Roxfort RPG

Karakterek => Hollóhát => A témát indította: Aurore Gjöldar - 2026. 06. 03. - 03:37:52



Cím: Aurore Gjöldar
Írta: Aurore Gjöldar - 2026. 06. 03. - 03:37:52
AURORE GJÖLDAR

(http://kép linkje) (https://www.roxfort.frpg.hu/avatars/avatar_1780262198_7924.png) (http://kép linkje)

„A hó alatt is él a tűz.”

        Alapok

jelszó | l'esprit de l'escalier|

nem |nő|
születési hely, idő |Whitby, North Yorkshire. 1989.11.20| 
kor |16| 
vér |arany|
iskola |Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola|  
évfolyam |V|  


        A múlt és a Jelen

     
     

   Fáradtan huppant le az egyik mosdókagyló előtt a földre. A hideg kő kellemes érzéssel töltötte el. Mindig is jobban szerette a hűvös időjárást. Nem bírta, ha túl meleg van. Szemei csukva voltak, fejét a plafon felé fordította. Egyáltalán nem zavarta a mosdóban kóválygó szellem. Inkább kicsit hálás is volt neki; legalább itt egyedül lehetett. A lány is, aki itt uralkodik, talán örül a társaságának, bár ezt sose kérdezte meg. A másik meg egyszerűen nem említette, talán nem tartotta lényegesnek, hogy említse.

-Semmi baj, csak kicsit elfáradtam. Itt sokkal jobb, mint a klubhelyiségben. Túl sok a zaj, a kérdés.

Nyújtózott, és kinyitotta jégkék szemeit. Végigmérte a légiesen könnyed lányt, ki előtte lebegett. Elgondolkodott, hogy nem őrült-e még bele ebbe az egészbe? Kimondani is nehéz, annyi ideje van ehhez a helyhez kötve. Nem mászkálhat úgy, mint a legtöbb szellem. Csak egyet megnevezünk: Sir Nick, vagy a híres-neves futam résztvevői. Ráadásként cseppet sem kedves nevekkel illetik. Hm, furcsa, talán sajnálja. Szánalmat biztos nem érez. Igen, talán tényleg sajnálat lehet.

-Tudom… sokszor kérdezted. Kíváncsi vagy, ahogy mások is, azt hiszem. Nem, nem vagyok angol.

Felállt, megnyitotta a csapot, hideg vízbe nyomta az arcát. Pár pillanat múlva mély levegőt vett. Egyenesen állt immár a mosdó előtt, arcán végiggördült néhány csepp még.

-Pontosítok: Angliában születtem, de a családom nem angol. A szüleim költöztek ide, könnyebb volt így nekik. Sok rokonunk még mindig messze északon él. Ahol van, hónapokig nem süt a nap. A föld fagyott, hívhatod is az örök jég hazájának akár. Néha haza, vagyis… nem igazán érzem magam Angliában otthon. Tudod mit? Haza látogatunk néha a rokonokhoz. Ott valahogy sokkal jobb. Nem az az otthonom, de ott jobban érzem magam, mint itt. Longyearbyen mellett van a családi birtok. Norvégiában van, Svalbardon pontosabban, szóval elég messze van innen.

Szemei előtt szinte megelevenedtek a hegyek, a hófedte hegyek, mint sok cukorsüveg, aminek porcukor van a tetején. A hideg szelek zenéje a sziklák és az épületek közt. Egy-egy sötét éjjelen talán van, akinek rémisztő. Aurore-nak ez zene. Roxfort falai, magas tornyai közt a szélnek más hangja volt. Mégis sokszor emlékeztette messzi északra. A lebegő lányt figyelte kék szemeivel, és elgondolkodott. ~Furcsa, vele többet beszélek, mint másokkal. Nem él már, mint nincs hús és vér teste. Csak a lelke és a tudata ragadt itt a falak közt. Mégis őt valahogy élőbbnek érzem. Kedvesebb, mint néhány itt tanuló diák.~

Lassan felállt, majd intett.

-Szia, nem tudom, mikor lesz időm jönni. Legközelebb mutatok valamit. Viszontlátásra, Myrtil kisasszony.

