+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Laura Sanderson
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Laura Sanderson  (Megtekintve 1648 alkalommal)

Laura Sanderson
Eltávozott karakter
*****

Ötödéves

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2008. 12. 30. - 19:34:37 »
0

LAURA SANDERSON


          alapok

jelszó ||?Áldozok egy szűsz kecskét Mrs Norrisnak!?
teljes név || Laura Michelle Sanderson
becenév || Lory (de a nevelőszülein kívül senki nem nevezi így
nem || nő
születési hely, idő || London, 1982 május 18.
kor || 15
faj || ember
vér || arany
évfolyam || ötödik évfolyam


          a múlt

Laura szülei mindketten tiszta vérű varázslók voltak ugyan, de míg édesapja, Eric Waldorf roxforti tanulmányai ideje alatt végig osztálya egyik legügyetlenebb diákja volt, aki jóformán még azt se tudta melyik végén fogja meg a pálcáját, (valami csoda folytán mégis a Griffendélbe osztotta be anno a süveg, amit olykor ő maga sem értett,) addig édesanyja, Serena Wolf az iskolatársai által utált nagyképű zsarnok, aki viszont felettébb nagy tehetséget mutatott mindenféle mágia terén ( természetesen a Mardekár házat gazdagította tudásával). Nem is volt közöttük felhőtlen a viszony. Serena lenézte Ericet az ügyetlenségéért, a fiú, pedig ki nem állhatta az ő lekezelő modorát. Mégis, talán épp az ellentétek vonzása miatt, az utolsó roxforti évükben menthetetlenül egymásba szerettek, ám házasságot soha nem kötöttek. Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy Serena Voldemort szolgálatába állt közvetlenül az iskola elvégzése után, tehát Halálfalóvá vált. Ezt viszont csak akkor fedte fel szerelme előtt, mikor az csatlakozott a Sötét Nagyúrral szemben harcoló titkos társasághoz, a Főnix Rendjéhez. Eric próbálta ezek után meggyőzni a lányt arról, hogy álljon át a jó oldalra, de Serena hajthatatlan volt. Mégis titkon az egész Voldemort elleni harc alatt találkozgattak. Mikor azonban a Nagyúr elbukott, a fiatalasszonynak bujkálnia kellett, ha nem akart az Azkabanba kerülni, de még így is néha-néha meglátogatta szerelmét éjszakánként. És ez így ment jó ideig. De egy alakalommal kis híján elkapták, ezért nem látogathatta meg többé Ericet, bármennyire fájt is ez neki. Hagyott egy rideg hangú levelet, melyben kedvesével is közölte döntését, ami mindkettőjüket megviselte. Ám szakításuk után néhány héttel Serena felfedezte, hogy várandós. Igyekezett titkolni terhességét, mivel tudta, ha valamelyik egykori Halálfaló tudomást szerez róla, kinek a gyerekét hordja a szíve alatt, a kicsire csak a biztos halál vár. Ezért miután teljes titokban megszülte lányát, Laurát, kénytelen volt őt egy árvaházba adni. Néhány hónappal később a dementorok rátaláltak a nőre. Eric valahogyan megérezte, hogy Serena bajban van és a segítségére sietett. Ami ekkor történt a férfival, azt a minisztérium azóta is igyekszik eltussolni, ugyanis teljességgel megmagyarázhatatlan. A fiatal varázslót az egyik dementor megcsókolta. A mai napig tisztázatlan, mindez hogyan eshetett meg. Mindenesetre Ericet a dementorcsók után a társai könyörületből megölték, Serenát pedig elfogták, majd az Azkabanba zárták, ahol a mai napig büntetését tölti. Eközben a kislányukat, Laurát, (akinek édesapja még a létezéséről sem szerezhetett tudomást soha,) az árvaházból a kedves, mugli Sanderson házaspár adoptálta. Nekik nem lehetett gyermekük, ezért döntöttek az örökbefogadás mellett. Így került hozzájuk az akkor csecsemőkorú Laura. A saját gyermekükként nevelték fel és igyekeztek mindenből a legjobbat adni neki. Középosztálybeli átlagos polgári életet éltek, megvolt mindenük, ami kellett, nem nélkülöztek, de azért nem is dőzsöltek. Minden esélyük megvolt, hogy egy szép, boldog családként éljenek. Illetve meg lett volna az esélyük, ha a kis Laura nem gondolja másképp.
