt, trófeaként emlegette az aktust, bosszúra használta azt a szentséget amit éppen beteljesítettek. Dante oda adta neki magát teljes egészében és ez a hála?  Cain büszkén, felszegett fejjel bámult Tethysre , nem törődve a kínlódó fiúval maga mellett. Dante körülbelül vele egy vonalban vergődött a földön. Lassan kezdett elvérezni, ha a testvére nem csinál vele valamit egészen bizonyos, hogy itt hal meg. Cain ezalatt mindenhonnan bebiztosította magát. Ám hirtelen eszébe jutott még valami.

- Mivel most már teljesen biztos vagyok abban, hogy elereszt mert az érveimmel szemben nincsenek lehetőségei… maximum csak akkor, ha megőrült… felhívom figyelmét arra is, hogy ha nem tünteti el a billogot a combomról én még ma éjjel megölöm. Nem a pálcámmal, az nem lenne élvezet! Hanem a puszta kezemmel. Gondolja el milyen érzés lehet amint a torkát addig tépkedem a körmömmel amíg ki nem szakad. Valószínűleg nagyon rossz … Merő szégyen  úgy meghalni , hogy a saját vérébe fullad bele miközben az erőlködéstől beszarik és behugyozik. Kellemetlen… Egy szebb halált javasolnék önnek, amit pár nap múlva ígérem be is beváltok! Inkább a kezeim által dögöljön meg mint egy börtönben nemde?  Megváltom a világot attól az ocsmány és undorító féregtől ami önben testesül meg! Aztán az öccsét is felszabadítom a halandó lét fogságából! Ó igen… most már befejezheti azt , hogy ártatlannak tettei magát! Mondja meg mit művelt velem, amiért úgy viselkedek mint egy buzi!


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 19. - 20:41:14
Cain Angifilius


(http://i57.tinypic.com/15ytamr.jpg)

Inferno (https://youtu.be/BXcDAm5RktQ)


Soha nem volt még vele ilyen. Úgy érezte magát, mint egy szerencsétlen idióta. A saját öccse megcsúfolta. A testével adott ütőkártyát annak a kezébe, akit a nap bármely szakában szívesen látott volna perzselődni egy máglya tetején, miközben ő szalonnát sütöget a lángok tövében. Erőtlennek érezte magát. Tudta, hogy testvére szenved, de most nem tudott ezzel foglalkozni. Túlzottan kiborította az, hogy sarokba szorították. Cain szavai úgy döfködték, mintha a nemes egy kíváncsi gyerek lenne egy bottal, Tethys pedig a bogár. De tudta, hogy nem mutatkozhat a férfi előtt tovább gyengének. Egyáltalán nem tudta elképzelni, hogy Dante mit keres ott. Ám megpróbált ezen is túllépni, mert így sehogysem jutnak egyről a kettőre. Hirtelen felpattant és megpróbálta felvenni azt a hideg, büszke kinézetét, ami korábban annyira jellemző volt rá. Többé-kevésbé sikerült visszanövesztenie a bőrt a képére, így nem estek annyira rosszul neki a férfi szavai, habár úgy érezte ezt a csatát már nem nyerheti meg. De Cainnak okoz majd néhány kellemetlen percet, ebben egészen biztos volt.  A nemes tovább hergelte az idegeit azzal, hogy illetlenül viccelődött. A kellemetlen poénokat különösen abszurddá tette, hogy még mindig teljesen pucér volt, csurom vér és férfiassága továbbra is merev. Tethys azonban életében először nem úgy meredt a mágus farkára, mintha a Világegyetem megfejtéseit tartalmazó, mindenre választ adó Enciklopédia volna. Úgy reagált végre, ahogy minden normális ember tette volna ebben a helyzetben. Elborzadt és undorodva nézett a felé meredő testrészre. Ebben a percben átkozta saját ötletét, hogy megint elfogta a férfit. A sötét színű folyadékról feltett tétova kérdését Cain készséggel válaszolta meg.

- A vér? Hát nem egyértelmű Tethys? Még szűz volt a fiú! Úgy mint én… gondoltam kiegyenlítem a  számlát.

Mintha ez nem lett volna elég, tovább taposta Tethys-t, mint egy rút csótányt a frissen varrt csizmája körül.

Ahogyan ön járt el velem kedves Tethys , úgy vettem ki én magam is a részemet a jóból! Azt kell mondanom, hogy az öccse sokkal izgatóbb, mint ön.

- Sajnálom, hogy ki kell ábrándítsam, de mi ketten vagyunk az águnk utolsó élő örökösei. Az pedig a legkevésbé sem érdekel, hogy undorodik tőlem azok után, hogy így elbánt az öcsémmel. Nem is értem, hogy vette a bátorságot ahhoz, hogy egyáltalán ránézzen egy ilyen ártatlan lényre A rövid időre beállt csendet újfent Cain parádés show-ja törte meg.

- Nos… most, hogy most már végigmentem önökön és belefúrtam magamat az összes Skarsgard lyukba, szeretnék végre hazatérni Tethys! Három napja rostokolok a pincében, állítom most már ez a negyedik. Emlékeztetném, hogy manó izzadva várja mikor küldje a vallomásomat az auroroknak! Van egy ajánlatom! Ha most szabadon ereszt, akkor ma éjjel még nem tépem le az arcát.

Cain ajánlatára ennél tovább nem tudott Tethys odafigyelni, mert eszébe jutott, hogy jóval több Írmagot is zsákmányolhatott volna a férfitól, ha nem vakítja el a pénz iránti olthatatlan vágya, aminek következtében nyitva felejtette a pinceajtót. Dante sem jutott volna le a pincébe, hogy a mágus félholtra erőszakolja. Lassan kezdte belátni, hogy csak az ő hibája, hogy az öccse, akit hosszú éveken át óvott a bántó megjegyzésektől, a fiú, akivel megosztotta az ágyát ilyen állapotba jutott. Úgy érezte, hogy Dante is levezethette ezt magában és belül most mélyen gyűlöli. Mérhetetlenül dühös volt emiatt. Nem tudott uralkodni magán és megint sípoló tüdővel kezdett el fel-alá mászkálni a meztelen mágus előtt. A nemes halálos fenyegetésén is elkezdett gondolkodni. Komolyan megtenné, efelől nem volt kétsége, mivel tudta, hogy a lapokban szereplő gyilkosságok mögött is ő állt. Egyszerűen minden klappolt, így inába szállt a bátorsága. Túl fiatal és szép volt még a halálhoz. Ekkor jutott eszébe, hogy testvére még mindig élet és halál között lebeg, így rövid időre magára hagyta a mágust és felhoppanált az emeletre, hogy hozzon Danténak vérpótló főzetet,fertőtlenítőt és sebgyógyító krémet. A főzetet gyorsan megitatta vele, majd szivárgó ánuszára nyomta a földön talált ing cafatjait,hogy leitassa valamelyest a vért. Miután belátta, hogy ez lehetetlen vállalkozás, csak simán benedvesítette a fertőtlenítővel az inget és odanyomta. Ezt követően bekente a speciális, saját maga által fejlesztett sebgyógyító krémmel. Úgy érezte egyelőre ennyi elég lesz, mert indulataitól továbbra sem tudott józanul gondolkodni. A mögötte sírdogáló Dantére gondolva elmélázott, ezek után hogyan tudna visszavágni Cainnak. A mágus még tovább folytatta a szekírozását. Ezúttal a tetoválását szerette volna eltüntetni. Tethys hosszan mérlegelés után úgy döntött már tényleg nincs más lehetősége. Viszont az elméje lassan kezdett megbomlani, olyan sok dolgot kellett feldolgoznia és egyszerűen túl sok volt ez neki egy napra.

- Nos rendben Cain, beadom a derekamat és teljesítem a kéréseit. El fogom engedni hamarosan, s mivel egyáltalán nem kívánok ma éjjel elhalálozni, eltüntetem a magára varrt remek kis viccemet is. Remélem így rendben leszünk. Roppantul bosszant már az állandó kérdéseivel, s ha szabad ilyen szavakkal élnem, remélem végre elhallgat. Mert nekem is lenne ám mondanivalóm. Elsőként roppantul örülök, hogy végre sikerült megtalálnia önmagát és elfogadta, hogy ön valóban olyan meleg, mint a napon hagyott pléhlemez. Igazán parádés előadás volt ez, amit itt eltervezett a részemre. Továbbá az is örömmel tölt el, hogy ennyire egy hullámhosszon vannak Dantéval. Van is egy remek ötletem. Miért nem fogadja be? Nekem mostanában nagyon meggyűlt vele a bajom…

***

Dante hol ébren volt, hol lebegett a jóleső semmiben. A fájdalmai hullámokban törtek rá, s fertálya még mindig erősen szivárgott. Hallotta, ahogy Tethys és Cain modorosan veszekszenek egymással, majd rövidesen Tethys zihálását hallotta az arca mellől.
- Ezt idd meg, hidd el, jobban leszel tőle!
– motyogta zavartan testvérének, majd a füstölgő oldattal lefertőtlenítette, s bekente egy vágásokra és sebekre kifejlesztett kenőccsel lüktető testnyílást. Ez nem volt túl nagy segítség, de ahhoz elegendő, hogy a fiú ne haljon meg. Dante hálásan nyöszörgött neki, majd valóban érezte, hogy sejtjei lassan újból élettel kezdenek megtelni. A teljesen szétrepedt luka is lassan kezdett összébb forrni a kenőcs áldásos tevékenysége folytán. Már teljesen éber volt, így tökéletesen értett minden mondatot, amit Cain és Tethys váltottak a feje mellett.
A mágus arról üvöltözött, hogy ha Tethys nem teljesíti a kéréseit, megöli Dantéval együtt, s továbbra sem értette, Tethys mit tett vele, hogy teljesen ratyi lett. Tethys újból meglátta a kínálkozó lehetőséget és gratulálva az ifjú párnak éppen őt, Dantét akarta a mágusra rátukmálni. Szerinte sok vele a gond.A fiú nem akart hinni a fülének. Mégis mit gondol Tethys? Ő az, aki pénzért akarja áruba bocsátani Cain spermáját krémekbe kenve és még Dantéval van a gond?
És Cainba mégis mi ütött? Az egyik pillanatban úgy szeretkeznek, mintha ez lenne a világon az utolsó dolog, amint tesznek, a másikban pedig azt szajkózza, hogy el kell pusztítania Dantét, mert kívánja és nem eshet csorba nemesi becsületén. Nem bírt felállni még, de könyökére támaszkodva felemelkedett és elkiáltotta magát.
- MOST AZTÁN CSEND LEGYEN! Hát itt mindenkinek elment a józan esze?


