Cím: Fekete Tündér Írta: ced - 2009. 06. 25. - 18:17:54 Fekete Tündér Úgy ahogy illett, ahogy kellett, Tündér állott a bölcsőm mellett, Csapzott hajú, vasorrú, bánatos Fekete arcú, érdes és fagyos, Fogatlan Csupán a szíve égett, mint a katlan. Hívatlan szem hogy meg ne lássa, Fekete volt a suttogása, Fekete volt a simogató kéz, Tán száz esztendős gond! olyan nehéz Az árnya, És maró vértől piszkos volt a szárnya. Vigyázott rám, úgy ahogy kellett, A bölcsőm, majd az ágyam mellett, Hogy ne jöjjenek semmikor elém, Az arany hajú, hűvös fogú lény: Az élet És csábítgató, csaló szenvedélyek. Fekete tündér bölcsőm mellett Fekete vajúdásban ellett Megannyi gondot, - sohasem gyönyört, S így szólt, - a hangja bántott, meggyötört: - Te árva! Készülj a csendes, korai halálra! Csapzott hajú, vasorrú tündér A vágyakkal te is eltűntél, Most körülöttem fáklyatűzben ég Az élet; vak szemem felnyitva rég. Most látok; De hol a vágyak? hol az édes átok?
Powered by SMF 1.1.13 |
SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország |