+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Dashiell A. Reynolds
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Dashiell A. Reynolds  (Megtekintve 1213 alkalommal)

Dashiell A. Reynolds
Eltávozott karakter
*****

Mr. Loveless - without Love...

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2009. 11. 12. - 15:56:23 »
0

DASHIELL A. REYNOLDS


          alapok

jelszó || "Hessberöpsi Tündemanca!"
teljes név || Dashiell Anton Reynolds
becenév || (szóval ahogy nagyon keveseknek, kevés ideig megengedett szólítani): Dash, An, Ton, Rey, Iell...
Megszólítás: Anton úrfi
nem || férfi
születési hely, idő ||  Valence; 1978. 12. 12;
kor || 18
faj || ember
vér || arany
évfolyam || 7


          a múlt

Aranyvérűként születtem a híres Reynolds családba. (Franciaországban születtem, de már az első életévemben átköltöztünk Angliába, hogy a tanulásom könnyebb legyen, így csak ritkán látom szülőföldem, hiányzik, de... Jobb volt ez így... ) Gazdag ősök, protekció, befolyás... Itt, és ezek között nőttem fel. Ha valamit megkívántam, aprócska fejemben megfogalmazódott egy kívánság, a pónilótól kezdve csúzlin keresztül a mindenféle különféle repülő, vijjogó, zajongó, mozgó, és mozdulatlan tárgyat vagy élőlényt megkaptam, amit csak akartam, és ez természetes volt. A szüleim mindent megvettek, hogy ne legyen semmiben sem hiányom, és hajtogatták:
- Bármit, szívem, megveszünk neked. Hiszen szeretünk!
Így persze alapvető volt, hogyha valamire áhítoztam, akkor még aznap, vagy maximum másnap már ott volt a szobámban, az ágyamon. Nem voltam sosem követelőző, vagy beképzelt. Talán elkényeztetett lettem, de hogy önző... Vagy hogy bármikor is hisztiztem volna valamiért... Nem emlékszem rá. Hiszen ami csak kellett nekem, mindenem megvolt... Miért is kellett volna még áhítoznom? Amikor nagyobb lettem, vagyis elég nagy ahhoz, hogy a társasági életben is részt vegyek, minden további nélkül öltöttem frakkot, öltönyt, és inget, elegáns viselkedést, és beléptem a köztudatba. Már apró, egészen apró kölyökkoromban magántanárok jártak engem okítani a viselkedés alapvető, majd a felsőfokú dolgaira, a világ viselt dolgairól, földrajz, és történelem tele nagy múltú családunkkal, nyelveket, és gazdaságtant, zene alatt gitár és énektanítás, hiszen ez is elengedhetetlen volt, hogy egy kis művészet legyen benne, és egyéb tárgyakat, melyekben mindig jeleskedtem, soha egyik tanárnak sem volt rám kifogása. S bár mindig is untam ezeket, a szüleim öröméért mindent megtettem. Lázadó énemet elfojtottam, mindig hanyag eleganciával viseltettem a dolgok iránt. Sosem viselkedtem úgy, hogy kifogásolandó legyen tettem, mindig csak a saját kis szabályaimat tartottam be, és elégedett voltam. Akkor még csak kilenc évesen. Természetesen a varázstudásom már jelentkezett, hiszen megvolt az első tanárröptetésem, aki sírógörcsöt kapott a megtiszteltetéstől... Furcsák az emberek. Akkor kezdtem el tulajdonképpen behatóbban foglalkozni az emberekkel. A szüleim továbbra is minden vágyam kielégítették anyagiak terén, én meg a tanulás terén jeleskedtem. Aztán az első bálon...