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 19. - 23:42:56
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/135287__rakudai-ninja-rantarou-doi-hansuke-ninja-mask-red-eyes-black-and-white_p_zpsckjtgd03.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=vtU4WNw8BAA&index=298&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

Tethys hirtelen felpattant és magára erőltette a büszke tartást és a szokásosan hideg, érzelemmentes arcot. Cain jól látta, hogy szemei nem erről az állapotról árulkodnak. A szaga is megváltozott, izzadt. Ó igen a nyirkos , iszamós kínlódás izzadsága csapta meg érzékeny orrát, ennek következtében összehúzta a szemét és elégedetten félig nyitott ajkakkal, szaglószervén és száján egyszerre szívta be az esszenciát. Nyelvén érezte Tethys kínjainak ízét.

~Túl jó!~

Gondolta a nemes, mialatt a nő vergődésén élvezkedett. Karjai és lábai fájdalmasan húzódtak, de nem adott hangot szenvedésének, annál sokkal izgalmasabb dolgok történtek körülötte.

„Nem is értem, hogy vette a bátorságot ahhoz, hogy egyáltalán ránézzen egy ilyen ártatlan lényre,,

Cain itt felröhögött. Hát miért akkor Tethys mégis mit csinált? A megromlott, perverz testét ráerőszakolta egy fiatal gyermekre, aki ráadásul a saját vére! De nem is mondott inkább semmit, mert a könnyes nevetéstől áztatott arca mindent elmondott arról, ahogyan a különös jellegű elszólásról vélekedett. Mialatt teste a levegőben remegett és rángott, párszor hangot adott fájdalmának is, amolyan vicces röfögések közepette.

- Aú aú… ! Jaj Tethys önnek olyan jó a humorérzéke, hogy meghalok a fájdalomtól! Kérem ne mondjon több vicces dolgot mert szétszakadok mint az öccse fara!

De a nő nem reagált. Sem arra , amit a továbbiakban mondott és kérdezett. Látta, hogy a véla komolyan veszi a halálos fenyegetést és nem ripakodott vissza semmit a büszkeségéből feltódult dühében. Most érezte igazán Cain, hogy hatalma van. A kezében szorongatta a nőt, aki saját magát hajtotta bele a végzetébe mohósága miatt. Igen… el fog érte jönni és a sötét halál mélyére fogja vetni, ahonnan nem lesz többet visszaút. Amíg Tethys három alkalommal játszott vele ő egyszer ragadja magával, de akkor a végzetes fekete halál nyeli majd el kárhozott lelkét. Cain a vérét sem kívánta, csak szét akarta pocsékolni a testét. A nő hörgő tüdővel kezdett le-fel sétálni, miközben öccse szépen lassan kivérzett.  

- Na mi az Tethys?  Csak nem inába szállt a bátorsága? Végre eljutott a mogyorónyi agyáig, hogy a tetteinek lesznek következményei is? Hm? Na milyen  amikor nem a fasz jobbik végén áll?

A nő egy válasz nélkül eltűnt. Lehetséges, hogy ennyi volt és elmenekül? Magára hagyva őt és Dantét? Ki hamarosan meghal? Cain erősen fülelt. A fiú már szinte alig adott ki hangokat, a levegőt amit eddig hörögve és szipogva szedett már csak hangtalanul szuszogta. Nem hitte el, hogy ez történik. Cainon eluralkodott a pánik.

- Dante!

Szólította meg bátortalanul a fiút. Nem tudta, hogy mit mondjon és azt sem akarta, hogy úgy érezze a kvibli hogy aggódik érte, így inkább nem folytatta. Volt még annyi büszkesége, hogy ne könyvelje el magát teljesen buzinak. Kezdett a feje körül eltűnni a lila köd és egyre jobban zavarta az elmúlt órákban történt eseményhullám. Nem akarta elhinni, hogy mindezt megtette! Lehajtott fejjel várta, hogy történjen valami. Szerencsére Tethys visszajött és egy halom kötszert és orvosságot tartott kezeiben. A nemes megkönnyebbülve nyugtázta, hogy a banya nem akkora állat, hogy itt hagyja a testvérét elvérezni egy szutykos bdsm pincében.  Cain oldalra fordított fejjel nézte, ahogy a véla Dantét próbálja visszahozni az életbe. Összeszorult a torka a fiú szétnyúzott és véres teste láttán.

~Mi ez az érzés már megint? Tőlem akár meg is dögölhet! Az istenit már! ~

Harapott a szájába, mialatt álló férfiassága végre nyugovóra tért. Nagyon szeretett volna tiszta lenni, venni egy forró fürdőt és enni valami finomat a villája falain belül. Talán az segítene abban, hogy hűvös fejjel át tudja gondolni mik is történtek vele pontosan. Ez alatt a véla a legjobb tudása szerint ellátta a fiút, bár őszintén megmondva még a mágia és bájitalok mellett is több napba kerül, hogy felépüljön. A nemesen átfutott a szégyen. Legszívesebben saját maga ápolta volna őt, hogy jóvá tegye a tetteit.

~Csessze meg már! Hát mi van velem?~

Nem akarta elhinni magát, bűntudatot érzett. Mivel Tethys félbeszakította így tovább folytatta a mondókáját és újfent követelte a választ arra, hogy miért vannak ilyen érzései. Hátha végre elmondja az igazat, hogy megmérgezte őt vagy elbájolta. Ez volt az utolsó esély, utána szembe kell néznie a ténnyel. Sosem fog egy nő iránt sem szerelmet érezni, mert meleg! És ha eddig képes is volt nőkkel együtt lenni, Tethys gondoskodott róla, hogy egy életre elvegye a kedvét a további próbálkozásoktól.

- Nos rendben Cain, beadom a derekamat és teljesítem a kéréseit. El fogom engedni hamarosan, s mivel egyáltalán nem kívánok ma éjjel elhalálozni, eltüntetem a magára varrt remek kis viccemet is. Remélem így rendben leszünk. Roppantul bosszant már az állandó kérdéseivel, s ha szabad ilyen szavakkal élnem, remélem végre elhallgat. Mert nekem is lenne ám mondanivalóm. Elsőként roppantul örülök, hogy végre sikerült megtalálnia önmagát és elfogadta, hogy ön valóban olyan meleg, mint a napon hagyott pléhlemez. Igazán parádés előadás volt ez, amit itt eltervezett a részemre. Továbbá az is örömmel tölt el, hogy ennyire egy hullámhosszon vannak Dantéval. Van is egy remek ötletem. Miért nem fogadja be? Nekem mostanában nagyon meggyűlt vele a bajom…

- Hogy lennénk rendben Tethys? Azt hiszi, hogy ha eltünteti a tetoválást és hazaenged, mert más választása nem nagyon van, akkor megússza a halált? Ezeket a feltételeket én magam szabtam, annak fejében, hogy nem azonnal koncolom fel! Hogy van képe ehhez a dölyfösséghez mondja már meg? Mit szed, mert én is akarok belőle egy marékkal banya! –Szinte fröcsögött a nyála az üvöltése közben. Azt hitte rossz lett a füle és megsüketült. Hát a pofátlanság netovábbja állt vele szemben.

- Nem értem miről beszél, milyen elfogadásról! Nem fogadom el, mert nem vagyok az! Nem vagyok buzi! Ez képtelenség! Hogy lennénk már egy hullámhosszon, maga nem normális! Megerőszakoltam az öccsét, ez kényszer volt nem pedig szeretkezés! Én sem voltam magával egy hullámhosszon amikor különböző szerekkel párosodásra kényszerített! Az isten verné meg! Maga normális? Miért fogadnám már be az öccsét? Nem hallotta amit mondtam? Megölöm magát az öccsével együtt! Kap pár napot és eljövök és utána lemészárolok mindenkit egytől egyig! Ezek után rám akarja bízni? Mi ez?

A fehér és szálkás mellkas ugrált a dühtől. Nem értette, hogy mi történik! Ő az aki feltételeket szab nem pedig Tethys. A vélának elment az esze! Miért lenne neki jó, hogy rásózza az öccsét aki már terhes lett a számára? Miért lenne számára engesztelő ajándék egy húsz éves felnőtt férfi? Kitágult szemekkel nézte a nő arcát mert nem hitte el, hogy ilyen pofátlanságra képes. Újra ordításba fogott, hiszen nem találta a logikus magyarázatot.

- Most azonnal engedjen el! Szedje le a tetoválást, adja vissza a ruhámat és a pálcámat! Adja oda az összes drogot ami talál és utána imádkozzon a testvérével, hogy a másvilágon ne a legmélyebb bugyorba süllyedjenek! Vagy költözzön amilyen messzire csak bír! Bár én úgyis megtalálom, amint rendbe jöttem! Három nap haladékot kapnak, hogy eltűnjenek mindketten a föld színéről! Hogy meri felajánlani az öccsét? Megőrült? Én aranyvérű nemes vagyok, nekem családot kell alapítanom, hogy tovább örökítsem a vérvonalamat! Mégis hogy meri a bátorságot venni, hogy azt mondja vigyem haza a testvérét? Nem vagyok dadus! Az eszem megáll! Gondolkodik maga egyáltalán? Miért jó nekem ha elviszem? Mégis mit gondol? Majd nem fog hazaszökni tőlem? De nem is ez a lényeg! Hanem , hogy én miért vinném haza annak fejében, hogy magát ne öljem meg! Hát ennek nincs értelme! Mintha nekem minden vágyam az lenne , hogy Dantéval éljek! Pont ez ellen harcolok éppen és ezért is jöttem ide egyrészt, mert nem akarom azt hogy bármilyen közöm is legyen hozzá!

Amíg ordított Dante is szépen lassan magához tért. Az őrület egyre magasabb szintekre lépett a pincében. Gyilkossággal való fenyegetőzést egy emberkereskedelmi interakció kezdte felváltani. Tethysnél egészen biztosan elmentek otthonról, ha azt gondolta  Cain hazaviszi az öccsét és ezért cserébe nem öli meg. Ez alatt Dante felkönyökölt és véres picsával hangot adott nemtetszésének.

- MOST AZTÁN CSEND LEGYEN! Hát itt mindenkinek elment a józan esze?

Tethys és Cain megdöbbenve nézett a harmadik félre, aki egyáltalán nem volt potens a vitában. Olyan volt, mint egy mellékszereplő vagy egy tárgy amit egymás között dobál két felnőttnek mondható gyerekes hibrid. Cain idegbeteg lett amint meglátta, hogy Dante újból magához tért. Véres és hófehér feneke nagyszerűen emlékeztette arra, hogy egy otromba állat volt azzal az emberrel aki iránt elsőként érzett szerelmet, bármilyen módon is… Gyorsan az efelett érzett paradox dühét le is verte szegény kis kviblin.