 Őt ugyanis hiába próbálták nevelőszülei a lehető legnagyobb szeretettel és türelemmel kedves, aranyos kislánnyá nevelni, neki valahogy más elképzelése volt a dolgokról. Már egész kisgyerekként is égetnivalón rossz kölyök volt és igencsak akaratos. Ragaszkodott hozzá, hogy minden az ő elképzelései szerint történjen és ezért nagyon messzire is képes volt elmenni. Az óvodában imádta sakkban tartani a társait és ugráltatni őket. Szegény nevelőszülei bizony nem egyszer hallgathatták akár fiús anyukák panaszait is, hogy az a pokolfajzat kislány hogy eltángálta a fiacskájukat. De bárhogy igyekeztek megnevelni az általuk Lorynak becézett gyermeket, nem jártak sok sikerrel. Sőt, a helyzet csak rosszabbodott, mikor iskolába kerülése után megjelentek az első mágikus származására utaló jelek. Nem voltak ezek nagy dolgok ugyan, de arra mindenképpen elegek, hogy Laura különbnek érezze magát a társainál, és arra a megállapításra jusson, hogy most már teljesen jogosan nézi le őket, mivel ő más, jobb, mint a többiek. Egyre kevésbé hallgatott a nevelőszüleire, bár ő még akkor sem tudta, hogy azok nem a vér szerinti szülei. Mikor elérte a megfelelő kort, levelet kapott a Roxfortból. Nevelőszülei, bár semmit sem tudtak a varázsvilágról, mindenben támogatták a fogadott lányukat, még a könyvei és egyéb felszereléseinek beszerzésében is segítettek és a pályaudvarra is kikísérték őt.
 A Roxfortban aránylag jól érzi magát, még ha mogorva természete miatt ez nem is igen látszik rajta. Iskolatársai nagy része kifejezetten utálja, mivel még mindig nagyon szereti terrorizálni őket, főleg a nála kisebbeket ugráltatja szívesen (a kisebb korra és termetre is értendő), néhány házbéli társának viszont éppen ezért szimpatikus és talán fel is néznek rá, amiért ilyen erős hatást tud gyakorolni a többiekre. Tehát vannak ugyan barátai, ám ezek sokkal inkább haverok, akik érdekből vannak vele, amivel ő is tisztában van és ő is elvárja, hogy hajtsanak neki valami hasznot, különben vége a nagy barátságnak. A tanáraival is gyakran kerül összetűzésbe, főként, mert bár esze lenne a tanuláshoz, sőt kifejezetten tehetséges a mágia terén, ám kedve már annál kevesebb van, nem érdekli az egész, ráadásul a tanároknak is simán beszól, ha úgy gondolja, ami miatt már nem egyszer veszített pontot a háza. Tehát nem tartozik épp a legnépszerűbbek táborába, de nem igazán foglalkoztatja ez a kérdés.
 Nyaranta természetesen hazamegy a nevelőszüleihez, bár rendszerint halálra unja magát az ott töltött idő alatt. Mielőtt megkezdte volna a negyedik évét a Roxfortban, az utolsó otthon töltött estéjén a házaspár felfedte előtte, hogy nem ők a vér szerinti szülei, mivel úgy érezték, a lány elég idős már, hogy megértse, egyébként meg joga van tudni. Ezután végleg elfordult tőlük, bár már egyébként is kezdte lenézni őket varázstalanságuk miatt, amit szégyellt is társai előtt. Az idei évben azzal az eltökélt céllal érkezett a Roxfortba, hogy kerül, amibe kerül, kinyomozza, kik a valódi szülei, ám nincs könnyű dolga, mivel gyakorlatilag semmit nem tud róluk.
 Mikor tudomást szerzett a hírről, miszerint Voldemort visszatért, bár nem hitt azonnal a pletykáknak, idővel egyre inkább igaznak érezte a szóbeszédet. Nem az az ijedős fajta, így ez a hír sem rémisztette meg, bár még nem döntötte el, hogy kinek az oldalán akar állni a jövőben, egyelőre csak passzív megfigyelője az eseményeknek és nyitott szemmel jár.

          jellem

Alapvetően eléggé mogorva és lekezelő másokkal. Önmagát mindenkinél különlegesebbnek tartja, és ezért úgy gondolja, többet engedhet meg magának az átlagnál. Nagyon fennhordja az orrát, hajlamos átgázolni másokon és felhasználni őket, ha szükséges. Őszinte, igaz barátai gyakorlatilag nincsenek is, de ez szemmel láthatóan hidegen hagyja.
Bár kiállhatatlan jelleme miatt társai ki nem állhatják és első ránézésre úgy tűnhet, semmi pozitív nincs benne, az mindenképp elmondható róla, hogy rendkívül céltudatos és kitartó, amit el akar érni, azt tűzön-vízen át megcsinálja (igaz, ez azzal is jár, hogy átgázol másokon, ha szükséges). Érzelmeit csupán az állatokkal szemben képes kimutatni, azt sem mások előtt. Saját bevallása szerint nincs szüksége senkire, de rideg, lekezelő viselkedése leginkább a magányosság érzésére adott válasz, de ügyel rá, hogy ez ne derüljön ki mások számára.
Nevelőszüleinek sokat fő a feje kibírhatatlan jelleme miatt, sosem értették, hogy válhatott az ő pici lányuk ilyenné. Ennek okai valószínűleg részint abban keresendők, hogy kiskorában, tekintve, hogy nekik maguknak nem lehetett saját gyermekük, a kis Loryt még a széltől is óvták és elhalmozták mindenféle jóval, és szinte mindent megengedtek neki, és mivel a kislány édesanyja elég kiállhatatlan jellemét örökölte, zsarnoki vénája bizony hamar megmutatkozott.
Utál tanulni, de olvasni szeret olyasmiket, amik lekötik a figyelmét. Komoly érdeklődést mutat a fekete mágia felé. Az emberekkel nehezen jön ki, de az állatokat szereti. Kedvenc tantárgyai a sötét varázslatok kivédése, az átváltoztatástan és a bájitaltan. (Persze leckeírásra azért ezekből a tárgyakból sem vetemedik.) Az előző tanévben felvette a Legendás lények gondozását és a Rúnaismeretet, bár ezek iránt sem érdeklődik különösebben, annyira legalábbis semmiképp, hogy készüljön az órákra. Mióta csak ismeri, rajong a kviddicsért, bár játszani jobban szereti, mint nézni, kiállhatatlan természete miatt viszont eddig még nem válogatták be a csapatba, de tehetségével talán egyszer sikerül elérnie, hogy a csapat tagja lehessen.

          apróságok

mindig || másokkal való gonoszkodás, rajzolás, állatok, kviddics, szabályok megszegése
soha || tanulás, kedvesség, ha segíteni próbálnak neki, a szülei, a sárvérűek
dementorok || Nevelőszülei egész kicsi korától kezdve még a széltől is óvták, tehát elvileg semmilyen halálközeli élménye nem lehetne. Mégis, mikor olyan 4-5 éves lehetett, a házaspár bálba ment és őt az idős szomszéd nénire bízták, aki azonban, amint elmentek a szülők, szinte azonnal magára hagyta a kislányt, miután meghagyta neki, hogy feküdjön le és megtiltotta, hogy felkapcsolja a villanyt. Laura teljesen egyedül volt a sötét házban, nem csoda, hogy nem tudott elaludni. Egyszer csak zajt hallott a földszinten. Halkan kimászott az ágyából és óvatosan lelopakodott a lépcsőn. Már elkezdte furcsállni, hogy nincs feloltva a villany. És nem is volt alaptalan a feltételezése. Ugyanis nem a szülei jöttek haza. A konyhából fojtott beszélgetést hallott és a kíváncsiságtól hajtva bekukucskált. A konyha közepén két betörő állt, akik épp a mikrót készültek elemelni, meg mindenféle mozdítható értéket elvinni. Az egyik betörő hirtelen odanézett a résnyire nyitott ajtóra és meglátta a leskelődő kislányt. Laura ijedtében elrohant és a nappaliban az egyik szekrénybe bújt. Hallotta, ahogy a betörők kicsörtetnek a konyhából. Nagyon félt, hogy utána indultak, megtalálják, és bántani fogják. Szabályosan halálfélelme volt. Bár a betörőknek nem állt szándékában bántani őt (sőt ők maguk is igencsak megrémültek, mikor meglátták, mivel úgy számoltak, hogy valaki bizonyosan van még itthon a kislánnyal és hiba csúszott a számításaikba, ezért csapot-papot hátrahagyva elhagyták a lakást), ő annyira megrémült, hogy a hajnaltájban hazaérkező nevelőszülei a szekrényben üldögélve találtak rá a keservesen síró kislányra, akit nagyon sok időbe telt megnyugtatni. Azóta ha Laura dementorral találkozik, ennek az éjszakának a sötét árnyakkal teli rémképei, a fojtogató magány és félelem érzése jelenik meg lelki szemei előtt.
mumus || Laura, bár szereti magát nagynak és erősnek mutatni, természetesen neki is megvan a maga gyengepontja. Mégpedig történetesen az, hogy egész kicsi kora óta szinte betegesen fél a bohócoktól. Eme félelme arra vezethető vissza, hogy még óvodás korában a nevelőszülei teljesen jó szándékúan elvitték a cirkuszba, ahol a közönség között bohócok járkáltak, a nézők szórakoztatására és elsősorban a kisgyerekekkel igyekeztek barátkozni. Egy ilyen maskarás bohóc, pedig hátulról szorosan megölelte a kis Laurát. Bár a bohóc aligha akart rosszat, a kislány annyira megijedt, hogy hangos sikítozásba kezdett és jól bokán is rúgta a merész bohócruhás fickót. Bár nem volt egy nagy történet, Laura azóta ferde szemmel tekint a bohócokra és valahányszor szembetalálkozik egy mumussal, az bizony egy kedves, mosolygós, integetős bohóccá vedlik át, a frászt hozva ezzel a mi Lauránkra.
titkok [/b]||
a nevelőszülei muglik
szeretne igaz barátokat
szeret állatokat és embereket rajzolni
rossz szokás || soha nem rak rendet maga után, unalmában gyakran dobol az ujjaival az asztalon