Akkor is gyönyörű szép öltönyömben feszítettem, egy oszlopnak dőlve, zsebre vágott kézzel, de még így is olyan lehengerlő pózban, -szándékosan beállva, - hogy az idősebbek nem szóltak eme tartásért. Hiszen ha köszöntek, kezem kihúztam, meghajoltam, majd vissza az előző pózba. Arcomon vagy unottság, vagy a lányok felé játékos pajkosság villant. Hiszen már akkor elkezdtem a lányok szédítését, akik minden titkolózás nélkül bomlottak értem, vagy az ölembe... Illetve, bomlottak volna, ha szükségem lett volna rá. De nem volt... sosem volt...
Akkoriban nem éreztem késztetést afelé, hogy túlságosan magamhoz édesgessek bárkit is. Hiszen a szüleim ,,szerettek”... Mire lett volna még szükségem? Hiszen amit csak kiejtettem a számon, vagy csak ránéztem, megkaptam. Talán az egész környéknek nem volt annyi holmija, mint nekem. És én élveztem az életet, amíg meg nem jött az iskolai bagoly, és nem sokkal az első iskolai évem után édesanyám távozott az élők sorából. Gyenge testfelépítésű nő volt, kétségtelenül gyönyörű, karcsú, elegáns, szigorú, de amilyen szép volt belül, olyan rút belül- jéghideg. Hiszen anyai szeretetet tőle nem kaptam, legfeljebb a nagyobb összejöveteleken dicsekedett el velem, ha már az ékszerét, ruháját, új mittudoménmicsodáját kitárgyalták, a sok fontos dolog után jöttem én, és megveregették a fejem, ,,Jó fiú”... Majd feledésbe merültem. Szóval én magamnak kerestem kihívást, szórakozást. Azt hiszem, ekkor kezdtem el keresni a szeretet értelmét. Mire jó ez a szó? Hiszen ez csak egy üres valami, ami arról szól, hogy megvegyük a másik félnek azt, ami kell neki.... Nem? Nos... Ennyi lenne az a híres szeretet! Szóval... A következő bálon elkezdtem felvenni a zárkózott, megközelíthetetlen, elegáns, és titokzatos, persze nem kevésbé vonzó hadjáratomat az ellenkező nemmel szemben, és sikeresen állíthatom, hogy mindig sikerrel jártam. Nem volt lány, akinek ne láttam volna szeme villanásán, hogy - mégha titokban egy nagyobb szerelme volt is - akkor is felcsillant valami vonzalom benne- irántam. Élveztem ezt a játékot, és a felnőttek szemében nem volt ez bűn, csak egy újabb ok arra, hogy könnyes szemekkel idézzék fel a régi szép időket, amikor még ők udvarolgattak egymásnak, éééééés... Szóval... Így nőttem a saját kis köröcskémet nagy karikává, és a hírem lassan terjedt, de biztosan. Most már, hogy néhány én már mögöttem van a Roxfortban, sőt, már az utolsót taposgatom, szinte majdnem tökéletes RBF vizsgákkal a hátam mögött... Amikor egy rendezvényen felbukkanok, már nem is abban a szoros, és tökéletes öltönyben... Fent kissé szétgombolt ing, és az nincs bedugva a nadrágba... A fekete felső lazán átcsapva a vállamon, vagy éppen csoda folytán rajtam van... És azt hiszem, a felnőttek csupán azért nézik ezt el, mert ,,meghalt anyám, és nincs aki jobb ízlésre szoktasson”... Pedig az ízlésemmel semmi baj. Hiszen amint felbukkanok, az ottani, velem egykorú fiúk féltékeny villogással félrébbhúzódnak, hiszen a lányok már tényleg nagyon nem figyelnek rájuk, meg a fecserészésükre. Elegánsan besétálok a csodálók gyűrűjébe, és egy mosoly keretében köszönök a fiatal, és elegáns hölgyeményeknek... Fantasztikus, egy félmosoly mekkora hatást el tud érni! Ha valaki egyszer végigkísérné ezeket! Pirulás, nevetgélés, ájuldozás, és álmodozás... Szinte