- Na idefigyeljen öcsém! Maga inkább arra fordítsa az energiáit, hogy az általam elpocsékolt ánusza újra képes legyen a perisztaltikus mozgásra és megfoltozódjon szépen! Senki sem osztott lapot ugyanis önnek! Az eszem megáll! Haza akarok menni végre! Legyen vége ennek a komédiának egyszer és mindenkorra! Engedjen már el!


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 20. - 23:16:02
Cain Angifilius

(http://oi62.tinypic.com/2rdgbas.jpg)

Purr (https://youtu.be/8mGBaXPlri8)


Tethys alaposan végiggondolta a szavait. Bár Angifiliusnak úgy tűnhetett, hogy csak dobálózott velük, de valójában kitervelte már ezt is. Belenyugodott abba, hogy nem kap már többet az Írmagból, de ebből a helyzetből viszont ki fogja hozni a maximumot, ez egészen bizonyos. Élvezettel nézte, ahogy Cain egyre inkább felhúzza magát a korábbi kijelentésein. A legkevésbé sem érdekelte, hogy miket üvölt a férfi. Az ő stabilan álló terveit nem keresztezheti semmilyen módon. Roppant kellemesen szórakozott a nemesen.

- Nem értem miről beszél, milyen elfogadásról! Nem fogadom el, mert nem vagyok az! Nem vagyok buzi! Ez képtelenség! Hogy lennénk már egy hullámhosszon, maga nem normális! Megerőszakoltam az öccsét, ez kényszer volt nem pedig szeretkezés! Én sem voltam magával egy hullámhosszon amikor különböző szerekkel párosodásra kényszerített! Az isten verné meg! Maga normális? Miért fogadnám már be az öccsét? Nem hallotta, amit mondtam? Megölöm magát az öccsével együtt! Kap pár napot és eljövök és utána lemészárolok mindenkit egytől egyig! Ezek után rám akarja bízni? Mi ez?

Megpróbált teljesen szenvtelen arccal válaszolni, hogy Cain ne sejtsen meg semmit abból, amit tervez. Hevesen szedte a levegőt továbbra is, de csak a korábbi események tükröződtek rajta még mindig. A mágus felháborodása és teljes kiborulása nagyon nagy segítség volt neki abban, hogy nyugodt arccal válaszoljon. Imádta húzni a nemes agyát.

- Ugyan-ugyan! Miért ilyen dühös? Elvégre mindjárt kiszabadul, ahogy mondtam is. Megértem, ha nem szeretné elvinni az öcsémet. Azonban én sem szeretném tovább gondját viselni. A legkevésbé sincs szükségem olyan valakire, aki ennyire könnyen befolyásolható. Továbbá, minden alkalommal, amikor ránéznék az jutna eszembe, hogy megcsúfoltak és hogy
kudarcot vallottam. Az én nevem jelent valamit a varázsvilágban, jó nevű bájitalkeverő vagyok. Ezen felül persze a szépségemről is híres vagyok – itt öntelten megdobta a haját, hogy megcsillanjon rajta a fény. Látta, hogy Caint szétfeszíti a düh. Magabiztosan csücsörített a mágus felé, aki újból kifakadt, ezúttal is olyan hangerőn, hogy szinte csodával határos, hogy nem szakadtak meg a hangszálai.

- Most azonnal engedjen el! Szedje le a tetoválást, adja vissza a ruhámat és a pálcámat! Adja oda az összes drogot ami talál és utána imádkozzon a testvérével, hogy a másvilágon ne a legmélyebb bugyorba süllyedjenek! Vagy költözzön amilyen messzire csak bír! Bár én úgyis megtalálom, amint rendbe jöttem! Három nap haladékot kapnak, hogy eltűnjenek mindketten a föld színéről! Hogy meri felajánlani az öccsét? Megőrült? Én aranyvérű nemes vagyok, nekem családot kell alapítanom, hogy tovább örökítsem a vérvonalamat! Mégis hogy meri a bátorságot venni, hogy azt mondja vigyem haza a testvérét? Nem vagyok dadus! Az eszem megáll! Gondolkodik maga egyáltalán? Miért jó nekem ha elviszem? Mégis mit gondol? Majd nem fog hazaszökni tőlem? De nem is ez a lényeg! Hanem , hogy én miért vinném haza annak fejében, hogy magát ne öljem meg! Hát ennek nincs értelme! Mintha nekem minden vágyam az lenne , hogy Dantéval éljek! Pont ez ellen harcolok éppen és ezért is jöttem ide egyrészt, mert nem akarom azt hogy bármilyen közöm is legyen hozzá!

- Perszepersze! Mindent elrendezünk szépen sorjában. Nem kell bemutatnia a családját, illetve az aranyvér kirótta terheket is remekül ismerem, magam is ezekkel küzdök nap, mint nap. Éppen ezért nincs szükségem tovább Dantéra. A családom vérvonalát egyedül is tovább tudom vinni. Mivel ő…nos…nem képes varázsolni, annyit ér csak, mintha sárvérű volna. Vagyis semennyit. – Tethys itt gonoszan elkuncogta magát. Balszerencséjére ekkor tért magához Dante is.

- MOST AZTÁN CSEND LEGYEN! Hát itt mindenkinek elment a józan esze?

Tethys már éppen reagált volna a még mindig tök meztelen és erőtlen fiúnak, de Cain közbevágott.

- Na idefigyeljen öcsém! Maga inkább arra fordítsa az energiáit, hogy az általam elpocsékolt ánusza újra képes legyen a perisztaltikus mozgásra és megfoltozódjon szépen! Senki sem osztott lapot ugyanis önnek! Az eszem megáll! Haza akarok menni végre! Legyen vége ennek a komédiának egyszer és mindenkorra! Engedjen már el!

A boszorka életében először egyet értett Cainnal. A jelen helyzetben azt kívánta, bár meg se született volna a testvére. Minden remekül alakult volna, ha ő és a szép pofija nem tesz keresztbe neki. Azt akarta, hogy a fiú soha többet ne jöjjön a közelébe. Féktelen haragjában és csalódottságában még jobb tervvel állt elő, mint ami korábban a fejében volt. Az ötlet nyomán azonnal lendítte is pálcáját. Cain idegesen elkezdett pislogni, mert azt hitte, megint vele akar ügyködni a boszorka, de nem így volt. A pálca ezúttal Dantéra irányult.

- Önnel mindjárt befejezem a dolgom Angifilius, de van még egy kis elintéznivalóm.

Dante kikerekedett szemmel nézett Tethys-re, amint az odacsörtetett hozzá, s nyomban rászegezte a pálcáját. Nem tudta elképzelni, mi következik most.

- Dante! Túl sok bosszúságot okoztál már nekem eddigi életemben, úgy döntöttem, hogy egyszer s mindenkorra megszabadulok tőled. De azt akarom, hogy valami hasznom is származzon belőled. Úgy határoztam, hogy megkötöm veled a Megszeghetetlen Esküt -fröcsögte a boszorka. fiú nem volt varázsló, de erről tudta egészen pontosan, mit jelent. Számára most semmi jót.

- Imperio! – intett Dante felé Tethys. – Add csak ide a kezed Dante!
Megragadta Dante karját, s úgy rendelkezett, hogy a fiú is így tegyen. Pálcája végéből fényes kötelék fonódott kezeik köré. Már előre eltervezett mindent.

(http://i61.tinypic.com/m96btj.jpg)

- Elhagyod-e örökre a Skarsgard birtokot, s nem is kísérelsz meg oda többet belépni?
- Igen – válaszolta Dante helyett az Imperio átok.
- Feljogosítasz-e arra, hogy a házat és a Gringotts-ban levő pénzt a saját nevemre írjam és azokhoz többé semmilyen hozzáférésed ne legyen?
- Igen – mondta engedelmesen a fiú.
- Elfogadod-e hivatalos lakhelyednek ezentúl az Angifilius-házat, s onnan soha nem fogsz megszökni?
- Igen.
A sejtelmes fény visszabújt Tethys pálcájába, s lehullt Dantéről az Imperio. A fiú azonnal elkezdett sírni. A boszorka ennyivel nem fejezte be a dolgát, mert Cainhoz lépett. Dante utolsó fogadalmát hallva a nemes újból magán kívül volt a dühtől.

- Nos Mr Angifilius elmondom még egyszer az ajánlatomat ezúttal végig. El fogja vinni magával az öcsémet. Ha nem így tesz, Dante meghal, mert megszegi a nekem tett ígéretét. Ön pedig meg fog nekem még fogadni néhány dolgot ezeken kívül is. De kezdjük csak az elején. – odalépett a mágushoz és a tetoválásra tette a pálcáját. Az sárga fénnyel felizzott és nyomban utána el is tűnt. – Bizonyára meglepődött azon, amit az imént kértem. Egészen biztosan nem fogja elutasítani. Tudja miért? Rengeteg befolyásos barátom van a legmagasabb nemesi körökben is. Gyakorta találkozom velük különböző eseményeken. Bizonyára érdekesnek találnák azt a remek történetet, hogy a méltán híres Angifilius ház sarja olyan meleg, mint egy kályha. Gondolja csak el, milyen csodásan szórakoznának rajta. Mit szól? Én arra gondoltam, hogy maga meghagyja az életem, magához veszi az öcsém, cserébe én megtartom magamnak ezt a kis titkot.

Cainra nézve egészen biztos volt abban, hogy nem fog nemet mondani neki. Nyúlt is a nemes karja felé, másik kezével pedig pálcáját lendítette.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 21. - 02:02:29
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/9531556effcad3878a330b966f722584_zpsfdzu9coj.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=9zL7c5Z0HDA)

Cain pár pillanatra elvesztette a józan ítélőképességét. Nem akarta elhinni ami történik. Nem volt a maga ura. Úgy ordítozott a levegőben lógva magatehetetlenül láncait csörgetve,  mint egy állat. Tudta, hogy Tethysnek ezzel édes perceket okoz de nem bírta magát tovább türtőztetni. Minden izma egyként feszült meg és engedett el, de hiába. Most azonnal el akarta törni a nő ujjait, egyenként hátrafelé, mint egy ropit. A dühét kiváltó ok pedig nem is az volt, hogy lebuzizta és hogy újabb cselt szőtt és ismételten egy kellemetlen meglepetést okozott neki, hanem … amit Dantéra mondott.