          a család

apa || Eric Waldorf, 21 éves korában meghalt, aranyvérű
anya || Serena Wolf, 34 éves, aranyvérű
testvérek ||  nincs testvére
családi állapot || egyedülálló
állatok || Van egy Hunter nevű, 4 éves, hím fülesbaglya, amit akkor kapott nevelőszüleitől, amikor megkezdte Roxfortbeli tanulmányait. A madár szép nagytermetű, de elég agresszív, a többi bagollyal éppúgy, mint az emberekkel, egyedül Laurának engedi, hogy hozzáérjen

          külsőségek

magasság || 164 cm
tömeg || 50 kg
rassz || európai
szemszín || zöld
hajszín || vörös
különleges ismertetőjel || a fekete tornacipője, amit még a talárjával is visel
kinézet || Laurát nem nagyon érdeklik a külsőségek, világéletében elég fiús lány volt. Soha nem sminkelte magát és ruházkodásában is a kényelemre utazott. Házvezető tanára legnagyobb bosszúságára nem hajlandó viselni a talárhoz kapott cipőt, hanem rendszeresen egy jól bejáratott, kitaposott, kényelmes tornacsukával sokkolja a környezetét. Sötétvörös, hosszú, egyenes haját rendszerint kiengedve hordja. Kifejezéstelen, zöld szemei szinte fagyosan ridegek. Testalkata inkább vékony, közepes magassággal, de átlagon fölüli egóval van megáldva.
egészségi állapot || allergiás a mogyoróra


          a tudás

varázslói ismeretek || Mivel már negyedik éve koptatja a Roxfort padjait, szert tett már némi varázslói ismeretre, a tantervi követelményeket eddig minden évben teljesített, annak ellenére, hogy a tanulás, mint olyan nem igazán hatja meg. Különös tehetséget mutat a sötét varázslatok kivédése, az átváltoztatástan és a bájitaltan területén, valamin elég tehetséges kviddicsjátékos (különösen fogóként és terelőként válna be jól), gyenge viszont bűbájtanból, mivel nem szeret túl sokat gondolkodni a dolgokon és a túl hosszú ideig történő koncentrálás sem erőssége, a gyom és gyógynövénytan, a legendás lények gondozása és a rúnaismeret, pedig egész egyszerűen untatja.
mugli képzettségek || Mivel nevelőszülei fontosnak tartották, hogy lányuk járatos legyen a világ dolgaiban, több nyelven is megtaníttatták, éppen ezért, bár a nyelvórákat mindig is utálta, mert mindig halálra unta magát rajtuk, ráadásul még azt is elvárták volna tőle, hogy tanulja meg a feladott leckéket, hála nevelőszülei és tanárai kitartásának, valamit gagyog franciául, olaszul és egy kissé  spanyolul is. Alsós korában járt karate-edzésekre, valamint gyakran keveredett utcai balhékba is, éppen ezért igen jól tudja használni az öklét, ha a szükség úgy hozzá, habár nem az a verekedős természet, a sértegetést és gúnyolódást jobban szereti (természetesen csak akkor, ha más kárára teszi ő maga). Szabadidejében szívesen rajzolgat és egészen tehetséges is ebben, bár ezt szinte senki sem tudja róla, mivel valamilyen oknál fogva kissé szégyelli ezt a hobbiját.
pálca típusa || Egy 13 hüvelyk hosszú, galagonyából készült pálcával rendelkezik, melynek magja sárkányszívizomhúr
különlegesség || -