látom a lányok fejében hogyan születik meg az ábrándkép, hogy én meg ő együtt... Mi-t alkotva... Megjegyzést teszek néhányukkal kapcsolatban hallott hírről, esetleg nagyobb estélyeken éneklek is, aztán szépen sorban felkérem őket táncolni, mindegyiket a külön rá kifejlesztett stílussal, és mindegyik földöntúli örömmel nyújtja kezét. Miután lejtettünk pár kört, és én is megúsztam, hogy a lábam a nagyobb termetűek alatt ne váljon lapossá, félrevonulok, inni egy kis bort, vagy éppen enni valamit, akkor is érzem, ahogy a tekintetük végigkísér, hallom a susmust, és közben a fiúk régen elfelejtett táborát nézem, unottan, kissé szemforgatva. A szülők lassan ott tartanak, hogy a lányuk kezét felajánlják apámnak, aki persze arra vár, hogy egy nap beállítok Én, azzal a bejelentéssel, hogy megnősülök, de azt hiszem, ezen a téren még egy ideig lógva hagyom kívánságát. Járom a magam útját, szépen sorban nyálazgatok a lányok között, keresve azt, aki, mint a nyálas regényekben írva szokott lenni, az igazi lesz, a Nagy Ő... Nem hiszek ebben... Nem tudok szeretni, nem tudok túl sok megértést érezni mások iránt, kivéve, ha éppen a legújabb kiszemeltemet csábítom. Sosem volt barátnőm egy hétnél tovább. Egyszerűen nem bírtam a nyáladzást. Isten bocsássa meg, de egy idő után mind olyan kiállhatatlan tud lenni! Ezért jobb, ha előbb véget vetek, mielőtt még rájuk jönne a ,,te már nem is szeretsz!” szindróma. Szóval... Mielőtt megunom, vagy rájön, hogy a temérdek rózsa meg apróság arra szolgál, hogy őt bódítsam... és nem azért, mert szeretem...
Az elmúlt hét évet lazán töltöttem az iskolában. Itt is kis futókalandok, egyik sem túl komoly. Lehet, a falak között vannak lányok, akik még emlékeznek rám, ami megtisztelő, csak éppen nem nekik... Lassan telt a hét év, hiszen semmilyen célom nincsen, hogy a jövőben mit fogok tenni, mi leszek ha nagy leszek. Először is jól fizetett munkanélküli! Az jól megfizetődő, nem?
A család: Eredetileg, mint a családnevem mutatja, angliai família. Apám szerelmi szálak révén költözött ki, Valencébe, és ott is ragadt volna, ha nem jövök én a képbe, és a Sötét Nagyúr. Szóval születésem után alig pár hónappal átköltöztek az akkor még zavartalan életű, és mit sem sejtő angolokhoz, akik tárt karokkal fogadták őket. Na meg persze... Reynolds család... Régi angliai, nagymúltú, úgyhogy... És még a család is örült, hogy visszatértünk, igaz, eleinte nehezen barátkoztak meg a nevemmel, de mivel anyám francia, és aranyvérű- nem utolsó sorban- nem volt kifogásuk. Apám jól választott, és ezzel le volt tudva.
Viszonyom a jó meg rossz oldallal? Egyikkel sincs különösebb problémám. Nem piszkáljuk egymást, és ez így van jól. Azonban Aranyvérű családba születtem, és én is vallom, hogy a sárvérűeknek nem igazán kellene ennyi mindent megengedni, a mugli családokból meg végképp nem kellene senkit sem beavatni Roxfort életébe. Elég, ha tiszta marad, és kész. Ettől függetlenül nem vagyok mugligyűlölő. A szép hölgyeknél meg úgyis édesmindegy nekem. Lehet, ha hívnának, mennék. Dumbledore-t bírom, jó feje van meg minden, csak... Kissé flúgos, és nem hiszem, hogy sokáig húzza, na meg kicsit öregecske is. Lehet, nagyra török? Hát istenem...  Hááát

