Pansy Parkinson

PANSY PARKINSON

alapok

teljes név || Pansy Parkinson
becenév || -
nem || nő
születési hely, idő || 1979. október 29., Wootton Bassett, North Wiltshire, Anglia
kor || 17
faj || ember
vér || arany
évfolyam || 6.

a múlt

´´ 1996. május

Éjszaka.
Sötétség.
Egyedül a korridor fürdik holdfényben.
Mély csönd.
Esőcseppek koppannak az ablakon.
Egy ódon, faragott kilincs nyikordul.
Karcsú árny suhan be az ajtón.
Kattanás.
A vastag szőnyeg eltompítja lépteinek zaját...

Tizenhét évvel ezelőtt születtem, gazdag aranyvérű családban, első gyermekként – és azóta is egyedüliként. Úgy tudom, apám inkább fiút akart volna, aki továbbviszi a Parkinson nevet, de nem úgy sikerült. Kiskoromban ezért hidegen viselkedett velem. Amint azonban megmutatkoztak átlagon jobban kifejlett mágikus képességeim és tehetségem, talán kicsit büszke lett rám, felengedett és már a kezdetektől fogva úrihölgynek nevelt. Úrihölgynek, akinek tudnia kell, mikor hogyan kell viselkedni, hogy egy neves máguscsalád sarjához férjhez menjen és tegye, amit kell. Heves vérmérsékletem miatt mindig voltak velem problémái, ezért kifejezetten szigorúan nevelt. Tanultam etikettet, nyelveket, történelmet...
Rengeteg könyvünk volt híres aranyvérű családokról, lexikonok, kötetek százai. Szüleim büszkén mutogatták – mi is ott vagyunk. Ehhez tartsd magad, Pansy, dicsőség ezeknek a könyveknek a lapjain maradni, ne mocskold be a véred, ne hozz szégyent a családodra... Nem, soha, feleltem mindig alázatosan. Szégyen... soha...
Legjobban talán az északon játszódó dolgok mozgatták meg a fantáziámat, skót, norvég, dán történetek, de ezeket hamar fölváltotta saját országom mágusvilágának múltja, ez már apámnak is jobban tetszett, az érdeklődésem eziránt máig töretlen.
Tehetséges voltam, szívtam magamba az új ismereteket, de unalmas volt a bezártság, és kitörő örömmel fogadtam a roxforti levelem. Biztos voltam benne, hogy felmenőimhez hasonlóan a dicső Mardekár házba kerülök, nem is akarhattam mást, nem is akartam.

Pergamen susogása.
Egy levél, melyet a vékony ujjak szorongatnak.
Könnycsepp gördül le a halovány arcon.
Itthon van...
Hajnalban indulnak.
Nem bírja kivárni.
Látni akarja az arcot...
Most...

Már a vonaton feltűnt egy rokonszenves szőke fiú, akinek a családjáról olvastam korábban, és megpróbáltam a társaságába kerülni. A beosztás után, ahol természetesen az egyetlen házba osztott a süveg, az egyetlenbe, ahová kerülni akartam, nem volt nehéz a kis csoport tagjává válni. Egy év alatt ez négytagúvá szűkült, amit Dracon kívül két hűséges mamlasz, és persze én alkottunk. A híres Potter évfolyamában nem volt könnyű érvényesülni. A kis túlélő is maga köré gyűjtött pár embert, egy véráruló Weasleyt, és a sárvérű Grangert. Granger. Stréber, tudálékos és kiállhatatlan. Nem tudom, hogy Potter miért nem válogatja meg jobban a barátait. Órákon a lány teljesen elviselhetetlen máig is, mindenbe beleszól, hogy jelezze, ő mindent tud, mert folyton csak magol. Pitonnak, a legjobb tanárnak minden gúnyos szavát és pontlevonását megérdemelte. Meg sem érdemelné, hogy a Roxfortba járjon...
Mindenki tudja, hogy a kis túlélő majdnem minden évben megmentette magát a Sötét Nagyúr haragjától, harmadikban Piton szerint még egy azkabani foglyot is megszöktetett a megérdemelt büntetése alól... De a célját nem érte el, mert a Nagyúr visszatért... Múlt évben felpörögtek az iskolai események, igazgatóváltás, Főinspektori Különítmény... Végre nem a kivételező Dumbledore, hanem egy minisztériumi nő, aki végre nem kivételezett a kis pirosakkal, hanem minket emelt nagyobb státuszsorba. Kár, hogy rövid ideig tarthatta meg az igazgatónői posztját... Persze még az RBF vizsgáinknál ott volt. A felkészülés... Akkor sokkal rosszabbul ment, mint bármelyik vizsgánk előtt.