„Nincs szükségem tovább Dantéra… Mivel ő…nos…nem képes varázsolni, annyit ér csak, mintha sárvérű volna. Vagyis semennyit. „

Cain lélegzetvisszafojtva hallgatta a kegyetlen szavakat. Azt hitte, hogy a nő az öccsét szereti. Hogy, azért bomlott meg az elméje mert féltékeny és retteg, hogy elveszíti. De tévedett. Nem akarta elhinni amit lát. Tethys sosem szerette az öccsét! Kizárólag csak magát imádta és mivel nem volt befolyása többet a fiú felett ezért eldobja mint egy szemetet, mert nem tud Dante érzelmeivel bírni. Bele sem mert gondolni, hogy Dante éppen min mehet keresztül. Ő is bántotta, de nem direkt… csak egyszerűen nem bírta türtőztetni magát. Azért produkálta magát, hogy Tethysnek fájdalmat okozzon. Az utolsó lökés volt a majdnem végzetes mozdulat amivel másvilágra küldte  a fiút, mindene égett a saját maga felett érzett dühétől de főként a Tethys iránt érzett undora lépett még magasabb szintekre. Ezt a gyűlöletet amit a véla iránt táplált , egészséges lelkű ember sosem érthette volna meg, hirtelen a saját apját vélte felfedezni a nőben. Gyenge ,mohó és zsarnok embert látott, aki valamiért túl sokat képzel magáról.

- Hogy képes erre Tethys! Hogy tudott ilyet…- De nem tudta tovább mondani, mert meglepetésére elcsuklott a hangja. Dantéval össze volt kötve a lelke, hiába volt ő a mester ez az állapot rá is kihatott. Akkora érzelmi vihart élt át szegény gyermek, hogy Cain szemeiből patakokban kezdtek hullani a könnyek, nem tudott ellenük tenni semmit sem. Dante minden egyes emléke bevillant az ő fejébe is. Tethyssel együtt töltött önfeledt idők és a szerelmes pillanatok,  a fájdalommal és édes kínokkal teli órák. Most pedig olyan embert torzító , minden összetépő kín szakadt fel a meggyötört fehér testből, amit a félvámpír sem bírt elviselni. Felemelte a fejét a plafon felé, hogy visszafojtsa a könnyeit. De nem ment. Kék szemei hirtelen eláztak és két oldalt folytak le az arcán a sűrű nedves patakok. A kvibli feladott mindent amiben hitt . Olyan mértékű elveszettség és szomorúság csapott belőle a vámpír felé amilyennel az még sosem találkozott. Danténak mindig is volt valakije így nem tudta milyen az ,ha senki sem áll mellette. Cainnak mivel nem volt senkije nem ismerhette ezt a gyötrő és szívtépő érzést, amit az elhagyatottság tudata okoz. Kínjában beharapta az ajkát olyan erősen, hogy kiserkent a vére. A fiú ezalatt megadta magát, feladta az életet és az átokkal szembe sem szegült. Minden mindegy volt számára. Csalódott Cainban és élete legfontosabb emberében, aki gyermekkorában megvédte azoktól, akik bántották külseje és kviblisége miatt. Hová lett a nővére?  Hova lett az a lány, akivel együtt bújtak el az anyjuk elől amikor keresztülüldözte őket a hatalmas házban? Mikor mocskolódott be az ártatlansága ilyen észrevétlenül és vált szörnyeteggé a múltban átélt fájdalmai miatt? Miért lett Tethysből ez és belőle miért nem? Hová tette a szemeit, hogy ezt a folyamatot nem vette észre? Nem vette észre, hogy olyan lett… mint a saját anyjuk egykoron volt!  Minden egyes szava tőrként döfött Dante szívébe. Egész életében ott motoszkált benne, hogy csak egy semmirekellő kis kivbli, hogy semmire sem jó. Pedig tényleg mindent elkövetett, hogy hasznos lehessen, hogy kezei által nyomot hagyjon textilen és minden egyéb formálható anyagon. Izgalomtól remegő fehér ujjaival elsőként nővérének mutatta meg csodálatos alkotásait amit szövettel tudott művelni… annak tárta fel mindenét, aki mindezt most eltaposta. Semmit sem ért már az élete, nem kellett senkinek! És a magánynál a halál is jobb, nem?

- Tethys…- Suttogta maga elé Cain hörögve és bevérzett szemekkel, de  a nő nem figyelt rá. Remegett minden izma a dühtől, lúdbőrözött a teste az indulatoktól. A véla ezt valószínűleg megneszelhette mert lassan visszatért hozzá, amint végzett Dante lelkének megevésével és elintézte, hogy kitúrja a családi vagyonból is.  

- Tethys te undorító féreg! Hogy voltál képest ezt tenni! Van neked szíved? MEGÖLLEK TETHYS! MEGESZLEK ÉS KIHÁNYLAK! UNDORÍTÓ VAGY! GYŰLÖLLEK! - Teste megugrott a levegőben és előrendült, a boszorkány nem várt mozdulattól megrökönyödve esett hátra a földre, hiszen egészen közel került hozzá. Megcsapta hűvös testének a szele.  A nemes a láncok feszítésének ellenére pár centivel kijjebb húzta magát a térben, hallani lehetett, ahogy csuklójának ízületei kínkeservesen recsegnek. Fogait úgy szorította össze, hogy hangosan csikorogtak. Szemének kékje másvilági pompájában izzott. Halántékán és homlokon kidagadtak az erek. A nőt megcsapta a halál jeges fuvallata. Fullasztó energia söpört végig a szobán.  Cain nem volt ebben a pillanatban ember. Tombolt! Nem érette magát honnan van ez az erő, de úgy érezte, hogy ha most nem tépi le a láncokat akkor meghal a fájdalomtól amit afelett érez , hogy nem belezheti ki a nőt. Dante ezalatt a kövön zokogott . Keze kinyújtva terült el a földön úgy ahogy a nővére ellökte magától: mint egy darab szart. Dante ujjai a levegőt markolták, az utolsó érintésért nyúlt amit testvérétől kapott. Hiába próbálkozott Cain, hogy elszakítsa a láncokat saját magát tépte el, csuklója és bokái kiugrottak a helyükről. A véla ezt nem tudta tovább nézni. Annyira gusztustalan és torz volt amit csinált, hogy megvolt az esély a végén még  megöli magát a férfi , ha ezt tovább folytatja. Teljességgel bizonyos volt, hogy nem az emberi része volt felszínen, hanem a vámpír. Miután saját végtagjait pocsékolta szét, úgy ordítozott mint egy állat, nem emberi nyelven torz hangokat adott ki magából. A pince kezdett olyan lenni , mint egy őrültek háza. A boszorkány is láthatta, hogy ha nem köti meg az esküt akkor amint lekerülnek a láncok a nemesről , neki annyi. Aki képes  a saját ínszalagjait eltépni azért, hogy öljön, az nyilvánvalóan nem normális. A véla most aztán tényleg megijedt, mert ez az eset annyira rendkívüli volt még számára is, hogy ki kellett találni valamit amivel lenyugtatja a férfit. Miután kellő távolságra hátrált a hörgő és habzó szájú vámpírtól, (akibe nem értette mi üthetett ) megvárta bölcsen,  hogy elhallgasson. Lassan az ordítások fájdalmas és kínkeserves nyöszörgésekbe torkolltak. Cain szokás szerint felélte az összes energiatartalékát és önmagához hűen elájult.

*

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=Rt-iG5hnFSs)

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/cfa0b5fb6f2af70131ed0356b1c3c3ff_zps2c8pjldh.jpg)

Nem tudni, hogy Dante ebből mit fogott fel de nem valószínű, hogy örült annak amit látott. Tekintve , hogy ezzel a valamivel kell együtt élnie örökre ami letépi a saját végtagjait , ha úgy adódik a helyzet. A Skarsgard família, ha együtt tudott még érezni,  akkor az az egyetlen érzelem az elborzadás és az értetlenség lehetett amit Cain tette felett éltek meg. A nemes kicsavart kezei és lábai , amit saját maga feszített le a testéről annyira bizarr módon néztek ki, hogy nem lehetett értelmes szavakkal definiálni. Tethys egy erős regeneráló varázslattal a helyére rakta a végtagjait, amíg nyugalmi állapotban volt. Jobbnak látta, ha újra belövi valamilyen droggal . Most csak morfiumot kapott egy injekciós tű segítségével. Az kellően kiütötte a múltkor így nem valószínű, hogy gond lesz vele. Ez be is igazolódott. Cain kongó tekintettel lebegett a levegőben ugyan úgy mint előtte, testén nyoma sem volt az indulatos öncsonkításának. Tudata mélyén Dante fájdalma még ott mocorgott, de igazából nem érdekelte különösebben. Kényelmetlenül kapargatta a lelkét. Most kimondottan örült , hogy nem érzi azt amit a fiú. Nem tudta meddig volt kiütve és mi történt ez alatt.  Csak az őt elragadó érzelmek hullámai sodorták valami egészen őrült állapotba. Meg akarta védeni a fiút attól a fájdalomtól amit érzett, de valószínűleg Danténak csak az tűnt fel, hogy Cain hirtelen ordítani kezd mint egy elmebeteg és utána leszakítja az ízületeit. Szörnyű félreértések sorozatai születtek a pincében, ahogy szörnyűséges döntések is. A véla ismételten tett pár tétova lépést Cain felé, kin még mindig ott volt a maszk és a lánc, ugyan úgy mint ahogy a dührohama előtt.

- Nos Mr Angifilius elmondom még egyszer az ajánlatomat ezúttal végig. El fogja vinni magával az öcsémet. Ha nem így tesz, Dante meghal, mert megszegi a nekem tett ígéretét. Ön pedig meg fog nekem még fogadni néhány dolgot ezeken kívül is.

Cain némán hallgatta a fröcsögést úgy érezte, hogy ennél rosszabb már nem jöhet. A combjáról egy szempillantás alatt tűnt el  a tetoválás, ez jó. A többi nem annyira.

– Bizonyára meglepődött azon, amint az imént kértem. Egészen biztosan nem fogja elutasítani. Tudja miért? Rengeteg befolyásos barátom van a legmagasabb nemesi körökben is. Gyakorta találkozom velük különböző eseményeken. Bizonyára érdekesnek találnák azt a remek történetet, hogy a méltán híres Angifilius ház sarja olyan meleg, mint egy kályha. Gondolja csak el, milyen csodásan szórakoznának rajta. Mit szól? Én arra gondoltam, hogy maga meghagyja az életem, magához veszi az öcsém, cserébe én megtartom magamnak ezt a kis titkot.

Drága Merlin! Pitiáner. Olyan mint egy gyerek, vagy mint egy bogár ami a hátán forog és kapálózik, mialatt nem tud felkelni. Mikor bolondult meg ennyire ez a nő? Vagy mindig is ilyen volt? Nem látott kettőig  a hatalmas csöcseitől? Cain sem érette mi történt itt, milyen torz lelke lehetett alapból neki , hogy ilyenekre képes amit az előbb művelt? Azért dobja ki az öccsét mert nem azt csinálja amit Tethys szeretne? Ráadásul kisemmizi? Hogy képes ilyenre valaki? Már régen nem érdekelte hogy Tethys elhíreszteli róla ,hogy meleg. Vigyen haza azért egy férfit, hogy ne terjedjen el róla hogy buzi? Ugyan már! Itt felröhögött. Eddig ez volt az első emberi reakciója a bambuláson kívül. Miután kiszórakozta magát végre megszólalt.

- Amint hozzám kerül az öccse nem lesz titok többé. Meg tudja mondani ép ésszel milyen normális érv állna emögött, hogy két heteroszexuális  felnőtt férfi egy fedél alatt él? Maga látom nem képes logikusan gondolkodni annyira megőrült. Örülök, hogy adott ismételten valami szart mert legalább tudok gondolkodni és nem azt vizionálom folyamatosan amint a seggébe nyúlok, hogy kitépjem a beleit. Erekció közben nehéz beszélnem büdös kurva!

Itt szépen elhallgatott és felmérte a helyzetet. Ha belemegy elsőként az eskübe ő nem fogja tudni Tethyst semmivel sem fogni, hiszen akkor már nem jelent rá fenyegetést. Most még igen. Ezért előbb neki kell Tethyst köteleznie , nem pedig fordítva. Most az egyszer hálás volt a morfiumért.

- Belemegyek a játékba Tethys de most nagyon figyeljen! Hazaviszem az öccsét és gondját viselem, mert szánom. Egyetlen ember sem érdemel ilyen bánásmódot, amiben ön részesítette az imént. Egy láthatóan gyenge és kiszolgáltatott embert csúfolt meg és nem szexuális játék közben, hanem ténylegesen! Nem tudom hogyan de éreztem és láttam mindent amin keresztül mentek gyerekkorukban és éreztem most a fájdalmát és csalódottságát is amit maga miatt élt meg. Csakis ezért viszem magammal. Mert egyetlen egy ember sem érdemli meg azt, hogy ilyen lelki gyötrelmek közepette múljon ki! Leszámítva magát, de magában ilyen érzések sosem születhetnek mint benne, mert az ártatlan lelkéből fakadó kín volt az melynek szele megcsapott! Én is romlott vagyok így én sem tudhatom mik ezek az érzések avagy hogyan születnek, sosem ízleltem hasonlót… De magára nézve  szomorú ,hogy testvéreként még annyira sem ismeri ezt a fiút, mint ahogyan én!  Úgy, hogy összesen csak három alkalommal láttam! Valamit akkor tudok, nem igaz?

A nő feje egyre csak nőtt a dühtől. Hát igen Cain már tiszta lapokkal játszott és nem érdekelte, hogy mit gondolnak róla.

- Elviszem az öccsét , hogy ne haljon meg itt mint egy rakás szerencsétlenség. De a legkevésbé sem érdekel, hogy a társaság ami képes magával egy fedél alatt megmaradni mit gondol rólunk! –Nem hitte el amiket mondott. Többes számban beszélt. Sosem gondolta magát romantikus alkatnak. Hát meglesz ennek a böjtje, az biztos. Otthon felvágja az ereit egy kiló kokainnal amint hazaért.

- Egy valamit had mondjak. Nem vagyok hajlandó úgy szerződést kötni, hogy a levegőben lógok és nincs a pálcám a kezem ügyében! Engem most nem tud semmilyen kényszerítő átok által befolyásolni mert erősebb vagyok magánál még a morfium hatása alatt is. Tudja miért?  Azért mert tudom, hogy igazam van! Én leszek az, aki elsőként feltételekhez köti magát! Hát mégis mit képzel? Hogy maga az isten? Tethys egyszer eljön a végezete, hamarabb mint hinné! De belemegyek ebbe a buta kis játékba. Kizárólag  csak akkor, ha elereszt és én vagyok az első aki feltételeket szab! Ebből nem engedek!  Dante és magam biztonsága érdekében követelem, hogy eresszen le és adja oda a pálcámat!

A nő egy csettintéssel leeresztette Caint a földre.  A nemes el sem hitte, hogy ez ilyen egyszerűen ment. Bár a szájkosár és a láncok még rajta voltak tudta, hogy győzött. A megtört és sápadt arc mindent elárult. A pálcáját is azonnal visszakapta, ezek szerint a véla végig magánál tartotta.

~Ennyi lenne? Ez tényleg ennyi lett volna?~

Nem akarta elhinni. Azt hitte rosszul lesz az extázistól. Majdnem elájult, mindene remegett az adrenalintól amit győzelme felett érzett.

- Tartsa a kezét Tethys és jól figyeljen! Első feltételem így szól: minden egyes hónap elsején reggel nyolckor a házimanómnak egy alkalmazottja vagy csicskája elhoz egy láda narkót. A láda öt kiló anyagot tudjon befogadni, ez egy hónapra bőven elég... akár két személynek is. A legnemesebb, legérdekesebb összetevőket  pakolja, amiket csak tud!  Morfium, ópium, marihuána, gombák, minden amije van azt szépen oda adja nekem. Nem küld harapó dobozt , nem küld semmit… Egyet adományoz csak:  több kiló színtiszta drogot. Értette?

A nő nem hitte el , hogy ez az első feltétel. Ez valami vicc? Caint nem zökkentette ki cinikus viselkedésével a különleges sarc hallatán. Jött  a második forduló. A nemes igazán érdekesen festett, amint anyaszült meztelenül egy szájkosárral a fején rendezkedett.

- Ne vigyorogjon, mert ez kész anyagi csőd lesz önnek! Tudja nagyon jól, hogy mennyire jól bírom! Nos a második feltételem a következő: soha az életben nem jöhet Dante és az én közelembe! Nem fog nekünk ártani sem testileg  sem mentálisan, ha így van akkor meghal. Ha meglát minket az utcán tovább megy mint egy idegen! Ha ennek nem tesz eleget akkor az lesz mint Dante esetében, ha elszökik tőlem! Ha ebbe nem megy bele akkor megvárom itt,  amíg megérkeznek az aurorok. Már csak három nap van hátra. Vagy eleget tesz ennek, vagy kivégzik! Ugyanis mindent be fogok vallani azt is, hogy Imperio által köttette meg az esküjét Dantéval. Szóval mi a válasza? Nem kérek sokat.  Csak annyit, hogy a narkót élete végig küldje minden hónap elsején, igazán nagy adagokban és hogy ne merje többé a köreinket zavarni! Ha megkötöttük az esküt, akkor hallgatom az ön feltételeit amit normális emberek módjára , kényszerítés nélkül tárgyalunk meg. Látja nálam van a pálcám és nem csinálok semmit. Szóval a szándékaim tiszták ezen a téren! Az, hogy a jövő mit hoz…még nem tudni. Miután megkötöttük a szerződést engedjen szabadon, adja oda a ruháimat és az öccsét és elmegyünk. Jaj igen… a maszkot is kérem. Köszönöm, hogy segített megoldani a szexuális problémámat, legalább ennyi haszna volt a kiképzésemnek, nem igaz? Úgy érzem, hogy Dantéval még szükségünk lesz erre a kis apróságra! -Majd kacsintott egyet, hogy megadja  a végső kegyelemdöfést. Most már nem érdekelte semmi. Eljátssza a buzik istenét , hogy ne találjon rajta fogást többet ez a nyomorult dög. Ő fog kimenni innen felemelt fővel és Tethys marad magára a gyűlöletével és beteges indulataival.  Az, hogy majd hogyan rendezi otthon a dolgokat a lelkében , teljesen más kérdés. De ehhez aludnia kellett, fürödnie és ennie. Azzal még nem is számolt, hogy Dantéval is lesz dolga bőven. Hirtelen családos embernek érezte magát , kinek vállait  az édes felelősség terhe nyomja.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Dante Skarsgård - 2015. 10. 21. - 13:48:44
Cain Angifilius

(http://i59.tinypic.com/91ies6.jpg)

just keep breathing (https://youtu.be/qJE0TgfckaE)

Dante érezte, hogy most már sokkal jobban van testileg. Azonban a lelke sohasem haldoklott még ennyire. Hosszasan elmélkedett az elmúlt órák történésein, s ahogy így tett, egyre inkább úgy érezte, hogy szívja be a mellkasát a láthatatlan űr ott, ahol egykor a szívét tartotta. Az önfeledt eufóriából úgy csapott át hangulata a legmételyezőbb melankóliába, hogy úgy érezte már sohasem lesz boldog. Cain szavai a lelkéig hatoltak, s éles tőrként döfték át a boldog emléket, amit korábban megosztottak együtt. De ha ez nem is fájt volna még neki annyira, jött Tethys és a tőr mellé csúsztatott egy életlen, rozsdás kést a szívébe, ami erőtlenül, de határozottan fúrta keresztül a korábban együtt töltött kellemes évek emlékein.

~Hát hazugság lett volna? Mindvégig csak arra kellettem neki, hogy egy szép napon, amikor szerinte elég erős leszek ahhoz, hogy feldolgozzam ezt, eldob, mint egy taknyos zsebkendőt a szélben és utánam se néz?  Ez az egész csak egy színjáték volt?~

Megpróbálta felidézni egészen korai éveiket, amikor oly’ sokszor a védelmére kelt. Ahogy Dante végiggondolta, sosem őt védte igazából, hanme a saját erejét fitogtatta. Élvezte, hogy ő lehet az erősebb fél, annak ellenére, hogy lány volt. Örömét lelte abban, hogy Dante számára lealacsonyító és kellemetlen szituációkban ő az, aki rendet tesz. Ezek után sosem ölelte meg testvérét, legfeljebb bíztatóan megveregette a vállát. Most hogy így belegondolt, testvére sosem mondta ki, hogy szereti, még egészen kicsi korukban sem, amikor ugye a gyerekek a legőszintébbek. Egymással pedig különösen. Ő minden titkát és félelmét megosztotta a lánnyal, Tethys azonban sosem. Igaz, szinte mindennap váltottak leveleket, amíg a lány a Roxfortban volt, azonban Dante így utólag belegondolva azokból is csak a fennhéjazást és a dicsekvést érezte ki. Mesélt arról, mennyire jól teljesít az órákon, milyen remekül érzi ott magát, azonban sosem írta le, hogy Dante hiányozna neki. Mikor Dante elmondta neki, hogy szeretne elmenni egy mugli iskolába, Tethys kinevette. A fiú megmutatta neki az öltözéket, amit a felvételire készített. A boszorka ezt sem díjazta őszintén, hanem pikírt megjegyzéseket tett arra, hogy fiú létére ilyen nemeshez nem méltó mugli hobbija van. Dante akkor már régóta varrogatott a saját kedvére, sőt el is adta őket, tekintélyes pénzt keresve ezzel. Ezt is titokban tartotta testvére előtt, ahogy a sci-fi könyvek iránti vonzalmát. Kisebb korában sosem gondolkodott el azon, hogy nem normális dolog, hogy a testvére előtt nem lehet teljesen önmaga, de akkor még nem érezte olyan fontos dolognak. Az eddigi események tükrében ezek is teljesen új megvilágításba kerültek. Tethys valóban szégyellte a fiút. Egész életében tehernek érezte. Ráadásul mindig is féltékeny volt arra, hogy a fiút illet minden ingó és ingatlan, amit a családjuk valaha megszerzett.
Nem csoda ezek után, hogy ez az érzelmi vihar dühödt ordításban szakadt ki belőle. Azonban erre is csak agresszív válaszokat kapott. Cain reakcióját sem igazán értette, de akin a legjobba megdöbbent, az Tethys volt. Ugyanis amint megszólalt Dante, a boszorka rögvest rászegezte a pálcáját.Most értette meg, hogy testvére az előbb, s korábban sem azért mentette meg megint az életét, mert szerette. Nem szerette sohasem. Kizárólag azért tartotta életben, mert szüksége van rá. Ebben a pillanatban rájött, hogy Tethys az anyjuk tökéletes másává lett. Miközben Tethys ügyködését figyelte, anyjuk szavai visszhangoztak a fejében.


- Dante jól vésd az eszedbe ezt az estét. Csak és kizárólag azért hagylak életben, mert te vagy az egyetlen fiú örökösöm és az utolsó egyike az utolsó Skarsgårdoknak. Ha nem így lenne, most azonnal kioltanám az életedet, a puszta kezemmel. Ezt ne feledd el.

(http://i58.tinypic.com/2brtaa.jpg)

Örökre (https://youtu.be/XG1WfYpTx0w)

A fiú ekkor úgy érezte, vége. Mindennek vége. Látta, hogy testvére ajkai mozognak, de szavait nem hallotta. Érezte, hogy Imperiot szór rá, s testét elönti a forróság, ami Tethys akarata nyomán folyt belé. Nem lett volna szükség az átokra sem, mert most már minden teljesen mindegy volt Danténak. Úgy érezte, a teste egy légüres térben lebeg és csak azt akarta, hogy senki ne szóljon hozzá többet. Már csak arra várt, hogy a testén hideg nyálka jelenjen meg, hogy az hangszigetelje őt mindentől és belülről szépen lassan feleméssze a szomorúság.Kimondta az igeneket, amikre Tethys kényszerítette. Amint érezte, hogy ismét önmaga ura lett, előre hanyatlott és keserves sírásba kezdett. Kezén még érezte testvére meleg érintését, de ahogy keze a hideg földön terült, hamar el is tűnt. Egyedül maradt. Ernyedt teste egyre csak szívta magába a hozzá nyomódó jeges kő érintését, szívverése is egyre lassult. Már nem érdekelte, ha meghal. Csak legyen vége ennek.

Megütközve figyelte Cain őrjöngését. Egyáltalán nem értette, mi váltotta ezt ki. Nem értett már semmit. A mágus ugyanis azt üvöltözte, hogy gyűlöli Tethys-t. Mondjuk érthető volt, hogy kifakadt, elvégre sokadik napja tartotta már fogva. A fiú szörnyülködve figyelte, ahogyan a korábban hideg, szemtelen viselkedésű alak teljesen kifordul magából. Már egyáltalán nem volt benne semmi emberi. Dante rémülten vette tudomásul, hogy ő ehhez a… valamihez van már hozzákötve. Akarata ellenére. Hirtelen nem tudott mit tenni, csak annyit, hogy riadtan a legközelebbi falhoz húzódott. Látta, ahogyan Caina addig vergődik állatias hangon, amíg teljesen valószínűtlen pózban el nem ájul. Testvére ekkor odalépett a nemeshez és pálcájával intett, az elpocsékolt testrészek nyomban normális helyzetbe kerültek. Mérgében saját karjába harapott. Hogy Cain jobban legyen, szemeit forgatva egy megtöltött fecskendőt varázsolt a pincébe. A morfiumtól a mágus hamar erőre kapott.  Amint így történt, Tethys ismertette vele fondorlatos terve részleteit. A nemes erre idegbeteg röhögéssel reagált.

- Elviszem az öccsét , hogy ne haljon meg itt mint egy rakás szerencsétlenség. De a legkevésbé sem érdekel, hogy a társaság ami képes magával egy fedél alatt megmaradni mit gondol rólunk!
- Egy valamit had mondjak. Nem vagyok hajlandó úgy szerződést kötni, hogy a levegőben lógok és nincs a pálcám a kezem ügyében! Engem most nem tud semmilyen kényszerítő átok által befolyásolni mert erősebb vagyok magánál még a morfium hatása alatt is. Tudja miért?  Azért mert tudom, hogy igazam van! Én leszek az, aki elsőként feltételekhez köti magát! Hát mégis mit képzel? Hogy maga az isten? Tethys egyszer eljön a végezete, hamarabb mint hinné! De belemegyek ebbe a buta kis játékba. Kizárólag  csak akkor, ha elereszt és én vagyok az első aki feltételeket szab! Ebből nem engedek!  Dante és magam biztonsága érdekében követelem, hogy eresszen le és adja oda a pálcámat!

Tethys semmit nem reagált ezekre. Tudta, hogy csak úgy tud megszabadulni a férfitól, ha belemegy mindenbe. Ezért cserébe semmi nem túl nagy ár. Intett pálcájával és eloldozta a mágust, azonban a biztonság kedvéért rajta hagyta a maszkot. A nemes pálcája az elejétől fogja nála volt, így odanyújtotta neki. Cain elégedetten vette tudomásul, hogy végre nincs láncra verve, mint egy büdös kutya. Tethys keresztbe tett kézzel várta, hogy a fél-vámpír végre belekezdjen mondandójába, mert már megint kezdett az agyára menni a nőnek. Végül odanyújtotta a karját a férfinak, aki olyan erővel szorította meg azt, hogy körmei belevájtak puha bőrébe. Tethys azonban szigorúan előrenézett és egy szó nélkül tűrte a fájdalmat. Betegesen tűrte el még ezt is, azért cserébe, hogy teljesüljenek a céljai. Cain végül intett pálcájával, s a korábbi fényes fehér kötelék újból felizzott, ezúttal a mágus pálcája végén.

- Első feltételem így szól: minden egyes hónap elsején reggel nyolckor a házimanónak egy alkalmazottja vagy csicskája elhoz egy láda narkót. A láda öt kiló anyagot tudjon befogadni, ez egy hónapra bőven elég... akár két személynek is. A legnemesebb, legérdekesebb összetevőket  pakolja, amiket csak tud!  Morfium, ópium, marihuána, gombák, minden amije van azt szépen oda adja nekem. Nem küld harapó dobozt , nem küld semmit… Egyet adományoz csak:  több kiló színtiszta drogot. Értette?

Tethys-nek nagyon vissza kellett fognia magát, hogy ne röhögjön Cain pofájába. Annyi drog birtokában volt, hogy a mágusnak arról fogalma sem volt. Legalább 4 évig egy knútjába sem fog kerülni az, hogy az ellátmányt a mágusnak biztosítja. De persze bőszen bólogatott, válaszának hangot is adva.

- Ne vigyorogjon, mert ez kész anyagi csőd lesz önnek! Tudja nagyon jól, hogy mennyire jól bírom! Nos a második feltételem a következő: soha az életben nem jöhet Dante és az én közelembe! Nem fog nekünk ártani sem testileg  sem mentálisan, ha így van akkor meghal. Ha meglát minket az utcán tovább megy mint egy idegen! Ha ennek nem tesz eleget akkor az lesz mint Dante esetében, ha elszökik tőlem! Ha ebbe nem megy bele akkor megvárom itt,  amíg megérkeznek az aurorok. Már csak három nap van hátra. Vagy eleget tesz ennek, vagy kivégzik! Ugyanis mindent be fogok vallani azt is, hogy Imperio által köttette meg az esküjét Dantéval. Szóval mi a válasza? Nem kérek sokat.  Csak annyit, hogy a narkót élete végig küldje minden hónap elsején, igazán nagy adagokban és hogy ne merje többé a köreinket zavarni! Ha megkötöttük az esküt, akkor hallgatom az ön feltételeit amit normális emberek módjára , kényszerítés nélkül tárgyalunk meg. Látja nálam van a pálcám és nem csinálok semmit. Szóval a szándékaim tiszták ezen a téren! Az, hogy a jövő mit hoz…még nem tudni. Miután megkötöttük a szerződést engedjen szabadon, adja oda a ruháimat és az öccsét és elmegyünk. Jaj igen… a maszkot is kérem. Köszönöm, hogy segített megoldani a szexuális problémámat, legalább ennyi haszna volt a kiképzésemnek, nem igaz? Úgy érzem, hogy Dantéval még szükségünk lesz erre a kis apróságra!

Tethys erre is készséggel mondott igent. Mi mást tehetett volna? A kötelék megszűnt. A boszorka intett egyet pálcájával, aminek nyomán egy nagy csomó ruha röppent felé. Ezt odaadta a varázslónak, aki pálcája birtokában nem fecsérelte az időt öltözéssel, néhány szempillantás alatt rajta volt a ruhája, teste újból makulátlan volt. Eközben döbbenten figyelte hogy Dante is elkezdte összekaparni magát. A ruhája darabjait szedegette a földről. Megütközve konstatálta, hogy Cain int a pálcájával, aminek nyomán a kelmék újból egybeforrnak, s a foltok eltűnnek róla. A mágus lehajolt és nem gyűlölködő arccal a fiúnak nyújtotta őket. Dante nem köszönte meg, csak kitépte a mágus kezéből őket és néhány méterrel arrébb remegő ujjakkal magára öltötte a frissen toldozott ruhaneműket.
Eközben Tethys odalépett Cainhoz, aki már indulásra készen volt. A férfi már nyújtotta is a karját. Tethys elsorolta a feltételeit, miközben a már ismerős fénynyaláb a kezek köré fonódott.

