+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Kincsesláda
| | |-+  Roxfortos diákok
| | | |-+  Hugrabug
| | | | |-+  Merel Everfen (Moderátor: Merel Everfen)
| | | | | |-+  Borítékok
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] 2 Le Nyomtatás
Szerző Téma: Borítékok  (Megtekintve 1966 alkalommal)

Merel Everfen
[Topiktulaj]
*


V. Hugrabug - A Vérborz Prefektus

Elérhető Elérhető
« Dátum: 2016. 01. 02. - 00:26:09 »
0

Ezekben jönnek a levelek Vigyorog
Naplózva


Jed Everfen
Eltávozott karakter
*****


The epitome of fatherhood

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2016. 01. 02. - 01:41:32 »
+4

Kedves Merel,

Öszintén nem tudom, mit mondhatnék neked. Csak nem rég mondta el a bátyád, hogy egyáltalán létezel. Fogalmam sem volt róla, és azt hiszem, találkozhatnánk, hogy megbeszéljük ezt az egészet.
Nem tudom, mit gondolhatsz rólam, azt már nyilván tudod, hogy nem vagyok valami jó apa.
Viszont szeretnélek megismerni téged és a bátyádat is. Persze csak ha van kedved.

Semmit nem akarok rád eröltetni, biztos megvan a saját életed meg minden.

Remélem, azért válaszolsz és adsz egy esélyt, kölyök.

Jed Everfen
Apa
Jed, az apád

Naplózva

Merel Everfen
[Topiktulaj]
*


V. Hugrabug - A Vérborz Prefektus

Elérhető Elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2016. 01. 03. - 02:18:13 »
+2

Kedves Apa Apu? Pa?
Apucsek,
Majd kialakul valami úgyis

Én sem tudom igazából, soha nem volt még családom, nekem is Edwin mondta el, hogy mégis van, még a vonaton idefele.
És nyugi, nem úszod meg a megismerkedést. Idén úgyis kimehetünk már Roxmortsba, ott tuti van rá lehetőség.
Én is nagyon kíváncsi vagyok, milyen családtagnak lenni, még sose voltam eddig az.

Merel, a lányod
Naplózva


Jed Everfen
Eltávozott karakter
*****


The epitome of fatherhood

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2016. 01. 31. - 15:13:48 »
+1

Kedves Merel,

Elöször is nekem teljesen mindegy, hogyan hívsz. Nem sértdöm meg, ha maradsz a Jednél, de tölem aztán hívhatsz apának is, bár bevallom nehéz lesz újra hozzászokni.
Azt hiszem, mindketten sokkal tartozunk a bátyádnak, és öszintén nem tudom, neked elmondani mennyire sajnálom, hogy úgy alakult, ahogy. Kifejezetten alkalmatlan vagyok szülönek, de azt nem hiszem, hogy hagytam volna, hogy árvaházba menj. Tényleg sajnálom.
Ha már tudod, mikorra esik a kirándulás, írd meg, vagy szólj Edwinnek, hogy írja meg nekem. Söt, ami a legjobb lenne, beszéljétek meg, hogy mikor érnétek rá, és igazodom hozzátok. A Három seprü megvan még igaz?
Találkozhatnánk ott, akár ebére is. Én állom.
 

Várom a baglyod, kölyök.

Jed, az apád

Naplózva

Merel Everfen
[Topiktulaj]
*


V. Hugrabug - A Vérborz Prefektus

Elérhető Elérhető
« Válasz #4 Dátum: 2016. 02. 06. - 02:32:57 »
+1

Kedves Apucsek

Valahogy mégiscsak meg kellett címezni a levelet.
Biztos nem vagy alkalmatlan szülőnek, csak még nem jöttél bele. De menni fog az, apát faragunk belőled, ha kell. És nyugi, nem haragszom, így alakult, ez van. Mint mondják: szarharin történik.
Illetve, egy picit. Azért ennyi év után megtudni, hogy igazából mekkora rokonságom van, egy teljes testvérem is, nem hogy fél, de még csak árva se vagyok igazából, csak félig, és milyen lehetett volna úgy nőni fel, szóval érted, na.
Épp most nemrég került ki a faliújságra, az első Roxmorts október első hétvégéjén lesz, az leghamarabb szombaton nyolctól nyolcig, és már mégjobban várom, mint eddig is. Biztos megvan, de megtaláljuk akkor is, ha itt a nagy csetepatéban elhagytak egy seprűt, és már csak Kettő.
Mi ott leszünk, úgyhogy nem úszod ám meg te se!