          jellem

Laza fickó, hetyke beszédstílussal, aranyosan gördülő ,,r” betűivel, és az állandóan csintalan belsőjével. Sosem ismerte azt a fogalmat, hogy mi is a Szeretet... Családi melegség... Ezek csak fogalmak voltak neki a ,,diszkrét” és a ,,protekció” között, valahol a kézi értelmezőszótárban.
Nem egy szent alak. Sosem állította, hogy az volna, hiszen nem szokása hazudni. A bókok is mindig igazak, hiszen ha egy lány szép, miért titkolja? Az már más, ha a lány bomlik érte, és ő meg csupa-szívből megérdeklődi, hogy esetleg egy párkapcsolatot nem-e akar megpróbálni... Ez nem számít büntetendőnek. Szóval sosem hazudott. Ha a lány meglátott valamit, ami kellett neki, azonnal megkapta. Ez amolyan ,,szeretlek”  kinyilvánítás volt részéről, hogy a lány ne lássa meg olyan hamar rajta az egykedvűséget, és az unalmat. De nagyszerű beszélgetőpartner, sosem félvállról veszi a dolgokat. Egyedüli meleg érzést a kígyója felé táplál, főleg etetéskor, amire mindig igyekszik hazamenni...


          apróságok

jöhet/mindig ||
- A maga útját járni
- A friss ,,húst”
- Csábítani
- Nagyon néha egyedül lenni, és csendet
- Édesség mindenek felett, meg kényeztetés
- Nyakláncok
- Mindenféle állatkák
soha ||
- ,,Te már nem is szeretsz” szindróma
- Nyálas jelenetek
- Ha valaki túl sokat fecseg feleslegbe
- Hiszti
- Magány
- Pletykák
- Ha valaki nagyon játssza az eszét
- Kávé.. Fúúj
dementorok || Amikor az első kígyóját az egyik ,,összetört szívű” leányka felboncolta, amíg ő iskolában, apja meg valahol tárgyaláson volt, és karácsonyi ajándékként küldte el a belsőségeket neki. Borzalmas volt...
mumus || hisztis lány ordítja a képébe, hogy sosem fog megtanulni szeretni, mert csak egy bábu, egy üres bábu, lélektelen, érzéstelen...
titkok ||
- Nem képes szeretni, nem ismeri ezt az érzést...
- Titokban arra vágyik, hogy egyszer lesz valaki, aki képes megtanítani arra az érzésre
- Imádja az édeset
- Rajong a veszélyes állatokért
- Nem bízik senkiben, sosem mondja el mindeninek az összes titkát
rossz szokás ||
- ha izgatott, hadar, és előjön a francia akcentus, mivel anyja sokat tanította franciául, inkább azt vallja titokban anyanyelvének
- óriási izgalomba jön egy-egy ragadozó láttán, és késztetést érez arra, hogy megfogja
- folyamatos hódítási kényszer
- Kicsit neki kell gyürkőzni, ha ki akarják idegelni, ám egy jól megtermett, hisztis csajnak minden sikerül!


          a család

apa || Anton Reynolds, 42 (Arany)
anya || Luise Reynolds, meghalt (Arany)
testvérek || nincs
családi állapot || egyedülálló
állatok || van két ,,kis” kígyója, Mumus néven, meg egy Lory, királypitonkák, és csak feléjük táplál érzelmeket... Ami nem mondható szeretetnek, csak ragaszkodásnak.


          külsőségek

magasság || 179 cm
tömeg || kínzással sem lehetne belőle kiszedni...
rassz || európai
szemszín || Zöld, néha meg barnás zöld
hajszín || a barna árnyalatai
különleges ismertetőjel || hetyke, elegáns, ruganyos léptek, méregdrága ruhák, játékos pillantás, és a garantált óriási kérdőjel irányában. Valamint egy tetkó van a nyakán, egy sárkány, vagy gyíkféleség, aminek a farka a lapockáján van, és a feje meg a füle tövénél. És a jobb csípőjénél is van egy tetkó, furcsa kis egymásba kapaszkodó vonalak, kacskaringózva. Nyakláncrajongó.
kinézet || Karcsú, széles vállakkal, melyeken egy kis izom is található, lévén az utóbbi időben az iskolában rákapott a sportra, bár a kviddicsre sosem adta fejét. Keskeny dereka van, hosszú, vékony végtagok. Haja lágy, és hullámos, kivéve, ha rövidebbre van nyírva, vagy kiegyenesítve. Ezen szempontból hangulatfüggő. Zöld tekintete magával ragad, és hívogat, sok titokzatosságról árulkodnak a mély íriszek. Telt, érzéki alsó ajak, a felső kicsit vékonyabb, és imádja féloldalas csibészes vigyorra húzni őket, de ha egész szájával mosolyog, akkor az előtte álló veszélyben van. Egy ragadozó mosolya, ami magával ragad... Tekintete állandóan játékos, és csintalan, vagy éppen komoly, vagy szenvedélyes, mintha csak irányítani tudná, milyen legyen. Hosszú vékony ujjak, puha világos bőr, mely díszei csak néha bukkannak elő. Laza cuccokban jár, nem szereti a kényelmetlen ruhákat, és látszik a puha járásán, mozgásán, hogy bizony eléggé hozzá van szokva mindenféle kényeztetéshez, és kényelemhez. De egy szava, vagy tette sem mondja, hogy beképzelt, önző, esetleg nagyzoló lenne.
egészségi állapot || eszeveszett vágy állandó partnercserére