Jobb kezét ökölben szíve fölé helyezte, és enyhén meghajolt. Nem a megszokott angol köszönés volt. Tiszteletét akarta így kifejezni Aurore, jelezve, nem nézi le a szellemet, sőt kedveli.

Két nappal később Aurore egy régi könyvvel sétált be a mosdóba. A könyv régi volt, nem több évtizedes, csak pár éves. Víztől tocsogott minden, egy száraz pont se volt sehol.

-Remek, árvíz megint. Kicsit később akartam fürdeni… -Sóhajtott, és az egyik mosdókagylóra tette a könyvet. Fellapozta azt, és a negyedik oldalnál megállt.

-Múltkor megígértem, mesélek. Itt vagy, vagy bujkálsz az egyik vezetékben?

Nem kérdezett többet, Myrtilnek láthatóan nincs most jó kedve.

-Az első, akit feljegyeztek anyám családjában, Harald, 1685-ben született. Selwynel házasodott össze. Az ő fiuk Lothbrok Gideon, aki Euphemiával házasodott össze. Az ő fiuk, Lothbrok Aedric, 1744-ben született. Két gyermekük született: Thorin és Güda, 1776-ban és 1799-ben. Sokáig sorolhatnám még. Apa családja hasonlóképp fel van sorolva. A lényeg itt van: 1964-ben született anya, Lothbrok Lagertha, és 1962-ben pedig Sigurd Gjöldar. Mindkét családi ágon varázslók házasodtak. Szóval szerintem nem kell ezt tovább magyarázni, szerintem érted. Ettől függetlenül nem tudok olyanról, hogy valaki lenézné a varázstalan vagy varázstalan szülőktől született varázslót vagy boszorkányt a családban.

A könyv borítójára mutatott, mikor becsukta.

-A Lothbrok családi címer, és mellette Gjöldaré, vagyis a családom címere.

Mutatott a könyvben egy bizonyos pontra.

-Styrken ligger i kunnskap, visdommen i valget. Az erő a tudásban rejlik, a bölcsesség a választásban. Ez családunk, vagyis a Gjöldar család mottója.

Magához ölelte a könyvet, miközben felült a száraz porcelánra, ahol előbb még a könyv pihent.

-Tudod, ezeket a szavakat, főleg az elsőt, igencsak félre lehet érteni. Sokan azt hinnék, a vér tisztaságára utal, pedig ez hülyeség. Az elme és a lélek tisztasága az, amit jelenteni akar. Nekem így tanították otthon. Egyébként a teljes nevem angolként Aurore Gjöldar, ezt már tudtad. Északiként ez csak a nevem fele. Itt nemigen használom, túl hosszú nektek kimondani. Nekem meg kellemetlen, ha rosszul ejti ki valaki.

Hallgatta a csendet, a csöpögő vizet és a csövek zörgését. Percekig ült így csendben. Nem lapozgatta a könyvet, amit már sok százszor átnyálazott. Csak a csendet hallgatta és élvezte. Talán egy óra is eltelt, mikor a vízbe huppant… locsss… talárja alsó része, mi már kezdett kicsit megszáradni, a cipője, mindene újra vizes lett.

-Ha haragszol, mert valaki megint bántott szórakozásból, ne duzzogj, nem én bántottalak. Emlékezz rá, pont te voltál az, aki bántott engem, vagyis akart. Amikor elsősként ide szaladtam be, mert gúnyoltak a hátam mögött nem túl hízelgően, mert nem úgy nézek ki, mint ők. Tudod, veled, vagyis hozzád többet beszélek, mint más élőkhöz.

