+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Johnathan Anderson Walker
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Johnathan Anderson Walker  (Megtekintve 936 alkalommal)

Johhny Walker
Eltávozott karakter
*****

Hatodik évfolyam (ez valami tévedés)

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2008. 08. 22. - 11:08:37 »
0

Johnathan Anderson Walker


          alapok

jelszó || Ron Weasley a tökéletes.
teljes név || Johnathan Anderson Walker
becenév || Johhny Walker, Guitar Hero
nem || férfi
születési hely, idő || London, 1980. Július 14.
kor || 17
faj || ember.... asszem
vér || sár
évfolyam || hat


          a múlt

 Mindannyian tudjuk, hogy vannak varázslók, melyek kivételes tehetségnek örvendenek. Messziről érkeztek, és a mágiának általában olyan formáját használják, amellyel előtte még senki se találkozott, és csak nyálcsorgatva bámulják a legtapasztaltabb varázslók is, azzal az egyetlenegy mindenki által ismert egy... illetve két mondattal, amivel sok más meglepő egyént is szoktunk jellemezni: "Azta...... Ezt hogy csinálja?". Feddhetetlen jellemű hősök, akiknek egyszerre ősük a Roxfort négy alapítója, és Merlin, Dumbledore, Voldemort, és még jópáran...
 Kétségkívül a Föld legtehetségesebb nyálcsorgatója Johnathan Anderson Walker. Ő ugyanis nemcsak a legmagasabb szintű mágiákkal áll így... hanem tulajdonképp bármelyikkel. A mágia vicces dolgokra képes... a nagy számok törvénye alapján egyszer úgyis kell lennie valakinek, akit felvesznek a Roxfortba, mert van benne mágia, csak épp semmit sem tud használni... najó, ez azért Walker esetében nem így van, ő csak nem akarja őket használni. De hogy, ki, miért, hogyan, mennyiért, és mennyi idő alatt?