          a tudás

varázslói ismeretek || Ami a varázslással kapcsolatos (Bűbájtan, SVK) mindben rendkívül jeleskedik, és talán a legjobban utálja a Muglitant, meg a Mágiatörténelmet...Hasznosak talán, de... Túl sok a szöveg...
mugli képzettségek || gitár, ének
pálca típusa || 13 hüvelyk, mahagóni, és sárkányszívizomhúr maggal
különlegesség || minden egyes porcikáján uralkodik, soha egyetlen vonás sem árulkodik a bent lévő gondolatokról, érzelmekről, anélkül, hogy gondolatban előtte vagy ezerszer végig ne gondolta volna a következő tettét.


          szerepjáték-példa

Mielőtt a pofonra lendülő kéz célját bevégezte volna, elkapta, és puhán egy csókot lehelt rá. A kéz tulaja, a kecses, és bájos, ámbár kissé forró vérű, és túlságosan agyonkényeztetett Jeanette szeme megrebbent, és ő tudta, hogy bizony érintéseire még mindig érzékeny a hölgyemény. A jobb szája sarka felfelé görbült, miközben a lányt közel húzta magához, és most úgy néztek ki a mellettük elvonuló, bálra siető emberek szemében, mintha éppen a lopva kapott édeskettes perceket élveznék, tapintatosan nem néztek arra. De Anton már nem is figyelt fel az elhaladókra. Egyik keze a lány derekán, hogy az ne húzódjon el, mert még sikítozni kezd, pedig még nem is mondott semmit. A másik kezével a lány lesújtani vágyó kacsóját húzta kettejük közé, satuba fogva, hogy ne fenyegesse veszély.
- Mondtam, a bál után mindennek vége... A hiszti nem kell. Anélkül is elválnak útjaink, hidd el, édesem...
Nette arca egyre pirosabb lett, szemei dühtől csillogtak, és ajkai pengevékonyra lettek összepréselve. Ő meg elégedetten nézte a művét. Imádta ezt a pillanatot. Ha nem lett volna benne gyakorlata, valószínű, félig bedagadt képpel kulloghatott volna el, de nem így történt. Ő ilyenkor már régen résen állt. Hiszen ez volt már a negyedik nap- bár neki legalább ezer évnek tűnt az együtt töltött időszak. És tényleg unalmas volt, hogy a lány állandóan csak pletykált, és magáról fecsegett. Lehet, ez a dolga egy nőneműnek, de ennyire túlzásba esni!
- Na látod, megy ez szépen is... Most bemegyünk. Lejtünk, aztán a többi lányt is felkérem udvariassábgól, te meg néhányat táncolsz azon fiúkkal, akikkel csak akarsz. És közben, ajánlom, nézz egy új hatökröt, akinek a borsót hányod...
A lány már csak hápogott, szemei egyre ijesztőbb méreteket öltöttek, de a fiút nem érdekelte. Hiszen ez a lány kivételesen szörnyű egy eset volt. Egyszerűen... Nem tudta elképzelni, hogy a lánynak mi jó abban, hogy éjjel-nappal a száján csüng, és vagy nyalogatja össze-vissza, vagy meg annyit beszél, hogy majd elalszik, pedig ő már végighallgatott néhány eget rengetően unalmas tárgyalást, ha apja a nyári szünet alatt magával vitte a Minisztériumba. Hihetetlennek tartotta, hogy van egy olyan lény a sárgolyón, mint ez itt, előtte. Az eddigi lányokkal teljesen megvolt, és csak egy volt olyan, akivel a végén nagy haragban vált el, a többi általában az első pár óra után látta, mennyire távoli, és megelégedett azzal az idővel, amit egymásnak szántak odafent. Márha vannak fent. Ha vannak, akkor most talán éppen reklám van, és kimentek a dolgukra, mert most nagyon nincsenek itt. Kár.. a „Könnyek és boldogság” hatodik évadjának ezerhatszáznegyvenkettedik epizódja most tiszta izgi lett!