Merel, a lányod

//metairat(~ooc): sikerült a tintába belebűvölnöm egy cikket a mugli internetről, amit szerintem még meg sem írtak Vigyorog//
Naplózva


Merel Everfen
[Topiktulaj]
*


V. Hugrabug - A Vérborz Prefektus

Elérhető Elérhető
« Válasz #5 Dátum: 2016. 09. 19. - 22:25:52 »
+1

Te petaQ

Tudtad, hogy tojjál sünt? Hátrafele, kettőt is?
Az egyik gyerekedet lepasszolod, a másikról meg nem is tudsz, hogy van, mert a beteg ÉS terhes anyja elől már megléptél nyaralni!? És az egész csak azért derül ki, mert a kölkeid véletlen egymásba botlanak, mert a neved legalább nem ilyen százvanbelőle, hogy mondjuk Smith, és kénytelen vagy előkerülni?
Most komolyan...
Nade, dolgok, amivel tartozol:
-valamivel ilyen kettészakadósféle fejfájásra, végre egy olyan téma, amihez még értesz is (akkor is, ha elmúlik, mire visszaér a válasz!)
-Prescottnak öt oldal házival arról, hogy teliholdkor milyen hatásai vannak a Szaturnusz állásának arra, hogy a gyereknek az apja olyan kiborító egy yIntagh, hogy azt józanul fel se lehet dolgozni
Keddig, te se úszod meg
-a becsületeddel
-magadnak a tököddel, mert csak ciki már, ha a harmadikos lányodnak több van
-GYEREKKORRAL
Ja, és állítólag már Roxmortsba sem mehetek ki többet, és ez se lenne, ha nem lennél a kiborító petaQ, ami vagy

Merel
anyád!
Naplózva


Jed Everfen
Eltávozott karakter
*****


The epitome of fatherhood

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #6 Dátum: 2016. 09. 19. - 22:57:48 »
0

Merel,

Azt hiszem ezt a reakciót megérdemeltem, de te sem várhatod el tőlem, hogy ukmukfuk elfogadjam a tényt, hogy nem csak egy, de két gyerekem is van. Egy akiről soha nem is tudtam! Ez gondolom nem mentség, de az anyátok sosem mondta, hogy várandós veled.
Nem akarlak azzal hitegetni, és magamat sem, hogy a tény változtatott volna döntésemen, legalábbis hosszú távon.
Viszont azt elhiheted nekem, hogy ha tudok rólad, ha tudom, hogy Morgana várandós, akkor tudta volna Dave is.
Nem hagytam volna, hogy árvaházba dugjanak.

Nyilván kereshettem volna Edwint, nyilván utána nézhettem volna az anyád halálának, de egyik sem olyan dolog volt, amire korábban meg lett volna érve, vagy indokot láttam volna.
Abban sem vagyok biztos, hogy jobb lett volna nektek, ha maradok. Sőt, tudom, hogy Edwin jobban járt.

Sajnálom, hogy nem mehetsz ki többet a faluba, bár nem vártam, hogy akarnál még látni ezután a találkozó után.

A leckédben legjobb tudásom szerint segíthetek, bár előre szólok, hogy fogalmam sincs a csillagászatról.

A fejfájás csillapítókat a borítékba raktam, egy másnaposság elleni főzettel.

Tudom, hogy nem tisztem mondani, de talán az alkoholizmussal még várnod kéne pár évet.