Órák peregnek le eseménytelenül...
A lány a fal tövében gubbaszt...
Arcán könnycseppek száradnak...
A sötét íziszekben...
Fájdalom jele csillan...
Hajnalodik...

Két héttel előte jött egy levél otthonról... Anyámat a Mungóba szállították, mert rohamot kapott, és nem tudták, mitől. Az igazgatónőtől engedélyt kaptam a hazautazásra. Egy éjszakát töltöttem otthon, reggel rohantunk a Mungóba. Szörnyű napok, álmatlan éjszakák... Mindenki úgy tudta, hogy apám szülinapi bálján veszek részt. Egy hét múlva azonban vissza kellett jönnöm, hiszen vártak az iskolai feladataim... Sokszor lettem rosszul, bármikor összeestem a mosdóban. Nem tudtam tanulni, felkészülni... És senki sem tudott róla. Nem mutattam, nyugtatókat és gyógyszereket szedtem titokban. A vizsgahétre valahogy összeszedtem magam, és egy kis csalással ugyan, de kitűnően tettem le a vizsgáimat. Nem mutattam semmi jelét lelki labilitásomnak. Pár nap múlva újra kaptam egy levelet. Lélekben felkészültem a legrosszabbra, de végre most az egyszer igazán hozzánkszegődött a szerencse... Anyám meggyógyult, és azóta is kitűnően van.
Jól kezdődött az új tanév. A vizsgáim eredményeiért otthon ajándékokkal halmoztak el, és én is csodálkoztam magamon, hogy olyan állapotban mire voltam képes. De nem lepődtem meg... Éreztem, hogy ez is sikerülni fog. Hová lett volna az iskolai pozícióm, a jóhírem? Bármi áron meg kell tartanom... És már csak két év. Két év...

Léptek zaja...
Megnyikordul a kilincs...
A lány feláll, kitekint a tájra...
Egy férfi lép be az ajtón...
- Pansy...
Indulunk...

jellem

Büszke, gőgös és hiú, mert egyetlen gyermekként szülei elkényeztették. Mindig a legjobbak között van, prefektusként imádja, hogy magasabb pozícióba került, újabban ezzel is bizonyíthatja, hogy magasabb rendű, hogy ő jobb, ő kitűnik. Ötödik elején kifejezetten élvezte, hogy Dracoval terorizálhatják a kicsiket, parancsolgathatnak, majd hogy az Umbridge-féle rémuralom idején még pontokat is vonhatnak és adhatnak.
Nagyon kiszámíthatatlan – legtöbbször előkelő aranyvérűhöz méltóan nyugodt és hűvös, de megbotránkoztatóan hirtelen vált hangulatot és tüzesen védi az igazát, esetleg felcsattan vagy leszid mást, akiről meg van győződve, hogy nem jobb nála. Ilyenből sok van. Egyedül talán az ifjú Malfoyjal szemben szelíd és alázatos, hiszen mindenki tudja, mekkora név ez... Mardekáros évfolyamtársnői között vezéregyéniség, a legtöbb téren.