Nem volt sértett vagy megbántottság érzésének szele sem érintette. Hangja mint mindig, ahogy tekintete és arca is, érzelemmentes volt. Egyszerű tényként közölte. Többre értékeli egy szellem társaságát az esetek többségében, mint az élőkét. Végigsétált vizes ruhákban a folyosón, ügyet sem vetett a tekintetekre, amik méregették. Kevesen szóltak hozzá, neki ez így megfelelt. Halálosan unta azt, ha valaki ítélkezik a külső alapján. Hazudik, ha azt mondja magának, kicsit legbelül nem bántotta Myrtil viselkedése. Az eddigi évei során megtanulta nem mutatni, mire gondol, mit érez. Eddig ez tökéletesen be is vált. Az egész talán gyerek… ugyan, még mindig gyerek. Szóval a gyerekkorára vezethető vissza. Van, aki azt hinné, ja, biztos a háború. Nem, és nem a sok apróság, amik szétzilálták. Az nemigen van olyan, akire barátként gondolhatna. Kit ne viselne meg az, ha apját majdnem elveszti? Sigurd a második varázslóháborúban elvesztette bal szemét. Mikor családját védelmezte az állítólagos törvényszegés miatt. Félvér varázslóknak segítettek, és volt, akit bújtattak pár napig. Erre persze a kiérkező hatóságnak, vagyis sötét mágusnak vagy halálfalónak? Ki tudja már, mi volt. Egyszerűbb egy gonosz léleknek nevezni simán. A lényeg: nem volt bizonyíték, erővel akarta rávenni Sigurd Gjöldart. Aki Lagerthával együtt megvédte lányukat és a lakás pincéjébe bújtatott néhány félvér varázslót. Nem volt hőstett, ők se, Aurore sem tartják annak. Megtették, amit meg kellett abban a helyzetben. Az esemény elhallgatását kérték azoktól, akik tudtak róla. Így csak egy szűk körnek volt tudomása róla.

Aurore, vagyis Rore, ahogy Lagertha és Sigurd hívja, ahogy barátai hívnák, ha lennének neki, közben elért a klubhelyiségbe. Könyvet az ágyára tette, és látszólag elveszett gondolatai közt. Nem érdekelte az a pletyka, éppen kit láttak a lányok csókolózni melyik fiúval. Nem izgatta a legújabb sminkpraktika sem… Amikor meghallotta, hogy az egyik csapat edzeni fog, felemelte jobb szemöldökét. Ez nála már az érzelmek teljes viharának kimutatása volt. Értette nagy vonalakban a kviddicset, azt az izgalmat, azokat az érzelmi hullámokat, ahogy a többiek beszélnek róla, nem.

Pár órával később az edzés.

Egyik kilátón ült, és figyelte a fogókat, ahogy új trükköket, taktikákat gyakorolnak. Szőke, már szinte fehér haja szürkületben fáklyaként világított. Talán egy, esetleg két játékos észrevette. Nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Tudták: a furcsa lány, a szellemlány, jégkirálynő, a néma… és így tovább, pedig volna még pár gúnynév a nem túl kedvesebbik fajtából is. Na szóval Aurore-t nem érdekli a taktika, a trükkök, amiket gyakorolnak. Pontosabban nem fog rohanni a másik csapathoz, hogy elmondja nekik. Igazából lehet, azt se értik, miért van ott most. Szófukar leányzó, nagyon ritkán szól. Valami miatt megjelenik néha a csapatok edzésén. Ez volt az az eset, amikor egyik trükk közben a kvaf célt tévesztett. Rossz szögben érte a találat, és gurkóról lepattanva padhoz csapódott a kilátón, Aurore mellé. Össze sem rezzent a dolgon, nem sikított és nem ájult el. Csak lehajolt, és felemelte a labdát. Az odaérkező fogónak átnyújtotta, aki sűrűn kezdett elnézést kérni és érdeklődött, nem esett-e baja.

-Nem történt semmi baj. – A labdát nyújtva hidegen a fogóra pillantott. ~Megesik, a csiga is elesik.~ Szerette volna még hozzátenni, valahogy nem találta odaillőnek. Talán inkább nem volt elég motivált, vagy pontosabban nem érdekelte az egész eset. Ennek is majd lesz egy kis híre 1-2 napig legalábbis a csapat tagjai közt biztosan.

Még végignézte a csapat edzését, ami szerencsére befejeződött más különösebb esemény nélkül. Miközben haza, vagyis a klubhelyiség felé sétált, egy régi emlék jutott az eszébe.

North Yorkshire, Whitby közelében van a szülői ház. Ő maga a már említett helyen született. Az emlék cseppet se kellemes: egy játszótér, gyerekek, játékok, meg minden, ami gyerekszemnek és szájnak ingere. A gyerekek… a gyerekek gonosz kis lények tudnak lenni. Nem akarattal, nem azért, mert valódi sötétség van bennük. Inkább csak a nem értés, vagy tudatlanság. Elég, ha valami más, mint amit megszoktak, és durran a hiszti. Aurore volt a hiszti tárgya, a többi gyerek kiközösítette, egyik meg is dobálta… talán a labdás eset miatt jutott most ez eszébe. Akkor azt hitte, vele van a baj, valami rosszat tett. Ma már tudja, ő csak más, mint a többiek. Szőke, szinte fehér haja, a jégkék szemei és a kissé sápadt bőre semmi rossz nincs.


Idővonal I
1989.11.20.
Aurore Gjöldar, teljes nevén Aurore Gjöldar Lagertha Lothbrok Dóttir születése, North Yorkshire, Whitby.
Hello világ, itt vagyok!

1998.04.28.
Az édesapja elvesztette a bal szemét, amikor a családját és a bújtatott félvér varázslókat védte.
Ez Aurore számára trauma. Nem értett mindent gyerekként, de azt tudta, hogy a szüleiben akkor valami megváltozott. Biztonságról soha többé nem beszéltek úgy, mint előtte.

1998.05.02.
A háború vége. Sigurd és Lagertha, ahol szükség volt rájuk, és engedték, segítettek a helyreállításban. Ezzel példát mutatva Aurore-nak.

2003
 Grindelwald-követők és izlandi zavargások árnyéka.
Bár a szülei már évek óta, 1989 tavaszán elköltöztek Angliába, mégis ez az esemény érintette őket. A családjuk, a rokonok és a múltjuk miatt. Nem volt közük a dologhoz, egyikhez sem. Azonban hátrány és megkülönböztetés érte őket. Amit némán tűrtek, így más dolgokkal bizonyítva, hogy semmi közük az eseményekhez. I  

        Jellem

     
      Hideg, még jégnél is hidegebb a felszín. Nem mutatja ki érzéseit, nem mutatja ki gondolatait. Kívülről úgy látszik, csendes, távolságtartó, fegyelmezett lány, aki ritkán szólal meg. Még ritkábban mutatja ki érzelmeit. Könnyen hihetik róla, rideg, beképzelt. Olyan, aki fent hordja az orrát, mert úgy gondolja, mindenkinél jobb.

Valójában mélyen érző lélek, csak épp korán megtanulta, kimutatni érzéseinket gyengeség. A gyengeség pedig egy dologhoz vezet végül… áruláshoz vagy valami még rosszabbhoz. Ebből pedig nem kér többet, jutott neki elég gyerekkorából fakadóan. Fontos számára a büszkeség, nem az a hivalkodó gőg. Inkább a csendes fajta, északi. Tudja, honnan jött, mit jelent a neve, nem tolja mindenki arcába. Igazából nem is említi nagyon senkinek. Mert szerinte nem ettől lesz jobb vagy több valaki, ha minden második percben magát fényezi.

Legjobb tulajdonsága talán a hűség lenne. Már ha valaki el tudja érni, hogy közel engedje magához. Ebből fakadóan, még ha nem is mondja ki, megveti a becstelen viselkedést. Gyűlöli az esküszegő, hűtlen viselkedést.

Jöjjön pár apróság is. Nem sok minden van, amit kifejezetten kedvel. Leginkább a megfelel, elégtelen és kiváló elv szerint él. Ez a virág jó? Elégséges… Ez az édesség finom? Kiváló… Vagyis nincs kimondottan olyan tárgy vagy más, amiért rajongana. Azért vannak kivételek: a macskák és a baglyok, bár neki nincs egyik sem. Mégis szereti őket nézni, talán fél felelősséget és túlzott kötődést kialakítani, azért nincs kis kedvence.

Ha valakit utálna vagy nem kedvelne, azon egyszerűen átnéz. Nem vesz tudomást róla. Vagy ha ritka pillanat adódik, csípős megjegyzést tesz. Ezzel odaszúrva egy kicsit.

Ha valakit pedig kedvel, azt apró tettekkel mutatja. Idővel jobban megnyílik, többet beszél az illetővel.

Mindent összefoglalva, Aurore nem kegyetlen vagy rideg, érzelemmentes személyiség. Csak nehezen nyílik meg másoknak. Megtanulta, jobb így: ha nem látják, kicsoda, akkor nem is lehet bántani. A jég alatt erős akarat, hűség, becsület és parázsló tűz él.

Merengő ||

A legjobb emléke az anyjához kötődik.