- Soha nem fogsz keresni engem hogy megölj, még akkor sem, ha évek múltán eszedbe jut?
- Igen.
- Elviszed magaddal Dantét és gondját viseled élete végéig? Továbbá nem hagyod, hogy bármi baja essen?
- Igen.
- Soha nem beszélsz az itt történt dolgokról Dantén kívül senkivel?
- Igen.

A fény kihunyt és Tethys hátrébb lépett. Az eszébe akarta vésni a férfi tökéletességét, még akkor is, ha soha többé nem fogja látni. Néhány pillanattal később felemelte a kezét, levette Cainról a maszkot és a kezébe adta.

- A maszk el van bájolva, így csak az tudja levenni, aki feltette. Bár szerintem erre már rájött magától is.

A mágus most már tényleg indulásra készen állt. Odalépett Dantéhoz, aki a falhoz préselődve állt. Mikor tudatosult benne, hogy Cain tényleg magával viszi, elkezdett küzdeni. Minden kiszakadt belőle, ami a lelkét nyomta.

- Vigye innen a kezét! NEM! Nem akarok elmenni magával! Tethys, TETHYS! Hogy tehetted ezt? Mivel érdemeltem ki?

Vékony kezeivel próbált hadakozni a férfi erős karjai ellen, azonban az könnyedén lefogta és magához szorította. Dante tehetetlen dühében a férfi mellkasát ütlegelte egyre erőtlenebbül, mert újból elhatalmasodott rajta a zokogás. Zihálva vette a levegőt és arcán patakokban folyt a könny. Úgy érezte ennél a halál is csak jobb lehet.


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Cain Angifilius - 2015. 10. 21. - 18:33:02
Tethys és Dante Skarsgård

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/Nabeda2_zpsut2gqins.jpg)

Aláfestő muzsika (https://www.youtube.com/watch?v=B5qhTxFtzBE&index=333&list=PLk_YTwmgoHYgKjGRfDJyiigwtTs5RVc8I)

I got a dirty mind, I got filthy ways
I'm tryin-a Bathe my Ape in your Milky Way
I'm a legend, I'm irreverent, I be reverend
I be so far up, we don't give a fuck

Welcome to the danger zone, step inside the fantasy
You are not invited to the other side of sanity
They call me an alien, a big headed astronaut
Maybe it's because your boy Dennis get ass a lot

Nem hitte el, hogy végre itt tartanak. A napokig tartó dzsemborinak immár vége lett. Alig tért magához. Megkötötte mindenki a saját kis esküjét és ezzel bebiztosították magukat egymással szemben. Vagyis Tethys és Cain biztosította be magát egyedül, ugyanis Dante nem tudta semmire sem kötelezni a nővérét, ő csak áldozat volt. Rettenetesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Úgy dobálták őt egymásnak oda-vissza mintha kiskorú gyermek lenne egy gyámsági peren, aki nem képes magáról gondoskodni. Cain még nem kezdett el ezen agonizálni mert előbb rendbe rakta magát, hogy végre ugyan olyan tökéletesen csinos állapotba kerüljön amiben érkezése elején tündökölt. Bár nagyon zavarta, hogy napok óta nem érte víz a testét, első dolga a fürdés lesz ahogy hazamegy. Közben a Manónak megparancsolja majd hogy főzzön és ad neki némi magyarázatot arra is ahogyan megérkeznek. A szíve úgy zakatolt mint egy vonat. Ne hitte el, hogy többes számban gondolkodik. Nagyon sok volt ez neki így egyszerre. A morfium tartotta benne egyedül a lelket. Nem akarta kimutatni aggodalmait és gyengeségét, azt akarta hogy úgy menjen el innen mint egy isten. Miután megkötötte a nővel szerződése felét meglepetten konstatálta, hogy visszakapja a ruháit. Nem zavartatta magát különösebben, leült a teremben található egyetlen székre és letisztította magát pálcája segítségével , majd egy intéssel felöltözött. Nem akarta nagyon húzni már az időt. Rázta a hideg, hogy használt ruhát kell hordania, de csak a luxusmedencéje lebegett szeme előtt és egy kiadós , véres vacsora. Aztán pedig az ágya, amibe elégedetten fog beledőlni a pipájával egyetemben.  Arra gondolt, hogy Dantét  a manóra fogja bízni.  Tegye rendbe a gyereket és ha kialudta magát elkezd megoldások után kutatni, vagy afelé tendálni, hogy hogyan lehet kijátszani az esküt. Neki ehhez az élethez ugyanis nem volt kedve. Nem akart Dantéval együtt élni, sem élete végéig gondoskodni róla, mint valami focista feleségről. Hát nem is ismerte! Azt sem tudja milyen ember! Mi van, ha nem fognak tudni kijönni? Egy merő hiszti a fiú!  Az okés, hogy egyszer megingott és belemártotta magát…

~Egek! ~

A gondolatra kirázta a hideg és ismételten vér tódult a farkába. Nagyon gyorsan megszorította, még mielőtt újfent erekciója lenne, mindezt Tethys szemei láttára. Nem kellett sok neki, hiszen nem tudott elélvezni és az emlék rendkívülisége rettenetesen izgatta. Ha vele fog élni a fiú akkor óhatatlan, hogy ne történjen meg megint… Minden esetre éppen az ellen harcolt, hogy ne akarja ezt újra és újra megtenni. Főleg azok után, hogy a fiú majdnem meghalt közben. Nem lehet minden egyes alkalommal eljátszani ezt! De akkor hogyan szexelnek az emberek? Mitől vérzett el majdnem?  De mégis… hogy jut eszébe azon morfondírozni, hogy hogyan feküdjön le úgy a kviblivel, hogy az ne haljon közben szörnyet? Ez egy vicc! Amint Dantéra gondolt a szeme azonnal rászegeződött. A véres és meggyötört vékony fiú négykézláb, könnyektől áztatott arccal próbálta cafatosra tépett ruháit összeszedni, hogy eltakarja nyúzott kis testét. Cain tétován felállt és megállt tőle másfél méterre. Nem akarta, hogy olyan benyomás keltsen mint aki fölé magasodik. Küszködését látva elszorult a szíve, de nem akarta ezt senki tudtára adni, csak szótlanul magához intette a szétszakadt szöveteket és összeforrasztotta azokat. Miután végzett a művelettel elrakta pálcáját, hogy Tethys ne izguljon fölöslegesen. Kezeibe vette a finom, könnyű , Dante illatától szagos lenvászon együttest és leguggolt. Összehúzta magát egészen apróra, mintha csak egy macska bizalmába szeretett volna beleférkőzni. Teljesen azon volt , hogy Dante ne féljen tőle és ne érezze fenyegetve magát. De az reszkető kezekkel tépte ki öltözetét  és arrébb ment, tisztes távolságra a nemes közeléből. Cain azt hitte rosszul lát. Egy köszönöm-öt sem mondott és arca olyan vádló volt,  mintha mindenért ő lenne a felelős. Majdnem elkezdett neki kiabálni, de aztán rájött hogy most nem szabad a büszkesége miatt balhéznia, mert Dantének a legnehezebb éppen. Szó nélkül hagyta hát az esetet és visszatért a türelmetlenkedő vélához, hogy teljesítse az eskü ráeső részét. Odanyújtotta hófehér, karját és végigcsinálta a cirkuszt, mindenre igennel válaszolt. Végig azon gondolkodott, hogy mit hogyan lehetne kijátszani. Tethys megölése több út által is elkövethető volt, azonban a Dante irányában tett követelése annyira egyenes és mindent kimerítő parancsnak hangzott, hogy képtelenség lett volna szabotálni. Azon, hogy senkinek sem beszélhet az itt történt dolgokról felnevetett. Nem is tervezte , hogy eldicsekedik azzal ami a pincében folyt. Az esze megállt. Amint végeztek a nő elengedte karját és hátrébb lépett. Úgy nézte Caint mint aki tudja,  hogy ha szerencséje van soha többé nem fogja látni őt. A vámpír mélyen a nő szemeibe nézett és kifejezéstelen arccal pár másodpercig megjegyezte jól magának ezt az ábrázatot. Bár nem volt rá esély, hogy elfeledné a nőt... de a retinájába akarta égetni pofájának minden egyes négyzetcentijét. Miután a véla levette róla  a maszkot az első dolga az volt, hogy megfogdosta az arcát, hiszen napok óta nem érintette meg bőrét. Már kezdett borostásodni, kínjában majdnem sírt. Idegesen odacsípett a lánynak egy utolsó követelést amit teljesen logikusan kért. Tethys nem gondolta , hogy a borostája kavarta fel annyira, hogy megint pattogjon.

- Jaj igen! Még valami! Most kérek egy zsák ópiumot! Az összest ami a boltban van! A napokban ugyanis szükségem lesz rá és jövőhónap elseje még közel sincs a levegőben. Gondolom nem szeretné, hogy holnap is itt sorakozzunk az ajtaja előtt!

Miután Tethys eleget tett a kérésnek és visszatért az emeletről, Cain a nagy adag drogot összezsugorítva a zsebébe rakta, ahogy a pálcáját is. Már semmi fenyegetés nem érhette őt. A maszkot amit eddig a kezében szorongatott a nadrágja zsebébe gyűrte, annyira természetesen vette el a nőtől , hogy a szégyen legkevesebb jele sem látszódott rajta. Tudta jól milyen mágiával van megkötve az eszköz és nem is bánta. Ha egy escortot hív vagy… ha megint Dantéval fog próbálkozni… Igen most újra elpirult mert nem akart ennyire nyilvánvalóan tervezgetni. Na de szóval, ha azt adná az ég hogy szexelni akar akkor megvolt a megoldás arra, hogy ne gyilkoljon. Annyira természetesnek vette ahogy érez és viselkedik , hogy bizonyára elmebetegnek mondható. Hiszen egy egészséges lelkű emberben felmerülnének a kétségek saját magukkal kapcsolatban. De Cain elfogadta a helyzetet és nem akart rajta javítani. Úgy gondolta, hogy annyi orvosi dokumentum van az ismeretlen eredetű betegségéről, hogy megengedheti magának azt amit művel. Nem is várakozott tovább, elindult Dantéval szembe  aki a falhoz simulva figyelte őket mint egy kis rettegő állat. Cain hideg ujjait a csuklójára fűzte és elrántotta  a faltól. Dante hangos nyöszörgések és hüppögések közepette a mellkasának csapódott. A fekete bőrruha illata bódítóan telítette el az orrát, ahogy Cain drága parfümmaradékának a szaga is. A nemes nem törődött az erőtlen rúgkapálásával, erősen magához ölelte majd ezt suttogta neki.