Jed

Naplózva

Merel Everfen
[Topiktulaj]
*


V. Hugrabug - A Vérborz Prefektus

Elérhető Elérhető
« Válasz #7 Dátum: 2017. 06. 28. - 20:52:37 »
+1

//Ugyan nem levél, de papírra van írva: kitöltött kvíz//

1:
- a., b., ha az adott helyszíneken van kecske
- c., ha a kecskéből kikerülve a tehén rálépett, és a patája közé szorult
- leggyakoribb edetben a d. megoldás az igaz, kecske gyomrában (de ez nem zárja ki a fentieket)

2:
- a lábakat a c. válasz, a Cano Flessia célozza, bár végtagvesztést nem okoz,
 csak hajlékonnyá téve iktatja ki a lábat
- léteznek átkok, amik okozhatnak végtagvesztést, bár ezek nem a kvíz megadott válaszlehetőségei, hanem a feketemágia területén találhatók meg
- ha valamit elég katasztrofális mértékben elrontunk varázsláskor, az a., b., c. és d. szándékozott varázslatok helyett is sikerülhet végtagot vesztenie valakinek, ésszel kell varázslatokkal bánni

3:
- a b. válasz, azaz a Bubógumó alapanyaga pattanáseltávolító készítménynek
- az a., b., c. és d. növények közül bármelyikből készíthetünk főzetet, és jelenhetünk meg pattanásmentesen a randevúnkon, ha eleve nincsenek pattanásaink, vagy a főzetkészítéstől függetlenül van valamink pattanáseltávolításra

4:
- a teljes kérdésre az a., azaz a Mandragóra a megfejtés
- csak a megfelelő specifikus, még ha valószínűtlen és különös, körülmények kérdése, hogy az a., b., c. és d. növények bármelyike okozhasson halált és mentsen életet is, bár nem mindegyikre találni közismert, rögzített esetet
Naplózva


Merel Everfen
[Topiktulaj]
*


V. Hugrabug - A Vérborz Prefektus

Elérhető Elérhető
« Válasz #8 Dátum: 2017. 09. 17. - 13:57:52 »
+1

Kedves Ell_____________________
[A pergamen kissé gyűrött, pár karcolás fut végig rajta kis szakadásokban végződve, mint ha beleakadt volna valami, az utolsó betűből egy megszaladt penna húz tovább kósza vonalat, és a pergamen egyik sarka láthatóan megfürdött némi kiöntött tintában]
Naplózva


Elliot O'Mara
Moderátor
***


Mucipuma / Káosz uraság

Elérhető Elérhető
« Válasz #9 Dátum: 2017. 11. 10. - 09:44:26 »
0

A kissé piszkos, megsárgult pergamen darab alja elszakadt, mintha valaki megpróbálta volna leszakítani egy részét - kevésbé ügyesen. Talán egy már korábban megkezdett szövegrészt akart így eltávolítani, hogy a címzett azt ne láthassa. Talán csupa kérlekkel és bocsánattal és sajnálommal volt tele és még egy csepp lángnyelv is elcsúfíthatta az immár nem látható részt. A megmaradt darabon is érezhető a füstszag, ami rendszeresen terjeng a vidéki kocsmákban. Egy kissé beitta az alkohol jellegzetes szagát is. Mindez persze nem ront a remegő kézzel írt, kissé egyenetlen, ám világító fekete betűk olvashatóságán.