          szerepjáték-példa

- Lory, kérlek, gyere le, beszélni szeretnénk veled! ? kiabált fel a lány anyja a lépcsőn. Laura kelletlenül tette le a ceruzát a kezéből. Éppen a baglyát, Huntert örökítette meg egy papíron, amint a madár a kalitkájában üldögélt és igencsak sértődött képpel nézett rá. Egy színpadias sóhajjal felállt, kinyújtózott, majd kisétált a szobából. Az ajtó mellett már indulásra készen álltak a bepakolt bőröndök, lévén ez volt a vakáció utolsó napja és másnap készült indulni a Roxfortba, hogy megkezdje ott a negyedik évét. Lecaplatott a földszintre és a nappaliba ment. Ott ledobta magát a kanapéra, a szüleivel szemközt. A család öreg, elhízott kandúrja, Charles rögtön az ölébe telepedett, ő, pedig egykedvűen, szinte már csakúgy reflexből simogatni kezdte a hátát. Az öreg kandúr, szokás szerint még ahhoz is lusta volt, hogy doromboljon, csak elnyúlt a lány ölében és úgy tűnt, már alszik is.
- Na mondjátok, mit akartok már megint? ? vetetette oda foghegyről, egyértelmű lenéző, flegma hangsúllyal a szüleinek a lány.
- Lory, figyelj, amit most mondani fogunk, az nagyon fontos ? kezdte az apja kelletlenül.
- Jó, oké, értettem, csak mondjad már! Nem érek rá egész nap! Holnap reggel mennem kell a suliba, mint azt tudjátok, és még el akarok intézni egy-két dolgot, szóval? ? nézett a szüleire sürgetően.- Egyébként meg mondtam már, hogy ne hívjatok Lorynak, a nevem Laura és utálom ezt a hülye becenevet! ? vetette még oda mintegy mellékesen.
- Szóval, kicsim, arról lenne szó, hogy? nem is tudom, hogy mondhatnánk el?- a lány látta az anyján, hogy nehezen találja a szavakat, de semmiféle megértést nem mutatott irányába. Idegesítette ez az egész helyzet és őszintén szólva sokkal jobb elfoglaltságot is el tudott képzelni magának ma estére, minthogy itt ücsörögjön a nappaliban és a szülei szerencsétlen nyekergését hallgassa.
- Azt hiszem, már sokkal előbb el kellett volna mondanunk neked? Végül is jogod van hozzá, hogy tudd? - Laura unottan forgatta a szemét. Az apja is csak az időt húzta. Őt magát személy szerint egyáltalán nem érdekelte a szülei mondanivalója, úgy gondolta, úgyse lehet az olyan fontos, csak szokás szerint túl nagy feneket kerítenek a dolognak. Ha tudta volna, mekkorát téved?
- Na figyeljetek, nekem erre tényleg nincs időm! Nyögjétek ki végre, amit akartok, vagy én lépek! ? Laura kezdte elveszíteni a türelmét.
- Lory drágám, kérlek, légy egy kicsit megértő, ez nagyon nehéz most nekünk ? nézett rá könyörgő tekintettel az anyja. A lány színpadiasan felsóhajtott, majd hátradőlt a kanapén és nagy kegyesen így szólt:
- Jó, oké, de azért igyekezhetnétek! ? és unott képpel nézett rájuk.
- Tehát kicsim, az a helyzet ? vágott bele az apja. Közben nem mert a lányára nézni, végig a saját kezén tartotta a pillantását. ? Szóval az a helyzet, hogy? nehéz ezt elmondani, de az a helyzet, hogy? nem mi vagyunk a valódi szüleid.- szemlátomást megkönnyebbült, hogy kimondta. Laura arca erre megrándult, majd teljesen megmerevedett.
- Bocsáss meg, kicsim, hogy eddig nem mondtuk el neked, de úgy éreztük, túl fiatal vagy még ahhoz, hogy megértsd? meg sosem volt megfelelő az alkalom?- vette át a szót az anyja.- Egész kicsi korodban hoztunk ki egy árvaházból, mert nekünk nem lehetett saját gyermekünk. Elhatároztuk, hogy megadunk neked mindent, amit csak tudunk és a sajátunkként szeretünk majd.
- Ami pedig az igazi szüleidet illeti, róluk semmit sem tudunk. Az árvaházban nem adtak ki semmilyen információt.- folytatta ismét az apja. ? Tudom, hogy ez most biztos szíven ütött, de itt volt az ideje, hogy megtudd. ? Laurát valóban megrázták a hallottak, de igyekezett leplezni ezt. Amennyire csak tőle tellett, kifejezéstelenséget és nemtörődömséget erőltetett az arcára.
- Lory? Jól vagy? ? az anyja hangjából aggódás csendült ki, de a lány nem foglalkozott vele. Megfogta az ölében lévő macskát és a kanapéra tette, majd felállt és egy szó nélkül kisétált a szobából. Az emeleten jól hallhatóan csapódott be mögötte a szobájának ajtaja.
Naplózva