- És reménykedem, - folytatta negédesen mosolyogva - hogy a hisztit elhagyod a közönség előtt, mert irtó ciki tud lenni, ha ordítasz, miközben a leordított fél éppen eszik, vagy ne adj isten a nagy dühroham után meg találja kérdezni: ,,Mit mondtál, nem figyeltem...”. Ugye érted?
A rá meredő szempár lassan visszasüllyedt a gödrébe, ahol a helye volt, és gyűlölködve nézett rá vissza.~ Kár, gondolta Iell, mert az elején tényleg nagyon egzotikusnak, és különlegesnek látszott.~ Igazán kár, hogy most a listán őt is kihúzhatja végleg, és nem csak zárójelbe teszi, mint a dolgozatban ejtett hibát. Elengedte a lányt, miután megbizonyosodott affelől, hogy az nem ejt kárt senkiben, és a karját nyújtotta. Nette engedelmesen belekarolt, majd mosolyt bűvölt arcára, amit ő csak elégedett bólintással jutalmazott, és elindultak a nagy ajtó felé, ami kinyílva fényt és zsibongást árasztott.
-Egyszer megöllek...
- Hajrá kedvesem! Előtted a szép hosszú élet. El ne felejtsd, hogy sokáig kell kínozni az áldozatot, mert akkor fityiszt sem ér az egész...
Azzal bűbájos mosolyt eresztett a lány felé, egy olyan igazi jéghegyolvasztósat, és miközben a belé karoló lány végigremegett, és az ő mosolya még szélesebb lett, lassan átkarolta, majd a nézőközönség tekintetének kereszttüzében lejteni kezdtek, kecsesen. Mondták, hogy az idény egyik legszebb nyitópárja voltak, de Anton véleménye szerint csak kintről illettek össze, mert belül sokkal nagyobb volt a különbség, mint a fekete és a fehér között. A közös csak az volt, hogy meleg érzést senki iránt nem tudtak érezni...

          egyéb

Ezúton hívom fel a kedves hölgyeményeket, akik esetleg egy kis ,,kalandra” vágynak, akár csak egy röpkére, vagy egy hosszabbra... kacsint Itt leszek!
Mardekár esetleg?  Angyal Hááát

Rokonság Josh Reynolds-szal egyeztetve, levajazva, engedélyezve!!!
Naplózva

"Mondd el, mit látsz, mondd el, ki vagyok, csak a szemembe nézz, s mindent látnod kell. Mi az, amire vágysz?"
“Engem mindig is hamis színben tüntettek fel. Tudod, beöltözhetnék bohócnak
és együtt nevetgélhetnék a boldog emberekkel, továbbra is azt mondanák, én egy sötét személyiség vagyok.”
– Burton
„Ellenzem a párbajokat. Ha engem hívna ki valaki, akkor kedvesen és megbocsátóan megfognám a kezét,
elvinném egy csendes helyre és megölném.”

Izabel Bishop
Eltávozott karakter
*****


★ HARDCØRE GRYFFINDØR ★

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2009. 11. 15. - 00:02:35 »
0

    Üdvözletem, Anton úrfi Men?


    Az előtöri némi korrekcióra szorul, viszont alapjában véve ügyes munka, jó alap a játékokhoz^^ De:

  • a Reynolds név angol, a szüleid franciák. Hogy történt ez a dolog? Mosolyog
  • és valóban szerencsésebb lenne, ha angol állampolgár lennél, azaz még a születésed előtt átköltöznének apuék angolföldre Hááát (Hát még ha lennének angol gyökereid is! Csudaklassz lenne)
  • a múlttal tulajdonképpen nincs gond, de az egészet egyetlen eseményre építetted. Hogy telt az elmúlt hét éved összességében? És a nyarak otthon? Egyéb fontos, avagy említésre méltó események?
  • a jellemed nagyon ott van Men?
  • pálca típusa || elfelejtetted kitölteni Vigyorog
  • mit gondolsz a Sötét Nagyúrról és a még sötétebb elveiről?
  • milyen kis gonosz SZJP! XD Király!

        
  • valamint ismét a névvel kapcsolatban: kérlek, az egyik keresztnevedet rövidítsd le (kezdőbetű és pont) - "új eljárás", a Közérdekű topicban részletesebb infót is találsz

* * *

Ha a módosítások megtörténtek, jelezz nekem (itt vagy PM-ben, mindegy^^), és elolvaslak ismét! kacsint
[/list]
Naplózva


ΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔ
aww, c'mon... what's the worst that could happen?
ΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔ

Dashiell A. Reynolds
Eltávozott karakter
*****

Mr. Loveless - without Love...

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2009. 11. 15. - 18:14:30 »
0

Mindenféle javítva és ilyesmi,...
A dicséretet köszönöm, az én fejemben kicsit részletesebb a SZJP, de ha szemkidüllesztve erőlködök sem tudom jobban leírni. De a jellem az olyan kis elkényeztetett csitrikkel szemben mutatkozik a legjobban...
És még én hogy élveztem, miközben ezt megírtam!
A jellem... (ne tudjátok meg, micsoda én/jellem lebegett előttem, mikor ezt megírtam. Egy igazi, vérbeli sprofi sármos, de közben laza fiút akartam írni, aki nem azért olyan, mert elkényeztették, csak a neveléséből maradt ki egy alapvetően fontos cucc, és ezért lett kissé gyári hibás. És mivel nem ismeri fel a hiányzó alkatrészt, kissé el van kapatva, meg minden, szóval... Hááát  Szóval sikerült megteremtenem a fejemben megszületett Adoniszt!  Szemöldök felhúzós  Men? Angyal
Ha valamit még kihagytam, szóljatok!
Pálcakép még keresés alatt... ^^
Naplózva

"Mondd el, mit látsz, mondd el, ki vagyok, csak a szemembe nézz, s mindent látnod kell. Mi az, amire vágysz?"
“Engem mindig is hamis színben tüntettek fel. Tudod, beöltözhetnék bohócnak
és együtt nevetgélhetnék a boldog emberekkel, továbbra is azt mondanák, én egy sötét személyiség vagyok.”
– Burton
„Ellenzem a párbajokat. Ha engem hívna ki valaki, akkor kedvesen és megbocsátóan megfognám a kezét,
elvinném egy csendes helyre és megölném.”

Izabel Bishop
Eltávozott karakter
*****


★ HARDCØRE GRYFFINDØR ★

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2009. 11. 15. - 23:57:53 »
0

No, mi ez a kis önrekláám? Vigyorog

A pálcakép nem kötelező adat, de ha gondolod, segíthetek megtalálni hozzá a képet *van 'egy pár' pálcakép a zsebecskéiben*
Szóval mindent módosítottál, amit kellett, egyedül a névnél van hátra még egy kis korrekció, de erről pm-ben úgyis beszéltem már. Szóval azt még állítsd át, légy oly jó Men?

Viszont az nem kérdéses, melyik is a Te házad Hááát Ímééé



Mardekár


Jó játékokat!
Foglalj avatart, jelentkezz a Népszámlálásra és a fakultatív órákra!
Naplózva


ΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔ
aww, c'mon... what's the worst that could happen?
ΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔ
Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2017. 01. 15. - 23:43:22
Az oldal 0.073 másodperc alatt készült el 31 lekéréssel.