Merel,
Kedves Merel,

Alig egy órája jutottam ki az alagútból, de nem tudtam úgy elhagyni a falut, hogy még egyszer nem biztosítalak arról, mennyire fontos vagy nekem. Talán tűzre veted ezt a levelet vagy éppen darabokra téped, amint a kezedbe veszed. Valószínűleg megérdemlem, mert hibáztam, megint. Már ismersz annyira, hogy tudd, én mindent elrontok, mindent elveszítek, ami fontos volt nekem valaha… és ezért nem is szívesen engedek magamhoz közel másokat. Veled még is megtettem.
Sosem adtam ki ennyire könnyen az érzéseimet senkinek. Előtted el tudtam engedni magamat, ha nevetni akartam, nevettem, ha sírni akart, sírtam… és te nem gúnyoltál ki, hanem figyeltél rám. Én pedig rád figyeltem, mert azt már a roxmortsi erdőt járva megértettem: hasonló fájdalmakat éltünk át. A te veszteségeid valahol az enyémek és pont azért, mert tudom milyen nehéz szülők nélkül, apa nélkül. Sosem aggódtam és izgultam valakiért még annyira, mint érted. Talán nem erről tettem tanúbizonyságot ma a Roxfortban, mert én kevés vagyok ahhoz, hogy boldoggá tegyem az embereket. Még is itt görnyedek a Szárnyas Vadkanba, nem érdekelve, hogy talán a következő pillanatban borítja rám az asztalt valamelyik nagypofájú tolvaj kolléga, csak azért, mert muszáj szavakba öntenem az érzéseimet. Ez a gyengém, te is tudod… talán bizonyos szavakkal jól bánok, de ha kapcsolatokról és érzésekről van szó, nem találom a megfelelőket.
Ha téged nem is érdekel most már, mi van velem, hogy élek-e vagy halok… engem érdekel a sorsod. Tudni akarom, hogy mi bánt, mitől vagy boldog, de leginkább azt, biztonságban vagy-e. Számíthatsz rám akár holnap, akár egy év múlva, sosem lesz kérdéses, mennyit jelentesz nekem. És talán nem szerelemmel szeretlek, de a kevés fontos ember közül, akit számontartok az egyik legfontosabb vagy. Olyan voltál nekem, mint egy támasz és én is az akarok lenni neked, örökre… még ha most gyűlölsz is.
Tudom, hogy mindent elrontottam. Nagyon is tisztában vagyok vele, milyen állapotban hagytalak ott… és hogy most legszívesebben betörném a Mézesfalás ajtaját vagy újra megküzdenék azzal a göcsörtös fával, csakhogy a szemedbe nézzek és megbocsátást kérjek. De ott van az az érzés is, hogy nem akarok erőszakos lenni. Én már régen megtanultam hol a helyem az életben és az nem az emberek társasága. Ha megengeded, keresni foglak személyesen is, ha nem akkor távolról figyellek és vigyázok majd rád talán.
Csak annyit kérek: bocsáss meg és ne lökj el magadtól! Bármit megtennék, hogy visszaforgassam az idő kerekét és helyre hozzam a hibáimat… de azt nem lehet. Ezért csak abban reménykedhetek, hogy egyszer még ebben az életben barátként tudsz tekinteni rám.

E.
Naplózva


Merel Everfen
[Topiktulaj]
*


V. Hugrabug - A Vérborz Prefektus

Elérhető Elérhető
« Válasz #10 Dátum: 2017. 11. 10. - 12:16:48 »
+1

Ingerülten tépem fel a levelet, egy darabon még bele is szakítok a mozdulattal. Mire hazaértem - nem siettem mondjuk, még az se tudott érdekelni, hogy elkapnak-e a folyosón vánszorogva - már ott várt rám. Nincs sok levelezőpartnerem, aki véletlen pont most írhatott volna, de azért elolvasom az első pár szót odáig, hogy biztos legyek, tőle van.
Gondolatok és hezitálás nélkül gyűröm is össze, és dobom a kandalló felé.
Lepattan a párkányáról, nem indulok érte. Pár szó, pár intés, és a pergamen egyenesre feszítve lebeg a lángok fölött, látom a félelmet és könyörgést a nem létező szemében, szinte hallom a fiktív sikolyát, ahogy a diffindo - ha még annak számít egyáltalán, nem valami kegyetlen új varázslatnak már, amivé torzíthattam - lassan, a szélei felől apró részecskékre nyírja, amik a lángokba hullva földet se érnek, mielőtt pernyévé libbennek. Nem érdekel, ki lát így, mit gondolhat a kisírt szemű Merelről, aki a kandalló előtt ülve egy levelet dezintegrál a legnagyobb gyűlölettel. Ha nem engem vinnyog fel majd álmomból miatta, amiért be kell majd törnöm megint az orrát önmagával, nem érdekel, ha Bern nem fog tudni nyugodtan aludni egy szobában velem. És remélem, ajánlom, hogy mindenki veszi a lapot, hogy ha most hozzámszól, ő következik a levél után.
Szeretem ezt a pálcát. A tiszafa és a sárkányszív annyira megértenek, mint soha senki, körülölelik, olvassák az én szívemet, és hárman együtt olyan gyönyörű pusztítást alkotnak, hogy megkönnyezném, ha nem fogyott volna minden ki már a szememből.
Naplózva