Egy csendes, havas napon a régi, inkább ősi családi birtokon voltak látogatóban Norvégiában. Hullt a hó, minden fehér volt. Régi rúnákat rajzoltak, semmi mágia. Csak rúnaírás, semmi más. Az alapokat tanulta, próbálta utánozni a rúnákat, amiket anyja rajzolt. Nem volt hibátlan egyik sem. Lagertha türelmesen javította és segített neki.

Nem nagy pillanat. Akkor, ott nem kellett másnak lennie. Nem nagy pillanat, de neki mégis az volt.

Legrosszabb....
A nap, amikor kisgyerekként megtanulta: hiába született Angliában, sose lehet angol. A játszótéren történt, mikor külseje és neve miatt kigúnyolták. A legfájóbb mondat, ami ekkor elhangzott: betelepült korcs. Ekkor jött rá, hogy hiába született itt, hiába igyekszik, mások szemében sose lesz otthon Angliában.


Edevis tükre || 
A tükörben arctalan alakok jelennek meg. Arcuk homályos, nehezen kivehető, ahogy Aurore felé fordulnak, ahogy megérintik. Látszik, mind a barátai, vagy közel állnak hozzá. Vagyis egyik legáhítottabb vágya: barátokra lelni.

Mumus ||
 Játszótér és gúnyos kacajok.

        Apróságok

     
 

mindig ||  Tenger illata, a friss hó ropogása, az eper íze, macskák és baglyok, meleg tea.

soha || Forróság, fülledt meleg, tökfőzelék, gúnyolódás, marcipán, túl édes ételek.

hobbik || Olvas, sétál, kviddicsmeccseket vagy edzéseket néz. Macskákat és baglyokat etet, ha senki nem figyeli.

Malíciamutató || Nem egy embertől tart igazán, hanem attól a rosszindulattól, ami másokat kevesebbnek nevez, és képes családokat tönkretenni.

Százfűlé-főzet || Színe halvány, ezüstös-fehér árnyalatú, mintha olvadt hó vagy zavaros jégvíz lenne. Nem lenne kellemes látványú, inkább furcsán tiszta és rideg.

Ízre először sós és enyhén keserű lenne, ami lassan enyhe, mézre hasonlító ízben csengene le.

Amortentia ||Illata, mint mikor a sós tengeri levegő illatát sodorja a szél. Ehhez friss, tiszta hó illata keveredik, majd egészen halványan citromos frissesség. Végül mélyebben ott marad a parázs meleg, füstös illata, mintha jég alatt tűz izzana.

titkok || Nem érzi magát otthon sehol, titokban vágyik barátokra, Myrtill társaságát többre értékeli, mint sok élő diákét
azt beszélik, hogy... ||
Van, aki azt terjeszti, beképzelt vagyok, mert nem keresem mások társaságát folyton.
Egyesek azt terjesztik, átkokat tanulok.



        A család

apa || Sigurd Gjöldar kor 42  vér: Arany Kapcsolat: Szereti Aurore az apját, és Sigurd is szereti a lányát. Erősen kötődnek egymáshoz. Sigurd néha kicsit túlvédelmező is talán.
anya ||  Lagertha Lothbrok kor: 40  vér: arany kapcsolat: Aurore szereti és mélyen tiszteli édesanyját, Lagerthát. Csendes a kapcsolatuk, de erős; számára anyja egyszerre tanító és példakép.


Családtörténet ||


Gjöldar család.

Egy régi északi varázslócsalád. Északi hagyományokat tekintve nevezhetjük klánnak is akár. Talán az pontosabb megfogalmazás. Aranyvérű család, kétségkívül. Ám azt fontos kiemelni, származásuk ellenére nem kérkednek vele. Nem olyanok, akik múlton és régi nagy tetteken lovagolva fényezik magukat. Akik gazdagságot és hatalmat igyekeznek felhalmozni, minél nagyobb magasságba emelkedhessen nevük. Mint már mondtam, csak varázslócsaládokkal házasodtak, nem jelentette azt, hogy lenézték a félvér vagy mugli szülőktől született varázslókat. A klánban, vagyis családban fontos szerepet kaptak a következő dolgok: a tudás, fegyelem és kötelesség, valamint a becsület. Ezt az eszmét adják át utódaiknak. Talán nem könnyű utat választottak, hanem azt, ami valódi felelősséggel jár. Évek során voltak köztük gyógyítók, bájitalmesterek, rúnakutatók is, csak párat említsünk.