apróságok

mindig ||
× büszkeség
× aranyvér
× Draco és az elit kis mardis csoport
× új ismeretek
× kiemelkedni a többiek közül

soha ||
× griffendéles csürhe
× a stréber Granger
× megalázkodni
× sárvérűek
× emberi butaság

dementorok || Reszket, arca sápadttá és beesetté válik. Vacogni kezd a foga, és még aljasabbnak látja a világot, mint amilyen...
mumus || A mumus egy tükörré válik. Egy tükörré, amelyben saját magát látja, amint griffendéles talárban, szinte a padból kiesve jelentkezik, és a háttérben azt suttogják: sárvérű.
titkok ||
× harmadikos korában egyik vizsgája előtt egyik háztársától titokban vett egy olyan szert, amelynek hatására sokkal több mindent tud megjegyezni és emlékezni rá. Erre azért volt szükség, mert a vizsgák előtt két héttel jött a rossz hírt újságoló levél (lsd: a múlt), és romokban heverő lelkével nem tudott annyit tanulni, amennyit szükségesnek látott. Azt nem akarta kockáztatni, hogy elrontsa a vizsgáit, így kényszerült cselre. Erről mélyen hallgat...
× sokszor nem érdekli a tanulás és elege van belőle, de a látszat kedvéért mégis mindig olvas
× túl lobbanékony természetű, és mindig hord magánál nyugtatót
rossz szokás ||
× ha ideges, ajkait harapdálja (így is jó cserepes...)
× hirtelen mozdulatok és hangulatváltások

a család

apa || Stoddard Parkinson, 39, aranyvér
anya || Ophelia Parkinson, 36, aranyvér
testvérek || nincs
családi állapot || egyedülálló
állatok || nincs

külsőségek

magasság || 172 cm
tömeg || 52 kg
rassz || európai
szemszín || barna
hajszín || sötétbarna
különleges ismertetőjel || iskolaidőben igyekszik mindig előkelő körökben lógni – azaz a folyosókon mindig az ifjú Malfoy oldalán látni. Amikor Draco a saját személyes utain jár, a könyvtárban, a klubhelységben esetleg „barátnőivel“ a nagyteremben tartózkodik. Más eset nincs.
kinézet || Alapvetően vonzó jelenség – dús hajkoronát és seprűs pillákkal árnyékolt, nagy sötét szemeket tudhat magáének. Karcsú, alacsony és törékeny termetű. Göndör fürtjei szabadon omlanak a vállára, beárnyékolják az arcát és érzékeltetik a sötétséget, amely néha árad a lányból. Iskolai uniformisában, Roxforton kívül pedig sötétebb színű, kizárólag boszorkányok divatja szerinti ruhákban jár. Remélem egyértelmű, hogy mugli ruhákba sosem öltözne.
egészségi állapot || kissé labilis idegrendszer

a tudás

varázslói ismeretek || Imádja az új ismeretek szerzését, főképp azokban a témakörökben, amelyek érdeklik vagy érintik. Alsóbb éves korában a kedvence a házvezető Piton által tanított bájitaltan volt, ez ebben az évben változott meg, a tanárcserékkel. Most már a Sötét Varázslatok Kivédése az az óra, ahol alkalma van gúnyos megjegyzésekkel illetni a nála ügyetlenebbeket, garantáltan büntetés nélkül. A gyógynövénytant azért, mert bármikor összepiszkolódhat, a legendás lények gondozását pedig a félvér melák tanár miatt utálja. Crakhoz és Monstrohoz hasonlóan általában azokat a tantárgyakat vette fel harmadik után, mint Draco – egyértelmű, hogy a mugliismeret és hasonlók kimaradtak a listáról. Stréberség nélkül okos lány – nem csoda, hogy megválasztották prefektusnak.
mugli képzettségek || nincs
pálca típusa || 13 hüvelyk, egyszarvúszőr mag, fűz
különlegesség || nincs

egy darabka belőled

* felkínálja tálcán jószívűbb énjének, Anette Awenmore-nak levágott fejét

*
Vigyed, drágám, vigyed! Vigyorog

egyéb

Kérném a staffot, hogy tegyen be végre prefektusnak Hááát

Csak lusta voltam külön, személyesen szólni... Hááát