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/the_devil_must_sleep___tb_by_oneoftwo_zpsyd7gknws.jpg)

- Dante maradjon nyugton, mert ha hoppanálás közben megüt, akkor a szétszóródott végtagjainkat fogja keresni egész Roxmorts és Hertfordshire! Nem érzem amit csinál, szóval fejezze be mert ezzel mindkettőnket veszélyeztet! Nyugodjon meg legalább addig amíg haza nem érünk, onnantól felőlem azt művel a szobájában amit csak akar!

A fiú ordítva, két ököllel ütötte mellkasát.  Cain  fájdalmasan és erélyesen megfogta két kezének csuklóját és hátracsavarva a fiú hátának feszítette. Pár centi hiányzott csak, hogy eltörjenek vékony csontjai. Lelkének kínjait ez a póz még inkább fokozta. Halálfélelemmel tölthette el a tudat,  hogy egyszerűen csak egy tárgyként kezelik és olyan emberrel kell elmennie egy idegen helyre, akiről semmit sem tud, csak azt hogy vámpírhibrid és az elméje meg van bomolva. Ez a nővéréről is kiállította a bizonyítványt, hiszen ennek tudatában ruházta Cainra. Azt látván, hogy akár széttépi saját magát ha dührohamot kap,  egy életre beleégett. A fájdalom amit kifeszített karjai által érzett zihálásra késztették. Cain úgy érezte mintha saját lelkét döfködné egy piszkavassal, de nem mutathatott kegyelmet sem sajnálatot. Minél előbb haza akart menni, hogy rendbe szedje magát. Egyszerűen ragadt a mocsoktól, haja négy napos volt!   A szőre is elkezdett nőni és az éhség is kínzóan gyötörte. Aludni akart egy kényelmes ágyban, hiszen már szédült a fáradtságtól. Még a szőke fiú ordítozása sem zavarta addig, amíg nem mocorog. Koncentrálnia kellett, hogy el tudjanak tűnni. A nemes felvette a legkajánabb arcát amit valaha tudott produkálni és végigmérte azt az (még) élő embert akit életében a legjobban gyűlölt.

-Tethys… nem gondoltam volna , hogy közös utunk ilyen hamar elválik. Tanulságos volt minden tekintetben, de azt hiszem hogy valamivel újfent több lettem. Nem elvett tőlem, hanem adott nekem! –Itt fél karjával még erősebben magához vonta Dante testét, önkéntelenül is felsikoltott. A romantika faktor olyan magas volt a levegőben , hogy a két férfin kívül mindenki észrevette (mindenki azaz Tethys) a meleg hullámokat ami belőlük áradt. A fiúk éppen magasfeszültségen pörögtek, ki-ki a saját kis okai végett.

- Az ön segítségével önismeretet tanulhattam és végre képes vagyok kúrni is! Ezért hálával tartozom ! –Szemeiben szemtelen fény csillant, továbbra sem törődve Dantéval folytatta a drámai epilógusát.

- Nehogy azt higgye, hogy mert köt engem egy eskü nem kell rettegnie! Az, ahogy Dantéval és velem bánt nem fog megtorlatlanul maradni. Mivel volt annyira ideges, hogy lyukasan fogalmazta meg a mondandóját, ezért minden erőmmel azon leszek, hogy kiterveljem  miként pusztíthatom el! Lehet elfelejtette, de Dantéval nem eskette meg, hogy megkímélje  a szaros életét! –A fiú ennél a pontnál keservesen felsírt. Lehetséges még nem jutott el gondolatban oda, hogy nővére halálát kívánja és megrettent a férfi szavaitól. Cain nem volt egy tapintatos ember.

- Lehet a vagyonából ki tudta túrni, de arról nem gondoskodott, hogy megvédje magát tőle. Túl ártalmatlannak hiszi az öccsét!  Maga mondta… Dante könnyen befolyásolható… További szép álmokat, picsa!-  Toldotta meg mondandóját és egy pukkanással eltűnt. A nő végleg egyedül maradt az őrületével és sötét gondolataival. Az már csak a jövő zenéje, hogy miként alakul a sorsa… De sosem fogja elfeledni azt a képet, amit utoljára látott. A férfi éhes tekintetét... ahogy elragadja magával öccsét, olyan szenvtelenül mintha eredetileg csak ezért jött volna! Maga volt az ördög, sötét fekete haja kísértetiesen lebegett a levegőben amint felcsapott körülötte a mágia. Dante fehér arca pedig könnyektől maszatosan villant rá utoljára, kitágult és könyörgő szemekkel.

Köszönöm a játékot Tethys… Dante maga meg ne kapálózzon mert nem érünk egyben haza!

(http://i963.photobucket.com/albums/ae117/Kamilla_Varga/12076312_1713712692185233_320749422_o_zpsn028rcps.jpg)


Cím: Re: A fekete Kazuár pincéje
Írta: Tethys Skarsgård - 2015. 10. 21. - 21:49:00
Cain Angifilius


(http://oi60.tinypic.com/2dmdxmd.jpg)

Purrr (https://youtu.be/o5xYr9hJvlk)


Tethys szinte magához sem tért a döbbenettől. Tényleg ennyi volt. Megkötötték az Esküt és már itt sincsenek? Nem lesz többet több problémája? Nem kell folyton szégyenkeznie az öccse miatt? És még csak meg sem ölik? Ez túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen. A szépen eltervezett kis üzlete folyik tovább az eltervezett mederben, a Skarsgard család minden vagyona őt illeti. Le volt nyűgözve saját zsenialitásán. Mikor a mágus helyrehozta Dante ruháit, egy pillanatra a szívéhez kapott, hogy a nemes valamilyen átokkal fog visszavágni neki bosszúból, de ez elmaradt. Viszont az undorodó pillantást nem úszta meg. Úgy mérte végig a boszorka arcát, mintha otthon szobrot akarna faragni róla emlékezetből. Most, hogy így belegondolt Tethys, ez nem is lenne egy rossz gondolat. Elvégre győztes hadvezérek is csináltattak önmagukból szobrot. Pont ő ne tenne így? Mondjuk nem nyert csatát, hanem inkább veszített, de részletkérdés. Világhatalmi törekvéseiből újfent Cain zökkentette ki.

- Jaj igen! Még valami! Most kérek egy zsák ópiumot! Az összest ami a boltban van! A napokban ugyanis szükségem lesz rá és jövőhónap elseje még közel sincs a levegőben. Gondolom nem szeretné, hogy holnap is itt sorakozzunk az ajtaja előtt!

- Én szeretném ezt a legkevésbé, abban biztos lehet – morogta sötéten Tethys.
- Ha jól emlékszem néhány kiló maradt még a vérfarkasnak küldött legutóbbi szállítmányból.
Ezután felhoppanált az emeletre, hogy a labor titkos részéből előhozza Cain számára a hőn áhított anyagot. Egy szó nélkül átnyújtotta azt a férfinak, aki mohón kapott utána és zsebébe süllyesztette. Tethys bizonyos volt abban, hogy hamarosan elmennek már végre. Lassan tényleg kezdte úgy érezni magát, mintha egy puccos étteremben lenne felszolgáló és a vendég még akkor sem találta ki, mit szeretne, amikor már negyedszer megy oda megkérdezni.

***

Mialatt Tethys türelmetlenül topogott, eközben Dante próbálta elfogadni új helyzetét. Hogy hazaviszik, mint egy barátságos kiskutyát, mert az előző gazdáját zavarja, hogy folyton a kanapéra pisil. De neki nem tetszett az új gazdája. Nagyon félt tőle. Ám Caint, az új gazdát egyáltalán nem érdekelte, szeretne-e nála lakni. Erőszakosan magához húzta, reménytelennek tűnő rúgkapálásáról tudomást sem véve. Helyette halkan a fülébe suttogta, hogy maradjon nyugton legalább hazáig, mert nem szeretné, ha amputoportálnának. Márpedig, ha nem hagyja abba az egyértelműen kilátástalan vergődést, megvan rá az esély, hogy így végzik. Dantét azonban nem győzték meg az érvek, így egyre csak azt hajtogatta, hogy Cain engedje el végre és mellé lányosan kicsi ökleivel csapkodta, ahol érte. A mágus ezt megelégelhette, mert egy könnyed mozdulattal hátraszorította a fiú kezét. Dante felsírt fájdalmában. Tényleg kezdte egy kidobott kutyának érezni magát. Még emberszámban sem veszik, senkit nem érdekel, hogy szeretne-e Cainnal menni. Úgy, ahogy senki nem tudja, mi fog vele történni a félvámpír házában. Lehet, hogy azonnal bebörtönzi, s kínozza majd. Az is esélyes, hogy úgy el fog vele bánni megint, mint ahogyan ma tette. És senki nem lesz majd ott, hogy a védelmére keljen. Innentől kezdve csak magára számíthat. Már nagyon megbánta, hogy sosem kezdett el komolyan foglalkozni harcművészettel. Most egy könnyed csavarással kikerülhetne a mágus karmai közül, s az Eskü varázsának hatására békében halhatna meg végre.

**

Tethys felvont szemmel nézte az egyre groteszkebb jelenetet, ahogyan a majdnem halálra erőszakolt öccse vergődik a gyönyörű mágus karjaiban. Ez a jelenet arra emlékeztette, amikor nem sokkal korábban végignézte, ahogyan egy lundát fogyaszt el egy sas az orra előtt. Ha nála lenne a vászna, ezt most egészen biztosan lefestené, annyira magával ragadó volt. Cain rosszmájú megjegyzései sem tudták elrontani efölött érzett jókedvét, hogy soha többet nem kell találkoznia velük.

- Részemről a megtiszteltetés, hogy megismerhettem kedves Angifilius! - a jelzőt erőteljesen megnyomta, hogy érezze a nemes, mennyire nemkívánatos már itt. - A soha viszont nem látásra, ha rajtam múlik - kacsintott a férfira.

Azonban egy kissé elbizonytalanodott a dolgában, mikor meghallotta Cain intelmeit arra nézvést, hogy Dantét nem eskette meg arra, hogy nem jön vissza és öli meg. Azonban egy pillanat alatt arrébb söpörte a képzelgését, az öccse ugyanis sohasem lenne elég erős ahhoz, hogy egy ilyen gyilkosságot kivitelezzen. Egy pukkanással és egy ormótlan elköszönéssel később már ott sem voltak.
A mágus utolsó szava azonban sehogy sem hagyta nyugodni. Már a pincét szedte rendbe, amikor fel-felvillant a tudatában a mondat.
„Dante könnyen befolyásolható”
De megint csak a szemeit forgatta a gondolatra és takarított tovább…

Köszönöm a játékot Angifilius úr! Remélem egyhamar nem látjuk viszont egymást …