Egy Gjöldar számára a neve nem csak egy név. Hanem örökség, olyan örökség, ami arra tanítja, hogy az erő nem hangoskodásban van. Abban, minél hangosabban hirdetem, én jobb vagyok, mint ti. Nem abban, hogyan hozzunk rettegést másokra. Az igazi erő tudásban, önuralomban és abban van, hogy akkor is helytáll, amikor egyedül van, ha kell, akár a világ ellen is. A család nem kifejezetten érzelgős, szeretetüket nem nagy, fennhéjázó szavakkal mutatják ki. Annál inkább felkészítésben, tudásuk átadásában. Az apró gesztusokban rejlik. A család úgy tanítja, a gyengeség olyan luxus, amit nem mindig engedhetnek meg maguknak.

Ahogy a családi jelmondat, vagyis mottó is kimondja…

Az erő a tudásban rejlik, a bölcsesség a választásban.

Részletes családfa(Kattints nagyobb képért):
(https://kephost.net/t/MjQyNjYwMg.png) (https://kephost.net/p/MjQyNjYwMg.png)


        Külsőségek

magasság |173cm|
testalkat |Kicsit eltér az átlagostól, vékonyabb talán.|
szemszín |Jég kék|
hajszín |Szőke már szinte fehér|
kinézet ||
Aurore 173 cm magas, bár a magasság relatív. Ha egy félóriáshoz mérnénk, aki több mint két méter, akkor alacsony. Talán mégis feltűnő egy kicsit, nem a magassága, hanem az összkép miatt. Hajának és szemének színe. Egyenes, szoborszerű testtartás, amikor a padban ül. Még mozgás közben is tartása egyenes, visszafogott és kimért. Ehhez társul fagyos, üres, érzelemmentes tekintete és arca. A külső szemlélő azt hiheti, porcelánbabát lát: szép, de távoli, nyugodt és hideg.

avialany ||   Young Michelle Pfeiffer


        A tudás

Csendes, pontos, valamint fegyelmezett tanuló. Nem olyan, aki folyton jelentkezik, bajt kever az órán, esetleg beszélget. Igyekszik megfigyelni és jól teljesíteni az órákon, talán ez megy is neki, mikor egyénileg kell végrehajtani valamit.

Csapatos dolgokban, ahol a harsányabb diákok előnybe kerülnek, ő hátrányban van. Így hát egyéni teljesítménye és eredményei sokkal jobbak, mint a páros vagy csapatfeladatok.

Kedvenc tantárgyai, erősségei: rúnaismeret, sötét varázslatok kivédése és bájitaltan.


pálca típusa Fehér nyárfa / sárkányszívizomhúr, 12¾ hüvelyk, merev


   


Cím: Re: Aurore Gjöldar
Írta: Sir Daniel Tayilor - 2026. 06. 04. - 17:47:22
 
   Szervusz!  
 
Aurore egy igazán érdekes lány!


 
Látszik, hogy Rore bár különc, még is mélyérzésű és szereti figyelemmel kísérni a történéseket. Különösen tetszik, hogy mennyire belementél abba, hogy visszafogottsága miatt a többi diák félreérti.  
 
Az is látszik, hogy te magad otthonosan mozogsz a világban, a kis találkozók Myrtill-el nagyon autentikusak voltak. Egyébként, nyugodtan mozgasd az a nem-játékos-karaktereket bátrabban később a reagjaidban, például Myrtill nyugodtan megszólalhatott volna a történetben, de ez csak apró megjegyzés. Látni, hogy megemlítetted az oldal történetének régebbi fejezeteit, mint a Grindelwald-szálat, kifejezetten üdítő érzés volt!
 
Előtörténetedet természetesen elfogadom, folyton elmélkedő kívűlállóként pedig nem is meglepő, hogy házad aaaa  
   
     

„Roxfort falai, magas tornyai közt a szélnek más hangja volt.”
   
   
     Hollóhát!    
 
 
   
Hamarosan baglyod érkezik tennivalóiddal!  
 
   — Dan