Mrs. Norris
Maffiavezér
***


,, a T E J hatalom ,,

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2009. 01. 01. - 03:16:20 »
0

Szia, üdv az oldalon, és BÚÉK Vigyorog

* A dementorcsóktól az ember nem hal meg.
* A fakultatív tárgyakat harmadikban veszi fel minden diák.
* Öhm, ez a betörős jelenet annyira nem halálközeli szerintem.
* A nevelőszülei nem mugli származásúak, hanem muglik.
* Hidd el nekem, hogy ha valaki nem lelkesedik a nyelvtanulásért, nem fog 5-6 év alatt 5-6 nyelven folyékonyan megtanulni, maximum káromkodni.
* A patrónusod alakja ne legyen sárkány.
* Elgondolkodtál már rajta, hogy Laura miért ilyen rosszindulatú és kibírhatatlan? Írj erről egy külön bekezdést a jelleméhez!

A változtatásokig a karaktert
elutasítom!

alias Draco Malfoy s. k.
Naplózva

Laura Sanderson
Eltávozott karakter
*****

Ötödéves

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2009. 01. 02. - 01:14:44 »
0

Szia!

Köszi szépen és neked is BÚÉK!

A javításokat megcsináltam, egy kivételével. Ne haragudj, de szerintem az a betörős sztori igenis elég nagy megrázkódtatás egy négy-öt éves kisgyerek számára. Én legalábbis így látom, persze lehet, hogy nincs igazam. Mindenesere ebből az okból kifolyólag nem értem a problémádat... Én tényleg nem akarok vitatkozni veled, de én így gondolom. Remélem ez azért annyira nem nagy baj...
Naplózva

Mrs. Norris
Maffiavezér
***


,, a T E J hatalom ,,

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2009. 01. 02. - 15:24:16 »
0

* A nyelvtudás még mindig nem tetszik, változtasd inkább "valamit gagyog franciául, olaszul és spanyolul"-ra. (Őszintén nem tudom elképzelni ezt a lányt, ahogy leül és szépen megírja a gyakorló feladatokat, bemagolja a szavakat stb.)
* Hogy tanult meg patrónust idézni amúgy hogyha még a kötelező tárgyakból sem teljesít soha? És hogy tudja megidézni? Ahhoz boldog emlékek kellenek.
* Könyörgöm írj róla valami pozitívat is mielőtt keresztben lenyelem az egészet Vigyorog

Bocs, ne vedd kötözködésnek.
Draco Malfoy s. k.
Naplózva

Laura Sanderson
Eltávozott karakter
*****

Ötödéves

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #4 Dátum: 2009. 01. 02. - 17:02:51 »
0

Igyekeztem megcsinálni a javításokat, amiket kértél. Így most már jó?

Nem veszem kötözködésnek, amit mondasz, végül is ez a dolgod.
Naplózva

Mrs. Norris
Maffiavezér
***


,, a T E J hatalom ,,

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #5 Dátum: 2009. 01. 02. - 17:05:52 »
0

Pam-pam.

MARDEKÁR!

alias Draco Malfoy s. k.
Naplózva
Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2018. 07. 18. - 03:27:37
Az oldal 0.06 másodperc alatt készült el 35 lekéréssel.