[Mit képzelsz magadról, hogy így mersz beszélni velünk, te felkapaszkodott kis senkiházi fattyú! A cipőm talpára sem vagy méltó, nem hogy a Sötét Jegyre! Méghogy szemfüles... hiszen azt sem tudod, ki ül itt előtted! Ha elég figyelmes lennél, most bölcsen meghúznád magadat és nem keresnéd a bajt, ahelyett, hogy az én sértegetésemmel vezeted le a feszültséget amit a rettegés gerjesztett benned... de ne félj, lesznek következmények, hogyne lennének... egy D'Alambert-t senki sem alázhat meg büntetlenül!]

Evolet Neela Leroy

A spanyolnak a szeme se rebben a fiatal boszorkány kirohanására, mosolya ugyanolyan széles marad a szükségtelen sértés elejétől a végéig; Evolet csupán a szemek furcsa villanásán érhetné tetten a másik homokviharként feltámadó haragját, ha eléggé ismerné a Halálfalót hozzá, hogy tudja, mire kell figyelnie. Balját visszahúzva könyököl a kiürült bögre mellett és figyel, miközben meghasadt tudatának másik fele tombolni kezd.

Mit képzelsz magadról, hogy így mersz beszélni velünk, te felkapaszkodott kis senkiházi fattyú! A cipőm talpára sem vagy méltó, nem hogy a Sötét Jegyre! Méghogy szemfüles... hiszen azt sem tudod, ki ül itt előtted! Ha elég figyelmes lennél, most bölcsen meghúznád magadat és nem keresnéd a bajt, ahelyett, hogy az én sértegetésemmel vezeted le a feszültséget amit a rettegés gerjesztett benned... de ne félj, lesznek következmények, hogyne lennének... egy D'Alambert-t senki sem alázhat meg büntetlenül!

- Csak akkor, mikor a magához hasonlók rákényszerítenek - feleli semleges hangon, továbbra sem mutatva a zaklatottság vagy harag legapróbb jelét. Elvégre mi haszna volna, ha hasonló durvasággal torolná meg Evolet gyermeteg szavait? Nem, előbb még tudnia kell, mire juthat a szép szavakkal.
- Hallgatom! - biztatja szólásra a másikat, majd kissé hátradőlve, figyelmesen hallgatja meg azt a keveset, amivel a lány szolgálni tud de Crasso-ról. Mindezek természetesen nem voltak ismeretlenek Lilianne előtt; ami azt illeti, Evolet a kettejük közti szoros kapcsolat ellenére csupán általánosságokat közölt.

Bahh, egy nő aki a teste kínálta örömökkel befolyásolja a férfit, micsoda eredetiség! - fintorodik el magában Lilianne szarkasztikusan - Ha csak egy kicsivel kifinomultabb lélek lennél, Evolet Leroy, már régen észrevetted volna, hogy rossz emberre pazarolod a bájaidat; legfőképpen pedig azt, milyen közönséges, hogy ilyen nyíltan utalsz az fiatalember nyakát fojtogató póráz mibenlétére. Egy magára valamit is adó nő sosem vetemedik ilyesmire, mindig megtartja a kellő félhomályt a tények felett.

A lány summázott beszámolója persze ellentmondott annak a se veled-se nélküled jellegű viszonynak, melyről Lilianne információi szóltak, de a lány nyilván a kettejük védelmében nem árult el többet, ez pedig érthető. Mikor a lány befejezi a mondandóját, ismét az auror veszi át a szót:
- Köszönöm a beszámolót. Már csak egy kérdésem lenne: nem vett észre semmi gyanúsat vagy aggasztót a szóban forgó személy viselkedésében? Esetleg nem tűnt úgy magának, hogy már nem szolgálja olyan elkötelezetten az urát, mint régen? - teszi fel az este leglényegesebb kérdését a boszorkány egy finom, de kaján somolygással megfűszerezve azt.