Elliot O'Mara
Moderátor
***


Mucipuma / Káosz uraság

Elérhető Elérhető
« Válasz #11 Dátum: 2017. 11. 10. - 19:25:06 »
0

A szépen összehajtott levelet egy apró boríték rejti. A címzésen is látszik az, aki írta valamiféle nehézségen ment át. A betűk aránytalanul, kuszán követik egymást; valószínűleg az illető kézírása egészen megváltozott a korábban megszokotthoz képest.

Kedves Merel,

Valami rosszat tettem… tudom, hogy nem érdekel és talán el sem olvasod a soraimat, akárcsak az előzőket. Nem akarom ezt másnak leírni, nem akarom másnak kiakadni az érzéseimet a barátaim közül – mert igen, még mindig annak tekintelek.
Nem múlik el úgy nap, hogy ne jutnál eszembe. Sokszor csak elmélkedem éjszaka, mikor nem tudok aludni. Kifelé bámulva az ablakon, a csillagokat figyelve az a közös vacsora és a legelőn heverészés jut eszembe. Annyira belemerültem az apró fénypontokban, annyira biztonságban éreztem magam a társaságodban, hogy teljesen elengedtem magam. Azt hiszem, ilyen ha az ember valóban tényleg megtud bízni valakiben igazán. Én elvesztettem a bizalmadat, de te az enyémet sosem.
Rosszat tettem, valami olyat, aminek még komoly következménye lehet. Számíthatsz rám, még akkor is, ha most nem látom ennek az egésznek a végét. Most minden nagyon megváltozott, gyengének érzem magam, elvesztettem az erőmet és kicsit szeretnék kiszakadni a világból, szabad lenni megint, ahogyan régen. Erre van most szükségem.
Szerettelek volna személyesen felkeresni, megnézni magamnak hogy vagy… hiányzol, Merel. Annyiszor gondolkodom el: Hogyan telnek a napjaid? Az apáddal jól alakulnak-e a dolgok? És leginkább azon, van-e kihez fordulnod a gondjaiddal? Tudom, már nem jöhetek talán számításba nálad, most még is történt valami, ami rádöbbentette, újra és újra harcolnom kell az életemért, azért akit és amit szeretek. Ezért most biztosítalak róla: rám számíthatsz, akármikor, akármilyen kérdésben. Ha szükséged van valamire szólj, kérlek!
Hiányzol.

E.

u.i.: Remélem, egyszer elnyerem a bocsánatod.
Naplózva


Merel Everfen
[Topiktulaj]
*


V. Hugrabug - A Vérborz Prefektus

Elérhető Elérhető
« Válasz #12 Dátum: 2017. 11. 10. - 19:58:01 »
0

Spontán gondolat nyomására megfogom a baglyot, mielőtt továbbrepülne, közben a kis levelet nézegetem. Bár ki mástól is jött volna. Pennát veszek elő, és csak oda a bontatlan boríték túloldalára firkantok két sort, mielőtt a madárral visszaküldeném, ahonnan jött:

Nem érdekel a sajnálatod
Hagyj békén
Naplózva


Elliot O'Mara
Moderátor
***


Mucipuma / Káosz uraság

Elérhető Elérhető
« Válasz #13 Dátum: 2017. 11. 12. - 08:45:39 »
0

A következő levél jó pár nappal később érkezik, kissé rongyosabban, mintha a bagoly hosszabb utat tett volna meg vele, mint általában. A betűk itt is másmilyenek voltak, alig felismerhetők vagy beazonosíthatók kihez tartozik. Egy kis csomag is volt benne, amiben egy aprócska fiola volt, megtöltve fekete, homokszerű anyaggal.

Kedves Merel,

Biztosan nem akarsz még mindig hallani rólam. Nem hibáztatlak, tudom, hogy megbántottalak, de nem adom fel. Nem hagyom annyiban a dolgot, főleg most, hogy visszanyertem a régi erőmet.
Nem vagyok az országban, eljöttem Izlandra. A történtek után (amikről szívesen beszélnék veled továbbra is) jót tett a frisslevegő. Egészen visszatért belém az élet és a legújabb hegemet is egészen el tudtam fogadni… habár ezt bizonyára nehezebb lesz eltakarnom, mint a korábbit.
Tegnap kimentem a partra. Tudtad, hogy itt nem rendes homok, hanem valami furcsa, fekete, de annál gyönyörűbb vulkáni hamuréteg borít mindent? Ezt gyűjtöttem neked egy apró fiolába… úgy gondoltam igazán tetszene, mert egyedi és érdekes, mint te. Igaz, itt Izlandon minden olyan más, hideg még is gyönyörű. Már van itt egy menedékem (Jégkockának nevezik), ahová el is jöhetnénk, csak te meg én és a tűz mellett ücsörögve bámulhatnánk a csillagokat.
Még mindig hiányzol. Nem tagadom, de nem könyörgöm. Egyszerűen csak érdeklődni akarok megint a korábbi igencsak rövid válaszod után: Jól vagy? Minden rendben veled? Van aki meghallgasson? Olyan jó lenne még egyszer beszélgetni, csak hallgatni téged, ha jó, ha rossz dologról mesélsz. Ha az előbbi, akkor veled nevetni, ha az utóbbi, akkor vigasztalni.
Azt kérted hagyjalak békén… de nem fogok így tenni. Nem fogok engedni annak, hogy elvágj a bizonyítástól és igen, fel foglak keresni. Szórhatsz rám átkokat, üthetsz ahogyan akarsz, de akkor is ott leszek, mert tudom kell, minden rendben van-e veled. Fontos vagy nekem, Merel. Ha kell ezerszer írom le ezeket a sorokat és odahaza ezerszer mondom el.
Röviden: hamarosan talán látjuk egymást.

E.
Naplózva


Merel Everfen
[Topiktulaj]
*


V. Hugrabug - A Vérborz Prefektus

Elérhető Elérhető
« Válasz #14 Dátum: 2017. 11. 12. - 11:47:49 »
0

Ó dehogynem könyörögsz. Az egész levél egy könyörgés, hogy engedjelek vissza a szívembe, amit olyan körültekintően összetörtél.
Megakasztott a melléklet, hogy van, és elolvastam. Nem mondom, hogy nem volt értelme, legalább tudom, mire készül, de nem változtatott semmit. Ugyanúgy gyűrtem össze és vágtam a kandallóba, nyomában a fiolával, még ha a szilánkjai és a hamu nem is égnek el.
Most, hogy késő, megijedt, hogy tényleg elvágta magát, vissza akar szerezni, önmagáért. Lehet, hogy tényleg aggódik értem is, ezt meghagyom. De ismerem, tudom, milyen, tudom, hogy megint csak mégtöbb fájdalom lenne a vége, és köszönöm szépen, de vannak dolgok, amiből már így is többet kaptam, mint valaha kelleni fog.
Ha bejön és megtalál, legalább majd rájön, miért volt rossz ötlet.
Naplózva

Oldalak: [1] 2 Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2019. 08. 25. - 04:27:51
Az oldal 0.159 másodperc alatt készült el 47 lekéréssel.