 Egyszer valamikor, nem is olyan rég, nem is olyan messze, egy szép júliusi meleg, napfényes, nyári, júliusi... ööö... szóval megszületett Johhny. Szegény szülei akkor még nem tudták, hogy milyen karriert fog befutni, pontosabban milyen karriert akarnak vele befuttatni bizonyos süveges taláros emberek, de akkor ez még nem is volt tényező szinten. Johhny (a legtöbb Roxfortos diákkal ellentétben) angol születésű. Nem Oroszországból deportálták, nem a franciáktól szökött meg, nem egy iraki veterán, és hasonlók, hanem... angol. És ráadásul mindkét szüleje mugli, és a közelebbi felmenők között sincsenek varázslók. Talán valahol, valahány generációval ezelőtt volt egy McWalker, vagy valaki, aki tudott varázsolni, de mindenesetre Johhny-ra tökéletesen ráillik a "sárvérű" szó.
 Gyerekkora egyszerű volt... helyi általános iskola, helyi haverok, helyi szokások, és persze a helyi zene... a rock. Hiszen Nagy-Britannia, és ezen belül is Anglia a rock hazája. A kis Johhny gyerekkorában a rockzene nagy fanja volt... nem az ilyen újkeletű gothic metal, és hasonló förmedvények híve, hanem az igazi, tiszta rockzenéé. Persze hallgatott metalt is, de a régebbiek közül... (Steppenwolf - Born to be Wild, például)... A gyereknek bár voltak némi zenei érzékei, például mutálása előtt elég szépen rikácsolt AC/DC-t, de komolyabb eredményei nem voltak, így minden jel arra mutatott, hogy Johhny a szürke tömegek egy újabb tagja lesz, aki hatkor ébred, nyolcra ott van a gyárban, kettőig dolgozik, aztán ebédszünet, majd megint munka, és este hatkor mehet haza... ami helyett beugrik a kocsmába. Szerencsére, vagy sajnos (attól függ, hogy az ő, vagy mások szemszögéből nézzük), megtörtént az isteni csoda, és Johhnyból nem lett szürke tömeg.
 Az ifjú gitártitán pontosan ez volt... ifjú, és gitártitán. Természetesen egyetlen minimális talentumával kezdett valamit, és az Angliában és az Egyesült Államokban oly népszerű hullámot követve garázszenekart alapított jónéhány barátjával együtt. Saját számokat nem nagyon írtak, inkább híres előadók számait adták elő a saját szórakoztatásukra. Persze volt, hogy felléptek valahol, de annyira kimagaslóak nem voltak, hogy a helyi rockfanokon és ismerősökön kívül bárki nagyon hallgassa őket. Természetesen, mint minden muzikális akármi, a rock is sok érzelemkitöréssel jár, ami a megfelelő emberben akár megfelelő mágikus kitöréseket is okozhat... és Johhnyban, még ha csak kicsit is, de jelen volt a mindent átszövő, és éltető erő mágia. Az általános iskola vége felé többször is előfordult vele, hogy gitárszóló közben felrobbant az erősítője, kialudtak a lápák, a környék összes autójának megszólalt a riasztója, a kések kiadták az AC/DC feliratot a mosogatóban, és hasonlók... hihetetlen erős érzelmekkel járó, önmagához képest erős mágikus kitörések, és hasonlók.
 Jött is a levél a Roxfortból... a szülők persze nem hitték el, azt hitték, hogy valami rossz tréfa az egész ("Megin' az a Deckard gyerek szórakozik a szomszédból! Csak kerüljön a kezeim közé...") De hamar rájöttek, némi roxforti tanári segítséggel, hogy ez bizony több, mint a valóság... ez A Valóság, így, nagybetűvel. Nem az első eset, hogy egy mugli szülőpárról leszedik a szemkötőt, mintegy megmutatva, hogy a világ kicsit nagyobb, és bonyolultabb, mint azt az átlagemberek hiszik...
 Szóval Johhny megkezdte roxforti tanulmányait... hihetetlen sokk volt neki elfogadni  a tényt, hogy létezik mágikus világ, nem kamu az egész, nemcsak a mesekönyvekben van, és nem a rock a legnagyobb mágia, és hasonlók... így amint hazaért a téli szünetben karácsonyozni, valami búfelejtőt keresett magának, valami menedéket. Meg is találta... a könnyűdrogokban, ezekből is talán a legfontosabb a marihuána. Szimplán rossz tinédzseri szokás... és a szüleitől, amennyire tudja, titkolja. Nem függő, nem is lenne elég pénze fenntartani, de néha észre lehet venni, hogy valamelyik sarokban gubbaszt, és egy tömegközlekedési bérletből, egy füzetlapból, dohányból, és "vicc"-ből kovácsolt valami lóg ki a szájából, miközben ő maga vigyorog, énekel, és rendszeresen közli mindenkivel, hogy mennyire szereti őket.
 A tanulmánnyal alapvetően problémái vannak, hisz a vicces cigi igencsak rossz hatással van a rövidtávú memóriára... nem bukott még meg, pedig már hatodéves, de azért igencsak hadilábon áll a dolgokkal. Igazából a legalapabb, legkötelezőbb varázsigéken túl nem ismer semmit. Néha nem sokon múlt, hogy megugorja a vizsgán a lécet, ennek megfelelően csak négy RBF-je van: Gyógynövénytan, Átváltoztatástan, Mágiatörténet, Bájitaltan... az elsőből a legjobb, kiváló, gyakorlatilag az egyetlen tantárgy, amiből még esetleg viheti valamire, a többi várakozáson felüli, ugye ezalatt bukta.
 Szóval hatodik éve él a Roxfortban a tessék választani Bibíí házban, és elvan, mint a befőtt. Ágya felett poszterek, újságkivágások, füzetei tele rajzokkal, dalszövegekkel híres vagy épp hírhedt előadóktól, esetleg saját kreálmányok.

          jellem

 Ha legjobban akarnánk jellemezni Johhny-t, az "elvont" szó lenne a legmegfelelőbb. Igazából teljesen a saját világában él, teljesen a saját dolgai foglalkoztatják... a Roxfortban még csak hasonló ember sincs, akivel úgy ellehetne. Bár szereti a kalandot, nem a tanár székére való szögtételben elégíti ki, hanem csak előveszi a varázstrombitát, megfújja párszor, és gyakorlatilag repül...
 Emellett megfelelő jelző lenne rá a "hangulatember", ennek megfelelően ha jó a kedve, akkor mindenkit szeret, képtelenségfelhúzni, és hasonlók, de fordítva is megy: ha rossz a kedve, az élő fába is beleköt. Gyakorta képes kirohanásokra, ami a szívén, az a száján... vagy előbb a száján, aztán a szívén, vagy... szóval bonyolult, picit talán kiismerhetetlen, és váratlan.
 Gyakorlatilag az átlagvarázsló két lábon járó groteszk paródiája.


          apróságok

mindig || szex lányok, drog, rock&roll... marihuána, gitározás...
soha || "azok a divatmajmok", tanulás, "nyálas barmok", rossz együttesek, a túl lányos lányok, a túl fiús lányok... egy lány legyen lány, és kész!
dementorok || valamelyik rosszul sikerült koncertje, és az azzal járó megaláztatás
mumus || attól, hogy kinevetik... így egy mumus valószínűleg egy csapat rajta vihogó óvodássá változna át
titkok || Szereti Bon Jovi "It's my life"-ját, rendszeresen elszív egy "vidám" cigit, néha gyakorolja az éneklést, amikor senki se látja/hallja
rossz szokás || állandóan dúdol valami zeneszámot, teljesen mindegy, hogy hol van, és milyen állapotban, néha ceruzával valami "dob aláfestést" is művel hozzá...


          a család

apa || William Walker, 39, mugli
anya || Lucy Wendolin Walker, 37, mugli
testvérek ||  nincsenek
családi állapot || egyedülálló
állatok || egyszer volt egy denevére, de megszökött... szóval nincs


          külsőségek

magasság || 192 cm
tömeg || 76 kg
rassz || európai
szemszín || kék
hajszín || barna (és jó hosszú haja van)
különleges ismertetőjel || bárgyú tekintet, általában olyan ruhákat hord, amik semennyire se felelnek meg a Roxforti előírásoknak
kinézet || Rendkívül magas, kosárlabdázó alkat. Bőrkabátot hord, ami a nagyapjáé volt, így valamennyire még mindig érezni rajta a mentolos dohány illatát. Hosszú haja van, amit vagy lófarokban hord, vagy csak lóg, amerre lóg... nagy, hosszú léptei vannak, gyakorlatilag gyaloglás közben is rohan.
egészségi állapot || a sok vidám cigitől néha krákog, és kezd kialaukulni benne a függőség...


          a tudás

varázslói ismeretek || az alap "nagyonmuszájmegtanulni" varázslatokon, ráolvasásokon, recepteken kívül nagyon sokat nem tud, hiába tanult már öt évet az iskolában. RBF-jei siralmasak, kivéve gyógynövénytanból, abból ha nem is hihetetlenül jó, de eléggé egy kiváló RBF-hez. Talán ebből még viheti is valamire...
mugli képzettségek || elektromos és akusztikus gitáron is elég jól játszik, persze leginkább rockzenét
pálca típusa || borostány, 11 hüvelyk, sárkány-szívizomhúr
különlegesség || -


          egy darabka belőled

 "Kell, kell, kell, kell, kell, és gyooooorsaaaaaan..." Szaladtak át a gondolatok Johhny agyán, ahogy futott, szinte sprintelt át a parkon. Ismét felerősödött benne az az érzés, amiről tudta, hogy el kell kerülnie... hogy azonnal ahhoz kell jutnia. Ott volt a zsebében, de azért egy londoni park közepén rágyújtani nem lenne épp jó dolog, így azonnal valami szép zugot kell keresnie magának.
 Pár fekvő csöves közelébe, bűztávon kívül rá is akad a megfelelően civil szemektől védett területre, ami alkalmas a szertartás elvégzésére... kissé szakadt, sok helyütt kopott, és amúgy sem sokmindent rejtő farmernadrágjának zsebébe nyúl, ahonnan előkerül egy igencsak megtépázott pénztárca. Készpénztartalma valahol a nulla körül volt, talán egy mozijegyre még futotta volna az akciós napon, de amúgy semmi. Mondjuk most egyáltalán nem erre volt szüksége, hanem másra... metróbérlet.
 Az átlagember nem is tudja, hogy egy két hónapja lejárt metróbérlettel valójában mit is lehet kezdeni, mondjuk az átlagember nem végez ilyesféle szertartásokat. A bérleten túl előkerül még cigipapír, dohány, és az egész szertartás lényege: "a vicc". Kifogyóban lévő öngyújtóját megrázza picit, valamennyi benzinecske még van benne, de úgy tűnik, a mozijegyen túl még egy ilyet is kell majd szereznie. Végülis minden megvan... az elkészült műn még nyal eggyet, ezzel megadva a cigipapírnak a természetes ragasztót, majd a lecserélésre ítélt öngyújtóból pár próbálkozás után felpattan Isten első alkotása a világunkban: "Let there be light", monda anno. Legyen világosság... Isten látta, hogy ez jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől, és... hagyjuk.
 Kaparó érzés járja át a fiú torkát, ahogy annak mélyére kerül a szennyező anyag. Vérkeringése, és ezáltal később az agya is megtelik a hallucinogén anyaggal, ami leginkább az örömközpontra hat, és némileg valóságmódosító is... A sötétlő ég hamarosan megtelik színekkel, és a jól láthatóan egyenes kondenzcsík is lassan megtelik energiával, és önálló életre kel. Valahol a távolban először csak halkan, majd minden új szívással egyre erősebben szól a zene, akik valami összefüggéstelen szöveget énekelnek a rajongótábor nagy örömére. ~De hány ember ez a tábor? Egy? Kettő? Húsz, száz, ezer, vagy húszmillió? Esetleg több? Mindenki tudja, hogy a zene szárnyakat ad... és már repülök is... arcáomba vág a szél, libben a hajam élvezem a zenét...~
-Hangosabban, hangosabban! Ez jó, ne hagyjátok abba, tetszik!
Kiált fel valahogy egy gyerek egy londoni park mélyén... a körülötte alvó borzalmas állapotú hajléktalanok felriadnak csöppet sem kellemes álmukból, ahogy Johhny el kezd üvöltözni, majd az öklüket rázzák a fiú felé, aki csak nevet az egészen...
-A zenére nem ébredtek fel, rám meg igen? Parasztok...


          egyéb
Naplózva

TOM & JERRY FAN-club HIVATALOS tagja. Mosolyog

Seyala Foley
Eltávozott karakter
*****


acsargós dög, negyedév

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2008. 08. 22. - 11:34:37 »
0

*nagyon jót mulatott rajta és még mindig széles vigyorral üdvözli a vérbeli rocker csókát*  Vigyorog

.. és legyen aa..

GRIFFENDÉL!

(igaz, kicsit sokan vannak, de egye-fene.)

fúha, az avi mérete nem jó, de abban majd segítek kacsint
Naplózva

Multik: Cedrah Lupen, Gabriel Mirol, Loreena Rainey, Cellar Door

"Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok, oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák,
- s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok.."


Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2017. 10. 18. - 06:11:29
Az oldal 0.067 másodperc alatt készült el 29 lekéréssel.